Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-04 / 259. szám
NOVEsme* 4. NAPLÓ 5 Feldolgozzák a pécsi egyetem történetét Megvan a pápai ballá fotókópiája — Kapcsolatot teremtenek az egykorú közép-európai egyetemekkel Alapításának 600. évfordulóját ünnepli 1967-ben a pécsi egyetem. Ebből az alkalomból egy kétkötetes tudományos kiadványt jelentetnek meg az egyetem történetéről. Felkerestük dr. Csizmadia Andor professzort, az egyetem jogtörténeti tanszékének vezetőjét, a jogi kar dékánhélyettesét, hogy tájékoztatást kérjünk a történeti kutatásokkal kapcsolatban. A jogtörténész-professzor elmondotta, hogy a közeli hónapokban megalakul egy munkaközösség, amely feldolgozza az egyetem, illetve a karok és intézmények történetének egyes szakaszait. — Vannak-e már eredmények professzor elvtárs. az egyetem történetének kutatása területén? — igen. Az elmúlt évben köl földi tanulmányúton voltam, és ennek során Rómában, a vatikáni- levéltárban sikerült megszereznem az egyetem alapítására vonatkozó legfontosabb dokumentum fotókópiáját. Ez a dokumentum V. Orbán pápa bullája, amellyel I. Lajos magyar király kérésére engedélyezi Pécsett az egyetem alapítását. A Viterboban 1367. szeptember 1-én kelt bullában olvasható, hogy Lajos király „na gyón kívánja, hogy Pécs városában, mint jelesebb, e célra alkalmasabb és megfelelőbb vá ro.sban legyen és rendeltessék el az Apostoli Szék által egy egyetem, mégpedig minden megengedett fakultásban, hogy ott... művelődjenek a tudatlanok. őrizzék meg a méltányosságot, növekedjék az ítélő- képesség és gyarapodjék az em berek értelme”. A pápa 1367- bers engedélyezte Pécsett az egyetem működését és a magyar királyhoz küldött kísérő levelében 'dicsérő hangon emlékeik meg Pécsről, mert a váró« a- '«oítás magvainak meg- s'1' • '*•’ —a és üdvös sarja tersékalmasabb és megfelel*’'/-' iosZ az ország más városainál.” — Mit .mutat az egyetem további története? — Bár sokan foglalkoztak az egyetem történetével, még mindig nincs felderítve annak a mohácsi vész előtti története. Sok probléma van az egyetem helyének meghatározása körül is. Hol állt az épület és meddig működött a pécsi egyetem? ’/annak nyomok arra, hogy a mohi esi vészig megszakítás né! biiT fennállt az egyetem, ugyan dótokkal kért engedélyt a pápától újabb egyetem alapítására, hogy Magyarországon nincs egyetem. Az biztos., hogy a török hódoltság idején megszűnt a pécsi egyetem, majd később mind Jogakad érni a működött tovább. Az első világháború után 1823-ban helyreállították 'a nagymultú -pécsi egy temet, négy egyetemi orvosi, jogi, bölcsész és evangélikus teológia karral. Ez utóbbi Sopronban működött. — A munkaközösség milyen eszközöket tud felhasználni kutatómunkájában? • — Mai történeti módszerekkel pontosan tisztázza majd a munkaközösség az egyetem leg régibb történeiét, valamint a könyvtár és az egyes karok sorsát Természetesen állnak rendelkezésünkre a korábban említett adatokon kivüi más szórványos források is, amelyek a pécsi egyetem történetére vonatkoznak. így például tudjuk, hogy Galvano 1369-ig Pécsett, majd pedig a híres Bolognai Egyetemen volt tanár. Koller József, a pécsi püspökség történetírója is közöl munkájában több olyan adatot, amelyet a munkaközösség kutató és feldolgozó tevékenysége során hasznosítani tud. — Végül még egy dolgot említenék meg. Valószínűleg sokat fog segíteni munkánkon az is, hogy a XIV. század második felében 20 éven belül létesült a bécsi, a prágai és a krakkói, valamint a pécsi egyetem. Ebben az időszakban Közép-Euró- pában lényegében azonos társadalmi és gazdasági viszonyok uralkodtak így az egyetemek alapításának körülményei között összefüggéseket lehet találni és ezeket megvizsgálva egyetemünk történetének kutatása is új megvilágítást kap. Nyáron Krakkóban jártam, ahol felvettem a kapcsolatot az ottani egyetem vezetőivel és megállapodtunk az erre vonatkozó tudományos együttműködés fontosabb kérdéseiben. A jövőben felvesszük majd a kapcsolatot a többi — a pécsi egyetemmel egyidőben alakult — egyetemekkel is, hogy adatokat tudjunk szerezni egyetemünk történetére vonatkozóan, — fejezte be nyilatkozatát dr. Csizmadia Andor professzor. Bartó László A modern zene és a zenei tömegnevelés —Máriagyűd—Terehegy körzetét, másrészt Abaliget és Or- fű környékét. Pécs önálló helyet foglal él az ország idegen- forgalmi rendszerében. Ezenkívül megfelelő súllyal jelentkeznek a tervben Szigetvár, a pécsváradi Tóvölgy illetve a megye érdekelt városai és falvai, közöttük Mohács, Komló, Magyaregregy, Sikonda stb. A tervezők a közlekedéstől kezdve a szálloda- és vendéglátó- iparig, illetve műemlékekig minden idegenforgalmi tényezőt figyelembe vesznek. A terv jelentős idegenforgalmi jelentőségű építkezéseket helyez kilátásba. Az építkezés költségeit részben a megyei tanács részben a különböző fővárosi, országos intézmények fedezik. A húszéves tervet figyelem- bevéve a közelmúltban elkészült a harkányi körzet általános rendezési terve, és hasonló a helyzet Sitondával kap csolatban is. Abaliget—Oríű terveit most készítik. Manapság művészi berkekben, baráti beszélgetések, ösz- szejövet elek alkalmával gyakran terelődik a szó a mai alkotásokra, a ma emberéhes szóló művekre, egyszóval a modern művészetekre. Nem köny- nyű feladat meghatározni a modernség fogalmát, Nem könnyű azért, mert ahány művész, annyiféleképpen próbálja a tartalmát megközelíteni. Egy tényt mindenesetre figyelembe kell venni: éspedig azt, hogy j aki manapság modern akai i lenni, annak korszerűnek is I kell lennie, mert csak ez a kettő alkotja a tulajdonképpeni modernség alapját. Ahhoz, hogy valaki korszerűen. mai módon I (hiszen a modem szó a modo hodiemo = mad módon szóból származik) tudjon szólni, adottság, tudás, egyszóval tehetség kell. Mert egy másik kor nyelvén szólni lehet töméntelen sok szór és sokat, de ez csak utánzás. Goffredo Petrassi, a nemrég nálunk járt világhírű olasz zeneszerző mondta: „Aki ma letűnt idők zenei formáiban komponál, múzeumi zenét kom portál.” Pedig a zeneműveknek a többi művészettel együtt az a céljuk, hogy a ma emberéhez szóljanak, az élő ember lelkiségét fejezzék ki. Ez az elvitathatatlan tény veti fel azt a kérdést, amit így fogalmazhatnánk meg: a közönség miért viszolyog mégis a korszerű, * modern zenétől? Különösen szembetűnő ez „a furcsa kérdés”, ha az élőbb említett mester szavait idézzük tovább: „Modern az, ami a mai embert érdekli.” És itt a probléma kulcsa. Nem a mondanivalóval nem értenek általában egyet, hanem a technika eszközeivel, amelyek ezt a mondanivalót, a tartalmat kifejezik. Ez pedig szokás, jártasság dolga. Mert — hogy egy egyszerű hasonlattal éljünk — valamikor a postakocsi volt a fő közlekedési eszköz, ma a százkilométeres sebességgel száguldó Diesel-motorra ülünk fel szívesen, ha utazni akarunk. A mai szerzők tehát modem eszközökkel, modem harmóniákkal, egyszóval a zene, a mai ember érzelemvilágát legjobban kifejező eszközökkel kell. hogy dolgozzanak. Mint a nemrég Varsóban megrendezett modem zenei fesztivál értékelésében olvashattuk, „a zenei nyelv korszerűsítésének programját, a forma és a kifejezés megváltoztatásának szándékát az a belső, tartalmi igény diktálta, hogy a világ az elmúlt húsz-huszonöt esztendőben apokaliptikus megrázkódtatásokon esett át, ugyanakkor olyan felemelő élményekkel lett gazdagabb, mint a világűr meghódításának beláthatatla- nul gazdag programja” — egyszóval a világ annyira megváltozott körülöttünk, hogy ennek az érzelmi és értelmi élménynek a művészi kifejezéséhez már nem alkalmasak a Bach, Mozart-korabeli zenei formale. Nagyon sokan a zenét (és részben ezért ragaszkodnak a klasszikus és a romantikus muzsikához) , csupán pihentető, szórakoztató produkciónak tekintik. Funkciója azonban ennél jóval több: a szórakozáson kívül adnia is kell valamit a ma emberének, adnia azt, ami őt teljessé teszi. Ezt szolgálják azok a művek, melyek e kísérletező korból értékként emelkednek ki, egyszóval azok az alkotások, melyek korszerűek és segítik a tömegek zenei ízlésének kielégítését. A kongresszusi irányelvek világosan kimondják: „a szocialista realizmus magábanfoglalja a kísérletezés szabadságát, a különböző stílusirányzatok létjogosultságát, a témák és a formák változatosságát.” Ez azt jelenti, hogy a most komponáló zeneszerző mondanivalóját olyan keretben és formában bonthatja ki, (ha nem is leszűrt, kialakult formában), ami lyennel ő azt a legcélszerűbbnek tartja. Természetesen a kísérletezés nem jelentheti azt, hogy annak a nagyközönség előtt kell lefolynia: a kísérletezésnek azt azteredményt kell majd produkálnia, amely már megtalálta a maga kifejezési formáját mondanivalójának a nagy tömegek, a hangversenyek és pódiumok előtt. Ami a nevelés kérdését illeti, elképzelhetetlen, hogy az űt ne a klasszikus mesterektől induljon el és vezessen a romantikusokon keresztül a ma emberéhez. A mai zenét csak úgy érthetjük meg, ha megismertük az előző korok alkotásait, amelyek nélkül e modem művek nem születhettek volna meg, és melyek nélkül természetszerűleg a mai alkotásokat nem is értenénk meg. Pécs zenei életét figyelve megállapítható, hogy a koncerteket tervező és összeállító személyek törekvése helyes és világos: céljuk, hogy a nehezebben megérthető, a modem formák szerint komponáló zeneszerzők műveit is megszerettessék. Természetesen szerepel a programban klasszikus és romantikus mester alkotása is, amit csak helyeselni lehet. Annak ellenére, hogy a közönség egy része ki mon dva-ki mondat- lanul kicsit sokallja az ún. modorén műveket, mégis azt kell Ófaluban Haimék otthonába ismét visszatért az élet derűje. Hosszú, nehéz hónapok után vidám gyerekkacaj veri fel a ház csendjét. A szomszéd gyerekek is, akik a kis Jakab távolléte alatt sorra elmaradtak, most egyszerre ellepték a házat. Egy kisfiú visszakapta életét Hattn Jakab, a kékszemű, barna kisfiú hét hónapig volt távol a falutó!. s a hét hónap alatt bizony aok máidén történt A kisfiú olyan szívműtéten esett át amely nemcsak Magyarországon, de egész Európában szinte páratlan- Ahogy ezt a kisfiút az életnek meg- , mentették — .az szinte a csodával határos. Születésével hozta már magával a szívbaját Az egyik szív billentyűje hasadt volt és egy rész hiányzott a szívkamra és a pitvar közötti sövényből.' Ezzel a súlyos szervi szívbajjal nem élhetett volna sokáig A fejlődő, növekvő testet nem tudta volna a szív ellátni vérrel. Ez év tavassá« Budapesten, a Kardiológiai Intézetben súlyos műtéten esett át. A szívmotorral végzett műtét egy egész délelőttön át tartott. A műtét után felépült, de egyre gyakrabban jelentkeztek a szívzavarok. Ingervezetési zavarai vol tak, s ijesztően leesett a szívverése. Egyre fáradékonyabb lett, s a szívverése harmincra esett. Amikor ismét megvizsgálták a Kardiológiai Intézetben, a szívverése már csak huszonhat volt.. Az inger mind nehezebben jutott el a szívizomba. Sürgős orvosi beavatkozásra volt szükség. Ritkább esetekben már Magyarországon ’ is alkalmaztak úgynevezett pacemaker készülékeket Ennek a készüléknek az a lényege, hogy elektromos impulzusokkal ingeik a szívet A készülék azonban nem alkalmas arra, hogy valakinek meghosszabbítsa az éleiét s különben is csak testen kívül hasmálható egészem rövid ideig. A kis Jakabnak olyan készülékre lett volna szüksége, amelyet beépíthetnek a testébe. Ilyen készüléket azonban a Kardiológiai Intézet orvosai is csak a szakfolyóiratokból ismertek. Azt sem tudták, melyik állam rendelkezik ilyen készülékkel. Telex útján S. O. S. jeleket küldtek szét a világba. A mű- saergyárakat kutatóintézeteket kérték, ha van ilyen készülékük, azonnal juttassák el Budapestre. Rómában volt éppen egy testbeépítheitó pacemaker, amelyet kiállításra küldtek; A mintapéldányt azonnal repülőre adták. Ezzel a műtét még mindig nem kezdődhetett mert sterilizálni kellett a készüléket ezt pedig sem száraz hővel, sem főzéssel nem lehetett megoldani. Végülis a Chinodn gyárban gázzal sterilizálták. Ismét következett egy negyven perces műtét. A tizenöt dekás készüléket egy műanyaghálóban a legalsó bordára helyezték. s • az egyik elektródáját felvezették a szívizomba, A készüléket úgy ásították be, hogy percenként 70 impulzust adjon a szívnek. A kisfiú testébe épített pacemaker, amelyet a METRIM- PEX segítségévéi 23 ezer forintért vásároltak meg — az első napokban ugyancsak válságossá tette a kisfiú életét. A szívinger és a készülékből kibocsátott ingerek zavarták egymást. A krízis három napig tartott, aztán átvette a vezetőszerepet a pacemaker. Ez a készülék öt esztendeig ad elektromos impulzusokat a szívnek, öt év után újabb készüléket kellene beépíteni a testébe. Az orvosok azonban úgy vélik, hogy öt év alatt a szervezet átveszi azt a tempót, amit ma a pacemakerből kilépő ingerek biztosítanak. Az apa SzefegzárdoB dolgozik. Hét hónapig nehéz gondokkal köszönt ei feleségétől minden hétfőn, és még több gond látszott az arcán, amikor szombaton hazatért A legnehezebb mégis talán az édesanyának volt akinek ezidő alatt egyetlen nyugodt perce sem volt. Szüntelen kisfiára gondolt, ez töltötte ki napjait és éjszakáit. A lakásban mindenütt a gyerek vidám kék szemét és a hangját kereste. Itt vagyunk a konyhában. Az édesanya egy percre otthagyja a mosőteknőt. ReggeÖt ad Jakabnak, aki olyan derűs, olyan víg, mintha a hét hónap csak rossz álom lett volna. Zsíros- kenyeret eszik paprikával. Ez a kedvenc étele. Amikor a súlyos műtét után a nővér megkérdezte tőle, mit enne, akkor is zsíroskenyeret kért. Az édesanya most dőkerftí a szekrény mélyéből azokat a táviratokat, amelyeket a kórházból küldtek. — Az volt a legszörnyűbb, amikor ezt kaptuk — mutatja az egyik táviratot. Az áH rajta, hogy a gyermekük helyzete súlyosbodott. Lehet-e ennél szörnyűbb egy édesanya számára? A félelem, amely egy pillanatra sem csitult él benne, most még kín- zóbb lett. Már-már úgy érezte, hogy az idegei is felmondják a szolgálatot. Vége a lidérces hónapoknak. Háhn Jakabnak az orvostudomány vissza adta az életet, a szülőknek pedig gyermeküket. Jakab megreggelizett, • máris indul a pajtásokkal karikásam az udvarra, akik az ajtóban már várják. De nemcsak játszani hívják Jakabot, ők hoznak hírt naponként az lakóiéból is. Mert ezt a tanévet már otthon kéfl tölteni, vigyázni kén még. Az iskola kicsit messze van, s a második osztályt magánúton végzi. Segít az iskola is. Az egyik tanító rendszeresen eljár a kis Jakabhoz, és segít a tanulásban. Hamar Imre megállapítanunk, hogy a régi és mai zeneművek aránya egészséges. Az irányítóktól türelmet, a közönség azon részétől, amelyik nehezen barátkozik még az új művekkel, bizalmat kell kémünk. Természetes, hogy a mai művek megértése nem megy máról holnapra. Mint ahogy az új környezetet j is nehéz megszokni, de ha va- I iaki azt már megszokta, ugyan- I úgy otthon érzi magát benne, j mint a régiben. Szeretnénk ! azt, hogy az „érthetetlen”-nék, I jelen pillanatban távolinak tű- ! nő művek közelebb kerülnének í a ma emberéhez. Ennek érdekében a jövőben | nálunk is hagyománnyá- kelle- | ne fejleszteni, hogy : a hangversenyek előtt | szó essék az új művekről, elő- I adások hangozzanak el modern szerzőkről és irányzatokról. A TIT és a különböző művelődési intézmények fokozottabban vehetnék ki a részüket ebből az előkészítő munkából, hanglemezekkel kísért előadások műsorba! ktatásiával. A modern zene és a zenei tömegnevelés terén máris jelentős eredményeket mutathatunk fel különösen az ifjúsági koncertek megrendezésével, hiszen a ma felnövekvő ifjúság már szívesen énekli Kodály dalait, ők már a modem zeneműveken keresztül ismerkednek a zene szépségeivel. Elsősorban tehát rájuk épít városunk zened életének irányító központja, az Országos Filharmónia kirendeltségé-: nek vezetősége, amikor több évre menően kidolgozta tervét,' figyelembevéve szinte minden érdeklődési kör igényeit. Véleményünk szerint az eddigi út tervszerű és további töretlen folytatása eredményes lesz, bár ennek érdekében még el kellene hárítani az útból néhány olyan akadályt, mely a fokozottabb felkészülést igénylő modem művek előadásának útjában áll, gondolunk például, a nagyon megterhelt Pécsi Filharmonikus Zenekar számára több szolgálat, próbalehetőség biztosítására. Ennek ellenére a kiváló pécsi kórussal, a Liszt Ferenc kórussal együtt ezévben is három remekbeszabott művet ad elő: Bartók Cantata pro- fana-ját, Kodály Budavári Te Deumát és Psalmus Hungari- cusát, valamint olyan művek bemutatására készül, mint Dukas Bűvészinasa Prokofjev Hegedűversenye, Vincze Movimento sinfonico-ja és Stravinsky Tűzmadaira. Városunk többi együttese is arra törekszik, hogy a Kodály-évfordulów méltón képviseljék városunkat. Amint már arról az elmúlt évben is beszámoltunk, néhány kórusunk ősbemutatókkal és pécsi bemutatókkal jelentkezik egy-egy hangversenyen. Természetesen ez még mindig nem elegendő. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a hangversenylátogató közönség többezres tábora minél rö- videbb időn belül közel kerüljön azokhoz a művekhez is, melyeket ma még viszolyogva és fejcsóválva fogadnak. Ifiként a klasszikus zene mint tőmegnevelo eszköz évszázadokon IimwmWI stfk örömet szerzett és emberfo*- máló tevékenységet fejtett ki, ugyanúgy kell, hogy betatse ■«f.f ng, -f na, '—.rirWt' - J-------® 3aJí^rrs2JcSPU.<, sUcXKaniH zene, mely érdéMS ugyan az embereket, csak megközelítőm okoz problémát, nehézséget jn* O [->■ LumJéhmm -■ rtto S9CSSCS ciooe, iwnrvc wSj általános iskolai koncertektől a középiskolai, egyetemi és felnőtt hangversenyekig alapom tervsaerú munkát mutat és ez a swanks el ti fog veaetnf 3 tömegűénél neveié» végcéljaÍIDE, a alDQQRl nKgcTUBSO* her hk veez M épfofflpari munkára az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége. Jelentkezés Pécs. TPiictaftai ráem % X Húszéves fejlesztési terv az idegenforgalomról A budapesti Várostervező j Iroda az Országos Idegenforgalmi Tanács megbízásából elkészíti az ország 20 éves idegenforgalmi fejlesztési tervét A tervkészítés előrehaladott stádiumban van, a szakemberek az év végéig megvitatják. A terv az ország idegenforgalmi helyeit 4 kategória szerint osztályozza: a) nemzetközi, ! b) országos, c) regionális je- j lentőségű és d) helyi érdekű j helyek szempontjából. A négy! kategória alapján Baranya me- í gye — Pécs vonzóerejét is be- j leértve — Budapest, a Duna- I kanyar és a Balaton után kö- j vetkezik az országban. A terv 20 éves távlatban! meghatározza azokat a helye-.! kei, amelyek idegenforgalmi szempontból fejlesztésre érdemesek. Megvizsgálja adottságaikat és megjelöli a 20 év alatt végrehajtandó feladatokat. A terv Baranyát ületően megyénk két területét tartja domináiónak: Harkány—Siklós
