Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

4 Kimd 1962. DECEMBER 16- 1 Az év eseményeiből MÁRCIUS: Evianban március 18-án írták alá az algériai fegyverszü­netet. Ben Bellát és négy társát szabadonbocsátották. Képün­kön: az algériai küldöttség helikoptere meg'rkezik a tárgya­lások színhelyére. Sukamo március 21-án nagyfontossigú beszédet mondott a Szovjet—indonéz barátságról és Nyugat-Inán felszabadítá­sáról. A világsajtóban megjelentek az első felvételek a had­gyakorlatokon résztvevő legújabbtípusű szovjet rakéta-rohatn- csómkukföl. Fidel Castro, aki március 21-én vette át a Nemzetközi Lenin Békedíjat, 26-&n rádió- és televízió beszédet mondott Havannában. Magyar kulturális küldöttség érkezett Moszkvába Macmillan és de Gaulle első tanácskozása Moszkva llku Pál művelődésügyi mi­niszter vezetésével szombaton este magyar kulturális küldött ség érkezett Moszkvába az 1963. évi magyar—szovjet kul­turális együttműködési mun­katerv aláírására. A küldött­séget a szovjet főváros kije­vi pályaudvarán Szergej Ro­manovszkij miniszter, a Kül­földi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, valamint az SZKP Központi Bizottsága, a minisztériumok több vezető munkatársa fo­gadta. Ott volt a ■ pályaudva­ron Révész Géza, a Magyár ' /.társaság moszkvai nagy­követe is... Ismeretlen az eltűnt brazíliai repülőgép sorsa Rio de Janeiro Nyugat} hírügynökségek je­lentik, hogy tévesek voltak azok a korábbi híradások, amelyek a brazíliai repülőgép- szerencsétlenségről számoltak be. Mint ismeretes, pénteken el­tűnt a Pan Air do Brasil négy motoros Constellation típusú repülőgépe, fedélzetén 43 utas­sal és hét főnyi személyzettel. Az első jelentésék szerint a gép lezuhant és mindenki meg hált, később hírek érkeztek arról, hogy bár a repülőgép kényszerleszállást végzett egy mocsárban, mindenki életben maradt, csak súlyos sebesültek Még manapság, atomkorsza­kunkban is igen sok a hiszé­keny, babonás ember. Szinte felfoghatatlan, hogy a televí­zió és az űrrepülés korában is vannak emberek — még nagy­városokban , is — akik állató kát imádnak. Egy ilyen furcsa vallási szekta Amerikában a kígyó- imádók szektája. Megkérdez­hetnénk, miért éppen a kígyó­kat választották istenüknek. A szekta papjai és hivöi ezt a követlíezöképpen magyaráz­zák: a kígyók a sátán, a rossz megtestesítői. Hogy az ember megmentse lelkét és biztosít­sa magának a földöntúli létet, meg kell tanulnia, hogy ural­kodjon a kígyón, le kell küz­denie tőle való rettegését és erzéktelenné kell válnia hala- ios marása ellen. így — mond ják a szekta papjai, az em­ber tulajdonképpen leigázza a sátánt. Ezt a szektát egy George llansley nevű ember alapítot­ta 1909-ben, Tennessee állam­ban, a Szöcskék Völgyében. A szekta tagjai még manapság is ebben a völgyben gyülekez­nek, és itt végzik vallási szer­tartásaikat. A törvény betil­totta a szektát, de ez egyálta­lán nem akadályozza meg a hívőket abban, hogy továbbra is szigorúan tartsák magukat a furcsa vallás előírásaihoz, amelyeket még alapítója fo­galmazott meg. Ma körülbelül kétezer kí­gyóimádó van az USA-ban, a legtöbb"Kentucky és Tennes­see államban. Miért éppen ebben a két ál­lamban talált legtöbb követő­re ez a furcsa vallás? Ken­tucky és Tennessee államban igen sok elmaradott helység, nehezen megközelíthető he­gyen épült település vén. Ezeknek lakói á zárd életkö- , rülmények folytán még ma is A kígyóimádók szektája Éveule tucatjával pusztulnak el a vallási őrület megszállottjai igen nagy elmaradottságban élnek. Kezdetleges kunyhók­ban laknak, sohasem hallot­tak a villanyáramról, a rádió­ról, sem a civilizáció más vív­mányáról. Ír és skót őseiktől örökölt puritán életfelfogásuk ugyanis szinte elszigetelte őket a kömj/ező világtól. A do­hány, tea, kávé, alkohol, tánc, ének, zene élvezeté, a dísztár­gyak használata halálos bűn előttük, úgy félnek tőlük, mini a fűztől. A szekta papjai szigorúan ragaszkodnak a vallási előírá­sokhoz. Nemrégen is heves vita folyt közöttük arról, va­jon szabad-e a hívőknek szó­dát vagy ásványvizet inniuk. Sok fiatal prédikátor dörge­delmes beszédben ellenezte ezeket az italokat, azzal ér­velve, hogy a bibliában szó sincs a szódáról vagy az ás­ványvízről. Az áldozatok A szekta vallási szertartá­sait minden évben májustól szeptember végéig tartja meg a Tennessee állambeli Szöcs­kék Völgyében. A vallási ri­tuálék alatt gyakran történnek szerencsétlenségek is. Az ál­dozatok — rendszerint új, ta­pasztalatlan hivő k — kígyó­marásban halnak meg. Tavaly például több mint egy tucat halálos áldozata volt a Szöcskék Völgyében meg­rendezett szertartásoknak. Az egyik közülük Ruth Gragy, új­donsült hivő, a szertartás ide­jén transzba esett és teljes erejéből ordítani kezdett: — Kígyót akarok! Adjatok egy kígyót! Hirtelen kivált az imádko­zó hívők tömegéből, odalépett egy ketrechez, amelyben egy veszélyes mérgeskígyót tartot­ták, ‘feltörté, S megragadta a kígyót. Abban a pillanatban felsikoltott. Fájdalomtól eltör-: zult arccal könyörögni kezdett a körülötte állókhoz: — Hívjatok orvost! Gyorsan hívjatok orvosi! Erre az egyik pap, nyugodt, \ hideg hangon ezt felelte neki. — Ruth nővér, elvesztetted j hitedet! Állhatatosnak kell I lentit a sátán elleni harcban! Ruth nővér megbánta kis­hitűségét, és többé nem köve- j telt orvost. Fél óra múlva borzalmas j kínok között kiszenvedett. Ilyen és hasonló eset igen j sokszor előfordul. A Georgia állambeli Trentonban például a szekta egyik fiatal prédiká­tora néhány héttel ezelőtt a felesége karjaiban halt meg Hiába könyörgött neki felesé­ge, nem engedte meg, hogy orvost hívjon. Utolsó szavai ezek voltak: — Kész vagyok arra, hogy élhagyjam ezt a világot, hogy a szivárványkapun át belép­jek az örök boldogság orszá­gába. A szerencsétlenségek rend- | szerint azért történnek, mert j a szekta új tagjai az első szer- I tartáson megmaratják magu­kat a mérgeskígyókkal. A szekta régi követőin, különö­sen szentjein és papjain már nem fog a kigyóméreg, mert szervezetük ellenállóvá vált. Sokuk testén rengeteg kígyó- harapás nyoma díszeleg. Szá­mukra tehát a kígyómarás nem veszélyes, a szekta új­donsült követői azonban igen gyakran póruljárnak, amikor vallási fanatizmustól áthatva, puszta kézzel nyúlnak a kí­gyók ketrecébe. Néha még ennél is ször­nyűbb dolog történik: a transz ba esett „szentek” gyakfati ! nyolc-tiz kigyót is kiragadnak | a ketrecekből és a tömegbe \ rohannak. Elképzelhetjük, mi [ történik ilyenkor A szekta főpapja egy Geof­ge Hutton nevű ember. Sok­szor ült már a börtönben, de. makacsul ragaszkodik babo­náihoz. •" Szent Hutton a szekta főpapja Rendszerint a szabad ég alatt, mezón végez istentisz­teletet, kéthetenként: május­tól szeptember végéig. A val­lási szertartásokra rengeteg kígyóra van szükség, s ezért már márciusban vadászni kez­denek rájuk. Az ösazefogdo- sott kígyókat télen át ketrec­be zárva otthon tartják a hí­vők. Egészen a vallási ünne­pekig, tavaszig, tejjel, élő ege­rekkel, patkányokkal, néha pe­dig kiscsibékkel táplálják. A kígyóketreceket meleg szobá­ban, a kályha mellett vagy pedig a konyhában tartják. A szertartások korán reg­gel kezdődnek. A papok egy emelvényen sorakoznak fel, az emelvény köré pedig elhelye­zik a kígyóketreceket. A pa­pok énekelni kezdenekat öeszesereglett hívók pedig zagyva ordítozással kisérik őket. Ezután Hutton, á főpap prédikál. Szónoklataiban újra és újra bebizonyítja, hogy a kígyó a gonoszság megtestesí­tője. A főpap prédikációja után • papok a ketrecekhez lépnek, kiveszik belőlük a mérges- kígyókat, nyakukra, karjukra, mellükre helyezik őket, Így „bizonyítják” be tanításuk he­lyességét. Példájuk ragadós, a vallási fanatizmustól áthatóél hívők ilyenkor ínegrohamóo- zák a ketreceket, s utána rö­vid idő múlva a megmart sze­rencsétlenek borzalmas gör­csökben. fetrengenek a földön. Rengeteg az áldozat, a szek­ta mégis fennáll és tőrjéé, újabb .5 újabb hírei akadnak a vallási őrületnek. » I Párizs Macmillan angol miniszter­elnök szombaton délelőtt a Párizs közelében lévő Ram­bouillet kastélyba étkezett, hogy a nemzetközi események­ről tárgyaljon de Gaulle fran­cia köztársasági elnökkel. Macmillan délelőtt vadásza­ton vett részt. Az első tanácskozás magyar idő szerint néhány perccel 15.00 óra után kezdődött. A tárgyalások vasárnap folyta­tódnak. A francia államfő és az an­gol miniszterelnök találkozójá­nak párizsi politikai körökben nagyobb jelentőséget tulajdoní­tanak, mint a korábbi de Gaulle-Macmillan megbeszélé­seknek. Hangoztatják: a Wa­shington és London közötti el- hidegülés közelebb hozta Mac- millant de Gaulle-höz, akit Adenauer már eldöntött távo­zása alighanem arra kénysze­rít, hogy módosítsa a Párizs—- Bonn-tengelyen alaipuló „euró­pai” tea-veit. A francia sajtó rámutat Macmillan megrendült belpoli­tikai helyzetére, Gaitskelí moszkvai látogatására, és úgy véli, hogy a brüsszeli tárgya­lások további elhúzódása köny- nyen a konzervatív kormány bukását okozhatja. A Combat valószínűnek tartja, hogy Mac­millan „atomhozományos há­zassági ajánlatot tesz de Gaulle nak”, más lapok viszont de Gaulle-nák az angolok iránti közismert bizalmatlanságát osztva, arról írnak, hogy Mac­millan a franciákhoz való kö­zeledést ütőkártyaként akarja kihasználni Keomedyvel szem­ben. — Bármit mondjon is Mac­millan — írja Yvés Moreau a VHumanité-ban —, Nagy-Bri- tannia nem mondott le arról, hogy az Egyesült Államok „ki­váltságos szövetségese” legyen',' és a miniszterelnök látogatásá­nak egyik célja kétségtelenül az, hogy néhány nap múlva a bahamai találkozón Nyugat­) varrnak. A szombat réggéfli je­lentések szerint pénteken az esti órákig nyomát sem talál - j ták az eltűnt repülőgépnek. A ! légitársaság közölte, hogy a ku j tatást szombaton is folytat- ; ják. A kutatást akadályozta az j alacsony felhőzet, a köd <=& a : zuhogó eső. A légierő közölte, I hogy téves volt korábbi jelen- I tése, amely szerint a gépet látták egy tő partján, és a fe­délzetén tartózkodó személyek ) életben voltak. I A repülőgép Manaús fcpafelé­í ben, Rio de Jamgürótói 'ftfnt.- I egy négyezer , ,, kilométerre ' ésZakfiyugátri töbt él az Atha- aonas-menti dzsungelben Sa/fósás Az optimizmus rekordja A svéd Sver Brimsson bebi­zonyította, hogy a világ egyik ! legnyugodtabb idegzieitű és I legoptimistább embere. A | Kaspi-tengeren utazva keresz- tülesett a hajó korlátján, bele a vízbe. Az esetet . csak hat órával, később vették észre. A kapitány — bár semmi remé­nye nem volt — megállittatta és visszafordíttatta a hajót. Néhány óra múlva a-hajó le­génységet csodálkozva pillan­totta meg Sven Brimssont, aki egy filozófus hidegvérével, nyugodtan tempóaVa úszott «. hajó felé. A borzalmas úflevélképekrÖl A Párizsi Operaház környé­kén egy utazási iroda kiralca- tában olvasható a következő felhívás: „Mihelyt ön erősen \ kezd hasonlítani a saját útle­vélképéhez, akkor elérkezett az ideje, hogy üdülni menjen.” W. B. Shaw mondása „Fabatkáit sem ér a? a har- ' mine éven aluli fiatalember, i akinek van némi fogalma a 1 fennálló társadalmi rendiről I és mégsem forradalmár’* Sajtóértekezletek a NATO tanácsülés után- [ romnapos értekezletről kiadott I záróközlemériyhez. Colonna azt állította, hogy az i : Atlanti Szövetség „minden ed- I j diginél szilárdabban és felké­■ szültebben” került ki a most -1 végétért értekezletből, majd az ■ újságírók több kérdésére vála- i j szolt. i í Sajtóértekezletet tartott szombaton délután Párizsban I Lord Home angol külügymi­niszter is, aki a NATO Minisz- ! téri Tanácsán elnökölt. Európa szóvivőiéként léphes­sen fel. A NATO Miniszteri Taná­csának háromnapos ülésszaka után Colonna herceg, a NATO ügyvezető főtitkára sajtóérte­kezletet tartott. Bevezetőül be­jelentette, hogy Lemnitzer tá­bornok január 1-én átveszi Norstad tábornoktól a NATO európai haderőinek főparancs­nokságát. Az ügyvezető főtitkár ezután magyarázatokat fűzött a há­Walter Ulbricht beszéde a lipcsei megyei pártkoníerencián megoldásáért. De valójában most a gazdasági feladatoknak van elsőbbségük, A német kér dés békés megoldásának fel­tétele az NDK gazdasági erő­sítése és azoknak a feladatok­nak a megoldása, amelyek a szocializmus átfogó építésének korszakában reánk várnak.” i Berlin A Neues Deutschland szom­bati számának egész harma­dik oldalán kivonatot közöl Walter Ulbrichtnák, az j NSZEP első titkárának a lip- I csei megyei pártkoníerencián ! tartott felszólalásából. Walter Ulbricht bevezető­ben azt hangsúlyozta, hogy az NDK-ban a párt- és államap­parátus főkérdése: az émibe- rek meggyőzése, a réginek és a túlhaladottnak a legyőzése, az NDK tudományos, politikai és kulturális fejlődése során I felvetődött új problémák hoz- j záértő megoldása. | A gazdaságpolitika tudomá- | nyos problémáira áttérve Walter Ulbricht kijelentette, hogy nagyrészt a sztálini sze­mélyi kultusz következtében a közgazdaságtan, mint tudo­mány, hátramaradt. Különö­sen Sztálin életének utolsó éveiben a politikai gazdaság­tannak, a szocialista gazdasági vezetés elméletének és gyakor­latának sok kérdését dogmati­kusan kezelték. > Az NSZEP első titkára ez­után hangsúlyozta: Termé­szetesen tovább folytatjuk politikai harcunkat a német •kérdés békés rendezéséért I és d nyugat-berlini kérdés

Next

/
Thumbnails
Contents