Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OUHÄilTÜLl 1982. NOVEMBER * WtBKk. I M ^ |f §Éi H IHAPLU NOVEMBER 12-TOL PRÓBAÜZEMELÉS VASÁRNAP A M AGYAD SZOCIÁLIST» MŰNK ÁSPÁBT BABANYA MEGYE I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' % XIX. ÉVFOLYAM, ARA: 70 FILLÉR Egy hét távlatából Nem finom szemcsékként peregtek az események a múlt héten a történelem homokórá­ján, hanem súlyos rögökként hullottak, és bizony nagy ügyességgel kellett egyik-má­sikat átigazítani az államfér­fiúi mértékletesség szitáján, hogy el ne torlaszolja és föl ne borítsa a világtörténelem folyását. Korszakok sorsát el­döntő' napokat éltünk át és megkönyebbülten sóhajtott fel a világ, amikor a figyelem, il­letve á fősúly a Karib-tenge- ren felvonuló hadi- és repülő- gépanyahajókról a diplomáciai tárgyalótermek felé tolódott el. A második világháború vége óta bekövetkezett e legsúlyo­sabb válságban a múlt hét vé­gén egymást érték az amerikai elnök és Hruscsov miniszter- elnök üzenetváltásai. Ezeknek lényegét így- foglalhatjuk ösz- sze: „Beleegyeznénk megjelelő intézkedések meghozatalába az ENSZ-en keresztül, hogy biztosítható legyen az alábbi kötelezettségek folyamatos tel­jesítése — írta Kennedy — a) az érvényben lévő vesztegzár- intézkedések gyors megszün­tetése, b) annak szavatolása, hogy nem éri támadás Kubái” és a szovjet kormányfő máris azt válaszolta, hogy e szava­tosság alapján kormánya ren­delkezést adott ki a Kubában felállított, az amerikaiak ál­tal támadónak ininősített ka­tonai berendezések leszerelé­sére és a Szovjetunióba való visszaszállítására. „Ily módon <iz önó'Je által adott biztosíté­kok és a mi leszerelési paran­csunk alapján úgy tűnik, meg­vannak az összes szükséges feltételek a felmerült konflik­tus rendezésére” — hangsú­lyozza Hruscsov. És az aggódó emberiség meg­könnyebbüléssel láthatta, hogy a nagyfokú bizalmat sugárzó lépés eredményeképpen a vál­ságos helyzet megoldását már nem a katonai rendszabályok végzetes módszerével, hanem a tárgyalóasztalnál keresik. A szovjet kormány mélységes felelősségérzettől áthatott nagyvonalú politikája, a bé­keerők világméretű megmoz­dulása, a semleges országok összefogása és ennek nyomán az ENSZ ügyvezető főtitkárá­nak, U Thantnak a közvetíté­se, olyan felelős közéleti sze­mélyiségek, mint Russell angol tudós kiállása — a szakadék széléről a tárgyalótermekbe kényszerítette e problémát. S ezt követték U Thar.t és a megoldás meg-' rsítására New Yorkba utazó Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyet­tes, valamint Stevenson ame- riakai fődelegátus kölcsönös megbeszélései. Fidel Castro mb via az ügyvezető -,.SZ- "•r-t és leszögezte kormá­éi 'áriak álláspontját. Követel­te a katonai és a gazdasági blokád megszüntetését, a szi­getország ellen irányuló min­denfajta felforgató tevékeny­ség és területsértések meg­szüntetését, végül a guantana- mói, támaszpont kiürítését­A főtitkár szerdán két nap­ra a kubai fővárosba utazott — látogatása idejére az ame­rikaiak ideiglenesen megszün­tették a blokádot — és tárgya­lásainak egyik célja az volt, hogy megszervezze az ENSZ közreműködését a válság ren- dezé^é^en. másik feladatának peré ■ ”, tekintette, hogy ■ • ,i a biztosítékok­ban kételyeket az Egyesült Államok adni fog Kuba szuve­renitásának szavatolására. Castro közölte is, hogy csak e garanciák megadása esetén en­gedhet ENSZ-megfigyelőket hazájába. U Thant csütörtökön visz- szatért New Yorkba és el­mondta, hogy megbeszélték az ENSZ közreműködésével kap­csolatos problémákat és a tár­gyalások folytatódni. fognak. Közölte, értesült arról is, hogy a fegyverrendszerek leszerelé­se péntekig befejeződik. Ugyan ezen a napon indult e Havan­nába Mikojan a szovjet Mi­nisztertanács első miniszter­elnökhelyettese hogy a nem­zetközi helyzetről tárgyaljon a kubai kormánnyal. Nem két­séges, hogy e rangsorban Hruscsov után álló államférfi egyik legfontosabb feladata összhangba hozni a mai új helyzetben a két ország kül­politikáját. A hírek szerint Mikoján a havannai megbeszé­lések befejezése után újból megáll New Yorkban, s így tárgyalásai a nemzetközi hely­zet alakulásának fontos ténye­zői. A Szovjetunió békeakaratá­nak e legutóbbi cáfolhatatlan bizonyítékai minden eddiginél meggyőzőbb példát mutattak arra, hogy jószándékkal a leg­súlyosabb válságot is meg le­het oldani. Ezt megkönnyeb­büléssel és elismeréssel álla­pították meg világszerte. Egyes amerikai és más nyugati la­pok úgy igyekeztek feltüntet­ni a megfontolt szovjet lépé­seket, mint Kennedy „kemény­kezű diplomáciájának” győzel­mét. De ma már az Egyesült Államok józan körei is világo­san látják, hogy a Szovjetunió semmit sem tágított azon az álláspontján, hógy minden­képpen szavatolni kell Kuba területének integritását és a belügyeibe való be nem avat­kozást, s éppen erre kapott a legutóbb Ígéretet az Egyesült Államok elnökétől- Van is már mit hallgatnia emiatt Kenne- dyr -k választási eile.deleitől, a köztársasági pártiaktól. Per­sze most arról van szó, hogy az amerikai ígéreteket valóban a szavaknak megfelelő tettek követik-e. s éppen ezt kell a világ közvéleményének éber figyelemmel kísérnie. De talán ugyanilyen vagy még fontosabbak a kubai ese­ményekkel kapcsolatban fel­merült távlatok, amelyekről ma már bőven olvashatunk olyan vezető nyugati lapokban, mint az angol Times és mások, vagy amit nyiltan hangoztat­nak osztrák és más haladó­szellemű körökben: újabb csúcstalálkozón kell megtár­gyalni a leszerelés és az atom­kísérletek megszüntetésének kérdéseit. Wilson, az angol munkáspárt külügyi szakértő­je a parlamentben mondta: „A múlt heti események után miért ne válhatna — az Egye­sült Államok kivételével — az egész amerikai szárazföld atomfegyvermentes övezetté, cserébe olyan övezetek meg­teremtéséért, melyek földraj­zilag hasonló viszonyban len­nének a Szovjetunióval?” Vagyis magyarul mondva, ma már vezető nyugati politiku­sok is nyíltan hangoztatják, hogy szükség van a fenyegető katonai támaszpontrendszerek megszüntetésére, atomfegy­vermentes övezetek megte­remtésére, a leszerelésre. Ide vezette el a kubai válságban tanúsított következetes és megfontolt szovjet politika a világ tudatát, s ha mindazok az erők, amelyek a békés eSy üítélés elvét vallják, össze­fognak, akkor az elkövetkező tárgyalások bevezethetik a Kelet és a Nyugat nagy prob­lémáinak rendezését. Tartalomból Egy pártmunkás életútja Tudósítás 225 millió forint sorsáról * Búcsúzik a juhász * Kilátó * Egy kisfiú visszakapta életét * Tisenkilencen * Százhúsz évig élhet az ember » Feldolgozzák a pécsi egyetem történetét * I * I A gyárvárosi téglagyár helyénépül az ország első ST AZ A-üzeme, ahol födémeleme­ket gyártanak. Az építkezés a végéhez közeledik és november 12-én megkezdődik a próba- üzemelés. A képen látható gyártómező 120 méter hosszúságú. Itt készülnek majd a fö­démelemek, amelyeket a megfelelő méretre szabdalnak. A STAZA-üzem építése a jövő év közepén fejeződik be teljesen és július elsején megindul a folyamatos termelés. Mikojan megbeszélései Castréval az Egyesült Államok okozta helyzetről HAVANNA A havannai rádió szomba­ton bejelentette, hogy vasár­nap reggel folytatódnak a megbeszélések a nemzetközi helyzetről Mikojan szovjet mi­niszterelnökhelyettes és Fidei Castro kubai miniszterelnök között. A rádió közölte, hogy egy eszmecserére már sor ke­rült Castro és Mikoján között. A megbeszélések tárgya a nemzetközi feszültség, amelyet az Egyesült Államok kormá­nya provokált és amely a vi­lágháború szakadókának szélé­re taszította a világot. GENF A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője szombaton közölte, hogy a szervezet „kész fonto­lóra venni” részvételét a szov­jet fegyverek leszerelésének ellenőrzésében. A szóvivő azon ban hangsúlyozta, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a kubai, a szovjet és az ame­rikai kormány megegyezik benne. A szóvivő közölte, hogy Paul Rübber, a Vöröskereszt volt elnöke, a -jövő hét elején érkezik New Yorkba, hogy fel­vegye a kapcsolatot U Thant­tal, az ENSZ ügyvezető főtit­kárával. WASHINGTON Kennedy elnök szombaton délutánra — magyar idő sze­rint este 10 órára — ismét összehívta a nemzetbiztonsági tanács végrehajtó bizottságát, amelyet a Kúba-elleni blokád elrendelésekor hívtak életre. A végrehajtó bizottság szom­baton reggel már ülést tartott. A délutáni ülésen résztvesz Stevenson amerikai ENSZ fő­delegátus és McCloy, akit az elnök a kubai válsággal kap­csolatos tárgyalásokat folyta­tó háromtagú amerikai bizott­ság elnökévé nevezett ki. PÄRIZS A Paris Jour a kubai ese­ményekhez fűzött kommentár­jában ezeket írja: Nagyobb kockázat nélkül meg lehet jósolni, hogy a Szov jetunió és az Egyesült Államok közötti harc második meneté­ben Hruscsové lesz a győze­lem. Ha a Szovjetunió az ENSZ elé terjeszti az idegen területeken lévő támaszpontok kérdését, előnyös helyzetbe kerül. Könnyen bebizonyít­hatja, hogy: a Szovjetunió nem kénysze­rítőn rá katonai támaszpontot egyetlen országra sem; az Egyesült Államok igen sok országban ' támaszpontoi tart fenn, gyakran a lakossá élénk tiltakozása ellenére; a Szovjetunió bebizonyítot: békeakaratát, amikor elszáll’ _ tóttá rakétáit Kubából; az amerikaiak háborús poll tikét folytatnak, mert ragasz­kodnak kubai támaszpontjuk­hoz. Pártküliltsttség utazott i ftalgir Kommunista Párt Vili. kongresszusára A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége szomba­ton elutazott Szófiába a Bol­gár Kommunista Párt novem­ber 5-én kezdődő VIII kong­resszusára. A küldöttség ve­zetője Nemes Dezső, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság ■:fkára. Tagjai: Németh Ká­roly, az MSZMP Központ 3i- ottságának tagja, a K; ne- őgazdasági osztályának ve- ifctője és Cséby Lajos, e Ma­gyar Népköztársaság bulgá­riai nagykövete, aki Szófiá­ban csatlakozik a küldöttség­hez. Segítenek egymásnak a termelőszövetkezetek Elmúlott már október és üyenkor kétszeresen sürget a vetés. Megyénkben még elég' sok a vetni való. Ezért helyes, ha mindenütt gépek átcsopor­tosításával segítik azokait a termelőszövetkezeteket, ame­lyek lemaradtak. A mérnök, akiből tanár lett Vajon hogy lehet, hogy va­laki, akit kiváló mérnöknek ismernek, vezető állásban van és szereti a szakmáját, egy- szercsak pontot tesz életének addigi szakaszára és pályát változtat? Sz. Szabó László ezt | tette. Ennek a tanévnek a kez- j detétöl az Építőipari Techni­kum igazgatóhelyettese és ta­nára.' Amikor beszélgetünk, azt i próbálom kimutatni: meddig \ nyúlnak vissza életében a pe- \ dagógus-hajlam nyomai. — Apám, anyám tanítók vol­tak — meséli a nyugodt tekin­I tetű, fehérköpenyes férfi, te­kintélyt parancsoló szakálla mögött mosolyogva. — Három \ testvérem is pedagógus lett. ! Én tizenkét éves korom óta \ tanítottam, osztálytársakat és kisebb diákokat, egészen az egyetemig. Akkor egy időre lefoglalt a tanulás, legfeljebb rajzokat készítettem a tár­saimnak, egy kis zsebpénzért. Aztán félbeszakadt az egye­temi élet a háború miatt. Az­nap, amikor felrobbantották a, Margit-hidat, lejöttem Pécsre, ahová rokoni szálak fűztek. A felszabadulást követő hónapok ban bakancsfelsőrészeket ké­szítettem a bőrgyárban. A földreformnál kicsit vissza­tértem a szakmámhoz, mert­hogy általános mérnöknek ké­szültem. Aztán elvégeztem az egyetemet, Pécsre jöttem a vasúthoz, voltam a pécsi pá­lyafenntartási főnökség veze­tője, később az igazgatóság tervezési csoportját vezettem. Mikor mérnök lett, vissza­tértek a tanár-hajlamok. Le­velező hallgatókat iristruált, szakmai előadásokat tartott és tanfolyamokat vezetett. Vala­mi kis nosztalgia élt benne mindig, de a közvetlen ösztön­zést talán egy különben nem kellemes esemény adta meg. — Egyszer sínautóval el­akadtunk a hófúvásban. Meg­betegedtem, s bár úgy-ahogy kigyógyultam utána, nyugal­masabb munkára vágytam. — Ekkor gondoltam konkrétabb formában a tanárkodásra. Egy évig mellékfoglalkozás­ként geodéziát tanított a tech­nikumban. Aztán most végleg átjött, igaz, egy kis huzavona után, és töprengések közepet­te. Felesége, aki szintén tanít, intette: meg kell jól gondol­ni, a maga módján nehéz hi­vatás a pedagógusé is. De most már itt van, osztálykönyvet visz a hóna alatt tervek és be­számolók helyett, fehér kö­penyt visel és a diákok azt mondják neki: jó napot, ta­nár úr. Földméréstant, szilárd­ságtant, ábrázoló geometriát és épületszerkezettant tanít. Fő­tantárgyakat. Nem pedagógiai módszereken töri a fejét, ha­nem azon, hogy ezekből a gyerekekből — mindből! — jó szakembereknek kell válnia. Az évek hosszú során szerzett gyakorlati tapasztalatok meg­elevenednek, amikor feláll a katedrára és magáit érzi a le­endő építésztechnikusok figye­lő szemét. Megmaradt mérnök­nek az iskolában is — s eb­ben egy kicsit különbözik a többi tanártól. Jó ez vajon? Az iskola örül neki és büsz­ke rá. Mert kiváló tanárok kö­zé került ugyan, de az iskolá­nak ilyen is kell. Tapasztalt, gyakorlati ember, aki mérnök volt, de a szive végülis ide­húzta. — Bele kell jönnöm <r- mondta a testület véleményé­vel némileg ellentétben a ta­nár úr. — Beletelik négy év is, mire otthon érzem magam a tananyagban és á gyerekek közt. Nem mindegy, hogy csi­nálja az ember, aztán meg majd később magamnak is gondolnom kell valami tudo­mányos továbbképzésre.- a. e. A mohácsi járásban a ke­nyérgabona hetven szazaiéba van földben. Vannak termelő­szövetkezetek, mint például a babarci, a szűri, amelyek már végeztek a vetéssel. Mi sem természetesebb, mint az, hogy ezek a termelőszövetkezetek átengedik a gépeket azoknak, amelyek ezzel a munkával le­maradtak. A babarci termelő- szövetkezetből például a gé­pek átmentek a lány csokiba, a szüriből a himesháziba, a pa- lotabozsoki gépállomás gépei­nek nagy részét pedig Köl'ked- re irányították, ahol viszony­lag nagy a lemaradás. A ve­téssel egyidőben törik a kuko­ricát is. A kukorica negyvenöt százalékát törték le eddig, a szárvágást pedig harmincegy százalékban végezték el. A pécsváradi járásban már a kenyérgabona nyolcvan szá­zalékát elvetették. Igaz, hogy a kukoricatörés itt sem megy a legjobban, de az idő előrehala­dását látva, több termeiőszö- yetkezetben olyan területekbe is vetettek kenyérgabonát, amelyben az idén is kalászos yolt Itt négy termelőszövetke­zet végzett a kenyérgabona ve­tésével. A járásiak véleménye szerint november 7—8-ra min­den termelőszövetkezet maga mögött tudhatja már ezt a munkát. Itt is átcsoportosítják a gépeket Mecseknádasdön még elég sok olyan terület van, amely magot vár4 Sürget az idő. Ezt látják a termelőszövetkezetek és segí­tenek egymáson. Nagyon szép példák vannak erre a pécsvá­radi és a mohácsi járásban. Jó Lenne, ha a közös ügy érdeké­ben minden járásban eltesrjsd- oének ezek a jó példák. i 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents