Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-07 / 286. szám
december t. IIIAPIÓ A huszadik évfolyam küszöbén f AZ IDEI SAJTÖNAPCH emndan különösebb rendezvény, veaércikkezés helyetl azzal az egyszerű ténnyel akartuk emlékezetessé tenni, hogy oeje.entjük: a Dunántúli Nap.c atiagoe példányszáma elérte a bűvös ötvenezret. Kiadóhivatalunk, a posta terjesztési szakemberei, a lap ügyét szivükön viselő járási pártbizottságok, alapszervezetek segítségével sikerült is komoly mértékben megemelni a példányszámot. azonban sok éves munkánk „koronáját” jelentő ötvenezrestül — pár száz példánnyal mégiscsak elmaradtunk. Vasárnap öt- venháramezer, hétköznap pedig átlagosan negyvennyolcezres példányszámúnk, — az országosnál sokkalta kedvezőbb szintet jelent és ennek igen örülünk. Látnunk kell azonban, hogy hasonló feltételekkel rendelkező megye, a többi népi demokratikus országok lapjai a mienkénél sokkalta nagyobb példámyszámban, nagyobb terjedelemben jelennek meg. Testvéríaprunk a kielced Slo'.vo Ludu hétköznap 74 ezer példányszámiban jelenik meg, vasárnapi kiadása pedig túl- ha'adja a százezret. A zwickaui Freie Presse, — NDK-belj testvérid ounk voltaképpen csak egy fél megyére dolgozik mégis n am szááhúszezres példány- számban jelenik meg. Meghaladja a mi olvasóit ts águnkat a harmadik testvér1 apunk * várnai Narodne Déló is. A körülmények és lehetőségek természetesen mind a három országban mások. Nem egyforma a megyék területe, lélekszáma, kulturális színvonala sem, — mégis a mi ötvenezer körüli példányiszámunk csak hazai szántén értékelhető jónak. A többi népi demokratikus országokban sokkalta olvasottábbak a megyei lapok. Az ötvenezre» jubileum és méginkább az a tény. hogy január elsejével a huszadik évfolyam jelentős állomásához érünk . még inkább indokolja, hogy számot vessünk és helyzetünk elemzése alapján, megállapodjunk-’ Hogyan tovább... . $pkan.. azt mondják, Hogy a (hyádástechnika, a rádió, TV, .aavaunas arápyú elterjedése íoiytán az újságok, különösen a vidéki újságok jelentősége ’ Csökken. A száriok valóban elgondolkoztatóak. Pécsett és Baranyában sok rádió- & TV- elöfizető él. A budapesti és a nemzetközi adók mellett igen komoly „konkurrenciát’’ jelent a pécsi rádió színvonalas, a közvéleménykutatás adatai szerint átlagosan 70 e^er em- bel által hallgatott háromnyelvű műsora. Földrajzi adottságaink lehetővé teszik, a külföldi adók vételét is. Aztán itt van a nyolcezres példányszámú, friss, gyors infor- snációval rendelkező Pécsi Esti Napló, a Jelenkor és sok más a többi helyi kiadvány, Pé- asett és Baranyában igencsak me« kell küzdeni az olvasóközönség érdeklődéséért. A hír közlő rendszerek koncentráltsága következtében jelenleg bizony elég gyakran előfordul, Hogy a pécsi és a budapesti rát. tóban és a TV-ben elhangzó hírek szinte szó szerinti egyezéssel jelennek a két pé- Cir lapban is. sőt gyakran a hágy fővárosi orgánum — a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet és az Esti Hírlap hasábjain is. Ez bizony nem a legszerencsésebb. Az újság fogalma eleve feltételezi, hogy friss, érdekes, új információkat nyújtson az olvasónak. Pécsett még különösen az is bonyolítja a helyzetet, hogy a két helyi lap sokkal nagyobb példányszámban fogy el a megyében, mint a fővárosi lapok együttvéve. Nem követhetjük tehát az annyiszor tanácsolt metódust, hogy szűkítsük le profilunkat a megye eseményeire. Olvasóink, különösen azok akik csak a Dunántúli Naplót vásárolják rendszeresen. joggal elvárják, hoev a lehetőséghez mérten minden fontos országos, sőt nemzetközi eseményekről időben frissen tájékoztassuk őket Az utóbbi időben komoly i gondot fordítottunk képanyagunk változatosságának, fris ««tógépek biztosítósára. Near elégszünk rheg a nemzetközi esemenyek puszta köztesével, hanem kommentárok segítségévei igyekszünk megmutatni az esemenyek összefüggéseit, jelentőseget, várható következményeit. Mennyivei jobb lenne persze ha egy-egy alkalommal saját riportereinket is ki- küidhelnénk távolibb országokba is, ha a budapesti kollegák mellett vidéki újságírók is helyszíni riportokban számolhatnának be teszem azt egy afrikai ’ ország életéről. Tudjuk, hogy ehhez az anyagiakon kívül nyelvtudásra is szükség van. de ha arra gondolok, hogy a szerkesztőségben dolgozó újságírók többsége legalább egy idegen nyelvet beszél, és amellett elég sokan járnak kü.önböző nyelvtanfolyamokra, akkor egyáltalán nem tartom irreáisnaa ezt az elképzelést. Nemrég fejeztük be Karol Strug lengyel kollégánk dé'amerikai riportsorozatának közlését, aki kielcei testvéríaprunk. a Slowo Ludu riportereként járta be a fontosabb dél-amerikai országokat. Ez talán határeset, de maga az ötlet talán megvalósítható, ha módjával és kellő öntevékenységgel kezeljük. GYAKRAN és teljes joggal bírálnak bennünket azért, hogy időnként elszürkül, túlzót tan „vonalas” érdektelen példányokat szerkesztünk. Sok a hosszú, nehéz, úgynevezett direkt anyag, pedig az olvasók a könnyebb, olvasmányosabb, színesebb újságot szeretik. A jelenlegi hat oldalon igen nehéz megfelelő arányokat kialakítani, minden igényt kielégíteni. Ahhoz, hogy az információs anyagok, a termelés, a párt és állami élet, a belpolitika, a kultúra, a sport, a nemzetközi élet eseményei folyamatosan és kellő arányokban kapjanak helyet hat oldal már édeskevés. lega’ább nyolc oldalra volna szükségünk, sőt vasárnap még többire, hiszen olvasóink mind több olvasmányos, irodalmi, humoros anyagot, karikatúrát, raizot szeretnének olvasni. Ehhez pedig terjedelem, papír kelL Irányító szerveink ismét megnövelték, lapunk., oldalterjedelmét. A jövő,év második negyedétől kezdve vasárnaponként 12 oldalon jelenünk meg, ismét bevezetve a korábbi években olyan kedvéit színes, olvasmányos Családi Naplót Addig is, amíg a népgazdaság helyzete lehetővé teszi a további terjedelem bővítését, arra törekszünk, hogy minél több emberi vonatkozású érdekes, fontos problémákat boncolgató riport, színes írás kerüljön a lapba. A termelés mutatós, de sokszor olvasva elkerülhetetlenül unalmassá váló számainak ismétlése helyett arra törekszünk, hogy a termelési eredmények hősei: az ember — a munkás, a tsz- paraszt, a tudós, a művész, a tervezőmérnök — kerüljön cik keink középpontjába. Mert igen fontos dolog a mai minden irányban kidolgozott feszes tervek teljesítése. De a komlói bányászokról mégsem csak a tervteljesítés számai adnak hű képet, hanem az olyan esetek, mint a bányásznám aknatűz, amikor bányászszívüktől vezérelve százával hagyták ott az ünneipd szórakozást, hogy a veszélyeztetett akna megmentésére siessenek. Ilyen .-story” persze kevés akad, de állítom, hogy minden üzem, minden egyes munka napja száz és száz lehetőségeket rejt a munkásélet, a termelés színes érdekes, — tehát meggyőző, agitatív ábrázolására. Fontosak a számok, a termelési tudósítások, de ezek mellett egyre több riport, tárca, karcolat kívánkozik a lapba. Ez is egyik feltétele annak, hogy felzárkózzunk a testvérlapok hatvan—nyolcvanezres példány- számához. Ha valaki Tömörkény, vagy Móra Ferenc munkásságáról hű képet akar kapni, meg se kísérelje azt csak a könyv- alakban megjelent írásokra korlátozni. Az ő életművűk elválaszthatatlan a Délmagyar- ország című laptól, de azért nálunk is több lehetőséget kell biztosítani a tehetséges riportereink. tárcaíróink számára és Ma este: Victor Hugo: Ezer frank jutalom I enyhíteni kell a híramyago tudósítások túltengéséből ad dó túlterhelésüket. jól Átgondolt erőse I elhatározott tervünk viszor hogy a jövőben intenzív s« gítséget kérünk a műszaki, ti dományos szakemberektc mert azt a lap színvonalom' lése egyik fontos tertalékána tartjuk. Sok panasz hangzik el, se bosszúságot okoz a lapba megjelenő pontatlan adat. t< védés, elírás, sajtóhiba. Az írót szó hitele szent dolog, — fi lelőtlenül, szórakozottan nei lehet tízezreket tájékoztató Arra kérjük azonban az illet' kés szerveket, hogy maguk gondolják meg, időszerű, mir den tekintetben valós, leeller őrzött információt ádnak-e náluk jelentkező újságírónál mert valljuk még őszintén, téves tájékoztatás sem ritka ság. Egy-egy lappéldány sok szá ember erőfeszített, nehéz mur kájának eredménye. Ezt a le; kés, sokoldalú munkát má két-három téves adat nevetsc gessé teheti. Az egész újsá hitelét veszíti egy komolyab cím-, sajtóhiba, elírás, vág névcsere. A következő hónapok soré folyamatosan minden járás-bár nagyobb üzemben megszervez zük tudósítóhálózatunkat. Sze retnénk, ha segítségükkel termelési számok mellett, só azok rovására a tényleges hírt hogyanja és mikéntje tölten meg a lapot. Január elsejévé önálló munkakörrel, levelezés: jogi szakalkalmazottat állítun! be, hogy a szerkesztőségbe ér kező leveleket, kéréseket, pa naszokat időben és az eddi gieknél is alaposabban tudjul feldolgozni, a szükséges intéz kedéseket megtolni. A LAP ÉS AZ ÜZEMEK intézmények közötti kapcsolat mondhatni próbaköve az, hog; cikkeink mennyire tángyilago sak, mennyire segítik a mun kát, Igazságosan, joggal bírd lunk-e. pismerjük, hogy jjubí rálatot ze?erszerp§. 'sok. szorosítasban", sokkalta nehezebb. elfogadni, mint egy pen- féntesek jelenlétében rhegtar-, tott értekezleten de. hát éppen ebben van .á kommunista sajtó szerepe és jelentősége, hogy a közvélemény milliós tömegeit mozgósítja a hibák, hiányosságok ellen. Nem állítjuk, hogy bíráló cikkeink mindig, minden esetben a száz százalékos valóságot tükrözik. Van, amikor feleslegesen okvetet- lenkedünk, nyitott ajtókat döngetünk, azonban éppen a szándék és a cél helyessége alapján kérjük az illetékeseket, hogy elsősorban azt nézzék bírálatainkban, ami jogos és a téves 5 százalékért ne vessék el as igaz 95 százalékot Amikor például a pécsi víz minőségi-omlása idején bíráló cikket írtunk, egy illetékes azzal utasított vissza bennünket: — Ha az újság nem írta volna meg, a közönség észre sem vette volna... Szerencsére a MÁV Igazgatóság, a Posta, a PKV példája nyomán mind több intézmény reagál kedvezően cikkeinkre és ma már ténylegesen hosszú listákat lehetne írni mindarról az ügyről, amelyet az illetékesek cikkeink nyomán kedvezően elintéztek. A prevenció e tekintetben is csak hasznos lehet. Sokkal kisebb a hiba lehetősége, ha az újságíró első kézből kapott, friss, valós információk alapján dolgozik. A megyei, városi tanács, a megyei és városi rendőrkapitányság és mindenekelőtt a megyei pártbizottság ma már rendszeresen tájékoztatja a sajtó munkatársait a soron lévő feladatokról. Igen gyümölcsöző lehetne, ha a többi szerv, intézmény vezetői is hajlandóak lennének erre, szem előtt tartva, hogy valamennyiünk kötelessége időben és megfelelően tájékoztatni minden fontos kérdésről a közvéleményt. SZERETNÉNK mind szebb újságot adni olvasóink kezébe. Nyomdánk túlterheltsége közismert, technikai felszerelése sem a legmegfelelőbb. Mégis az a véleményünk, hogy a jelenlegi feltétetek mellett is olvashatóbb, élvezhetőbb, szebb újságot tudnánk előállítani, Ehhez persze ,több szakemberre — azoknak lakásra, lenne szükség — többet kellene áldozni a modem technika — színbenyomó, képtávíró stb. — bevezetésére, amelyeket . s modern újságírás hovatovább Vidékein sem nélkülözhet. Kádár elvt^rs a VIII. párt- kongresszuson a magyar sajtó helyzetét elemezve megállapította: 1 „A rádió és televízió előfizetőinek növekvő száma, a lapok iránti kereslet, népünk I politikai érettségének és írdek- I lödésének bizonysága. Bizony- ■ sága annak is. hogy a rádió, a í televízió és a lapok színvonala I emelkedett, dolgozóik segítik i j pártot, hogy lépést tartanak a | fejlődés hozta feladatokkal. | Most arra lesz szükség, hogy j, ! sajtó munkatársai tovább gya- rapíthassák ideológiai ismere- I teiket és szakmai tudásukat, tegyék még színvonalasabbá, még gazdagabbá és még sokoldalúbbá affitációs és propaganda munkájukat”. A huszadik évfolyamába lépő Dunántúli Napló kollektívája nevében ígérhetem, hogy minden erőnkkel, kommunista becsülettel igyekszünk felnőni ehhez a komoly feladathoz és a VIII. pártkongresszus útmutatásai alapján Baranyában is betölteni a pártsajtó harcos, lenini feladatát. Vasvári Ferenc Ma este lesz a Pécsi Nemzett Színházban Victor Hugo: Ezer frank jutalom című 4 felvonásos színművének magyarországi ősbemutatója. A képen a darab főszereplői: Dávid Kiss Ferenc„ Györy Franciska és Végvári Tamás láthatók. Nyár óta Szép István vezeti a 60 tagú építőbrigádot. A járási tanács mezőgazdasági 'osztályán kapott egy külön asztalt, ez lett az iroda. A bárt Uj Élet Tsz a nevét adta a társuláshoz, a tsz-tagok, falusi kőművesek, szerelők a szerszámukat és a két kezüket ajánlották fel s ezzel megalakult a „Kivitelező Vállalat’’,- Baranya első tsz-közi épitő brigádjaígy kezdtük .el —. mondja Szép István a semmivel, egyedül csak a .munka volt sok. A tszrek majd. hogy hajba kaptak értünk, hiszen az építkezés mindenütt sürgős, s az építő vállalatok meg a ktsz-ek eléggé túlterheltek, különösen az év vége felé már nem is vállalnak munkát. Hát mi vállaltunk, mindent, ami jött és amit bírtunk, lelkesedésben nem volt és ma sincs hiány. Nem mondom, akadt néhány nem idevaló is. de ezek ki is potyogtak. Ma már kialakult, összeforrott a gárda, a mostani tagok már nem tekintik átjáróháznak a brigádot. S hogy az építő brigádnak nemcsak a vezetője ilyen lelkes és tettrekész, azt a soksok épület bizonyítja, amit július óta felhúztak, átadtak. A Mozgó brigád mohácsi járás az ősz elején több milliós építési póthitelt kapott, s a járás műszaki előadója a megmondhatója, nem tudták volna ezt a nagy összeget felhasználni, ha nincs a brigád. A mozgó brigádnak valóban nincs egyebe tagjainak dolgos kezénél. Az állványokat, felszerelést is úgy adták össze, ki-ki a magáét. A munka sem könnyű, örökké úton, távol a családtól, s a tsz-ek sem tudnak mindig „luxus” szállást biztosítani. Nyáron bizony előfordult, hogy szalmán aludtak. Mégsem volt