Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-04 / 259. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OUHÄilTÜLl 1982. NOVEMBER * WtBKk. I M ^ |f §Éi H IHAPLU NOVEMBER 12-TOL PRÓBAÜZEMELÉS VASÁRNAP A M AGYAD SZOCIÁLIST» MŰNK ÁSPÁBT BABANYA MEGYE I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' % XIX. ÉVFOLYAM, ARA: 70 FILLÉR Egy hét távlatából Nem finom szemcsékként peregtek az események a múlt héten a történelem homokóráján, hanem súlyos rögökként hullottak, és bizony nagy ügyességgel kellett egyik-másikat átigazítani az államférfiúi mértékletesség szitáján, hogy el ne torlaszolja és föl ne borítsa a világtörténelem folyását. Korszakok sorsát eldöntő' napokat éltünk át és megkönyebbülten sóhajtott fel a világ, amikor a figyelem, illetve á fősúly a Karib-tenge- ren felvonuló hadi- és repülő- gépanyahajókról a diplomáciai tárgyalótermek felé tolódott el. A második világháború vége óta bekövetkezett e legsúlyosabb válságban a múlt hét végén egymást érték az amerikai elnök és Hruscsov miniszter- elnök üzenetváltásai. Ezeknek lényegét így- foglalhatjuk ösz- sze: „Beleegyeznénk megjelelő intézkedések meghozatalába az ENSZ-en keresztül, hogy biztosítható legyen az alábbi kötelezettségek folyamatos teljesítése — írta Kennedy — a) az érvényben lévő vesztegzár- intézkedések gyors megszüntetése, b) annak szavatolása, hogy nem éri támadás Kubái” és a szovjet kormányfő máris azt válaszolta, hogy e szavatosság alapján kormánya rendelkezést adott ki a Kubában felállított, az amerikaiak által támadónak ininősített katonai berendezések leszerelésére és a Szovjetunióba való visszaszállítására. „Ily módon <iz önó'Je által adott biztosítékok és a mi leszerelési parancsunk alapján úgy tűnik, megvannak az összes szükséges feltételek a felmerült konfliktus rendezésére” — hangsúlyozza Hruscsov. És az aggódó emberiség megkönnyebbüléssel láthatta, hogy a nagyfokú bizalmat sugárzó lépés eredményeképpen a válságos helyzet megoldását már nem a katonai rendszabályok végzetes módszerével, hanem a tárgyalóasztalnál keresik. A szovjet kormány mélységes felelősségérzettől áthatott nagyvonalú politikája, a békeerők világméretű megmozdulása, a semleges országok összefogása és ennek nyomán az ENSZ ügyvezető főtitkárának, U Thantnak a közvetítése, olyan felelős közéleti személyiségek, mint Russell angol tudós kiállása — a szakadék széléről a tárgyalótermekbe kényszerítette e problémát. S ezt követték U Thar.t és a megoldás meg-' rsítására New Yorkba utazó Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyettes, valamint Stevenson ame- riakai fődelegátus kölcsönös megbeszélései. Fidel Castro mb via az ügyvezető -,.SZ- "•r-t és leszögezte kormáéi 'áriak álláspontját. Követelte a katonai és a gazdasági blokád megszüntetését, a szigetország ellen irányuló mindenfajta felforgató tevékenység és területsértések megszüntetését, végül a guantana- mói, támaszpont kiürítésétA főtitkár szerdán két napra a kubai fővárosba utazott — látogatása idejére az amerikaiak ideiglenesen megszüntették a blokádot — és tárgyalásainak egyik célja az volt, hogy megszervezze az ENSZ közreműködését a válság ren- dezé^é^en. másik feladatának peré ■ ”, tekintette, hogy ■ • ,i a biztosítékokban kételyeket az Egyesült Államok adni fog Kuba szuverenitásának szavatolására. Castro közölte is, hogy csak e garanciák megadása esetén engedhet ENSZ-megfigyelőket hazájába. U Thant csütörtökön visz- szatért New Yorkba és elmondta, hogy megbeszélték az ENSZ közreműködésével kapcsolatos problémákat és a tárgyalások folytatódni. fognak. Közölte, értesült arról is, hogy a fegyverrendszerek leszerelése péntekig befejeződik. Ugyan ezen a napon indult e Havannába Mikojan a szovjet Minisztertanács első miniszterelnökhelyettese hogy a nemzetközi helyzetről tárgyaljon a kubai kormánnyal. Nem kétséges, hogy e rangsorban Hruscsov után álló államférfi egyik legfontosabb feladata összhangba hozni a mai új helyzetben a két ország külpolitikáját. A hírek szerint Mikoján a havannai megbeszélések befejezése után újból megáll New Yorkban, s így tárgyalásai a nemzetközi helyzet alakulásának fontos tényezői. A Szovjetunió békeakaratának e legutóbbi cáfolhatatlan bizonyítékai minden eddiginél meggyőzőbb példát mutattak arra, hogy jószándékkal a legsúlyosabb válságot is meg lehet oldani. Ezt megkönnyebbüléssel és elismeréssel állapították meg világszerte. Egyes amerikai és más nyugati lapok úgy igyekeztek feltüntetni a megfontolt szovjet lépéseket, mint Kennedy „keménykezű diplomáciájának” győzelmét. De ma már az Egyesült Államok józan körei is világosan látják, hogy a Szovjetunió semmit sem tágított azon az álláspontján, hógy mindenképpen szavatolni kell Kuba területének integritását és a belügyeibe való be nem avatkozást, s éppen erre kapott a legutóbb Ígéretet az Egyesült Államok elnökétől- Van is már mit hallgatnia emiatt Kenne- dyr -k választási eile.deleitől, a köztársasági pártiaktól. Persze most arról van szó, hogy az amerikai ígéreteket valóban a szavaknak megfelelő tettek követik-e. s éppen ezt kell a világ közvéleményének éber figyelemmel kísérnie. De talán ugyanilyen vagy még fontosabbak a kubai eseményekkel kapcsolatban felmerült távlatok, amelyekről ma már bőven olvashatunk olyan vezető nyugati lapokban, mint az angol Times és mások, vagy amit nyiltan hangoztatnak osztrák és más haladószellemű körökben: újabb csúcstalálkozón kell megtárgyalni a leszerelés és az atomkísérletek megszüntetésének kérdéseit. Wilson, az angol munkáspárt külügyi szakértője a parlamentben mondta: „A múlt heti események után miért ne válhatna — az Egyesült Államok kivételével — az egész amerikai szárazföld atomfegyvermentes övezetté, cserébe olyan övezetek megteremtéséért, melyek földrajzilag hasonló viszonyban lennének a Szovjetunióval?” Vagyis magyarul mondva, ma már vezető nyugati politikusok is nyíltan hangoztatják, hogy szükség van a fenyegető katonai támaszpontrendszerek megszüntetésére, atomfegyvermentes övezetek megteremtésére, a leszerelésre. Ide vezette el a kubai válságban tanúsított következetes és megfontolt szovjet politika a világ tudatát, s ha mindazok az erők, amelyek a békés eSy üítélés elvét vallják, összefognak, akkor az elkövetkező tárgyalások bevezethetik a Kelet és a Nyugat nagy problémáinak rendezését. Tartalomból Egy pártmunkás életútja Tudósítás 225 millió forint sorsáról * Búcsúzik a juhász * Kilátó * Egy kisfiú visszakapta életét * Tisenkilencen * Százhúsz évig élhet az ember » Feldolgozzák a pécsi egyetem történetét * I * I A gyárvárosi téglagyár helyénépül az ország első ST AZ A-üzeme, ahol födémelemeket gyártanak. Az építkezés a végéhez közeledik és november 12-én megkezdődik a próba- üzemelés. A képen látható gyártómező 120 méter hosszúságú. Itt készülnek majd a födémelemek, amelyeket a megfelelő méretre szabdalnak. A STAZA-üzem építése a jövő év közepén fejeződik be teljesen és július elsején megindul a folyamatos termelés. Mikojan megbeszélései Castréval az Egyesült Államok okozta helyzetről HAVANNA A havannai rádió szombaton bejelentette, hogy vasárnap reggel folytatódnak a megbeszélések a nemzetközi helyzetről Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes és Fidei Castro kubai miniszterelnök között. A rádió közölte, hogy egy eszmecserére már sor került Castro és Mikoján között. A megbeszélések tárgya a nemzetközi feszültség, amelyet az Egyesült Államok kormánya provokált és amely a világháború szakadókának szélére taszította a világot. GENF A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője szombaton közölte, hogy a szervezet „kész fontolóra venni” részvételét a szovjet fegyverek leszerelésének ellenőrzésében. A szóvivő azon ban hangsúlyozta, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a kubai, a szovjet és az amerikai kormány megegyezik benne. A szóvivő közölte, hogy Paul Rübber, a Vöröskereszt volt elnöke, a -jövő hét elején érkezik New Yorkba, hogy felvegye a kapcsolatot U Thanttal, az ENSZ ügyvezető főtitkárával. WASHINGTON Kennedy elnök szombaton délutánra — magyar idő szerint este 10 órára — ismét összehívta a nemzetbiztonsági tanács végrehajtó bizottságát, amelyet a Kúba-elleni blokád elrendelésekor hívtak életre. A végrehajtó bizottság szombaton reggel már ülést tartott. A délutáni ülésen résztvesz Stevenson amerikai ENSZ fődelegátus és McCloy, akit az elnök a kubai válsággal kapcsolatos tárgyalásokat folytató háromtagú amerikai bizottság elnökévé nevezett ki. PÄRIZS A Paris Jour a kubai eseményekhez fűzött kommentárjában ezeket írja: Nagyobb kockázat nélkül meg lehet jósolni, hogy a Szov jetunió és az Egyesült Államok közötti harc második menetében Hruscsové lesz a győzelem. Ha a Szovjetunió az ENSZ elé terjeszti az idegen területeken lévő támaszpontok kérdését, előnyös helyzetbe kerül. Könnyen bebizonyíthatja, hogy: a Szovjetunió nem kényszerítőn rá katonai támaszpontot egyetlen országra sem; az Egyesült Államok igen sok országban ' támaszpontoi tart fenn, gyakran a lakossá élénk tiltakozása ellenére; a Szovjetunió bebizonyítot: békeakaratát, amikor elszáll’ _ tóttá rakétáit Kubából; az amerikaiak háborús poll tikét folytatnak, mert ragaszkodnak kubai támaszpontjukhoz. Pártküliltsttség utazott i ftalgir Kommunista Párt Vili. kongresszusára A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége szombaton elutazott Szófiába a Bolgár Kommunista Párt november 5-én kezdődő VIII kongresszusára. A küldöttség vezetője Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság ■:fkára. Tagjai: Németh Károly, az MSZMP Központ 3i- ottságának tagja, a K; ne- őgazdasági osztályának ve- ifctője és Cséby Lajos, e Magyar Népköztársaság bulgáriai nagykövete, aki Szófiában csatlakozik a küldöttséghez. Segítenek egymásnak a termelőszövetkezetek Elmúlott már október és üyenkor kétszeresen sürget a vetés. Megyénkben még elég' sok a vetni való. Ezért helyes, ha mindenütt gépek átcsoportosításával segítik azokait a termelőszövetkezeteket, amelyek lemaradtak. A mérnök, akiből tanár lett Vajon hogy lehet, hogy valaki, akit kiváló mérnöknek ismernek, vezető állásban van és szereti a szakmáját, egy- szercsak pontot tesz életének addigi szakaszára és pályát változtat? Sz. Szabó László ezt | tette. Ennek a tanévnek a kez- j detétöl az Építőipari Technikum igazgatóhelyettese és tanára.' Amikor beszélgetünk, azt i próbálom kimutatni: meddig \ nyúlnak vissza életében a pe- \ dagógus-hajlam nyomai. — Apám, anyám tanítók voltak — meséli a nyugodt tekinI tetű, fehérköpenyes férfi, tekintélyt parancsoló szakálla mögött mosolyogva. — Három \ testvérem is pedagógus lett. ! Én tizenkét éves korom óta \ tanítottam, osztálytársakat és kisebb diákokat, egészen az egyetemig. Akkor egy időre lefoglalt a tanulás, legfeljebb rajzokat készítettem a társaimnak, egy kis zsebpénzért. Aztán félbeszakadt az egyetemi élet a háború miatt. Aznap, amikor felrobbantották a, Margit-hidat, lejöttem Pécsre, ahová rokoni szálak fűztek. A felszabadulást követő hónapok ban bakancsfelsőrészeket készítettem a bőrgyárban. A földreformnál kicsit visszatértem a szakmámhoz, merthogy általános mérnöknek készültem. Aztán elvégeztem az egyetemet, Pécsre jöttem a vasúthoz, voltam a pécsi pályafenntartási főnökség vezetője, később az igazgatóság tervezési csoportját vezettem. Mikor mérnök lett, visszatértek a tanár-hajlamok. Levelező hallgatókat iristruált, szakmai előadásokat tartott és tanfolyamokat vezetett. Valami kis nosztalgia élt benne mindig, de a közvetlen ösztönzést talán egy különben nem kellemes esemény adta meg. — Egyszer sínautóval elakadtunk a hófúvásban. Megbetegedtem, s bár úgy-ahogy kigyógyultam utána, nyugalmasabb munkára vágytam. — Ekkor gondoltam konkrétabb formában a tanárkodásra. Egy évig mellékfoglalkozásként geodéziát tanított a technikumban. Aztán most végleg átjött, igaz, egy kis huzavona után, és töprengések közepette. Felesége, aki szintén tanít, intette: meg kell jól gondolni, a maga módján nehéz hivatás a pedagógusé is. De most már itt van, osztálykönyvet visz a hóna alatt tervek és beszámolók helyett, fehér köpenyt visel és a diákok azt mondják neki: jó napot, tanár úr. Földméréstant, szilárdságtant, ábrázoló geometriát és épületszerkezettant tanít. Főtantárgyakat. Nem pedagógiai módszereken töri a fejét, hanem azon, hogy ezekből a gyerekekből — mindből! — jó szakembereknek kell válnia. Az évek hosszú során szerzett gyakorlati tapasztalatok megelevenednek, amikor feláll a katedrára és magáit érzi a leendő építésztechnikusok figyelő szemét. Megmaradt mérnöknek az iskolában is — s ebben egy kicsit különbözik a többi tanártól. Jó ez vajon? Az iskola örül neki és büszke rá. Mert kiváló tanárok közé került ugyan, de az iskolának ilyen is kell. Tapasztalt, gyakorlati ember, aki mérnök volt, de a szive végülis idehúzta. — Bele kell jönnöm <r- mondta a testület véleményével némileg ellentétben a tanár úr. — Beletelik négy év is, mire otthon érzem magam a tananyagban és á gyerekek közt. Nem mindegy, hogy csinálja az ember, aztán meg majd később magamnak is gondolnom kell valami tudományos továbbképzésre.- a. e. A mohácsi járásban a kenyérgabona hetven szazaiéba van földben. Vannak termelőszövetkezetek, mint például a babarci, a szűri, amelyek már végeztek a vetéssel. Mi sem természetesebb, mint az, hogy ezek a termelőszövetkezetek átengedik a gépeket azoknak, amelyek ezzel a munkával lemaradtak. A babarci termelő- szövetkezetből például a gépek átmentek a lány csokiba, a szüriből a himesháziba, a pa- lotabozsoki gépállomás gépeinek nagy részét pedig Köl'ked- re irányították, ahol viszonylag nagy a lemaradás. A vetéssel egyidőben törik a kukoricát is. A kukorica negyvenöt százalékát törték le eddig, a szárvágást pedig harmincegy százalékban végezték el. A pécsváradi járásban már a kenyérgabona nyolcvan százalékát elvetették. Igaz, hogy a kukoricatörés itt sem megy a legjobban, de az idő előrehaladását látva, több termeiőszö- yetkezetben olyan területekbe is vetettek kenyérgabonát, amelyben az idén is kalászos yolt Itt négy termelőszövetkezet végzett a kenyérgabona vetésével. A járásiak véleménye szerint november 7—8-ra minden termelőszövetkezet maga mögött tudhatja már ezt a munkát. Itt is átcsoportosítják a gépeket Mecseknádasdön még elég sok olyan terület van, amely magot vár4 Sürget az idő. Ezt látják a termelőszövetkezetek és segítenek egymáson. Nagyon szép példák vannak erre a pécsváradi és a mohácsi járásban. Jó Lenne, ha a közös ügy érdekében minden járásban eltesrjsd- oének ezek a jó példák. i 4 t