Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-12 / 290. szám

2 i NAPLÓ 1962. DECEMBER 12. NYUGAT-BERLINI LEVÉL rendelt... Tudja, a szivem... A sok izgalom .., Pihenni kel­lene, de nem lehet... Hát akkor, azt mondta az orvos, legalább környezetváltozás... — Az orvos szerint a nyu­gat-berlini atmoszféra nem tesz jót a szivének? Csak nem a politikai klímára gondol? így kormányoz -Willy Brandt polgármester. tekben, áruházakban a vilá­gon minden kapható a mo­gyoró nagyságú gyémánt októl kezdve a csak alig valaJnivel nagyobb japán tranzisz toros rádiókig. A csemege üzletek­ben a skót whisky és holland sajt, olasz szardínia és errede- ti angol Worchester szósz; kel­leti magát. S különleges, cse­megét hirdetnek a gyóg;fszer- tárak is. Egy pirulát, amely erősíti a szívet, s érre „az élet rohanásában a munkaintenzi­tás fenntartására annyira szükség van.” A gyógyszertár hirdetésén a fénykép érde­kes jelenetet ábrázok Zsúfolt villamosmegállónál összeesik valaki. Az emberek elrohan­nak mellette, a szerencsétlen a tömegben egyedül vergő­dik. A gyógyszertár figyelmez­tetése: „Holnap önnel is megtörténhetik ;.. Gondol­jon holnapra.. » z emberek, akik meg- “ megállnak a nagy áru­házak kirakatai előtt, nem szentelnek túlságosan nagy figyelmet a gyógyszertári reklámnak. A jövőre gondol­ni? Nyugat-Berliniben a jelen lényeit a jövő árnyai homá- Jyosítják el Schmidt úr nem szegény ember. Igaz, hogy csak két ali—'mazottat tart, de a De’ amben működő bolt jé­greraktára és Schmidt úr tő­ké, a md fogalmaink szerint nagy vagyon. Tény: annyit, amennyit Schmidt úr ma­gáénak mondhat, nálunk leg­feljebb öttalálatos lottó szel­vénnyel lehet szerezd!. De Schmidt úr ’ ennek ellenére megnéz minden márkát, sőt pfenniget is: nem úgy visel­kedik, mint nálunk néhány szerencse csinálta milliomos Igaz, a magyar lottónyertes és a nyugat-berlini kiskeres­kedő minden nemzeti sajátos­ságból fakadó eltérésen kí­vül egy alapvető dologban különbözik egymástól: a ma­gyarországi lottónyertes tud­ja, hogy munkájából bármi­kor boldogul, mint ahogy a nyereményig is abból élt, — Schmidt úr pedig, ha a jelen­ben biztosnak is látszik az egzisztenciája, egyáltalán nem tudja, mit hoz a holnap. És még kevésbé mer arra gon­dolni, hogy mit hoz a holnap- írtán ... A kiskereskedő (méteráru boltja van) panaszkodik: — Rémes! Csak december 22-re vállalták el a költözte- tésemet! És egy vagyonért. — Karácsonykor otthon nélkül lenni ... És ki tudja, nem lesz-e akkor már késő.; . Schmidt űr ugyanis elköl­tözik. Kiárusítja a boltját (nehéz dolog ez egy üzletem­ber számára, hiszen számos portékát hirteíenében csak áron alul lehet eladni) és Ba- den-Badenben nyit majd új üzletet. — Miért megy éL, uram? I te Az orvos levegőváltozást Schmidt úr diplomatikus, s rendelkezik némi akasztófa­humorral is: — Egy jó orvos abban kü­lönbözik a politikusoktól, hogy mindenre gondol.. . A politikusok, vagyis Willy Brandt és az ál­tala „kormányzott” szenátus mindent megtesznek, hogy Schmidt úr, illetőleg a Schmidt urak Nyugat-Ber­linben maradjanak. De akár­csak ismerősöm, mások sem hallgatnak rá: ismét emelke­dett azoknak a száma, akik E házból irányítják a nyugat-berlini hidegháborút; az előtér­ben a legfőbb gazda gépkocsija. búcsút mondanak Nyugat­Berlinnek, s a háborús tűz­fészeknek és valahol nyugod- tabb vidéken keresik a meg­élhetésüket. Hosszú hóna­pokra előre nem lehet bútor­szállító kocsikhoz jutni, pe­dig a nagy szállító-cégek ha­talmas kocsijai éjjel-nappal úton vannak Nyugat-Berlin- ből Nyugat-Németországba és vissza. A módosabbak repülő­gépen költözködnek: csak el a frontvárosból, még mielőtt a hidegháború (amelyet ugyan csak nehéz idegekkel bírni) még veszedelmesebb helyze­tet teremtene. Neukölniben tíz perces séta alatt hét üzletet számoltam meg, amelynek tulajdonosai elköltözés miatt kivétel nélkül kiárusítanak. A kistőkés menti a tőkéjét Nyu ga t-B erűmből, mint ahogy nagyon sok orvos is elköltö­zött a Szövetségi Köztársaság területére. Hogy miért? DrewitznéL, ahol az NDK hatóságai ellenőrzik a Nyu- gat-Berliniből az NSZK-ba irá­nyuló autobalm-forgalmat, az egyik vámtisztviselő így elem­zi a helyzetet: — Az emberek érzik, hogy a nyugat-berlini „kirakat-kor­szak” a végéhez közeledik. A nagytőke még megpróbál ma­radni hiszen tulajdonának csaik egy részét képezik a nyugat-berlini üzemek, s leg­feljebb leírja majd ve&zt e­tuk az utolsó simításokat. A könyvelésben az egész mint nyugat-berlini gyártmány szerepel, s így igényt tarta­nak az adókedvezményre még ségként. De a kisemberek, akik ha elvesztik nyugat­berlini tőkéjüket, egziszten­ciájukat, mindent elveszte­nek, menekülnek. Egy eszten­dő alatt több, mint 10 000 csa­lád költözött el Nyugat-Ber- linből... ' És mintha csak illusztrálni akarnák a vámtisztviselő sza­vait, egyszerre négy nagy bútorszállító kocsi gördül be az ellenőrző pontra. Egy-egy kocsiban (pótkocsisak)! két- három család szállíttatja in­góságait. A négy kocsi tehát mintegy 10 elköltözőt jelent. — A főforgalom éjszaka bo­nyolódik — magyarázzák ne­künk. — így szervezik meg a dolgot, mert kínos volt szá­mukra, hogy televíziósaink és fotóriportereink felvételeket készítettek az elköltöző ára­datról. A rekord-forgalmat az október 1-ről 2-re virradó éj­szakán jegyeztük fel: össze­sen 112 család költözött el sötétedéstől pirkadatig! Pedig — különösein az üz­letemberek számára — az el­költözés bizonyos vesztesé­gekkel jár. A „gazdasági cso­da” apostolai olyképpen szab­ták meg az irányadó „igéket”, hogy a Nyugat-Berlinben szé­kelő vállalatok, vállalkozók számára előnyöket biztosíta­nak. Nagy adókedvezményt kapnak a Nyugat-Berlinben előállított termékek. A kis­emberek azonban lemonda­nak erről a pluszról is, hogy biztonságban tudják magu­kat. A nagyvállalatok pedig olyképpen tudják meg a dol­got, hogy egy kis részleget mű ködtetnek Nyugat-Berlinben, a Nyugat-Németország’ban elő­állított termékeket közvetle­nül a befejezés előtt Berlinbe küldik, s ott végeztetik raj­akkor is, ha mondj i* a taész cipőkre ott csak a sarokvédő vasakat verték rá A nagy cégek (így az AEG, Telei un­ken, Siemens, az UFA film­gyár) elsősorban a szakembe­reket mentik Nyugat-Berldm- bőL Sok cég ezeknek a kulcs- alkalmazottaknak a költözkö­dése költségeit is fedezte. És j a nagy cégek urainak általa- | ban jó szokott lenni a politi- i kában is az orra: érzik, hogy a „kirakat-város”, amelyre már nagy csapást mértek az 1961. augusztus 13—i intézke­dések, egyszer, nemás olyan sokára egészen másfajta vá­rossá változik majd/ r| óny, hogy a kisemiberek- -*• nek nincs félnivalója akkor sem, ha a mostani front városból demilitarizált szabad város válna. Csakhogy éppen a frontváros pszichológiája, az újra és újra mesterségesen felszított háborús pánikhan­gulat megzavarja ezeket az embereket, s menekülésre készteti őket. Willy Brandték, miközben szüntelenül a „front ! városról” beszélnek, mindent megtesznek, hogy anyagi elő- j nyékkel maradásra bírják a i nyugat-berlinieket. Ez az el­lentmondás a legkülönbözőbb , módokon tükröződik. Hogy csak egyet említsünk: Willy ; Brandt egyik külföldi útján j beszédet mondott, amelyben | kijelentette, hogy amióta az NDK kormánya felállította a ! határvonalat, Nyugat-Berlin- ben senki sincs biztonságban. Lehet, hogy a Kurfürsten-! dämm a világ egyik legfénye­sebb utcája. De tény, hogy ami Nyugat-Berlinben tör­ténik, az nagyon sötét dolog. Rávilágít erre Schmidt úr és a sok-sok Schmidt elköltözése, akik búcsút mondanak Nyu­gat-Berlinnek, mert a kiírna, az atmoszféra máris nagyon megviselte őket. Pintér István Áramszünet Nem kis meglepetést okozott tegnap reggel a Hajnóczy út egyik házának 24 lakásában, amikor előzetes bejelentés nél­kül kikapcsolták az áramot. A házban többen nagymosásba kezdtek, né hányán a karácsony előtti nagyobb vasalást végezték volna, de volt olyan asszony is, akit a bérelt háztartási gépek használata, vagy kisgyermeke iskolásruhájának vasalása közi­ben érte a váratlan esemény. Előbb mindenki azt hitte, hogy lakásában keletkezett zárlat, de kiderült, hogy az áramszünet általános és az egész házra ki­terjed. Az Áramszolgáltató Vállalat Tüzér utcai kapcsolóházában csodálkoztak: lehetetlen, hogy áramszünet van, tőlük ,,kimegy” az áram,:- Ugyanennek a vállalat­nak az üzemvezetőségénél azt a felvilágosítást adták, hogy az ér­dekeltek olvassanak figyelme­sebben újságot, ők már a vasár­napi lapbari jelezték, hogy ezen a területen áramszünet lesz. Nosza elő a vasárnapi újságot. Ebben valóban van a DEDÁSZ- nak c g közleménye, mély sze­rint. védelmi berendezés karban­tartása miatt december 10-én néhány más utcán kívül a Haj­nóczy u. 1—5—6. számú házak­ban áramszünet lesz, mely de­— ÁRUVÁSÁRLÁSSAL I egybekötött játékáru bemu­tatót tart a Baranya megyei I Kiskereskedelmi Vállalat a Komlói Május 1. Művelődési Háziban. A bemutatónak nagy sikere van. A játékfor­galom messze meghaladja a korábbi évek karácsony előt­ti átlagait. — JÓZSEF ATTILA em­lékestet rendez a TIT Rad­nóti Miklós irodalmi köre ma este 5 órakor a Bartók Klubban, a költő halálának 25. évfordulója alkalmából Elkészült 510 komlói lakás beruházási programja Mint ismert, Komló felső- platói részén, a főtér fölötti szilváskert helyén 510 lakásos lakónegyedet akarnak építem. A nagy lakónegyed beruházási programját Szigetvári János, a Pécsi Tervező Vállalat mér­nöke a közelmúltban elkészí­tette. Az 510 lakás annak a 2000 lakásnak a része, amit a vá­rosnak ezen a részén akarnak 15 éves távlatban felépíteni, összehasonlításképpen nem árt megjegyezni, hogy a vá­rosnak ma, az öreg házakat is beleértve, 5600 lakása van. A program szerint a laká­sok mellett felépítenek egy 50 férőhelyes óvodát, amely ké­sőbb 100 férőhelyesre bővíthe­tő, egy 8 tantermes általános iskolát, amelyet majd 12 tan­termesre lehet nagyobb! tani. A kereskedelemnek 18 eladó- helyre összesen 630 négyzet- méter alapterü Letet terveznek és 160 négyzetmétert szánnak a szolgáltató részlegeknek, a ci­pészektől és szabóktól kezdve a fodrászokig. A tervben sze­repel egy orvosi rendelő fel­építése is, 190 négyzetméter aJapterülettel és 4 orvossal. Garázsokat is építenek az új lakónegyed autótulajdonosai számára. Az olcsó garázsok építésére egyébként kiváló le­hetőséget nyújtanak a kedve­ző lejtési viszonyok. Az új lakónegyedet a táv­fűtéshez akarják kapcsolni, amelyhez a hőmennyiséget a város erőműve biztosítja. Ami a legérdekesebb: minden konyhát propán-bután gázzal akarnak ellátni, ezért minden lakáshoz egy propán-bután gázpalackot, illetve egy gáz­tűzhelyet intézményesítenének. Amennyiben ezt elfogadnák, ez lenne az első lakónegyed a megyében, ahol intézményesí­tett propán-bután gázfűtésre térnek át. A tervező egyéb­ként 7,5 millió forintos érték­ben propán-bután gáztöltő- állomásit akar létesíteni Kom­lón. A beruházási programot a Komló városi Tanács illeté­kesei, szakemberei a jövő hó­napban tárgyalják meg. A próba előtt A pécsi építők Rákóczi úti kultúrtermében már fél öt után néhány perccel szállin­góznak a kórus tagjai. A 31 tagú együttes, amely már je­lentős sikereket vallhat a magáénak, most a nyilvános szereplések új állomásához érkezett, december 15-én a budapesti rádió meghívására a rádióhallgatóknak is be­mutatkozik. Szelényi Erzsé­betet, az együttes szólistáját is ez az izgalmas feladat fog­lalkoztatja. — A rádióban szerepelni nagyon nagy megtiszteltetés. Nagy gonddal készülünk, he­tenként kétszer is próbálunk, s reméljük, hogy a mikrofon­láz ellenére is jó teljesítményt tudunk majd nyújtani. — Mióta tagja a kórusnak? — Másfél éve végeztem a ze­neszakiskolában, utána rögtön idejöttem. Nagyon szeretek a kórusban énekelni, jó az össz­hang és úgy vagyunk itt együtt, mint egy nagy csa­lád. Arról nem U beszélve, hogy a néger spirituáléktól a klasszikus vagy romantikus számokig mindent volt már alkalmam énekeim. Foglal­kozásomra nézve anyagköny­velő vagyok, de élek-halok a kórusért, és ha szükséges len­ne, minden szabadidőmet feláldoznám a közös sikerért. Közben megérkezik Jandó Jenő, az énekkar vezetője, aki­től a kórus múltjáról érdek­lődünk. — 1893-ban alakúit meg a Pécsi Munkásképző Dalkar. Mi jogosan tekintjük magun­kat az örökösének, bár a fel- szabadulás után Újjáalakul­tunk. Május közepén ünne­peljük fennállásunk hetvene­dik évfordulóját. A Pécsi Építők Madrigálkó­rusa minden évben rendszere­sen résztvesz az országos da­lostalálkozókon. Az idén ön­álló madrigálestjük is volt Pé­csett a Liszt-teremben. Tsz- patronálá&t is vállalt a kórus és több ízben közreműködött vállalati ünnepségeken. A kö­zelgő budapesti szereplésre teljesen felfrissítették műso­rukat, s ezen a téren Sass De­zső szövegfordításai nyújtot­tak számukra felbecsülhetet­len segítséget. — A Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat veze­tősége és szakszervezeti bi­zottsága minden segítséget biz tosít, hogy eredményesen mű­ködhessünk — mondja Vida- házi István az énekkar elnö­ke. — Égy-egy sikeresebb sze- j replés után ők is együtt örül­nek velünk. öt óra. A kórus együtt van. \ Senki sem hiányzik. Kioszt- '■ ják a kottákat. Jandó Jenő t felszólítására fellapozzák az j első számot. Monteverdi j Kínzó vágyát. „Figyelem a rá dióban vagyunk!" hangzik a j tréfás megjegyzés. És fel­csendül az ajkakon az első madrigál. (LUKACS) cember 11-én a Hajnóczy u. T—SÍ, számú házakban ismétlődik meg. — Mi ezt tudtuk — mondták többen a lakók között — azért időzítettük mára szabadnapun­kat. Azt hittük, hogy nálunk holnap lesz áramszünet. Már a lakóbizottsági tagok is előkerültek, mire megjött a leg­frissebb újság. közleményeüc •: között a DEDÁ.SZ újabb üzene­tével: december ll-én a Haj­nóczy u. 19-es számú házig be~ zárólag áramszünet lesz. Ez a közlemény is félreérthetetlen. Ha a Hajnóczy u. 19. számú házin van áramszünet, nem kell annak lennie a 23-ban! — Sajnos — mondták erre a DEDASZ üzemvezetőségén — össze-vissza vannak számozva a házak a reptéren, a házszámok nem egyeznek az építők által kiadott térképén feltüntetettek■* kel. Mindez persze sovány vigasz• hiszen a sok asszony nehezen nélkülözte az áramot, s ráadá­sul tudják is, hogy a legutóbb tartott rendezés éppen az épí­tők térképéhez igazította a Haj­nóczy úti házszámokat. Kifogás­nak azért jó s ezennel ajánljuk mindazoknak, akik a kérdéses ház lakóinak nem tudtak a jogos reklamációra mit válaszolni. H. M. — KER1CHQNBAN a tea- ültetvények sztrájkoló mun- Icásai és a rendőrség között hétfőn összetűzésre került sor. A rendőrök könnyfa­kasztó gázt használtak, ami­re a munkások kőzáporral válaszoltak, és a rendőröket meghátrálásra kényszerűét- ték. — A PÉCSI járási bíróság ma kezdi meg Czéh István (Tigris) és bandájának tár­gyalását. — ÖTSZÁZHUSZONÖT­EZER forintot fizettek ki a komlói Ill-as akna „takaré­kos” bányászainak, akik tag-, jai voltak a KST-nek ebben az esztendőben. — A SZENTLÖRINCI technikum diákotthonában megártott sportakadérrua- előadások befejeződtek, me­lyen mintegy 90 diák és a község számos lakója 1 vett részt. — DECEMBER 21-én ad­ják át a görcsönyi gépkar­bantartó műhelyt, amelyben a környező termelőszövetke­zetek gépeit javítják majd. — KAIRÓBAN hétfőin ma­gyar filmfesztivál kezdődik, A hét folyamán az EAK fő­városában 5 magyar játékfil­met, s több dokumentum- és híradófiimet mutatnak be. — BORJÁDON befejezték a művelődést otthon tataro­zását, amihez a lakosság je­lentős társadalmi munkával járult hozzá. — AZ ENERGIAGAZDÁL­KODÁSI Tudományos Egye­sület pécsi csoportja rende­zésében 14-én, pénteken dél­után 6 órakor „Szénenergia hasznosítása” címmel elő­adást tart Ledács Kis Ala­dár gépészmérnök, ás MTESZ helyiségében. — A TÖRÖK Munkáspárt egyik szervezetének gyűlését mintegy 50 főből álló huli- gáncsoport támadta meg Követelték, hogy engedjék be őket a terembe, miután ezt megtagadták, kövekkel beverték az ablakokat, le­szaggatták a függönyöket, majd behatoltak a terembe és ott verekedést kezdtek, melynek több sebesült áldo­zata van. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 1.45: TV-hiradó. — 10.00: Falu­járó kamera. — 10.20: Feltáma­dás L — Szovjet (Um. — 12.00: Hírek. — 17.00: A TV mezőgaz­dasági szakmunkásképző műso­ra. — 18.00: Tanuljunk oroszul. — 18.20: Automatizálás a gép­iparban. — ’ 19.05: Dévényi Ró­bert: Vidékiek. — Közvetítés a Veszprémi Petőfi Színházból. — Szttnetben: TV-híradó. — 22.00: Hírek. A Pécsá Sütőipari • Vállalat arukibordót, lakatost, villanyszerelőt felvételre keres. Jelentke­zés a Vállalat munkaügyi osztályán. Pécs. Vilmos u. 61. sz Zsolnay. i S Myugat-Berüm. 1963. novem- 5er* _ em tudom megítélni, 1" mennyire túloznak azok, akik a Kurfürstendam- mot a világ legfényesebb ut­cájának tartják. Tény azon­ban, hogy Nyugat-Berlin fő­utcájának forgalma. fény­áradata szemkápráztató. — Autó autó hátán. fényes szállodák, kávéházak és ét­termek sora, amelyeknek te­raszáról elegáns hölgyek, és urak, s talán még nagyobb jó­létet élvező kutyák szemlélik a látnivalókat. Még a fény- özönt is sikerül túlragyogni ok Nyugat-Berlin legelőkelőbb mozijainak. A ragyogó üzle-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents