Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

I 3 DECEMBER Z. KIAPIO PÉNZ A HÓBAN Satsaer- a gépkocsi, fürkésszük a tájat. Fék csikorog, gumicsiz­mában dagasztjuk a havat, mely alatt nagyot cuppan a sár. Uj vetögép árválkodik a személyi, vagy magyarsarlóéi tsz földjén. Körötte szétszórva a búza. A másik oldalon, A versendi határban, vagy ötszáz méterre a majortól, süp- pedős, vizes talajon állnak a traktorok. Mögöttük az eke. Talán azért, ha menni lehet akkor ne kelljen utánaakaszta- nl? És ki vigyáz ezekre a trak­torokra? Csak állnak sárosán, megviselten, mindenbe beletö­ugyancsak a személyiek terüle­tén, mintha szégyelné magát, apró szalmakazal mögé húzó­dott a traktor, mögötte gubbaszt az eke, de tőlük nem messze az országúira csodálko­zik egy vetőgép, meg az eke. Ki hagyta itt? Nem tudni. Ki a felelős? Felforr az emberben a vér! Nem találni szavakat. Ki vonja felelősségre őket? És kit von­tak már felelősségre ilyenért? Vagy talán ez nem vétség? Szederkény után egy orkán silózó gépet és egy műtrágya­szórót találtunk elhagyottan. Nem tudni kié ez a két gép, csak azt látni: megkezdték a kukoricaszár letakarítását, a szántást is elkezdték, de abba­hagyták. Miért? Talán azért, mert nedves volt a föld, vagy azért, mert már a traktor nem tudott elmenni a silózó-gép mellett? A szántás erről árul­kodik. Itt jártak, traktor is volt itt, de senkinek nem ju­tott, eszébe, hogy ezeket a gé- X be kellene vontatni. rődve, átadva magukat az enyészetnek. .4 A bólyi faluvégtől nem mesz- sze, nagy kukorica tábla. A ku­koricát mór letörték, a szár még áll. Az országútiéi egy gázolajos hordó látszik. Beme­gyek. „Gyorsan leltárt készí­ték. Két gázolajos hordó, meg­kopogtatom, az egyikben gáz­olaj, két kenőolajos hordó, az egyikben még jócskán van, a gödörben egy emelő, mellette benzinlámpa, két vödör, az egyik félig gázolajjal, egy kanna, tíz ekevas, két üzem­anyagot szállító kocsi, egy nagy rongy ... Mindez olyan összevisszaságban, mintha bomba csapott volna oda. Mellette frissen kezdett szár­kazal. Már sokat elhordták be­lőle. Mindennap hordják. A friss kocsinyomok is ezt bi­zonyítják. És senkinek nem ju­tott eszébe, hogy ezeket a hor­dókat, üzemanyagkocsikat el kellene innen vinni? Megáll az ész! Boly és Pécs között körülbe­lül huszonöt kilométer a távol­ság. És e rövid távon körülbe­lül egymillió forint érték szunnyad a hóban szanaszéj- jeL Hány huszonöt kilométer van a megyében és hány az or­szágban? Ki tudja ezt. Egyet tudok csak: annyira még nem vagyunk gazdagok, hogy min­den huszonöt kilométeren — legalábbis az országúiról ennyit látni — egymillió forint értékű gépet hagyjunk ebek har­mincad jára. Feledékenvség miatt? Ez már több annál. Jó lenne erre a „feledékenységre” a tör­vény szavával is figyelmeztetni az illetékeseket. Szalai János Színvonalasak b gazdasági vezetési Az MSZMP VIII. kongresz- szusán a Központi Bizottság beszámolójában Kádár János elvtárs az előrehaladás egyik fontos követelményeként jelöl­te meg a gazdasági vezetés színvonalának további javitá- sát. A Baranya megyei párt­értekezleten is a beszámoló és több hozzászóló foglalkozott ezzel a kérdéssel, melyek alap­ján megállapíthatjuk, hogy a VII. kongresszus óta üzemeink­nél, vállalatainknál javult a vezetés színvonala. Milyen bizonyítékai vannak ennek? Az utóbbi években a pártha­tározatoknak megfelelően na­gyobb súllyal jutott érvényre a demokratikus centralizmus el­ve, amely a fontosabb terüle­teken a megerősített központi vezetés mellett a korábbiak­hoz képest nagyobb hatáskört, önállóságot tett lehetővé a vállalatok vezető kollektívái részére. A vállalati tervezés­ben több a kezdeményezési lehetőség, amely a vezetés de­mokratikus oldalát erősítette. A megfelelő anyagi ösztönzés (mint pL a nyereségrészesedés) alkalmazása is ebben az irány­ban hatott A VEZETÉS JAVULÁSÁNAK ALAPFELTÉTELÉT megteremtette a helyes politi­kai légkör, amit pártunk kö­vetkezetesen alakít ki, amely a vezetőkben és a dolgozókban való bizalomban nyilvánul meg Az elmúlt években a gazdasági vezetők többsége ál­talában jobban támaszkodott a dolgozók véleményére, ami nagyban hozzájárult a kölcsö­nös bizalom kialakításához. Ennek konkrét anyagi ered­ményeként a dolgozók alkotó- készsége során jelentős nép- gazdasági tartalékok kerültek felszínre. Pártunk helyes szövetségi politikája következtében a gazdaságvezetésben nagy sze­repet betöltő műszaki értelmi­ség jelentősen előrehaladt a szocialista értelmiséggé válás útján. Értékes munkájukkal eredményesen járultak hozzá Adatgyűjtés a népszokásokról Közeledik december 13-a. Luca napja. A régi babonás néphiedelmek ehhez a naphoz számos jó, vagy rossz jóslatot fűztek, szerencsét, vagy sze­rencsétlenséget jövendöltek. A különböző Luca-napi szo­kások és az egyes babonás hiedelmek elvétve még ma is élnek a falvakban, de egyre kevesebb a hitelük. A Néprajzi Múzeum most elhatározta hogy a még fellel­hető népszokásokat és mondá­kat összegyűjti. A falusi isko­lákba adatgyűjtő íveket küld­tek szét, s a gyerekeket arra kérték, hogy a községekben fel­lelhető Luca-napi szokásokat is írják meg A Néprajzi Múzeum e gyerekek legsikerültebb gyűj­téseit értékes tárgyjutalommal díjazza. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulásoík. szórványosan, főiképp a mai nap folyamán ki­sebb havaseső. futó hózápor. Az északi szél erősödik. Az éjszakai fagy fokozódik. Várható Legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet délkeleten mínusz 1 — mínusz 4, az ország többi részein mínusz 5 — mínusz 10. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap mínusz 1 — plusz 3 fok között. Zipernovszky Károly tanítványa — és az ő tanítványai A tanítvány, — Zádor Jó­zsef, a Zipernovszky Károly Gépipari, Erősáramú-villamos és Műszeripari Technikum mérnöktanára — mondja: — Villamosgépeket tanított az egyetemen. Nagyon szeret­tük. Közvetlen ember volt, pe­dig akkoriban nagyon maga­san és nagyon távol álltak hallgatóiktól az egyetemi pro­fesszorok. Mi, hallgatói csak „Cini bácsinak” neveztük. Barna zsakettjére, barna ke­ménykalapjára ma is élénkem emlékszem, pedig már 65 éves vagyok. — Kiváló gépészmérnök volt. Az egyetem negyedik év­folyamán volt tanáram. Meg­van az index, amelyen ott áll az aláírása, amíg élek, emlé­keztet rá. De nemcsak az alá­írása őrizte meg őt, hanem délceg alakja, hatalmas tudása, közvetlensége is él még bennem. Így vannak ezzel a többi tanít­ványai is. Zipernovszky Károly Bécsben született 1853. április 4-én. Apja gyári tisztviselő volt ott, de másfél év múlva Buda­pestre költözött a család. Pes­Kitünfetfék a hazánkban közlekedő M)k gyártmányú tehergépkocsik legkiválóbb vezetőit Szombaton az 1-es számú Autójavító Váci úti művelődési termében az NDK budapesti nagykövetségének kereskede­lempolitikai osztálya azokat a magyar gépkocsivezetőket hívta meg, akik az NDK gyárt­mányú teherautókkal különö­ten végezte gimnáziumi tanul­mányait, majd három évig gyógyszertári pályán működött. Közben azonban mind erőseb­ben fejlődött ki benne a műsza­ki tudományok iránti érdeklő­dés és beiratkozott a műegye­temre. Már másodéves karában nyomtatásban kiadták egy ta­nulmányát, amelyet bemutattak a Bécsi Császári Tudományos Akadémiának is. A Ganz-gyár akkori vezetője, Mechwart András elektrotech­nikai osztályt szervezett 1878 augusztusában s vezetésével a 25 éves Zipemovszky Károlyt bízta meg. Ezzel ő lett a ma­gyar erősáramú elektrotechni­kai ipar úttörője. Ez volt ha­zánkban sokáig az egyetlen erősáramú gépeket előállító gyár. Zipemovszky Károly tehetsé­ge és szorgalma ezek után gyorsan emelte őt az elisme­résig. Nagy része van az első közcélú villamos világító be­rendezés felszerelésében 1879- ben a nagy szegedi árvíz ide­jén, a budapesti és vidéki malmok villamosításában, gyárak, valamint a Nemzeti Színház villamos világításának berendezésében. A Ganz-gyárban gépész­mérnökökkel kezdett hozzá egy nagyarányú elektrotechnikai program végrehajtásához. 1885 elején Zipemovszky be­jelentette a Zipemovszky-Déri —Bláthy váltakozóáramú, zárt vasmagú transzformátorók és az ezek párhuzamos kapcsolá­sán alapuló áramelosztórend­szer föltalálását. Csakhamar felfigyeltek a nagy tehetségű fiatalemberre és meghívták a budapesti mű­egyetem« tanárnak. Az újon­nan szervezett erősáramú elektrotechnikai tanszék tanára lett s az évek folyamán több mint háromezer tanítvány ke­rült ki a keze alól, akik kivá­lóan elsajátították tőle az elektrotechnikát. 1924-ben vonult nyugalom­ba, 32 évi műegyetemi tanári tevékenység után és 1942. de­cember 3-án halt meg 90 éves korában. * Róla beszélgetünk Zádor Jó­zsef tanítványaival, akiknek az a szerencse'jutott az életben hogy Zipernovszky Károly ta­nítványát mondhatják taná­ruknak. Kamarás Zsófia a tech­nikum 2. éves hallgatója a villamos osztályban. — Hétfőn megünnepeljük az évfordulót, Zádor tanár úr mond majd beszédet — mondja az élénk tekintetű kislány és elmondja, hogy nagyon büszke arra, hogy ebben a technikum­ban tanulhat. S amikor azt kérdezem, hogy mit tud Zipernovszky Károly­ról. máris mondja, hol, mikor született, ki volt az aipja. mit- tanult, hogyan ismerték el te­hetségét és eredményeit vi­lágszerte. Cseke Zoltán a 3/b-ból is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Még néhány adattal kiegészíti Zipernovszky életrajzát s aztán Rosta István is a 2/a osztály tanulója is hozzáteszi amit két iskolatársa nem mondott el. Ismerik névadójuk életét, tisztelettel beszélnek róla, büsz kék rá, hogy felfedezéseit megismerhetik, alkalmazhatják majd későbbi munkájuk során. Az utókor, íme arra neveli fiait és leányait, hogy őrizzék technikumuk névadójának em­lékét, maradjanak hűek szelle­méhez. Gy. K. az elért eredményekhez, sokan közülük a szocialista brigád- mozgalomban is részt vésznek. Igazgatóink, műszaki veze­tőink munkastílusában mind­inkább előtérbe kerül a nép­gazdaság egészének érdekeit figyelembe vevő szemlélet es ma már kisebb arányban je­lentkezik az indokolatlan vál­lalati sovinizmus. A vezetés színvonalában azonban még mindig jelentős különbségek vannak a minisz­tériumi és helyi tanácsi vál­lalatok között. A tapasztalatok szerint a minisztériumi válla­latoknál jobban biztosítottnak látszik a vezetésbeni színvonal fejlődésének lehetősége, bár itt is vannak problémák es közis­merten, főleg az exportra ter­melő vállalatok küzdenek ki- sebb-nagyobb nehézségekkel, mivel a külföldi piac gyorsan változó igényei gyakran okoz­nak gondot elsősorban műsza­ki vonatkozásban. A helyiiparban részben az alacsonyabb szintű bérezési lehetőségek, részben a profil összetett volta miatt nem ele­gendő a fejlődés. Ezeknél a vállalatoknál kevés a maga­sabb szakmai képesítéssel ren­delkezők száma és kevés az után képzés is. A helyi iparban az utóbbi években sok volt a vezetőállá- súak cseréje is. ami nem min­den esetben jelentette a szak­mai színvonal javulását. Itt nagyon indokolt lenne a stabi­litást a körülményekhez ké­pest biztosítani. A munka meg javítása érdekében azonban az irányítást végző tanácsi osz­tályok magasabb képzettségű műszaki szakemberekkel való megerősítése is szükségesnek látszik. A szocializmus építése az öt­éves tepv feladatainak megol­dása a gazdasági és műszaki vezetőkkel szemben egyre NÖVEKVŐ KÖVETELMÉ­NYEKET TÁMASZT. amelyeknek csak úgy lehet eleget tenni, ha a szakmai- politikai továbbképzést mind mennyiségileg, mind minősé­gileg fokozzuk. A tapasztala­tok szerint a gazdasági veze­tők többsége valamilyen szer­vezett oktatásban (egyetem, főiskola, stb.) részt vesz. A ta­nulási készség és szorgalom az utóbbi években szinte ugrás­szerűen nőtt. A sok közül jel­lemző példaként a Pécsi Hő­erőmű helyzetét említem meg, ahol a vezető gárdából a je­lenleg meglévő képesítésük mellett a következők szerint vesznek részt továbbtanulás­ban: műszaki doktori cím el­nyerésére készül 5 fő, 1963. évi aspirantura-felvételre készül 1 fő, második diploma megszer­zése 7 fő, főiskola (Marxista— Leninista Egyetem) 7 fő, ok­leveles könyvvizsgálói 2 fő, mérlegképes könyvelői 8 fő. Jellemző a nagyarányú ta­nulási „láz”-ra, hogy a fent említetteken kívül a dolgozók közül hetvennégyen techniku­mi, középiskolai oktatásban, 145-en belső Szakmai oktatás­ban vesznek részt. Hasonló a helyzet a pécsi széntrösztnél is, ahol például a vezető beosztású dolgozók közül továbbtanulnak: kandi- daturán 1 fő, önálló bányászati aspiranturán 1 fő, Nehézipari Műszaki Egyetem (bányamér­nöki kar) 14 fő, Nehézipari Műszaki Egyetem mérnök-köz­gazdász szakon 3 fő, jogi egye­tem 1 fő, közgazdasága egye­temen 3 fő, marxista—leninis­ta esti egyetemen 16 fő, okle­veles könyvvizsgálói tanfolya­mon 1 fő, mérlegképes köny­velői tanfolyamon 12 fő. A felsoroltakon kívül túlme­nően itt is nagyarányú a kö­zépiskolákban és egyéb okta­tásban résztvevők száma. A vezetés színvonalának emelésében, a szervezett tanu­lás útján szerzett képzettség csak egy előfeltétel a sok kö­zül. A feladat bonyolultságá­nak bizonyítására — nem fon­tossági sorrendben — még a következőket említem meg. Az egyik jelentős feltétel például A TERVEZÉSI MÓDSZERES TOVÁBBI JAVÍTÁSA. amelynek során a lehető leg­kevesebb, de leghatásosabb és a vállalat munkáját legjobban Jellemző gazdasági mutatók ki­alakítására van szükség. Itt jegyzem meg, hogy erről a kér­désről jelenleg a Szovjetunió­ban is a közgazdászok között széleskörű vita folyik, amely­ről a „Figyelő” című gazdasá­gi hetilap részletes tájékozta­tást ad. Sok a tennivaló a hatéko­nyabb üzemszervezési módsze­rek alkalmazása terén is. Jelen­tős anyagi tartalékok feltárása válna lehetővé, ha e területen előbbre tudnánk lépni. Sajnos, nehezíti a helyzetet, hogy sem a hazai szakirodalom, sem a főiskolai oktatás nem tudott a követelményekkel együtthalad- nd és gazdasági vezetésünknek (vezetőinknek) változatlanul gyenge oldala az üzemszerve­zés, amelynek fontosságát még, mindig nem tudjuk kellően értékelni. A vezetés színvonalának ja­vulásához vezethet a közeljö­vőben fokozatosan végrehaj­tásra kerülő ipar-átszervezés, amely a gazdasági egységek nagyobb önállósága mellett a vezetők kezdeményező készsé­gét is jobban figyelembe veszi. Végezetül: a vezetés demok­ratikus oldalának fejlesztése, a dolgozók további szélesebb- körű bevonása az üzem, vál­lalat legfontosabb termelési problémáinak megoldásában is sok segítséget adhat az ered­ményesebb vezetéshez. Feladataink megoldása köz­ben a jövőben is napról-napra szembe találjuk magunkat a legkülönbözőbb problémákkal. Ezeknek leküzdése csak akkor járhat sikerrel, ha képesek le­szünk vezetési módszereinket továbbfejleszteni. Ezzel kap­csolatban nyilván a jövőben még sokat fogunk vitatkozni és remélhetőleg — eredményesen. Dr. Nagy József Augusztusban nyílt meg a Jókai utca és a Majláth utca sar­kán épült új házban az OFOTÉRT szaküzlet. Az üzlet mel­leit tágas javítóműhely is van, a rossz szeműve"r*"‘ azonnal megjavítják. 4 4 sebb javítás nélkül több mint százezer kilométert tettek meg. A 106 gépkocsivezetőin kí­vül a vevőszolgálat, a karban­tartó üzemek dolgozói közül húszán kaptak emléklapot és \ különböző értékes ajándéktár­gyat, 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents