Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-17 / 269. szám

»88. NOVEMBER 17. T\i*«nW 3 Mi a helyzet az ifjúsági lakásépítésnél? A határidő-eltolódások okai — 19 házat szilveszterig felállítanak Bara nja őszi számvetése — 815 MILLIÓS BERUHÁZ ÁS VALÓSULT MEG OKTOB ER 1-IG — LEMARADÁSOK AZ EXPORTCIKKEK TERMELÉSÉBEN — 44 EZER EMBER DOLGOZIK A MEGYE IPARÁBAN. ÁTLAGKERESET: 1846 FT. — KITŰNŐ TERMÉSÁTLAGOK AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN — 1.7 MILLIÁRD FORINT VOLT A KISKERESKEDELE M FORGALMA Nemnég levelet kaptunk a KISZ lakásépítési társulatá­nak egyik tagjától. Aggódott Aiig válaszoltunk reá, újabb levelet hozott a posta, ezúttal Szomják Tibor MÁV műszaki felügyelőtől. Szintén aggódott, s mintha csak aggályait akar­ná igazolni az élet levelével egyidőben olyaii hírek jutottak a fülünkbe, hogy az 1962 vé­gére tervezett átadási határ­idő féü évet eltolódik, a társulás egy-egy tagjára kirótt 1000 munkaóra pedig 500—600 órá­val emelkedik. Jogos-e Szomják Tibor és mások aggodalma, vajon mi az igaz és mi a valóság az előbbi hírekből? Erre kerestem vá­laszt az építkezés színhelyén, Kertvárosban. A hitelhiány és a saiahhegyi robbanás „A határidő eltolódásról meg a munkaóra megemelkedésé­ről szóló hír sajnos igaz” — mondta Kukái Sándor, a fiatal építésvezető. Hozzátette most már nem tudnak pontos időt mondani a házak átadásáról, hiszen sok fibjg attól, hogy mikor lesz tavasz. Egy biztos: a lakótelep jövő év első felé­ben, tehát legkésőbb június 30-ig elkészül. A határidőeltolódás gyöke­rei még a tavaszra nyúlnak : vissza, az OTP ugyanis csak július elején folyósított hitelt a lakásépítő tagságnak. Mivel nem volt pénzük, nem tudtak vasat és más anyagot venni, s panelgyártás helyett kevés­bé fontos munkákkal kellett foglalkozniok. Sajnos a már egyébként is későn kezdődő panelgyártás sem volt zavartalan. A júliusi és augusztusi nagy hajrá után (ebben a két hónapban jól ha­ladtak igen sok panel ké­szült!!!' bekövetkezett a szep­temberi tragikus végű salak­hegyi robbanás. Egy hónapig megszakította a panel gyártást, hiszen salak nélkül nem tud­tak dolgozni. Ha ez a robba­nás n:cs. még reménykedni le­hetett volna abban, hogy az év végéig befejezik a panelgyár­tást s felállítják a házakat, s ha nem is lesznek készen a határidőre, és télre csak a szerelési munkák maradnak. Igv sajnos csupán a panelek kétharmadát készíthették el s a többi gyártásához már csak tavasszal tudnak hozzáfogni. Ebben lehetne összefoglal­ni azt. amit Kukái Sándor a késés okairól mond. Kétségte­len, hogy szavaiban sok az igazság, mindezeket figyelmen kívül hagyni nem lehet. Hoz­zátenni mégcsak annvit kell, hogy néha a vezetőség is erélytelennek bizonyult vagy nem szervezte meg kellőkép­pen a mnukát, s viszont: a tagságból sem adta mindenki azt, amit a vezetőség joggal el­várhatott volna. Bár a többség derekasan dolgozott, voltak akik nagy kínnal-keserwel tudták összeszedni az ezer órát, sőt: egy családot ki kel­lett zárni, ketten pedig ott­hagyták az építkezést. Nem pusztíthat a tél Hogy a tagság és a vezetőség közötti félreértéseknek és eset­leges bizalmatlanságoknak ele­jét vegyük (az ilyesmi sosem vezet jóra) elmondjuk, hogy mit hiányol Szomják Tibor a levelében. Szomják elvtáns, mint írta, műszaki ember szemével igye­kezett körülnézni a kertvárosi építkezésen. A többi között úgy találta, hogy a panelek teherbíró szilárdsága nem éri el a kívánt mértéket, a nyí­lászáró szerkezetek téli táro­lása nem megoldott és így to­vább. Kukái elvtárs szerbit nincs baj a teherbíró szilárdsággal. Igaz, hogy öt-hat panel a kö­zelmúltban megrepedt, ennek azonban nem a kellő szilárdság hiánya, hanem az volt az oka, hogy a jelzett panelek a hű­vös időjárás miatt rendkívül lassan száradtak, s idő előtt mozgatták meg. A kívülről száraznak látszó panelt ugyan­is nem lett volna szabad meg­mozgatni. A hibát kijavították s Kukái elvtárs szerint ez a probléma többé nem létezik. Mint mondotta, nagy tömegek laknak még az országban vályog, illetve vert falú házak­ban, s a panelek teherbíró szi­lárdsága tízszerese a vályog- és vertfal szilárdságának. Hozzá­tette, hogy annyira biztos ma­gában, hogy hajlandó egy te­herbíró szilárdsági próbába beleegyezni. Az építésvezető közölte, hogy már hetek óta verekszenek egy NCK-daruért, s remélik, a kö­zeljövőben egy olyat, rosszabb esetben egy másikat sikerül szerezniük. Ugyanis még ebben az esztendőben össze akarnak szerelni és fel akarnak állítani 19 házat, ami már azért is jó lesz, hogy a tagság szemlél­tető képet kapjon munkája el­ső eredményeiről. A 19 épület felállításával megoldódik a nyílászáró szerkezetek és min­den kényes anyag téli tárolá­sának problémája is, hiszen a 19 ház 38 lakásában nem lesz helyhiány. Járda is lesz Ami az 500—600 óra pluszt illeti, az bizony nagy meny­nyiség. Aligha nevezhető sze­rencsésnek, hogy a tervbe vett óraszámot ilyenkor kellett megemelni. (Kukái elvtárs sze­rint a tervbe vett 70 ezer órá­ból túl sokat, 13 órát vett el a salakkitermelés.) Mindez arra mutat, hogy a tervezői számítások pontatlanok vol­tak. Mindezt le lehet, sót le kell szögezni a további pa­naszkodások ellenben aligha vezetnének célhoz. Amint Ku­kái Sándor mondja, ha lakást akarunk, a jelzett óraszámot teljesíteni kell. Azzal érvel, hogy magánéoítkezésre is el­megy 1500—1600 óra (két konk­rét példát ismertet a közel­ből), sót, ott még az anyag után is szaladgálni kell, itt pe­dig a tagság mentesítve van e. j1. Kukái Sándor végül közölte, hr' ...... " ’-1 i«en jól áll a pé nzgazdálkodással. A sok munka nem volt hiábavaló: még mindig 3 millió forintjuk van, holott minden tartozásu­kat kifizették. így az eredeti tervtől eltérően járdát — eset­leg még mást is! — tudnak a telepre építeni, ami nem is lesz rossz, mert. nagy arra a sár. * így lehetne összefoglalni a kertvárosi tapasztalatokat. Bár hibákban nem volt hiány, az építkezés a hibák ellenére is halad, s ha késve s több óra árán is, de meglesz, amit akar­nak. A kisebb falunak beillő település a jövő év első felében felépül, s a KISZ kezdeménye­zőkészségét, önállóságát, a fia­talok alkotóerejét hirdeti majd. — Magyar — A karácsonyi pulyka mellé bizony jól esik a friss, zöld saláta. Hogy ez hiú ábránd? A siklósi Magyar-Bolgár Testvé­riség Tsz például szolgálhat mindkettővel. A pulykák híz­nak, már most megnyomják a három kilót, a saláta meg las­san fejesedik. A karácsonyi ün­nepekre 6000 fiatal hízottpuly­kát és kb. 10 000 fej friss sa­látát küld a boltokba a szövet­kezet. De híznak már a karácsonyi pulykák Ocsárdon, Csonka- mindszenten és még egy sor baranyai tsz-ben. Az ünnepek­re több tízezer pulykát hoz forgalomba a kereskedelem. Fejessalátából is több érke­zik a cseníegeboltokba a tava­A Statisztikai Hivatal me­gyei igazgatóságának három­negyed éves tájékoztatója ren­geteg érdekes adatot közöl megyénk gazdasági életéből. Ami a tervek teljesítését illeti, nem éppen hízelgőek a tények. A régi betegségből nehezen tudnak ipari üzemeink és vál­lalataink kilábalni: aránytalanul sok feladat, ma­rad a negyedik negyedévre. Normális körülmények kö­zött — idény jelleget és idő­járási befolyást nem számítva — egyenletesen kellene meg- oszlani az éves terv teljesíté­sének, vagyis október elsejére legalább az éves terv 75 száza­lékát teljesíteni kell. Ezzel szemben a megyében lévő mi­nisztériumi irányítási vállala­tok 74,8 százalékra, az állami helyiipari vállalatok 76,8 szá­zalékra (ez a legjobb helyzet és arány), a szövetkezeti ipar­ban pedig 69,8 százalékra tel­jesítették az éves tervüket. Ettől függetlenül az éves tervek teljesítése biztosítottnak látszik, de mégis szükséges lesz egy kis „éwégi hajrá”. Ez vonatkozik a pécsi bánya­üzemekre, s különösen az ex­port cikkeket termelő üzemek­re. Lemaradás a Sopianában és a Szigetvári Cipőgyárban. Az export cikkek termelésé­ben főleg az első félév volit nagyon gyenge és olyan lema­radások álltak elő, hogv azt a harmadik negyedév jobb mun­kája sem tudta pótolni. A har­madaik negyedévben 3.4 száza­lékkal túlteljesítettük az ex- parttervünket. Az éves tervből az időarányos részt fi "velőm­be véve 4,3 százalékos a lema­lyinál. Egyre több termelő­szövetkezet használja ki hajta­tóházát a palántanevelésen kí­vül téli primőr melegágy! zöld­ségféle termesztésével. A sik­lósi tsz harkányi kertészeté­ben most folyik a tönkrement melegvízcsövek cseréje. Az új csövek lefektetése után a tsz — a harkányi melegvíz fel- használásával — folyamatos téli hajtatóüzemre rendezke­dik be. Nagyobb mennyiségű friss zöldséget, salátát szállít a karácsonyi ünnepekre a íelső- szentmártoni, sellyei, bólyi és szabadsrentkirályi tsz is. A Komlói Köztisztasági és Kertészeti Vállalat zöldség- kertészete Komló ellátására készül. A vállalat zöldségüze­radás, amely igen jelentős és nehezen hihető, hogv az év végéig be tudják hozni a le­maradást. A Sopiana Gépgyárban már így is csökkentették az éves tervet közel tíz száza’ékkal, de a harmadik negyedév végéig a csökkentett tervet is csak 71 százalékra teljesítették. Jelen tős a Szigetvári Cipőgyár le­maradása is. eeyetlen mentség talán az, hogy a cipők minő­sége ebben az évben tovább javult. Emelkedett a kommunális beruházások aránya. A beruházások összege igen nagy Baranya megyében. Ez év első kilenc hónapjában meg­valósított, illetve üzembehelye­zett népgazdasági beruházá­sok értéke 814,6 millió forint volt. A beruházások zömét központi erőforrásokból valósí­tották meg. A beruházások szerkezeti megoszlása a következő képet mutatja; a nagyobb részt 63,3 százalékot építkezésre fordí­tották, ezen túl a beruházások 73,7 százaléka termelő, 26,3 százaléka pedig kommunális jellegű volt. A termelő jellegű beruházások nagyobb részét a nehézipar területén használták fel. A kommunális beruházá­sok részaránya az összes beru­házási költségből az idén kö­zel 5 százalékkal volt több, mint a múlt évben. Legjelentősebb beruházása­ink közé tartozik a Zobák- akna építése, a pécsújhegyi szénmosó rekonstrukciója, az egyetemi építkezés, a Porcelán gyár új csarnokának építése, az István-aknai építkezés, s még számos, összesen 59 úgy­nevezett értékhatár feletti be­ruházás. A szép és nagy össze­mében már most kapható friss saláta, petrezselyemzöld, kará­csonyra újabb 4000 fej salátát szállítanak a komlói boltokba. Januártól kezdve folyamato­san, egész télen át friss meleg­ágy: zöldséget, retket, kb. 10 ezer csomó zöldhagymát, majd tél végén, tavasz elején üveg­házi paprikát, paradicsomot hoznak forgalomba. Kár, hogy a Pécsi Kertészeti Vállalat nem követi példájukat. gek mögött azonban nehézsé­gek is vannak. Sok beruházás elhúzódik, nem valósul meg időre. A megye szocialista iparában a múlt negyedévben átlagosan 35 ezer 717 munkás és 8 ezer 376 alkalmazott dolgozott. A dolgozók vándorlása még min­dig nem csökkent; kilenc hó­nap alatt 8503 munkást vettek fel. s ugyanakkor 6848 mun­kást bocsátottak el. A harmadik negyedévben a szocialista iparban foglalkozta­tottak számára 290 millió fo­rint munkabért fizettek, 5,8 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A munkások átlagos keresete ebben az időszakban 2261 fo­rint volt, (az országos átlag 1681 forint) 2,4 százalékkal több, mint egv évvel korábbam Figyelembe kell természetesen venni, hogy augusztusban fi­zették ki a bányászok hűségju­talmát, amely emelte az átla­got, anélkül a munkások átla­gos keresete 1846 forint volt a harmadik negyedévben. Érdekességként kell megje­gyezni. hogy a megyében 4013 kisiparos működik, közülük 1017-en Pécsett dolgoznak. ,— Egyébként a kisiparosok szá­ma állandóan csökken. A köz­ségekben nagy hiány van bognár, kovács, szabó, cipész és fodrász kisiparosokból, hSet- ve ezekben az iparágakban nem kielégítő a lakosság ellá­tása. A legtöbb búzát a mohácsi járásban termelték. A megye járásai közül a mo­hácsában termelték a legtöbb búzát, összesen 21 ezer tonnát. Az átlagtermések is ott voltai a legmagasabbak; egy kataszt- rális holdról 13,4 mázsát taka­rítottak be átlagosan. A kalászosokból különösen az állami gazdaságok értek el szép eredményeket. A Sátor­hely—Bólyi Gazdaság összesen 93 ezer mázsa búzát termelt. a holdankénti átlagtermésük 22 mázsa 80 kilogramm volt. En­nél magasabb átlagot csak a szentlőrinci tangazdaságban produkáltak; 23,4 mázsás volt az átlaguk egv hóidra számít­va. A kereskedelem forgalma 1,7 milliárd tarint volt az év első 9 hónapjában. Legfőképpen a a vegyesiparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek iránt volt nagy a kereslet. te G. L — A vártnál nagyobb sikere volt a kétnapos ételbemutatónak Híznak a pulykák, zöldellnek a primőr saláták „Minél több mosolygó arcú gyermeket...“ Pécs és a megye ipari fejlő­déseve’ együtt haladt egész­ségügyi. intézményeink fejlő­dése is, de érthetetlen módon a gyermekgyógyászattal, ponto­sabban a gyermeksebészettel egyedül a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Gyermekklini­kája foglalkozott, egyre na­gyobb nehézségekkel. A mind­össze 25 ágyas gyermeksebé­szet távolról sem elégítette ki az egyre aggasztóbban sűrű­södő igényeket. Pedig Pécsett van a Megyei Gyermekkórház is, amelyet némi dicsekvéssel az ország lenagy óbb gyermek­kórházának titulálunk, azon­ban ebben a dicsekvésben 'benne rejtőzik az önkritika is. Milyen gyermekkórház az, amelyből hiányzik a sebészeti osztály? Nem agyszer a gyermekkór­házban derült ki, hogy a be­szállított és megvizsgált kis páciens betegsége nem belgyó­gyászati, hanem sebészeti eset és ilyenkor lutri volt. hogy lesz-e helye a gyermekklinika sebészeti osztályán. S hová veretett ez? A legjobb esetben óda. hogy a lázas beteget újra mentőkocsiba kellett helyezni ás átszállítani a gyermeksebé­szetre. Kinek használt ez? — Annyi bizonyos, hogy sem a mentőknek, sem a két intéz­ménynek, legkevésbé pedig a betegnek. S ha sok év után végre arról számolhatunk be, hogy megoldódott ez a problé­ma is, akkor elsősorban a gyermekkórház vezetőségét il­leti érte elismerő szó. Szinte saját erőből teremtették meg Pécs város és a megye máso­dik gyermeksebészetét. Egyetlen támaszul a III. ke­rületi-tanács nyújtott segítő kezet az új intézmény létre­hozásához. ök adtak anyagi támogatást a belső munkák — (festés, csempézés, padlóburko­lás stb.) elvégzésére. És ha szabad egy gyermek­sebészeti osztályt remekműnek tisztelni, akkor ez a jelző min­denképpen ráillik erre a rend­kívül fontos, hasznos intéz­ményre. Sok klinikát, kórhá­zat láttam már, de a maga miniatünségében is ennyire korszerű, kifogástalan beosztá­sú osztály csak a Legjobbakhoz sorolható. S hogy a vélemé­nyemmel ne maradjak magam­ra, ez volt a benyomása róla a szovjet, lengyel, csehszlovák, osztrák, német szakemberek­nek is, aürik legutóbbi látoga­tásukkal’ a legmelegebb elis­merés hangján nyilatkoztak a 25 ágyas új sebészeti osztály­ról. A magas mennyezetű, vi­lágos, levegős szobák más-más pasztellszínekkel festett falai, a szobákat elválasztó átnéző ab­lakok nemcsak a nővérek mun káját könnyítik meg, hanem a kis betegek kedélyállapotát is előnyösen befolyásolják. Ami pedig mindennél elis- merósreméltóbb, az új osztály ápolónővéreit sem kellett más kórházból „importálni”. Szin­te néhány h^t alatt elsajátí­tották a műtéti előkészítést, az utókezelés, valamint a sebé­szeti problémákkal járó egyéb speciális tudnivalókat, ami azért is figyelemreméltó. mert ezideig a műtősön kívül vala­mennyien belgyógyászati be­osztásban tevékenykedtek. Az új gyermeksebészeti osz­tály hivatalos megnyitóját tu­lajdonképpen csak a jövő hé­ten tartják meg. de a 25-ből 12 ágy márts foglalt, ami azt je­lenti, hogv az első tizenkét műtéten már túl vannak. Az öt' esztendős Szőke Lacika ne­vét alighanem piros tintával jegyzik be az orvosi naplóba, j mert ő volt az első páciens, ő „avatta” fél legelsőnek a se- ' bészeti oszálv hófehér ágyát, műtöszobáját. Valami mégis hiányzik a teljességből. A lábadozó bete­geknek, a látogatóknak nincs társalgója, várószobája. De van egy eléggé tágas nyitott tera­szuk, amit csekély anyagi hoz­zájárulással nappali tereimmé alakíthatnának át. Azt kelle­ne üvegfallal, tetővel, némi dísznövénnyel ellátni és már a téli hónapokban betölthetné rendkívül fontos rendeltetését Azonban úgy értesültünk, hogy a megyei tanács ígéretet tett a hozzájárulásra, ami hamaro­san megoldja ezt a problémát is. De még ezen felül is hoz­zátartozik valami a teljesség­hez, amire dr. Halmos László a gyermeksebészet főorvosa adta meg a választ. Amikor búcsúzóul megkérdeztem, hogy új munkahelyén van-e valami különösebb célkitűzése, csak annyit válaszolt: — Minél több mosolygó arcú gyerekeit szeretnék látni Azt hiszem ennél komolyabb alaposabb választ nem Is kí­vánhatunk egyetlen orvosunk­tól sem — «• sár. — November 14—15-én rendezték meg az Olimpia étterem­ben a nőtanács és a Pécsi Vendéglátó Vállalat ankéttal egybe­kötött ételbemutatóját, mely a vártnál nagyobb sikert: hozott A meghívott 200 vendég helyett mindkét napon négyszázan jelentek meg az Olimpia étteremben. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a bemutatott nyolcféle hideg- és melegétel« valamint hatféle sütemény rövid időn belül elfogyott, s hogy a második napon nyolcnál több pincért kéllett igénybe venni a vendégek kiszolgálására, s külön, elárusítóhelyet létesíteni a „ha zairányuló” forgalomra. A bemutatón dr. Tamási Mihály osztályvezető tartott rövid beszámolót, s ismertette, milyen könnyítéseket terveznek a Pécsi Vendéglátó Vállalatnál, a dolgozó nők házámunkájának megkönnyítésére. A bemutató színhelyén recepteket, techno’ó» giai leírásokat osztogattak a megjelenteknek. * k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents