Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-07 / 261. szám
A Nagy Október eszméi örökké élnek Tartalomból Az új falu VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OUNÄMTÜU imiJWLO NOVEMBER 1962. NOVEMBER 7. A MAGYAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ÄRA; 80 FILLÉR 261. SZÁM Éenín ha élne még és látná, mekkora léptekkel halad a világ a kommunizmus felé, megelégedetten mondaná: „Jól van elvtársak, jól van, így képzeltem!” Visszatekintene az Októberi Forradalom történelmi napjaira, s megismételné, amit a győzelem negyedik évfordulóján mondott: „Joggal lehetünk büszkék és büszkék is vagyunk ra, hogy nekünk jutott az a szerencse, hogy megkezdjük a szo'~et állam felépítését és ezzel megkezdjük a világtörténelem új korszakát, a; Íj osztály uralmának korszakát, amelyet minden kapitalista országban elnyomnak, de " amely mindenütt arra törekszik. hogy kiharcolja az új életet. légyőzze a burzsoáziát, megteremtse a proletariátus diktatúráját, megszabadítsa az emberiséget a tőke igájától, az imperialista háborúktól.” 1 Ez Lenin programja. Ez a Bolsevik-Párt programja. Ez a kommunista ember hitvallása, -azóta, amióta tudatossággá, fel- -ismert szükségszerűséggé, ha- tárözótt céllá nemesedett az elnyomatás gyűlölete. Ez az emberiség életének értelme a Nagy Október győzelme óta. Negyvenöt esztendővel ezelőtt a cári uralom által véres háborúkba rángatott elgyötört ■ orosz munkásság és parasztság rn ellett csak egy párt állt. A bolsevikok _partja rorunk e szét, becsületét, lelkiismeretet testesítette meg. A burzsoázia és a földesurak politikája az imperialista ragadozók karma közé vetette Oroszországot. A párt azonban megelégelte üzelmeiket, harcba ■vitte az elnyomottakat és győzelemre vezette őket az elnyomó hatalmakkal szemben. „Jól van, elvtársak, jól van, így képzeltem!” — mondta Lenin. de azonnal újabb célokat tűzött a nép elé. Meg kell szervezni a hatalmat, meg kell kéz. derű a szovjet á. felépítését, mért enélkül nem lehet megtartani és megvédeni, amit kivívtunk — így határozta meg a tennivalókat. És megszervezték a szovjetek államát. Olyan államot építették fel, amilyenhez hasonlót még nem ismert a történelem. A tömegek diktatúrája!- valósították meg a kivételes kevesek diktatúrájának ronrjáin. , Vlagyimir Ujics tanításai elevenen élnek ma is —, sőt ma élnek csak igazán elevenen, amikor elérhető közelségbe került hozzánk a kommunizmus. Amit 1917 októbere elkezdett, azt a XX. század szovjethatalma befejezte. Megteremtette, megvédte, meg- Osnthetetlen nagyh-talommé emelté a szocialista államot. A világtörténelem új korszakába vitte el a népeket, amelyek a hatalmas szovjet államban egyesültek. Megmutatta a gyarmatoknak is a felszabadulás útját, vérrel és munkával szerzett gazdag tapasztalatait atadta nekik, hogy megköny- nvítse számukra az új élet kivívását és felépítését. A tŐKés hatalmak összefogtak ellene. Megkísérelték visz- szafelé forgatni a történelem nagy kerekét, de nem volt hozzá elég erejük. A Szovjetuniót a világ leghatalmasabb és legbarbárabb hadereje sem tudta szétverni és megsemmisíteni, pedig ez volt a célja. A második világháborút azért indították, hogy mindörökre eltöröljék a föld színéről a diadalmas Október államát, a szocialista szovjet államot. Mindenki tudja, mi lett az eredménye ennek a gyászos vállalkozásnak. Területileg is kiterjedt a szocializmus hatalma a földön, meggyorsult a tudományos, technikai, kulturális1 fejlődése — napjainkban pedig már a világűr titkait kutatja, eljutott a Holdra, e pillanatban pedig a Mars bolygó titkainak felderítését valósítja meg. Közben pedig, ezzel egyidő- ben, itt a földön is felépíti az emberiség legnagyobbjainak álmát, a kommunista társadalmat, kiteszi az asztalra a bőség kosarát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa világosan megadta az irányt, a XXI. kongresszus pedig —, hogy köriyebb legyen a nagy munka — hétéves tervet, módszert és eszközt adott. A XXII. pártkongresszus pedig kimondta újra és véglegesen, amit Lenin megálmodott. Hogy ebből az álomból valóság legyen, elsöpörte az útból az összes lomokat, kioperálta a fertőzés útján megbetegedett' részeket az államból, a társadalomból, a gazdasági életből és'a 'pártból. Lenini radikalizmussal; lenini tudományossággal, lenini megfontoltsággal. A példa lelkesítő ereje pech" végigszáguldott a világon, Október édesgyermekét, a 19- es Magyar Tanácsköztársaságot vérbefoj tóttá ugyan az imperializmus, de a második magyar szocialista államot már képtelen volt megdönteni. Az imperialisták Európa minden szocialista államában megkísérelték menteni a halálra ítélt rendszerüket, de mindenünnen kiverték őket. Most Kubában próbálkoznak, pedig a történelem nem ad számukra felmentést, nem ad kegyelmet, idejük véglegesen lejárt. Az imperializmus gyengeségét es ostobaságát bizonyítja lépten-nyomon, amikor háborúval szeretné visszaállítani kivénhedt rendszerét. Az imperialista tőke elvesztette vonzóerejét — ha volt is valaha — a tömegek szemében. A kommunizmus eszméjének vonzóereje’nőtt. A -zocializ- mus győzelméhez nincsen szükség háborúra. A szocializmus rendje a békés gazdasági versenyben is elvezeti az emberiséget a kommunizmushoz. Az imperializmus viszont csak háborúval érzi magát képesnek arra, hogy gyűlöletessé vált uralmát visszaszerezze. A Nagy Október Forradalmának útján járó erők azonban lehetetlenné tudják tenni, hogy háborút robbantson ki a végső óráit élő imperializmus, s azt is, hogy a békés versengésben győzzön. Október eszméi örökké élnek. A jövő a kommunizmusé A Kenderfonógyár asszonyai • Az&h a ncKjty napott... Az öreg poznás Felettük mindig kék az ég... Lenin katonája Több lakást emeletráépítésből! CiAaOO' •«•I««’ • OKTOBER * .*u»e««EB *> * fttke »««Me «eta«v '*1° **’ IGvKai »mellek..Itf»k >«• « buony»a nem « Vtaslalkoztak «le örök » tnícajEk .m* eiert tóteriek «lónak * ny.lauoeafnak (elolvasására vet ai bitók altat valasnott ker.manynak ke ÍUbnia oEKRETtiii » . A Munkás es Patasitkuiiiiany. melyei »24—C5-I forradalom normt tétre, a amely IK'atona- és ParasiikülábUek^osietieire wvM A szocialista világrendszer a társadalmi haladásért küzdő népek legfőbb támasza Díszünnepség Pécsett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulóján Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi bizottsága, a { megyei és városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap este hét órakor rendezte meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulójának j díszünnepségét a Pécsi Nem- | zeti Színiházban. A díszümnepség elnökségében helyet foglalt Rapai Gyula elvtára az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára, a Központi Bizottság póttagja, Palkó Sándor elvtára, a megyei tanács vb.-elnöke, Ambrus Jenő elv-tára, a városi pártbizottság első titkára, Körösi Lajos elvtára, a városi tanács vb-einöke, Tálos László elvtáris a pécsi járási pártbizottság titkára, Bogár József elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Kupica Sándor elvtáre, a KISZ Baranya megyei bizott- | ságának titkára, dr. Nemes «Alajos elvtára, a megyei rend- ; őrfőkapitányság vezetője, | Achátz Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei elnöke, dr. Pilaszano- j vits Imréné, a megyei nőtanács helyettes titkára. Helyet foglaltak a díszeinök- ségben élenjáró munkások, ] termelőszövetkezeti' dolgozók, értelmiségiek, a gazdasági és kulturális munkában kitűnt nőtanácsi, ifjúsági és szakszervezeti vezetők, a honvéd helyőrség magasrangú tisztjei, a munkásőrség parancsnokai. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai után dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúllá Tudományos Intézet igazgatója mondott' ünnepi megnyitót. — Meleg szívvel üdvözlöm az elnökséget ég a megjelent kedves elvtársakat — kezdte megnyitó beszédét dr. Szabó Pál Zoltán, majd arról szólott, hogy az emlékünnepek tárgya általában történelmi esemény. Ma közel fél évszázada, hogy az egész világot megrázó, hatalmas erővel kitört a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. — Nem csupán emlékünnep ennek a dicsőséges forradalomnak az évfordulója, hanem ma is élő, aktuális cselekmény, történelmileg még befejezetlen a forradalom — mondotta, dr. Szabó Pál Zoi- tán, —^ majd hangsúlyozta, hogy a mai emberiség, kortanúl az időnek, amelyben feltámadott a tenger, a népek tengere, összehasonlító számadatokkal igazolta, hogy a forradalom állama, a szovjet állam hatalmasabb mint bármely más állam yolt a történelemben, hatalmasabb kultúrában, gazdasági eredményekben, az állampolgárok művelésében elért eredményeiben egyaránt. — A vörös csillag a tudomány vezércsillaga lett -«► mondotta, majd idézte a párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiből azt a részt, amely hangsúlyozza, hogy korunkban megnő a tudomány szerepe, a tudomány közvetlen termelőerővé válik. A megnyitóbeszéd után Wieder Béla eüvtáns a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. A díszünnepség elnökség Wieder Béla elvtárs ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új korszak kezdődött az emberiség történetében, a szocializmus, a kommunizmus világraszóló eredményeket hozó korszaka. — A dolgozó emberek évszázadokon át remélték, hogy jön majd egy jobb világ, amelyben nincsen kizsákmányolás, szolgaság, amelyben szabadon, békében élhetnek. Az ilyen társadalom megteremtésének óhaja sok nagy gondolkodó fejében megszületett — mondotta Wieder elvtárs, majd Marx és Engels zseniális munkájáról, a Kommunista Párt Kiáltványáról szólva azt hangoztatta, hogy annak jővén dőlései megvalósultak, a kommunizmus kisértete valóban bejárta Európáit. Rámutatott, hogy a Kommunista Kiáltvány megmutatta miképpen lehetséges megszabadulná az elnyomástól és a kizsákmányolástól. Megmutatta, hogy a harcot a proletariátus pártjának kell vezetnie. Megmutatta hogy a győzelem kivívása után a proletariátusnak pártja vezetésével meg is kell szerveznie az államot, a politikai hatalmat, hogy segítségével minden kizsákmányolást eltöröljön ötrök— A Szovjetunió léte és fejlődése lényeges bizonyítéka az új társadalom létjogosultságának — mondotta Wieder Béla elvtárs, majd arra mutatott rá, hogy az orosz proletariátus (Folytató* a 2. oldalon) Kádár János elvtárs Moszkvába utazott Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi»ott- ságának és a Szovjetunió kormányának meghívására rövid látogatásra Moszkvába alázott. *
