Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-29 / 279. szám

' m2. NOVEMBER 29. (NAPLÓ 5 „A vers nemcsak szép szöveg, hanem egy darab élet“ Érdekes előadás a TIT irodalmi és nyelvi szakosztálya teljes ülésén Tanárok, tanítók, előadók jöttek össze a TIT Baranya megyei szervezete irodalmi és nyelvi szakosztályának ezévi teljes ülésére. Dr. Temesi Mi­hály elnöki megnyitója után ár. Tóth István titkár ismer­tette a szakosztály eddigi éle­tét és jövő évi munkatervét. Sbben az évben 75 irodalmi és nyelvi előadás hangzott el 2380 hallgató előtt. Az előadá­sok között mindinkább helyet kapnak a mai írók, a nyelvi és irodalomesztétikai előadá­sok. A jövő évben Pécsett ki-} váló budapesti előadók, a me­gyében pedig (Szigetváron és Mohácson) dr. Kotla Ferenc és át. Rónai Béla főiskolai taná­rok tartanak előadást. Igen lá­togatottak a Munkácsy Mihály Szabadegyetem színjátszási és drámatörténeti előadásai. Ja­nuárban indul meg a titkárnő­képző tanfolyam, amelyre ed­dig már 5l-en jelentkeztek. A fiatalokból álló Radnóti-szak- kör december közepén József Attila emlékesetet rendez. A titkári beszámoló után dr. Fábián Pál. a Pécsről Buda­pestre származott kiváló nyelv kutató, tartotta meg előadását: Nyelvi és stilisztikai elemzések > címmel. Az előadó kiemelte: Egy-egy versben rendszerint több van, mint amennyit a puszta szöveg mutat a tallózó olvasónak. A versek teljes megértéséhez és élvezéséhez tudni kell azok külső és belső összefüggéseit, a stilisztikai szempontokat, így különöskép­pen a szókészlettani, jelentés­tani és szóhangulati szempon­tokat. Kiemelte a tartalom és á forma egységének fontossá­K6k önyösiin is megáll a pécs—komiéi gyorsjárat Nemrégiben a 12. sz. AKÖV autóbusz gyorsjáratot létesített Pécs és Komló között. A gyors­járat kocsijai útközben nem álltak meg a kökönyösi város- | negyedben, csak a Béke Szálló, illetve a Főtéri végállomáson. A gyorsjárat megindítása óta az AKÖV-höz több kére­lem érkezett, hogy létesítsenek legalább feltételes megállóhe­lyet a kökönyösi városrészen is. Az AKÖV vezetősége ele­get tesz a kérelmeknek és a gyorsjáratú buszok is megáll­nak Kökönyösön, ha leszálló van. Ugyanakkor a Béke szálló előtti megállót megszünteti és a buszok csak a végállomáson Kevés a születések száma - alacsony a népszaporulat A legtöbb szülő nem akar harmadik gyermeket gát, majd számos gyakorlati példával világított rá arra. hogy az irodalmi művek elem­zésének célja nem lehet ön­célú szórakozás, hanem az igazság és a szépség kincses- kamrájának feltárása. Ezt hív­juk így: magyar költészet. A nagyhatású előadáshoz dr. Temesi Mihály, Váradi Géza, Kövesi Józsefné. dr. Rónai Bé­la szóltak hozzá. (T. Sz.) ‘ állnak meg. Onnepi hangverseny Kodály Zoltán tiszteletére A vérösi tanács művelődés- ügyi osztálya december 8-án esté 6 órakor a Liszt Ferenc hangversenyteremben Kodály Zoltán születésének 80. évfor­dulója tiszteletére ünnepi hang versenyt rendez a pécsi ifjú­sági énekkarok közreműködé­sével. Agócsy László, Bokrétás Györgyné, Dobák Pál, Hamvas György. Ivasivka Mátyás, Li­geti Andor, dr. Sólyom József- né. Tillai Aurél és Vönöczky Endre vezényletével fellépnek a Belvárosi Általános Iskola, az Egyetem utcai Általános Iskola, az ének-zenetagozatú általános iskola, a Mátyás ki­rály utcai általános iskola, a Janus Pannonius Leánygimná­zium, a Leöwey Klára Leány­gimnázium, a Tanárképző Fő­iskola és a Zeneművészeti Szakiskola énekkarai. ! Elítélték a DÉDÁSZ sikkasztóit Forgács Istvánnét a társadat mi tulajdon ellen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkö­vetett sikkasztás, magánok­irat-hamisítás miatt 10 évi szabadságvesztésre, Márton Jánosnét sikkasztás miatt 2 évi szabadságvesztésre. Farkas Emdrénét sikkasztás miatt 6 havi szabadságvesztésre, Vramcsics Kálmánt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Far­kas Endréné és Vrancsics Kál­mán büntetését a bíróság 3 évi próbaidőre felfüggesztett*. A bíróság kötelezte Forgács Istvánnét 330 ezer forint kár megtérítésére, továbbá köte­lezte Forgács Istvánnét és Márton Jánosnét 35 ezer 685 forint kár egyetemleges meg­térítésére. | Lapunkban több alkalommal részletesen beszámoltunk arról a nagyarányú sikkasztásról,; amelyet Pécsett, a DÉDÁSZ- nál elkövettek. Forgács Ist­vánná, Márton Jánosné, Far­kas Endréné, valamint Vran­csics Kálmán ült a vádlottak padján — valamennyien a DÉDÁSZ alkalmazottai. A vád: Forgácsné és társai áram­számlákkal manipuláltak úgy, hogy a számlákkal felke-! resték a fogyasztókat, a besze- dett összeget azonban nem fi­zették be, hanem azt saját cél- j jaikra fordították. Forgácsné j ezzel a módszerrel nem keve- j sebb, mint 330 ezer forint kárt ! okozott a társadalmi tulajdon- ; ban. A megyei bíróság tegnap hirdetett ítéletet ügyükben. Dr. Erdélyi Ernő, a Baranya megyei Statisztikai Hivatal he­lyettes vezetője egy statiszti­kai könyvet nyomott a kezem­be. Az adatokból kiderült, hogy 1881—1890 között még 44,3 születés esett ezer lakosra évente az országban. Ahogy dr. Erdélyitől hallot­tam, az egyke fogalma állan­dóan változott. 1921—1930 kö­zött. amikor 27,7 ezrelék volt a születések évi arányszáma az Megkezdték a Germinal című film bánya­felvételeit A Germinal című francia—magyar koprodukciót film bányafelvételeinek tárna-jeleneteit a Hunnia Filmgyár műtermében készí­tik. A filmgyár két műtermét egybe­nyitották és felépí­tették a tárnákat, ahol a fejtési jele­netek játszódnak le. Készül a felvétel Pécsi Sándorról. Aramszfinet Áramszünet lesz kisfeszültségű rekonstrukciós munkák, valamint transzformátorbesűrítési munkála­tok miatt munkaszüneti napokon 7-től 16 óráig november 28-től de­cember 31-ig a pécsújhegyi szőlő­hegy egész területén. Áramszünet lesz 28-én 8-tól 12 óráig hálózatépítés miatt a követ­kező területen: Brassó u.. Gyöngy­virág u., Hajnalka, Hóvirág, Li­liom, Őszirózsa. Páfrány, Pálma, tlrögi fasor 13—33. és a 26—66. számig, valamint a vasúti őrház területén. Áramszünet lesz 29-én 7-tól 16 óráig földkábel-munkák miatt: Déryné utca déli részén, a Szén- bányászati Tröszttől a Széchenyi tér felé eső szakaszán, továbbá a Széchenyi tér keleti oldalán a Mecsek cukrászdáig terjedő vona­lon Széchenyi tér északi oldalán, a Leonardo da Vinci utca mindkét oldalán továbbá a Széchenyi tér nyugati oldalán a Széchenyi közig. A Pécsi Közlekedési Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy a korábban kiadott, de jelenleg is érvényes 10-es és 1-es jelzésű bér­letjegyek a 40-es jelzésű járatokon december 9-ig érvényesek. Ettől későbbi érvényességű bérletjegye­ket — tehát amelyek december 9-ig nem járnak le — a bérletkiadó he- . lyiségben a 40-es vonalra érvénye- I síttetni szíveskedjenek. országban (ezer lakosra 27,7 születés), azt mondották, hogy ahol ez a szám 24 alatt van, ott egyke van. Az Ormánság­ban jóval ez alatt volt a szám.) Igenám, csakhogy a születések csökkenése nem állt meg. 1931 —40 között már 21,1 ezrelékre csökkent, ezért sietve korrigál­ták a régi meghatározást is. Ettől kezdve azt mondották, hogy ahol a születések' száma 20 ezrelék alá zuhant, ott az egyke. Kevés a születés Vajon ma mit mondanának a demográfusok? Mert a csök­kenés szinte megállíttatlanul folytatódik tovább. 1958-ban 16,0, 1960-ban 14,7 s 1961-ben már csak 14,0 ezrelék volt az ország átlaga. Baranyában va­lamivel jobb a helyzet A születések számának csök­kenése önmagában még nem lenne hiba, hiszen ez a tenden­cia szinte minden szocialista és a legtöbb fejlett kapitalista országra jellemző. Közismert tény. hogy fejletlenebb gazda­sággal rendelkező országokban nagyobb az ingás: több a szü­letés, s ezzel egyidőben igen nagymérvű a gyermekhalálo­zás is. Gondoljunk csak In­diára, ahol a születések arány­száma a legmagasabbak egyike a világon, ám az éhínségek, be­tegségek, járványok szörnyű pusztítást visznek végbe a gyermekek és kiskorúak sorai­ban. Nálunk nem pusztítanak éhínségek és járványok, s hála fejlődő egészségügyi hálóza­tunknak, a csecsemőhalandósá­got is sikerült a 30 évvel ez­előttinek egynegyedére csök­kenteni. Ennek, no meg az át­lagos életkor növekedésének köszönhető, hogy a helyzet a kevés születés ellenére sem katasztrofális. Aligha lehetünk azonban nyugodtak, ha hazánkat össze­hasonlítjuk a többi országgal. 1960-ban, amikor hazánkban 14,7 ezrelék volt a születések száma, a Szovjetunióban 24.9, Lengyelországban 22,4, Romá­niában 18,9, Bulgáriában 17,9, az NDK-ban 17,0, Csehszlová­kiában 15,9 ezrelék volt az arány. Magyarország tehát az utolsó az európai szocialista országok között. S ha a fejlett kapitalista országokat nézzük, a következőket látjuk 1960-ban az USA-ban 23,6, Olaszország­ban 18,5, Franciaországban 17,9, az NSZK-ban 17,6, Ang­liában 17,5 ezrelék volt a szü­letések száma. Mint közismert, az ázsiai—afrikai országokban ez a szám még magasabb, így nem túlzás: a születések szá­mát illetően a kapitalista or­szágok is megelőznek bennün- jket! Az eddigi adatok alapján — Több mint 300 cigányunk van, ebből 170 lakik Gájkúton, a többi Hosszúmezőn, — így kezdi a beszélgetést Gúzsai La­jos elvtárs, a sásdi községi ta­nács vb-elnöke, £ mikor a köz­ség ..cigánykérdéséről” érdek­lődöm. — Az egyik Lagnagyobb problémánk, hogy köze­lebb kéne hozni őket a község­hez, „kiszívni” őket abból a gájkuti völgy szoros bői — foly­tatja. Valóban ennek kellene lenni az első lépésnek, ami a sásdi cigányok problémájának megoldása felé vezetne. Igen ám, de ... Sok még ennek az akadálya. Ami az objektív dol­gokat illeti, közülük már szá­mos megoldott Házhely kell részükre? Van. Sásdon közel 500 házhely van, parcellázott, tessék, lehet vásárolni. Olyan probléma tehát nincs, hogy hova költöztessék őket. Akad­na is jelentkező, házhelyvásár­ló, házat építő, de mégis moz­dulatlanságba dermed az egész ügy. Azért, mert nem mind­egy, hogy milyen házat épít a telkére. Csak olyat szabad, ami beleilleszkedik község képé­be, nem rontja a község arcu­latét. Igen ám, de ehhez sok pénz kell. A gájkuti cigányok közül sokan dolgoznak Kam­ion, a bányában, van közöttük traktoros, vasúti dolgozó, sőt Sásdi beszélgetés — cigányokról a tsz-nek is van már 3 cigány­tagja. Valamennyien rendesen végzik a munkájukat. Különö­sen azok, akik bányában dol­goznak, tudnának házat építe­ni. Húsz, huszonötezer forintja tán lenne némelyiknek, de ez kevés. Több pedig nincs. így aztán rá sem mernek gondolni a házépítésre. Maradnak Gáj- kúton. így pedig a probléma nem oldódik meg. Pedig vala­mit tenni kell. A tervezőik ta­lán segíthetnének. Tervezhet­nének olcsó, könnyen felépít­hető családi házat, olyant, amelyik beleilleszkedik a köz­ség képébe. Egyet először mu­tatóba fel is lehetne építeni, biztosan akadna rá vevő kö­zülük. S ha ez a folyamat meg kezdődne, minden valószínű­ség szerint folytatódna is. Ah­hoz, hogy a putrit kőházalckal váltsuk fel, — nem elégséges az újonnan tervezett tetszetős ház bemutatása. A legelső do­log: igényességre nevelni őket. Arra, hogy ne elégedjen meg az apja, nagyapja, ükapja lak­ta putrival, hanem vágyódjon normálisabb körülmények után. Vágyódás? Sokukban van. Ez azonban nem elég! Nekik is tenni kell valamit, hogy vágyaikat elérhessék, rendezettebb körülmények kö­zé kerülhessenek. — Ezek a gyerekek már bi­zonyára nem elégednek majd meg a „gájkuti légkörrel” — mondja Péter Ferenc, a cigány iskola tanítója és mutatja a padban ülő, csillogó, fekete­szemű lányokat, fiúkat. Külön cigányiskola van itt számukra. A tanácselnök is, Péter Ferenc is örömmel mondja, hogy va­lamennyi iskolaköteles cigány- gyerek beiratkozott. Péter Fe­renc az iskolanaplót mutatja: — Az első és második osz­tályban 33 tanulóm van — mondja. Megszámolom őket, 10 fiút, 7 lányt találok. — Ma rossz az idő, azért vannak ilyen kevesen — mond ja a tanító. Átalában 2—4 gye^ rek szokott hiányozni. Az is­kolába járással tehát nincs kü­lönösebb probléma. Szeretik a tanítójukat — Tessék, ezt az egyik ta­nulóm vette nekem — mond­ja és két kis csokoládémiku­lást mutat Péter Ferenc. Cso­koládét vesznek a tanítójuk­nak! — Persze, visszaadom nékik — folytatja, — de mégis jól esik, hogy szeretnek és ezt így is kifejezésre juttatják. Akad probléma a nevelésük­kel. Számos közülük túl koros. Az együk kislánynak már he­tedikbe kellene járni és még csak most végzi a másodikat De a többiek is „lassabban” ta­nulnak, mint a község másik iskolájába járó gyerekek. — Még itt az órán csak fi­gyelnek, de tanítás végeztével aztán nem igen fogják kézbe a könyvet — mondja a tanító. — Pedig külön napközijük is van, meleg, tiszta terem, na­ponta háromszor kapnak étke­zést... A napköziben Békés Károly tanító ügyel a gyerekekre. Nem sokra, mindössze négyet találunk itt. — A napközibe járással ta­lán több a probléma, mint az iskolába járással. Pedig itt tud­nának tanulni, jó helyen van­nak, sokuk számára teljesen ingyenes, de a többségének sem kell fizetni naponta töb­bet 1 forint, 1 forint 30 fillér­nél. Reggelire tejeskávét kap­nak, májkrémes vagy vajas kenyérrel... hetente négyszer húst ebédre ... Azt hiszem, először a szülőket kellene meg nevelni — mondja Békés Ká­roly. Igen, ehhez is hozzá kezdtek már. Van eredménye. Békés Károly már nem egy alkalom­mal tartott a gyerekek szülei­nek ismeretterjesztő előadást. Persze, itt olyan témák szere­pelnek ezekben az előadások­ban, mint például a tisztaság... Szép számmal részt vesznek ezeken az előadásokon. S még egy jelentős dolog: a napok­ban analfabéta-tanfolyam kez­dődik, eddig már 16 jelentkező van. A cigányok — felnőttek és gyerekek — neveléséről folyik a szó. Tettünk mi már ezért — s nem is keveset. De még mindig nem eleget Nevelési probléma? Sok gyerek, amikor iskolába iratkozik — nem tud magyarul! Tessék így tanítani! Mondják, valami óvodafélét is kellene létesíteni, ahol a gye­rekek megtanulnának magya­rul, mielőtt iskolába menné­nek. Most az elsősök és a má­sodikosak együtt vannak, együtt tanulnak. Osztott iskola kellene — ehhez pedig még egy pedagógusra lenne szük­ség. Jó lenne ezt a problémát is megvizsgálni és mielőbb megoldani. Más probléma? Még akadna, de róluk majd máskor. Ne markoljunk sokat, mert aztán keveset fogunk. Először ezeket kellene megoldani, aztán is­mét léphetnénk egy lépést elő­re. Garay Ferenc hazánk Svédország mögött (13,6 ezrelék) az utolsó helyre szorult a világon! És hiába nézzük a természe­tes szaporodást, hiába remény­kedünk abban, hogy a gyorsan növekvő átlagos életkor révén a természetes szaporodás majd magas lesz, abban is majdnem világutolsók vagyunk! Míg 1960- ban nálunk 4,4 ezrelék, a Szovjetunióban 1*1,8, az USA- ban 15,1, Lengyelországban 14,8 stb volt a megfelelő szám! Egyedül az NDK-nak rosszabb az aránya a fejlett országok közül, az NDK-ban azonban —■ mint ismert — a háborús pusz­títások következtében jóval több az öregek száma, mint bárhol, s csak a. nagy halálo­zási szám miatt romlik ennyi­re a természetes szaporodás aránya. Sok am abortusz Az abortuszok pontos számát felmérni szinte lehetetlenség, hiszen a felszabadulás előtt és az 1952—54-es években ren­geteg volt az illegális műtét. Dr. Lootz Ernő, Pécs II. kerü­letének vezető főorvosa, aki több évtizeden át gyógyított vidéken, azt vallja, hogy az abortuszok száma a felszaba­dulást megelőző évtizedben körülbelül megegyezett a szü­letések számával. Ma sokkal kedvezőtlenebb a helyzet. Amint dr. Hooz Istvántól, a jogi egyetem statisztikai tan­székének adjunktusától érte­sültem, 1960-ban 10 ezer szülő­képes nőre (15—49. év között) 45,5 szülés és 111,5 abortálás esett az országban. A vidéki városokban a születések száma valamivel kevesebb, az abor­tuszoké némileg több. Dr. Lootz Ernő főorvos szerint Pécs n. kerületében 1960 jú­lius 6-tól december végéig 267, 1961- ben 555, 1962 november 10-ig bezáróan 536 abortuszt engedélyeztek. A pécsi arány tehát semmivel sem jobb a vi­déki városok országos átlagá­nál. A terhességük megszakítá­sát kérő asszonyok többsége a rossz lakásviszonyokra hivat­kozik. A mai lakáshelyzetet nézve papírforma szerint ez el­fogadhatónak látszik. Annál nagyobb volt a csodálkozásom, amikor Selényi Zoltán elvtárs­tól, a Baranya megyei Statisz­tikai Hivatal munkatársától érdeklődve a következőt hal­lottam: 1960 októberében vizs­gálatot tartottak, hogy megtud­ják a terhesség-megszakítások okát Kiderült, hogy az abor- táló asszonyok zöme a jobb szociális körülmények között élő családokból került ki, s 80 százalékukpál a lakásviszo­nyok sem bizonyultak rossz­nak! Másban kell tehát keresnünk a terhességmegszakítások okát A II. kerületben, mint Lootz doktortól megtudtuk, a jelent­kező nők több mint kétharma­da kétgyermekes anya volt A gyermektelenek és három- gyermekesek közül igen keve­sen kértek terhességmegszakí­tást. éppen a kétgyermekesek azok, akik ezt kívánják. Valamit tenni kell Igen, valamit tenni kelt Nem szabad elhamarkodott intézkedéseket hoznunk, hi­szen a születések számának hirtelen felduzzadása sem len­ne kívánatos. Csak józan mérlegeléssel, szinte tudományos megalapo­zottsággal lehet e kérdést meg­közelíteni, számításba véve, hogy minden ezrelék újszülött mennyi bölcsődét, óvodát, is­kolát, élelmet, ruhát stb-t kí­ván még. Úgy hallani, ilyen alapossággal foglalkoznak a kérdéssel, s remélhető, a meg­oldás nem késik sokáig. Magyar László Sz6nyeg|avitás Előszövés, rojtozás. PÉCSI TEMPŐ KSZ. Pécs, Sallal utca 40 szám. i l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents