Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

4-V, IVAPLÖ 1962. NOVEMBER ft, 1 43 mázsa kakaó Az elmúlt év decembere­ben életbelépett ároálfotai hatását vizsgálták a MÉ­SZÖV kereskedelmi szakem­berei. Megállapították, hogy a csokoláőéfogyasztás meg kétszereződött. Kakaóból bi­valy egész évben 24 mázsát vettek meg a falusi boltok­ban. Az idén már az év első hat hónapjában 43 mázsa kakát fogyasztottak el a me­gye községeiben. A földművesszöveti: •’zen szervek országos versenyt U indítottak annak érdekében, hogy minél több kakaót ad­janak el a dolgozó paraszt­ságnak. Ebben a versenyben Baranya megye került a má­sodik helyre. A baranyai fmsz-ek ugyanis a tervezett 1200 helyett 4336 kilogramm kakát adtak el. Az ország valamennyi földművesszö­vetkezete egymással is ver­senyzett. Ebben a vetélke­désben három baranyai föld­művesszövetkezet került be az első tíz közé, a mágocsiak az ötödik, a sásdiak a nyol­cadik, a sellyeiek pedig a ti­zedik helyre. Ugyanakkor cigarettából nyolc százalékkal keveseb­bet vásároltak a falusi hol­taidban, mint tavaly. Dolgozzunk együtt a szocializmus Pártonkívüliek vitája Szigetváron Százhúsz pártonkívüli jól össze Szigetváron a járási pártbizolstsőg meghívására, hogy meghallgassa a pártbi­zottságnak; azt a beszámolóját, amelyet a járási pártértekezlet vitatott ímeg. Nyolcvan ter­melőszövetkezeti tag, negyven ipari munkás, értelmiségi és alkalmazotti volt együtt ezen a tanácskozáson. Érthető hát, hogy szóba., került életünk szinte minden Derül ete. Jancsi Józsefnek, a patapok- losi tsz brigádvezetőjének fel­szólalásából az volt a tanul­ság, hogy a szaktudást becsül­ni kell, & hogy Patapokloson meg is becsülik a szakmai kép­zettséget, különösen akkor, ha kézzelfogható eredményeket is hoz a gazdálkodásban. Uj je1erxség, de feltétlenül hasznos, hogy egy ilyen szé­les nyilvánosság előtt párton­kívüliek mondanak véleményt a pártszervezetek és egy-egy pártmunkás munkájáról is. Ezt Tánczenei est, nagyzenekari hangverseny és kamaraestek a novemberi pécsi zenei műsorban Novemberben is számos, nagy érdeklődésre számot tar­tó hangverseny lesz Pécsett, felnőtteknek és az ifjúságnak egyaránt. A gazdag program­ból kiemelkedik a vasárnap délelőtti hangverseny, amelyet az általános iskolák alsóta­gozatos tanulói számára ren­deznek a Liszt Ferenc terem­ben. „A hangszereik világa” sorozat keretében. Egy nappal később a nagyhírű Állami Bu­dapest Táncegyüttes vendég­szerepei Pécsett. A vendégsze­replést ma délelőtt tizenegy órától délután két óráig to­borzás előzi meg. Az együttes tehetséges táncosokat keres felvételre. A toborzást a pécsi városi Művelődési Házban ren­dezik meg. ' November 14-én a Pécsi Nagy Lajos Gimnázi u inban két előadásban kamaraestet rendeznek Bánrévi Antal, Marczis Demeter, KiS6 Vilmos Péter, Bolgár Marianne, K. Tóth Mária és a pécsi fúvós­ötös közreműködésével. — 19- én a Leöwey Gimnáziumban rendeznek ifjúsági hangver­senyt Paulusz Elamér karnagy és Bánky József zongoramű­vész közreműködésével. A november tánczenei ese­ménye lesz Ines Taddio, velen­cei énekesnő pécsi vendégsze­replése. Az olasz művésznővel együtt fellép a Club tánczéne- kar, Kós János, Aradszki László, Szuhay Balázs, Mike Rózsi, Lemer Gusztáv. A mű­sort november 19-én a Pécsi Nemzeti Színházban rendezik. tette a patapoklosi brigádveze­tő, amikor bírálta a pártszer­vezet titkárát. Elmondotta, hogy szeretnék a Rártonkívii- liek, hogy a párttitkár határo­zottabb lenne, nem félne attól, hogy népszerűtlenné válik, ha a hibák ellen fellép. A tolva­jok ellen, a köztulajdon fosz­togatóival szemben is erélye­sebben kellene fellépniök a vezetőknek Patapokloson, — mondta. A somogyhárságyi tsz egyik brigádvezetője azt mondotta el, hogy miképpen érték el, hogy 1 forint 64 fillér náluk egy liter tej önköltségi ára, s most célul tűzték ki, hogv még ennél is alacsonyabbra szorít­ják. A leánykollégium igazgatója az öt plusz egyes oktatás élet- képességét hangoztatta felszó­lalásában és arra kérte az üzemben dolgozókat, hogy ne csak az törődjék a gimnáziumi tanulókkal, akire személy sze­rint bízták őket, hanem min­den munkás, aki ott van. Ja­vasolta, hogy pályaválasztási tanácsadót hozzanak létre Szi­getváron is, hasonlóképpen pécsihez. Kozári elvtárs, a járási fő- agronómus azt mondta, hogy a bizalomra bizalom a válasz. Jónak tartja a párt mai politi káját, szeretné, ha a pártonkivüli tömegek bizalma a pártban még inkább erősöd­nék. Annak az ápolónőnek a fel­szólalása, aki a balesetvéde­lemről szólott, különösen nagy tetszést aratott. A közösségért érzett felelősség csendült ki szavaiból, sünikor felajánlotta, hogy a mezőgazdasági dolgo­zók számára balesetvédelmi előadásokat tart. — A rendelőintézet zsúfolt­ságán is enyhíteni kellene, — mondotta — és meg kellene oldani azt is, hogy az ápoló­nők ne legyenek kiszolgáltatva a lakásuzsorának. Kérte a me­gyei és a járási szerveket, se gítsenek abban, hogy a kollé­giumhoz hasonló ápolónői szo­bákban helyezzék el a kórház és a rendelőintézet dolgozóit törvényes lakbér fejében. i Szóbakerültek a cipőgyáriak kongresszusi felajánlásainak teljesítését zavaró körülmé­nyek okai, említették a postá­sok gyenge fizetését és azt is, hogy kevés a férfi a postai szolgálatban, pedig ott sok fi­zikai munka akad, ami nem való nőnek. Novics János elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára is felszólalt a szigetvári j-rás pártolód viliiéinek tanácskozá­sán. Elmondotta, hogy az elkö­vetett hibákból levonta a meg­felelő következtetéseket i párt és most jobban dolgozik. A párt saját maga tárta f°l a hiányosságokat és nem félt at­tól, hogy ez árt a tekintélyé nek. — A pártonkívüliekkel együtt, közösen dolgozunk, — mondotta — s egyetértünk ab­ban, hogy jobban kell élnünk s dolgoznunk kell a jobb éle­tért. Értsünk tehát ezúttal is egyet abban is, hogy dolgoz­zunk mindig jobban. Novics elvtárs felhívta a figyelmet, hogy ne sokat sütkérezzünk eredményeink fényében, ne bízzuk el magunkat, inkább előre nézzünk. Azt vegyÜK számba, amit el kell végez­nünk, s végezzük ezt el. Megvalósítható gondolatokat mondott el a gimnázium egyik tanára, amikor arról szólott, hogy nincs az iskolának öltö­zője, csak egy, amelyben a fiúk és lányok öltözködnek. Ez hátráltatja a testnevelési oktatást, mivel az átöltözésre mindig sokat kell várakozniok. Túl soknak tartja a vendég­látóipar fejlesztésére és túl ke­vésnek az iskolai szükségletek re fordított pénzösszeget. Ja­vasolta, hogy a vendéglátóipar fejlesztésére előirányzott ősz- szeg egy részét adják át ^kó­lái célra. A járási pártbizottság rendkívül hasznosnak tartotta ezt a tanácskozást. A párton­kívüliek felszólalása sok érté­kes gondolatot és hasznos ja­vaslatot adott a pártpolitikai munkához, a pártonkívüliekk -.I való kapcsolatok további erő­sítéséhez. Gy. K Ma este: Hoffmann meséi Ma este lesz a Pécsi Nemzeti Színházban Offenbach: Hoff­mann meséi című művének bemutató előadása. A teljesen újszerű felfogásban reniez'-.tt előadás a színház egyik legjobb és legemlékezetesebb produkciójának ígérkezik. — AZ IDŐSZERŰ gazda-l sági problémákról tart elő- adást ma délután a TIT Bar- ] tők klubjában Papp János I elvtárs, az MSZMP megyei j bizottságának titkára. —i AZ ALKOHOLIZMUS Elleni Bizottság minden hé­ten pénteken délután 5-től 6 óráig fogadóórát tart a városi rendelőintézet 111. emelet 7. számú szobájában. — MEGNYITOTTAK a kesztyűgyárban a munkás­akadémiát, amelyen Tóth La­jos a Pécsi Jogtudományi Egyetem Marxista—Leninista Tanszékének előadója is rész tvett. — UJ TANMŰHELYEKET szerveztek ebben a tanévben a komlói 501. Iparitanuló­intézet fiataljainak jobb szak képzése érdekében. A régeb­ben működő tanbánya mel­lett új tanműhelyt hoztak létre a 12. AKÖV-nél és a Komlói Építőipari Vállalat­nál (5.) Ez a szabályos hároméves periódus. A sötétlila virágok tava­szonként erős illatot áraszta­nak az apró, mélyzöld levelek közül. Mikor megérik a ter­més. a munkások nagy kosa­rakkal a földekre sereglenek és leszedik a zöld magot. Az ültetvényes megkínált egy csésze valódi brazil kávé­val. Kitűnő és erős. Megoldja a nyelvet, akárcsak a vodka. Természetesen' a kávéról be­szélgettünk. nevetve mondtuk, íme mennyire megszerette az ember az abesszín kecske táp­lálékát. Tőle lesték el az ara­bok, hogy a kávé élvezhető és felfedezésüket büszkén, dé mély titokban közölték a tö­rökökkel. A törökök elterjesz­tették Európában. Mindenki megszerette. A franciák megszimatolták ben­ne az üzletet, s mivel náluk nem honosodott meg, a dél­amerikai Guyanában kezdték termelni, s mint nagyértékű kincset, féltve őrizték. A bra­ziloknak csak jóval később, a XVII. század huszas éveiben si­került néhány kávépalántát szerezni. (Nem is a legegyene- sebb úton, mert a szó szoros értelmében lopták.) A növény jól érezte magát új hazájában és sorsa örök időkre összefo­nódott Brazília életével. Az ültetvényről visszatérve még egyszer láttam Sao Pau- lot, amely óriási méreteit a kávénak köszönheti. Utána a kanyargós autósztrádán meg­érkeztünk az iglazi „kávé-vá­rosba”, Santosba. Minden csupa kávéillat. San tosban működik a híres Kávé Intézet Egyéb tudományos kutatások között új oltványok­kal foglalkoznak, vizsgálják, kutatják a kávét, s nem utolsó­sorban a kiviteli engedélyt is ők adják. Az intézet falai kö­zül nagyon kevés hír szivárog ki, nehogy valami is eljusson a kávé anyakontinensébe, Af­rikába. A világ számtalan nemzeté­nek lobogója alatt futó hajó­kon sokmillió tonna kávé in­dul el a föld minden része felé, Santos kikötőjéből. Bra­zília legnagyobb kikötője éven ként 11 millió tonnás forgal­mat bonyolít le. Az első hajó, amely innen kávét szállított, 1892-ben a Nasmith mégcsak a parttól 260 méterre tudott kikötni, az árut kisebb hajókkal szállítot­ták rá. Ma 7 kilométer a ki­kötő hossza, évente 4 millió zsák kávét indítanak szerte a viliágba s 19Ó0-tól 1946-ig 13 millió zsákkal tűnt el a ha­jók gyomrában. A kikötővel egyenes arány­ban nőtt a város. A XIX. szá­zadi kis településből több százezer lakosú nagyváros lett. Az Igazi fejlődés a má­sodik világháború után kezdő­dött. A kávé megtette a ma­gáét. Az ültetvényesek meg­unták az egyhangú életet. Fel­hőkarcolókat, hotelokat épí­tették, ők is megteremtették a saját Copacabanájukat és für­dőiket a smaragdszín Atlanti­óceán mellett, Csörgőkígyók között A Sao Paulót díszítő gyönyö­rű parkok egyikében húzódik meg a világhírű Butantan In­tézet. Vezetője kissé meglepő­dött váratlan látogatásomon. — Szóval a kígyók érdeklik önt? — fordult felém dr. Fla- vio da Fonesca. — Az Ophio- lógiának — folytatta kis szü­net után — vagyis a kígyókkal foglalkozó tudományágnak szenteltük intézetünk egytized részét. E részlegünk eredmé­nyei az egész világon vissz­hangra találtak. Az 1901-ben dr. Vitalo Brasil professzor ál­tal alapított intézet már pár évvel megalakulása után ter­melt kígyómarás elleni széru­mot. Ettől az időtől kezdve fo­lyamatosan állítjuk elő a kü­lönböző kígyók, pókok, skor­piók marásának ellenmérgét Évente — mondta az igazgató — 60—80 ezer ampulla széru­mot készítünk. A világ minden hasonló tudományos intézeté­vel kapcsolatban állunk. A butantani intézetben dr. Alfonso Hoge a kígyórészleg vezetője kalauzolt végig. A sok terem egyikében fe­hér ládák sorakoztak. Mind­egyiken egy szám állt, mind­egyikben egy-egy hatalmas csörgőkígyó, vagy jaraea? trra-­tu, jararaeusu, kobra és sok más fajta. A professzor fel­emelte az egyik láda fedelét Nem éppen legnagyobb meg­nyugvásomra a kígyó összete- keredett, mint a rugó. Még egy pillanat, s már az asztalon volt. Jellegzetes csörgő hang közepette emelgette a fejét és vad tűzzel ostromolta az asz­talt. Majd megint összecsava­rodott és újra meg újra táma­dott Szerencsére veszélytelen távolságban álltunk tőle, a kí­gyó nem tudta felmérni, így vak támadásai csak a levegőt érték. Hasonlóan viselkedett a ja- raraca, az urutu és a jarara- cusu is. A jópár méteres hüllő közül néhánynak igazán irigy­lésre méltóan szép bőre van. Mint például a gyöngykígyóé. Alighanem neki van vala­mennyi kígyó közül a legszebb, a legelegánsabb bőre. A leg­nagyobb festőnek is nagy fel­adatot jelenetene kikeverni ezeket a változatos színárnya­latokat, ezt a sokféle narancs­szfnt, sárgát, az ezüstös há­romszögeket, vörös vonalká- kat, pontokat, pöttyöket Enyhén szólva torkomban dobogott a szívem az agresz- szív bemutató szemlélése köz­ben, hallgatva az elegáns, ügyes mozdulatokat kísérő „csörgőkígyó muzsikát”. A lát­vány véget ért. Dr. Hoge el­magyarázta a méregelvonás módját. Egyszerűen kinyomják a mérget a kígyó mirigyéből. Kézzel megfogják hátul a fe­jénél, kis edénnyel megérintik a ráncos nyálkahártya mögé rejtett méregmirígyet. A tény­kedés eredményeképpen a nagy méregfogakon keresztül 11 csepp mérget nyernek. A műveletet 10—14 naponként ismétlik. Ennyi idő alatt ter­meli újra a mérget a kígyó. Az ellenméreg előállításához igen nagy mennyiségű méregre van szükség. Éppen ezért az inté­zet közel ezer kígyót tart spe­ciális szerpentóriumokban. (Folytatása következik.) Santos — BARACKOST létesít a majsi termelőszövetkezet. —• Mintegy 600 barackfacseme­tét már be is szereztek Diósdról. — A BUDAPESTI Délszláv Központi Táncegyüttes orszá­gos körútja során december 1-én a mohácsi művelődési házban szerepel mely alka­lommal gyűlést is rendeznek, ahol Ognyenovics Milán or­szággyűlési képviselő mond beszéde^ — A SAGVARI Endre Mű­velődési Házban november 14-én ifjúsági klubdélután keretében szellemi vetélke­dőt rendeznek; =* BŐVÍTIK Mohácson • Vegyesipari Vállalat szolgál­tató tevékenységét A jövő­ben írógép, motorkerékpár . és golyóstoll javítással, vala­mint tüzifafűrészeléssel is foglalkoznak, •—> HÉTFŐN a Pécs váron Művelődési Házában „A gö­rög tragédia, Aischylos, So­phokles, Euripides” címmel Bécsy Tamás tart előadást, melyen a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei is közremű­ködnek. A BÓLY1 bélyeggyűjtő kör jól sikerült bélyeggyűjtő kiállítást rendezett, mely után nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a községben. —1 A PÉCSI Kamaraikórus szombaton este hangversenyt ad a Zalaegerszegi Állami Zeneiskolában Tillai Aurél és Dobos László vezényletével; — TERMELÉSI tanácsko­zásokat tartottak a mecseki szénmedence bányaüzemei­ben, ahol megvitatták a III. negyedév termelési tapaszta­latait és az utolsó negyedév feladatait. — ÜLÉST tartott a TIT pécsi járási elnöksége, me­lyen Szíjártó Ferenc ismer­tette az elóadásos propagan­da 1962—63-as évi program­ját •— ÉRTESÍTÉS! A Baranya megyei Temetkezési Vállalat értesíti mindazokat, akik a pécsi köztemetőben fekvő hozzátartozóik sírját 1963-ban gondoztatni kívánják, hogy a megyei tanács rendelkezése alapján 1963. január 1-től gondozói tevékenységet a te­metőben kizárólag a Pécsi Tempó Általános Szövetkezet végezhet. Ezért mindazok, akik ilyen címen a jövő év­re megbízásokat gyűjtenek, vagy előlegeket vesznek fel, jogtalanul járnak el, miért is az ilyen ügyékből származó esetleges vitákért a felelősség teljes mértékben reájuk há­rul. (x) • A TELEVÍZIÓ MŰSORA: ».#0: TV Híradó. — IMS: Tele- Bport. — 10.30: Gróf Monte Chrt»: to L francia film. — 12.00: Hlrel% / i »

Next

/
Thumbnails
Contents