Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-18 / 295. szám
196t. DECEMBER 18. ÍUAPlé 3 KÖNYVVÁSÁR A csomagolópapíron fenyőgattyak hirdetik, hogy nem véletlenül történik az egész. A karácsony figyelmezteti az embereket ezekben a napokban, hogy legnagyobb öröm nem kapni, hanem adni. Ezért van a könyvek között is sokkal nagyobb nyüzsgés, mint máskor. A Széchenyi téri könyvesboltban különös zenét szolgáltatna az ajtó, ha történetesen nyikorogna. Mert a kilincs folytonos használatban van, különösen délután, amikor a munkából érkezők is betérnek ide. Egészen vásár jellege van a boltban zajló életnek, a különbség azonban hamar kitűnik. Itt senki sem lökdösődik, senki sem kapkodja el a másik elöl az árut, és senki sem szidja az eladókat. S ez egészen bizonyos: a könyveknek köszönhető. A könyvek kicsit tiszteletre késztetik az embereket, még akkor is, ha sietnek. A verejtékező eladók nagy könyvhalmazok mögül válaszolgatnak. a kérdésekre. — Mit vegyek a férjemnek? Mondjon x>alami érdekeset ... Érdekes könyv bőségesen akad, szegény eladó igazán nem is tudja, mit feleljen. De azért felel: — Útleírások nem érdeklik? Vagy itt van Berkesi— Kardos: Kopjások. Ezt szívesen olvassák a férfiak... Idős néni válogat a kirakott könyvek között. Móra Ferenc Aranykoporsója is itt van, és' Jókai Aranyemberét is meg lehet kapni ismét. Aztán a néni lecsap egy tekintélyes külsejű könyvre; címe: Az emberi butaság. — Nahát, Ráth-Vég is van? Kiadják talán az összes müveit, azt tetszik mondani? Remek lesz, ezt mindenesetre elviszem. Nem mindenki ilyen hálás. Az iménti asszony, aki a férjét akarja meglepni, már a húszadik kötetnél tart. Ilyen igényes lenne a férj, vagy talán az asszony nem ismeri az Ízlését? Ugyanilyen gyanú merülhet fel a következő esetben. — Tessék valami jót ajánlani nekem, tizenhét éves fiúnak valót. ^ — Tessék mondani néhány címet, miket olvas... — Hát... — Mindent? — mosolyog az eladó udvariasan és kíméletesen. — Mindent — bSRvt a vevő megkönnyebbülve és teljes tájékozatlansággal veszi kézbe az eléje tett könyvet, a Klasszikus útleírások sorozatból Cook: Utazások a világ körül című művét No, azért mindenki megtalálja, amit keret. Valaki három szép kötet Solohovot visz el, anélkül, hogy fizetnie kellene: a könyvsorsjegyeit váltja be. Most viszik haza többen az Uj Magyar Lexikon utolsó kötetét. Gyerekeknek sok kedves meséskönyv akad, és ilyen csemegék, mint Erich Kästner: Emil és a detektívek és A két Lotti egy kötetben, vagy Kasin Michaelis Bibi-je. Rengeteg könyv kerül a fenyőgallyas csomagoló papírba. Rengetegen fognak örülni karácsony este. A bolt, mint egy pillanatnyi szünetben tájékoztatnak, négyszer akkora forgalmat bonyolít le naponta, mint egyébkor. De t>an is választék: november vége óta egyfolytában szállítják a karácsonyi könyvvásárhoz szükséges árut. Végül: kedves szülők, ezt ne tegyék, ha nem muszáj! Volt a boltban ugyanis egy ilyen eset; Anya és leánya válogattak a könyvek között. A leány felkapott egy kötetet és odavitte az anyához: — Ezt vegyük öcsinek, ezt felírta, hogy kéri. — Akkor azt nem visszük — mondta szigorúan az anya. Szegény öcsi... H. E. Felkészültek a téli és az ünnepi forgalomra a pécsi rasútigazgatóság dolgozói A vasutas dolgozók számára minden évszak új feladatokat jelent. Az őszi csúcsforgalom még le sem zárult, máris készülniük kellett a télre, mert a tél a szokásosnál is több nehézséget, viszontagságot tartogat számukra. A tél beálltával különleges intézkedéseket kellett foganatosítaniuk a zavartalan közlekedés biztosítása érdekében. A pécsi vasútigazgatóságon is megtörténtek a szükséges intézkedések, ennek ellenére még^s kissé váratlanul érte őket a novemberben hirtelen beköszöntött zord idő. Átmenetileg romlott a személyszállító vonatok mentrendszerűsé- ge, s az áruszállításban is nehézségek voltak. Rendes körülmények között a személyszállító vonatoknak mindösz- sze egy-két százaléka szokott késni, az első hófúvásos téli napon azonban a vonatok negyed része késett, s a korábbi 100—150 késési perc helyett november 24-én 755 perc késés került be az igazgatóság nyilvántartásába. A vasúton szállított áruknak egy része a vártnál később érkezett meg rendeltetési helyére, mert a zord időjárás miatt a tehervonatok nagy része is késve közlekedett. Zavarok keletkeztek a kocsik kiállítá sában, sőt kirakásában is, mert egyes áruk, mint például a folyami kavics-szállítmányok befagytak a vasúti kocsikba. A kedvezőtlen időjárásra és a rossz pályajviszonyokra való tekintettel a mozdonyvezetőik is óvatosabbak lettek, nem vállaltak például túlsúly-továb bítást, ezért a tehervonatok átlagos terhelése a tervezett alá csökkent A havas pályatesten a vonatok fékezése ke- vésbé biztonságos, nagyobb a baleseti veszély. A mozdony- vezetők egyébként indokolt óvatossága is a menetidők meghosszabbodását, s a vonatok késését vonta maga után Kihatással volt az időjárás a rakodó-szállíttató felek tény kedésére is. November 26-án például 7230 tonnával volt alacsonyabb, a berakás a tervezettnél, s a szállíttató felek 400 kocsit lemondtak. Az említett nehézségek meg szüntetése mindenekelőtt a közvetlen végrehajtásban érdekeltektől követelt áldozatos munkát: helytállást aiz utazó személyzettől, kitartást a hóeltakarítást végző pályafenntartási dolgozóktól, éberebb és körültekintőbb munkát a? irányításban résztvevőktől. Közös összefogásuk eredményeként néhány napon belii ismét helyreállt a pécsi vas útigazgatóság egész területén a normális helyzet. A személyszállító vonatok 99 százaléka ismét menetrendszerűen közlekedik, s az áruszállítás terén sem észlelhetők nagyobb hibák. A téli forgalom első megpróbáltatásain ezzel túl lennének, de ebben az esztendőben még nagy feladatok várnak rájuk. Legfőbb feladat továbbra is a ■ személyszállítás kulturáltságának biztosítása, a személy - szállító vonatok menetrendszerű közlekedtetése, továbbá a szetViélyszerel vények és utas-váróhelyiségek kielégítő fűtése. A közelgő ünnepek is feladatokat rónak a pécsi vasútigazgatóság dolgozóira. A maguk munkaterületén ők is készülnek az ünnepekre, a várható csúcsforgalomra, hogy zavartalanul szállíthassák el az ünnepek előtt és után jelentkező utastömegeket Az ünnepeket közvetlenül megelőző napokon a távolsági gyors- és sebes-motorvonatokat két motorral és megerősített szerelvényekkel közlekedtetik, a helyi motorvonatokat „előfogatolják”, vagy gőzvontatással segítik. Az ünnepi forgalom zökkenőmentes lebomyolí tása érdekében számos mentesítő vonatot indítanak a pé esi vasútigazgatóság területén. Mentesítő vonatok lesznek Budapest.—Pécs, Budapest—Nagy kanizsa és Pécs—Nagykanizsn viszonylatban. Fokozott forgalomra számítanak az ünne pék előtt az áruszállításnál is A pécsi igazgatóság teherkocsi állománya jelenleg megfelelő, ezért fennakadásokkal nem számolnak. A zavarok elkerülése érdekében azonban més- is felhívták a fuvaroztatók fi gyeimét, hogy elszállítand > áruikkal mielőbb jelentkezzenek. mert esetleg rosszabbra fordul az időjárás is. am; újabb akadályokat jelentene Az utazóközönséghez is eljut tatták szokásos, ünnep előtti felhívásukat: menetjegyüket tehetőlee elővételben váltsák meg az utazni óhajtók, hogy elkerülhessék a torlódásokat, s ne várakozzanak feleslege sen a pénztáraknál A pécsi vasútigazgatóság dolgozói szép reményekkel tekintenek a negyedik negyedév vége elé. Eredményeik eddig szépen alakultak, s mint a korábbi évnegyedekben, most is részt vettek a vasútigazgató- ságok egymás között folyó munkaversenyében. A III. ne gyedévben már első helyezést értek el. Az akkor elért nívót tartották, s remélik, hogy a negyedik negyedév munkájá - rtak értékelése után is megmaradnak első helyükön az igazgatóságok versenyében. Januártól a Bádogos KTSZ javítja a villanybojlereket A pécsi Bádogos és Szerelő Kisipari Termelőszövetkezet november végéig nyolcvanhat százalékra teljesítette éves tervét. A ktsz életében azonban a legjelentősebb hónap éppen a december, s minden reményünk megvan arra, hogy éves tervükét teljesítsék, sőt túlteljesítsék, annak ellenére, hogy évközben jelentősen emelték a I érvükét! örvendetes jelenség, hogy az utóbbi hónapokban jó eredménnyel végzik a lakosság javító-szolgáltató tevékenységét. A korábbi időben nem fektettek elég súlyt a lakossági szolgáltatásokra, de ma már e tekintetben is javulás tapasztalható. Novemberi tervüket 109 százalékra teljesítették. 1963 januárjától a pécsi Bádogos és Szerelő KTSZ javítja a villanybojlereket. Eddig sok problémát okozott a villanyboj lerek javítása, mert sem a megyében, sem Pécsett nem volt, aki vállalta volna ezek javítását. A ktsz szerződést kötött a mechnaikai művekkel, mely szerint ők végzik el a garanciális javításokat is. Egyik fő készterméke eddig a kisipari szövetkezetnek a fürdőkád volt. Az idei esztendőben ezer- egyszázhatvan darab fürdőkádat készítettek. A vasboltokban hiánycikk volt eddig a nikke- lezett kandallórács. Most visz- szatért az a szakemberük, aki korábban is ezzel foglalkozott. A jövő évtől kezdődően ismét gyártják a nikkelezett kandallórácsokat, a Vasműszaki Nagy kereskedelmi Vállalattal már szerződést is kötöttek 200 darab kandallórács szállítására. Díszelőadásban újította fel az állami Operaház Kodály Háry Jánosát Kodály Zoltán születésetek 80. évfordulóján az Állami Operaház díszelőadásban, újította fel a Háry Jánost. Az előadás megkezdése előtt a közönség percekig tartó tapssal köszöntötte Kodály Zoltánt, akinek a második felvonást követő szünetben Házy Erzsébet az együttes nevében koszorút nyújtott át. ^elkezdődtek a szövi?!- nagyar tulturálss as tudományos együtt* üiüüödési tárgyaié o* Hétfőn Moszkvában a .-öl- földi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságában megkezdődtek a tárgyalások az J Pö3. évi szovjet—magyar kulturális és tudományos együttműködési tervről. A magyar küldöttség vezetője Ilku Pál művelődésügyi miniszter. A szovjet küldöttséget Szergej Romanovszki), a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnök ■* vezeti. 0 Magyar Partizánszövetség és a nácizmus üldözöttéinek levele Manoiisz Glezosziioz A Magyar Partizánszöv ±i-.ég és a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága hétfőn a következő levelet küldte Athénbe Manó lisz Glezosznak: „A második világháború magyar ellenállói, valamint s u"- cizmus volt magyarország dözöttei örömmel értesültek .' szabadulásáról, és ebből a: ■ 1- kalomból köszöntik önt. a dörög nép nemzeti hősét. Kiszabadulása örömmel és elégtétellel tölti el a világ igazságszerető, jóakaratú embereit, ő-lk felemelték szavukat a bebörtönzött görög hazafiak védőmében”. * Fogadás a bolgár nagy követségen Jancso Georgijev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete hétfőn este a nagy- követségen fogadást adott a baráti látogatáson Bulgáriában járt magyar katonai küldöttség tiszteletére. A fogadáson megjelentek a delegáció tagjai, élükön Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszterrel. M'nypi Tiín U LJ /_ U U U • •, árom tanár, tizenhárom öregdiák, néhány hozzátartozó szorongatta meghatódott, csillogó szemmel egymás kezét vasárnap délelőtt az öreg iskola ódon falai között — húsz év után ismét találkoztak a Pécsi Tanítóképző 1942- ben végzett növendékei. Pécsett, a népes diákvárosban nem ritkaság az ilyesmi. Az érettségi, képesítői, és évfolyam találkozók évről évre ismétlődő körforgásában legfeljebb a negyedszázados jubileumokat tartják számon, mégis engedtessék meg a riporternek, hogy visszaéljen ■— a helyzetéből adódó lehetőséggel — és a húszéves találkozó kapcsán a múlt idők tanáraira diákjaira emlékezve egyben az öreg iskolának is emléket állítson. — A város legszegényebb iskolája voltunk. — így emlékezett vissza a két évtized előtti időkre Somogyi Géza a jubiláló osztály egykori főnöke és aligha tévedett. A Horthy rendszer nemigen kényeztette el a tanítói pályára készülő, „közrendből” származó diákokat Volt rá gondja, hogy a nemzet leendő napszámosai, már az iskola padjaiban felismerjék és készüljenek a fájuk osztott szerepre. Ha rajtam állna múzeumot rendeznénk be, az öreg falak között, örök emlékeztetőnek: Lám, csak ennyi gondja volt Hóman Bá- lintéknak, Virág Ferencékneka tanítóképzésre, öt osztály, egy tanári szoba és egy zeneterem. Mindössze ennyiből állt, egy. — az akkori fogalmak alapján majdnem főiskolai képesítést nyújtó fontos nevelésügyi intézmény, ahol az összes tantárgy tanítására kellett felkészíteni a leendő néptanítókat. — Kémiai tanár létemre ma is csodálkozva és fanyalogva gondolok vissza azokra az időkre, — mondja dr. Kis bán László, a pécsi felsőfokú vegyigépészeti technikum igazgatója, az iskola egykori tanára. — Ma is csodálkozom azon, hogy kémia szertár, bemutató terem, kísérleti eszközök híján diákjaim miként tudták mégis jól elsajátítani az anyagot. De ugyanezt mondhatná a többi tanár is, mert fizikai bemutató terem sem volt, de tornaterem se. Télen az iskola udvarán, a Magaslati úton készültünk fel arra, hogy miként tartsuk meg a testnevelési órákat, ha jószerencsénk esetleg olyan iskolába vezérel, ahol tornaterem is lesz, No persze nem igen kellett félni ettől. Elvégre falusi tanítókat képeztek ki és 1940-et írtak... A tanári kar nagy pedagógiai érzéke, tudása, lekiisme- retessége és leleményessége azonban áthidalta a mostoha elhelyezésből adódó nehézségeket. Nekik köszönhető, hogy a pécsi képző végzett növendékeit mindenütt szívesen fogadták. Megálltak helyüket szaktudásban, emberségben, becsületbe».^ M inden különösebb megjegyzés nélkül hadd idézzem fel ennek alátámasztására a negyvenkelte- sek találkozóján megjelent öreg diákok szavait: — C z éh László: A Nagy Lajos Gimnázium testnevelőtanára vagyok. Dohocki Lajos: Húsz év óta egy helyen, Sza- lántán tanítok. Eiter Ist- v á n: Meggyökeresedtem az ipari szakoktatásban. Kis t a- más Gyula: Úgy érzem szeretnek a txisasi iskolában, ahol immár 20 éve dolgozom. Kocsis László: A Somogy megyei pártbizottság ágit. prop. osztály vezetője vagyok. Lantos József: Tanulmányi felügyelő vagyok a mohácsi járásban, Mayer György: Húsz év óta Kaposfön tanítok, az iskola igazgatója vagyok. Meggyes Antal: Most szerzem meg a harmadik kiegészítő diplomát, mert mint általános iskolai igazgató szükségesnek tartom, pedagógiai szaktudásom állandó fejlesztését. Pichler István: En a zákányt iskolát igazgatom. Pál E r nő: A gerényesi termelőszövetkezet agronómusa- ként dolgozom, mert időközben megszereztem az agrármér nöki képesítést. Rejtő János: A Moziüzemi Vállalat Baranya megyei igazgatója vagyok. Schneider György: A gyárvárosi általános iskola testnevelő tanára vagyok. T eme si Károly: A Vasas II. általános iskolát igazgatom. — Hasonlókat hallani a többiekről is, — akik különböző okok miatt nem tud tak eljönni. A pécsi tanítóképző negyvenkettes növendékei megálltak a helyüket. Jó nevelést kaptak tanáraiktól, és most becsületes jó munkával adják tovább az öreg iskolában szerzett tudást, műveltséget, kiegészítve azt az „élet iskolájában” azóta szerzett sokrétű ismerettel, tapasztalattal. Az ilyen évfolyamtalálkozóknak megvan a maga különös hangulata. Kocsis László szarni érzékeltették legjobban ezt: „Húsz évvel ezelőtt, a képesítővizsgán sem izgultam ennyire. Akkor csak a vizsga miatt éreztem szorongást, most azért drukkoltam, megvannak-e, találkozhatok-e diáktársaimmal.” — Es bizony szomorúan kellett megállapítani, hogy sokan nem jöttek, nem jöhettek el a húsz éves találkozóra. Sorköt0es korosztály voltak, a második világháború nehéz időszakában, — 3 háború vihara több társukat elsodorta. A megemlékezés tűnődő percei után aztán persze mégiscsak feloldódott a hangulat. Előkerültek a régi emlékek. — — Emlékeztek — mondja Kistamás Gyuszi — amikor osztályfőnökünket levélben kértük meg, hogy kevesebbet sétáljon a Mecseken, mert valahol randevuznunk is kell... — Egy érdekes levelet én is kaptam — vette át a szót Kisbán tanár úr. — Egyik osztálytársatok az évvégi összefoglaló előtt őszintén megírta, hogy az egész anyagot most már nem tudja átvenni, Felsorolta az ismert kérdéseket, és arra kért, hogy ha istent ismerek, azokból kérdezzem a sorsdöntő vizsgán... — Hát azt tudja-e tanár úr — fordulnak többen a gyakorló iskola nyugdíjas igazgatójához, — hogy magunk között csak Ludi-nak (a magister lu- di latin kifejezés alapján — neveztük. — Hét ezt is húsz év múlva kell megtudnom — válaszolt az öregek megbocsátó jóindulatául az idős mester. Aztán jönnek a soha nem felejthető diákviccek, kiszólá- sok, az ötéves együttlét sok apró mozaikja, — jót nevetnek, derülnek mindegyiken. Régi kedvvel ugrálják egymást, — és csak akkor ébrednek vissza a húsz év utáni felnőtt való- tágba, mikor komolyra fordul a szó, amikor a nevelő testületek stabilitásáról, stílusáról, összeszokottságáról vitázva egyikük halkan megjegyzi: — Lacikám, most már mi vagyunk a tantestület öregjei.. zárni Elrepüli húsz pv. Megderesedtek a fejék, ráncok szövődtek az egy kori kamasz arcokra. Pályájuk delén vannak, megemberesed- tek a negyvenkettes évfolyam hallgatói. Ma még talán nem tudják egészen átérezni sem osztályfőnökük szavait, de azért mar rájuk is vonatkozik: — A mi munkánkban az a szép, volt tanítványaink fia, sőt unokája is oda kerül elénk, hogy többre, jobbra tanítsuk, mint az apját. .. Nehéz a mi pályánk, de az mindenért kárpótol, hogy évről évre új diákok várják szavunkat. Az emberek ezreit taníthatjuk meg a szépre, a jóra, a becsületes életre, a nép és a haza szeretetére... A Pécsi Tanítóképző öreg épületét már rég más célokra használják. A nevelőképzés növekvő igényeit, ma már egy összehasonlíthatatlanul tágasabb, korszerűbb, jól felszereli Tanárképző Főiskola biztosítja Pécsett, de azért időnként jól esik visszaemlékezni az öreg iskola derék tanáraira, az évfolyamtársakra, a kopott vadokban eltöltött öt esztendőre, ahol — a vasárnapi találkozó ünnepi szónokát idézem: • „megtanultuk szeretni az embert és küzdeni érte ...” VASVÁRI FÉRENQ 1
