Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-23 / 18. szám

tms. janttAs a.

ÜAPLŐ

Épülő megyénk

Utak - hidak

Ez évben folytatódik a vegyipar gyorsított ütemű fejlődése

miUéas'd beruhéxásva — 13 mmgy üxem.épitést fejesnek be,, több mdmí hasasai kmsdenek el - Jelentősen növekszik a műtrágya-* m kémsae-t a műanyaga « műszál*, u pneumatika és a foioelhkfprmeles

Az utóbbi időbe« meStóws. kedett: közúti forgalom, a isse- ! tógaadaság gépesítése, egyre r s.gj.-orbtb igényt támaszt :az l- Lakkal hidaíkikaii szemben " Megyénk , hidjai többmy're 1 karszea-űílének, de a rossz ál- j iapotban lévő fehídak vesaé- j Ívesek is a járművek számára.!

A hidak bizeriytaäaB'áHepó- i te nehezíti a szállítás gyorsa j . -tógát, mert több helyen nagy j kerülőkkel tehetnék csak cö.- ba a -száMtóegáközsötk,

A Baranya megyei Tanács . az idén mintegy 12 milüáó forintot költ a megye hídjainak korszerűsaíéséne új hidak építésére. A követélményeknek toegíéMó, húsz korszerű híd tórvesésáre már a mótt ben kapott megbízást; a Ba-r tanya megyei Tervező Iroda. Az ISSS-ban kapóét: magfoíée- sai együtt össze«* *, mintegy 28, 4 métertől! 10 méter feszté voisigú, viaébeitaeelesBibői. készülő hídra készítenek tervet Nagyobb fesztávolságú hidat Kétújfaiu, Szigetvár, Hóból, Okorág, Szászvár és Sásd kap. Az újoema» készülő hidalt rtóndegyiike, úgynevezett, JBT~ terhelésű, 30 terma teherbírású lesz A hidak feerveaáse&or hgyaiemb* veszik s Vízügyi Igazgatóság későbbi meder- ezabáiyoBáai terveit,, valamint t várható árvízvesaélyt »,

A megye hídjának kórsae- rúsítése nem fejeződik be eb- .'ben sz esztendőben, mert' a .megyei tanács 198A-! 985-ben is az főéihez hasonló összegét fordít új hidak építésére. A hidakat a Baranya meg;'« Magas- és Mélyépítő Vállalat építi. A Tervező Iroda hét do- • kumerttációt már elkészített, j .,*• további tizenhármat február'; végéig adják át a beruházó- üsk, és ' az idén rendelt híd- i terveket az első félévben szín-1 tér- elkészítik, '

A szigetvári vár fennállása- j nak 400. évfordulója méltó megünnepléséliez a tervezők: is hozzá járulnak, a község faysserű útjainak terveivel. Fekete burkolatú, öntött asz- JfeJtt, vagy, impregnált anyag -; ’ túl készítek aes utakat, melyek j

a. kővsiteiflméteyeáteie&i mundete

tekintetben msgfetó!i*>e&.

196,3-bar további 12 község út koraaearüsftóséhez készítene«: tervet Jelentősebb útkorszerűsítés less Botykapeterdesx Versenden, Sásdesi. Mágoesem, Máriagyüdön, Mohácson és Harkányban.,.: Több', község . jó minőségű burkolattal' -fedett tws-bekötőutat *is kap.

, ’«®úbs» * vegyipar * terv

sortot 10A ea&aeiléfefcal termel i többet. mázt tewaly. Ezen be- j ittl * kooáad és m atómítóusn oé&üffi isaűkebb vegyipar 16.4 ! százsáéfefaaá nőve® terme&ásét I As egyes iparágak közül a áe- | l'.éTvegyipar tertrtellési értékisö- vfeiedése 1863-höz viszonyítva IS ezázaíéüí, a íaKk-fest^ámré 33.6, a gyógyszeriparé 18.3. a • gumiiparé 6.9 százalékos ésa. í A kjőottajberi rtélési körülbelül ! 180 800 tanmávaí, a fölidgáz- i terrrsalést pedig nn»tegy 150 l milUftó köhmétsrrél fejlesztik | ? tm-ialyíhez, képest A kócúej- j t'eldcEaazás 4.4 azásaléfkjcaíl nő.

Eaeflnftdk a termelési eíő- j ir&pym1»Jdiak «negfeMö»!

gy«rstSott eteiabe« fejlesztik * réngardarág-iíag legfotrt®- misb termékek gyártását.

„Építjük, védjük

síép hazánkat^

A ezochiUgta művészei remek alkotásaiból magasszín- vonalú képzőművészeti kiállítás nyílt s pécsi Fegyverei Erők Klubiában 4 kiái'iiá* anyagúból a? ■- ••’•-'«VbeT be

A főpróba jó előadást ígér

Beszélgetés Téri Árpád Tendégrendezőyel a „Kollegák’'

bemutatója előtt

A nSese&ata, IteríaBwáaiBra kérőié Aiksegcesiyer ászesb SSetó» báj» Sot&fc a Pécsi NeRsüi SamliátóeeQ, A né&ö&ér aütet a oaafe a knaápsé padKOroiiban veti »pró Jésssps kétórafcpapl- notora gy<ffi@e fényét. A technikai ezecaéslyaet dolgfsaik, ,rö~ vid utasítások, vwjény«Ba.vak haliaís2ss3Bk... Aztán lágyul

■ farig», látok ar©edö a díszleteket , .. Sietős lénések köaeäi* tenidk as ajtó felé,

— IHsséaést, de eáyari hkteg

vám »kabátom msaarnen hágj* íiára.;. • J ., ■

■ — Megyék mái. .; jő.. . köszönöm. -szóljatok.

Italom, feszültség és a pulóverek alatt hőemelkediés. Ez i* a főpróba!

— De az is, hogy mér látja az ember: ind js valósult meg a munkájából — mondja Tért Árpád a budapesti Nemzeti Színház tagja, s Rzktósz-ran- dező, ■ ató « pécsitek ’ kérésére péu-üe-ken már' „közönség elé viszi” az Akßzjonov dara-bot.

— Nagyon meg vagyok elégedve a pécsi színészgárdával, kedvező benyomásaikat szereztem és jól tudtunk együtt dolgozni, de tudja., hagy van. rendszerint nem egészen „jön i tó”. amit a rendező szeretne. Majd, ha égy Írét előadás már lepereg\

— Mit várhatunk * darab UMV...

, — Semmi mMionosat sem akarok rmm-dani, afféle toény- s^'éiyilaliítoEaíoit,.. vnizsas erre asűSflaég... majd a bemutató után elválik. Mégis, hogy előzetesen ás tájjékosstássam ' a póq* közönséget — akit én még csak .yiézőtársként ismerek”, hiszen Pécsett most rendezek. eJ-Östzor darabot s a sziniházat is csaik, mint néző j láttam, — ■ szávai annyit máris mondhatok: bsb fognak imaí- koatv! Akszjonov regényébó! készüli ez a darab. Sztabavoj d ramaturgiáj á- al — .magj'aa' j résnrál BeníileSs Árpád átdob ; Sózásában, ... í

A darabot, már az lamerke- ' dóskor megszeret tem. Hallat- \ !áruit- egyszerű., mégis rendiki- ! vül mélyréhátó. nem -kásáiét a szérepl<Sóré sefnimi iiókuaz-pó- 'lojssüt, de meg tudja a közönséggel teremteni a kapcsolatot. És. a mg legf-or: ice?.bb mai fiatalokról szól, a mo erWbe- r-.n'dl.-é Ar Ój, tartalom' Igényelt-« ijj formát? Szfirspadi ,’fonmáit,? ;

—!Á aastiratorok iít .rnagdk i a sssánászeüs-... mLndenM él - lÍTómdja magáról ■ kicsoda, a ] síaereplök bemutatják magukat » aacfenál a részeknél is, ahol nércs mód a történetet el- játsaani, csak láttatni, ott is élő., eü.ev®n; a darab. Baliada, szocialista bailed^ a mai emberről. Remélem -« rendezésset elégedettek tesznek *. pécsiek.

— Milyen akadéüyoíkbe Ütközött a damb reaideaése ».ősben?

—. Elé® nagy tapasztalattal

rendelkezem, hét évig á debreceni Csokonai Színház Igazgatója voltam, öiverlhét óta pé dig a Nemzeti Színítáz szinéss- rendezóje Ezért ne vegj'ék ■sze -rénytelesüségnefe «.«gjegyzése- naet a pécsiek de * szftsháis tecbnukíE besrehöezépe elavul C A iegegyszerífbb világítási igé- ayefeet sesn tudják kielégíteni, s a tíffirafcnál, ez. éreztette, hA* iásá-t ‘TSzestkáliaríc képWl áll ez a darab, s a vílágitásnak rendkívül nagy szerepe vaa. Vagy itt van például a tergó. am-it nem lehet üzemtítettó. Mű- ködáserek biztonságéért serfd sem váfeija a felelősséget,

— Mi kell aWioz, hogy egy da'.tab megnyerje # közíircség tetszését?

— Art hiszem a pécsiek ,üs szeretik, ha « darabban Kereplő emberek sre-rivedélyesen. nyüt. őszinteséggel keresik . az igazságot és A.kszjonov darabjában szereplő fisstaldk, ezt te- szEk.

Függan? efc!ben é» S?*v. a

zézStéren •»•agyunfe. Tért Árpád már .ű.jbóf irt^sításioikat oszt. a reflektorok IdgjTjilad- nak, A főpróba jó előadást igér.

Ssfits István

ai&tt tartó, meg lói'tolt heruhá- zssi tevékenység. Tovább er.ieJ kedik a tíerubiizások ó-süvege : Több mint ".ö rniWiárd Íorín- ’ to« költeneV. beruházáís>kru, ami kötóibe'-ül 10 százalokkj. í tebb ar- 1963 évin* :

Tizenöt nagy beruházást felesnek be 10S3 ban és több. mint busz őjat kerAeneU et.

: A beiMházasó ioere-: legnagyobb résset. 41 százalékát, a | Ojűtráoyagyártás fej!eszté-éro i fordítják A gyógyszeripar ré- : svesédssr H szazai!vk. a mű- ' anyag- és műszálgj'ártásc 8. a gúmlipKró petóg 9 vrá/a.ért. Az év folyamán termelésbe I lépő új -u-teffnek közül itógje- ' tentősébb .* Hsrentei Vegyi- ; művek 6000 torena kapacitású ■ PVC-gyara tss. 11 000 torma tf’-- ! jahtanényű marónálrom résale- g!e Miatókét üzem nagyméiáés . ben hosEájárul a vegyipar mű- sesaki saánvonalánaik emelésé- i bez azzal hogy a „technika utoteo szava” alapján épült. Térr.ve-léííbe -lép s - nitrokémia kJóralíkálá • eiektroüzls üzeme, amely 8000 toraiávai bővíti «tartó tátroai-termelési kapaci- tásurdoat. A. gyógys-aeripartxan te szémoe új üzem beruházása feje®54üt be. Mégkezdj m-un- káját b Kőbányai Gyógy szer árugyár «steroid-hormon üzeme és a Chinoán-g>’ár néhány új részlege. A gyógyszeripar fejlődése szempontjából nagyon lényeges a Gyógyszer- ipari Kutató Intézet új szék- házának. idei átadása

V.v évben számn*- nagytóio»- rltású üzem érú<e-éf ke/xt*k n>eg.

I

C-oépc^oet. ■ a Tisza meats Ve- gjdmfivekaferí 100 000 twnna te.' jasicrriigavyi, új ken-sp.vgyár

í és ngyancstík új 'saaperlu szfát- j talár munkátetáihor fognak i hozzá. A Bórtex1'. Vegyiko-m- j btoátban 'sor kér üt az újabb száz százaléka- búr:..' Ugyanitt hozzálátnak az első stegyte! j esítméfri y ű ■ l-piproiaktaTii üzem* építéséhez. A Tiszai Ve- gyi'kothbinátibain « poliefeiién- i Él'ár. a iVíkgyar Viscosá-bccn a ! dsBttí«n seiy-ernüzero' ^lapjai- tí&k .iérakásh jéiai a n-iuányag- ipair tejtödéséne-k- új szakaszát, Béreitóén pedig, — alig hogy üzembe .lép majd a tavaly ér végén elkesziitt 6000 tonna ka-, pacitású PVC-gyár — máris hozzáfognak a fejlesztés má sodik üteméhez, a 24 000 ton- m teljesítményű PVC-üzem beruházásához.

Az irodába« ásd nrandjájfc; ’

. „Az elnök szabadságon van”. És alighogy kimondják: máris , megjelenik Roskó Zsigmond. s siklósi term előszövetkeze; elnöke ♦

Igaz, hogy (szabadságon vágyok, de...

Bs már mondj® i* a magáét.

r hős.

—. megcssináltatták velünk a takarmányméiieget, mielőtt engedélyezték a 20 000 férőhelyes csibenevelő felépítését. Mi számoltunk azzal a takar- maiíEyal, illetve táppal is, amit minden- kiló felnevelt ba- römíj után kaptunk. Ezt bévé, tűk a. takarmánjunérlegbe. álest meg itt van ni, Azt mondják, csak a tojás és pulyka után kapunk plusz tápot pórrr4rt. Most a megyeiék azt gondolhatják: becsaptuk őket. Pedig velünk közölték későn, hogy az idén megváltozik a r "" .T:6r.

telefonálnak. A k*- posvi, v *omfifeldolgozó je• ientkezik. Nem mindegy, hogy egy ilyen húszezres csibene- lőt ki tudnak-e használni; vagy takarmányhiány miatt esák félgőzzel működik. Igé- r:k a kaposváriak, hogy ők mindent megtesznek. Talán ki tv'dnek szorítani valamennyi tápot. Talán annyit i* mint tavaly.

— Ez már megnyugtatóbb — «eszi le * hallgatót Roalcó Z*ífHíradós,

<

a

Kimotsa? KutenafeJ '

Bús« Barna: Tisztavatás

As elnök szabadságon van-nil' — De van ám itt más is.

malomipari és terményfor- galpii vállalat is most közölte velünk, hogy a táp és a kukorica közti ‘ értékkülönbözetet ezentúl nem léhét pénzben megíérítérii a vállalatnak, hanem ezért, is kukoricát, Vágy inas abrak-takarmányt kell adni. Tudja mit jelent ez nekünk? Kilenc vagon pluszt-egy tél évben. Honnan vegyük? Mi erre nem számítottunk,. A tervkészítésnél sem számítottunk rá. Most rúgjuk fel az egész tervet?

Gondolkodik;

.— -Ilyen dől go t előbb a közölhetnének velünk. Ha elvárják, hogy mi teljesítsük s terveinket, akkor ilyen meglepetésekre is készítsenek fel bennünket-A. laposan' félkorbácsolta m a két eset.

Hirtelen eszébe jut agy másik ja.

— Száznyolcvan boíé feses- dert kell vetnünk. A kar. dérnek nagyon jő föld, jól előkészített talaj kell. Nálunk nem is megy úgy a kender, mint Seremen den, vagy a siklósi gazdaság püspökbólyi üzemegységében és másutt A &á- -asHífbsfe*-' fcend«r®p«ár 2S€S?5 4

sildósi földekre épült Most mágia irii termeljük. a kendert. Ez .így nincs Jól. Már tudjuk: csak tavaszi szántásba tudjuk s kendert vetni. Ebből*pedig néni. sok jó sül, ki. Tudjuk, hogy nem fog sikerülni, Há sikerül, csak a véletlenen múlhat Ezért kenderből negyed millió forintos kiesésre számítunk. Hatvan-nyolcvan holdat még elbírtunk volna, de eny- nyit'’n.em. És itt van a húsz hold magkehder is. Még soha

nem. termeltünk. Most ezt is termelünk. Tudom: a kendert is meg kell termelni. De az én véleményem az: elsősorban ott termeljék meg, ahol értenek hozzá, ahol jók az adottságok ehhez, mert csak így lehet belőle. haszna a népgazdaságnak is, 'még a termelőszövetkezetnek, is. Tavaly hasonlóan jártunk * takarmány bors óval Nem akartuk vállalni. Mondtuk: termelünk nsí cukor-boriét, nem tudjuk est is termelni. Végül mégis termeltünk. 92 OOÜ forint kiesésünk lett belőle

Egy-asszony jön az irodába. Panaszkodik: elromlott a szl- -.•attyú, nem jó e kapcsoló. Telefonálunk viliamysserelők «tán. Nine* »Wuwwiiw«

— Arra félé megyek, majd megnézem én azt a kapcsolót —

mondja Roskö 'Zsigmontí. — Szabadságon vagyok, ráérek ifiegcsínálni.

És most a vízről vitatkoznak. Hogy mennyi baj van a ; sertések vízellátásával. Valami terheléses kapcsolási rendszert emlegetnek, hogy olyant kellene alkalmazni. Ä vízről hogy, hogy nem a fürdőre té- relödi'k. a szó: hová helyezzék ' a Sertéseket.' hogy he menjen a fürdőbe s szag. hogy máshová is lehetett volna tenni azt a fürdőt Végül kilyukadnak: a fürdőnél sok víz elfolyik, csak úgy kihasználatlanul.

— Hu szón ha t-huczon nyolc fokos víz. Jó lenne &zt bevehetni a,sertéstelepre. Kém kellene melegíteni a vizet.

—igaza van. Egyfelől megoldódna. a vízgonö. Milyen jó lenne ez * szarvasmarháknak is. Jó ötlet Olcsón meg lehet oldani — helyesel Boskó Zeig- mond. — Ezért még célprémiumot is kaphat.

idősebb ember az. ötlet tu-, ajdonosa. Tetszik neki, hogy az elnök így a szemébe mondta: jé ötlat és tetszik »«ki sí % talán «Mg m vsSáeítták

Hol.egyik; hol másik mond valamit. Aa elnökhelyettes azt kérdi az elnöktől: „Bejössz-e, mért ha nem, akkor én elintézem ’ a Szölfával á pince- ügyet,” A -másik ázt mondja: „Ä-iegint vannak újabb jelentkezők.”, Az elnök csak bólint.

— Látja, most 'már jönnek. Tavaly negyvenhét tagot vettünk fél, most megint húsz jelentkező vén. De jönnének tikár százan -is, há lakást tudnánk nekik biztosítani. És hozzák a belépődíjat. A nincstelenek belépéskor kétszáz forintot fizetnek. Most mi elmondjuk nekik a jogaikat és ’ öt éi ességüket. figyélmeztétijük ókét: mit Várunk tőlük és mit várhatnak ők a tsz-től. Úgy mint a szervezéskor. Csak akkor mi mentünk mindenkihez, most meg idejönnek hozzánk ...

Kint csikorog a hó. A hazai vessző a főidben maradi, nem Tudták, klskedtri; körén béfcö- -äöntött a téL Az oltást is el kellene mar kezdeni, de tizenöt fokos hidegben nem szállíthatják: a vesszőt

— Megváltozhatna már az az idő! — sóhajt Roskó Zsigmond és elindul megjavítani ®. kap- ■rsolc-btersn dezév Ért hozzá.

Egyébként is — o mond'.a — most ráér ilyesmire is. hiszen szabadságon van.

Jáas*