Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-29 / 303. szám

/

1M2. DECEMBER 29.

NAPLÓ

Az új év új rendeletéi

Felemelt szülési szabadság — Magasabb özvegyi nyugdijak Hosszabb kórházi ápolási idő a nyugdíjasoknak

Dr. Lajos László elmondotta, hogy a rendelkezés világos és egyértelmű választ ad arra, hogy mikor vehetik ki az anyák a szülési szabadságot. Megadja a lehetőséget, hogy a szülést követően kérjék mind a húsz hetet, ha ez a saját, valamint születendő gyermekük egészsége szempontjából veszélyt nem jelent. Ha az anya egészséges, ha a terhesség kiviselése zavartalannak ígérkezik, orvosi szempontból nem fogják akadályozni a dolgozó anyák ilyenirányú törekvését. Természetesen előfordulhat. hogy az orvosi meggondolások mást kívánnak. Ismeretesek olyan betegségek (például terhességi mérgezéses és egyéb szervi megbetegedések, fenyegető koraszülések stb.), amelyek fennállása esetén a terhes asszony már a szülést megelőzően, fokozott kíméletre és orvosi ellenőrzésre szorul. Ebben az esetben nem engedhető meg. hogy szinte az utolsó pillanatig dolgozzék az anya, a szülési szabadság több-kevesebb részét már a szülés előtt ki kell venni.

Dr. Sarlós Mihály;

Különösen a nyugdíjasok örülnek

A rendelet kimondja, hogy az arra rászoruló dolgozóikat a jövőben időbeli korlátozás nélkül kell kórházi ápolásban részesíteni. A nyugdíjasok és igényjogosult családtagjaik az eddigi 30 nap helyett évi 90 napig tartó díjtalan kórházi ápolásra jogosultaik.

— Mindenki nagyjelentőségűnek tartja a rendelkezést — mondotta erről dr. Sarlós Mihály, a Városi Rendelőintézet helyettes igazgatója. — A biztosított dolgozók azért, mert eddig csak addig az egy évig volt ingyenes a kórházi ápolás, ameddig a táppénz járt, kivéve a tbc-s betegeket és azokat, akik üzemi balesetből kifolyóan kerültek kórházba. Az előbbiek ugyanis már eddig is 2 évig, az utóbbiak pedig gyakorlatilag korlátlan ideig lehettek díjtalanul kórházban.

Dr. Sarlós Mihály emlékeztetett arra, hogy a kórházi ápo lásra szoruló betegek nagy százaléka nyugdíjas vagy azok családtagja. Mondanunk sem i kell, hogy náluk legnagyobb | az öröm, hiszen sokszor nem j volt elég a harminc nap.

Kétszeres szocialista brigád

— Eddig 250 forint volt a: özvegyi nyugdíj minimuma — mondotta. — Most a rendelkezés kimondja, hogy 350 forintnál kevesebb nem lehet Ezen túlmenően emelték ai özvegyi nyugdijakat 20 százalékkal, ami azt jelenti* hogy ha valakinek a 20 százalékkal emelt özvegyi nyugdíja a 350 forintot meghaladja, akkoj 500 forintig lehet a nyugdíjai emelni. A mezőgazdasági özvegyi járadékok, illetve nyugdíjak az eddigi 150 forintról 180 forintra lettek emelve. Az emeléseket az Országos Nyugdíjintézet hivatalból hajtja végre. Hogy mennyi emberi érint ez a megyénkben, arról nem tudok adatot mondani, mert ez az adat csak az Országos Nyugdíjintézetnek áll rendelkezésére. Véleményem szerint azonban a megyében sok embert érintett ez a rendelet *-s bizonyára örömmel fogadták.

Az új rendelkezésekkel kapcsolatosan felkerestük dr. Lajos László professzort, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóját és dr. Sarlós Mihályt, a Városi Rendelőintézet helyettes igazgatóját, akiktől a rendeletek gyakorlati hatásáról kértünk válaszd.

Dr. Lajos László professzor;

A születések számának emelkedését várjuk

A kormányrendelet — mint ismert — 12 hétről 20 hétre emelte fel a szülési szabadságot. Dr. Lajos László professzor, a szülészeti klinika igazgatója igen jelentősnek nevezte ezt az intézkedést. Mint elmondotta, ezzel csaknem két hónappal nyújtották meg az eddigi periódust. A dolgozó anyáknak több idejük jut a csecsemő gondozására.

— Ez á rendelet fokozni fogja azt a természetes vágyakozást, amely minden nőben él az anyaság iránt —■ folytatta a professzor. — A rendelet alapján a szülések számának bizonyos emelkedése várható hazánkban. Ez annál inkább is kívánatos, mert az utóbbi években a fertilitási index, vagyis az ezer lakosra eső szülési szám folyamatosan csökkent, s ma már nem kívánatos alacsony értéket mutat.

A Pécsi Bőrgyár faragó üzemrész brigádjai közül egyesek már a kétszeres szocialista brigád címre lehetnek büszkék. Képünkön Fodróczi Sándor kétszeres szocialista brigádtag jelenleg is 102 százalékra teljesítette normáját, ami a részlegnél kiváló teljesítménynek számít

Rövidesen megjelenik Kelet-Furópa és Magyar- ország autótérképe

Tizennégy új térképet ad ki 1963 első hat hónapjában a Kartográfiai Vállalat.

A legszebb kiadványnak a kelet-európai autótérkép ígérkezik. A 84x120 centiméteres Lapot a legújabb módszerrel najtogatjak bele a szabvány- rüzetejtne. aiig nagyoou, iz.e- ses ooiítoba. így az u^snanc mocija lesz arra, nogy az e~,..sz tér Kép Kiteregetése ne—ül mindig csak annaK az u a- kasznak kicsinyített masat .árt hassa maga előtt, amelye.. éppen halad. A nyo.c színné, nyo mott térképen fel tűn te óév. az összes népi demokratiku országok fontos autóú.ja az NDK nyugati határától. K.jev vonaláig, illetve Leningrádíól Észak-Görögországiig, és szükségszerűen rákerültek az NSZK, Ausztria és Görögország határos területei is.

Berajzolták a térképbe az összes nemzetközi főútvonalakat az úgynevezett E-ute-kat —, az autósztrádákat a fel- lehajtásra kijelölt pontokkal együtt, a nemzeti főútvona a- kat és az országokon belüli összekötőutakat.

Javított kiadásban újból megjelenik Magyarország autótérképe is, amely részletesebb lesz az előzőnél.

üzemek további rekonstrukciójával kell a gyártást fokozni és a magasabb minőségi követelményeknek eleget tenni.

— Az átlagosnál nagyobb ütemben fejlődő iparágak közé tartozik a kötszöyő ipar is. A kötöttárugyáraktól 5.1 százalékkal több gyártmányt kérünk, miután termékeik nemcsak a hazai vásárlók körében keresettek, hanem külföldön is jól értékesíthetők. A keresletnek megfelelően valamivel kevesebb pamutharisnya készül, de helyette jóval több szintétikus harisnyát gyártanak.

A szintétikusfonal felhasználás egyébként az egész textiliparban növekszik és a mostaninak a kétszeresét is meg fogja haladni. A hazai danulon az eddiginél jóval nagyobb

Mi változott Magyarsarlóson?

Kecskés Rudolf körzeti állatorvos azelőtt sem járt kevesebbet Magyarsarlósra, mint mostanában. Ez a kis község ugyanúgy a körzetéhez tartozott, mint Belvárdgyula, Hás- ságy vagy Olasz. Sőt ha lehet ide többször kihívták, mint bárhová, s ment is mindig sietve, de teli szorongással, vajon milyen szörnyűség történhetett megint a közösben, — mert mindig a közös jószággal volt a baj — pestis, tífusz, kolera ütött ki? Vagy csak egyszerűen éhhalál?

Az utóbbin sem csodálkozott volna. — Magyarsarlós prak- szisom szégyenfoltja volt — vall róla utólag némi keserűséggel. — A naplómat tele írhattam, az emberek fejét tele beszélhettem: jótanács, fenyegetés, semmi' nem használt Nagyon bántott. Most már utólag látom, akár bele is ge- bedhettem volna, egymagám képtelen voltam a legcsekélyebb változást is elérni. Péternek sikerült.

1530 kombinálíszekrényt és 3660 kombinált garnitúrát gyártottak ebben az évben a Mohácsi Bútorgyár dolgozói

A Mohácsi Bú tor gyár dolgozói tegnap délután jelentették, hogy teljesítették 1962. évi termelési tervüket. Az év eleje óta 35,800 000 forint értékű bútort termeltek. Az elmúlt tá- aenikét hónapban 1530 Soomlbinált szekrényt és 3660 kombinált kárpitozott garnitúrát gyártottak. Az év végéig újabb harminc kombinált szekrényt és harrninc, egyenként hét darabos kárpitozott garnitúrát készítenek,

Keresztes Péter, a magyar sarlósi tsz új elnöke szerényen hárítja el az elismerést. Kecskés Rudolf nélkül mit kezdett volna ő, és mit kezdett volna néhány derék sarlósi tsz-tag nélkül?

És ez nem túlzás. Áprilisban, amikor a régi vezetőséget leváltották, s Keresztes Péter elnök lett, ebben a tönk szélén álló gazdaságban minden az ebek harmincad já- r«> volt dobva. De hagyjuk a többit, beszéljünk csak a sertéstelepről, ha már Kecskés Zoltán megpengette.

— Először is nem kaptam gondozót a sertések mellé, nem akadt egy lélek sem a faluban, aki elvállalta volna — mondja Keresztes Péter. — Tudtam, hogy így lesz, egy cseppet sem csodálkoztam. A telepet vastagon elborította a trágya, úgy kellett a trágyából kihúzgálni a hullákat. Trágya és hulla: ez a kettő volt bőven, de víz nem, mivel kút sem volt a közelben. A szerencsétlen asszony, aki egymaga gondozott 40 kocát és 150 süldőt, nem győzött még vizet is hordani a távoli kútról Ott folyt a közelben egy mocskos árok. abból itatta őket. Dühöngött a fertőző gyomor- és bél gyulladás, de dühönghetett a régi gazda feje nem főtt tőle ha főtt is — nem intézkedett.

— Egy szó mint száz, nem akadt gondozó, pedig én nem is akárkit, az egyik legügyesebb embert. lyankoyies Györgyöt «semeHt«» M. M lebet

képzelni, milyen nehezen állt rá, de végül a feleségével együtt elvállalták.

— Magam mentem ki velük a telepre. Az első három nap mást se tettünk, mint fürdettünk. Rühes, koszos volt az egész állomány, egyenként dugtuk bele a malacokat a tetocidos fürdőbe, s míg Ivan- kovicsék az ólakat pucolták, meszelték, megcsináltattam a járdát, majd 25 méter hosszú gumitömlőt vásároltunk s a kútvizet ezzel vezettük be az ólakhoz.

így kezdődött Magyarsarlóson a rendcsinálás és így is folytatódott. Kecskés Zoltán ahányszor kijött, mindig újabb meglepetés érte. Jött a nyár s a kutricákat kéthetenként fehérre meszelték, a kis malacok vályúja mindig tiszta volt, ott állt előttük a tiszta víz, a kocákat naponta 2—3 órán át jártatták. Zöld lucernát kaptak a kocák, malacok és a hízóik. S az állatorvos nem tudott olyan szaktanácsom adni. amit még aznap meg ne valósítottak volna. S eljött az ideje, amikor már nem is kellett gyógykezelni, mert nem volt beteg állat. Az állatok szépen híztak s Ivánkovies Györgynek szép summa prémiumot helyeztek kilátásba.

„A gazda szeme hizlalja « jószágot” tartja egy régi közmondás Ez' hát az egyedüli nyitja a magyarsarlóst váltó zásnak. Keresztes Péter ott tartotta a szemét jószágon mindenen. Agnanómusa nincs így hát egymaga Járja a határt, az istállókat, ott van minden etetésen s maga győződik meg róla, mit kap az állót. Ha kell megrója a gondozót, de ha kell, a panaszát is meghallgatja és azonnal orvosolja.

A földek se jobbak az emberek is ugyanazok, mégis más ez a közös gazdaság, mint tavaly volt. Akkor mérleghiánnyal küszködtek s alig tudtak kiosztani 15 forintot. Most 30 forint felett lesz a munkaegység-érték, pedig az állami dotációhoz még hozzá sem nyúltak, abból akarják kifizetni év végén az elmaradt földjáradékot.

És Kecskés Rudolf most niár örömmel jár ki Magyar- sarlósra, hisz április óta csak egy elhullás volt. A hízók nyolc hónapos korra elérik az egy mázsát, s 20 hízóval többet adnak az államnak a tervezettnél. Már nem szégyenfolt ez a tsz. sőt ahol teheti eldicsekszik vele: ..Tessék eljönni Magyarsarlósra és megnézni milven az igazi állat- higiénia”. És aki most ellátogat Magyarsarlósra, az nem hiszi el. hogy mi volt itt még áprilisban.

Azt mondják, egy fecske nem csinál nyarat. Magyar- sarlóson nem vált be ez a mondás. Keresztes Péter meg tudta fordítani a tsz szekerének riídját. mert szívvel. lélekkel fogott munkához és a sok-sos Ivánkovies György segítette.

mennyiségben áll majd a textilgyárak rendelkezésére.

A konfekcióipartól 5,2 százalékkal több gyártmányt kért a kül- és belkereskede.em, míg a selyem-, a cipő- és a papíripar termelése jövőre az ideihez hasonló szinten lesz. A bútoripar termelésnövekedése ezúttal is kiemelkedő: 13,9 százalékkal több bú.or gyártására készülnek fel.

üj gépekkel új technológiát vezetnek be és tovább nő a simavonalú, modem bútorok aránya.

— A terv szerint 1963-ban a könnyűipar az ez évinél 10 százalékkal több terméket ad át a külkereskedelemnek, ugyanakkor messzemenően figyelembe veszi a hazai lakosság megfelelő ellátását. Az ipar lényegében kielégíti majd a belkereskedelem valamuny- nyi mennyiségi igényét, ez azonban még nem jelenti azt, hogy az üzletekben mindenféle keresett áru különböző változatát megtalálja a vásárló. Főként az új cikkeknél a gyártás kezdeti szakaszában nem tudják majd minden üzlet raktárkészletét féltők eni. Az ipar bőséges gyártmány- választékkal igyekszik a divatot is követni.

Az 1963. évi terv feszített feladatot jelent a könnyűipar dolgozói számára azért is, mert a termelékenységet !.2 százalékkal kell növelniük a termelés önköltségét pedig 1 százalékkal csökkenteniök.

1963-67-ben elkészül a zobáki akna új légaknája

A Komlói Szénbányászati Tröszt beruházási programja szerint a következő négy évben megoldják a zobáki bányaüzem II. bányamezőjének szellőztetését

A felvonulás már január első napjaiban megkezdődik. Az új légakna helyén előbb a fa- irtást kell elvégezni, majd ideiglenes utat építenek, és elkészítik a szükséges külszíni épületeket. A „felvonulás” fél éves munkát jelent az akna- mélyítés csak júliusban kezdődik. Mire az új, 640 méter mélységű légakna megépül és üzemképes lesz, már teljes ka. paritással üzemel majd a 7,tokák bányaüzem, ahonnan a szükségletnek megfelelően percenként 6—10 ezer köbméter . levegőt tudnak kicserélni m. Jésakma segítségével.

\

A Magyar Közlöny december 24-i száma több rendeletet ismertet, azokat a rendeleteket, amelyekről a párt VIII. kongresszusán elhangzott beszámolóban szó volt.

A rendeletekkel kapcsolatosan felkerestük Bán Kálmán elvtársat, az SZTK megyei alközpont szolgáltatási osztályának vezetőjét és néhány kérdésre kértünk választ.

— A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 26. számú törvényerejű rendelete szabályozza a munkaviszonyt érintő egyes kérdéseket, köztük a szülési szabadságot is. Mi új a rendeletben?

— Az eddigi rendelet szerint a terhes, illetve a szülő nőt 12 hét szülési szabadság illette meg. Ezzel szemben 1963 január 1-től 20 hét a szülési szabadság ideje. A szülési szabadság rendellenes szülés esetében, hatósági orvosi javaslatra 4 héttel meghosszabbítható. A dolgozó nő kérelmére a vállalat igazgatója a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni. A rendelet január 1-vel lép életbe, de alkalmazni kell azokra is, akik jelenleg is szülési szabadságon vannak.

— A 47/1962. sz. kormányrendelet a gyógyászati segédeszközökről rendelkezik. Mi a módosítás a régivel szemben?

— Nagyjelentőségű intézkedés ez. A gyógyászati segédeszközökért eddig a dolgozónak a beszerzési ár 25 százalékát kellett fizetni. Az új rendelkezés szerint a térítés mértéke a gyógyászati segédeszközök árának, illetve a javítás költségének 15 százaléka. Számos dolgozót érint ez a megyében is. Például a művégtag combcsonkra 1300— 1700 forintba kerül, most ezek árának csak a 15 százalékát kell fizetni. El ke}l,,még mondani, hógy a régi rendelkezés szerint a költséges gyógyászati segédeszköz csak abban az esetben volt kiadható, ha az igénylő az igényt megelőző 2 éven belül legalább 1 évig munkaviszonyban állott Az új rendelkezés ezt a kritériumot megszüntette.

— Ez a rendelet intézkedik a háztartási alkalmazottak számos problémájáról is.

— Eddig a háztartási alkalmazottak táppénzének napi összege, ha a háztartási alkalmazott keresőképtelensége ideje alatt munkáltatójánál lakott és attól a napi teljes ellátást megkapta, napi táppénze 5 forint volt. Az új rendelkezés szerint napi táppénze 10 forint.

— Az említett rendeletben szó van a nyugdíjasok kórházi ápolásáról is. Mi az eltérő a régivel szemben?

— Az eddigi rendelkezés szerint a nyugdíjasok, valamint a családtagjaik naptári évenként csak 30 napi kórházi ápolást kaphattak, most naptári évenként 90 napi kórházi ápolásban részesülhetnek.

A termelőszövetkezeti tagok és ezek családtagjai az SZTK- val kötött megállapodás esetén — kötelező betegségbiztosítás szerint járó feltételekkel gyógyászati segédeszközökre (szemüveg, művégtag stb.) is jogosultak, ellentétben a régi rendelettel, amikor ezeket nem kaphatták.

A Magyar Közlönynek említett számában jelent meg rendelkezés a dolgozók társadé lombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelet módosításáról. Erről Nagy Elemér elvtársat, az SZTK megyei alközpont nyugdíjügyi osztályának csoportvezetőjét kérdeztük meg.

A könnyűipar jövő évi tervéből

Jelentősen növekszik a j a nutszövet, a kötöttholmi, a konf« keióáru

és a bútorok gyártása

Mit tartalmaz a lakosság ellátásában fontos részt vállaló könnyűipar 1963-as terve? — Erre a kérdésre a Könnyűipari Minisztériumban a következő választ kapta az MTI munkatársa:

— A termelési terv az ideinél 5 százalékkal nagyobb fel- j »datot jelöl meg. Különösen feszített terve lesz a tárca legnagyobb ágazatának, a pamut- parnak: 5,5 százalékkal több namutszövetet kell gyártania. Szt elsősorban a nagy mér- ékben növekvő exportigények aszik szükségessé. A tervezés- tor számoltunk a Szegeden ipülő új szövődé egy részének izembehelyezésével is, de a egnagyobb feladatok mégis neglévő gyárainkra hárulnak, »melyekben a régi géppark corszerűsítésével, a kikészítő-