Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

2 NAPLÓ 1962. NOVEMBER Uk I I A külső kép a legjobb ellá­tottságról árulkodik: vasmű- 1 szaki bolt, papír- és írószer bolt, háztartási bolt, ruházati, : cipő és egyéb szaküzletek so­rakoznak egymás mellett, akár I egy városi utcában. Pedig Sásd [ község, s nem is olyan nagy í település. „Rangját” központi helye és a közigazgatásban be- | töltött szerepe adta régen és ma is. A községben tíz éve szerve­ződött a KTSZ, alapító tag- ; jai asztalosmesterek voltak. | összesen tíz asztalos kisiparos, | majd később három-négy kő- ! műves iparos lépett a közös j termelés útjára, j Vajon tíz év után hogyan ! állnak, szaporodtak-e, gyara­podtak-e, ellátják-e a község la­kóit a szükséges szolgáltatási tevékenységgel? Papp József elnök részletes magyarázattal ; szolgál a szövetkezet életéről, | munkájáról. | A sásdi KTSZ-nek jelenleg ! 81 tagja van, közülük 63 szakmunkás s 10 ipari tanu­ló. Munkájuk két fő terü­letre irányul; építkezés és i bútorgyártás. A sásdi KTSZ szolgáltatási munkájáról ■ Építkezés és bútorgyártás 11 családi házat építenek — Az asztalosrészleg „gyári színvonalon“ tioigozik — Terület kellene a szövetkezet részlegednek Á Budapest Táncegyüttes Pécsett Tegnap este sikerrel vendég­szerepelt Pécsett a Nemzeti Szín­házban a Budapest Táncegyüttes. Az együttes a magyar néptánc- mozgalom magasszínvonalú kép­viselője. Műsorpolitikája, témavá­lasztása, előadási módja, koreográ­fiái szemlélete, alkotási módja szinte maradéktalanul tükrözi Molnár István érdemes művész egyéniségét. A bemutató tükrözte az együttes múltját, jelenét és jö­vőjét is. A Budapest Táncegyüttes ez ér április 15-én jubileumi müsornl ünnepelte 10 éves fennállását. Tán­cosat az amatőr mozgalom leg­tehetségesebb táncosaiból kerültek ki. Akik látták a bemutatót, azok igen sok színű, a néptánc nyelvén is a mai embert kifejezni akaró, a színpadi táncművészeiben újat adni akaró, a kísérleteket bátran vállaló együttest ismertek meg. A régi nagysikerű számokat, a Do­bozi csárdást, a Régi magyar ka­tonatánc és verbunkot és a Ma­gyar képeskönyvet, akár az úja­kat, melyek új és mindnyájunkat foglalkoztató törekvéseket mutat­tak, Kodály: Marosszéki táncok és az igen nehéz feladatot jelentő l.iszt n. rapszódiája, a nézőközön­ség egyaránt tapsolta A ma! Budapest "táncegyüttes technikailag magasfokú, színpadi művészetben az eredeti táncokon túllépő, mai kifejezést kereső tánc­művészet képviselője. Műsora, egészében véve művészi élményt nyújtó, változatos, mozgalmas és az első számtól az utolsóig foko­zódó sikerű. A bemutatott táncok koreográfiáit Molnár István ké­szítette. Szakavatott keze ott ér­ződik az együttes minden mozdu­latán. Az első pillanattól az utol­sóig mindent e kéz fémjelez. Tán­cai a néptől ihletett művészi esz­közök felhasználásával igyekszik hatni, minden külső hivalkodás, felszínesség és népszerüséghajhá- szás nélkül. Az egyes kompozí­ciók világosan mutatták a fejlődés és haladás útját. A Szerelmi tánc­ban már felszínre kerül az ember is. Eiő ember életöröméről, szen­vedélyéről szól. Feszültsége, leve­gője és hangulata van. A műsor méltó befejezése volt a Magyar képeskönyv. Az együttes zenekara kitünően megállta a helyét. Jónás Mátyás zenekarvezető kiváló hegedűs. Az előadott zenei számok Pászti Mik­lós helyes zenei vezetéséről tanús­kodtak. A szólótáncosok közül Má- nyai Erzsébet és Galambos Tibor finom, precíz és átélt érdemel megemlítést. Az építő részlegben 37-en dol­goznak, az asztalos részlegnél pedig 24-en. Büszkék az asztalos részle­gükre, amely szinte „gyári színvonalon” dolgozik. Két év­vel ezelőtt festett bútorokat készítettek, jelenleg fényezett „Békés” típusú hálószoba-be­rendezéseket gyártanak. Be­kapcsolódtak az országos vér­keringésébe és a Bútorértékesítő Vállalat ré­szére 200 darab hálógarnitú­rát szállítanak az idei esz­tendőben. Az ilyen nagyarányú fejlődést az tette lehetővé, hogy a bú­torgyártás munkáit gépesítet­ték, a termelékenységet lénye­gesen emelték. Áprilisban vá­sároltak egy fényezőgépet 36 ezer forintért, s így kiküszö­bölték a nehéz kézi munkát, s a fényezés termelékenységét tízszeresére növelték. A KTSZ által gyártott bútorok minő­ségileg kifogástalanok, szépek. Az asztalos részleg a lakos­ság rendelkezésére csak a javítások területén tud szol­gáltatást nyújtani. A bú torgyártásban előforduló szabad kapacitásukkal kielé­gítik az egyéni kívánságokat, rendeléseket a fényezett búto­rok terén. Javítási munkájuk nem számottevő. Mire lenne szükség? Nem feltevésből, hanem az elmúlt évek tapasztalata alapján mondjuk; bútorüzletre lenne szükség, vagy legalább is egy bemu­tató teremre, ahol a KTSZ a közönségnek bemutathatná termékeit. Két évvel ezelőtt így csináltak. A sásdiak és környékbeliek nagy érdeklődéssel szemlélték a szép bútorokat és napokon belül húszán keresték fel a KTSZ asztalos részlegét, hogy rendelésüket leadják. A másik jelentősebb részleg az építőké. Éves termelési ter­vük 2 millió 600 ezer forint. Az idei évben a sásdi KTSZ építői 11 családi házat ké­szítenek el Sásdom, vagy a közvetlen szomszédos közsé­gekben. A termelőszövetkezetek részére is dolgoznak; a kisbesztercei táncaiért | tsz-nek 100 férőhelyes marha­istállót, a tormási tsz-nek pe­] dig egy 300 férőhelyes hizial- j dát épített a KTSZ részlege. Az építő részleg az első fél­évben veszteséggel végezte munkáját, amit elsősorban az­zal magyaráznak, bogy a tsz- építkezéseknél rossz volt a szállítási lehetőség, rengeteg többletmunkát igényelt a fel­vonulás és az időjárás is mos­toha volt. A harmadik negyed­év rendesebb körülmények között folyt le, s az év eleji le­maradásukat pótolták. Jelenleg a KTSZ 95 ezer forint tiszta nyereséggel ren­delkezik, s ha annyi részesedést nem is osztanak, mint tavaly, de azért lesz osztalék az idei évben Is. A KTSZ-nek ezenkívül még öt részlege van. A cipész rész­leg teljes mértékben kiélégíti a falusi lakosság igényeit, s javításra váró cipők, csizmák négy-öt nap alatt elkészülnek. A lakatos részleg elsősorban az építők munkáját segíti a szük­séges épületszerelvények el­készítésével, de a lakosság igé­nyeit is teljes mértéikben ki­elégítik. akár a rossz motor- kerékpárokat is megjavítják. A szobafestő és mázoló részleg, a műkövesek és a godisai vas­útállomáson lévő fűrésztelep jelenti még a KTSZ további részlegeit, amely biztosítja a lakossági szolgáltatást. A szövetkezet tagjainak jö­vedelme minden tekintetben kielégítőnek mondható. A tag­ság átlagos jövedelme 1477 fo­rint volt az első félévben. A hajdani volt kisiparosok nyu­godt körülmények között dol­goznak, biztos munkájuk és biztos keresetük van, s idős korukra megélhetésüket nem háborgathatja anyagi gond. A szövetkezet központi te­lephelye a község legjobb helyén van, egyetlen hibája, hogy kicsi. A műhelyrészek zsúfoltak, alig lehet benne elférni. Szeretnének terjeszkedni, újabb, kényelmesebb épületet készíteni a gyártó részlegek­nek, de sajnos nem tudnak. A szomszédos főidet a tulajdo­nos csak úgy adja el, ha a másik utcában lévő házát is megveszik. Arra viszont nincs szüksége a KTSZ-nek. s így kénytelenek szorongani fiz adott szűk helyen. <G. I.) Kiállítást, rendezett a postások fotóköre a Majláth utcai klub- helyiségükben. A Pécsi Postás fotoamatőrök az emlékezetes kirándulásokról, a munkáról, tájakról készített legszebb 92 felvételüket mutatják be. A kiállítást már sok postás dolgozó, a Művészeti Gimnázium tanulói is megtekintették és az ér­deklődésre való tekintettel a tárlatot még erre a hétre meg­hosszabbították. — Képünk Simsa László „Háziszőttes, tes­sék” című 1. díjas felvételét mutatja be. — MEGKEZDTÉK a me- szesi 350 fős kultúrház-mozi alapozási munkálatait. Ebben az évben körülbelül 1 millió forintot építenek be, és előre­láthatóan a jövő év nyarán adják át az új kulturális lé­tesítményt — TEGNAP újra megnyílt Pécsett a képzőművészeti alap Kossuth Lajos utcai boltja. Az üzletet átalakítot­ták, új, modem bútorokkal szerelték fel, ízléses kiraka­tot kapott. Uj festmények, modern bútorok, kerámiák érkeztek az átalakított üzlet­be. (8.) Brazíliai koktél Sao Paulo egyik vendéglő­jében ültem. Kicsit gyanakod­va figyeltem a körülöttem ét­kezők tányérját Meglehetősen furcsa ételeket ettek. Minden­esetre kértem egy étlapot megnéztem, mit kaphatok. A felsorolás tíz féle előétellel, desszerttel kezdődik. Na és persze szalámi. Nem teketó­riáztam sokat egy pohárka brazil pálinkát kértem. Meg is bántam. A cukornádból készült „pin.ga” rendkívül rossz volt. A szalámi már jobb, bár ki­csit édesebb ízű, mint a ma­gyar Egyébként a húsnak is más íze van, amit az magya­ráz, hogy az állatok az Euró­pában szokásos szemestermény félék helyett főleg banánt kapnak. Különben a brazilok nem is szeretik a szalámit. Szívesebben eszik a jacare ne­vű kígyót, a szalamandrát, homárt, tengeri csigákat, sült banánt, ürühúst. rizst, halat. Minden erősen sós, borsos. — Sajnos az árak. is. Egy kétfo­gásos ebéd előétel és italok nélkül legkevesebb egy dollár­ba kerül. Éppen ezért elég ritkán ét­keztem vendéglőben. Inkább a bárokat kerestem. Ezekből minden brazil városban száz is akad. Rendszerint ízlésesek, esztétikusak, modemek. Jó né­hányban közülük szakítottak a kereskedelem régi formájával. Egy Sao Paulo-i bárban belé­pésemkor egy ezer cruzeiro ér­tékű bont nyomtak a kezembe. Ezzel aztán azt vehettem ma­gamnak, amire éppen kedvem támadt. Az eladó minden vá­sárlás alkalmával megfelelő helyen kilyukasztotta. Távozásomkor leadom a bont. a rajta levő lyukakból kiderül, mennyivel tartozom. Ha valaki a bont elveszti, az egész összeget ki kell fi­zetnie. Minden bon sorszám­mal van ellátva és a követ­kező felírással: „Ha elvesz­ted a bont. az egész összeget meg kell fizetned”. Ezt a fi­gyelmeztetést minden brazil megfogadja éppen úgy, ahogy a férfiak betartják a megjele­nésre vonatkozó szigorú „hár­mas szabályt”. Ez a következő: mindannyian brillantinozzák a hajukat, lakkozzák a körmü­ket (természetesen színtelen lakkal) és csak tükörfényesre tisztított cipőben járnak. Talán éppen ezért bukkan az ember Brazíliában lépten nyomon fodrász üzletekre. A fodrászok azt mondják, hogy a nyírás és a borotválás egyhangú munka, s csak utána következik az igazi művészet, az arcmasszázs, a púderozás, a haj bekenése és meghintése kölnivel, külön­böző illatszerekkel. Ezt imád­ják csinálni, el is húzódik kép­telen hosszú ideig — persze nem kell őket félteni, az árát is megkérik. A női fodrásaüz- leteket állandóan megtöltik a fekete hajú kliensek. A leg­újabb divatőrület Brazíliában a haj apró gombolyagokká csavarása. Olyan hajat szeret­nének, mint a négerek egy életre „ondolált” frizurája. A fodrászüzlet mellett a bra­zil városok másik gyakori jelensége a cipőtisztító. Egy­szerűen nem lehet tőlük nyu­godtan végigmenni az utcán. Kisfiúk, kamaszok, öregek a szó szoros értelmében rátá­madnak az emberre minden lépésnél. Ezek a mozgó cipő- tisztítók. A vállukon lógó tás­kában paszták, kefék, rongyok. Hónuk alatt kis szék. Bejár­nak a kávéházakba, vendég­lőkbe. Egy pillanatra sem sza­badulhat tőlük az „áldozat”. A többieknek állandó helyük van. Az utcákat, tereket és az autóbusz megállókat szállják meg Néhánynak még az ügy­fél számára is puha. párnázott széke van. Ilyen udvariasság­ra aztán nem illik türelmetlen­kedni. A cipőtisztítók munka közben a legváltozatosabb vi­selkedéssel lepik meg az em­bert. Énekelnek, a legújabb melódiákat fütyülik és zsong­lőr mutatványokat végeznek a kefével. Magasba dobálják, villámgyorsan labdáznak vele. Ha ez a „művészet” nem túl­ságosan érdekli a pácienst, azonnal újságot vesznek elő és megmutatják benne a legérde­kesebb híréket. S ki gondolná, hogy a brazil cipőtisztítóknak is megvan az arisztokráciájuk. Akármilyen hihetetlen, köztük is kialakult a rétegeződé». A cipőtisztító vállalatok nem az utcán mű­ködnek, hanem a legnagyobb bárok, mozik, vendéglők körüli lakóházak kapualjaiban. Csak a bármunkások dolgoznak, a „mester” irányit és a pénzt szedi. Egy alapvető dolgot azonban mély titokban tartanak Brazí­liában — a tüdővészt. Erről hivatalosan senki sem tud. Más, az európai számára iga­zán szégyellni való betegsé­gekről gátlás és szégyenkezés nélkül beszélnek. A tüdővész­ről nem. A tüdővész három fő oka: a tropikus éghajlat, Bra­ziliában nincs állami ingyen gyógykezelés drágák az orvo­sok. A betegség mindenekelőtt a rosszul táplált embereket fertőzi. Az élelmiszerekben, főzelékfélékben kevés á vita­min. Például a brazíliai para­dicsomban, uborkában aldg- alig található egy kevés. A sót, lisztet és tésztát ezért speciá­lis vitaminkészítményekkel B—1, B—2-vel stb. erősitik. A gyümölcsök közül a legdúsabb vitamin tartalma a pálmarügy­nek, az úgynevezett pálmitó- nak és a mangó nevű gyümölcs nek van. (Folyt, köv.) Sao Paulo-i utcarészlet — HOSSZABB IDEJE hiá­nyoztak a SaJlai utcai gáz­készülék-boltból a kétlángú hálózati garzon tűzhelyek. A közeljövőben TOO darabot hoznak forgalomba „ Pécsett ebből a gáztűzhely-típusból. — GORDISÁN a terme1ő~ szövetkezet tulajdonát kéoe- zö főmajor belső és külső vil­lamosítását fogják elvégezni a jövő esztendőben. — KÉT KIÁLLÍTÁST ren­deztek a komlói Május 1. filmszínházban. A kubai gra­fikai kiállítás címe: Patria o muerte. A Műcsarnok ren­dezte képzőművészeti kiál í- táson mai magyar művészek alkotásai szerepeltek. — MINDEN nagyobb tsz technikumi, illetve egyetemi társadalmi ösztöndíjat bizto­sít a pécsváradi járásban H díjak összegét még ez ev végéig meghatározzák. — A DOLGOZOK iskolája 12 központi osztállyal műkö­dik Pécsett és egy-egy osz­tályban az építők munkás- szállásán, a Közlekedési Vál­lalatnál, a MÁV állomáson, a 12-es AKÖV-nél, valamint a peremkerületi iskolákban. — A MECSEKI ÚTTÖRŐ VASUTAT két kilométerrel hosszabbítják meg jövőre. Egyelőre még nincs eldöntve, hogy a hosszabbítás a Kisrét vagy a Misina tető irányában történik-e. — MEGKEZDTÉK az új gépek próbaüzemeltetését a Baranya megyei Patyolat Vál lalatnál. A Pápai Vasipari Vállalattól felsőruha-vasaló­gép, Csehszlovákiából pedig száraz vegytiszt ító-gép érke­zett. A TELEVÍZIÓ MOSÓBA: 17.45: Legyecske Lenke. Szov­jet kisfilm. — 17.55: Ifjúsági mű­sor. — 18.55: Falu járó kamera. — 19.15: A Duna ékszerei. Film­összeállítás. — 19.30: TV-híratfó. — 19.45: Nemzetközi kaleidosz­kóp. — 20.00: TV mesekönyve. — 20.05: A feledés útján. Francia- olasz film. 21.35: Jubileumi év­könyv. Jámbor László műsora. — 21.50: Hírek. Áramszünet Áramszünet lesz november 13-án 6—17 óráig feszültségáttérés miatt: Pázdány, zók, zóki malom. Pécs- bagota. Velény, Gerde, gerdei tsz* Szabadszentkirály, szabadszemki- rályi tsz, Bicsérd, bicsérdi tsz I.rf n.. bicsérdi faiskola, Bicsérd MÁV«’ Továbbá 14-én 6—17 óráig: Bödaj bodai tsz, Bakonya* KforógétöMoA községekbe^» * A & i i Drámatörténeti előadás a városi Művelődési Házban , A TIT művészeti szakosztá­lya hétfőn este fél 7 órai kez­dettel tartotta meg drámatör­téneti sorozatának második i előadását a Városi Művelődési > Házban. A múlt alkalommal 1 elhangzott kisázsiai és egyip­tomi misztériumokkal foglal­kozó előadás után csak foko­zódott a drámatörténeti elő­adássorozat iránti érdeklődés, így a második előadáát már j mintegy 350 főnyi érdeklődő előtt tarthatta meg Bécsy Ta­más gimnáziumi tanár. ,.A görög tragédiával az ősi misztikus élmény megszűnik,: a görög tragédiában ugyan formailag még istenek vagy félistenek szerepelnek, de már j megjelennek az emberi prob- j lémák’’ — mondotta bevezeté- j sül az előadó., Ezután részlete- ! sen foglalkozott a tragédia ki- | alakulásával, idevágóan kitért! a Dionisos misztérium nagy szerepére. Kifejtette a miszté­rium tragédiává válásának mozzanatait, aláhúzta a nyil­vánosság jelentőségét. Fejlő­déstörténeti szempontból nagy jelentőséget tulajdonított a j Dithyrambos kardalnak is. j Az. előadás befejezése után | a Pécsi Nemzeti Színház, mű- j vészei görög drámarészleteket I mutattak be az érdeklődőknek ; Euripides ás Sophokles drá- j máiból. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents