Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

2 *«***«-«» 1902. NOVEMBER 1«. HOFFMANN MESÉI Fonó sikerű operabemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Megújhodó színházunk nagy lendülettel folytatja az opera művelését is. Idei első bemu­tatónak az operatársulat Jacques Offenbach „Hoffmann meséi" című dalművét válasz­totta. Ez a választás még ha­gyományos rendezés esetéin is helyes lett volna, mivel Offen­bach hattyúdala középúton áll a túlontúl népszerű meg a ■kevésbé ismert dalművek kö­zött, de ami ezen felül tör­tént a színházban november 9-én, az mind ötletben, mind kivitelben nem mindennapi. A pécsi színház híven orszá­gosan elismert úttörő szelle­méhez és ehhez érzett hivatá­sához a Hoffmann meséi új­szerű bemutatásával olyan, ta­lán egyedülálló újítást kezdeményezett, amely intenzív művészeti viták kiindulópontjává válhat. Miben nyilvánul meg ez az újítás? Abban a rendezői ot­tlétben, amely formát bont és egy ben formát összegez. Meig- bontja, mert megszünteti az érintetlen opera-jelleget, le­- dönti a műfaji hatánsorompót az opera és táncjáték között. Ugyanakkor összegezi is, mert eggyé olvasztja a kétféle kife­jezési lehetőséget: az emberi és hangszeres hangot a moz­dulatsorral. Ez a kettősség — mármint a hang és a felfoko­- zott vizuális élmény — szinte ránehezül a közönségre. Még a darabból készült színes film­változat túlzott látványossá­gánál is nehezebb élmény­anyagot jelent. Dr. Németh Antal régóta dédelgetett elgondolását vál­totta valóra Eck Imrével azál­tal!, hogy a cselekményt az énekkel egyidejűleg el is tán­coltatja. Minden szereplőt ket­ten személyesítenek meg: egy énekes és egy vele azonos jel- mezü táncos. Az énekesek a két meghosszabbított első pá- ! holyban énekeinek, a színpad a táncé. Ez a rendezői felfogás azonos Milhaud „Francia ealátá”-já- nak kivitelezésével, ami éfcpen azért francia saláta, mert több­féle ízből tevődik össze. Az pantomim operásitva, ez opera pantomímosítva. Vagy mégin- kább: opera helyett egy olyan frigy, amelyben a házastársa­kat oratóriumnak és táncjá­téknak nevezik. A közön­ségnek a színpadot kell néz­nie s közben — a túlnyomóan oldalról érkező — énekhangot, beszédet csak felfognia. Ez az új rendezői felfogás nyilvánvalóan azt tükrözi, hogy a meseszerűséget és a lá­tomások rejtelmességét jobban kifejezi a táncra épülő játék, mint a hagyományos stílus, amelyben maga a színész kelti életre szerepét. Majd kialakul, hogy valóban így van-e. A kezdeményezés több puszta kí­sérletnél, forradaTimá, alapjá­ban kavarja fel és tágítja szét eddigi esztétikai ismeretein­ket. Szándékának megvalósításá­ban vele teljesen azonosuló munkatársakat talált Eck Im­rében és Bozó Gyulában. Előb­bi a tánokölteményt, utóbbi a díszleteket és jelmezeket ter­vezte, Egy ilyen óriási újítás osz­tatlan tetszést csak akkor arathat, ha a koreográfia oly tökéletes, hogy az ének segít­sége nélkül is megérteti a tör­ténést. Ecíc tánckölteménye megkapóan szép, Egyes részek nem eléggé változatosan kidolgozottak, ál­talában kevesebb balettot, he­lyette több pantomímot tarta­nánk célszerűbbnek, intenzív arc- és kézjátékkal, a pergé- seken, emeléseken, lendítése­ken túl vagy helyett. Néhol a tánc s a színpadra lemenő énekes-színész maga játszik partnerének — táncos-színész­nőjével: Hoffmann Olympáár- val, Crespel Antóniával. Más­kor — főleg a finálékban — az énekesek azért állnak táncos­képmásuk mellé, hogy a dara­bot nem ismerők is megértsék, hogy egy személyről van szó, csak kétféle megnyilatkozás­ban? Az énekelt frázisok halk ismétlését táncban a mozdulat nagyságának csökkentésével kell érzékeltetni. A díszletezés korszerű irány­zata az, hogy nem rendezi be a színpadot, csupán a felvoná­sok alaphangulatát személteti. Azonban túlzás a bútorzat hiá­nya (a tánc érdekében), a ren­dezői jobbon játszódó kocsína- kép naturalista díszletezése el­lentétbe jut a színpadival, amelynek egyébként érdekes a cortinafüggöny-festése. önké­nyesség az eredetitől való el­térés abban, hogy Antónia halott anyja nem arcképként, hanem szoborként elevenedik meg. Hogy a szereplőknek meny­nyire sikerült megfelelniük a számukra érthetően szokatlan rendezési kívánalomnak! arra azt felelhetjük, hogy majdnem tökéletes szinkront kaptunk. A táncosok néha csak akkor kezdték akcióju­kat, amikor meghallották az éneket, jóllehet az óramű- pontosság első feltétel. Mozgá­suk arányos volt és ugyanúgy kifejezték érzéseiket, mint az énekesek. Nőttön-nőtt a tragi­kus feszültség, egészen Antó­nia holtan elzuhanásáig s utá­na jött az utójáték kiábrán­dítóan nyers megoldása, amely az addig elért fokozást letörte. Kár Hoffmant ennyire lené- szegíteni, hogy Milliner Do­monkos izmaira van szükség kicipeléséhez, elég lett volna érzékeltetni egy kis tántorgás- sal, az asztalnál bóbiskolva, bármennyire az a cél, hogy a megjelenő Stella minél hatéko­nyabban kiábránduljon belőle és átpártoljon Litndorfhoz! Paulusz Elemér kitűnően helytállott megnövekedett fel­adatában. Jól összefogta és végig együtt is tartotta a né­pes szereplőgárdát: Egy opera vagy táncjáték elvezénylése külön-külön is mély koncep­ciót kíván, a kettő együtt még hatványozottabban igénybe veszi a karmester minden idegszálát, figyelmét és tech­nikai tudását. Méltón dolgo­zott keze alá két zenei munka­társa: dr. Dőry Miklós és Laky György, a magán- és karéne­kesek, valamint a zenekar, ; amely most is hivatása csúcs- j pontján muzsikált. Dicséret | azért, hogy a velencei kép fi- j náléjában nem hagyták ki a nem kötelező szeptettet. 1 A párhuzamos szólisták a következők voltak: Olympia: Ágoston Edit, mint vendég, a Debreceni Csokonai Színház tagja — Esztergályos Cecilia. Giulietta: Bárdos An­na — Bretus Mária. Antónia: Illés Éva — Árva Eszter. An­tónia anyja: Horváth Sári (kü­lön táncos nélkül). Miklós: Pécsváry Gabriella — Handel Edit. Hoffmann: Wagner Jó­zsef — Csifó Ferenc. Lindorf, Coppelius, Dappertutto, Mira­kel: Fodor Pál — Tóth Sándor. András, Cochenille, Pitichi- naccio, Ferenc: Hotter József — Veöreös Boldizsár. Spalan- zani: Tóth László — Hetényi János. Slemil: Berczelli Tibor — Debreceni István. Crespel: Tréfás István — Dómján Ti­bor. Csak az elő- és utójáték­ban — tehát képmás nélkül — Jánosi Olga (Stella), Bonnet Kálmán (Nathanael), Kanizsai László (Hermann) és Marczis Demeter (Lutter). Ágoston Edit könnyed kolo- ratúrával rendelkező, fényes­hangú szopránista, élettel telí­tette szerepének „csak gép” jellegét. Jól kiépített közép­fekvésének jutalomhangjai a légies magas esz-ek. Élveztük áriájában az erős-kötött ré­szek halkan-szaggatva ismét­lésének sikeres kivitelét. Bár­dos Anna ugyanúgy jól elta­lálta szerepének kacérságát, mint Illés Éva őszi hervadá- sát, Pécsváry Gabriella fiata­los hevülését. Ö a költőt féltő hű kis barát. Az első részben majdnem szoprán, a Barkaro- lában mély alt. Utolsó előfor­dulása annak a régebbi gya­korlatnak, amely a fiatal férfi­szerepeket lírai tenor helyett nővel énekelteti. Gondoljunk csak a „Figaro lakodalma”, „A hugenották” és az „Álar­cosbál" apródjára. Ma ez már szokatlanul hat. Horváth Sári megmutatta, hogy a nem nagy hang is lehet átütő, ha jól ül, Rajta kívülálló okokból nem volt elég túlvilági. Wagner József egyetlen len­dülettel énekelte végig a cím­szerepet, amelyet túlmagas frázisai tesznek hírhedtté. Ezt mondhatjuk Fodor Pálról is, aki viszont Lindorf majdnem basszus-szólamában kellett helytálljon ugyanúgy, mint Dappertutto transzponálva fisz ig emelkedő magas bariton­áriájában. Hotter József Fe­renc buffódalában végre ked­vére mókázhatott, az új bon- vivánban, Tóth Lászlóban na­gyon kellemes hangot ismer­tünk meg, jól érvényesült re­citáló szerepében is, a két diák meleg hangja (Bonnet—Kani­zsai) Berczeli—Marczis—Tré- j fás tömör zengése az előadás i erőssége. A táncosok magán- és cso- i portos jelenetei jól kidolgozot- | tak, szenvedélyesen átfűtottek i és mélyen átéltek voltak. Esz­tergályos Cecilia varázsosan szép automata, megértjük Hoffmann iránta érzett lobo- gását. Bretus Mária a hideg démont ábrázolta, aki egyked­vűen nézi, hogy előtte hal meg egyik lovagja, miatta vívott ér­telmetlen párbajban. Árva Eszter a hamvas őszibarack megtestesült bája, megindítóan szép és meleg érzéseket éb­resztő. Ugyanígy vélekedhe­tünk Handel Editről is. Veö­reös Boldizsár hol sunyi, hol bamba, Tóth Sándor a cselek­mény tökéletesen ellenszenves intrikusa, Csifó Ferenc a költő alakjához kissé túlfiatal, mégis gazdagon hullámzik benne az érzelem, Dómján Tibor arc­játéka kimagasló, Debreceni István rövid, de markáns epi­zódszerepében nyújt tehetsé­ges alakítást. Bozó Gyula egységes, szép jelmezei, Léka László részben szimbolikus maszkjai, Kovács Lajos szinte zenélő fényei és a jól érthető szövegmondást elő­mozdító fordítás-átdolgozás — Innocent-Vincze Ernő munká­ja — nagymértékben hozzájá­rul a siker fokozásához. Veress Endre (6.) Megálltunk egy ilyen hatal­mas szerpentórium előtt. Elsó látásra fürdőmedencére emlé­keztet, azzal a különbséggel, hogy beton helyett élő fűvel bélelik és jól megtermett bé­kák ugrálnak benne. A fené­ken elhelyezett világoskék- zöldes csempékkel kirakott, kis vízzel töltött medencék kö­zött néhány alacsony fa is nőtt. A medencék egyikét-má- sikát szűk csatorna köti össze. Ezzel a módszerrel imitálják a tavakat, folyókat. Ezeken a „viziutakon” különböző fajtá­jú kígyók sokasága nyüzsög. A szerpentóriumokban megta­lálható Brazília minden fajta kígyója. Hogy hogyan kerültek az intézetbe? Az intézet kap­csolatban áll Brazíliai minden részével. A kígyók szállítására különleges ládákat küldenek szét szállítóiknak és ők küldik a kígyóvadászathoz szükséges eszközöket is. Évente 15—20 ezer kígyót szállítanak nekik. A vadászokat ingyen ellenmé­reg kiosztásával, különböző brossúrákkal és röplapokkal buzdítják a vadászat folytatá­sára. Az intézetbe érkező kígyó­transzportok olyan elbánásban részesülnek, mint a legelőke­lőbb szállodák vendégei. Elő­ször a kötelező fogadáson es­nek túl. A „vendégkönyben” a brazíliai kígyók 230 fajtája szerepel. Leggyakoribb vendé­gek a csörgőkígyók és a jarara. cák, ritkább az urutu, jara- cusu, surucucu, a boa és az anakonda. Éppen ezért külön­leges „díszvendégi” ellátást kapnak. Az ophiológiai labora­tóriumban kapnak „lakást". A közönséges példányok szerpen- tóriumokba kerülnek és né­hány nap múlva már rajtuk is végrehajtják a méregelvonó műveletet. Ez a méreg az el­lenmérgek alapanyaga. — A mirigyekből kivont mé­reg — mondja Hoge profesz- szor — a laboratóriumokba kerül, itt sepciális készülékkel ezüstös csillámokká kristályo­sítják, Ezt oldják és lovak szervezetébe injekciózzák. E kísérletek végrehajtására ál­landóan 400 ló áll rendelkezés­re. A kísérletet rendszerint 150 lovon végzik. Az állatok szer­vezete másfél év alatt válik ellenállóvá, ekkor beadjuk ne­kik a maximális méregadagot: két grammot. Aztán körülbelül két hét elteltével 8 liter vért veszünk az állatoktól, később a következő napokon 6 litert, majd kis idő elteltével újból 6 litert. A lábadozás időszaká­ban válik a vér a legellen- állóbbá. A folyamat soron kö­vetkező lépése a tisztítás. A tisztítás után a szérum ampul­lákba kerül, de mielőtt forga­lomba hoznánk, három folya­matból álló tartósításon esik keresztül, hogy gyógyító hatá­sát két esztendeig megőrizze. Az intézet területén közel a főépülethez van egy három­színű négyzetekkel és három­— A PÉCSI Általános Épí­tő KTSZ ez évi 11 millió fo­rintos lakossági építési tervét december 25-ig teljesíti. A tervezett 104 lakásból kilenc- j venkettőt adtak át. — CSIZMADIA Gyula y- vét vette fel a Komlói Szén- bányászati Tröszt gepüzevLé­nek most alakult öíiágú esz­tergályos ifjúsági brigádja. (> brigád tagjai vállalták, hegy tervüket túlteljesítik és se- lejtmentesen dolgoznak. — A MAGYAR Tudomá­nyos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete elkészi-J tette „Értekezések” című ki- | adványának legújabb kötelét, amely előreláthatólag tavasz szál hagyja el a nyomdát. — A PÉCSI Nemzeti Szín ház balettkara vasárnap Szék szárdon vendégszerepei. — KLUBHELY ISÉGET épít társadalmi munkával Bános lakossága. Ezidáig már 3000 forint értékű munkát: végeztek. ! — A PÉCSI GTE mezőgé- pész szakosztálya hétfőn dél- [ után az Állami Gazdaságik megyei Igazgatóságának klub jában tartja meg havi klub­napját, amelynek keretében Szálai Béla gépészmérnök, :z erőgépek karbantartási prob­lémáiról tart előadást. — AZ ÁRPÁDTETÖI ei- dészet a jövő hét folyamán Kontra-stíl típusú motortű - j részeket kap az NSZK-ből. j Egy-egy ilyen motorfűrésszel 3000 köbméter fát termelnek i ki évente. — A PÉCS-Baranyai Mű- j szaki Szakbizottság novem- j bér 16-án délután 4 órakor a j megyei könyvtárban megbe- j szélést tart a szakbizottság éves tervéről. — A PÉCSI Vegyesipari Vállalat az Albertfalvi Ve­gyigyárral szerződést kötött 40 millió iégyfogópapír fel­dolgozására 1963-ban és ezzel I jövőre is biztosítják a csők- j kent munkaképességűek fog­lalkoztatását. — ÉRTELMISÉGI klubot , létesítenek Mohácson mely-1 nek programjában baráti be- j szélgetések és előadás-sorú■ j zatok is szerepelnek. j — AUTOMATA-mérleget állított fel a Széchenyi téren a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat, mely 20 fillér bedo­bása ellenében működik. — A HOMORUDI Kossuth Tsz 4 holdon termeszt fok­hagymát, melynek egy részét j. MÉK-en keresztül külföld­re szállítják. — TUDOMÁNYOS ülést rendeznek hétfőn délután íz Anatómiai Intézet tantermé­ben, melynek keretében df. Bodrogi György tart elő­adást. — A DÉL-DUNANTŰLl Textil- és Felsőruhára ti Nagy / kereskedelmi Vállalat szocia­lista címért küzdő brigádjá­nak tagjai társadalmi mun­kával segítették harkányi üdülőjük felépítését — „HÁZI teadélutánokat”- rendeznek a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Válla st Hidason működő szocialista címért küzdő asszonybrigód- jának tagjai. — A NAPOKBAN érkezett meg bulgáriai turnéjáról a pécsi Szivárvány zenekar. Külföldi sikerükre jellemző, hogy a jövő. év nyarára is szerződést kaptak a leghíre­sebb bolgár nyaralótelepekre. — KÖZLEMÉNY. Értesít­jük kedves megrendelőinket, hogy személyi igazolvány ké­peket minden műtermünkben készítünk. Műtermeink: 1. sz. Kossuth Lajos tt. 10., 2. sz. Bem utca 22., 3. sz. Doktor Sándor u. 15., 4. sz. Kossuth Lajos u. 58., 8. sz. Pécssza- bolcs, Hősök tere. — A sze­mélyi igazolvány képek a fel­vétel napjától számított há­rom nap alatt készülnek el. 5.— forintos árban, — Pécsi Fényképész KTSZ. A Pécsi Víz- és Csatornamüvek értesíti a város lakosságát, ho 'y a tisztasági fürdő kazántisztítás miatt november 11-tői november 19-ig zárva tart, A TELEVÍZIÓ MŰSORA: li.30: Színházi közvetítés Gor­kij: Kispolgárok. — 19.30: Rande­vú Souniban. — 18.50: Hétről — hétre.... — 19.00: TV-híradó. — 19.30: Négyzongorás könnyűzene. — 20.30: Vidám percek. — 20.10: Szerelmi múzeum. — 21.50: A szovjet filmhét múvészvendégei. — 22.10: Hírek. szögekkel mejelölt kis tér. Ez a helikopterek leszálló helye. Hol éjjel, hol nappal ereszked­nek le ide helikopterek és szi- rénázóssal riasztják az ügyele­tet. Itt van ugyanis a Vitató Brasilról elnevezett kórház. — Kérem, nézze meg a kór­házunkat és a betegeket! — in­vitált dr. Hoge. Félelmetes látvány. Nehéz elhinni, hogy néhány csepp kígyóméreg mennyire felis- merhetetlenné teszi az emberi arcot vagy a lábat. Azért em­lítem ezeket a testrészeket, mert ezeket támadja meg leg­gyakrabban a kígyó. Az arcot akkor, ha fáról, a lábat akkor, ha földről támad. Leggyakrab­ban a mezőn dolgozókat és a mezítlábasokat éri baleset. — Ne higgye el — világosí­tott fel Hoge professzor —, hogy a kígyó szívesen támadja meg az embert. Ez nem igaz! A kígyó csak akkor mar, ha rálépnek, vagy piszkálják. Itt van például ez a nő — muta­tott az egyik betegre — banánt szedett. Nem vette észre a fü­zérben rejtőzködő kígyót, erre az megtámadta, megmarta a nyakát. A nő néhány hete fek­szik nálunk. Élni fog. Még idő­ben hozták a kórházba. Perceken múlik az ember élete. Szerencsés esetben a kí- gyömarás után 12 órával be­adott ellenméreg is hat. A Butantan kicsiny kórháza számtalan kígyó, pók, skorpió marta embernek adta vissza életét. Az életért folytatott harc nem mindig végződik a tudomány és az orvosok győ­zelmével. Még néhány egyre kevesebb esetben — a halál diadalmaskodik. Az utóbbi időben a Butantan krónikája évenként átlagosan évi 400— 500 kfgyómarást és közel ezer skorpió és egyéb mérges ro­varcsípést tart számon. Bámulattal telve búcsúztam a Buntantantól. Köszöne- temre Hoge professzor elmoso­lyodott, s azt mondta: Egyéb­ként teljes nyugalommal utaz­gasson csak tovább, hiszen Brazíliában 21 ezer kígyóval kevesebb van, ugyanis ennyit konzerváltunk alkohololdat­ban. Velük már biztos nem ta­lálkozik. A többirfe azért per­sze vigyázzon! (Folytatása következik.)- ♦ 4 I 4 A

Next

/
Thumbnails
Contents