Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-02 / 257. szám

»82. NOVEMBER 3.

NAPLÓ

Újabb lépés a belterjesség felé Mágocson

Új terv, űj feladatok — Differenciáltabb vezetés — Ésszerűbb munkaerő- és gépkihasználás — Igazságosabb elosztás

Közeledik az év vége, új gazdasági év küszöbén áll újra a közel másfél évtizedes múlttal rendelkező mágocsi Béke Termelőszövetkezet is. Az 1962. évi termelési terv — melyet a tsz szakemberei már jó előre elkészítettek — még nem egyéb, mint néhány gépelt oldalnyi papíros, melyet Sziveri Kálmán tsz-elnök röpke tíz perc alatt olvasott fel a küldöttgyűlés előtt. Ahhoz, hogy kézzelfogható valóság legyen, még nagyon sokat kell dolgoz- niok a mágoqsiaknak. Mégis nem árt belepillantani ebbe a tervbe, mely megszabja egy több ezer holdas gazdaság, ezernél is több ember évi munkáját.

A mágocsiak jövő évi tervében már az első pillanatban észrevehető bizonyos

arányeltolódás

a belterjesség felé.

A szántóföld 64 százalékán — 2664 holdon — takarmánynövényt termelnek, az öntözéses zöldségtermelő területet pedig 190 holdra tövelik. A takarmánynövények ilyen aránya túlzottnak tűnik, de ha bepillantunk a tstz állattenyésztési tervébe, s ha tudjuk, hogy ebben az évben is több vagon takarmány-, abrakkölcsönt volt kénytelen felvenni a tsz, rögtön nem látjuk túlzottnak.

A mágocsi tsz-t eddig is állattenyésztő gazdaságnak ismertük s a tsz jövő évi terve ezt csak megerősíti. Az áruértékesítési tervet zömmel állatok és állati termék értékesítéséből teljesítik. 1963-ban összesen 480 hízó- és tenyész- marhát, 1850 hízó- és tenyész- sertést, 300 juhot és kimondani is sok, 74 500 baromfit — ebből 12 000 pulykát — értékesítenek, tojásból félmillió, halból 1,7 millió, tejből 1,4 millió forint lesz a bevételük. A jövedelem zömét tehát az állattenyésztés adja. míg a növény térni észt ősből 7, addig az állattenyésztésből 14,5 millió forint lesz a jövő évi bevételük.

A mércét az idei évhez képest magasabbra emelték Mágocson, s a belső arányok megváltoztatásával újabb lépést tettek a belterjesség felé, ugyanakkor nem feledkeztek meg arról sem, milyen módon teljesíthetik ezt az igényesebb, nagyobb tervet. Mint ahogy az élet, a fejlődés diktálta a belterjesség felé való eltolódást — hiszen a gépesítéssel a korszerű agrotechnika alkalmazásával bizonyos munkaerő szabadul fel, s az így feleslegessé vált tagokat belter- jesebb kultúrák — lásd zöldségtermesztés — bevezetésével tudják foglalkoztatni — ugyan úgy az élet diktálja a vezetés, a munkaszervezés megreformálását, a gépekkel való szigorúbb gazdálkodást, az elosztás tökéletesítését.

Iskolai kakaóárnsitás falun

Meleg itallal és különböző csemegével keresik fel az egyes hivatalokat és az iskolákat a földművesszövetkezeti vendéglátó egységek. Ezt az új akciót a tél beálltéval indítják meg. Különböző méretű hőpalackokban kakaót visznek el az általános iskolákba az óraközi szünetek alatt. Ezenkívül friss cukrászsüteménnyel is ellátják a gyerekeket. A hivatalokba és egyes munkahelyekre pedig lángost visznek majd.

De bőségesen áll rendelkezésre hagyományos ital is. 1962. utolsó negyedére 12 ezer hektoliter sör, 4 ezer hl bor, ötszáz hektoliter palackozott hűsítőital és 200 ki gyümölcspálinka várja a vendégeket, a falusi italboltokban és éttermekben. — Több helyen hagyományos disznótoros vaesorát, valamint a vadászterületeken a. híres vadászvacsorákat is megrendezik.

A mágocsiak már tavaly

bevezették az ágazati üzemszervezés t,

ami asz állattenyésztésben igen jól bevált. Az állattenyésztési ágazat vezetője, tehát a fő- állatteny észtő, az év elején megkapta az állattenyésztés tervét, a beruházásokat, a munkaerőt, év végén pedig elszámolt az ágazat bevételével. A növénytermesztést kettéosztották, két agronómus vezette ezt az ágazatot, s így bizony sokszor súrlódások voltak, nem volt meg az összhang, nem volt, aki az egészet összefogja. A jövő évben ezen változtatnak, A főállattenyésztő mellett kijelöltek egy föagro- nómust is, aki a növénytermelési ágazatért felelős. Közvetlen irányítása alá tartozik két ágazatvezető, az egyik a búza, árpa, kukorica, takarmánykeverékek és a silótakarmányok termesztéséért felelős, a másikhoz tartozik a burgonya, cukorrépa, dohány, rét, legelő, pillangósok, istállótrágyázás, kertészet, szőlő, gyümölcs. A két ágazatvezető megfelelő brigádokkal és munl.csapatokkal rendelkezik. Ez már bizonyosfokú szakosítást is jelent, újabb előrelépést a szervezettebb, jobb gazdálkodás felé. A speciális brigádok létrehozásával a brigádvezetők, ágazatvezetők felelősek a munka átvételéért, s így jobban ellenőrizhetik azt is, hogy el nem végzett munkáért senki ne vehessen jogtalanul bért az egész közösség rovására.

Az igazságosabb elosztást szolgálja az az intézkedésük is, mellyel csökkenteni kívánják az órabéres munkák számát:. A munkafolyamatot és a munkabér közötti aránytalanság talán legsúlyosabban a traktoros brigádnál jelentkezik. A szállítást végző traktorosok bére aránytalanul magasabb mint a talajmunkát végző traktorosoké. A tsz vezetői helyi normák kidolgozásával akarják ezt az aránytalanságot megszüntetni, hogy ösztönzőbbé tegyék a szántási és egyéb talajmunkákat.

A tsz jövő évre is tervezett traktorvásárlást, ugyanakkor a szakemberek kiszámították, hogy a jelenlegi géppark nincs kihasználva. Az elmúlt négy hónap

gépkihasználását

vizsgálva

kiderült hogy a DT-traktorok a négy hónap átlagában a műszaknormát csak 68 a Super Zetorok csak 88, a kis Zetorok

pedig csak 85 százalékra teljesítették. Száz százalékos gépkihasználást követelni persze képtelenség, de különösen a szántó traktoroknál a 68 százalék nagyon alacsony. Érthető a tsz vezetőinek az a törekvése, hogy jobb irányítással és a béraránytalanságok rendezésével nagyobb követelményeket támasztanak. Mivel a traktoros brigád éjszaka is dolgozik, bevezetik a tsz-vezetők éjszakai inspekciózását is, mert az éjszakai ellenőrzés eddig nem történt meg folyamatosan. Ugyanakkor a traktorosoktól megkövetelik, hogy to- i vábbképezzék magukat, és a jövő év folyamán minden ; traktoros szerezze meg a jár- j művezetői jogosítványt.

A javaslatokat a küldött- j gyűlés nagy tetszéssel fogadta, s ez biztosíték arra. hogy ezt a szép tervet teljesíteni is tudják. A mágocsi tsz fejlettségi fokán már nem elegendő minden áron sokat termelni, hanem ugyanúgy, mint az állami gazdaságokban, előbbre kell lépniök az olcsóbb és korszerűbb gazdálkodás felé. Ez közös érdekük. j

Jubileum az AHatkertben

30 éves a pálmaház és az akvárium

, Nevezetes évfordulót ünnepel a fővárosi állat- és növénykert: 50 évvel ezelőtt nyílt meg pálmaháza és akváriuma. Annak idején, 1912-ben a maga nemében mindkettő a legnagyobb voll az országban, s bár a második világháború alatt teljesen elpusztultak, 1952, illetve 1955 évi újjáépítésük óta ismét visszaszerezték elsőségüket.

A pálmához és az akvárium látogatóinak száma évről évre nő. Oka: az élővi- rág_ iránti érdeklődés növekedése, az általános természettudományos műveltség gyarapodása.

Negyven mázsa cseresznyepaprikát

f

tartósít idén a MÉR mohácsi tartósító üzeme. Fodor Máriának, Harczi Jánosáénak és a többi brigádtágnak 800v tüzér .cseresznyepaprikát kell kiakasztania száradni.

Mikor szórjuk ki a műtrágyát?

Lapunk csütörtöki számában már kifejtettük, hogy ideális körülmények . között milyen ütemezésben és milyen adagban kell a műtrágyát kiszórni.

Érdekes kismozdonyok. a világszerte ismeri 424-.es kicsinyített mása vontatják a hatalmas, homokkal megrakott szerelvényeket a hirdi homokbánya bál a komlói bányaüzemekbe, i

Tarcsaj Imrétől, a megyei tanács agronómusától arra a kér désre kértünk választ, hogy adott helyzetben a t'ermelő- szöve'tkézéíek hogyan gazdálkodhatnak, helyesen .a műtrágyával..

Első kérdésünkre, hogy menynyi a rendelkezésre álló- műtrágya cs mekkora az égetően műtrágyázásra szoruló terület, Tárcsái Imre így válaszolt;

— Ez év második felére, tehát az őszi szezonra 7589 tonna nitrogén, 7860 tonna foszfor és 2090 tonna káliumműtrágya volt betervezve, s ebből október 27-ig 6041 tonna nitrogén, 6909 tonna foszfor és 1215 tonna kálium-mű trágya érkezett a megyébe. A helyzet a foszfor-műtrágya esetében súlyos. A szuperfoszfátot a vetés előtti- szántással kél! a talajba juttatni, mert hiába érkezik meg később, azt a vetésre rászórni nem szabad.

— A tisztánlátás kedvéért meg

kel.1 említeni, hogy az ősz folyamán kb. 30 termelőszövetkezet nem kapta meg a műtrágyát időben kizárólag a gyár hibájából, kb. 20 tsz-nél a későn beszerzett fedezetigazolás okozta a késedelmet. — Ezek a tsz-ek s — jó részük önhibájukon kívül — Vagy vártak a vetéssel, vagy műtrágya nélkül vetették el a búzát, ami a jövő évi termésben érezteti majd károsan a hatását. • "

— Ha tehat kevés a műtrágya, hogyan kell gazdálkodni a készlettel?

Mielőtt kézbe kapják a szakm un kás-bizonyítványt

/** /li- frtil rtv Ai/t-kW — i /titt. 1 i MAI M i ló •« - j: M f ^ - . rí-. .. _ - .1 . I I. 7_ ' . ... . i ** ■ .it « — ■ - , r*

Kék, fehér, bordó tónusú falai minden más épülettől megkülönböztetik. De nemcsak a színek, a stílusa is elüt a többiétől.

Stilus? Lehet-e egyáltalán stílusról beszélni egy minden ízében modern épület láttán? Hiszen hol van olyan családfája, mint a patinás barokk, román, gótikus és egyéb stílusoknak. De az sem járja, hogy egy olyan épületre, amely maradéktalan esztétikai gyönyörűséget okoz, jobb híján ráfogjuk, hogy stílustalan. Pláne azt. hogy modem stílusú. Mi az. hogy modern stílus? Csak annyi lenne, hogy formájában, méreteiben, beosztásában alkalmazkodik mai életünkhöz, felfogásainkhoz?

Vézna magyarázat ez. Nézzük meg előbb magát az alkotást, az új-mecsekaljai iparitanuló-intézetet! Az első látásra van valami keleti, valami pagodaszerű a tetőzet megoldásában. Az épület egyik utcára néző szárnyának üveghomloka aszimmetrikusnak tűnő kereteivel, nyugtalanítja 0 szépérzéket. De valahogy jótékonyan nyugtalanítja. Az egészből valami lenge, lepkeszerű könnyedség, ugyanakkor határtalan erő, stabilitás sugárzik. Egyszerre látni rajta valamiféle ideiglenességet és állandóságot, eg- zaltáltságot és harmóniát.

És belül? A folyosók, a lépcsőházak, a tantermek, a tanári szobák nem rejtegetnek különösebb meglepetést. Egyszerűek, és a szó megszokott értelmében kellemesek, lakályosak. A társalgó már valamelyest meghökkent, szeparés tagoltságával, amíg a klubterem egyenesen lenyűgöző. Ellipszis alakú, homorú mennyezetét mintha nem is a delta idomú karcsú pillérek tartanák, hanem, a tervező merész fantáziája.

Szabad-e hát egyszerűen modern stílusúnak titulálni ezt az épületcsodál, amit profánul 506-os Iparitanulóintézetnek neveznek. Vagy talán éppen ez fejezi ki, ez mondja ki leghitelesebben a stílust?

Alighanem itt kell keresni az igazságot. Ebben az intézetben négyszáz fiatalember tanulja az építész szakmát. És nem mindegy, hol tanulja. hogyan tanulja. Ilyen iskolában különös rangot kap a hivatás, hiszen minden szeglete, idoma, szerkezeti megoldása egy-egy szemléltető példa, igényes mérce a közeljövő építész szakemberei előtt.

Erre gondolhatott hát az építészmérnök amikor hozzáfogott a tervezéshez. Feladta az ijesztő, a buzdító példát: megoldod, vagy soha sem lesz belőled hivatásos építész. De többet is adott ennél. Tiszteletet, hallatlan becsvágyat a szakma iránt, amit művészi színvonalra lehet emelni, s amiért érdemes dolgozni, küzdeni.

Négyszáz fiatal tanulja itt a modern építőmesterség ábécéjét. Kezdik az ősi szerszámfogásokkal, folytatják a hagyományos téglakötésekkel, a vakolási gyakorlatokkal, a tetőszerkezetek ácsmunkáival, a zsaluzást munkák alapelemeivel. Aztán egy fokkal előrébb . lépnek, de ez a lépés mérföldekkel nagyobb az elődökénél. Szak rajzot, szerkezettant, matematikát, hő- és hangszigetelési számítást, bonyolult anyagismereti feladványokat tanulnak, oldanak meg. mielőtt kézhez kapják a szakmunkás-bizonyítványt. Vagy ahogy üti Bálint, az intézet igazgató-helyettese mondotta: a felvonulástól a levonulásig mindennek bele kell férni a mesterlevélbe.

De nemcsak ■mondja, meg is mutatja, hol tartanak az előmenetelben. A társalgóban kiáTlitották a tanulók

„mestermunkáin’. Miniatűr tetőszerkezetek, rafinált zsa- luzási munkák, fedélidommetszetek, nyílászáró-szerkezetek, bonyolult alapozási módszerek, s ki tudná felsorolni mi minden bizonyítja még, hogy nem adják ingyen a szakmunkás-bizonyítványt.

Végighallgattam egy anyagismereti órát is. Vukovics János szaktanár a mészkövek keletkezését, tulajdonságait kérte számon a másodévesektől. Mintha nem is építőipari , tanulókat, hanem geológusokat hallgattam volna, olyan szakszerűséggel beszéltek a tömbös- mészkő, a padosszerkezetű mészkő, a magyar márvány, a mésztufa lceletkezéséről, előfordulási helyéről, különböző felhasználási módozatairól,

A laboratórium, a fizika- terem még. nincsen felszerelve, egészen friss, festék- szágú az iskola, alig két hete nyitották meg. Nem késtek el vele, az is kész less idejében. S megoldják a nagy példát, amit a merész álmű tervező adott fel, amikor megtervezte az új iskolát, a hivatásszeretet e testet öltött mrnbóbmét..

P, Oy.

— Jelen pillanatban az őszi búza 60 százalékát elvetették a ‘megyében, 40 százalék van vissza s ez csaknem kizáró.ag az a 40 százalék, 'amely kukorica uíáii kerül. Most tehát késő árról beszólni, hogyan kellett volna szeptemberben, októberben műtrágyázni'. hisz azok á vetések már le vannak zárva. Mi annak idején a megyei műtrágya keretet úgy osztottuk el, hogy legtöbb műtrágyát az öntözéses területekre, illetve az intenzív búza- vetésekre adtuk, a magyar búzára eleve kevesebbet. Nitrogén műtrágyából az inten.iv búzákhoz eddig holdanként átlag 1 mázsát használtat: el a tsz-ek, s ha meggondol ink, hogy az intenzív búzákat legkorábban és a leggazdagabb talajokba vetették el, akkor ez őszi adagnak elegendő is,

— Hogy az ezután s'orra- kerülő vetéseknél, hogyan gazdálkodjanak a tsz-ek a nitro gén műtrágyával, az sok mindentől függ. A kukorica szárát a tsz-ek általában hesilúzzák. A kukorica gyökérmaradványainak alászántásához azon- ban feltétlen biztosítani kell

' legalább 50 kiló 20,5 százalé- \ loos hatóanyagú nitrogén mii- i trágyát. Ugyanez vonatkozik a j gabona taflómaradványok le- ! szántására is. Fontossági sor- I rendben ezután következnek a j sovány talajok, ezek gazdágí- I tására szintén biztosítani kell ; legalább fél egy mázsa pétisót.

I de csak abban az esetben, ha , a. gyár a téli fej trágyázáshoz í tud elegendő nitrogén műtrá- j gyát biztosítani, mert, ebben az esetben inkább az őszi alap- trágyázást hagyják el a tsz-ek. A gabonafélék téli fejtrágyázása fontosabb, mint az őszi nitrogén trágyázás. (Időközben ! megkérdeztük az AGROKER ] műtrágya osztályát, s kiderült, | hogy a gyár legalább annyi I nitrogénműtrágyát biztosít a 1 gabonák téli fejtrágyázásához, I mint tavaly. A Linzi só előszállítását már meg is kezdték,

! ezek szerint a nitrogén műtrá- j gyát a tsz-ek most a vetéseknél lehasználhatják nem fon- i tos télire tartalékolni.)

— Utolsó kérdés: mi a t»endó azokban a tsz-ekben, ahol novemberre húzódott át a bűz* vetése?

— A búza vetésének optimális határideje október 30. A novemberben vetett búzártál egyrészt nagyobb mennyiségű

j vetőmagot, másrészt nagyobb adag műtrágyát kell felhasz- i nálni, hogy a búza behozva az I időkiesést a tél beálltáig kél- j lően meg tudjon erősödni, bok- i rosodni, hogy könnyebben áttereljen. Ilyenkor már nem szabad és nem célszerű fukarkodni a nitrogén műtrágyával, különösen a soványabb .talajokon. Ott ahol a tsz istállótrágyázott vagy aöldtrágyázott földbe, vagy olyan talajon, ahol az elővetemónyt trágyázták veti a búzát, ott a nitrogén műtrágya adagja csok- j kenthetó vagy el is hagyható, í Erre persze pontos receptet adni nem lehet, ezt a helyi 1 szakemberek tudják legjobban elbíróin.

I

I

k

i

TÖRPE 42 4-E S