Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-20 / 297. szám

r 1962. DECEMBER 2& 1 Lengyel vendég a Pécsi Egyetemen Tegnap délelőtt Pécsre ér­kezett dir. Scweryn Szer pro- íesszor, a Varsói Tudomány- egyetem ÁLlam- és Jogtudo­mányi Kara polgárjogi tan­székének vezetője, a Lengyel Tudományos Akadémia Ál­lam- és Jogtudományi Intéze­tének igazgatóhelyettese. A lengyel jogtudós — aki a szo­cialista polgári jogi tudomány nemzetközileg ismert művelő­je — az elmúlt hét végén a Magyar Tudományos Akadé­mián rendezett termelőszövet­kezeti jogi nemzetközi konfe­rencián a lengyel jogtudo­mányt képviselte. Pécsre érkezése után dr. Schweryn Szer professzor el­látogatott a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karára, ahol dr. Bihari Ottó jogi kari dékán fogadta. A lengyel professzor az egye­tem II. és III. évfolyamának hallgatói számára „A lengyel családijog kodifikálásának legfontosabb problémái” cím­mel tartott érdekes előadást, ttiajd az esti órákban vissza­utazott a. fővárosba. Jugoszláv íróküldöttség Pécsett A pécsi balettegyüttes bemutatója elé Beszélgetés Wiliam Bukovy csehszlovák zeneszerzővel A pécsi bátett-egyi&ttes nagy érdeklődéssel várt pénteki be­mutatója négy színpadilag és zeneileg is érdekes, nem. min­dennapi produkciót ígér. Az első Coup rin zenéjére készült Székely András hangszerelte Couprín cimbalommuzsikáját zenekarra, melyhez Eck Imre korszerű, a ma emberének ér- zésvilágát tükröző mozgássort komponált. Maros Rudolf Hét­köznapi requiemje arra a kis- létszámű zenekarra íródott mellyel a színház a balett-mű­soroknál mostanában dolgozik és amely különleges kamara- zenekari effektusokra képes. Rossini: Semiramis-nyitányá- nál már bekapcsolódik a tel­jes szimfonikus zenekar, így az estének az egész kis kamara­együttestől kezdve a nagyze­nekarig zeneileg is van égy fejlődési vonala. A legnagyobb érdeklődés mégis Wiliam Bu­kovy: Parancs című balettze­Úttörők lenyő'aQnnepsÉge Pécsett Az Úttörő Szövetség megyei és Pécs városi elnöksége a ha­gyományos budapesti fenyőfa ünnepséghez hasonlóan az idén karácsonykor első ízben meg­rendezi a pécsi és megyei út­törők fenyőfaünnepségét Az ünnepségre december 26-án délután 4 órakor kerül sor Pécsett a Fegyveres Erők Klub jában. A résztvevőket a pécsi úttörőcsapatok vezetőségei je­lölik ki, és minden csapatból a legjobban tanuló és a csapat­munkában a legaktívabban résztvevő úttörők és kisdobo­sok szórakozhatnak majd az érdekesnek és vidámnak ígér­kező ünnepségen. A megye kü­lönböző úttörőcsapataiból mintegy 80 kiváló úttörőpaj­tást hívnak meg. A fenyőfaünnepségen_a Pé­csi Nemzeti Színház művészei adnak vidám műsort, melynek keretében fellépnek: Galambos György, Marczis Demeter, Ambrus Edit, Gyimesi Tivadar és Iványi József. A műsor után a nagyteremben táncos szóra­kozást rendeznek, a kister­mekben pedig külön kisdobos és úttörő-foglalkozások lesz­nek. A kisdobosokat bábelő­adással szórakoztatják, az út­törők pedig „Ki mit tud” mű­sor keretében szerepelhetnek. Az ünnepségre a Mecseki Erdőgazdaság felajánlott egy hatalmas fenyőfát, mely feldí­szítve várja majd a pajtásokat. Szenyegfavítás Előszövés, rojtozás. PÉCSI TEMPÓ KSZ. Pécs, Sallai utca 40 szám­nejéhez fűződik, mely magne- toíonszalagról szólal meg. Al­kalmunk volt meghallgatni ezt a művet és elbeszélgetni a vá­rosunkban tartózkodó fiatal, csehszlovák zeneszerzővel ar­ról, hogy egyáltalában miképp születik, hogyan készül a konk­rét zene? Milyen hangszerek vagy más kellékek szólaltatják meg? — Parancs című öttételes művemben alkalmaztam né­hány hagyományos hangszert: így megszólal a zongora, a hár­fa, a gitár, tizenkétféle ütő­hangszer a különböző timpa- niktól kezdve a bongókig. Ezen kívül egy egész sor zörej kap jelentős szerepet, mint például repülőgépzúgás, sziréna, külön­böző ütések és egy szöveget nem mondó emlbéri hang is. — Ezek a felvételek hol ké­szültek? — Közel egy esztendőn át dolgoztam mérnök barátomr mal. Készítettünk felvételeket repülőgépgyárban, fürdőszobá­ban, utcán, — ahol csak alkal­munk kínálkozott rá. Az egyes haingeffektusokat, zajokat, ze­nei hangokat 1—2 méteres magnószalagra rögzítettük. Dől gozószabámbam van két hosz- szú, vízszintesen elhelyezett rúd, ezekre függesztettem sor­ba a magnodarabokat, termé­szetesen valamennyit gondosan megszámozva, hegy össze ne keveredjenek. Amikor ezzel el­készültem, kezdődött a munka nehezebb része. Mert sem a za­jokat, sem a hagyományos hangszereket, zongorával, hár­fával keltett hangokat legtöbb­ször nem eredeti formájában használtam fel és építettem be a művembe. Különböző sebes­ségű magnók segítségével las­sítva vagy gyorsítva kerültek átmásolásra. — Hány magnóval dolgozik egy konkrét-zeneszerző? — Én egyidejűleg néggyel dolgoztam, köztük egy egészen speciális Grundiggal. Ezenkí­vül fontos szerepet kapott egy elektromos műszer, a Reverbe­rator is, mely a bevezetett hangokat megfelelően színez­ve, formálva, alakítva adja vissza. " — Felmerül a kérdés: készí­tett előzetesen partitúrát? — Én csak nagy vonásokban rögzítettem le elképzelésemet. A darmstadtiak például teljes pontossággal, milliméteres raj- zú papíron megszerkesztik a művet, bejegyzik pontosan a kívánt frequenciákat is. Ezt én túlzottan dogmatikusnak tar­tom és a gyakorlatban rend­szerint amúgyis változtatni kell. A magam résziéről inkább a párizsi konkrét-zenészekhez, Pierre Schäfferhez és Pierre Henryhez állok közelebb, akik szabadabban, a megvalósítha- tás lehetőségeinek bő teret en­gedve alkotják műveiket. — Mi volt munkájának leg­nehezebb rész»? — Talán maga az a tény, hogy bár nem első kísérletem, de ilyen nagyszabásút, huszon­hét perceset még nem készítet­tem. Valamint az is, hogy alig találtam zongoristát, muzsi­kust, aki a hagyományos hang- szerkezeléstől eltérően hajlan­dó volt például a zongorát ver­ni vagy a hegedűre kopogni. A legtöbben még idegenked­nek ettől a műfajtól. — Mikor gondolt arra, hogy művét a pécsi balett számára ajánlja fel? — Amikor a szövegíró Pavel Vasúttal dolgozni kezdtünk, még nem ismertem a pécsi balettegyüttest. Később azon­ban a prágai televízióban lát­tam egy részletet előadásukból és ekkor már tudtam, hogy csak Eck Imre együttese képes az általunk elképzelt feladat­ra. így született meg egy Prá­gában élő, merész, fiatal mu­zsikus és a pécsiek „frigye”, melynek eredménye a minden bizonnyal sikeres péntek esti bemutató lesz, — nt — x célja, a következőket vála­szolta Ivan V. Ealics, a kül­döttség vezetője. — A magyar—jugoszláv kul­turális egyezmény értelmében először Is egymás jobb meg­ismerése a célunk. Ez a láto­gatás a magyar íróküldöttség jugoszláviai látogatásának vi­szonzása, s egyben a személyi kapcsolatok elmélyítését is cé­lozza. A két írószövetség, szer­kesztőségek és lapok kapcso­latának kiépítésén is. doigo-\ zunk. Célunk egymás irodal­mának megismerése, az érté- { kék kölcsönös átvétele. A Je- ! lenkor szerkesztőségével is megállapodtunk már kéziratok cseréjében, kölcsönös fordítá­sok készítésében. — Hogyan lehetne néhány mondatban összefoglalni a mai jugoszláviai irodalom helyze­tét? — Rendkívül nehéz feladat, szinte lehetetlen, egyrészt iro­dalmunk sokrétűsége, gazdag­sága, másrészt soknyelvűsége máaitt. Minden műfajban nagy a forrongás, a fejlődés. Re­gényirodalmunk néhány jel­legzetes, nagy alkotással di­csekedhet, de legfejlettebb- tek, leggazdagabbnak mégis a költészetet mondhatjuk. A külföld is egyre jobban ér­deklődik a jugoszláv irodalom iránt, s bátram állíthatjuk, hogy az utóbbi néhány évben tiszteletreméltó rangot vív­tunk ki európai viszonylatban is — Mennyire ismerik Jugo- j szláviéban a magyar irodal­mat? — Igen nagy nálunk az ér­deklődés a magyar irodalom : iránit, de még nem mondhat- I juk, hogy bővelkedünk jó for­dításokban, amelyek felölel­nék a magyar irodalom ösz- saes értékeit. Azonban leg­utóbb is kiadták például Ady Endre. József Attila és Rad­nóti Miklós válogatott verselt, és jól ismerik, nagyra érté­kelik Jugoszláviában a ma. magyar irodalom olyan kitű­nő képviselőit, mint Illyés Gyula, Weöres Sándor. Igen sok még e téren a tennivaló, s reméljük, hogy ezt is elő fogja segíteni a magyar—ju goszláv irodalmi kapcsolatok elmélyítése, amelynek ez a lá­togatás is egy láncszeme. Vallanak a csontvázak A Természettudományi Mú­zeumban érdekes új kísérle­teket folytatnak az őskori sí­rok feltárásánál talált em­bertani leletek tudományos feldolgozására. A vizsgálódás során teljes bizonysággal si­került megállapítani, hogy u fiataloknál a felkar és o combcsont felső végének szi­vacsos állománya sűrű, telje­sen telített, majd az évek számának gyarapodásával mind jobban felritkul. A sze­méremcsont két egymással szembeforduló része fiatal korban recés, majd később fokozatosan lelapul. E felfe­dezések után most már az ú:> eljárással több ezer kísérle­tet hajtottak végre olyan csontvázakon is. amelyeknek életkorát ismerték. így meg­győződtek két és féléves plusz—mínusz, vagyis ötéves hibahatárral teljes bizonyos­sággal meg lehet állapítani hogy hány éves volt az el­hunyt. Ásatásoknál azonban nem­csak ép, hanem porladó vagy elporladt csontvázak is e[ól kerülnek. Erre a lehetőségre számítva vegyszeres eljárási alkalmaztak. A csont dekái- cinálásával megállapíthatják a benne lévő szerves és szer vetlen anyagok mennyiségét és minőségét. Ennek ismere­tében azután meg tudják mondani az életkori adatoka. és a nemi hovatartozást is. A csont szövettani és bioké­miai vizsgálatával következ­tetni tudnak a betegségekre és a vércsoport i hovatarto­zásra. Az új tudományos el­járásokkal megkezdődött az embertani leletek biológiai rekonstrukciója. Az SM. Pécsi Epftögépkarban­tartó vállalat felvesz jól képzett lakatost, marós szakmunkásokat. Jelentkezés: Pécs, Vasút u. 2. — KÖZPONTI VILLA- ! MOSMÜHELY építését kez­dik el jövőre a komlói Anna- akna térségében. A villamos­műhely tervei ez év végére elkészülnek, és a kivitelező vállalat a jövő év elején meg­kezdi az építkezést. Az egész beruházás végleges elkészü­lésének határideje 1965. de- i cember 31-e. — A PÉCSI MŰVÉSZETI GIMNÁZIUMBAN üzembe helyezték az elektromos égető kemencét, amelyet a tanműhelyben a Pécsi Por­celángyár dolgozóinak segít­ségével építettek. — az Állami biztosí­tó megtartotta első nagy ha­társzemléjét Kozármisleny- ben. A határszemlén részt­vevő szakemberek minden egyes táblát alapos vizsgálat j alá vettek, a rovartól- a „pró- I bafagykárig”. — A FÜGGETLENSÉ­GÜKÉRT küzdő népek meg­segítésére alakult Magyar Szolidaritási Bizottság távira­tilag üdvözölte a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabadítási Frontot megalakulásának második évfordulója alkal­mából. — MA DÉLUTÁN 6 ÓRA­KOR Redő Ferenc festőmű­vész nyitja meg a Janus Pan­nonius Múzeum Káptalan u. 2. számú kiállitóhelyiségében Martyn Ferenc porcelánmű­veinek kiállítását. Csipkedi a hideg az arcokat kint az utcán. De itt a Liszt Ferenc utca 14. szám alatt, az udvar végén lévő raktárban 12—13 Celsius fokot mutat a hőmérő ezüstös higanya. A le­vegő páratartalma 65—70 szá­zalékos. s az embernek az a be­nyomása, mintha nem is Pé­csett, hanem valahol Dél-Ame- rikában, az egyenlítő közelé­ben lenne. Hatvannégy mázsa banán­fürt csüng itt az érlelőben 30 —40 kilós törzseken. Zöld alig akad közöttük, a javarésze már aranysárga színű. Pedig Ecua­dorból még éretlenül, zölden érkezett Pécsre Hamburgon keresztül. Hamburgban de­cember 3-án adták fel, decem­ber 12-én érkezett Pécsre, és azóta érik a Fűszer- és Édes­ségkereskedelmi Vállalat érle­lőtelepén. Olyan kényes ez a déligyümölcs, hopr fűthető, kondenzált vasúti kocsikban szállították hozzánk. Egy-egy törzsön 16—20 kiló 45anán van. Maga a törzs súlya is 1 kiló és 60 dekától kezdve 2 kilóig terjed. Paári Mihály, Schmidt Antal és Kuz­ma Lajos segítségével valósá­gos banánszüretet tart most a télben. Görbített élű késsel egymás után vágják le a már beérett banánfürtöket Elő­vigyázatosan szalma-párnára helyezik, hogy ne törjenek ösz- sze. Innen a karton dobozokba kerülnek, és máris szállítják a fűszer-, édesség- és csemege- . boltokba. Kedden Siklósra, Paári Mihály az érlelőtelep vezetője mindennap gondosan felülvizsgálja a fürtöket és az érett banánokat leszüreteli szerdán pedig Szigetvárra szál­lítottak nagyobb mennyiséget. Pécsett naponta folyamatos a banánellátás. — A téli vitaminhiányos időben — mondja Buzádi Ist­ván, a FÜSZÉRT Vállalat áru­forgalmi előadója — kitűnő és ízletes gyümölcs a banán. Az emberekben él egy tévhit. Ha barna foltot látnak a banán­fürtön, akkor azt hiszik, hogy az romlott, pedig ez a színező­dés az érettség fokát jelzi. — A banán mellett, szerdán 120 mázsa datolya, 10 mázsa kókuszdió is érkezett. Naponta folyamatos a narancsellátás, és karácsonyig még húsz vagon beérkezését várjuk. Olasz na­rancsból, első osztályúból, je­lenleg is 80 mázsa van raktá­runkon. A közeli napokban pe­dig nagyobb mennyiségű füge­szállítmányra számítunk. Ar­ra törekszünk, hogy a karácso­nyi ünnepek előtt déligyü­mölcsökkel bőségesen ellássuk a város és a megye lakosságát — fejezte be szavait Buzádi István, a FÜSZÉRT Vállalat áruforgalmi előadója. — NEGYEZERÖTSZAZ TÁRSADALMI MUNKA­ÓRÁT ajánlottak fel Mohács város szépítésére, iskolájuk csinosítására a Mohácsi Gim názium diákjai. Eddig több mint 6500 munkaórát teljesí­tettek. — DONOVAN NEW­YORK-I ÜGYVÉD kedden Havannába érkezett, hogy folytassa megbeszéléseit a Castro-kormánnyal, a Kubai ellenforradalmár foglyok szabadonbocsátásáról A. Jelenkor új száma Megjelent a Jelenkor 1M2. I. száma. A folyóiratban Bertha Bulcsú, Lázár Ervin, Bubin Szi lárd, Mészöly Miklós, Ténagy Sándor, és Kiss Dénes írásai, Bohuniczky Szefi tanulmánya. Szabó Ede útijegyzetei találha­tók. A művészet rovatban Ko­dály Zoltánról, Martyn Ferenc­ről, Csont Ferencről és Breuer Marcelról olvashatunk. Csont Fe­renc, Horváth Ferenc és Kassák Lajos rajzai egészítik ki a Je­lenkor ez évi utolsó számát. — A L1PPÖ1 TERMELŐ­SZÖVETKEZETBEN nagy kukoricatermést takarítottak be. Volt olyan parcella, amelyben egy katasztrális hold átlagában 70 mázsa cső- veskukorica termett. — SZÁZNEGYVENHÁR­MAN látogatják a TIT mű­vészettörténeti előadásait a pécsi Leöwey Klára leány- gimnázium növendékei kö­zül, akik a tanév folyamán 6 előadást hallgatnak meg. — A HOSSZŰHETÉNY1 KTSZ megállapodást kötött a Komlói városi Tanáccsal, hogy ezután a családi házak építését elvégzik Komló vá­ros területén is. — PÉCSETT a legközeleb­bi országos illat- és kirakodó vásárt 1963. január 6-án, va­sárnap tartják. — AZ ÉPÍTŐK SZAK- SZERVEZETÉNEK nyugdíj csoportja 1963. január 8-án a szakszervezetek székházában Pécs, Színház tér 1., féleme­leti klubhelyiségben taggyű­lést tart. — SZŰR KÖZSÉG terme­lőszövetkezetében 23 mázsás kukorica átlagtermést értek el az idén, a tervezett 15 má­zsával szemben, májusi mor- zsoltban számítva. A TELEVÍZIÓ műsora 17,50: Kisdobosok műsora. — 18,20: Beszélgessünk oroszul. — 18.40: Magasfeszültség, szovjet kis- film. — 19,05: Telesport. — 19,30: TV-hfradó. — 19,50: Orgonamu­zsika. Pécsi Sebestyén orgona­művész hangversenye. — 20.15: Két „N” úr, magyarul beszélő lengyel film. — 21,55: Szülők.­nevelők egymásközt. — 22,15: Hírek. Felvételire keresünk érett­ségizett fiatalembert, vagy kezdő technikust fizikai munkakörbe műszerkezelönek Pécsi Gáz- és Hőszolgálta­tó Vállalat. Pécs, Légszeszgyár u. 11. Banánszüret a télben 120 mázsa datolya, 20 vagon narancs, 10 mázsa kókuszdió érkezik A jugoszláv írőküldöttség tagj ai a Jelenkor szerkesztőségében A Magyar írószövetség ven- j' dögéként jugoszláv íróküldött- j ség látogatott hazánkba. A j küldöttség vezetője Ivan V. \ Lalics költő, a Jugoszláv író- j szövetség főtitkára, tagjai Ale- i xandar Szpaszov macedón kri- j tikus és esszéíró, valamint Acs j I Károly költő. A jugoszláv írók í kéthetes magyarországi tartóz­kodásuk során\Pécsre is ellá­togattak, s két napot töltöttek városunkban. Felkeresték a Jelenkor szerkesztőségét, részt vettek egy irodalmi vitában, elbeszélgettek a pécsi írókkal Arra a kérdésünkre, hogy mi te látogatásuk közelebbi rnwji i ii iwi ii i»m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents