Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

1962. NOVEMBER 4| Kitüntetések • Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából A Népköztársaság ELnöüi Tanácsa, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 45. évfor­dulója alkalmából, eredményes munkásságuk elismeréséül párt-, tömeg- és társadalmi szervezeti vezetőknek, aktivis­táknak, különféle munkaterü­letek dolgozóinak kormányki­tüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának' elnöke szombaton délben az Országház kupola- csarnokában nyújtotta át. A kitüntetések átadásakor jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke, Kállai Gyula, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Sán­dor József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályánál; vezetője. A Munka Érdemrend kitün­tetést 12-en, 41-en Szocialista Munkáért Érdemérem, 34-en Munka Érdemérem kitüntetést kaptak. Dobi István a kitüntetések átadásakor beszédében meg­emlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világ­történelmi jelentőségéről. A kitüntetettek nevében Fo­dor Ernő, az MSZMP körmen­di járási bizottságának titká­ra mondott köszönetét. Egy pártmunkás életútja FAJTA KÁROLY ELVTÄR­3ÁT október 27-én a megyei pártértekezlet a megyei párt- bizottság tagjául választotta. Ugyanakkor megbízta azzal, hogy mint küldött képviselje a megye kommunistáit a párt VIII. kongresszusán. Tegnap pedig arról érkezett hír, hogy munkásmozgalmi érdemei el­ismeréséül a Szocialista Mun­káért Érdeméremmel tüntette ki az Elnöki Tanács. Küzdelmes utat tett meg Fajta elvtárs, amíg megyei pártbizottság tagja és kong­resszusi küldött lett, s amíg elnyerte a megtisztelő kitünte­tést: a Szocialista Munkáért Érdemérmet. — Cselekedni kell, — ezt mondta az apám 1918 őszén, amikor hozzáfogott, hogy újra szervezze a Kövezők Szakszer­vezetét. Gyerek voltam, de megbízott bennem. Vittem a meghívókat, amelyekben az alakuló gyűlésre hívta a szak­társait. Bátor és aktív ember volt, hiszen már 1906-ban szak- szervezeti vezetőségi tag volt, s 1919-ben függetlenített tit­kára lett a szakszervezetnek. Az építési direktóriumnak ts tagja volt. Ezért kellett mene­külnie, amikor leverték a Ta­nácsköztársaságot. Jugoszlá­viába menekült. Onnan több ízben kiutasították, míg végül a szerb -megszállás alatt lévő Pécsre jött. A család követte őt. Az 1921-es május elsejei felvonulásra engem is elvitt Nem lehet elfelejteni soha azt a május elsejét. A kiállítások éve Gazdag programot állítottak ösgxe a pécsi képzőművészek A Képzőművészek pécsi és Baranya megyei Munkacso­portja néhány héttel ezelőtt állította össze éves munkater­vét, amely 1963. szeptemberéig gazdag programot ölel fel. A tervévben a TIT Bartók Béla Klubjával és a Janus Panno­nius Múzeummal közösen ren­deznek kiállításokat a pécs- baranyai képzőművészek. A közeljövőben a négy helyi festő — Érdi Győző, D. Bállá Irocska, Virányi Endre és Klug K. György — kiállításait ren­dezik meg. Ezt követően há­rom fiatal egri festő mutatko­zik be a pécsi képzőművészet kedvelődnek, majd sor kerül Buday Lajos és Kelle Sándor tárlataira is, valamint Martyn Ferenc legújabb porcelánjai­nak kiállítására. Április 4-én lesz a tíz ösztöndíjas festő kiállítása a tanács és a Képző­művészek Munkacsoportja kö­zös rendezésében. Tavasszal üzemi kiállítások rendezését vette tervbe a munkacsoport, tárlatvezetéssel és vitákkal egybekötve. A megyei szakkö­rök támogatása Is jövendő fel­adataik között szerepel. Az ér­deklődők képzőművészeti is­mereteinek elmélyítésére négy képzőművészeti előadást tar­tanaik majd neves budapesti előadóik közreműködésével. — Szeretnénk a munkacso­portot teljes egészében elvi egységbe tömöríteni és szeret­nénk, ha az ilyen értelemben készült művek minél hama­rabb kollektív formában a kö­zönség elé kerülnének, — mon­dotta Lantos Ferenc, a Képző­művészek munkacsoportjának titkára. A SZERBIAI emigráció sok mindenre megtanította azokat, akik resztvettek benne. En is ott voltam, 14 éves koromban már út- és vasútépítésein dol­goztam apámmal. Aztán a Francia—Szerb Banknál kap­tam munkát, közben tanultam, s magánúton érettségiztem Belgrádban. — Ez a kis zöld könyvecske, amit most mutatok, a Bara­nyai Menekültek Gazdasági Szervezetének tarí-ági könyve. 1925-ben állították ki. A kö­vetkező évben, 1926-ban bevá­lasztottak az emigránsok belg­rádi csoportjának vezetőségé­be. Voltam könyvtáros, jegy­ző, titkár, majd a szervezet központi vezetőségének titká­ra 1941-ig. Az elnök akkor La­ki István elvtárs volt. — Belgrádban lettem szak­szervezeti tag 1930-ban. Sokat tanultam a szakszervezeti moz­galomban. Alkalmam volt megismerni ott a forradalmi munkásosztály világnézetét is. Sok szépirodalmi művet olvas­hattam. s éltem a lehetőségek­kel. Tagja lettem a Jugoszláv Nemzeti Felszabadítási Moz­galomnak, amikor világosab­ban láttam, hogy most már nem elég szervezkedni és ta­nulni. Sok példa volt előttem, jó baj társaim voltak. 1942-ben hazajöttem, mert itthon is dol­goznunk kellett. — A FELSZABADULÁS évében a Baranya megyei rendőrfőkapitányságra küldött dolgozni a párt. Ott a politi­kai osztály vezetője lettem, 1946-ban pedig a mohácsi rendőrkapitányság vezetésével bíztak meg. Az ismert túlka­pásokból és a személyi kul­tuszból fakadó bűnök nem vo­nultak el nyomtalanul felet­tem se. Nem szeretek ma már ezekről beszélni, de sajnos hozzátartozik gz életemhez. 1948 szeptemberében rendel­kezési állományba helyeztek. Egy év sem telt belé, elbocsá­tottak. 1949 augusztusában le­tartóztattak és 1950 januárjá­ban internáltak. Pedig még csak vádat se tudtak emelni ellenem. 1953 októberében ki­szabadultam. Ekkor mentema Duclos Bányagépgyári» dol­gozni. — El lehet képzelni, mit Je­lent egy embernek, ha ok nél­kül, törvénytelenül letartóztat­ják, s mit jelent ez a család­jának is. El lehet gondolni, mit éreztek hozzátartozóim, az elv- társaim is. Legszörnyűbb tra­gédiája az volt az életem e korszakának, amikor felesé­gem nem tudta elviselni a gyötrődést, bizonytalanságot, 1 és öngyilkosságot követett eL i A törvénysértések miatt okozott sok tragédiát és kárt nem szabad elfelejtenünk ak­kor sem, ha már nem is beszé­lünk sokat róla. Elmúlt, be­gyógyítottuk a sebeket. Én elégtételt kaptam a pántól és az államtól is. A Központi El­lenőrző Bizottság visszaállítot­ta párttagsági jogaimat 1955- besn. Az ellenforradalom leve­rése után a megyei pártbizott­ság gazdasági osztályára ke­rültem, s azóta itt dolgoztam, mint osztályvezető. Tanultam is közben. Elvégeztem a Köz- gazdasági Technikumot Pé­csett, mad a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemet is el­végeztem 1960-ban. Most, ok­tóber 27-én megválasztottak a megyei pártbizottság tagjának és kongresszusi küldöttnek a párt VIII. kongresszusára. — A NAGY OKTÓBERI Szocialista Forradalom 45. év­fordulója alkalmából megkap­tam a Szocialista Munkáért Érdemérmet. Amikor az elv­társak, munkatársaim gratu­láltak a kitüntetésemhez, azt mondták, hogy megérdemel­tem. Nem is tudom, mit mond­jak erre. Akik eldöntötték, bi­zonyára megfontolták, isme­rik a munkámat. Nem tudom, tudja-e, milyen boldogító érzés, amikor az embert egyszerre több meglepetés is éri. Frázis­nak hangzik tán, de nem le­het másképpen kifejezni, csak így: boldog vagyok, megtisztel­tetésnek érzem, hogy kong­resszusi küldött lettem, megyei pártbizottsági taggá választot­tak, s kitüntetést is kaptam. Lejegyezte: Gyevi Károly Tízéves a Művészeti Gimnázium A mohácsi művelődési házból jelentik A2 ősz beköszöntésével sok­rétűbb, gazdagabb a mohácsi művelődési ház programja is, mint ezt a novemberi műsorterv is igazolja. Hatodikán emlékün­nepség .lesz a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulója alkalmából. A november havi programban szerepel a Hamlet- nek nincs igaza című új magyar dráma két előadása a Pécsi Nem­zett Színház művészeivel, továb­bá Erzsébet-bál, szellemi vetél­kedő, Katalin-bdt, és két előadás. A művelődési házban minden hétfőn és kedden filmvetítés van, kedden, csütörtökön és szombaton ifjúsági klubfoglalko­zás Szombat délelőtt megnyitották a Művészeti Gimnázium 10 éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezett képzőművészeti ki­állítást. A tárlaton különösen szembetűnő a pályaművek tematikus gazdagsága. Kiállították azokat az ízléses, modern kivitelű kerámiá­kat is, melyeket a képzőművész-szakosok Zsolnay-gydri gyakorla­tukon készítettek. A Janus Pannonius Múzeum ál­landó kiállításai november 5-én és 6-án zárva vannak. November 7-én a szokásos nyitvatartási idő alatt látogathatók. — DÍSZÜNK ÉPSÉGÉT ren­deznek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom alkalmá­ból kedden délelőtt a pécsi Leöwey Klára Gimnázium­ban, melynek keretében ki­osztják az .,Ifjúság a szocia­lizmusért’’ mozgalom máso­dik fokozatú jelvényeit is. — A PÜSPÖKLAKI terme­lőszövetkezet 18 dolgozója ta­nul a Pécsváradra kihelye­zett mezőgazdasági techni­kumban. — A MAGYAR Elektro­technikai Egyesület pécsi cso­portja csütörtökön délután a Bartók Klubban klubestet tart, melynek keretében Mik­lós Vilmos, a DÉDASZ igaz­gatóhelyettese Finn- és Svéd­ország vidéki városainak energiaellátásáról vetítéssel egybekötött élménybeszámo­lót tart­— KORSZERŰ 20 000 férő­helyes csibenevelő építését kezdték meg a mágocsi Béke Tsz-ben. Az új létesítmény üzembehelyezésével jövőre már 75 ezer baromfit ad el az államnak a szövetkezet. (3.) A nagy ígérgetésben és heje- hujában csak egyetlem ténnyel nem számoltak. Azzal, hogy Brazília gazdasági fejlődésé­nek útja hasonló Latin-Ame- rika más országaiéhoz, nem beszélve néhány ázsiai és af­rikai országról. így aztán a felsorolt termékek konjunk­túrája nem tartott sokáig a vi­lágpiacon. Az árak csökkenő tendenciája válságot idézett elő. Csökkent a termelés, ke­vesebb lett a nemzeti jövede­lem. egyre nőtt a különbség a javak elosztásában. Az állam­nak nem sikerült olyan politi­kát folytatnia, amely megte­remtette volna az egyensúlyt az idegen nagytőke és a nép érdekei között A nagytőke haszna egyre emelkedett, s közben az ország elszegénye­dett. A nagytőkések aztán ügye­sen visszavonultak a „veszé­lyeztetett területről"- A máso­dik világháború után új *aranytojó tyúkot” fedeztek fel Brazíliában. Hozzákezdtek az iparosításhoz. Elnéptelenedtek a falvak és soha nem látott tempóban fej­lődtek a városok. Ma már Brazília lakosságának 45 szá­zaléka városban él. Példaként talán Sao Paulo államot és vá­rost említeném. Az állam la­kosságának 62,8 százaléka Sao Paulo-ban lakik. 1920-ban még csak félmillió lakosa volt, ma több mint négymillió. Éven­ként 150 ezerrel nő a lakosság száma. Nincs a világon még egy város, amely ilyen ütem­ben fejlődik- Sao Paulo Brazí­lia és egész Dél-Amerika leg­nagyobb ipari központja. Négyszáz bankja van és közel 30 ezer ipari üzeme. A tőkés világ majd minden kisebb- nagyobb csillaga megtalálható itt. A General Motors, a Ford, a Mercedes Benz, a Firestone, a Mannesmann, a Krupp, a Willys, a Volkswagen, a Ba­yer és még ezer más cég. Any- nyi a milliomos, a milliárdos, mint eső után a gomba. A hi­vatalos szervek kimutatása szerint Sao Pauloban ötszáz milliárdos él. A nem hivatalos szervek viszont nemcsak a. milliárdosok számáról beszél­nek, hanem arról is, hogy ezek az emberek a Sao Pauloban összesereglett munkások verej­tékéből és a környék hatalmas fö.iüter _teinek kiszipolyozá­sából élnek. Az emberek egyre seregle­nek a városba. Itt keresnek, s remélnek találni jobb megél­hetést a földjeikről menekülő észak-braziliai parasztok. Fő­leg fiatalok. 18—30 évesek. Sajnos, álmaik soha sem vál­hatnak valóra­Persze „dagadnak” a többi városok is: Kuritiba, Belő Ho- rizonto, Porto Alegre, Santos — mindenekelőtt természete­sen a nagy ipari központok. Az ugrásszerű fejlődésen kí- vülrekedt az elmaradott Észak- és Északnyugat-Brazilia. Itt nem vált be az iparosítás. Észak-Brazilia kakaót, cuk­rot, gyapotot és olajat expor­tál. Ezzel jelentősen növeli az ország jövedelmét. Ebből a jö­vedelemből azonban csak mi­nimális mennyiséget kap visz- s2a, mert minden pénzt Dél iparosítására vagy szükségte­len luxuscikkek behozatalára fordítják- S ha mégis befektet­nek valamit e'-’--> a területbe, az nawvobbrészt a következő­képpen zajlik le. Észak-Brazilia egyik hely­ségében a Co'perbo elnevezésű társaság szintetikus gumigyár építését határozta el. Hetven­hétmillió cruzeiroért vásárol­tak (250 ezer dollár) 4,500 hek­tár földet. A tranzakció nap­ján megjelent a társaság elnö­ke és kijelentette, hogy az 552 érintett földműves közül egy sem művelheti tovább a föld­jét és hat hónapon belül csa­ládostó’ köteles elhagyni a cég birtokát. Az új üzem felépíté­séhez mindössze 12 hektár földre volt szükség- A maradék a spekulációé. Ugyanis mikor felépül az üzem. a villanyerő­mű, megépülnek az utak, a földek értéke tizenkétszere­sére növekedik. Ekkor aztán újra eladják. Az iparosítás méginkább el­mélyítette azt a szakadékot, amely néhány város és a vá­rosok urai kezében tartott fal­vak élete, a gyakran szuper- modern ipar és a ma is feudá­lis körülmények között tengő­dő elmaradott mezőgazdaság között van. Igazi gazdasági fej­lődésről csak akkor beszélhet­nénk, ha ezek a kiáltó ellen­tétek megszűnnének. A mező­gazdaság ilyen nagyméretű el­maradása csak gátolja az ipar fejlődését. A brazil mezőgaz­daság jelenlegi állapotában a fogyasztási cikkekből sem tud eleget termelni és az iparnak sem tud megfelelő mennyisé­gű alapanyagot biztosítani- A brazil tömegek helyzete nem éppen irigylésre méltó. A legfontosabb tápanyagból, a fehérjéből — hús, vaj, sajt. tej — az egy főre jutó rész igen alacsony. Húsból például 53 kiló jut évenként egy lakosra, míg Argentínában 136, Uj-Ze- landon 107, az USA-ban 62, Angliában 64, Dániában 67. A tej nem haladja meg az egy főre jutó 37 litert, sajt és vaj alig 600 gramm. (Folytatása köv.) Kilátás a ,JSüvegcukorrót* a tóra — a vízi sportok központjára — „EGYSÉGES művészet- szemlélet felé’’ címmel dr. Major Máté egyetemi tanár csütörtökön délután a Pécs városi Művelődési Házban tart előadást, a TIT művésze­ti szakosztálya rendezésében. — A FŐVÁROS téli ellá­tására 200 vagon étkezési bur­gonya tárolását kezdte meg a napokban a Baranya me­gyei MÉK. Elítéljük a randalírozást Autós útonállók címmel glosz* sza jelent meg lapunk 1962. ok­tóber 9-i számában, amelyben kifogásoltuk, hogy a CA 64—58-as gépkocsi utasai kihasználva helyzeti élőnyüket, szemtelen és kihívó módon viselkedtek a nyílt utcán, leszólítottak két ismeret­len lányt. Cikkünkben kértüki hogy a rendőrség vizsgálja-ki az ügyet és vonja felelősségre a közfelháborodást okozókat. A városi és járási rendőrkapu tányság illetékes szervei lefolyj tatták a vizsgálatot és megálla­pították, hogy a gépkocsit Ko­vács László pécsi lakos vezet­te. Kovács László és az ügyben meghallgatott többi személy val­lomása alapján meg állapították g hogy az ominózus esemény nem egészen úgy történt, mint ahogy a cikkben — közvetett informá­ció alapján — megírtuk. Kovács László elismerte, hogy gépkocsi­jából kiszólt a járdán haladó lá­nyokhoz és letegezte őket. Nem felel meg a valóságnak azonbang hogy üldözte vagy szabálytalanul követte volna őket, amint cik­künkben írtuk. Köszönetünket fejezzük ki rendőri szerveknek az ügy tisz­tázása érdekében tett fáradozá­sért. A helyreigazítással együtt ismételten és továbbra is elítél­jük a randalírozás, szemtelenke­dés minden formáját — amihez senkinek sincs joga. Úgy hisz- szűk, hogy ebben a város becsü­letes közvéleménye egyetért ve­lünk. — RVDNYÁNSZKY István újságíró, a Népszabadság munkatársa „Fekete Afrika” címmel tart előadást pénte­ken délután a Bartók Klub­ban. — AZ ELMÚLT szezonban több mint 30 Aer forint ér­tékű forgalmat bonyolított le a szabadszentkirályi tsz hely­beli zöldségboltja. — NOVEMBERBEN vizs­gáznak megyénk tánccsoport- vezetői, melynek alapján meg szerzik működési engedélyei­ket. Szorgalmasan tanulnak a műkedvelő ének- és zene­oktatók is, akiknek vizsgájá­ra jövőre kerül sor. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.00: Ifjúsági fllmmatiné. — 10.30: A Nagy Októberi Szocia­lista forradalom ábrázolása a képzőművészetben. — 11.10: Ko­sárlabda-mérkőzés. — 17.30: Hon­véd—Dózsa ökölvívó csapatbaj­nokság. — 19.00: utazás a Föld körül. — 19.30: TV-híradó. — 19.30: Darvasl István jegyzete. — 20.00: Vasárnapi vers. — 20.10: Vidám percek. — 20.20: Szirmai Albert szerzői estje. — 21.45; Te­lepőrt. — 22.00: Hírek, 4 v 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents