Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

19fiZ. DECEMBER 16, MAPL6 7 Magyar filmhét Kairóban A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Arab Köztár­saság közötti kulturális egyez­mény alapján december 10-én magyar filmhét kezdődött Kai­róban. A díszelőadáson bemutatás­ra került a Párbaj és a Cigány tánc című kisfiún, majd a Le­genda a. vonaton című játék­film, amelyeket a közönség igen nagy tetszéssel fogadott A bemutatón megjelenít az Arab Liga főtitkára., valamint a társadalmi és politikai élet számos neves képviselője. . A kairói magyar filmhét megnyitása alkalmából a kai­rói inagyar nagykövetség saj­tókonferenciát tartott, ame­lyen Hars Lajos, a magyar filmdelegáció vezetője ismer­tette a magyar filmgyártás eredményeit es a magyar— egyiptoma kulturális együtt­működés e téren elért ered­ményeit. Szijjártó Lajos, a Magyar Népköztársaság kairói nagy­követe csütörtökön fogadást adott a magyar filmdéiegáció tiszteletére. A fogadáson meg jelent a kairói társadalmi, po­litikai élet és a filmvilág szá­mos kiemelkedő személyisége. MWkmtk A CSILLAGOK SZIVE \ A Móra Ferenc Könyvkiadó kitűnő Népek meséi sorozatá­ban most az afrikai mesék kö tete jelent meg. Az Ortwtay \ Gyula szerkesztette sorozat új ! darabja is gazdag, színes me­seanyagot tartalmaz, értékes könyv a gyermekek kezében. Molnár Ágnes rajzai kedve­sek, a mesék hangulatát kivá­lóan alátámasztják. VÁKNAI ZSENI: NEM VOLT HIÁBA A neves magyar írónőt is­meri és kedveli a magyar ol­vasóközönség. Uj kötete, ame­lyet a Szépirodalmi Könyviki­adó jelentetett meg, önélet­rajzi ciklusának az a része, amely a második világháború és a felszabadulás éveit ele­veníti meg. A könyv első ré­sze Párizsban játszódik, a francia ellenállók hősies küz­delmeiről szól, második része az un. Várnai-csoport antifa­siszta harcának izgalmas le­írása. BEKZE NAGY JÁNOS: SZÖLÖSZEMKIRÄLYFI A Móra Ferenc Könyvkiadó Magyar népmesék sorozatá­nak új kötete kétszeres pécsi Vonatkozású. A kiváló nép- j rajztudós és mesegyűjtó Bér- I ze Nagy János műve került | kiadásra, s a mesék válogató- j . sa, az ifjúság számára való i átdolgozása Pákolitz István, j Szöllősy Kálfftán és ifj. Berze Nagy János munkája. Róna Emmy bájos rajzai egészítik ki az értékes kis mesekönyvet. Hangverseny Berlinben Kodály Zoltán tiszteletére A Berlini Német Művészeti Akadémia pénteken nagysike­rű hangversenyt rendezett a 80 éves Kodály Zoltán tiszte­letére, akit az Akadémia nem­régiben levelező tagjává vá­lasztott. Mfivészkolóniát varázsolnak a nyolcadik emeletre Tizennégy műterem épül Űj-Mecsekalján Ünnepi Kodály-dalest A TIT Baranya megyei Szer­vezete és a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága rende­zésében ünnepi Kodály-dalest lesz december 19-én, szerdán este 7 órakor a Bartók Klub­ban. Műsoron hangverseny­dalok. népdalfeldolgozások és daljáték-részletek szerepel­nek. Közreműködnek Abali- geti %ita, Agócsné Lángi Emmi, Agócsy László, özöré- nyi Olga, Tényi Zoltán és Ve­ress Endre. . Ma nyílik D. Bállá Irocska kiállítása A Pécsi TIT és a Képző- és Iparművészek Baranya megyei Munkacsoportja rendezésében ma nyílik a TIT Bartók Klub­jában. D. Balta Irocska festő­művész kiállítása. Az ünnepé­lyes megnyitás délben fél 12- kor lesz. A megnyitót Palkó Sándor, a megyei tanács elnö­ke tartja.' A kiállítás január 1-ig, min­den nap 11-től 18 óráig tart nyitva. Azzal a kéréssel kerestem fel Bojtár János elvtársat, Pécs III. kerületi tanács vég­rehajtó bizottságának titká­nál, hogy mondja eL, mi igaz abból, hogy az Uj-Mecsekal- ján épülő új hétemeletes há­zak felett műtermeket léte­sítenek? Mintegy 15 képzőművész és ugyanennyi előadóművész él, kerületünkben. Megítélésem szerint nem használtuk ki ed­dig ezt a helyzetadta lehető­séget, s nem törekedtünk ar­ra, hogy a közvetlen környe­zetükben meggyökereztessük őket és alkotásaikkal köze­lebb hozzuk őket a munkás- emberekhez. Természetesein megvizsgáltuk ezeknek a mű­vészeknek a szociális körül- ményeit. Van-e lehetőségük a kiállításokra, a publikáció­ra? Pécsett sajnos nagyon kevés műterem áll a művészek ren­delkezésére. Szoforászműterem úgyszólván nincs is. Ahhoz, hogy az alkotóművészek a szó ciálista társadalomban méltó­képpen betölthessék hivatásu­kat az is szükséges, hogy meg­teremtsük az alkotási lehető­séget számukra. így jutottunk el ahhoz a felismeréshez, hogy az Uj-Mecseka]ján épülő hét­emeletes házaik tetején mo­dem, korszerű műtermeket kellene létesítenünk. A tervek már elkészülték, sőt már az épületek alapozása is megkez­dődött. A tervek szerint egy-egy hétemeletes lakóház tetején egészen minimális ráfordítás­sal négy műtermet és a hoz­zájuk szükséges mellékhelyi­ségeket lehet kialakítani. — Mekkorák lesznek a mű­termek és milyen mellékhe­lyiségek lesznek? Általában húsz és harminc négyzetméter között mozog­nak. Minden műteremhez épül egy főzőfülke, előszóba, fürdőszoba, lakófülke, raktár helyiség. A műtermek mellett lesz még mosókonyha és szá­rítóhelyiség is. A műtermek előterében Széles fedett folyo­só áll, amelyet üvegfal vá­laszt el a műtermektől. Ter­mészetesen központi fűtés­sel lesznek ellátva. A tervek szerint a műtermeket 1964 májusában adják át a művé­szeknek, akik bérletet fizetnek a műtermékért Szoforászmű- terrnet az alagsorban rende­zünk be, szállítóakna is épül, ahol nagyobb darab kőtömböt is könnyű szerrel le lehet vio­ni megmunkálásra. A műter­mek elkészítésénél gondolunk azokra a fiatalokra is, akik munkájuk mellett végzik el a képzőművészeti főiskolát. Az ő számukra is nagy segítséget jelent, ha modem, jól beren­dezett műteremben kezdhetik el művész-pályájukat. Ez a kezdeményezés országosan is nagy jelentőségű, hiszen a művész telepek kivételével az országban sehol nem él így együtt annyi művész, mint ahány számára itt nyugodt al­kotási lehetőséget biztosítunk. (Hamar) Költemények, operaáriák, magyarnóték és twist-számok az új hangos levelezőlapokon A Hanglemezgyártó Válla­lat és a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat most elkészült tíz újfajta hangos Colorvox levelezőlapját bizonyára öröm mel fogadják majd a. hangle­mez- és levelezőlap-gyűjtők. A Hanglemezgyártó Vállalat el­ső ízben vett fel levelezőlapra verseket. A Petőfi Sándor: Szer4eniber végén és. ' Vajda János: Húsz év múlva című költeményét Sinkovits Imre, illetve Pálos György szavalta hangos levelezőlapra,. Több Colorvox levelezőlapot készítettek a modem zene ked velőinek is. A Velencei tó, il­letve a Mátraháza festői szép­ségű tájait bemutató' hangős képeslapoknak most a dzsessz- ' rajongók örülnek. Ezekre a la­pokra ugyanis Tabányi Mi­hály: Táncoljunk twistet és Szabó János: Télen-nyáron cí­mű twist-számát vették fel. Erkel: Bánk hán című operá­jának Bor dal-ét Jámbor László, az Állami Operaház tagja énekelte a Tokaj látké­pét ábrázoló képes levelező­lapra. A komoly zene kedve­lői Haydn három kis divea> timenrtóját a Fertődi kastélyt bemutató levelezőlapról háÍL- gaihatjáik meg. Néhány ma- gyamóta-fel vételt is készítet­tek Lakatos Sándor és népi zenekara közreműködésével. Az új Cotorvox-levélezőlap árusítását rövidesen megkez­dik. Vita a modem zenéről Sándor János karmester hozzászólása Gyakorított műszerészi felvesz a Pécsi Porcelán­gyár. Előnyben, aki a hő- technikai mérőműszerek karbantartáséhoz is ért. Több hozzászólás óifltezett a modem zenéről . megindult vitához. Ezúttal Sándor Já­nosnak, a Pécsi Nemzeti Szín­ház karmesterének hozzászó­lását ismertetjük, aíki abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Pécsett bemutatásra kerülő modem művek je­lentős részét vezényli. — Valóban, ez a helyzet, hi­szen én dirigálom a balette­ket amelyek közül eddig 8 mai magyar zeneszerző művé­re készült. Talán épp itt mér­hető le a legjellemzőbb mó­don a modern zene hatása, Maikor a zenei kifejezés vd- zuális kifejezéssel párosul. Gondoljunk akár Szokolay: Az iszonyat balladája vagy Szőllősy: Oly korban éltem cí-’ mű művére, világosan láthat­juk, hogy azokat az érzelmi hatásokat, amiket a koreog­ráfus és a zeneszerző el akar érni, kizárólag a modem ze­ne eszközeivel tudja megkö­zelíteni. Ezt a célt szolgálja a gyakori disszonancia, az erő­sen zaklatott ritmika, a sok Ütőhangszer, néha a hangsze­rek megszólaltatásának szo­katlan, az eddigi konvenciók­tól eltérő módja De ugyan­ezt mondhatom el Gulyás: Pókháló járói, ami a modem ember belső lelki küzdelmeit és válságát fejezi ki zenében, ugyancsak kizárólagosan mo- dem, mai zenei eszközökkel és effektusokkal — Miben látja es okát an- : nak, hogy a közönség egy ré­sze idegenkedik a modem mű I vektől? ! ' *— Mindenekelőtt hadd mondjam el hogy amit a kö­zönség általában modem ze­nének tart, az nagyrészt a századfordulón és az azt kö­vető években keletkezett. Ek­kor születtek Stravinszkij, Debussy, Alban Berg legje­lentősebb művei. Bartók is 1919—20 körül írta a Csodá­latos mandarint. Amit tehát ma modemnek tartunk, több mint negyven éves. Még egy példa a modem művek relati­vitására: Bartók zenéje, me­lyet még nagyon sokan disz- ezonansnak és modemnek tar­tanak, ma a világban klasszi­kus zenének számít és a sta- ■tásrtikában Bartók a legtöb­bét játszott szerzők közé tar­tozik. — Mégis miben látja a leg­nagyobb problémát? — Abban, hogy amikor a kö zönség mai zenét hallgat, ugyanolyan igényekkel ül le, ugyanazt a hangzást -és él­ményt várja, mint Beethoven vagy Mozart zenéjének hall­gatásakor. E művek a mai em­ber, a mi századunk emberé­nek érzés- és gondolatvilágát kívánják kifejezni. — És ennek mi a jellem­zője? — Egyrészt az etőaő kor­szakokhoz képest hallatlan imamű fejlődés a technika te­lén, ezenkívül a rövid idő alatt lezajlott két világhábo­rú, az abból keletkezett féle­lem, szorongás, majd a fel­szabadulás érzése, és az újabb háborútól, a fegyverek pusz­tító erejétől való főelem. Pécs múltja után böngész­gettem a Megyei Levéltárban, így került a kezembe néhány forrásmunka az 1930-as évek­ből. Az egyik Kepes Tibor és Zsadányi Oszkár régi újság­írók „Pécsi családfák” című könyve volt, amelyet 1933 őszén adtak ki. Az anekdotázó modorú könyv bemutatja az akkori pécsi közélet illusztris tagjait, s egy ismeretlen grafi­kus jóvoltából közzéteszi az arcképüket is. A másik könyv­nek „Pécs-Baranyai ismertető” a címe, Kalotai László szer­kesztésében jelent meg 1934- ben. Ez a könyv rövid ismerte­tőt ad a város és a megye va­lamennyi olyan egyéniségéről, aki az akkori fogalmak szerint valakinek számított. Megtalál­hatjuk benne az illető rövid életrajzát, s több-kevesebb hű­séggel képet kapunk a társa­dalomban elfoglalt helyéről is. Most már csak a régi tör­vényhatósági bizottság (így ne­vezték akkor a tanácstagokat) üléseinek jegyzőkönyvére van szükség, s az ember előtt meg­elevenedik a múlt, az egykori városházai élet, látja és hallja a régi embereket. Cím- és ranghalmozó bankár Itt van például Visnya Ernő, a törvényhatósági bizottság egyik legbefolyásosabb tagja. A ka újságíró könyvének raj­zából kefebajuszú, tokás férfi néz vissza ránk, csokornyak­kendőben, sokdioptriásnak lát­szó szemüveggel. „Visnya Ernő Akik a nép helyett a pénzt szolgálták a Pécsi Takarékpénztár elnök­vezérigazgatója, felsőházi tag stb., stb. Sőt: STB. Ugyanis annyi a satöbbi hogy abból jutna tíz más bankvezérnek, és állítólag titkárja külön köny­vet vezet a címeiről” — írják az újságírók. S hogy nem tú­lozhatnak, az a másik könyv­ből derül ki, ami szerint Vis­nya Ernő a következő posztok birotokosa: „Kincstári főtaná­csos, a Pécsi tkp. érdekkörébe tartozó intézetek igazg. elnöke, az Első Pécsi Bőrgyár RT, a Fürst Gyula Szállítm. és Ke- resk. RT, a Baranyai gazdák elnöke, számos vállalat ig, tagia. A Pécsi Keresk. és Ipar­kamara elnöke, az MNB főta­nácsénak póttagja, az Orsz. Hi­telügyi Tanács, a Felsőház pü. és gazd. bizottságának tagja. A Ferenc J. rend lovagkereszte­se”. .., de elég is lesz talán, mert unalmassá válnék a foly­tatás. A lehető legtermészetesebb, hoey Visnya Ernő nem puritán önzetlenségből szabdalta eny- nyifelé szét magát, azért volt tagja ennyi RT-nek meg egyébnek, mert mindenhonnan pénzt kapott. „Visnya Ernő egész élete a pénz szolgálatá­ban állt” — mondja róla a két újságíró. Képzeljük el, ez az ember a leírtakon felül törvényhatósá­gi tag is volt, s mint a mai ta­nácstagságnak, a népet kellett volna szolgálnia. De szolgál­hatta-e, ha a pénzé volt az éle­te? Mindenható polgármester Most pedig dr. Nendtvich Andor polgármesterről szól a fáma, aki 1905-től kezdve némi megszakítással több mint 25 éven át volt polgármestere a városnak. A könyv megírása idején, 1933-ban, már hatvan­hat éves volt, de azért nem ment nyugdíjba, noha a könyv szerzői — nyilván a közhangu­lat hatására — alaposan oda- böködtek neki, nyíltan meg­mondván: konzervatív és ma­radi maga, polgármester úr, jobb lenne, ha fiatalabbat lát­nánk a helyében!... A rajz ezüstös hajú, kiugró ádámcsutkájú, szikár férfit áb­rázol. Esernyős bottal járkáló kedves öregúrnak látszik, pe­dig hát egészen más lehetett a valóságban. Az újságírók pél­dául ezt írják: „Uj és modern embert szeretnénk a városhá­zára. Olyan embert, aki nem él olyan zárkózott életet, mint a pécsi polgármester, akinek a kései krónikás azt írhatja em­léktáblájára: „Huszonöt évig volt polgármester, és huszonöt éven át, ka csak. lehetett, néni! fogadott. oarMt"... & ee nem túlzás! Beszéltem néhány em­berrel a városi tanácson, akik már akkor is a városházán dol­goztak. Elmondották, hogy még a tanácsnoknak is egy héttel korábban be kellett jelentenie magát, ha a polgármesterhez akart bejutni. Még a tanács­nokok is előre betanulták a mondókájukat, ha a polgár- mesterhez készültek, pedig a tanácsnokok nem akárkik vol­tak, beosztásuk és hatáskörük körülbelül a mai városi taná­csi osztályvezető hatáskörének felelt meg! Egyébként Nendtvich sem csak a polgármesteri fizetésből élt, ő is tagja volt egy csomó részvénytársaságnak, s innen is, meg onnan is csurrant-csep- pent neki valami. „Bőrarisztokrata*' A törvényhatósági bizottság tagja volt Róth Sándor bőr­gyári vezérigazgató is. Róla valamilyen ok miatt nem készí­tett portrét a .grafikus. Szeren­csére, a két újságíró olyan ele­ven képet fest róla, hogy nem nehéz magunk elé képzelni, íme, mit írnak a „bőrarisztok- ratá”-nak nevezett emberről: „ .. . Róth vezérigazgató egyéb­ként csakúgy kétféle •’•''ráratot mutat, mint bőrárui. Úgy fl­amy. Van egy ábrázata kifelé. Népies használatra. És egy má­sik: befelé. Magánhasználatra. A kifelé szóló népies, demokra­tikus, hogy úgy mondjuk pro­letár tapintató. Ehhez az áb­rára thoz megfelelő ruha jár. Munkászubbony, foltos, piszkos nadrág, lyukas cipő és némi té- rülés-fordulás a bőrgyár gépei körül. Ebből a nagyszerűen megjátszott szerepből hangzik a limitált munkabérek mellett verejtékező munkásság felé a vezérigazgatói megnyugtatás: látjátok, egyek vagyunk, hi­szen én is dolgozom. Amit a munkások nem látnak, az az a csekély 15000 pengő, amit a le­endő kormányfőtanácsos helyez el a folyószámláján. A másik ábrázata az arisztokratikus elegancia, amellyel a külföldi előkelő szállók apartementjei- ben azonnal felismerik a pécsi iparbárót. Ilyen minőségben Róth Vezérigazgató úr minden mozdulatával megcáfolja első számú ábrázatát, demokratikus hajlamait... Egy kékvér ... Egy arisztokrata. Egy Semi- góthai almanach! Heil! Egy pé­csi iparbáró!” Ehhez aligha kellene hozzá­tenni valamit. Talán annyit mév hogy Róth mellett a tör­vényhatósági bizottságban ült a Matyasovszky-Zsolnay család sarja, Boros Miklós bankár, Bolgár Tivadar vezérigazgató és mások. Csupa • gyáros, ban­kár és ügyvéd ült akkor a vá­ros vezető testületében, nagyí­tóval, sem találunk munkást. Ilyen volt ■ -"*•* világ. Magyar László Mindez sok modem nagy ze­neszerző művében döntő sze­repet kap. Gondoljunk csak Bartók Divertimentójának II. tételére, mely a háború meg­döbbentő víziója» vagy Schön­berg: Varsói menekült című alkotására, mely a varsói get­tó lázadását és borzalmait tűk rözd. De azokban a művekben is, melyekben ez a szorongó érzés talán nem lelhető fel ilyen konkrétan, érezhető a kor atmoszférájának hatása. Nyilvánvaló, hogy a mi prob­lémákkal terhei (korunknak, zenei kifejezési eszközökben, effektusokban, hangszerelés! kérdésekben nem felelnek meg azok, amelyek egy száz­kétszáz év előtti kar problé­máit fejezték ki. Éppen ez­ért nem célravezető, hogyha a szépségnek ássál as igényé­vel közeledünk a modem mű­vekhez, mint amilyenekkel a klasszikus vagy remamükus mesterek muzsikáját hallgat­juk. — Ez a magyarázata te­hát, hogy a msd művek sok- saor disszonánsak, néha’ ,.fűl- eórtőekr — Igen. Ez legtöbbször ép­pen a mű témájának, proble­matikájának megfelelően adó­dik, mert csak ezek a kifeje­zési eszközök képesek azt a hangulatot, vívódást, érzelem- világot visszatükrözni, amit a zeneszerző elképzelt. Ennek illusztrálására említettem töb­bek között a pécsi balett mű­sorát, ami ugyancsak a mo­dem művek létjogosultságát bizonyítja, hiszem ezeknek a műveknek mind zeneileg, mind knreográfiailag óriási sikerük vdLt. Megértéssel fogadták idehaza éppúgy, mint külföl­dön. E művöket talán elsősor­ban és leggyörsabbam a fiatal­ság érti meg, mert ők tudják leginkább saját érzelmeikre, nyelvükre lefordítani azt, amit a modem zeneszerzők ki altar oak fejezni — mondotta ha»' zászőQásábafi Sándor János. Gépállomáson dolgozó UNIVERZÁLIS DIESELSZERELŐ, i ESZTERGÁLYOS DIESELADAGOLÓ SZAKMUNKÁS lakáshiány miatt állást vál­toztatna. Cím: Erdőkémiai Vállalat iroda, Szigetvár. Gyakorlattal rendelkező szerszámkészítő LAKATOSOKAT és VILLANYSZERELŐT felvesz a Pécsi Porcelán- gyár. SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÖ SZAKMUNKÁSOKAT azonnali belépéssel felve­szünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés Megyei Vendéglátó Vállalat kar­bantartó üzeme. Feisővám- ház u. 5. Reggel b—10-ig. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents