Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-06 / 285. szám
2 NAPLÓ 1962. DECEMBER (L 1 A színház baráti köre Kedden este égtek a villanyok a TIT Bartók klubjában, s a kis asztalok mellett diákok, pedagógusok, nyugdíjasok, asszonyok ültek: különféle helyről érkezett, különféle érdeklődésű emberek, akiket ezúttal a színház iránti szeretet hozott így össze. Nem sokáig kellett várakozniuk, hamarosan egymás- \ után a terembe léptek az est , szereplői”: Dobay Vilmos, a t'écsi Nemzeti Színház fóré. ndezöje, Dávid Kiss Fe- rét ne, Győry Franciska és Vé^Jvári Tamás színművészei- Dobók Lajos, a TIT művészeti szakosztálya színházművészeti munkabizottságának titkára nyitotta meg beszélgetést, s ezzel megalakult a színház barátainak köre. Nem ápoltak sokan az első estén, de, csaknem úgy kellett erőszakkal véget vetni az együttiétnek. Dob ay Vilmos kitűnő ismertetést adott a színház következő bemutatójáról, Victor Húga: Ezer frank jutalom című, művéről. Afféle ./előzetes’* volt ez, de az egyszerű érdeklődés- felkeltésnél jóval komolyabb rendeltetéssel. Dobay Vilmos valóságos kis tanulmányt rögtönzött a szerzőről és a darabsói, a három fiatal színész pedig — akik egyben a darab főszereplői is — részleteket adtak elő. Már maga ez is" megérte a fáradtságot és az eltöltött időt. De az utána következő beszélgetés — mondhatnánk vita, hiszen vélemények csaptak itt össze, komoly problémák kerültek szőnyegre — azt bizonyította, hogy a színház baráti körinek igen nagy jövője van. Jelen volt az első össze jőve fielen Nóg- rády Róbert ■és, a. színház igazgatója s a városi tanács művelődésügyi osztályának képviselői, akik valameny- nyien érdeklődéssel hallgatták a sok hasznost javaslatot, észrevételt, * a problémákat, amelyek nehezek ugyan, de megoldásuk nem lehetetlen. Mi volt az egész beszélgetés lényege? Hogy érdemes létrehozni a színház baráti körét. Egyrészt azért, mert a színháznak és a közönségnek eleven kapcsolatát egy ilyen kis mag jól szol válhatni. A színház szeretetét kitűnően terjeszthetnék a kör tagjai, a színház pedig a produkciók előtti, illetve utáni találkozásokon, ankétokon jobban megismerhetné a közönség véleményét, igényét. Másrészt viszont ez a baráti kör ezeken a beszélgetéseken rengeteg érdekes és fontos kérdést tárgyalhatna meg, vethetne fel, amely — a „több szem többet lát” alapon — ismét csak a művelődés, közelebbről a színház által történő népművelés ügyét szolgálná. A törzsgárda már megvan, megszületett kedden este. S hogy bővülni fog, az ennek az első összejövetelnek tapasztalatai alapján is bizonyos. Jénai jogtudós a pécsi egyetemen Tegnap délelőtt Pécsre érlelett dr. Gerhard Haney, a Schillerről elnevezett Jénai Egyetem tanszékvezető docense. A német jogtudós, aki a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vendégeként tartózkodik hazánkban, ellátogatott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol a jogelméleti és 4 polgári jogi tanszék profesz- szoraival és oktatóival folytatott eszmecserét több tudományé« kérdésiről. Az egyetem IV. évfolyamának jogelméleti szemináriumára is ellátogatott dr. Gerhard Haney, és hozzá a hallgatóság kérdést intézett a Német Demokratikus Köztársaság sajátos gazdasági jogaival kapcsolatban. Kétnapos pécsi látogatása útén rrm utazik vissza a fővárosba a Jogtudományi Egyelem jénai vendége.Kesztyűgyári problémák A városi pártbizottság ipari osztálya a napokban helyszínen tárgyalta meg a Pécsi Kesztyűgyár termelési, tervteljesítési problémáit. A többi között az exporttermelés eredményeit, az egy munkásra eső termelési érték alakulását, az anyagellátás helyzetét, a mun- 'kásvándorlás okait, a szakkáderek, illetve a szakmai továbbképzés problémáit és nem utolsó sorban a gazdaságvezetés színvonalának alakulását. A kesztyűgyár az államosítás óta gyors ütemben fejlődött, amit legjobban az bizonyít, hogy a jelenlegi termelése körülbelül tízszerese a tíz év előttinek. Különösen 1957 óta jelentős ez a fejlődés. Ugyanis 1957-ben 484 ezer pár kesztyű volt az éves temelési terv, s ez a szám ebben az évben már 1 millió 50 ezer párra | emelkedett. A gyár ilyen üte- i mű fejlődése megkívánta és a j jövőből még fokozottabban I sürgeti a mainál MAGASABB SZÍNVONALÚ SZAKMAI KÉPZETTSÉGET, mind a vállalatvezetés, mind pedig az üzemvezetők, műve- j zetők, illetve a munkások réj széről. Elsősorban tehát ez képezte j a tárgyalás alapját. A vállalat az I. és III. negyedévi tervét — az exportkötelezettségeket is figyelembe véve — teljesítette s ezen belül termelési értéktervét fél éves és háromnegyedéves vonatkozásban is jelentősen túlteljesítette. A termelés egyik legfontosabb értékmérője, a termelékenység az alábbi táblázat szerint alakult: Egy munkás egy napra jutó 1961. évi tény: 1962. terv: évi 1962.1.f. évi tény: 1962 VII. hó VIII. hó term, érték 204,6 Egy munkás munkaórára eső 201,2 202,7 209,5 194,5 term, érték Egy munkásra eső 27,51 27,91 26,93 28,96 28,00 term, érték 66 622 61,371 30 802 5 448 5 0S7 A fenti táblázaton a termelékenységi mutató bizonyos mértékű ingadozást jelez, azon ban a termelékenység mindenkori alakulását erősen befolyásolja az, hogy az árucikket olcsóbb vagy drágább alapanyag ( bői gyártják-e, de az is mesz- szemenően beleszól, hogy a bedolgozókat hogyan látják el munkával. A termelékenységi mutatók hullámzását jelentősen befolyásolta a nagymérvű munkás-fluktuáció is. Például az idei 1704 fős munkásállományból 395-en léptek ki. s a létszám bizonyos fejlesztése mellett 602 új dolgozót állítottak: munkába. Ez és természetesen sok más tényező azután hozzájárult ahhoz, hogy a termelés gazdaságosságában, terv. szerűségében kisebb-nagyobb zökkenők mutatkoztak. A kesztyűgyár termelvényeit nagyobbrészt tőkés piacokon helyezik el, ami elkerülhetetlenül magával hoz bizonyos mértékű kiszolgáltatottságot is. A gyár sok esetben kénytelen három, négy, tíz, húsz, ötven- páros rendeléseket is elvállalni. Ezek a bagatell tételek persze akadályozzák a nagyüzemi sorozatgyártást és a gyártásuk nemcsak vállalati szempontból ráfizetéses, hanem termeléstechnikai szempontból is nehézségeket okoz. A termelés tervszerűségét az exportrendeléseik szűk határideje is kedvezőtlenül befolyásolja. Éppen emiatt nagyobb körültekintéssel kellene gondoskodni a rüvid határidejű exportrendelések alapanyagbiztosításáról. A GYÁRTÁS MŰSZAKI Előkészítésé is hiányos. Ma, amikor naponta háromezer páron felüli mennyiséget gyártanak, ez a nagy volumen megkívánja a megfelelő előkészítési időt ia, Noha a vállalat gondoskodott egy gyártáselőkészítő csoport létrehozásáról, s emellett külön mintarészleget állított fel, még sem mondható kielégítőnek sem a gyártáselőkészítés, sem a mintarészleg tevékenysége. A mindössze egy év óta működő gyártáselőkészítés általában a régóta alkalmazott módszerekkel, * illetve modellekkel dolgozik. Ehhez és a már említett hiányosságokhoz feltétlenül hozzá járul az is, hogy a viszonylag nagy vállalatnál egy mérnök sem dolgozik, de a jelenlegi műszaki állományban lévő dolgozók között is nagyon csekély az érdeklődés a továbbtanulás iránt. A közvetlen vezetéssel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy szakmai téren nem minden tekintetben látja el kielégítően feladatát. Igaz ugyan, hogy rendszeresen tartanak műszaki megbeszéléseket, de csak negyedévenként egy alkalommal, ami ilyen vonume- nü vállalatnál kevésnek mondható. Viszont mindenképpen előrelépésnek számít a vállalatvezetés, valamint a vállalati pártszervezet közötti kapcsolatók egészséges alakulása. A néhány hónappal ezelőtti vizsgálat, illetve kritika óta kölcsönösen, s főleg rendszeresen tájékoztatják egymást a soron következő gazdasági, politikai feladatokról. A KÖLCSÖNÖS SEGlTÖszAndek, az összefogás több vonatkozásban is gyümölcsözőbbé válit. A szépen bontakozó mun ka verseny eredményeként az éves szinten kitűzött termelékenységi mutatót 104.2 százalékra teljesítették. Ez az eredmény a múlt évihez viszonyítva, 60 főnyi relatív létszám-megtakari- tást jelent. Egyszóval látszik mér a törekvés, hogy a vállalatvezetés és vele együtt a párt szervezet igyekszik mindent elkövetni a népgazdasági tervek maradéktalan teljesítéséért. — s. gy. — A KÉT ARCÚ VÁROS L| imden varosunknak ket- tős arca van, de sehol olyan élesen, nem vál el egymástól, mint' Pécsett. Ebben mindenesetre nagy része van annak, hogy a háború pusztítása megkímélt bennünket, aminek jó és rossz oldala is van egyaránt. A kettősség kívül és belül megvan, de ezúttal csak a külsőről beszélünk, s ha becsúszik egy-egy megjegyzés a belsőről is, az csak olyan mellékmondat jellegű lesz. Pécs múltja itt van a Maikár hegy, Havi hegy ölelésében, vagy még szorosabban a Tety- tye és Früvájszvölgy között. így darabolták fel annak idején a megnővékedett várost is I., II., III. kerületre. A II. kerületből kiválasztották a közepét a hajdani falakkal kerített „belvárost” s azt megtették „történelmi városrésznek”. Ez tabu, vagyis érinthetetlen, hozzányúlni csak a műemlékesek hozzájárulásával lehet. Jutott néhány műemlék azért falon kívül is a Kórház téren, a Sörház, Felsőmalom utcákban. így persze kihívták maguk ellen a jövőt, mely a tervezőirodával be is fészkelte magát a történelmi városrész egyik legtörténelmd'bb érdekes- ségű sarkába a falon belül. Úgy kell nekik. Most aztán gyönyörködhetnek Sallai utca két ósdi bérházának tűzfalában. s az azok alatt gömye- dező városfal maradékokban. Bár kétszer sem kell mondani, letervezik ők onnan azt a két házat, még mielőtt a nehéz teherautók rázkódása szétipor- lasztja falaikat. A városfal a múltnak egyik legrégibb, leghatalmasabb épít kezése. Hétszáz éves, 116 holdat kerít be, vastagsága 160— 160 centiméter, magassága pedig helyenként meghaladja az 5 métert is. Műemlék. Táblát ugyan még nem tettek rá, se kívül se belül. így történhetett, hogy a tervezőiroda csákánya megcsapta ép lám mint a száraz piskóta, úgy omlottak szét kövei, éppen a legvastagabbnak látszó helyén, ahol a „római kapu” íve van. Felhördült a múlt, leállították az építkezést és nagy tanácskozás kezdődött. Az omladékkő jól jött volna a pillérek betonalapjába. Válogatták is szorgalmasan a márgaköveket, addig, addig még mind a szemétre került, olyan rossz anyagnak bizonyult. Ezt persze nem tudták 700 évvel ezelőtt. Végre a kecske káposzta meséje alapján felrakták újra a falat, időtálló kékkőből, amelyet ezúttal csakugyan a tety- tyei kőbányából fejtettek. A régi fal megmaradt foszlánya még ott szégyenkezik várva sorsának eldőltél A római kapu ez, melyről bizony kiderült, hagy se nem római, se nem kapu, még csak nem is vízlevezető, egyszerűen kérdőjel. A zzal vigasztal ják a múlt " miatt siránkozókat, hogy maradt még elég az ősi falból. Legalább háromnegyede, ha megcsonkulva is, de áll. A belső vonalon haladva a Szent István tér, Dóm tér, Káptalan, Kulich Gyula, Flórián, Lyceum, Tímár utcák házsora mögött kevés megszakítással látható is. Onnan a Kossuth téren, Citrom, Eötvös utcákon ét a most tárgyalt részig is maradtak foszlányai. Ezt a tervezők a műemlékeseknek ajándékozták. Fölvetjük a kérdést. Volt ennek a falnak történelmi jelentősége? A nyíl korában tatár ellen építették püspökei. Védelmi jelentőségét hamar elvesztette. A város polgárságát — mai kifejezést használva — sohasem tette érdekeltté a püspök a védelemben, hiszen jobban tartott azok önállósága törekvésétől, mint a töröktől. A török becsapások közeledtével is csak a püspök-várat erősítették, azt is cserbenhagyták 1526-ban. Ez a városfal soha komoly ostrom elé nem állt. A város polgárai féljobbágyok, erős polgári öntudat nélkül. Török és magyar, kuruc és labanchadak kergetőztek itt, és megyar vagy török {»Igára inak egyetlen menedéke az a pincelebirifitus lehetett, ame lyik a város alatt szerteágazik. A XVIII. századtól kezdve már csak bilincs és teher a fal, s a város felszabadulása (1780) után boldogan lazítanak szorításán a polgárok. Soma nyitják meg a külvárosok felé a bekötő utcákat, majd kalmár módon gondolkodva lerombolják a kapukat, melyeknek fenntartása sokba kerül, és semmi érzelmi kapcsolat nem kötötte őket hozzájuk. — Hiába Pécs nem volt Kőszeg, Veszprém, Eger vagy Szigetvár. kyf indenesetre jő volna " meghatározni melyik részét érdemes megtartani. — Részünkről fontosnak tartanánk, a régi Ferences telek egész területét. Nemrég lapunk hasábjain fölvetették az építendő múzeum kérdését. Ha az úgy is kitelepítésre váró tűzoltóság elmegy helyéről, keresve sem találhatnánk alkalmasabb és szabadabb nagy területet, mint ezt a sarkot, ahol római, IX. századi, magyar középkori, török és barokk emlékek zsúfolódnak, mint valami szigeten Másik része volna a Szent István tér, Káptalan utca, Kulich Gyula utca mentén húzódó fal az Anna utcáig. Itt nagyobb nehézség nélkül megoldható a fal kiszabadítása, s egyszersmind a két fő vízvezeték- rendszernek, a Hunyadi útról és a Tettyéről bejövőnek feltárása* a római, magyar köSzálloda — konyha nélkül A Fenyves szálló eredetileg turistaháznak készült. Ezzel magyarázzák azt a megdöbbentő tényt, hogy a több mint húsz szobás szállodának mindössze kétszer-két méteresre sikerült a konyhája, amelyben a legjobb indulattal is mindössze egy gáztűzhely, egy lecsapható asztallap és egy szék fér el, feltéve, ha a szakácsnő is benn akar lenni, amikor ebédet főz. Éléskamra nincs, raktár nincs, öltözőt nem terveztek, a gépházban elfelejtették megoldani a szellőzést, a lépcsőkön nincs védőkorlát és nem „húz” a kémény. Tervezői és építési hibából elég lenne ennyi is, de a műszaki átvételnél készített jegyzőkönyv sokkal többet sorol fel. Mi maradjunk csak a konyhánál. Láthatták már a Mecseken lévő, korábban épült turistaházak konyháit. Az istenkuti turistaháznak pélaául négyszer akkora konyhája van, mint amilyent a Fenyves szállóban építettek, a KÖJÁLL mégis jogos kifogásokat zmel, mert a konyha szűk ahhoz, hogy ott higiénikus körülményeket teremtsenek A Misina tetői turistaház konyhájában alighanem hatszor is elférne a Fenyves szállóé, a konyhához majdnem ugyanakkora kamra tartozik, noha így sincsenek berendezkedve olyan idegenforgalomra, mint amilyenre a Fenyves szállóban joggal számítanak. De említhetnénk a dömörkapui turistaház, vagy bármelyik pécsi kisvendéglő konyháját: mind nagyobbak annál, mint amit a Fenyves szálló a tervező jóvoltából kapott. A tervező megtervezte, az építők megépítették, előtte, sok szerv szentesítette az elképzeléseket, s íme, ez lett belőle. Szálloda — konyha nélkül. Ha nem emésztett volna fel ötmilliót az építkezés, akkor is szólni kellene miatta. Már csak azért is, mert ha hibák vannak egy-^gy beruházásnál, a hibákat rendszerint csak az építőkig vezetik vissza, csak őket kötelezik a hibák korrigálására, a tervezői hibákról pedig megállapítják: sajnos, megtörtént. Sajnos, a Fenyves szálló is felépült már. Ősz óta a pécsi strandok öltözőiben tárolják berendezését, s csupán a pótágyak hiányzanak. Megtörtént a műszaki átvétel, megállapították ős remélhetőleg rövidesen kijavítják a hibákat. S ha már fűteni is lehet és megérkeznek az első vendégek, a szá »ót üzemeltető Pécsi Vendéglátó Vállalat vezetőinek főhet a feje: mit adjanak nekik reggelire, ebédre, vacsorára, hol tárolják az ételekét, hol főzzenek nekik. Erre vonatkozóan talán tanáccsal szolgálhatnak maguk a tervezők is. , é D U — ma délután 4 órai kezdettel a Fekete Gyémánt filmszínházban (Fürst Sándor U. 69.) a városi Művelődési Ház bábszínháza vendégszerepei. Előadásra kerülnek: Furfangos nyulacskák és az ördögverés című bábjátékok. Belépődíj 3 forint. — A GÉPJAVÍTÓ hálózat fejlesztésére a Villány—Siklósi Állami Gazdaságban 600 ezer forintért épületeket építenek, és gépeket vásárolnak. zépkori, török és újkori vízvezetékek összefüggésének felkutatása. Egyelőre úgy tűnik, hogy történelmi hagyományaink megőrzése kimerült abban, hogy a Széchenyi teret, a fő útvonalak XVIII—XIX. század beli házait kikozmetikázzuk derűs színekre. Itt-ott egy kis aranyozásra is telik. Hogy ösz- sze ne roggyanak az öregségtől, kitiltottuk a nehéz teherforgalmat a Kossuth Lajos utcából. És ha mégis kénytelen bemenni egy-egy többtonnás, csak lágujjhegyen járhat. így is akad, a házak között, amelyik mindenáron össze akar omlani. (34. sz.) De immár harmadik éve erőltetik, hogy — áll a baba áll — alátámasztva a hátsó részt. Megtartása úgy másfél millió forintba kerülne. Ez a kevés pénz csak " tapogatózásra lett kiutalva, mert hírlik, hogy a római, középkori, rommező közepébe a Zrínyi utca Dischka Győző utca közötti tágas területbe is be akar tömi a jövő egy sokemeletes pontházzal. Bizonyosan lesz a tetején terasz, vendéglő, onnan addig gyönyörködhetnek vendégeink az ódon városban, pompás gyümölcsöseiben, szőlőiben mig a Székesegyház 4 tornya helyett majd nyolcat nem látnak. Igaz, hogy beláthatnak a kikozmetikázott házak udvarába is, az ott egymásra hányt sokféle rendeltetésű épület zsúfoltságába. Ne is beszéljünk a nem történelmileg hagyott külvárosokról, azoknak földszintes laposságuk mellett is egészségtelen zsúfoltságáról. Körülötte bizonyára park lesz és gondolom a parikban szökő- kutacska. De ismerjük el minden irigykedés nélkül, hogy csodálatos lesz a kilátás. Keletre és Nyugatra, Északra és Délre az új élet áradása mindenütt, mely egyre szorosabb gyűrűbe fogja az ódon városmagot. S. S. — MŰSZERÉSZ esztergapadot kapott a Pécsi Vegyesipari Vállalat, terven felüli beruházásbóL Az esztergapad nagy segítséget jelent a vállalatnak, mert eddig áz óra tengelyek megmunkálása sok problémát jelentett. — TISZTASÁGI FÜRDŐT építettek a községfejlesztési alapból Egyházaskozár községben. Az új fürdőt december 4-én adták At rendeltetésének. — TIZENEGY HELYEN, 317 fővel működik Pécseit ifjúsági akadémia. — A TIT földrajz szakosztályának rendezésében december 10-én a Bartók Klubban dr. Kotta János tudományos kutató tart előadásit a „Népességmegoszlás és * népesedés időszerű kérdései" címmel. — FARKAS ALADAR „Labdázó fiú” szobrát Komlón, Dávidföldőn helyezik el a jövő év tavaszán. — A BARANYA MEGYEI kertész továbbképző termelőszövetkezeti akadémiai elő* adások december 12-én délelőtt 9 órakor kezdődnek e TIT megyei székházában. — KISBATTYANBAN új körzeti orvosi rendelő kezdi meg működését még ebben a hónapban. A községben eddig nem volt állatorvos. — EZERNYOLCSZÁZ férő helyes sertéshizlalda épült a Pécsi Állami Gazdaságban. A gépek korszerűbb javítása érdekében másfél millió forintért gépjavító kombinátot hoznak létre. — A SELLYÉI járásban csaknem kétszáz résztvevővel 16 általános iskolai alapismereti tanfolyam kezdődött írás tudatlan felnőttek részére. — UJ TANTERMET és politechnikai műhelyt kapott Komlón a belvárosi általános iskola. — MEGYÉNKBEN 68, Pécsett pedig egy általános iskolában folyik nemzetiségi nyelvoktatás. Ezekben az iskolákban 3681 tanuló része*- sül nyelvoktatásban. — ZENGŐ AU AN és közelében lévő Csokoládépusztán nagyarányú villamosítási munkákat kezdtek meg. A jövő évben ezek végrehajtására 1 millió fórititot fordítanak. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 18.00: Beszélgessünk oroszul. — 10.20: Egy nap Helsinkiben. — Magyar klsfilm. — 18.10: Telesport. — 10.05: Mozart: Cosl fan Tutte, vígoper» 8 felvonásba*. - ÍZ.50; líúelgt 4 i « t 4
