Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-29 / 303. szám

I im. DECEMBER 89. m#mó Szilveszteri előjelek A SZERKESZfÖSÉG k UfteíglMíM itik/<.</!/!.V[//\/VJ \ji, ^ífyven ívig tanított Hegyszentmárton lakossá­ga december 30-án ünnep­séget rendez Bérezi József iskolaigazgató 40 éves taní­tói jubileumára. Bérezi Jó­zsef elvtárs ebből a 40 év­ből 39-et a hegyszentmárto- ni iskolában töltött, meg­szakítás nélkül, ö tanította és nevelte a község lakossá­gának 80 százalékát. Ezek közül a 40 év alatt 30 olyan kiváló embert nevelt, akik jelenleg az élet különböző posztján mint tanítók, mér­nökök, tsz-elnökök, főköny­velők vagy megyei vezetők dolgoznak. Nagy érdemei vannak a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével kap­csolatban is. A község lakót a 40 év alatt nagyon megszerették. Tisz­telik és becsülik a járás ve­zetői is becsületességéért, odaadásáért. 1 Ezt a pedagógust, a mi Bérezi Józsi bácsinkat fog­juk köszönteni azon az ün­nepségen igen-igen nagy szeretettel. TITOVÁCZ IMRE tanácselnök Köteles vagyok-e eltűrni a házibulikat? Hatodik éve lakom, csalá­dommal Vj-Mecsekalján, a Hajnóczy út 9'b. alatt. Négy iskolás gyermekem van, aki­ket tisitességgel nevelek. Amióta itt lakom, soha sen­kivel nem volt nézeteltéré- j sem, és remélem, nem is ‘ lesz. Hogy mégis a levél j megírásához fogtam, annak oka az, hogy a lakásom fe­letti lakásban 1961 decem­berében lakáscsere történt, és az új lakó ebben az évben többször is házibulikat ren­dezett a fejem felett. Olyan házibulikat, amely éktelen dübörgéssel és zajjal jár, s aminek még éjjel 2—3 óra­kor sincs vége. Egy alkalommal szóltam a lakótársamnak, de most, körülbelül egy hete megint i megismétlődött a házimuri. . Éjszaka 1 órakor felszóltam, hogy hagyják abba, mire azt felelték, hogy modern ház­ban lakunk, és folytatták tovább. Egész éjjel nem tudtunk aludni, gyerme­Miért nem kapok fát? Miórt nem tehetek tűzhelyet a lakásba? Három éve lakom Lánycsókor, a Mátyás utca 23. szám alatt. Ti­szai Györgynél albérletben. Három éve nincs kémény a lakásban, s ez Idő alatt sohasem tudtuk be­fűteni a szobánkat, hideg szobá­ban vészeltük át a teleket. Az egvik telet a feleségem kórház­ban töltötte a félő, hogy ismét odakerül. A múlt télen vettem egy 116* forintos asztali tűzhe­lyet, a vásárlás előtt azt Ígérte a házigazda, hogy beépíthetem. Ké­sőbb azonban meggondolta a dol­got. s nem engedte beépíteni. A tulajdonos aszal az indoklással ta­gadta meg a kéményépítést, logy o csak szívességből adott lakást annak Idején. Az esetet elpana­szoltam már a tanácselnöknek Is, de ö sem tadta rábeszélni, hogy kéményt építtessen. Mit tegyünk, hogy kihúzhassuk a telet? KOVÁCS LAJOS I ózdfalusi lakos voltam, mi- i előtt Pécsre költöztem. Az : Ózdfaluban lévő erdőbirtokos- s ágnak is tagja voltam, illet­ve jelenleg is az vagyok, mint résztulajdonos. 1956-ban Pécs­re költöztem, de a résztulaj­don utáni fajárandóságo! 1960-ig minden évben rende­sen megkaptam. A múlt év óta a rész kiadását, illetve megváltását megtagadták az­zal, hogy nem vagyok tagja a faluban alakult tsz-nek. Mi­vel azonban az ózdfalusi erdő­birtokossági erdőnek telek- könyvileg bejegyzett résztu­lajdonosa vagyok, úgy érzem, nekem épp úgy jár az évi fa- járandóság, mint az erdőbirto- kosság azon tagjainak, akik termelőszövetkezeti tagok. A szomszéd községben lévő er- dőbirtokosság azoknak a tag­jainak is kiadja rendszeresen a járandóságot, akik nem tsz- tr.gok. Kérem az illetékesek válaszát, miért épp velem tesz­nek kivételt, illetve a rende­let miért nem vonatkozik egyik községre épp úgy, mint j a másikra? Horváth Lajos Pécs, Petőfi utca 13. sz. 1 amelyikröl a Cikkben is szó volt —, nem hibás a villany­szerelési munkák rossz minő­ségéért. Egy dombóvári szere­lő végezte el a cikkben emlí­tett munkát, aki felületesen dolgozott, elvágta a villamos vezetéket. Éppen a mágocsi kisipari szövetkezet dolgozó­ja állította helyre a hibát, több tsz-tág jelenlétében rendbe­hozta a hálózatot, az elvágott vezetéket bekötötte, azóta a villany ég. A dombóvári sze­relő, akiről szó van, tisztesség­telen úton akart magasabb ke­resethez jutni, felületesen, — rosszul dolgozott. Ezt még hozzá kellett ten­nünk a hivatkozott cikkhez. Kulcsár Mihály Hegyalja Tsz, Kaposszekcső Közeledik a szilveszter, előkerül a papírboltokban a kon­fetti, szerpentin meg a papír csákó Követésre méltó példák A festői szépségű Mohács­szigeten, a Riha-tótól alig 500 méterre él ifj. Orsós József kicsiny családjával. A sárháti Uj Ut Termelőszövetkezet tag­ja szorgalmas munkáját bizo­nyítja, hogy ebben az évben már eddig 248 munkaegységet ért el. A kis tanyája, mely szobá­ból, konyhából, mellékhelyi­ségből áll, ebben az évben kg. rült a tulajdonába, mert köze! egy fél éve vásárolta. A lakás egyszerű, de tiszta, az istálló­ban egy fejőstehén és egy üsző, a sertésölban egy anya­koca és három kismalac van. Nagyon büszke a kis gazda­ságára, amely szorgalmas mun­kájának eredménye. A ter­melőszövetkezet vezetősége is büszke a szorgalmas cigány- családra, a szomszédok is csak a legjobbat tudják mondani róluk. A sárháti tsz-ben már több cigánycsalád dolgozik, az ed­dig végzett munkájuk azt bi­zonyítja, hogy életcélul vá­lasztották a nagyüzemi mező­gazdasági munkát Id. Orsós József, aki szántén a sárháti tsz-nek a tagja, már a megalakulás óta a közösben végzi munkáját, a sárháti [ Honvéd utca 76-ban van a I családi háza, melyet árvizes | házként építettek részére. A , lakás rendesen bebútorozva kis gazdasággal körülvéve és! a termelőszövetkezetben vég • | zett munka biztosít nyugodt életet id. Orsós József és csa­ládjának. Ebben az évben be­teg volt és mégis 228 munka- e^vséget ért el. B"lo«h Elemér 1962 június l én lé~“H be a sárháti tsz- h° Bajáról költöz­ik M« 0tt is termelőszövet yc.‘- + o-gek voltak. A mezö- gBrd"-á«í munka bármelyiké­ben me«á1l1a a helyét, a szor­galmas munkát igazolja, hogy június 1 óta 307 munkaegysé­get ért el. A tsz vezetősége és tagsága úgy vélekedik, hogy nem keU szégyenkezni a cigánycsaládok miatt, mert megállják a he­lyüket az Uj Ut Tsz nagy csa­ládjában. Dr. Vadon Antal Kedves Szerkesz­tőség! Kérjük, te­gyék szóvá az új­ságban, hogy a szászvári ember milyen nehezen jut­hat szemüveghez. Ha nekünk szem­üveg kell, előbb be kell mennünk Kom­lóra, beutalással. Ott megvizsgálnak, kiadják az utal­ványt. Azzal Pécs­re kell utaznunk. A Komló—Pécs közötti útiköltsé­fgy egy summa pén ze. Ha az egészség­ügyi miniszter még egy szemorvost en­gedélyezne Komló­nak, akkor meg­oldható lenne ez a kérésünk, mert je­lenleg csak egy van Komlón. Az se lenne rossz dolog, ha a 25 ezer fős Komló városa kapna legalább egy OFOTÉRT- üzletet. Bakán János párttitkár , A komiéi Helyiipari Szol­gáltató Vállalat Komló, Kos suth Lajos u. 21. motor­tekercselő szakmunkást, va­lamint rádió és televízió ja­vításban és szerelésben jár­tas szakmunkást felvesz Jelentkezés a vállalat köz­pontjában, műszaki osztá­lyon. Hulladék­átvevő helyünket Steinmetz kapitány tér 4. sz. alól, Mecsekalja 1. sz. alá helyeztük át. MÉH Vállalat — , , , \ A Patyolat Vállalat értesíti megrendelőit, hogy a Szabadság úli és az End- resz Gy. úti telepein decem bér 29-én, 30-án leltározás miatt a szennyes ruha átvétel és tiszta ruha kiadás szü­netei Egyúttal felkérjük valamennyi megrendelőnket, hogy közületi raktárainkban, 111. fiók üzleteinkben tá­rolt ruhaféleségeiket a leltározás megkezdése előtt ki­váltam szíveskedj enek­— Herceg Eszterházy bir­tokáról szállította apám 9 tejet a kaposvári Koronába. Apámat sokszor elkísértem a nyári hajnalokban, t segí­tettem neki. Ekkor figyeltem meg az étterem, a kávéház életét, s ekkor . határoztam el, hogy én is ilyen helyen fogok dolgozni. Vágyam tel­jesedett is, mert ahogy a VI. elemit kijártam, szerződtet­tek pincértanoncnak. 12 éves múltam ekkor. Nézem a halvány, sárgás fényképet. Nagyon hasonlít a 62 éves Csontos Józsefre. Már csak azért is, mert a 12 éves Józsi is kopasz. — Három év volt a tanuló idő. De micsoda kemény sors volt az! Reggel 6 órá­tól éjjel 12 óráig állandóan talpon lenni! Szabadnapot nem ismertünk, természete­sen vasárnapot sem. De a 3 év alatt egyetlen nap sza­badságom se volt. Pedig de sokszor szerettem volna én is játszani, hiszen gyerek voltam! Legfeljebb iskolába menet, vagy jövet tombol­hattuk ki magunkat egy ki­csit, Hetenként 6 órát taní­tottak bennünket az isko­lában. Minden szakma egy osztályban foglalt helyet. El lehet képzelni, milyen ta­nítás volt. Különbözők vol­tak az érdeklődések, csak a panaszok voltak egyformák. Emlékszem egy tanáromra, Csukli Győzőnek hívták, legalább 130 kiló volt, ezért különösen féltünk tőle. A figyelmet és a fegyelmet 50 EV FRAKKBAN minden tanár pálcával tar- < tóttá fenn, de az ő lapát- j tenyerétől mindennél job- ban tartottunk. — A tanoncat nem vették '• emberszámba. Egyszer a fő- : nököm fia, aki ulánus had- j nagy volt, hazajött szabad­ságra, már két éve dúlt az \ első világháború, s azt a pa­rancsot adta, hogy a kávé­ház elé hozzam a lovát, mert l ö valahová el akart menni. El is mentem, s úgy ahogy ' voltam, kis spenzerben és j fehér köténnyel fölültem a lóra, s végiglovagoltam Ka­posváron, s a kávéház előtt \ megálltam. Micsoda pará- j dét csapott, hogy márpedilc ] ö egy olyan lóra. amelyikre egy pincér ült, nem fog fel- j ülni! Győztem menekülni a lovaglópálca elől,... 2927- ben aztán végre felszaba- j dúltam ... Május 3-a volt. Az első munkakönyvemet forgatom. Személyleírás <— termete: növésben. Foglal­kozása: pinezér, borfia. Ha­vi keresete: 20 korona. (Ez l körülbelül ma 200 forintnak \ felel meg.) És szabadulásomkor megkaptam a 3 éves mun- ; kámnak a gyümölcsét: 1 öl­töny fekete ruhát, 6 kemény gallért, 2 inget és 6 pár zok- \ nit. Ez volt az összes fizet­ségem, igaz nemcsak nekem, hanem minden hasonló fel­szabadult tanoncnak. De a segédnek sem volt valami rózsás a helyzete. Százalé­kot nem kaptunk a forga­lom után. Csak a borravaló javított valamit a helyze­tünkön. Hamarosan Pestre mentem. 1919-ben a Spola- rits Nagykávéházba kerül­tem, a József körútra. Ahol hideg-meleg étel is volt, azt hívták „nagykávéház”-nak. Az egyik Spolarits huszár- | tiszt volt. Nagyokat mula­tott, bele is lövöldözött saját kávéházának a mennyeze­tébe... Aztán 1919 júniusá­ban bevonultam a Vörös­hadseregbe. Itt volt egy kü­lön pincér-dandár. Piliscsa- bán kaptunkr kiképzést, s a Tisza vonalára mentünk. Román fogságba kerültünk, de mint fiatalkorút elev/ged- tek. Novemberben Kapos­váron rendőri felügyelet alá kerültem, mint volt vörös­katona. Nehezen lehetett j ebben az időben elhelyez- j kedni. 1920-ban, amikor ! visszamentem Pestre a Spo- laritshoz dolgozni, a kávé­házban már ez a felirat füg­gött: ZSIDÓK ÉS KUTYÁK A HELYISÉGBEN NEM TARTÓZKODHATNAK! Nagyon gazdagok voltak ezek a Spolaritsék. Kenyér­gyáruk-is volt. — 1934-09n kerültem Pécsre, addig sok helyen megfordultam. Szakmai j szempontból most is csak i ajánlani tudom a fiatalok- l nak: minél többet menje- j nek, utazzanak, tapasztalja- nak. Dolgoztam a Dunapalo- ] tában, Miskolcon, Egerben, Jászberényben, Székesfe­hérvárt, Balatonfüreden. Pé­csi pályafutásomat a Faubl- vendéglöben kezdtem, ahol főpincér voltam. (Ma a Pé­csi Vendéglátó Vállalat cuk­rászüzeme van itt az Irányi Dániel téren.) Aztán a Ho­tel Kikeletben, az Üdülő­szállóban is dolgoztam. Ek­kor már százalékot is kap­tunk, mert kiharcoltuk a forgalom után 12 százalékot. 1940-ben, itt történt meg velem, hogy néhány asszony vendégünk volt, s az egyik- % nek azt mondtam, hogy mél- tóságos asszony. —■ Magának illene tudni azt, hogy kegyelmes va­gyok! — szólt rám, s lesúj­tóan végigmért. Ilyen volt az a kaszt-rendszer. De át­ragadt ez még a pincér­társadalomra is. A szakmán belül is szigorú rétegeződés volt. Talán azt gondolták a pincérek, hogy ezáltal lesz­nek ők is emberek. Külön kasztot képeztek a lokál­pincérek, külön klubjuk is volt, a főpincéreknek ha­sonlóan. Elhelyezkedni pe­dig csak ügynök útján lehe­tett, kivéve a Kévésipartes- tület tagjainak. Minden hó­napban az ügynök, illetve helyettese megjelent, s az elhelyezkedési dijat, a fize­tés után megállapított szá­zalékot beszedte. Ha a pin­cér nem fizetett, az ügynök a pincért az állásából kite­tette. Az ügynökök és a fő­nökök, a tulajok csodálato­san összejátszottak... Elnézegetem a régi cso­portképeket. Régi neveket hallok. — Ez volt a Glück, már meghalt, meg ez is, az is. dgen, most látom, a spén­zért a borászok hordták, frakk volt ez, de rövid fecs­kefarkkal, az éthordók tük­rös szmokingban, vagy frakkban, mindenki csokor­nyakkendővel, kemény ing­mellel és gallérral és csak­nem mindenki szinte bokáig érő fehér kötényben ,.. Csontos József jelenleg a Dózsa Sport Étterem üzlet­vezetője. 1963 január 1-től elvileg nyugdíjba megy, el­vileg, mert kora ellenére is egészen fiatalos, erőskezü vezető. —i Gyorsan elszállt ez a néhány év. De ha most el­nézem az én kezem alatt felnövő pincértanulókat, hol dog vagyok: nem volt hiába a mi munkánk, harcunk, küszködésünk: emberibb életet élnek, emberibb tár­sadalomban — ezt már a meghatottságtól fényes szem mel és halkan mondja. „ H. O. \ J Tüntessék el a ríztócsát! Aki az Ady Endre utcában jár szemtanúja lehet annak, hogy a: Ady Endre utca és a Márton utca sarkán állandóan bűzös szenny i víz-pocsolya van. Ilyenkor télen : befagy, s rálépni azzal a veszély- ; lyel jár, hogy elesik az ember Ha az idő enyhébb, a szennyvíz kellemetlen bűzt áraszt maga kö- j rül, s az arra járó autók állan­dóan belegázolnak, a bűzös lél messze fröcskölve maguk körül. ' Már panaszt tettünk emiatt, de i panaszunknak nem lett foganatja. 1 Kérjük az 1. kerületi tanácsot, hogy segítsen a bajunkon és te­gyen az egészségügyileg is tart­hatatlan állapot ellen. PELLÍKDI JOZSEFNÉ keim reggel álmosan mentek iskolába. Feleségem szólt a házmes- ternének, hogy figyelmeztes­se őket. Pár nap eltelte után a házmesterné közölte ve­lünk. hogy azt válaszolták, hogy Pesten még nagyobb házibulikat rendeznek, és majd megismétlik. Józan életű, becsületes családapa vagyok, gyerme­keimnek nem -kell az én duhajkodásom miatt éjszaka virrasztaniok. Kérdezem: jo­ga van-e másnak a családom nyugalmát megzavarni, kö­teles vagyok-e eltűrni a há­zibulikat? KOVÁCS ISTVÁN kiváló bányász Még november húszadikán írt a Napló arról, hogy a ter­melőszövetkezetünkben több . hiba. van a villamosítással. A cikk alapján azóta job­ban megvizsgáltuk a helyze­tet és megállapítottuk, a má­gocsi kisipari szövetkezet — Ezt még hozzá kell tenni az igazsághoz get nem fizeti az SZTK. Pedig nem a dolgozók hibájából nincs Komién OFO- TÉRT-üzlet Kér- tűk a tanács utján az illetékes komlói szerveket, hogy jöj­jön ki Szászvárra időnként egy szem­orvos meg egy op­tikus. Tartsanak rendelést, segítse­nek nekünk ilyen modem. Az SZTK- nak is, a szemüveg­re szoruló dolgozó­nak is megmaradna Ha szemüveg kell egy szászvárinál«

Next

/
Thumbnails
Contents