Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

T NAPLÓ fe «mil üvft évi építési feernházisainak előkészí­téséről tárgyalt az építők szakszervezetének elnöksége Ax arszáa jövő évi építési beruházásainak előkészítését az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium most ■okkal szigorúbban és körül­tekintőbben ellenőrzi. Ebben a munkában segít az Építő- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete is, amelynek el­nöksége kedden megtartott Ülésén foglalkozott az 1963. évi beruházások helyzetével. Az ülés résztvevői több elő­terjesztés alapján vitatták meg az építkezések jövő évi prog­ramját, IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható Időjárás szerda estig: mérsékelt délkeleti szél. Párás, túlnyomóan felhő* Idő. Több felé köd. Néhány helyen, főként nyu­gaton és délen hószálllngózás, ki­sebb eső. Várható legalacsonyabo éjszakai hőmérséklet mínusz S—7, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap mínusz l, plusz I tok kö­zött. Hogy több élelmiszer jusson városnak-falunak egyaránt HOZZÁSZÓLÁS DE. SZABÓ PÁL ZOLTÁN .HOGYAN TEGYÜK VIRÁGZÓBBÁ BARANYA MEZÖGAZDASA GÁT" CÍMŰ CIKKSOROZATHOZ Mi, termelőszövetkezeti szak­emberek nagy érdeklődéssel olvastuk a „Hogyan tegyük virágzóbbá Baranya mezőgaz­daságát” cikksorozatot. Jóleső érzés azt olvasni, hogy Bara­nya milyen előkelő helyet fog­lal el a mezőgazdasági terme­lésben. • Az egy főre «só jövedelem emelése régi probléma. Tud­juk, hogy a jövedelmet keD lényege­sen emelni ahhoz, hogy a fiatalok is jövőt lássanak » tea-ben. A vásároedamfoói Aranykalász Tsz is munkaerő-hiánnyal küzd. Pedig mindent megte­szünk ennek leküzdéséért A növénytermesztésben szép ered »lényeket értünk el és a kuko­rica vegyszeres gyomirtása is bevált Ezt ax idén csak 06 hol­ESZTER (Brmmm Apitx novellájának rádlóvdltoxata) Ténmá r«mf dromafizxUá- ait mutatta be pititeken este a Picei Rádió. Mao* «* elbeszé­li* maid egp *vvel ezelőtt a Nagyvilág valamelyik számi­ban jeleni meg és a koncentrá­ciós táborról szóló sok és ki­terjedt irodalom között is rend kívül figyelemreméltó alkotás ooU. A Rated »sir'd eauuttal a darab rendezője megkísérelte a lehetetlent, hogy egy jól si­kerűit elbeszélést, amelynek tartalma lényegében több, mint amennyit párbeszédei képviselnek, úgy hozzon a rádiószinhdz színpadára, hogy visszaadja a darab eredeti mondanivalóját. Minden továb bi elemzés előtt meg kell mondanom, hogy ez a vállalko­zás sikerrel járt és a hallgató nem vesztett el semmit abból az élményből, amit a novella olvasója kapott. A kívülálló számára nem látszik az, hogy egy sikerült rádiójátékban milyen hatal­mas munka fekszik, A szöveg mély rétegeinek feltárását csak hosszú és szívós próbák való­síthatják meg, és még a színé­szek jó, vagy rossz alakítását tehetségüktől függetlenül is el­sősorban ez az előbb említett munka hozhatja felszínre, ön­magától, sok és nehéz próba nélkül, igazi emberábrázolás aligha születhetne meg a rádióban. Mert felmerül, hogy lehet-e egyáltalán a rádlószínházban embert fái ábrázolni Lehet ugyan, hogyha az Írói szöve­get a dramatizáló át tudja alakítani színészi beszéddé, csak így Iehet az illúzió tel­jes. Ez a munka elsősorban az íróra is a