Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

2 KIAPLO 1962. NOVEMBER 18. ' Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség A magyar kormanyküldött- . 6ég, amely Apró Antalnak, a > Minisztertanács enöi..ielyette- | sértek vezetésével Moszkvában \ gazdasági tárgyalásokat foly­tatott, szombaton délben visz- Bzaérkezett Budapestre. A kül­döttség tagjai: Ajfai Miklós, áz Országos Tervhivatal el­nöke, Osztrovszki György, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Szekér Gyula ne­hézipari miniszterhelyettes és Dobos György, a Nehézipari Minisztérium főosztályveze­tője. * Hogyan tegyük virágzóbbá Baranya mezőgazdaságát Megiijodik a Pécsbánya- te.epj Bányász Férfikar A z elmúlt hetekben kedve­zőtlen hírek érkeztek a \ nagy múltú Pécsbánya j telepi Bányász Férfikarról. \ Vgy hírlett, hogy szétbomlik ec az együttes, mely tavaly ün­nepelte fennállásának 40. év­fordulóját, és amelyet ebből az alkalomból a Szocialista Kul­túráért” érdeméremmel tün- téttek ki. A régi dalosok kiöregedtek, újak nem jöttek. Ez év szep­temberének elejére a hajdani 40—50 tagot számláló férfikar létszáma húszra csökkent. így az utóbbi időben komolyan számolni lehetett a körű« fel­oszlásának lehetőségével. Most azonban örvendetes fordulat következett be a kó­rus életében. Erről így számol be érthető örömmel Ivasivka karnagy: — Az énekkar megmaradt tagjai, valamint a Zalka Máté Művelődési Otthon vezetősége szabályszerű kulturális „hadi­tervet” dolgozott ki, melyet rö­vid időn belül a megvalósítás követett. A húsz dalos felosz­totta egymás között Pécsbánya telep utcáit, dűlőit, a szénbá­nya valamennyi üzem-tésZle- gét. Személyt személy után „agitáltak” meg, hogy lépjen a férfikar tagjai sorába. Első­sorban a fiatalabbakat igye­keztek meggyőzni. Ez a lelkes munka eredmé­nyes volt. falán legjobban az­zal bizonyítható ez, hogy a bányász kulturális napok mai megnyitó ünnepségén már fel­lép az ötven tágat számláló. újjászervezett Pécibányatelepi Bányász Férfikaf is. Jól fizet a négyes A 46. játékhétre 4 401 872 lottó- szelVériy érkezett. Öttalálatos szel­vény nerri vélt. fJágy találatot 15 fdgadő éft el, a ftyeterrtéhyösszeg ügyenként 820 093 forint 75 fillér A hárönltálálátos hyéteniények szá fha 1683. özekre egyénként 876 főú­rim 25 fillért fizetnek. Két talála­tot 74 229 fogadó ért eí, a ityere- tfiéhyössieg egyenként 22 forint 23 fillér. I. Azt mondják egyesek, hogy a mezőgazdasági lakosság szá­ma hihetetlen mértékben le fog csökkenni, a városbaözöniés következtében. Meg vagyok győződve arról, hogy ez igaz, de nem Vonatkoztatható min­den területre. Ahol a táj egy­hangúan sík, az éghajlat ugyan csak egyhangúan kedvezőtlen, szélsőséges, megbízhatatlan az időjárás, ott kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelés gé­pesítésével alig van más, mint az egyhangú gabonatermelés és ez nem igényli a nagyszámú mezőgazdasági lakosság jelen­létét. Nem így van Baranyabam! Baranyában a Duna és Dráva sík, termékeny, nyári harmat­ban gazdag, ha szükséges, jól öntözhető lapálya, a dombsá­gok humusszal borított termé­keny háta, a hegységek verő­fényes déli lejtőssége, az erdős hegyhátak, a patakok völgye halastavakkal,, konyhakertiek­kel páratlan mezőgazdasági le­hetőséget kánál a dolgozó pa­rasztságnak. Ez a belterjes mezőgazdaság leghívogatóbb területe. Ma még valóban von­zó a város, mert gyakran jobb keresetet biztosít. A faluban minden forr, alakul, még nem kész, olyan mint egy épülő új város, melyben még nincsenek jól épített utak, járdák, gyen­ge a világítás, a távolsági köz­lekedés még kialakulatlain, a régi már szűk és kényelmet­len. Sajnos, a fiatalság egy ré­szének — talán a kisebbik ré­szének — nincs meg az a har­cos munkakedve, hogy lele­ményesen, bátran meggyorsít­sa saját falujának korszerű­sítését. Baranyában a táj és a termelés összefüggésében, min­den gépesítés mellett, megma­rad az emberi kéz munkájá­nak napy jelentősége. Azon az úton haladunk, hogy a falut vonzóvá tegyük. Hamarosan meg fog állni a városba özönlés, mert a város viszonylag egyre kevesebbet fog nyújtani, mint a termelő­szövetkezeti összefogás. Ehhez azonban emberek kellenek, ehhez öregnek, fiatalnak ta­nulni kell, ehhez a növények­kel és az állatokkal való tö- Tődés tudománya kell. A faluban az egy főre eső jövedelmet kell fokozni. Ehhez szeretnék pár gondolatot adni. Kérem azokat, akik szívükön hordják a parasztság sorsát, mondják meg Véleményüket az alábbiaktól, írják meg ezt a Dunántúli Naplónak, egyetér- tenek-e az alábbiakkal, vagy sem és miért? Első feladatunk az át tatte­nyésztés niég nagyobb arányú fejlesztése, tehát a bőségesebb s jobb takarmányt erme lés. Á baranyai gazdák értenek a jó­szághoz és kedvelik is az ál­lattenyésztést, mégis, 195«; márciusa óta a szarvasmarha- állomány 93 ezerről csak lOiJ ezerre növekedett, a sertések szánna pedig 264 ezerről 29d ezerre. A mérsékelt ütemű fej­lődésnek több oka van. Az egyik a takarmánykérdéssel függ össze. Ezzel kapcsolatban elmondom, hogy a budapesti kertészeti főiskola egyik kiváló professzora, Magyari-Beck Vladimir lucerna-brikett elő­állítására gépet szerkesztett. Az első gépek már kísérletileg üzemelnek. Típusgyártás még nincs. Magyari-Beck eljárása szerint a lucernát árnyékban 35 százalékos víztartalomig lefoiihyasztják, majd az ilyen szénát igen nagy nyomással briketté sajtolják. A nyomás pillanatokig tartó magas hő­vel mintegy pasztörizálja, te­hát a kártevő gombáktól és baktériumoktól megszabadítja a lucerna-masszát, a nedves­séget kocsonyásítja és meg­őrzi. Az ilyen lucerna brikett 35—40 százalékkal jobb érté- kesülésű, mint a szárított lu­cerna, a vitamintartalma ma­gas fokon őrizhető meg. Kis helyen, tartósan tárolható és igen könnyen szállítható. — Ugyanezt az eljárást az ame­rikaiak is alkalmazzák, de a magyar módszer előnyösebb. Az amerikaiak ugyanis 12—13 százalékra szárítják a lucernát és így préselik a brikettet. Ez a kiszáradt kemény massza azonban nem olyan étvágyger­jesztő hatású a jószág számá­ra, mint a magyar eljárással készült lucerna-brikett Zöldellő lucemaföldön tör­tént kísérlet, s azt mondják, akik résztvették ezien, hogy a tehenek a lucerna-brikettet harapdálták és nem a lucerna hajtásait, olyannyira étvágy- gerjesztő volt számukra ez a tömör, dús táplálék. Ha a brikettet durván felőrölték, jól ették a sertések, a baromfiak és a nyúllak is. így á lucerna sokkal szélesebb körben fel­használható, mint eddig. Nagy táperejével beláthatatlan lehe­tőséget biztosít az állattenyész­tés számára. Baranyában a lucerna vetés- területe a szántóföldnek csak hét százaléka (1961), a vörös­heréé pedig három. A legelő­ink még szerte a megyében, igen sok helyen tüskések, túl- terjedelmesek. Miért? Mert így nincs velük gond, de haszon sincs. A hetvenezer kát. höld legelőnek a fele jobb lenne, ha lenne rajta dús fű. Egy részét 'fel lehetne szántani, fásítani, | erdősíteni, a másik része jó I lenne lucernásnak, vagy más­féle takarmánynövénynek. A I hagyományosan szárított lu­cerna tárolása nagy férőhelyet kíván, éppúgy mint a másféle széna is. Meg lehet oldani a tárolás nehéz kérdését éppen a lucerna-brikett segítségével, mert ez igen sok jószágot szá­mítva is, meglepően Ids he­lyen elfér. Javaslom, hogy a megyei Hazafias Népfront hívja meg Magyari-Beck Vladimir pro­fesszort és szervezzen egy meg beszélést erről a kérdésről. Ezen vegyenek részt a szakem­berek, a termelőszövetkezetek képviselői. Mutassa be a részt­vevőknek a lücema-bfikettet és ha lehetséges, juttasson áz érdeklődő szakertibeféknék pár darabot kipróbálásra. Há pe­dig ió a tálálmány, akkor raj­ta Baranya! Ugyanis elsősor­ban ebben a megyében kell magasra emelni az állattenyész tés színvonalát és ezzel fel­javítani áz egy főre eső jöve­delmet. Ez segít a városon is, mert a tej- és á húshozamót döntően megnöveli, a vérbeli fiatal földművesnek pedig bő­ven hoz a konyhájára. Az ál­lattenyésztés jövedelméből jut új házra, öltözködésre, autóra. Ilyen paraszt pedig nem sóvá­rog az aszfalt után. (Folytatása következik.) (Dr. Szabó Pál Zoltán) hírek November 19—30 között lehet személygépkocsit előjegyeztetni A Csepel Kerékpár- és Mo­torkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat tájékoztatja az új sze­mélygépkocsit Vásárolni szán*- dékozókat, hogy november 19— 30-ig ismét elfogad jelentkezé­seket Volga, WarSzawa, Moszk­vics, Skoda éá WatbUfg tiptríú személygépkocsikra. A Vállalat kéri az érdeklődőket, hogy az Országos Takarékpénztár Va- | lám ennyi fiókjánál november | 19-től kaphátó — a vásárlási teltételeket is tartalmazó — i kizárólag erre a célra szolgáló űrlapon nyújtsák be jelentke­zésüket. Az előjegyzésbe vétel a be­érkező személygépkocsik meny nyiségétől függően történik. A gépkocsik ára változatlan. A Vállalat nem fogad el jelent­kezéseket azoktól, akik 1961. január 1. óta vásárolták úi személygépkocsit. Ugyanésák nem vesznek fel igényléseket Trabant gépkocsikra Sem, a még kielégítetlen előjegyzések nriátt. A lipcsei Pedagógiai Főiskola igazgatóhelyettese és orosz tan­székének vezetője a Pécsi Tanárképző Főiskola munkáját ta­nulmányozták a közelmúltban. Képünkön: Kurt Baller, a lip­csei főiskola igazgatóhelyettese (balról) és Heinz Casper (jobb­ról), az orosz tanszék vezetője dr. Kálmánchcy Zoltánnal, a pécsi főiskola igazgatóhelyettesével beszélget. — DOBI ISTVÁN az Elnö- ' ki Tanács elnöke Marokkó nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte II. 1 Hasszán királyt. — A TERMELÖSZÖVET- j KEZETEK kívánságára 10 nappal meghosszabbították a ! fagykár biztosítások kötési j idejét. Ezek szerint novem­ber 20 és 30 között is köt­hetnek még fagykárbiztosí- I tást a termelőszövetkezetek. | — A MECSEKI ERDŐ- \ GAZDASÁG 18 500 folyómé- I tér fenyőfát biztosít kará-\ csongta a kereskedelem té-1 szére. Az ünnepi igények ki­elégítésére még négyszer eny- nyi karácsonyfát rendeltek más ellátóktól. — MŰANYAG pörgőket készít nagy mennyiségben karácsonyra a Pécsi Házi­ipari Szövetkezet, mely iránt igen nagy az érdeklődés a ke­reskedelemben . — AZ OLASZ Kommunis­ta Párt sajtóirodája közölte, hogy Palmiro Togliatti gyen­gélkedik, és ezért egy hétig ágyban kell maradnia. — ÖTSZÁZHARMINCEGY személypépkocsit vásároltak ebben az esztendőben me­gyénkben. Ebből a pécsiek 269 darabot. — FELÚJÍTJÁK a közvi­lágítási lámpákat Pécsett a Perczel és a Munkácsy Mi­hály utcában a DÉDÁSZ dol­gozói. — A POSTA Vezérigazga­tóság közli, hogy november 18-án a Mezőgazdasági Mú­zeum alapításának 65. évfor­dulója alkalmából 8 értékből álló ragadozó madarakat áb­rázoló bélyegsorozatot bocsát a forgalomba, (IS.) A parketten a tradicionális argentin tangó mellett legdi­vatosabb táncokat, a twistet és n cárioeát is táncolták. Szá­momra kissé szokatlan volt a mód, ahogy a férfiak táncra- Kéilék á nőket. EZ a ihűvélet fninőösSZö égy hártyág intésre szorítKözotl. Erédméhye mégis mindig Villámgyors. A kivá­lasztott hölgy felugrott kt aaz* tál mellől és alázatos mosoly- lyal követte a .teremtés koro­náját’. A felkérés ilyen egy­szerű és mellékésen nagyképű módja ellenére sem próbáltam táncolni — vagy talán éppen azért. Egyszerűen ittam a coca- colát, mint a többiek és azon elmélkedtem, hogy lám a föld­kerekség minden részén lehet a karnevál egyeseknek Vidám, másoknak unalmas. Argentínai impressziók Buenos Alfek Egész nap á Város középpontjában nyüzsgő héhány ázéZéZer émbéf háh- gyabólyában tolongtam. Végig gyalogoltam az ÁVefllda Gór- Mentésen a Cotdó&áift, a Flori­dán, a Tuountefton, á Mai pun. a Carlos PeHegrinin, aztán el­fáradva leültem egy elegáns fris cukrászdában, az Avenida lieuve Julion. Narancsszörpöt rendeltem s köziben egy Bue­nos Airesről szóló kiadványt olvasgattam. Ez áűlt bernié: Buenos Aires lakossága (az elő városokat is beleszámítva), hét­millió, 22 képZ5tnűvésiZéti kte állítóterme, 56 reprezentatív szállodája, 55 előkelő étterme, 43 mozija, 45 kórháza, 37 könyvtára, 28 múzeuma, 108 tere és parkja, 51 napi és heti­lapja. 15 politikai pártja, 13 rádióállomása stb. van. A kiadvány tanulmányozá­sából az egyik közeli üzlethe­lyiségben felharsanó erőteljes férfihang riasztott fél. Az Üzlet körül embereik gyülekeztek. Kíváncsian csatlakoztam hoz­zájuk. Kiderült, hogy árverés lesz. Az tlzlét falait óriási ké­pek díszítették, a polcokon ezüst serlegek, Vázák, üveg­szekrényben aranyláncok, ci­garettatárcák, púderes dobo­zok, nyakláncok, melltűk, bnil- liánsok. Egy emelvényen ma­gas pulpitus mellett állt á ki­kiáltó. Arany karkötőt tartott a kezében és így kiáltott: treinta mii (30 ezer). Az em­berek egymásra bámultak, bű- völten hallgatták a nagy szá­mot. A kikiáltó vasbotjával a pulpitusra ütött és folytatta: veinti neuve mii (29 ezer). Új­ból csend. Aztán megint égy ütés, újabb igé: harmadszor... senki sem jelentkezett. A ki­kiáltó a mellétté segédkező nőnek nyújtotta a karperecét és égy órét fogott a kezébe. Az egész história élőiről kez­dődött. Erre sem akadt vevő. Később aztán valaki megvett egy briliánssal díszített apró melltűt, másvalaki pedig egy töltőtollat,. Buenos-Airesben mindent le­het árverésen venni. A kikiál­tók karül emberek százai gyűlnek össze, várva a jó al­kalomra, hátha valamilyen ér­tékes tárgyat olcsón megvehet­nek, hogy aztán később busás haszonnal továbbadják. A Pa- cifico Csarnok megvételére mégsem vállalkozott senki. Az argentin lapok „a század leg- stkertelenebb árverésének” ne­vezték. A csarnok tulajdonosa a Sah Martin Vasúttársaság a kormány ipari titkárságát és a MUncipiale bankot bízta meg az árverés lebonyolításával. A kitűzött napoft kíváncsiskodók Óriási tömege gyűlt össze a helyszínén, de á kikiáltó iáim den kísérlete eredménytelen maradt. Egy óra múlva aján­latok hiánya miatt elhalasz­tották az árverést. Bár ezén áz eredménytelenségén nem lehet csodálkozni, hiszen a ki­kiáltási ár 600 millió peso, azaz közel 8 millió dollár volt. Egy vasárnap délután isme­rőseim autótúrára invitáltak. Az öreg és apró Fiat nagy nyögéssel cipelte a beleprése- lődött öt embert. De vala­hogy azért haladtunk. A for­galom ilyenkor jóval kisebb az utcákon miirt hétköznap. Aki csak teheti, vasárnap kimene­kül a városból a közéli erdők­be, folyópartokra, fürdőkbe. A Generál Paz autósztrédán igye keztünk az Ezeizie repülőtér felé. Útközben ismerőseink megmutatták a házat, amely­ben nemrégen még Eichmann lakott. Kerttel körülvett, fák árnyékolta kis családi ház. Eichmann elrablása — világo­sítottak fel utitársaim — nagy pánikot keltett a második vi­lágháború után Argentínába menekült nácik között. Azóta sokan közülük Paraguayba és més délamerikai országba me­nekültek. Sokan élnek itt a legnagyobb nyugalomban olya­nok, akiknek európai bírósá­gok előtt lenne a helyük. Rá­adásul igyekeznek híveket to­borozni maguknak Argentíná­ban, hirdetik a zsidók álacso- nyabbrendűségét ég dicsőítik a nyugatnémet militarista tö­rekvéseket. S mindért nem ti­tokban, bujkálva teszik, ha­nem törvényesen, Argentíná­ban megjelenő hivatalos né­met nyelvű lapjukon keresz­tül. Beszélgetés közben meg iá érkeztünk a délamerikai kontinens egyik legnagyobb repülőteréhez az Ezeizie-hez. A repülőtér körül mindig olyan nagy a tömeg, mintha Valamelyik űrutas fogadására vágy búcsúztatására készül­nének. Az argentinok ugyanis nagyon szívesen sétálgatnak itt a repülőtép és á kikötő kö­zött. Ezrék Rullámzanak az úton. S a hatalmas repülőté­ren szinte percenként indul­nak, érkeznek a gépiek össze­kötve Buenos Airest a világ minden részével» (Folytatása következik.) — A MEGYE kisipari sző* vetkezeteiben jelenleg 14 bri­gád 120 tagja versenyez a szocialista cím elnyeréséért. — GIMNÁZIUMI HÍR­ADÓ címmel jelent meg nem régiben a mohácsi gimnázi­um KISZ szervezetének tájé­koztatója első száma. — A SZÍNHÁZ- és Film­művészeti Főiskola á színészi szakra felvételt hirdet az 1963—64-es tanévre 18—22 éves fiatalok részére. A fel­vételi kérelmet életrajz, érettségi bizonyítvány, mun­kahely ajánlás melléklésével a főiskola címére: Budapest, VIII. Vas utca 2 c, kell be­küldeni. — A KPVDSZ megyebi­zottságának statisztikája sze­rint a kereskedelmi és ven­déglátó szakmákban dolgo­zóknak 80 százaléka vesz részt á kongresszusi munka- versenyen. Ma már 146 a szocialista címért küzdő bri­gádok száma a kereskede­lemben és a vendéglátó ipar­ban. A TELEVÍZIÓ MOSÓRA: 16.00: Vidám délelőtt gyerme­keknek. — 12.55: Tatabánya—Bd. Vasas bajnoki labdarúgó-nlérkő- zés. — 17.00: Asztalitenisz netn- zetközi bajnokság. — 19.0Ó: Kép­ről — képre. — 19.50: Jelentés, költői est Majakovszkij mflvél- ből. — 20.30: TV-híradó. — 20.5U Aki átmegy a falon. — VSZK- fiini. — 22.20: íelespofl. — 2ti35: Hírek. Szovjet, nénifi^ és cseh­szlovák professzorok látogatása Pécseit Mozgalmas hét kezdődik a TIT megyei titkárságán. Hét­főn érkezik Pécsre dr. Gorst Wolff gramm professzor, a hal­lei egyetem rektorhelyattese a TIT kémiai szakosztályának vendégeként. Ellátogat a Ta­nárképző Főiskola műszaki és kémiai tanszékére, majd a fő1 iskola tanácstermében „A ké­miai ismeretterjesztés felada- tai, tapasztalatai, valamint a politechnikai oktatás problé­mái az NDK-ban” címmel elő­adást tart a pécsi kémikusok részére. Másnap, november 20-án dr. Gerhardt Jannermann ros­toki egyetemi tanárt látja ven­dégül az agrár szakosztály és a MTESZ agráregyesülete. A professzor három napot tölt Baranyában és a „Mezőgazda­sági üzemszervezés problémái az NDK-ban*' címmel a járási­tanács dísztermében tart elő­adást szerdán reggel a TIT ag­rárszakosztályának megyei plenáris ülésén. Szerdán érkezik városunkba G. A. Matvejev szovjet pro­fesszor, a műszaki tudományok doktora Moszkvából és a Pécsi Hőerőműben a TIT és MTESZ rendezésében „Szovjet tapasz­talatok erőművi és kazánházi olajtüzelésre” címmel tart előadást az erőmű és az érde­kelt pécsi üzemek mi zakl gárdája részére. Másnap, csü­törtökön Komlóra látogat, ahol a délelőtti órákban a Komlói Erőműben megismétli előadá­sát. k 9

Next

/
Thumbnails
Contents