Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

2

IKAPLO

IMS. NOVEMBER 14

Serdülőkor, munka,

munkáskörnyezet

Ide figyelj apu! En eddig

mindig lógtam. Ha csak tudtam, úgy helyezkedtem, hogy nekem már ne jusson munka. Úgy tettem, mintha segítenék a többieknek, valójában pedig senkinek se segítettem. Izgalmas volt úgy ten- ni-venni, hogy az munkának lássék, de ne fedezzék fel, hogy naplopás. De ma nagyon szigorú volt a tanár úr. Ügy szervezte meg a munkát, hogy mindenkinek dolgoznia kellett és osztályozta is az eredményt. Sanyi barátom, aki mindig velem bliccelt, még ő se tudott kibújni ma a munka alól. És tudod apu, milyen jó volt dolgozni? Majdnem az én munkám lett a legjobb az osztályban. Ezekkel a szavakkal rontott be apjához, iskolából hazajövet, géplakatos barátom másodikos gimnazista fia.

Elmondta azt is, hogy az első napoh, amikor az üzembe kezdtek járni, egy másodéves ipari tanulótól látta, hogyan kell ügyesen lógni.

Azt hitte, ebben van az igazi virtus, így szokás az üzemekben.

Nem jó dolog, ha egy serdülőkorban lévő gyerek hősi tettnek, bravúrnak hiszi a naplopást.

Nagyon jó dolog, ha egy serdülőkorban lévő gyerek felfedezi a munka örömét.

Igen. de mi van a két felfedezés között?

Idő múlása van mögötte. Az elmúlott időben észlelt változások, emberi magatartások vannak mögötte. Benne van a gyerek felfedezéseiben ifjúkorának romantikája is. Régi igazság, mindig is így volt, hogy a serdülő gyerek környezete meghatározó hatással lehet a fejlődésére.

Az ipari üzemekben nevelTéjértetalti a járási tanácsok mezőgazdasági irányító nnkájárá!

A járási tanácsok mezőgazdasági irányító munkájának javításáról kiadott kormányhatározat végrehajtásáról tanácskoztak tegnap Pécsett Somogy, Tolna és Baranya megye tanácsi vezetői.

A tájértekezletein résztvettek a három megye tanácselnökei és helyetteseik, az összes járási tanácselnökök és a járási jogú városok tanácsainak vb- elnökei.

Résztvett és felszólalt a tájértekezleten Királyi Ernő földművelésügyi miniszterhelyettes, Kovács Tibor a Minisztertanács osztályvezetője, Bagó Bálint a Földművelésügyi Minisztérium termelőszövetkezeti osztályvezetője, valamint a minisztertanácsnál dolgozó megyei instruktorok és mezőgazdasági referensek.

A tájértekezlet vitája a három megye területén lévő járások mezőgazdaságának fejlődéséről előadott jelentések alapján zajlott le.

— Ä ZÖLDSÉGTERMELŐ tsz-ek rémére 8600 melegágyi ablakkeretet utalt ki a megyei tanács mezőgazdasági osztálya.

Külföldről

hazatért

Sniváwántj.

(Bedmel és szólistái) együttes minden este a NÁDOR szálloda éttermében játszik.

November 1-tol Pécsett is működik általános iskolai fogszabályozás

Az elmúlt öt-hat évben komoly mértékben fejlődött Pécsett az iskolafogászat. Míg eleinte csak részben a pécsi Stornalológiai klinikán, részben pedig részfoglalkozásként látták el orvosok az iskola- fogászati teendőket, addig ma már mindhárom kerületben jól fészereit rendelőkben főfoglalkozású fogorvos végzi a szűrővizsgálatot és a fogászati kezeléseket.

Pécsett minden évben eljut fogászati szűrővizsgálatra valamennyi óvodás és általános iskolás. A közelmúltban egy eddig megoldatlan kérdés a fogszabályozás is elintéződött. November elsejétől ugyanis a Stomatológián főfoglalkozású orvos végez rendszeres fogszabályozást a pécsi gyerekeknek. Tavaly több mint 16 ezer gyerek fogászati szűrővizsgálatát végezték el Pécsett, s a jövő évben még ennél is nagyobb feladat vár az iskolafogászokra.

kedő ipari tanulók fejlődésére, magatartására, az életről és a nagy tettekről alkotott felfogására döntően a műhely levegője, a munkások magatartása nyomja rá a bélyegét. Az általános iskola felső osztályainak tanulóit nem ilyen környezet befolyásolja, hanem egészen más. Még akkor Is, ha a politechnikai képzés keretében a fizikai munkával is megismerkednek. Az üzemekbe járó öt plusz egyes oktatási rendszerben tanuló középiskolás fiatalokra pedig sokkal nagyobb mértékben hatnak az ipari munkások.

A szakmai előképzésre szánt napokon együtt vannak' az ipari munkásokkal. Komoly szaktudással, nagy élettapasztalattal rendelkező szakmunkásoktól tanulhatják a mesterség titkait. Megfigyelik, magukra veszik (sőt magukba szívják) a munkások magatartását, beszédmodorát, sűrűn használt szavaikat, gondolkodásmódjukat is. Megtanulják tőlük a mesterség fogásain kívül az ipari üzem belső fegyelmének, rendjének és szokásainak lényegét.

| dealizálnánk azonban en* nek az üzemi szervezettségnek emberformáló, jellemalakító hatását, ha minduntalan csak a pozitív oldalát hangsúlyoznánk. Vannak az üzemekben lusta ipáid tanulók, kedvetlenül dolgozó idősebb szakmunkások, durván, csúnyán beszélő emberek is. Ezeket a hatásokat sem tudjuk kiküszöbölni, teljesen elszigetelni a gyerekek elől.

Az üzemi pártszervezeteknek, a szakszervezeti bizottságoknak erre fel kell figyelniük, befolyást kell gyakorol- niok a dolgozók magatartására is. Nem nehéz ez, hiszen akik a pártszervezetben, a szakszervezeti bizottságokban, a műhelyekben dolgoznak, maguk is apák és anyák. Tudják is, értik is, érzik is a munka és a munkáskörnyezet alakító hatását. A döntő és legfőbb hatás mindenképpen jó irányú. Meg lehet figyelni — pedig még csak a kezdetén vagyunk —, hogy az üzemekben, munkások között megforduló gyermekek becsülik a munkát.

Ez a cél, ezt akarjuk elérni. Ezért is fontos a középiskolai tanulóknál a politechnikai oktatásnak az az oldala, amely a közvetlen termelőmunkával ismerteti meg őket. A termelő- munkát emberek végzik, emberek irányítják. Munka közben az emberek kifejtik nézeteiket az életről, a munkáról, az emberi kapcsolatokról. Ezt a magatartást is megfigyelik az üzemekbe járó középiskolás gyerekek. A gimnáziumok másodikos, harmadikos és negyedikes diákjainak ma 78,8 százaléka részesül öt plusz egyes rendszerű oktatásban szakmai előképzésben. Az első osztályosoknak 93 százaléka tanul ugyanebben a beosztásban, ez együttesen pedig több mint százezer tanuló.

A szakközépiskolák hálózata is tovább szélesedett ebben az évben. Ma már 34 féle szakmában s 194 osztályban képeznek szakmunkásokat. Ezek a gyermekek is kapcsolatban vannak az üzemekkel, ők is nagyrészt ipari műhelyekben ismerkednek a szakma fortélyaival. ők is tanulnak idősebb szakmunkásoktól, szakoktatóktól.

A munka és a munkás- környezet, embernevelő hatása kétségtelen.

Az a gyermek, amelyik a termelőmunkával kapcsolatba kerül, nem válik egyoldalúvá, nemcsak elméletileg lesz képzett és művelt, mire elvégzi a középiskolát. Egyúttal megtanulja jobban megbecsülni szülei munkáját is. Megtanulja a szervezettség alapjait — bár a rendszeres munka, fegyelmezett magatartás, a pontosság az iskola belső rendjének is lényege. Az ipari üzem fegyelme — tekintve, hogy felnőttekre szabták azt — mégis különbözik az iskolai fegyelemtől. Nagyon hasznos, jó az, ha a serdülő gyerek ezzel is megismerkedik, miközben a választott szakma fortélyait tanulja.

— Tudod apu, milyen jó dolgozni? — kérdezte géplakatos barátom gimnazista fia. De erre a felfedezésre csak akkor jött rá, amikor olyan helyzetbe került, hogy nem lehetett kibújni a munka alól. Nevezhetjük ezt kényszernek is, ha úgy tetszik. Azóta azonban önként keresi a munkát, amikor elérkezik a gyakorlati munka napja.

Nem tanulmány akart lenni ez a cikk, ehhez nem is elég a napilap terjedelme. Néhány kérdést kívántunk csak megemlíteni a munkáról és a munkáskörnyezetről. Nem árt az, ha ilyenkor a tanév elején mégegyszer megvilágítjuk: dolgozni jó — s a munkát szerető gyerekből lesz csak értékes felnőtt tagja a társadalomnak,

Gyevi Károly

Bevonulok között

Tegnap reggel Pécsett, az Építők „Zsolnay” Kultúrotíhoná- ban gyülekeztek a bevonuló fiatalok. A bejárat felett díszes tábla állt, rajta a felirattal: „Üdvözöljük a bevonuló elvtársa- kat!”. Nyolc óra után a feldíszített nagy teremben foglaltak hebet a húszévesek, akik ma reggel már néphadseregünk) egyenruhás katonái.

Katonatisztek tartottak előadást a bevonulók számára, ismertették a katonai rendfokozatokat és beszéltek a feszült figye lemmel hallgató katona- jelöltek előtt a katonai élet szépségeiről és nehézségeiről. Egy örvezető elvtárs saját élményeit mesélte el.

A büfé-teremben várakoztak a hozzátartozók, hogy az előadások szünetében beszélhessenek a bevonulókfcal, akik között volt többek között Dévai András is, a Pécsi Spartacus kiváló kerekese. Bátyja és edzője eljöttek, hogy még egyszer üdvözöljék a pécsi kerékpár-sport egyik legeredményesebb versenyzőjét.

— Ahogy az előadásokon is hallottuk, a néphadsereg katonáiként is sportodhaitunk, sőt támogatnak bennünket abban, hogy folytathassuk a civil életben űzött sportokat így bízom abban, hogy könnyen és eredményesen fog eltelni számomra is a katonaidő — mondta.

A déli órákban tánczenével szórakoztatták a bevonuló fiatalokat és a velük együtt a kultúrház széksoraiban helyet foglaló szülőket és hozzátartozókat. Majd az „Amig holnap lesz’1 című magyar filmet vetítették le. A délutáni órákban került sor a búcsúztató ünnepségre, amelyen a városi tanács nevében Nagy Zoltán elvtárs, az I. kér. tanács v. b. igazgatási osztályának vezetője, a KISZ Pécs városi Bizottsága nevében pedig dr. Dani Sándor ágit. prop. titkár búcsúzott meleg szavakkal a bevonuló fiataloktól.

— KÉTUJFALUBAN még

ebben a hónapban befejezik az új kultúrotthon építését.

— TEGNAP tartotta meg küldöttértekezletét a KPV- DSZ, melyen megjelent Luis Bonét, a Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének nem zetközi főtitkára, valamint Ligeti László, a KPVDSZ országos főtitkára is.

— MEGÉRKEZETT Komlóra a Zobák-aknára építendő fürdő egy része. A fürdőszekrények szállítását és beszerelését megkezdte a Bányászati Építő Vállalat- PSCS VAROS Művelődési Háza ma délben 1 órakor üzem- látogatást szervez a Pécsi Szikra Nyomdába. Találkozás az üzem bejárata előtt (Munkácsy Mihály utca 10.).

— KULTURHÄZAT avat.

tak Terecsenypusztán az elmúlt héten, melyet a községfejlesztési alapból építettek fel.

DR. FLERKÓ BÉLA

egyetemi docensnek az Egyesült Államokban tett tanul- mányútjáról szóló vetítettképes előadását, amelyet no- vember 16-ra terveztek, december 7-én rendezi meg a TIT egészségügyi szakosztálya.

(9.)

Az orvosi kezelés kizárólag privát Egy orvosi vizsgálat általában 4—8 dollárba kerül. A röntgen 4, az elektrokardiog- ram 15, a mentőkocsi igénybevétele 5, egy egyszerű kötözés 5 doTlár. A gyógykezelés majdnem háromszor olyan drága, mint Európában. Mindent pénzért. semmit ingyen! Rengeteg a kuruzsló és a sarlatán. Többen vannak talán mint az orvosok. A nagy tömegek között népszerűek, hiszen őket meg tudják fizetni.

Az autóbuszon a férfiak nem adják át olyan nőnek a helyüket, aki más férfi társaságában utazik. Nem látogathatják meg ismerőseiket, ha a férj nincs odahaza. Ellenkező esetben kellemetlen folytatása lehet az ügynek. A féltékeny férj legjobb esetben jól összeszidja a „gentlemant” és házassága ellen merénylő gazembernek nevezi, de a hevesebb vérűek a pisztolyt is előkapják. Érthető hát,- ha a brazilok nagyon ritkán járnak vizitelni és minden ilyen látogatás nagyon szertartásos. Mindenekelőtt fel kell hívni a ház urát, bejelenteni és engedélyt kapni a látogatásra, de odaérkezve sem lehet egyenesen bemenni. Csengetni keH. S meg kell várni, mig a csengőszára kijön a ház ura és bevezeti a vendégeket. Ha a csengő nem jó, a vendég álldogál a kapu előtt és vakarja a fejét.

A nagyobb lakóházaiknak külön portásuk van. Minden látogatótól megkérdezik kihez megy. S ha a nevet hallva így szólnak: „Az úr nincs itthon”, kár is megkísérelni a lifthez jutást, mert nem engedik. Ezzel kapcsolatban hallottam egy kis történetet. Hatalmas felhőkarcolóban egy kivándorolt lengyel házaspár lakott. A férj dolgozott, a feleség nem. Egyik délelőtt a férj munkaideje atett két lengyel jelent meg a portán. Kérdezték otthon van-e az asszony. A portás szigorúan

ígv szólt: „Az úr nincs itthon”. Rendben van. mondták a lengyelek, nem is őt keressük, hanem a feleségét. Nem számított, a portás egyre csak hajtogatta, „Az úr nincs itthon’’ Végül csak úgy adta meg magát az öreg, hogy szerencsére megjelent a színen a keresett asszony és felvezette honfitársait a lakásába. A portás csóválta a fejét és még sokáig mormogta megbotrán kozva:

Szűzanyám, szűzanyám!

A mozi mellett a lóverseny, a nők és a futball a brazilok legfőbb szórakozása. A mozik állandóan zsúfoltak. Persze egész más élet folyik bennük,

mint azt mi Európában megszoktuk. Éktelen lárma, állandó kiabálás, nyögdécselés, füty- työgés — itt bonyolódnak a randevúk, összeborulva csóko lóznak. A szórakozásiban fiatalabbak. öregebbek egyaránt résztvesznek. És ezen itt senki sem csodálkozik, hiszen a mozi a legolcsóbb szórakozóhely. — Nem mindenki járhat kabarékba, éjszakai lokálokba. Nem azért, mintha kedvük nem lenne hozzá.

Részeg felfedezők

Rio Grande de Sul-ból Montevideo felé indultunk a

MIcridewicx motorosha jóval.

Csodálatos naplemente után az ezüstös holdfényben tűnt fel előttünk a város. A hegyet azonban, amelyről a nevét kapta, hiába kerestem (Montevideo: hegyet látok). Szememhez emelem a távcsövet, de Wladislaw Lekki, a hajó kapitánya mosolyogva mondta: „Hiába való fáradság. A spanyol hajósok valószínű kicsit részegek voltak, mikor 1515- ben meglátták itt a szárazföldet, mert egy kis dombocskát másképpen nem néztek volna hegynek. De mesélek inkább egy érdekes történetet”.

(Folyt, kőn.)

Montevideo új kerületének egy i finrtnún

— DUNASZEKCSÖN november 7-e alkalmából út- törőavató-ünnepséget rendez- tek, melyen 50 általános iskolai tanulót vettek fel az úttörőszervezetbe.

— VARRÓGEPKIÁLLITÁS nyílt Mohácson. A vásárlással egybekötött bemutatón sok érdeklődő vett részt.

— FODOR GÉZA és Szabó Sándor, a komlói Iparitanuló- Intézet tanulói az országos szakmai versenyen III. helyezést értek el.

— A SZIGETVÁRI járásban 17 tsz vette igénybe az ügyvédi munkaközösség kedvezményes szerződéskötési ajánlatát

— A TIT KÖZGAZDASÁGI szakosztálya és az MTESZ ipargazdasági bizottsága közős rendezésében november 15-én délután fél 5 órakor dr. Garam József, a Figyelő fő- szerkesztője előadást tart „A közgazdasági elméleti kérdések vitái az SZKP XXII. kongresszusa után” címmel, a TIT Bartók Klubjában.

•— A KOMLÓI Anna-akna csillései közül 40-en végzik a segédvájárt tanfolyamot, melynek keretében 70 órás kiképzést kapnak.

A TELEVÍZIÓ MOSÓRA:

9.S9: TV-híradó. — 9.45: Falu- Járó kamera. — 10.05: A Duna ékszerei. — 10.20: Fedezzük fel Pestet. 17.0«: A TV mezőgazda- sági szakmunkásképző műsora.

— 18.00: Tanuljunk oroszul. — 18.20: Munkásvédelem. — Film- összeállítás. — 19.00: Mindennek dal a vége. — Francia kis film.

— 19.30: TV-világhíradó. — 19.59« Szatirikus irodalmi müsse. —I 21.10: ^

4

t