Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-08 / 287. szám
»«2. DECEMBER 8. IVIAP16 3 MOSTOHA KÖZSÉG? Tényleg mostoha község lenne a megye határán lévő Máza? Az ottani lakók, akiknek többsége bányamunkás, szinte egyöntetűen azt állítják, hogy mostohán bánnak velük néhány tekintetben. BEZÁRJ AK-E A MÁZAI BANYAÜZEMET? " > Ez a kérdés foglalkoztatja a bányászok többségét. Egy átszervezés volt már, amikor a három „északi üzemet” Mázát, Szászvárt és Nagytnányo- kot összevonták egy üzemmé. Akkor csak a műszakiak idegenkedtek, hogy mi lesz velük, megmarad-e a régi beosztásuk és így tovább. Természetesen nem történt különösebb Változás. hiszen a termelést nem csökkentettek egyik bányában sem, sőt emelték, tehát minden emberre szükség volt továbbra is. — De most idegesség és bizalmatlanság van. — mondja az akna párttitkára. — Kerek, egyenes válasz! nem kapunk sem a tröszt vezetőségétől, sem a pártbizottságtól. Egyes emberek arról beszélnek, hogy a mázad bánya bezárása talán csak egy-két ember elképzelése és nincs is különösebb alapja az egésznek. Még azt is suttogják, hogy biztos prémiumot kap, aki kitalálta. Határozottan, nyílt választ kellene adni a mázai bányászoknak problémáikra. Lesz-e mindenkinek azonos beosztása a zobáki bányaüzemben, vagy ott, ahova majd átcsoportosítják őket. Sokan félnek attól, hogy a zobáki üzemben nem bírják majd úgy a munkát, mint a jelenlegi megszokott Helyükön. S persze arra is választ kellene adni őszintén, hogy md indokolja a mázai bánya bezárását? Lehet, hogy a tényeket az ottani emberek nem ismerik kellően. — Nem tudjuk mennyiben gazdaságtalan itt a termelés. — mondogatják. — A tervet, amit kiírtak, teljesítjük, sőt még többet is, mint a megszabott. Régeit -720 kilogramm szén jutott egy főre, az idén 792 kilogrammot kértek a tröszt vezetői, túlteljesítettük a tervet, volt már olyan hónap, hogy 920 kilogrammot adtunk fejenként, novemberben 895 kilogramm jutott egy főre. A tízhónapos átlagung 103,3 százalék és a kalória javulásának eredménye 900 ezer forint „többlétbevételt" jelentett a trösztnek. Tehát az összüzemi teljesítményben nem lehet hiba. Az igaz, hogy a mázai szén nem á legjobb 3800 kalóriájával, de éppenséggel nem is rossz. Sőt újabb bosszamJkodásra ad December 12-től lehet sertést vásárolni az Állat- forgalmi Vállalatnál Mint már korábban hírül adtuk, ebben az évben is lesz kedvezményes. sertésakció, amelyet megyénkben az Ál- latforgalmi Vállalat bonyolít le. A bérből és fizetésből élők ellátásának megkönnyítésére december 12-től kilónként 16 forintos egységáron sertéseket lehet vásárolni az Állatforgalmi Vállalat Füzes dűlői telepén. A forgalomba hozott sertésekre az utalványokat már a vállalat átadta a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, ahol az érdekelt vállalatok és intézmények között kiosztásra kerülnek. okot, hogy bizonyos fejlesztési beruházások a leállásitól függetlenül is folynak. — Tavaly korszerűsítettük a negyedik szintet, — mondja Andrási Ferenc elv társ, — fénycsővilágítást, Diesel-mozdonyt és príma irányvágatot kapott a szint Most készítik az aknához vezető utat. Ha megszűnik az üzem, miért van erre szükség? Több probléma is van még, amely az embereket érinti és szeretnénk tisztán látni mindegyikben. EMBERIBB HANGOT HASZNÁLJANAK A MŰSZAKI VEZETŐK! Ez a másik sérelem. Némely műszaki beosztású ember durva, nyers és gőgös modorban beszél a bányászokkal Kiabálnak, sértegetik a dolgozókat. Nagy hiba ez, ha indokolatlanul teszik, de akkor is hiba, ha indokkal. így vélekedett az egyik mázai dolgozó: — Én voltam katona a múlt rendszerben, sok raportot láttam és csak annyit mondhatok, az itteni ra portok nem igen különböznek attól. Harka József nemrégiben végezte el a bányaipari technikumot” Rendes, becsületes vezető, de a modorával nagyon sok a baj, sokan panaszkodnak, hogy gőgös, lenézi, lekezeli a bányászokat. Minden alkalommal érezteti, hogy ő a vezető, s az előtte álló ember pedig a beosztott, aki minden tekintetben „alacsonyabb létrátokon áll”. A munkabeosztásnál nincs mersze senkinek sem, hogy szóljon. Egyik esetben szóltak: — Talán így jobb lenne, én így képzelem él... — Nincs beszéd! Megmondtam, hogy legyen és kész! — dörrent rá a szólni merészelő vájárra. Ugyancsak Harka Józseffel kapcsolatban említették a következő esetet. A 20-as csapat bővítést végzett és körülbelül két métert haladtak előre, TH gyűrűztek, a szenet a töltőb,e eresztették, de csillét nem adtak. Nem akartak szállítani, mivel a biztosítás jóval fontosabbnak látszott, mint az öthat csille szén. Az aknász műszak-raportna rendelte a csapat tagjait, ahol magából kikelve üvöltött velük, sértegette őket. Lehet, hogy szükség lett volna arra a hat csille szénre, de azt meglehetett volna mondani műszak közben is, amikor ott járt, nem pedig „összegyűjtve” az indulatokat később. De akár igy, akár úgy, emberi szóval kell a hibákat is megmondani. A másik aknász Garad József, őrá is hasonló panaszok vannak. Goromba az emberekhez, s ezt még az sem menti, hogy később megbánja és barátságos hangon „elégtételt vesz”. Egyébként is vezető ember nemcsak a bányában, hanem a faluban is, becsületes, nagyon jó munkás, körlete hosszú ideje első a termelésben. Azt várják tőle a bányászok, hogy tapasztalatával, rutinjával és kiváló szakértelmével párosuljon egy kis emberi magatartás is. A párt és a szakszervezet? S az üzemvezetőség? Foglalkozott ezzel az üggyel, sőt sokat is kell foglalkoznia állandóan. ígéretek is elhangzanak, csak a probléma ott van. hogy ezek az Ígéretek rövid időre szólnak, gyökeres változás nincs. A „SENKI FÖLDJE’ Nagyon ráillik Mázára a jelző Máza Tolna megyéhez tartozik, a vele szinte szorosan összeépült Szászvár pedig Baranyához. De a probléma főleg akkor jelentkezik, amikor a község ügyeiről van szó. — A tolnaiak azt mondják, ha valamit kérünk, hogy menjünk Baranyához, mert odá hajtjuk a hasznot — illusztrálja a helyzetet a bányaüzem párttitkára — Ha Baranyához megyünk, ott meg azt mondják, hogy kérjem mi nem tudunk segíteni, hiszen önök közigazgatásilag Tolna megyéd hez tartoznak. így igaz. A bányaüzem a komlód tröszt üzeme, a község pedig a bonyhádi járásé. A mázai emberek jó része bányász, tehát „ide dolgoznak”, de ott laknak. A sok huzavona és vita aztán olyan „eredményeket” szül, mint a kul- túrház esete. Három esztendeje úgy állnak a falu közepén a „vajúdó” kultúrház falai, mint egy háborúból ottfelejtett romházé. — Nekünk sokkal jobb lenne, ha Baranya megyéhez tartoznánk. — mondogatják a háziasszonyok is. — Szászváron az ellátás is jobb, minden hamarabb kapható és bővebb a választék. A szakszervezeti titkár két érdekes történetet is elmesélt. A bútorutalványok területén például két évig veszekedés volt. Kérjék ott, ahol »dolgoznak, kérjék ott, ahol laknak. Röpködtek a válaszok mind a két megye részéről. A folyóirat-terjesztés esete pedig egyenesen anekdota számba megy. A Tolna megyei szervező „meglepte őket” és körülbelül 40 darab folyóiratra szerzett előfizetőt. Két hét múlva megjelent a Barahya megyei szervező és szemükre vetette, hogy miféle község ez, egyetlen folyóiratot sem rendelnek. Problémák ezek? Igen, azok, s a mázai bányászok világos, nyílt választ várnak mindegyikre, da legfőképpen orvoslást. Gazdagh István Egymillió nyúl vadászzsákmány A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt az apróvadállo- mány az idén nem fejlődött a kívánt mértékben. A fácánok és a Juglyok szaporulata közepes, a nyulaké gyenge volt. Ennek ellenére, az elmúlt évek sikeres tenyésztői munkájának eredményeként szép zsákmányra számíthatnak a puskás és a hálós vadászok. Nyálból például a tervek sze rint csaknem egymillió darabot lőnek ki, illetve fognak el hálóval. Fácánból csak a kakast vadásszák és ebből körülbelül 160 000-es „terítékre” szá mi tarnak. Mind nagyabb a jelentőségük a hálós vadászatoknak. amelyeknek zsákmányát részben Nyugat-Európá- ban — Franciaországban és Olaszországban — értékesítik, részben pedig a hazai vadállományok vérfelfrissítésére használják. Amint az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadászati szakemberei elmondották, a következő időszakban nemcsak a vadászatok megszervezésére, hanem az. apróvadak etetésére is nagy figyelmet fordítanak. Január 1-én kezdi meg programszerű munkáját a Földművelésügyi Minisztérium nagy teljesítményű számító központja. A központ különféle programgépei két műszakban dolgoznak. Munkájukat felhasználják statisztikai, tervezési és számviteli adatok feldolgozására. Egy gépegység óránként mintegy 2 ezer adatot dolgoz fel. A számítóközpont berendezése a próbaidő alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ahol a „családfa“ még sokat számít... 2540-re emelkedett termelőszövetkezeteinkben a törzskönyvezett szarvasmarhák száma Baranya megye szarvasmarha-tenyésztése mindig híres volt és mind a tenyészállatokat, mind a hízó marhákat szívesen vásárolták a hazai, de a külföldi gazdaságok is. Termelőszövetkezeteink idén nagy lépést tettek e hírnév öregbítésé^, törzskönyvezett állományuk fejlesztésére. A közös istállókban tartott állományt a törzskönyvi felügyelőség „családfára” való tekintet nélkül törzskönyvezte, természetesen akkor, ha a tehenek megfeleltek a tovább- tenyésztés követelményeinek. Mig a múlt évben 1810 darab, addig 1962-ben már 2540 darab olyan szarvasmarha van tsz-eink birtokában, amelyeknek szaporulatai már a tovább tenyésztés céljait szolgálják. A törzsállomány kialakítását sok tsz-ben szívügyüknek tekintették a tagok és ez nem járt eredmény nélkül. A sellyei járásban például ennek köszönheti a kétújfalui tsz, hogy S3 darab törzskönyvezett tehenének istállóátlaga eléri a 11,1 litert, míg fejési átlaga 13,6 litert. A siklósi járásban a kémesiek adtak példát a nagyüzemi szarvas- marhatartásból, mert 32 darab tehenük istállóátlaga 10,5, míg fejési átlaguk ugyancsak 10 liter fölé emelkedett A mohácsi járásban a bólyiak 11-es átlaggal állnak jó helyen, mig rnegyeszerte kiváló hozamot Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából Pénteken délután a Magyar Sajtó Házában rendezett ünnepségen Nagy Dániel, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke a magyar sajtó napja alkalmából kormánykitüntetéseket adott át a sajtómunka területén kitűnt dolgozóknak: újságíróknak, szerkesztőknek, kiadóhivatali dolgozóknak, nyomdászoknak és hírlapkézbesítő postásoknak. Értesítjük kedves vevőinket, hogy az árukiadás leltározás miatt 1962. DECEMBER HÓ 23-TÓL 1963. JANUÄR 5-IG szünetel A szükséges árukészletről idejében gondoskodni szíveskedjenek. Első árukiadási nap 1963. január hó 7-e. DÉL-DUNANTÜLI VEGYIANYAG NAGYKER VAUK pécsi lerakata, Az ünnepségen részt vett Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; llku Pál Művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja; Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, az MSZMP KB ágit. prop. osztályának vezetője. Nagy Dániel beszédében méltatta a magyar sajtó napja jelentőségét, majd átadta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta Antalffy Gyulának, a Magyar Nemzet olvasó szerkesztőjének; Eck Gyulának, a Képes Újság főszerkesztőjének; Pécsi Ferencnek, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztőjének; Szentkirályi Jánosnak, a Szabad Föld főszerkesztőjének; Tardos Andrásnak, a Magyar Rádió és Televízió főosztályvezetőjének; Timmer Józsefnek, a Népszava főszerkesztőjének; Tóth Benedeknek, a Népszabadság szerkesztő bizottsága tagjának. Tizenheten kaptak Szocialista Munkáért Érdemérem, tizenhármán Munka Érdemérem és tizenegyen Szocialista Kultúráért kitüntetést. Ilku Pál átnyújtotta az idei Rózsa Ferenc-díjakat. A Rózsa Ferenc díj első fokozatát kapta Mihály fi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Vető József, a Nép- szabadság szerkesztő bizottságának tagja; második fokozatát Horváth József, a Népszabadság főmunkatársa, és Szepesi György, a Magyar Rádió és Televízió rovatvezetője; har madik fokozatát Baráti Géza, a Népszava főmunkatársa és Hámosi Ottó, a Film Színház Muzsika főszerkesztője. A kitüntettek nevében Horváth József mondott köszönetét Ezután a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége baráti találkozón látta vendégül a kitüntetett dolgozókat értek el a nagynyárádiak. Ebben a tóz-ben 12,4 lett az istállóátlag és 14,6 (!) a fejési átlag. Nem maradtak le sokkal mögöttük a szajkiak sem 13,3 és 14,4-es, vagy a babar- ciak 45 tehénnel elért 11,6 és 15,3-as átlagukkal sem. A reménypusztai tsz igaz, hogy csak 18 darab tehénnel rendelkezik, de mégis figyelemre méltó eredménye. Istállóátlaga 14,4, fejési átlaga 15,2 liter. Ám, ne csak a jókat, a gyenge tsz-eket is említsük meg. A pécsváradi járásban a pécsváradi tsz 5,3-as és 7,7- es átlagával, valamint a vé- méndi tsz 63 tehénnél „produkált” 4,2 literes istálló- és 6,6 literes fejési átlagával csaknem az utolsó helyen kullog Több olyan tsz van, ahol azt mondják: nem kifizetődő a tehenek tartása. Pedig nem egy helyen cáfoltak már erre, a jó törzskönyvi állományt kialakítók. Megyénkben a törzskönyvezett tehénállománnyal rendelkező tsz-ek jövedelmük 50 százalékát az állattenyésztésből nyerik és ebben nagy szerepet játszik a szarvasmarhaállomány hozama is. Korábbi években nem nagyon lehetett beszélni tsz- einknél nagyüzemi tehéntartásról, de most egy-két év alatt nagy fejlődés következett be. Idén például az állami gazdaságok istállóátlaga 8,7 liter volt és a fejési átlaguk 10,2. A termelőszövetkezeteinknél 8,8 volt az istálló» átlag és 10,8 a fejési átlag. A törzskönyvezésben most „új lapot” nyitottak a derék jószágoknak, de ezentúl már számít a családfa is, tovább- tenyésztésre csak a kiváló egyedek. jó hozamú állatok kerülnek. Mint láthatjuk, az eredmény önmagáért beszél. Termelőszövetkezeteink jó úton indultak el ahhoz, hogy Baranya állattenyésztésének jó hírét öregbítsék. Ezt bizonyítja a 2540 törzskönyvezett szarvasmarha! — ts —' Magyar történész új adatai Kolumbus portréjához Ács Tivadar, a kitűnő történész-író nagy értékű, eddig ismeretlen, 360 egykori velencei iratmásolatból álló dokumentum-gyűjteményt dolgozott fel nagyszabású tanulmányban. Ezek az iratok főleg a velencei szenátusnak a francia szolgálatban álló kalózok ellen hozott határozatait tartalmazzák és meglepő módon igazolják Kolumbusmak több olyan kijelentését, amelyet eddig a tudomány nem méltatott kellő figyelemre. Többek között Kolumbus azt irta V. (katolikus) Ferdinándr hoz és kasztiliai Izabellához, Spanyolország uralkodóihoz intézett beadványában, hogy 14 éves kora óta járja a tengereket és családjában ő már a negyedik admirális. A velencei szenátus határozatai valóban négy Kolumbus admirálisról emlékeznek meg, akik a franciák szolgálatában sok kárt okoztak a velencei hajózásnak. A második admirálissal kapcsolatban említik unokaöccsét, egyesek szerint fiát, akik lilád járatainak szellemi vezére, szakértője lehetett, éppen ezért az admirálissal együtt méreggel akarták eltenni láb alól, de a fiatalemberre nem volt hatással a méreg. Valószínűleg ez az ifjú lett később a negyedik admf- rális, a nagy Kolumbus. A kéziratgyűjtemény szerint Kolumbus nem volt genovai, de Spanyol sem. A Baleári szigetcsoportba tartozó Mallorca szigetéről Normandiába került Katalán családból származott, születési helye a normandiai Honfleur lett volna, apja neve Zorzi Greco és a Kolumbus név, az admirálisok neve a család egykori szülőd földjére, a mallorcai Colom- bora utal. A JELZŐTÁBLA FIGYELMEZTET! Leggyakoribb VESZÉLY a GONDATLANSÁG! Vezessen óvatosan, de gyorsan kössön Általános Gépjárműbiztosítást! Állami Biztosító
