Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-20 / 297. szám

1962. DECEMBER 26.

Tu* pi 6'

WaCtícU,

niAPio

Az ideges mama

Találkozunk néha nyugtalan, ideges gyerekekkel, akiknek oly feltűnő a korukhoz egyáltalán nem illő „egzaltáltsá- guk”, hogy szinte megsajnáljuk őket. Ha ez a tulajdonságuk nem magukkal hozott, vagy örökölt valami, akkor honnan ered?

Sajnos, nem ritkán a „gondos'’ mama váltja ki belőlük ezt a reakciót. Akadnak ideges mamák, akik annyira féltik a gyermeküket, és oly buzgalommal akarják mennél hamarább „derék, becsületes, fegyelmezett” emberré nevelni a kicsinyüket, hogy szinte pokollá teszik vele az életüket Ki nem hallott még az olyan mamáról, vagy ki nem ismerne ilyet, akiből kora reggeltől estig szakadatlanul így ömlik a szó:

Pistike, ne menj oda! Pistike, gyere ide! Pistike, ezt nem szahad! Pistike, megverlek! Pistike, már megint pancsolsz! Pistike, már megint piszkos a kezed! Pistike, ne kiabálj! Pistike, ne futkoss! Pistike, ne lármázz! Pistike, Pistike, Pistike.

Az ilyen Pistike bármerre is

tekint a világban, csak tilalomfákat lát. Neki semmit sem szabad, neki minden tilos, kis lelke megtelik gátlásokkal, és

ezek a gátlások később annyira összesűrűsödnek, hogy daccá válnak: Pistike lázadni kezd a maga módján. És akkor a mama így panaszkodik:

— Haszontalan, rossz gyerek az én Pistim, önfejű, makacs, már odáig jutott, hogy nem fogad szót még nekem sem. Istenem, istenem, mi lesz ebből a gyerekből! Jaj de megvertek vele! ,

Dehát minek is engedelmeskedett volna ez a Pistike? Ha az ideges mama valamennyi parancsát betartaná, akkor hasonlítana azokhoz a múzeumi aranyozott amorettekhez, amelyek bájosan mosolyogva, dundi kis testüket a fénynek kitárva, angyali szépségben, — de tökéletes némaságban és mozdulatlanságban bámulnak az üres semmibe. Csakhogy az élet nem néma, nem mozdulatlan. Ellenkezőleg: tűz és mozgás, hang és zörej, Járáskelés — sőt: futás!

Hagyni kell tehát a gyermeket tevékenykedni. Ez nem azt jelenti, hogy mindent elnézzünk neki. Az a rossz gyerek, akiről Molnár Ferenc megírta,

hogy szereti a kávédarálóban darálni a tojást, szereti felgyújtani a függönyt és kima- szírozni a petét a selyemhernyóból — nem ideálunk. A rossz tulajdonságokat csírájában észre kell venni, és ki kell gyomlálgatni a gyerekből. De mindent a maga idejében. Mindent fokozatosan. Nem egyszerre zúdítva valamennyi észrevételünket a gyermekre, mert megbénítjuk vele.

Ha mindig a legfontosabb feladatokat oldjuk meg, ha mindig csak az éppen legkirívóbb hibát akarjuk kiküszöbölni, akkor lesz eredményes a munkánk. A gyermek rossz tulajdonságai között az alapvetőt kell keresnünk, a fundamentálist. És ha a gyermekiélek virágoskertjéből mindig csak a legcsunyább gyomokat írtjuk ki — türelemmel és szeretettel — feltétlenül elérjük a célt: a bájos, kedves és életvidám gyermeket.

Szerencsére sok olyan édesanya van már, akinek ilyesfajta tevékenysége mindenkinek példaként szolgálhat.

F. MTerep-klíma kutatás Baranyában

Tizennyolc állomást létesítenek megyeszerte — Éghajlati térképek a mezőgazdaság szolgálatában

JácUnet a # találattól

G. K.-né, maga sem hitte először, hogy valóban ,.négyesük” van a lottón. Munkatársai ugyancsak hitetlenkedtek. „Ugyan, ugrat a Jolán” — mondogatták —, „ha valóban nyertek volna, nem így mesélné”.

Az örömre ritkán reagálnak olyan érzékenyen az emberek, mint a szomorúságra. A rosszat, ■ a bajt is előbb elhiszik a másikról, mint, a szerencsét. Amikor G. K.-né-’riéháhy nap múlva azt panaszolta, hogy férje eltűnt a felvett ötvepháromezer forinttal, már mindenki hitt neki.

Szánták. Férje ötvenhatban disz- szidált. Itthagyta két gyerekkel. Most a nyeremény örömére már elajándékozták egy testvérnek szobabútorukat, s Jolán megrendelte az álomszép új bútort. S most ismét ilyent tesz a férj, eltűnik a pénzzel. Ezért ugyan kár volt hazajönnie.

Bejelentés a rendőrségen. Tele

fon Pestre, a férfi anyjához, mit tud ő? Aztán a pánik közepén a rendőrség ösztönzésére, vagy a saját jószántából — nem derült ki, — megjön a férj. Szerencsére csak négyezer forint hiányzik, de kárpótlásul legalább új télikabátban érkezett*

Néhány nap múlva megérkezett Budapestről G. Kt-né anyósának levele: szégyellhetik magukat.

Ennyi pénzből illett volna minden testvérüknek adni három-négyezer forintot, s neki, mert fölnevelte a fiát — a dupláját.

— Bizony — mondja társnőinek Jolán —, még jó hogy csak nyolc testvére van a Jóskának .,.

A vadászat, a vadhús kedvelőinek

Magyarországon annyi apró- és nagyvadat ejtenek e] évente a vadászok, hogy azok húsával kétszáz vasúti kocsit lehetne megrakni, S ebből nemcsak külföldre jut, hanem kerül a magyar háziasszonyok konyhájába is. Mivel itt a tél, a vadászat legfőbb évszaka, néhány jótanáccsal akarunk szolgálni a vadhús kedvelőinek.

Akármilyen ínyencmódra készítjük is el valamelyik vadat, a feldolgozása azzal kezdődik, hogy megtisztítjuk, illetőleg megnyúzzuk. A nagyvadak nyű zása rendszerint mesteremberek keze alatt folyik, a vadszárnyasokat viszont legtöbbször a háziasszonyoknak adják át megtisztítani. Ezeket azonban — eltérően a házi szárnyasoktól — nem leforrázva, hanem szárazon kell kopaszta- ni.. A tollazat letisztításánál ügyelni kell arra, hogy a bőrt ki ne szakítsuk.

Sokhelyütt okoz gondot a vadhús tárolása. Ha jegünk, vagy jégszekrényünk nincs, akkor — csakúgy a többi húst is — a tűzhelyről levesszük és úgy öntjük le a szaftos, zsíros lével, hogy a lé mindenütt elfedje a húst. Hűvös helyre téve , a zsírréteg megfagy, s így teljesen szigetel a levegőtől. De sülteket úgy is lehet tárolni, hogy zománcos edénybe tesszük és leöntjük olvasztott

[ zsírral. A ráöntött zsír hőmérsékletének lehetőleg egyformának kell lenni a hús ieöntés pillanatában lévő hőmérsékletével

Ugyancsak általános probléma a páclé készítése. Ezúttal két receptet írunk le. melyek a vaddisznó kivételével általá- | ban használatosak.

1. Két liter vízbe 2 deci étel- eszemcet. 1 darab sárgarépát és

I egy darab karikára vágott pet- j rezseiyemgyökeret, valamint 3 db babérlevelet, egy kávéska- | náinyi sót, ugyanannyi borsot, szeletekre vágott fél citromot és egy kis fej vöröshagymát teszünk. A levet fazékba tesszük, felforraljuk, majd lehűtjük. A páclevet hidegen öntjük a húsra. Ezzel kiküszöböljük, hogy a pácolandó vastagabb hús belseje befulladt szagot kapjon, ugyanakkor a páclé hatása nem csökken.

2. Egy liter megsavanyodott. megecetesedett bort felöntünk egy liter vízzel. Hozzáteszünk egy fej karikára vágott hagymát, 5 dekagramm babérlevelet, kávéskanálnyi sót, ugyanannyi egész borsot és az egészet felforraljuk. Mikor lehűlt ráöntjük a pácolandó húsra. Ezt a pácolási módot akkor használjuk, ha a húst nem vadasán, hanem egyéb módon akarjuk elkészíteni.

A Siklóson megrendezett nyári akadémiai napokon is sok szó esett Baranya különleges adottságairól. Koraisag tekintetében az országban talán egyedülálló lehetőségeink vannak s ezeket a primőr nyerési lehetőségeket még korántsem használtuk ki.

Ezért nagyon figyelemreméltó

a Dunántúli Tudományos Intézet kezdeményezése

a terep-klíma kutatás beindí tását illetően. A primőrtermesztés éghajlati kérdés, ezt a fontos tényezőt szem előtt tartva dolgozta ki akadémiai témáját dr. Simor Ferenc klimatológus, az intézet munkatársa: „Délkel et-Dunántúl

helyi és mikroklimatikus vizs gálata, küíönös tekintettel a mezőgazdasági termelésre címmel.

A valóban aktuális és égető téma minden oldalról támogatásra talált 6 ma már kútár tök és. «aafcértők csoportja

dolgozik a megvalósításon. A feladat nem könnyű. Hazánkban csak a Balaton partvidékén végeznek pillanatnyilag tei ép-klíma kutatást, melynek eiső feltétele a sűrítő állomáshálózat kiépítése.

| Baranya megye egyes vidé j keinek éghajlata igen eltérő, helyi és mikroklímája még egyáltalán nincs kikutatva. Pe dig a népgazdasági tervezések és főleg a kert- és mezőgazdasági tervezések számára égetően fontos lenne. Jelenleg is működnek meteorológiai álló mások a megyében, de számuk kevés aliiioz, hogy a megye klímájáról részletesebb képet kapjunk. Első lépésként tehát az éghajlatkutató állomások számát kell sűríteni Jövő évben összesen 18 ilyen állomást létesítenek a megyé ben, amihez anyagi eszközökkel és egyéb támogatással a megyei tanács is hozzájárul Most folyik az állomások helyének kijelölése, már ez az előzetes munka is nagy körültekintést igényel. Állomásokat helyeznek el a Dráva és Du ne völgyében, a pécsi síksa gon, a Zsebe vidékén, a Villányi hegységben és a Mecseken, valamint a dél-baranyai dombvidéken.

A terep-klíma kutatás

programját öt évre tervezi

az intézet. Az első menetben inkább makroklimatikus vizsKidolgozták a nagyüzemi szőlőfeldolgozás technológiáját

A Szőlészet: Kutatóintézet \ munkatársai és az ország leg- i kiválóbb szőlészeiből, borászai I ból alakított szakbizottság el- I készítette a nagyüzemi szőlőfeldolgozás új technológiáját. ! Meghatározták, hogy szürettől kezdve az új bor első fejtéséig milyen eszközökkel, gépekkel milyen módon kell dolgozni a nagyüzemi pincészetekben annak érdekében, hogy az eddiginél gyorsabban, több, tisztább mustot nyerjenek a szőlőből s a mustból jobb minőségű bort erjesszenek.

Á most. kidolgozott új tech nológia alapot ad a gépészeti kutatóknak a szükséges felsze relések, gépi berendezések megtervezéséhez. Egyes pincészetek felújításánál az új pincék, feldolgozó üzemek építé sénél már 1963-ban az új nagyüzemi technológia elveit alkalmazzák. A nagyüzemi technológia alkalmazásával — a régi módszerekhez képest — öt—tíz százalékkal növekszik az egységnyi szőlőmennyiségből nyert must aránya.

gálátokat végeznek, levegőhőmérséklet, viszonylagos nedvesség, páratartalom, csapadék, szél. hőmérsékleti szélső értékek vizsgálata stb. Ezeket a méréseket a talaj felett két méter magasságban végzik. A második menetben már rátérnek a mikroklimatikus mérésekre is. Ekkor már a talajfelszín közvetlen közelében, 5 és 50 centiméter magasan is helyeznek el hőmérőket, tehát a kis területre vonatkozó helyi klímát is vizsgálják.

Megfelelő számú adat begyűjtése és feldolgozása után éghajlati térképeket készíte nek. melyeket az állami gaz daságok és termelőszövetkezetek jól fel tudnak majd használni gyakorlati munkájukban. Ezeknek a térképeknek a birtokában már nem fordulhat elő — ami ma még saj nos megesik —, hogy egy gyümölcsöst vagy más ültetvényt fagyzugos, nem megfelelöhely re telepítenek. Ví : '. / ■

Az állomások felállításai késlelteti,' hogy egyes alapműszerek csak külföldről szerezhetők be. A műszerekmeg- érkezése után azonnal beindulnak az állomások s ezzel ténylegesen is megkezdődik a munka.

Az anyagi fedezek biztosivá

van a beinduláshoz s a megfelelő észlelők beállítása sem jelent nagyobb problémát. Most már minden a műszerek megérkezésén múlik,

A tudománynak ezt az óriási segítségét

már most is nehezen

nélkülözi a mezőgazdaság

hisz évről évre óriási ültetvényeket telepítenek, s a kertészeti primőr termelés is fellendülőben van. Mennyivel kisebb a kockázat, ha mindezt tudományos megalapozottsággal biztonsággal végezhetik el nagyüzemeink. Ez nem csak baranyai, hanem országos érdek is.

Jogi tanácsadó

Teagyógyítás napjainkban

A kétségtelenül sok értéktelen növény mellett igen sok komoly értéket képviselő gyógynövényünk van, amit legjobban bizonyít az, hogy az V. és a készülő VI. Magyar Gyógyszerkönyv számos gyógy növényt tett és tesz majd „hivatalos” gyógyszerré.

A teagyógyítás egyik komoly előnye, hogy a teák ha- toanyagtartalma mérsékelt és így hatásuk nem gyors, nem nyers, nem pillanatnyi, nem hirtelen átütő, hanem elhúzódó, lassú, szelíd, kitartó. Teák alkalmazása szabály szerint is kúra jellegű. Huzamosabban akár hónapokon, éveken át adhatók anélkül hogy adagolásuknak a szervezet bármilyen kárát vallaná, vagyakár- rrulyen mellékhatásuk lenne. Ennek az úgynevezett idő-faktornak a jelentősége főleg az elhúzódó idült betegségük miatt joggal türelmetlenkedő betegek esetében hasznosítható.

Egyes esetekben a teakúrát nem önálló gyógyeljárásként alkalmazzuk. A tapasztalat szerint a teakúra elősegítheti, fokozhatja, vagy tartósíthatja az egyéb gyógyszerek hatását. Ilyenkor adagolását kiegészítő segítő, fokozó beavatkozásnak tekinthetjük.

Azt sem szabad figyelmen Ifrül hagyni, hogy a teafüvek

— elsősorban a hazaiak — könnyen hozzáférhetők és házilag elkészíthetők. Csupán azt kell megtanulni, hogy a hatóanyag kivonása milyen el járással a legcélirányosabb: meleg áztatással forrázással esetleg főzéssel, tartós forralással. Helytelen lenne például ha valaki a csipkebogyó teát forralással készítené, meri, a tartós magas hőmérsékletben a C-vitamin elbomlik és így a tea értékéből feltétlenül veszít

Nem helyes az sem, ha valaki azt mondja, hogy minden tea egyforma, ha teát javasol az orvos, mindegy hogy milyen gyógyteát iszik. Minden gyógytea más, mindennek má5 a hatóanyaga és mindtől más gyógy eredmény várható. Ezért minden betegnek minden betegségre más és más teakeveréket kell összeállítani, ha betegsége teával egyáltalán gyógyítható. Mert nem minden betegség alkalmas tea-gyógyításra. Műhibát követne ed az az orvos — például! —, alti a tüdőgyulladásban szenvedő betegnek nem adna Penici1- Unt, vagy egyéb nagyobb ha tású gyógyszert, hanem gyógy teával kísérletezne. Ilyen esetben legfeljebb hurutoldó, nyug tató vagy vitamindús erősítő tea adagolásáról lehet szó az antibiotikum mellett De a veszély elmúltával bevezetett teakúra komoly hasznára válhat a lábadozónak.

A modem gyógyítás rádöbbent a teák természetes előnyeire. A Herbaria Gyógynövénykereskedelmi Vállalat körülbelül 200 féle teával foglalkozik. 30 fajtát termeszt kultúrában, és kamillateája, bo- rosmentája és majoránnája a világpiacon is vezető helyen áll.

Mennyi szabadság jár a felsőfokú technikumban?

Sertésvágások idején

A sertésvágási idényben különféle szolgáltatásokat vállalnak a fóldművesszövetkezetek. A vágáshoz szükséges valamennyi szerszá mot kölcsön lehet venni a földművesszövetkezeti boltban. Sőt, elsőrendű minőségű disznóperzseló gépet is kiadnak használatra. A földművesszövetkezeti húsbpltoK dolgozói pedig elvállalják, hogy háznál levágják a sertést és fel is dolgozzák azt. A nyolcvanegy kilogrammon felüli sertések vágásáért darabonként hatvan forintom kell csak fizetni. Ba pedig a házigazda fel is akarja dolgoztatni a sertést, akkor élősúly-kilogrammonként harminc fillérért végzi ei ‘ ezt a munkát a földművesszövetkezeti hentes. Ha valamelyik községben nincs a földművesszö- vetkezetnek hentese, akkor meg felelő szakembereket vesznek fel erre a célra, idénymunkára.

Valamennyi faluban megszervezik a bérfüstölést is kilogrammonként mindössze hatvan fillérért.

K. L pécsi olvasónk levelében arra kért felvilágosítást, hogy a felsőfokú technikumban mennyi szabadság jár.

A munkaügyi miniszter 11/1962. (XI. 7.) Mü. M. számú rendelete a következőképpen szabályozza a szabadságok kérdését:

„A felsőfokú technikumok és a felsőfokú szakiskolák esti tagozatain továbbtanuló dolgozókat az alábbi kedvezmények illetik meg:

a) a vizsgákra való felkészülésre tanévenként tizennyolc munkanap tanulmány! szabadság;

b) a kötelező foglalkozásokon és vizsgákon való részvétel biztosítása érdekében tanítási nanonként e*r-r óra, de legfeljebb heti öt óra fizetett munkaidőkedvezmény, továbbá

c) a tanulmányok folyamán egy ízben az államvizsgára való felkészülésre a felsőfokú szakiskolákon tizenöt munkanap, a felsőfokú technikumokon * tizennyolc munkanap külön tanulmányi szabadság.

A felsőfokú technikumok és a

felsőfokú szakiskolák levelező tagozatain továbbtanuló dolgozókat az alábbi kedvezmények illetik meg:

a) a vizsgákra való felkészülés re tanévenként huszonnégy mun kanap tanulmányi szabadság;

b) a kötelező foglalkozásokon és vizsgákon való részvétel biztosítása érdekében tanévenként a felsőfokú szakiskolákon legfeljebb tizenöt munkanap, a felsőfokú technikumokon legfeljebb tizennyolc munkanap átlagkeresettel fizetett igazolt távoliét;

c) a felsőfokú oktatási intézmények levelező tagozatain továbbtanuló dolgozók részére a 19/1960. (IV. 13.) Korm. sz. rendelet I. 8-ának d) pontjában biztosított utazási költségtérítések;

d) a tanulmányok folyamán egy ízben az államvizsgára való felkészülésre a felsőfokú szakiskolákon tizenöt munkanap, a felsőfokú technikumokon tizennyolc mun kanap külön tanulmányi szabadság”.

Tájékoztatásul közöljük a munkaügyi miniszter 12/1962. (XII. í.> Mü. M. számú rendeletét, amelv a dolgozók nyugdíjbiztosításával kapcsolatos egyes kérdéseket sza-1 bályozza. Itt jelenleg e rendelet 1. §-át közöljük:

„A Tny-nek a foglalkozás) betegségből kifolyólag m. csoport ba tartozó rokkantakra vonatkozó rendelkezései szerint rokkantság! teljes nyugdíjra Jogosult az a dolgozó is, akinek szilikózisból — ide értve a szilikótuberkulózist és tu- berkulószilikózis, valamint az az- bcsztózist is — eredő munkaképesség csökkenése egymagában az ötven százalékot eléri, ha

a) szilikózis-veszélyes munkakörben (munkahelyen) már nem dolgozik és

b) korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb keresetet biztosító foglalkozásban tud dolgozni”

Ezen rendelkezés a szilikózis- veszélynek kitett munkahelyeken dolgozók vonatkozásában lényeges változásokat tartalmaz. Amint a rendelettel kapcsolatos részletes tájékoztatók birtokunkban lesznek, olvasóinkat erről tájékoztatni fogjuk.

*

H. I. olvasónk levelében arról

ír, hogy munkáltatója határozott időre alkalmazta, a szerződésben meghatározott idő letelte után továbbra is a munkáltató alkalmazásában maradt és dolgozott két hónapig. Ekkor a munkáltató minden további nélkül meg akarta szüntetni a munkaviszonyát, ■ arra való hivatkozással, hogy a határozott időre szóló megállapodásuk lejárt. Kérdése, hogy a munkáltató helyesen járt-e el.

A munkáltató abban az esetben, ha az olvasónk által leírtak helyesek, nem járt el a jogszabi- I lyok szerint.

Ugyanis a Munka Törvénykönyv 23/A. |-a a következőket mondja ki:

„A határozott időre, illetőleg a meghatározott munka elvégzésére létesített munkaviszony határozatlan időre meghosszabbodik, ha a dolgozó a határozott idő eltelt?, illetőleg a meghatározott inunk» elvégzése után — a munkája irányításával megbízott dolgozó tudtával — a vállalatnál tovább dolgozik”.

Mestrovics album 286,— Ft

(német és jugoszláv nyelven)

Vollmer Kunstbücher á: 21,— Ft

(5 féle)

Vollmer Kunstmappen á: 46,— Ft

(18 féle 10—10 reprodukció)

Századunk festői 100,— Ft

Újévi táncalbum 20,— Ft

Nyitány-album, zongorára 30,— Ft

Harmonika karnevál 20,— Ft

IDEGENNYELVŰ KÖNYVESBOLT Jókai tér