Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

2 NAPLÓ 1962. DECEMBER (L 1 A színház baráti köre Kedden este égtek a villa­nyok a TIT Bartók klubjá­ban, s a kis asztalok mellett diákok, pedagógusok, nyug­díjasok, asszonyok ültek: kü­lönféle helyről érkezett, kü­lönféle érdeklődésű emberek, akiket ezúttal a színház irán­ti szeretet hozott így össze. Nem sokáig kellett várakoz­niuk, hamarosan egymás- \ után a terembe léptek az est , szereplői”: Dobay Vilmos, a t'écsi Nemzeti Színház fó­ré. ndezöje, Dávid Kiss Fe- rét ne, Győry Franciska és Vé^Jvári Tamás színművé­szei- Dobók Lajos, a TIT művészeti szakosztálya szín­házművészeti munkabizott­ságának titkára nyitotta meg beszélgetést, s ezzel megalakult a színház bará­tainak köre. Nem ápoltak sokan az első estén, de, csaknem úgy kel­lett erőszakkal véget vetni az együttiétnek. Dob ay Vil­mos kitűnő ismertetést adott a színház következő bemuta­tójáról, Victor Húga: Ezer frank jutalom című, művé­ről. Afféle ./előzetes’* volt ez, de az egyszerű érdeklődés- felkeltésnél jóval komolyabb rendeltetéssel. Dobay Vil­mos valóságos kis tanul­mányt rögtönzött a szerző­ről és a darabsói, a három fiatal színész pedig — akik egyben a darab főszereplői is — részleteket adtak elő. Már maga ez is" megérte a fáradtságot és az eltöltött időt. De az utána következő beszélgetés — mondhatnánk vita, hiszen vélemények csaptak itt össze, komoly problémák kerültek szőnyeg­re — azt bizonyította, hogy a színház baráti körinek igen nagy jövője van. Jelen volt az első össze jőve fielen Nóg- rády Róbert ■és, a. színház igazgatója s a városi tanács művelődésügyi osztályának képviselői, akik valameny- nyien érdeklődéssel hallgat­ták a sok hasznost javaslatot, észrevételt, * a problémákat, amelyek nehezek ugyan, de megoldásuk nem lehetetlen. Mi volt az egész beszélge­tés lényege? Hogy érdemes létrehozni a színház baráti körét. Egyrészt azért, mert a színháznak és a közönség­nek eleven kapcsolatát egy ilyen kis mag jól szol vál­hatni. A színház szeretetét kitűnően terjeszthetnék a kör tagjai, a színház pedig a produkciók előtti, illetve utáni találkozásokon, ankéto­kon jobban megismerhetné a közönség véleményét, igé­nyét. Másrészt viszont ez a baráti kör ezeken a beszél­getéseken rengeteg érdekes és fontos kérdést tárgyalhat­na meg, vethetne fel, amely — a „több szem többet lát” alapon — ismét csak a mű­velődés, közelebbről a szín­ház által történő népműve­lés ügyét szolgálná. A törzsgárda már megvan, megszületett kedden este. S hogy bővülni fog, az ennek az első összejövetelnek ta­pasztalatai alapján is bizo­nyos. Jénai jogtudós a pécsi egyetemen Tegnap délelőtt Pécsre érle­lett dr. Gerhard Haney, a Schillerről elnevezett Jénai Egyetem tanszékvezető docen­se. A német jogtudós, aki a Budapesti Eötvös Loránd Tu­dományegyetem vendégeként tartózkodik hazánkban, elláto­gatott a Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol a jogelméleti és 4 polgári jogi tanszék profesz- szoraival és oktatóival folyta­tott eszmecserét több tudomá­nyé« kérdésiről. Az egyetem IV. évfolyamá­nak jogelméleti szemináriumá­ra is ellátogatott dr. Gerhard Haney, és hozzá a hallgatóság kérdést intézett a Német De­mokratikus Köztársaság sajá­tos gazdasági jogaival kapcso­latban. Kétnapos pécsi látogatása útén rrm utazik vissza a fővá­rosba a Jogtudományi Egye­lem jénai vendége.­Kesztyűgyári problémák A városi pártbizottság ipari osztálya a napokban helyszí­nen tárgyalta meg a Pécsi Kesztyűgyár termelési, tervtel­jesítési problémáit. A többi között az exporttermelés ered­ményeit, az egy munkásra eső termelési érték alakulását, az anyagellátás helyzetét, a mun- 'kásvándorlás okait, a szak­káderek, illetve a szakmai to­vábbképzés problémáit és nem utolsó sorban a gazdaságveze­tés színvonalának alakulását. A kesztyűgyár az államosí­tás óta gyors ütemben fejlő­dött, amit legjobban az bizo­nyít, hogy a jelenlegi terme­lése körülbelül tízszerese a tíz év előttinek. Különösen 1957 óta jelentős ez a fejlődés. Ugyanis 1957-ben 484 ezer pár kesztyű volt az éves temelési terv, s ez a szám ebben az év­ben már 1 millió 50 ezer párra | emelkedett. A gyár ilyen üte- i mű fejlődése megkívánta és a j jövőből még fokozottabban I sürgeti a mainál MAGASABB SZÍNVONALÚ SZAKMAI KÉPZETTSÉGET, mind a vállalatvezetés, mind pedig az üzemvezetők, műve- j zetők, illetve a munkások ré­j széről. Elsősorban tehát ez képezte j a tárgyalás alapját. A vállalat az I. és III. negyedévi tervét — az exportkötelezettségeket is figyelembe véve — teljesí­tette s ezen belül termelési ér­téktervét fél éves és három­negyedéves vonatkozásban is jelentősen túlteljesítette. A termelés egyik legfontosabb értékmérője, a termelékenység az alábbi táblázat szerint ala­kult: Egy munkás egy napra jutó 1961. évi tény: 1962. terv: évi 1962.1.f. évi tény: 1962 VII. hó VIII. hó term, érték 204,6 Egy munkás munkaórára eső 201,2 202,7 209,5 194,5 term, érték Egy munkásra eső 27,51 27,91 26,93 28,96 28,00 term, érték 66 622 61,371 30 802 5 448 5 0S7 A fenti táblázaton a terme­lékenységi mutató bizonyos mértékű ingadozást jelez, azon ban a termelékenység minden­kori alakulását erősen befolyá­solja az, hogy az árucikket ol­csóbb vagy drágább alapanyag ( bői gyártják-e, de az is mesz- szemenően beleszól, hogy a be­dolgozókat hogyan látják el munkával. A termelékenységi mutatók hullámzását jelentő­sen befolyásolta a nagymérvű munkás-fluktuáció is. Például az idei 1704 fős munkásállo­mányból 395-en léptek ki. s a létszám bizonyos fejlesztése mellett 602 új dolgozót állítot­tak: munkába. Ez és természe­tesen sok más tényező azután hozzájárult ahhoz, hogy a ter­melés gazdaságosságában, terv. szerűségében kisebb-nagyobb zökkenők mutatkoztak. A kesztyűgyár termelvényeit nagyobbrészt tőkés piacokon helyezik el, ami elkerülhetet­lenül magával hoz bizonyos mértékű kiszolgáltatottságot is. A gyár sok esetben kénytelen három, négy, tíz, húsz, ötven- páros rendeléseket is elvállal­ni. Ezek a bagatell tételek per­sze akadályozzák a nagyüzemi sorozatgyártást és a gyártásuk nemcsak vállalati szempontból ráfizetéses, hanem termelés­technikai szempontból is ne­hézségeket okoz. A termelés tervszerűségét az exportrendeléseik szűk határ­ideje is kedvezőtlenül befolyá­solja. Éppen emiatt nagyobb körültekintéssel kellene gon­doskodni a rüvid határidejű exportrendelések alapanyag­biztosításáról. A GYÁRTÁS MŰSZAKI Előkészítésé is hiányos. Ma, amikor napon­ta háromezer páron felüli mennyiséget gyártanak, ez a nagy volumen megkívánja a megfelelő előkészítési időt ia, Noha a vállalat gondoskodott egy gyártáselőkészítő csoport létrehozásáról, s emellett külön mintarészleget állított fel, még sem mondható kielégítőnek sem a gyártáselőkészítés, sem a mintarészleg tevékenysége. A mindössze egy év óta mű­ködő gyártáselőkészítés álta­lában a régóta alkalmazott módszerekkel, * illetve model­lekkel dolgozik. Ehhez és a már említett hiá­nyosságokhoz feltétlenül hozzá járul az is, hogy a viszonylag nagy vállalatnál egy mérnök sem dolgozik, de a jelenlegi műszaki állományban lévő dol­gozók között is nagyon csekély az érdeklődés a továbbtanulás iránt. A közvetlen vezetéssel kap­csolatban megállapítást nyert, hogy szakmai téren nem min­den tekintetben látja el kielé­gítően feladatát. Igaz ugyan, hogy rendszeresen tartanak műszaki megbeszéléseket, de csak negyedévenként egy al­kalommal, ami ilyen vonume- nü vállalatnál kevésnek mond­ható. Viszont mindenképpen előrelépésnek számít a válla­latvezetés, valamint a vállalati pártszervezet közötti kapcso­latók egészséges alakulása. A néhány hónappal ezelőtti vizs­gálat, illetve kritika óta köl­csönösen, s főleg rendszeresen tájékoztatják egymást a soron következő gazdasági, politikai feladatokról. A KÖLCSÖNÖS SEGlTÖ­szAndek, az összefogás több vonatkozás­ban is gyümölcsözőbbé válit. A szépen bontakozó mun ka ver­seny eredményeként az éves szinten kitűzött termelékeny­ségi mutatót 104.2 százalékra teljesítették. Ez az eredmény a múlt évihez viszonyítva, 60 fő­nyi relatív létszám-megtakari- tást jelent. Egyszóval látszik mér a törekvés, hogy a válla­latvezetés és vele együtt a párt szervezet igyekszik mindent elkövetni a népgazdasági ter­vek maradéktalan teljesíté­séért. — s. gy. — A KÉT ARCÚ VÁROS L| imden varosunknak ket- tős arca van, de sehol olyan élesen, nem vál el egy­mástól, mint' Pécsett. Ebben mindenesetre nagy része van annak, hogy a háború pusztí­tása megkímélt bennünket, aminek jó és rossz oldala is van egyaránt. A kettősség kí­vül és belül megvan, de ez­úttal csak a külsőről beszé­lünk, s ha becsúszik egy-egy megjegyzés a belsőről is, az csak olyan mellékmondat jel­legű lesz. Pécs múltja itt van a Maikár hegy, Havi hegy ölelésében, vagy még szorosabban a Tety- tye és Früvájszvölgy között. így darabolták fel annak idején a megnővékedett várost is I., II., III. kerületre. A II. kerületből kiválasztották a közepét a hajdani falakkal ke­rített „belvárost” s azt megtet­ték „történelmi városrésznek”. Ez tabu, vagyis érinthetetlen, hozzányúlni csak a műemléke­sek hozzájárulásával lehet. Jutott néhány műemlék azért falon kívül is a Kórház téren, a Sörház, Felsőmalom utcák­ban. így persze kihívták ma­guk ellen a jövőt, mely a ter­vezőirodával be is fészkelte magát a történelmi városrész egyik legtörténelmd'bb érdekes- ségű sarkába a falon belül. Úgy kell nekik. Most aztán gyönyörködhetnek Sallai utca két ósdi bérházának tűzfalá­ban. s az azok alatt gömye- dező városfal maradékokban. Bár kétszer sem kell monda­ni, letervezik ők onnan azt a két házat, még mielőtt a nehéz teherautók rázkódása szétipor- lasztja falaikat. A városfal a múltnak egyik legrégibb, leghatalmasabb épít kezése. Hétszáz éves, 116 hol­dat kerít be, vastagsága 160— 160 centiméter, magassága pe­dig helyenként meghaladja az 5 métert is. Műemlék. Táblát ugyan még nem tettek rá, se kívül se belül. így történhe­tett, hogy a tervezőiroda csá­kánya megcsapta ép lám mint a száraz piskóta, úgy omlottak szét kövei, éppen a legvasta­gabbnak látszó helyén, ahol a „római kapu” íve van. Felhör­dült a múlt, leállították az építkezést és nagy tanácskozás kezdődött. Az omladékkő jól jött volna a pillérek beton­alapjába. Válogatták is szor­galmasan a márgaköveket, ad­dig, addig még mind a sze­métre került, olyan rossz anyagnak bizonyult. Ezt persze nem tudták 700 évvel ezelőtt. Végre a kecske káposzta mesé­je alapján felrakták újra a falat, időtálló kékkőből, ame­lyet ezúttal csakugyan a tety- tyei kőbányából fejtettek. A régi fal megmaradt foszlánya még ott szégyenkezik várva sorsának eldőltél A római kapu ez, melyről bizony ki­derült, hagy se nem római, se nem kapu, még csak nem is vízlevezető, egyszerűen kérdő­jel. A zzal vigasztal ják a múlt " miatt siránkozókat, hogy maradt még elég az ősi falból. Legalább háromnegye­de, ha megcsonkulva is, de áll. A belső vonalon haladva a Szent István tér, Dóm tér, Káptalan, Kulich Gyula, Fló­rián, Lyceum, Tímár utcák házsora mögött kevés megsza­kítással látható is. Onnan a Kossuth téren, Citrom, Eötvös utcákon ét a most tárgyalt ré­szig is maradtak foszlányai. Ezt a tervezők a műemléke­seknek ajándékozták. Fölvetjük a kérdést. Volt en­nek a falnak történelmi jelen­tősége? A nyíl korában tatár ellen építették püspökei. Vé­delmi jelentőségét hamar el­vesztette. A város polgárságát — mai kifejezést használva — sohasem tette érdekeltté a püspök a védelemben, hiszen jobban tartott azok önállósága törekvésétől, mint a töröktől. A török becsapások közeledté­vel is csak a püspök-várat erősítették, azt is cserbenhagy­ták 1526-ban. Ez a városfal soha komoly ostrom elé nem állt. A város polgárai féljob­bágyok, erős polgári öntudat nélkül. Török és magyar, ku­ruc és labanchadak kergetőztek itt, és megyar vagy török {»Igá­ra inak egyetlen menedéke az a pincelebirifitus lehetett, ame lyik a város alatt szerteágazik. A XVIII. századtól kezdve már csak bilincs és teher a fal, s a város felszabadulása (1780) után boldogan lazítanak szorításán a polgárok. Soma nyitják meg a külvárosok felé a bekötő utcákat, majd kal­már módon gondolkodva le­rombolják a kapukat, melyek­nek fenntartása sokba kerül, és semmi érzelmi kapcsolat nem kötötte őket hozzájuk. — Hiába Pécs nem volt Kőszeg, Veszprém, Eger vagy Sziget­vár. kyf indenesetre jő volna " meghatározni melyik részét érdemes megtartani. — Részünkről fontosnak tarta­nánk, a régi Ferences telek egész területét. Nemrég lapunk hasábjain fölvetették az épí­tendő múzeum kérdését. Ha az úgy is kitelepítésre váró tűz­oltóság elmegy helyéről, keres­ve sem találhatnánk alkalma­sabb és szabadabb nagy terü­letet, mint ezt a sarkot, ahol római, IX. századi, magyar középkori, török és barokk emlékek zsúfolódnak, mint va­lami szigeten Másik része volna a Szent István tér, Káptalan utca, Ku­lich Gyula utca mentén húzó­dó fal az Anna utcáig. Itt na­gyobb nehézség nélkül megold­ható a fal kiszabadítása, s egy­szersmind a két fő vízvezeték- rendszernek, a Hunyadi útról és a Tettyéről bejövőnek fel­tárása* a római, magyar kö­Szálloda — konyha nélkül A Fenyves szálló eredetileg turistaháznak készült. Ezzel magyarázzák azt a megdöbbentő tényt, hogy a több mint húsz szobás szállodának mindössze kétszer-két méteresre sikerült a konyhája, amelyben a legjobb indulattal is mindössze egy gáztűzhely, egy lecsapható asztallap és egy szék fér el, feltéve, ha a szakácsnő is benn akar lenni, amikor ebédet főz. Éléskamra nincs, raktár nincs, öltözőt nem terveztek, a gépházban elfelejtették megoldani a szellőzést, a lépcsőkön nincs védőkorlát és nem „húz” a ké­mény. Tervezői és építési hibából elég lenne ennyi is, de a mű­szaki átvételnél készített jegyzőkönyv sokkal többet sorol fel. Mi maradjunk csak a konyhánál. Láthatták már a Mecseken lévő, korábban épült turista­házak konyháit. Az istenkuti turistaháznak pélaául négyszer akkora konyhája van, mint amilyent a Fenyves szállóban épí­tettek, a KÖJÁLL mégis jogos kifogásokat zmel, mert a kony­ha szűk ahhoz, hogy ott higiénikus körülményeket teremtsenek A Misina tetői turistaház konyhájában alighanem hatszor is elférne a Fenyves szállóé, a konyhához majdnem ugyanakkora kamra tartozik, noha így sincsenek berendezkedve olyan ide­genforgalomra, mint amilyenre a Fenyves szállóban joggal számítanak. De említhetnénk a dömörkapui turistaház, vagy bármelyik pécsi kisvendéglő konyháját: mind nagyobbak annál, mint amit a Fenyves szálló a tervező jóvoltából kapott. A ter­vező megtervezte, az építők megépítették, előtte, sok szerv szentesítette az elképzeléseket, s íme, ez lett belőle. Szálloda — konyha nélkül. Ha nem emésztett volna fel ötmilliót az építkezés, akkor is szólni kellene miatta. Már csak azért is, mert ha hibák vannak egy-^gy beruházásnál, a hibákat rendszerint csak az építőkig vezetik vissza, csak őket kötelezik a hibák korrigálására, a ter­vezői hibákról pedig megállapítják: sajnos, megtörtént. Sajnos, a Fenyves szálló is felépült már. Ősz óta a pécsi strandok öltözőiben tárolják berendezését, s csupán a pótágyak hiányzanak. Megtörtént a műszaki átvétel, megállapították ős remélhetőleg rövidesen kijavítják a hibákat. S ha már fűteni is lehet és megérkeznek az első vendégek, a szá »ót üzemeltető Pécsi Vendéglátó Vállalat vezetőinek főhet a feje: mit adjanak nekik reggelire, ebédre, vacsorára, hol tárolják az ételekét, hol főzzenek nekik. Erre vonatkozóan talán tanáccsal szolgálhat­nak maguk a tervezők is. , é D U — ma délután 4 órai kezdettel a Fekete Gyémánt filmszínházban (Fürst Sándor U. 69.) a városi Művelődési Ház bábszínháza vendégsze­repei. Előadásra kerülnek: Furfangos nyulacskák és az ördögverés című bábjátékok. Belépődíj 3 forint. — A GÉPJAVÍTÓ hálózat fejlesztésére a Villány—Sik­lósi Állami Gazdaságban 600 ezer forintért épületeket épí­tenek, és gépeket vásárol­nak. zépkori, török és újkori víz­vezetékek összefüggésének fel­kutatása. Egyelőre úgy tűnik, hogy történelmi hagyományaink megőrzése kimerült abban, hogy a Széchenyi teret, a fő útvonalak XVIII—XIX. század beli házait kikozmetikázzuk derűs színekre. Itt-ott egy kis aranyozásra is telik. Hogy ösz- sze ne roggyanak az öregség­től, kitiltottuk a nehéz teher­forgalmat a Kossuth Lajos ut­cából. És ha mégis kénytelen bemenni egy-egy többtonnás, csak lágujjhegyen járhat. így is akad, a házak között, ame­lyik mindenáron össze akar omlani. (34. sz.) De immár har­madik éve erőltetik, hogy — áll a baba áll — alátámasztva a hátsó részt. Megtartása úgy másfél millió forintba kerül­ne. Ez a kevés pénz csak " tapogatózásra lett ki­utalva, mert hírlik, hogy a ró­mai, középkori, rommező kö­zepébe a Zrínyi utca Dischka Győző utca közötti tágas terü­letbe is be akar tömi a jö­vő egy sokemeletes pontházzal. Bizonyosan lesz a tetején te­rasz, vendéglő, onnan addig gyönyörködhetnek vendégeink az ódon városban, pompás gyümölcsöseiben, szőlőiben mig a Székesegyház 4 tornya he­lyett majd nyolcat nem lát­nak. Igaz, hogy beláthatnak a kikozmetikázott házak udva­rába is, az ott egymásra hányt sokféle rendeltetésű épület zsúfoltságába. Ne is beszéljünk a nem történelmileg hagyott külvárosokról, azoknak föld­szintes laposságuk mellett is egészségtelen zsúfoltságáról. Körülötte bizonyára park lesz és gondolom a parikban szökő- kutacska. De ismerjük el minden irigy­kedés nélkül, hogy csodálatos lesz a kilátás. Keletre és Nyu­gatra, Északra és Délre az új élet áradása mindenütt, mely egyre szorosabb gyűrűbe fogja az ódon városmagot. S. S. — MŰSZERÉSZ eszterga­padot kapott a Pécsi Vegyes­ipari Vállalat, terven felüli beruházásbóL Az eszterga­pad nagy segítséget jelent a vállalatnak, mert eddig áz óra tengelyek megmunkálása sok problémát jelentett. — TISZTASÁGI FÜRDŐT építettek a községfejlesztési alapból Egyházaskozár köz­ségben. Az új fürdőt decem­ber 4-én adták At rendelteté­sének. — TIZENEGY HELYEN, 317 fővel működik Pécseit ifjúsági akadémia. — A TIT földrajz szakosz­tályának rendezésében de­cember 10-én a Bartók Klub­ban dr. Kotta János tudo­mányos kutató tart előadásit a „Népességmegoszlás és * népesedés időszerű kérdései" címmel. — FARKAS ALADAR „Labdázó fiú” szobrát Kom­lón, Dávidföldőn helyezik el a jövő év tavaszán. — A BARANYA MEGYEI kertész továbbképző termelő­szövetkezeti akadémiai elő* adások december 12-én dél­előtt 9 órakor kezdődnek e TIT megyei székházában. — KISBATTYANBAN új körzeti orvosi rendelő kezdi meg működését még ebben a hónapban. A községben eddig nem volt állatorvos. — EZERNYOLCSZÁZ férő helyes sertéshizlalda épült a Pécsi Állami Gazdaságban. A gépek korszerűbb javítása érdekében másfél millió fo­rintért gépjavító kombiná­tot hoznak létre. — A SELLYÉI járásban csaknem kétszáz résztvevővel 16 általános iskolai alapisme­reti tanfolyam kezdődött írás tudatlan felnőttek részére. — UJ TANTERMET és po­litechnikai műhelyt kapott Komlón a belvárosi általános iskola. — MEGYÉNKBEN 68, Pé­csett pedig egy általános is­kolában folyik nemzetiségi nyelvoktatás. Ezekben az is­kolákban 3681 tanuló része*- sül nyelvoktatásban. — ZENGŐ AU AN és köze­lében lévő Csokoládépusztán nagyarányú villamosítási munkákat kezdtek meg. A jövő évben ezek végrehajtá­sára 1 millió fórititot fordí­tanak. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 18.00: Beszélgessünk oroszul. — 10.20: Egy nap Helsinkiben. — Magyar klsfilm. — 18.10: Tele­sport. — 10.05: Mozart: Cosl fan Tutte, vígoper» 8 felvonásba*. - ÍZ.50; líúelgt 4 i « t 4

Next

/
Thumbnails
Contents