egyetlen reklamáció sem, s amit az építő vállalatok és a ktsz-ek csak nagy ritkán érnek el, a brigád minden munkát határidő előtt adott át, minőségi reklamáció nélkül. Érthető, hogy a tsz-ek szívesen igénybe veszik munkájukat. Ez alatt a rövid idő alatt három sertésfiaztatót, nyolc gépszínt építettek, 12 kutat ástak, öt tsz-majorba szerelték be a vízvezetéket, hogy csak a nagyobb munkákat említsük, s a brigád tagjai végezték el a járás összes termelőszövetkezetében az istállók téliesítését. Számításukat is megtalálj ják. Megkapják a különélést pótlékot, az SZTK-t. az órabér 10—11 forintos, elégedettek is vele. Csupán egy baj van, de ez súlyosan érinti a brigád tagjait. Egy-egy munka átadása után a bank két hétig >nem utalja ki a pénzt, számítva az építtető esetleges reklamációjára. — Előfordult, hogy másfél hónapig dolgoztunk egy nagyobb munkán, s ehhez még két hetet hozzáadunk, az két hónap. Két hónapig nem kaptak a brigádtagok fizetést, ez nagyon hosszú idő, nem mindenkinek van ennyi kitartása. A pécsi és szigetvári járásban is vannak kisebb mozgó építő brigádok, azoknak rögtön fizet a bank, miért tesznek akkor velünk, a tsz-közi építő brigáddal kivételt? Szép István az egész brigád nevében tette fel a kérdést, Reméljük, jogos kérdésükre mielőbb választ is kapnak. a- Rné r=* Átadták dr. Rusznyák Istvánnak és dr. Szabó Imrének á Lengyel Tudományos Akadémia külső tagságáról szóló oklevelet A Lengyel Tudományos Álca démda ez évben külső tagjaivá választotta dr. Rusznyák István professzort, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és dr. Szabó Imre professzort, az Akadémia főtitkárhelyettesét. Az erről szóló oklevélét Henryk Grochtdski, a Lengyel j Népköztársaság budapesti nagy követe csütörtökön adta át ünnepélyesen a két magyar tudósnak a nagykövetség épületében. Az oklevelek átnyújtásateor mondott beszédében Henryk Groohulski nagykövet hangsúlyozta: nagy örömünkre szolgál, hogy a Lengyel és a Magyar Tudományos Akadémiák között az együttműködés, a haladás töretlen. Ez évben a két ország tudományos intézetei 37 közös ■ érném dolgoznak AZ együttműködésre jó példa a lengyel és magyar történészek vegyes bizottságának munkája is, amely ezen a napon kezdte meg Budapesten tanácskozását Idő járásjelentés Várható időjárás péntek estig: párás, ködös idő, éj« szakai és reggeli zúzmara« képződéssel. Gyenge szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz három—kilenc, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap mínusz 2, plusz három fok között. Tízezer szövetkezeti gazda fidül a téli hónapokban az ország legszebb üdülőhelyein A termelőszövetkezeti dolgozók számára létesített különleges biztosítási rendszer országszerte igen népszerű. Jelenleg már 350 000 tagja van a biztosítási és önsegélyző csoportnak. A megyei intéző- bizottságok a biztosítási szolgáltatáson kívül a befolyt díjak nagy részét minden évben üdültetésre, országjáró társas- utazásokra fordítják. Ilymó- don az elmúlt három évben 12 000 szövetkezeti gazda pihenhetett az ország legszebb üdülőhelyein. A mostani téli idényben ismét 10 000 falusi dolgozó veszi igénybe ezt a lehetőséget. Hévíz, Párád, Har- kányfürdő, Miskolc-Tapolca üdülőinek nagy részét a pihenőidejüket töltő szövetkezeti gazdák foglalják el. Sok üdülőt a fővárosi Szabadsághegyre utalnak be. Az Állami Biztosító emellett igen sok, többnapos országjáró kirándulást is szervez díjtalanul az önsegélyző csoport tagjainak. 4
