Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-09 / 288. szám
S908. DECEMBER #. 3 TÁRGYILAGOSAN V ök a pártlscuiigresszusnaik egy nagyon fontos jellemző vonósa, amelyre még a rólunk jót nem szívesen köz- , lő nyugata tőkés sajtó is kénytelen-kelletlen felfigyelt. A kongresszus meghitt légkörére, nyílt, őszinte szókimondására gondolunk. A ide sereglett sok nyugati újságíró, aki az egyes felszólalások szövegét nem sokkal elhangzása után kézihez kapta, nem tudott mit kezdeni a szövegekkel. De mibein is rejlett ez a kendőzetlen őszinteség? Burzsoá szemmel és ésszel, elhisszük, mindez szokatlan és meglepő volt. Ott úgy áll a tétel: vagy kormánypárt vagy ellenzék; vagy dicséret, vagy bírálat; vagy lene, vagy lenn. Tudnivaló, hogy burzsoá ellenségeink és ellenfélieink egyebek között azzal is támadnak minket, hogy hazánkban egypárt-rendszei van, s mint, ahogy ők mondják és feltételezik, emiatt nem érvényesülhet az aluliról jövő észrevétel. Nos persze, aki a felszólalásokat azzal az igénnyel böngészte, akad-e köztük akár egyetlen egy is, amelyik részben vagy egészben a rendszert teszi kritika tárgyává, az csalódott Ebben, a rendszer dolgában valóban nem hangzott el kritika. Éppen hogy azt tette szóvá valamennyi kritikus — a Központi Bizottság beszámolója, a Pali ti kai Bizottság tagj adnak felszólalása, nem kevésbé és nem különben, mint a fizikai munkás, a termelőszövetkezeti elnök, a tudós, az írók, a városi tanácselnök és a megyei párttaikár, ^— ami még nem eléggé szocialista. Vagyis a kritika tüze éppen az olyan jelenségek ellen irányult, amelyek a múlt örökjeiéként még megrekedtek minálunk is, amelyeket még nem sikerült teljesen száműznünk, s amelyek ilyenformán. fékezik előrehaladásunkat a gazdaságban, a politika- ben, az ideológiában, az egész társadalmi életben. És mégis: negatív jelenségek miatt senki sem okolta általában „az” ellenséget — sőt, a fogyatékosságok miatt a felelősséget senki sem iparkodott áthárítani rajtunk kívül áLó .okokra, s ennek folytán felmentvényt szerezni a felelősség súlya alóL Ellenkezőleg: a hibákról is úgy beszéltünk, mint sajátjainkról, legalább is olyan értelemben, hogy meglétükért részben mi tehetünk, mert nem elég következetesen harco- limk elleniük. A negatív jelenségek egy másik csoportja egyszerűén az idő rövidségéből származik: egy fél emberöltő alatt, amennyi a felszabadulás óta eltelt, nem lehetett minden vonatkozásban pótolná évszázadok mulasztásait, nem utolsó sorban azért sem, mert bizony az ellenforradalom előtt sok hiba, kitérő lassította az előremenetelt. Akár így, akár úgy, a kongresszus alkotó légkörében nyoma sem volt a felelősségelhárításnak — itt a felelősök beszéltek és jelöltek, utat. M agyon tanulságos újra meg újra áttanulmányozni a kongresszus anyagát abból a szempontból is, vajon miként szolgáltat iskolapéldát a tárgyilagos őszinteségre. Szólni kell erről is,.mert az ellenforradalom előtt mind a gőgös dicsekvés egyoldalúságára, mind a hibákban való meddő_ vájkálásra gyakorta volt példa. Pártunk munkastílusa eredmény epein leküzdötte. a ^szektáriénizmusra olyan jellemző üres ' leikendezést, nem kevésbé azt a revizionista szemlélet- módot, amely az őszinteség egyetlen ismérvének azt tette meg, iiá soröl fel drámai hangvétellel több hibát, miközben szót sein ejt az eredményekről. Most az eredmények és a fogyatékossá gok számbavételének, és összevetésének más hangsúlya van, s ez az egyetlen alkotó, sérjt^őaspsktus. A kongresszus..először .is számot adhatott egy hagy történelmi .tettről: hazánkban befejeztük' a szocializmus alapjainak lerakását; beszámolhatott továbbá arról, hogy éves és több éves népgazdasági. terveinket sprra- rendre teljesítettük, noha időközben több, előre nem látható, nagy összegű pótlólagos kiadás terhelte gazdasági életünket. Mondhatná valaki: nos, ha minden terv megvalósult, sőt túlteljesült, mit kellett hát egyáltalában fogyatékosságokról és nehézségekről beszélni. A párt szemléletmódjának gyümölcsöző vonása éppen ebben van: minden cél elérése közben, minden terv megvalósulása során nagyon is figyeli, kutatja, milyen erők hajtják végre őket, vagyis mindenkor az egész néppel számol, mint a történelem alkotójával, a szocializmus építőjével. Kötelessége hát megmondani, hogy egyben másban -r- noha terveinket teljesítettük — még többre lettünk volna képesek, egyben-másfoan gyorsabban haladhattunk volna előre. Kritika ez; ha úgy tetszik, önkritika is. Ezért irányította a pártkongresszus a reflektorfényt bizonyos területekre, bevilágítva zugokba is, hogy valóban minden erőt mozgásba hozzon a szocializmus telj« felépítésének előttünk álló nagy munkájában. leszögezte _a kongresszus, például, hogy minden szinten javítani kell a vezetést, az iparban és a mezőgazdaságiban egyaránt; ostorozta a még fellelhető bürokratikus okvetetlen- líidőseket. Ami közéletünket illeti: szó érte azoknak a háza elejét, akiket még nem hatott át eléggé a demokratikus köz- szellem. Élesen fellépett. a pártkongresszus a bírálat elfojtására irányuló egyes kísérletek ellen, és például a Szervezeti Szabáyzat módosítása egyebek között arra is irányult, hogy jobban kibontakoztathassa és hatékonyabbá tehesse pártunk életében a bírálatot. Az ideológiai és kulturális vonatkozásokban is több kritikai észrevétel hangzott aL E vázlatos felsorolás is láttatja, mennyi mindent bírált a pártkongresszus, miközben nagyszerű eredményeket és sikereket summázott. De a problémák felvetése nem pusztán a forma kedvéért történt, ahogyan sok helyen úgy összegeznek egy-egy időszakot, hogy „vannak eredmények, de még vannak hibák”. Aki napról napra figyelte a kongresszust — s ugyanerre vezet anyagainak újbóli felolvasása is —, azért nyugszik meg módfelett, mert meglátja, hogy a hibák és a hiányosságok nem különállóan élnek a mi társadalmunkban,'hanem íz eredmények közvetlen árnyékaiként. Az ellenük való harc sikere tehát nem egyszerű, elhatározás dolga, hogy napirendre tűzzük, és kész, hanem mindenféle külön napirendre tűzés nélkül, -mindennapos munkánk jobb. végzése: maga az eredményes harc a hibák ellen, miként az árnyak ellen is nagyobb fénnyel kell küzdeni. Ariid pedig a „fenn” és „lenn” szemléletbeli azonosulást ijleti, ennek nyitja is a párt munkastílusa. Ami „alulról” a kritika tárgya; „felülről” is az, hiszen minden országos eredmény á' sok-sok helyi eredmény .összege, a hibák országos összegének is egyes összeadandó! vannak. Ez termézetes, bár mégsem volt mindig ilyen v'ágos. liaérfc talál meghallgatásira és megvalósításira „fenn" m idén jó, „alulról” jövő kezdeményezés, és fordítva: azért számíthat helyeslésre és megvalósításra a néptömegek körében a pártvezetés és a kormány politikája. Ezt pedig úgy hívják röviden; szocialista demokrácia. S most utalunk vissza arra, miről cikkünk elején szóltunk. Érthető, teljességgel érthető, hogy a tájékozatlan nyugati meg. 'Nyelőket — akik ugyan hazájukban „a kommunizmus szál vetőinek” számítanak — meglepte, amikor itt az említett 1k. :. . őrrel találkoztak, ök a szocializmuson egészen mást érténei :, & hogysem tudják egyeztetni megrögződött gondolataikat n tényekkel, a demokráciának azzal az általánosan kdtöljesejdő levegőjével, amely a mi életünket jellemzi. Minél több hyfenfa.itá meglepetés éri nyu- vendégríitket. annál jobb n ünk A MÍV gondosan készül a nagy ünnepi forgalomra Tyúkból tengerikígyó A MÁV forgalmi vezet« szombaton tájékoztatták a sajtó képviselőit az ünnepi forgalom előkészületeiről Elmondották: karácsony előtt mintegy 160, újév előtt pedig mintegy 100 mentesítő vonatot is közlekedtet a vasút. A két ünnep előtt például a miskolci vonalon 50, a debreceni 40, a győri 35, a békéscsabai 20, a nagykanizsain 25, a szombathelyin 30, a pécsin 30 mentesítő vonat szállítja az utasokat. A jegyváltás megkönnyítésére növelik a pénztárak számát, s a szokásos három nap helyett hét nappal előbb lehet elővételben jegyet váltani. A MÁV kéri az utasokat, hogy a pénztárak előtti torlódás elkerülésére éljenek ezzel a lehetőséggel. Az utazóközönség tájékoztatására a vasút megerősíti' a budapesti és á nagyobb vidéki pályaudvarokon az információs szolgálatot, nyomatékosan felhívja azonban a figyelmet, hogy a vágányok közt senki se járjon-keljen, mert ez köny- nyen szerencsétlenséget idézhet elő. Néha a tyúkból is lehet tengerikígyó. Az eset nagyon érdekes. Józsa István, a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet elnöke december 5-én, szerdán így panaszkodott: — Vettünk 970 idei jércét és kakast a mágocsi Béke Termelőszövetkezettől. Október 17-én este hoztuk el az állományt. Itthon láttuk — sötét volt, ott nem láthattuk, meg nem is nagyon figyeltük —, hogy az állomány nem tiszta Hamphshyre és van köztük jónéhány öx-eg tyúk is. Ez még a kisebbik baj. Mi ezeket a jércéket és kakasokat törzs- állománynak szántuk. ügy gondoltuk: tojatjuk őket, négy venezer tenyésztojást fogunk tőlük és ebből harmincezer csirkét értékesítünk jövőre. Sajnos, a tervünk nem sikerült. Eddig legalábbis így látszik. Amikor meghoztuk a baromfiakat, még nem gondoltunk semmire. Néhány nap múlva megdöglött kettő-három. Diftériára, meg himlőre gyanakodtunk. Aztán újabbak pusztultak el. Megkérdeztük a mágocs tsz-t. mi ellen oltották a baromfiakat, ök azt mondták: minden ellen. -Az állomány egyre fogyott. Négy hullát elküldtünk a Kaoosvári Állategészségügyi Intézetnek, vizsgálják meg. Megjött a válasz, ami szerint a j ércék és kakasok baromfispirochaeto- sisban (népszerűén álomkórban) szenvednek. Azt mondják: ritka betegség és gyógyítható. Mi leoitattuk az állományt penicillinnel és ez 1600 forintunkba került. Ennek ellenére mégis naponta 2—3 baromfi pusztul el. Eddig száz adta ki a lelkét. Mindezt egy szuszra mondta el. Aztán elkezdte: a termelőszövetkezet 70000 forintért vásárolta ezt az állományt. Ha mindjárt tovább adta volna vágónak, akkor csak felét kapta volna meg érte. De ők nem eladásra, hanem tenyésztésre vették. Ráfizettek. A te- nyészanyag hullik, az ólak fertőtlenítésére is ráfizettek már 2000 forintot, a feletetett takarmány értéke is eléri az 5000 forintot, igaz, hogy eddig az állomány 9000 tojást termelt, de ez nem megnyugtató, mert akárhogy is nézzük, a j ércék és kakasok mégis betegek. Hogyan tudják valóra váltani a terveiket, amelyek szerint 30 000 csirkét értékesítenek majd jövőre? Érthető az aggodalmuk. A mohácsi termelőszövetkezet vezetői azt mondják: a mágo- csiak tudták, hogy beteg az állomány, akkor miért adták el nekik? Ezzel csak kárt okoztak a mohácsi termelő- szövetkezetnek. Mi ax igazság? Pénteken telefonon beszéltünk a mágocsi termelőszövetkezettel. Soós Nagy Szabol- csot, a baromfiakkal foglalkozó mezőgazdasági mérnököt kerestük. — Tudunk az esetről. Mi már megmondtuk a mohácsiaknak, hogy az oltást kifizetjük. Nem értem, miért van ott még mindig elhullás. Nálunk is volt, de megállt A betegség gyógyítható. Ha nem hiszi, kérdezze meg dr. ^Tóth Istvánt, a Kaposvári Állategészségügyi intézetnél. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy egyszer már nem adtuk ki a mohácsiaknak a baromfiakat. Akkor elterjedt az a hír, hogy a mágocsi baromfiak kolerásak. Megvizsgáltattuk az állományt a Kaposvári Állategészségügyi Intézettel és kiderült hogy egy szó sem igaz az egészből. Ezután már odaadtuk az állományt a mohácsiaknak. Azt, hogy felütötte fejét nálunk az álomkór, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Steinmetz Endrének, a Baranya megyei Kórház igazgató főorvosának a». egészségügy területén kifejtett eredményes munkássága elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. — A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter. [ mi is csak később tudtuk meg. j amikor már a mohácsiak elvitték a jércéket és kakasokat. Nem hibásak. Nem tudták | róla — gondoltuk és azonnal | kértük a Kaposvári Állategészségügyi Intézetet. Biztos, I ami biztos. Dr. Tóth Istvánnal beszéltünk. — igen, tudunk az esetről. A mágocsiak baromfiait is. a mohácsiakét is mi vizsgáltuk meg. A mágocsi köi'állatorvos- nak október 12-én levélben válaszoltunk. Megírtuk, hogy a beküldött hullák minden kétséget kizáróan spirochaeto- sisben pusztultak el. Megad? tűk a kezelési módot is. A mohácsiak is küldtek be hullá* kát — ezek is álomkórosak voltak. Nekik is megadtuk a szükséges tájékoztatást. Sajnos. arról nem tudok véleményt mondani, hogy ki követte el a hibát, mert nem tudom, a mohácsiak mikor vá* | sároíták. Nekem az a vélemé* | nyem: ’ ha ax eladó tud a betegségről. csak akkor adhatja el lelki- ismeretfurdalás .nélkül tovább tenyésztésre a baromfiakat, ha már kikezelte azokat. Három vélemény. Persze az ügyet lehetne még bonyolítani, mégpedig úgy, hogy megkérdezni a körállatorvost, átnézni a biztosítónál az aktákat, hogy milyen betegségbe» és mikor pusztultak el azok a baromfiak, amelyek után a biztosító fizetett. De minek. A három nyilatkozat önmagáért beszél. Egy dolog azért mégis ide kívánkozik. Nemrég írtunk a diósviszlói termelőszövetkezet esetéről, amely tenyészanyag- ként paratífuszos sertésállományt vett a Bajai Állami Gazdaságtól. Intő példa ez is, a mohácsi is. Intő példa a vevőknek és az eladóknak egyaránt. Csak így lehet elkerülni, hogy ne szidják egymást a termelőszövetkezetek, ne érezze magát senki becsapva, és hogy ne Jegyen végeredményben tyúkból tengerikígyó. Ne csak azért, mert ez ellenkezik a természet törvényeivel, hanem azért se, mért ez a természetellenes „átalakulás” rendszerint valamelyik félnek sokba szokott kerülni. Szalai János Egészen befagyott a Balaton Mi kerül a puskavégre? Vadd sznóhaitás Véméoden — Gondoskodni kell a nagyvadak etetéséről A baranyai erdők mindig híresek voltak nagyvadaikról. A Mecseki Állami Erdőgazdaság is nagy gondot fordít erre. Téli etetéssel ég selejtezéssel biztosítják a vadállomány jó minőségét. Idén korán beköszöntött a tél és ez a hideg időjárás nagyon megviseli a vadállományt. A szarvasbikák és őzbakok a . tél folyamán vetik le agancsukat- és rövid pár hónap alatt fejlesztik újjá, ami meglehetősen igénybe veszi szervezetüket, felemészti tartalékukat. A Mecseki Állami Erdőgazdaság vadászati előadója elmondotta, hogy a gazdaság csaknem 400 katasztrálds holdon termeli a vadaknak szükséges téli takarmányt. A gazdaság 74 ezer holdas üzemi erdejében 116 nagyvad etetőben biztosítanak eleséget- az állatoknak. A vadak jól ismerik az etetőheflyekét, oda szoknak, mert Ínséges időben ott mindig találnak ennivalót. — Égy szarvasra napi egy kiló úgynevezett erötamkmányt, kukoricát, zabot, vadgesztenyét, három kiló szálastakar- mányit és egy kevés lédús takarmányt szállítanak. A vadetetés nagyon fontos, hiszen a hideg óriási károkat okozhat a legyengülő vadállományban, másrészt ha nem jutnak ele- séghez az őzek, szarvasok, felbecsülhetetlen pusztítást végeznek a fiatal erdőkben, facsemeték között. A gyenge, továbbtenyésastéte» re alkalmatlan egyedéket folyamatosan lövik ki a gazdaság vadászai. Bár a vadállomány száma változó, mégis körülbelül 490 szarvassal, 640 őzzel, 100 vaddisznóiul, 4 ezer vadnyúllal, 2 szer fácánnal, ezer fogollyal számolhatlak évente állandó jelleggel. A vadállomány minőségének javulását mutatja, hogy az elmúlt vadászati év folyamán két 10 kiló agancssúlyon felüli aranyérmes szarvasbika, és több díjazott ezüst és bronzérmes vad Jcerült terítékre. Jó vadászat Ígérkezik az idei télre is. A nyugat-német vadászok szeptemberben már itt jártak szarvasbika vadászaton, és a napokban ismét 8 német vadász érkezett megyénkbe. A külföldi vadászok a véméndi rezervátumban két napos vaddisznóba j táson vesznek részt. Legközelebb tavasz- szal jönnek ismét külföldiek a baranyai erdőkbe őzbak vadászatra, amikor 36 őzbak kilövését tervezik. Az 1962—63 vadászati évre 32 szarvasibika kilövését tervezik a külföldi vadászoknak Az üzemi területeken kívül az erdőgazdaságok 160 ezer katasztrális holdnyi erdőt adtak bérbe 19 vadásztársaságnak. Ezeknek a területeknek a vad törzsállománya körülbelül 630 szarvasból, 1500 őzből, 300 vaddisznóból, 9 ezer nyúlból, 5300 fácánból, és 2500 fogolyból álL A 19 vadásztársaság tagjai az idei gazdasági évben 240 szarváét, 430 őzek, 140 vaddisznóit és mintegy 2000 nyulat sze retnémek kilőni. A vadóváshoz tartozik, hogy a szőrmés és szárnyas ragadozók irtására fokozott gondot fordítsanak Ebben az idényben már 164 rókát, 28 borzot, 173 kóborkutyát, sok szürke- varjút, 200 szarkát, héját, kányát, karvalyt és szajkót ejtettek el. A vaddisznót nagy kártétele miatt egész évben, de különösen a téli hónapokban vadásszák, mert a hóban most könnyű a nyomára akadni. Szarvasra, őzre, nyálra, fácánkakasra vadásznak most leginkább a baranyai vadászok, sőt néhol még vadliba, viziszémyas is kerül puskavégre. Remélhetőleg az idei év még szebb eredményeket hoz mint a tavalyi vadászati idény, ehhez azonban gondoskodni kell az állatok téOá gondozásáról, etetésérőL Néhány nappal ezelőtt még csak a part mentén, két-hárona kilométer szélességben fedte a jég a Balatont. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoz- tatása szerint azonban most egészen befagyott a tó. Készt- helynél 6, Siófoknál 8 centiméter vastag a jég, s már elbírja a gyalogosokat. — A hideg hatására már az ország valamennyi folyója zajlik, sőt a Berettyót, a Zagyvát, a Sebes-, Fehér- és Kettős Köröst, valamint a Tisza felső szakaszát mozdulatlanná dermedt jég fedi. Érdekes küzdelmet vív a hideggel a Duna. A folyam hatalmas víztömegét a fagy nem tudta annyira lehűteni, mint a mellékfolyókat. Jeget tehát nem növeszt, legfeljebb nagyon keveset a sekély part mentén, vagy a csaknem mozdulatlan vizű holtágban. A vízügyi szakemberek tapasztalatai szerint a december eleji fagy nem hosszú életű. Véleményüket most a Meteorológiai Intézet is megerősítette és így remélhető, hogy rövidesen enyhül az idő. V. K.