rendezőre hárul, is ezt a feladatot ebben az eset­ben kiválóan oldották meg. Ahhoz persze, hogy a hall­gatóban fel tudta-e kelteni a színdarab az eredeti elbeszélés­sel egyenértékű való élet lát­szatát, az előbb említetteken kívül még egyetlen egynek kellett hozzájárulnia, annak, hogy a színész át tudta-e élni a darab eszméit, érzéseit, gon­dolatait, anélkül az előny nél­kül, amit a valódi színház nyújt azáltal, hogy a színészt mozgása és arcjátéka is segíti. Lényegében tehát arról van szó, hogy a színész játékából mindössze a hang marad meg, és ennek a hangnak egyedül kell pótolnia minden mást, sokszor még a térhatást is. Ebből a szempontból a leg­tökéletesebb alakítást Pécsi Il­dikó „Eszter”-e nyújtotta. Nem sokban marad el mögötte Dávid Kiss Ferenc Oswald ja és Dobók Lajos orvosa sem. Az az érzésem, hogy alakítá­sukat azért éreztem kissé hal­ványabbnak, mert maga a sze­rep is halványabb. Valójában Eszter az. akin a darab áll, vagy bulcik. Egészében tehát a darab na­gyon emlékezetes és sikerült élményt jelentett a hallgatók számára. SZÖLLÖST KALMAN « #, m. A hamutartó tele cigaretta­véggel. Valaki feláll és fel- kattintja a villanyt. Az iroda ablakából kicsik a fény és táncot jár a kerékvágások csöppnyi tavaiban. — És a háztáj iff.i. Szól­junk már a háztájiról is — mondja Balogh Ferenc. — Ki kell „borítani" mindent! Van olyan ember, akinek négy—öt hold földje is van. A külön­böző bérletcklcel bizony meg­él a tag akkor is, ha nem dol­gozik a közösben. Ez a helyzet. Aztán hatvanban még kettő- százötven négyszögölet kiosz­tottak takarmány termelésre. — Hol az a takarmány? Kérdem én, hol van? Egypáran termel­ték, beadták, aztán. .? őszin­tén meg kell mondani, ez má­sodik magángazdálkodás volt, de a magángazdálkodás terhei nélkül. * Menyecske, berliner kendő­ben. Lábán bütykös sokacha- risnya, mert így szokás. A bolt konzervhegyei mögül néz ki a boltvezető fehér köpenye­sen. dón alkalmaztuk. Lényegesen több termést adott, mint az előző években. Kezdetben * tagság idegenkedett tóle. most már azonban látja a hasznát és megszerette. Az állattenyésztés fejleszté­se elmaradt a növénytermesz­tés mögött. Csák üdvözölni le­het Magyari-Beck Vladimir professzor lucernaszárítási el­járását. Üzemgazdasági szem­pontból feltétlen nagyjelentő­ségű az eljárás. Takarmányo­zási szempontból főleg a »ér­tés tenyésztésben látom nagy jelentőségét az új találmány­nak. Mi, akik termelő üzem­ben dolgozunk, örülünk min­den újnak. A kérésünk csak az, hogy mindezt hozzák kö­zelebb hozzánk, a jövőben Jobban propagál­ják a kutatómunka eredmé­nyeit. Az égiajla* ét tatejvizsgá­latról is szerelnék mondani néhány szót A aikkben légen várt és okos elgondolások vannak. — Vannak éhhez a megyében bi­zonyára szakemberek ja. Éa magam la vállalnám egy a cikkben említett megflgye- lőiU omás vezetését. Mindenirányú észlelést, mérést elvégeznék. Valamennyien, akik szeret­jük a mezőgazdaságot akik most is azon fáradozunk, hogy virágzóbbá tegyük Baranyát, segítünk, ha segítenek. Azért tesszük, hogy több élelmiszer jusson a városnak és falunak egyaránt és azért, hogy ha va­laki Baranyáról hall, akkor bőség és jómód jusson az eszé­be. Szabottá János vúsárosdombói Aranykalász Tsz agronőemna Disznó loros szánkó-túrák A földművesszövetkezeti ven déglátóipax változató« téli programjának egyik különle­gessége minden bizonnyal rendkívül népszerű lesi a vá­rosi lakosság körében. — Az IBUSZ-szal közös rendezésben szánkókkal „igazi” falusi disz­nótorokba „repítik” a jelent­kezőket. A disznótoros szánkó- túrák részvevői majd kora reggel érkeznek meg a falvak­ba, s miután szemtanúi lesz­nek a disznóölésnek, perzse­lésnek, az ebédig, illetve a va­csoráig szánkóval bejárják a környéket, nf^^i —jljl Rww icnaccm a színjátszó tájkonierenciál December t-én és 9-én ren­dezik meg a színjátszó táj- konferenciát a Népművelési Intézet a vidéki népművelők, színjátszók részvételével. A konferencia első napján a Deb­recenből érkező Thuróczy György tart vitaindító refe­rátumot a színjátszó-mozgalom létjogosultságától s korszerűsé géról, majd a szombathelyi Schermann Géza beszél a ki­sebb kezdő csoport okban foly­tatandó korszerű színjátszó munkáról, végül pedig Ybl Ernő, a pécsi Vasutas Kisszín- pad vezetője számol be a jó­képességű régi városi csopor­tok tömegül turális feladatai­ról. Ugyanezen a napon a Turkevei városi Művelődési Ház színjátszó csoportja be­mutatja Brecht: Carrar asz- szony puskái című egyfetvo- násosát, a Débrecená Kisszfn- pad együttese pedig Saroyan: Halló, ki az? című színművét Este kerül sor a nap harmadik bemutatójára a miskolci Jó­zsef Attila Művelődési Otthon színjátszó csoportja L. Vette: Szenteltvíz és kokain című négyfelvorbásoa komédiájával szerepel. Másnap Mezei Sva értékeli a látott bemutatókat a korsze­rű színjátszás szempontjai alapján, majd sor kerül a vitára. hírek I« A FILOZÓFIAI szak­osztály 1962—63-os évi mun­katervét vitatják meg nőnem bér 29-én, délután a TIT Bartók Béla klubjában a fi­lozófiai szakosztály ülésén. Az ígéret szép szó... a Pécsi Patyolat Vállalat raktár-problémájáról önként& lenül is egy anekdota jut eszembe. Az egyik dél-ame- " rikai állam városának atyái elhatározták, hogy úi bör­tönt építtetnek. Pontokba rögzítették a tennivalókat, s elsőnek leszögezték, hogy az új börtön építéséhez a régi börtön kövei! is felhasználják. Második pontban pedig azt rögzítik, hogy ő rabok addig a régi börtönben maradnak, amig az új elkészül. Az EM Baranya megyei Építőipari Vállalat a Patyolat Szabadság utcai telephelyét fokozatosan lebontja, s emeletes házat épít a telep belső felén. Itt volt a vállalat kazánházc és az anyagraktára. Mivel a Patyolat új telephelye csak a jövő esztendőben készül el, megállapodást kötött a kivitelezővel, hogy ideiglenesen épít az Endrcsz György utcában egy raktár- épületet. A Patyolat ide helyezi át az anyagraktárát, s akkor az Építőipari Vállalat megkezdheti a bontást a Szabadság utcai telepen. Az ideiglenes raktár nem készült még el teljesen. de a Patyolatot belekényszeritett ék olyan megállapodásba, hogy helyezze át ide az anyagait, pár napon belül befejezik az ab­lakok üvegezését és a villanyt is beszerelik. Az ideiglenes rak­tár átadási idejét november 15-re tűzték ki. A Patyolat a több tízezer forint értékű anyagait áthelyezte ide, de az ablako'.zat mind a mai napig nem üvegeztette be, s a villanyt sem kap­csoltatta be az ÉM Baranya megyei Építőipari Vállalat. Furcsa­mód jonyolítja a helyzetet még az is, hogy az Építőipari Vál­lalat az építési naplóba« azt rögzítette, hogy azért nem tudja megkezdeni a bontást a Szabadság utcai telepen, mert a Pa­tyolat gátolja a munkájukat. Üdvös lenne azért, ha előbb ami gondoskodnának, hogy a több tízezer forint értékű anyagok megóvása érdekében eleget tennének ígéretüknek. Mert az iyér rét szép szó, de semmit sem ér, ha nem váltják valóra. (HAMARX •— A TIT Baranya megyei szervezete egészségügyi szak­osztályának rendezésében no­vember 29-én a Bartók klub­ban dr. Bogenszky György egyetemi adjunktus vetített­képes előadást tart „A car- ciológiai diagnostica újabb vizsgálómódsaereá” címmel. A pécsi képzőművészek tervei téli A termékeny nyár után, né­hány pécsi képzőmű vésszel a téli tervekről beszélgetünk. — Mire készülnek, mit valósíta­nak meg a. nyári vázlatokból? A 'Tanárképző Főiskola rajz­tanszékének négy képzőmű­vész tanára szívesen beszél munkájától. ■ Közülük önálló kiállításra csak Kelle Sándor készül, valószínűleg a tó] vé­gén, a Janus Pannonius Mú­zeumban állítja- ki képeit. A többiek, Platthy György, Hor­váth Olivér, Cseh László Ss szorgalmasan készülnek a Fő­iskolai Napok keretében meg­rendezendő közös kiállításuk­ra. Platthy Györgyöt és Cseh Lászlót mozaik-terv, Kelle Sándort és Horváth Olivért szgrsfíAó pályázatim hívták meg s ha va! amelyikük tervét elfogadják, akkor az épülő új iskola és kollégium falát az illető művész igényes munká­ja díszíti majd. A Művészeti Gimnázium ta­nárai, Lantos Ferenc, Bizse János, Simon Béla, valameny­nyien ösztöndíjasok, önálló ki­állításra nem készülnek ugyan, de az iskola fennállásának tíz­éves évfordulóján rendezett ki­állítást javarészt ők készítették elő, s a tavasszal közös ösztön­díjas kiállítás anyagát is most állítják össze. Tóka Vendel ösztöndíjas szobrászművész és Zsámár Ti­bor festő közös kiállításom mu­tatják be a „nyárt termést” még ez év decemberében, a TIT Bartók-klubjában. Vincze Győző festőművész szintén ki­állítja képeit januárban a Zsolnay múzeumiban, s ő is készül a közös ösztöndíjas ki­állításra. Az ösztöndíj ogy hó­napját a Bikali Állami Gaz­daságban töltötte, így képeinek zöme ezzel ■ témával foglal­kozik. *— Rakja M úgy, hogy a szá­zasba beférjen — mondja a menyecske. Halmos István kirakja. Ké­sőbb panaszkodik, hogy a for­galom idén csökkent. Az ér­dekesség kedvéért megnézzük a papírokat, ötvenkilencben százhatvan, hatvanban, hat­vanegyben már kétszáztíz­ezer volt a bolt egy évre szá­mított havi átlagforgalma. — Most valamivel kevesebb, de nem sokkal. Nem élnek itt rosszabbul leérem az emberek. A tsz ugyan nem fizet rende­sen, de a harmadosból, ház­tájiból, piacolásból megvan a pénz. Persze már akinek. Mert van olyan, aki alig tér ide be, van aki meg még többet vá­sárol. Éppen úgy elszegényed­nek az emberek, mások meg­szedik magulmt, mint régen. Nem értem! Hogyan jut egyik­nek most is több, mint a má­siknak? % * Vékony, ideges ember. Min­dent „könyv szerint mutat”. — Egyetlen mérleg sem volt a szövetkezetben. Ezerötszáz zsák tűnt el egy év alatt, H<* gyan mérlegeltük a terménye­ket? Ránézésre. — Természetesen a szállítá­sokhoz mindig kísérőt adtunk és a termény forgalminál meg­történt a mérlegelés. Igen-, cn voltam akkor is a főkönyvelő. Mayer Árpád. * Pralcatur mohácsi képviselő volt, még a régi rendszerben. Minden képviselő a választá­sok előtt megígérte a mohá­csiaknak, meg az errefelé la­kóknak a hidat. Prakatur is. Amikor hozzámentek megvá­lasztása után a hidat sürgetve, kimutatott a befagyott Dunára. „.. .Ott tűm a híd, nem lát­ják?" Azóta even a vidéken a je­get is, meg az „átejtést is” Prakatur hiújának hívják az emberek. 1962. májusában leváltották Gyenis Jenő elnököt. Vele tá­vozott Förchter agronómus is. * Megtermett, hatalmas ember Gyenis Jenő. Most a MÉK fő- agronómusa. Fölöttünk emlé­kek lebegnek és az ablakot bevágja néha a szét — Három okból jutott idáig a szövetkezet. Elsőnek: mart nem dolgoztak a tagok. Máso­diknak: mert folyton turkál­tak. Harmadszor: mert nem rolf időszerű a szövetkezet összevonása. Az istállók? En magam is azt mondom, nem jó volt a terve. A takarmány­hiány? ... Ezer hold kukoricá­ból is csak hétszázat kapáltak meg a tagok, Ham dolgoztak azok az emberek. A méhek? ... A járási tanácson Gábc elvtárs tárgyalta le a dolgot. Különben a járási főügyész, akitől vettem, tagja volt a mé­hészcsoportnak. Érthetetlen, miért nem tudtak kitelelni, pe­dig szakember is volt mellet­tük. Csalc jót akartam a szö­vetkezetnek. Állatok, kertészet, öntözés, ... virágzó gazdaság is lehetett volna, őszintén?... Kézzé, most már én is máskép­pen csinálnám. Nem ilyen nagy lépéssel A harmados?... Kellett, mert másképpen nem dolgoztak volna ül • * A szövetkezetben most ősz­szel volt olyan föld. melyet ti­zenkétszer jártak meg a gépek, a szárazság miatt. De megjár­ták. Sebők József tsz-enök aszta­lát bütykös, parasztujjnyi bot­tal verilc. — Engem nem érdekel Ér­ted Jóska? En vezetőségi tag vagyok, de a harmados répa­részemet hazaviszem. Érted? Hazaviszem! Megígértétek, nem? ...Nem lehet a szavak­ból sz...t csinálni. Lázonga- rak az emberek. Az elnökön is feszül a ka­bát. ~~ János bácsi! A répa mun­kaegységéé lesz. Engem nem érdekel januárban mit Ígértek. Maga, mint vezetőségi tag nem akarhatja a közös kárát. Meg kell értetnie az emberekkel is. Példát kell mutatnia. Ha maga hazaviszi, hazaviszi másik száz, ha maga azt mondja nem, akkor nem viszi az a száz em­ber. Jó lesz így, öreg harcos?^ •— Tudod Jóska. Én Takaró János huszonkétholdas paraszt [ utolsónak léptem be, utolsónak írtam alá. De kevesen tesznek annyit a közösért, mint én. Négyszázötven egységem van, csak az bánt. hogy a pofámba röhögnek, akiknek egy sincs. Pedig én is azt mondom ... ki lehet mászni a kátyúból... Szóval a répa.., Jóskám, hát majd döntsetek, ahogyan jó­nak látod... * Gépészkabát, olaj, szép fé­nyes szemek. Haraszti elvtárs, a párttitkár. < — Nehéz itt az flet. Huszon­ötén vagyunk párttagok, de a kommunistáknak is jobban kell dolgozniuk. Tudja, a régi vezetőség hibás volt, hogy idáig jutottunk, de a járási elvtársak is. Nem készakarva, de rossz helyzetbe juttatták a közöst. Sebők néha zsákol is, annyira akar... de ez nem jó módszer. Egy ekkora gazda­ságban ne zsákoljon az elnök. Irányítson. Az emberek... igen az emberek ... kiábrán­dultak, de most mégis azt lát­lak. hogy az új vezetőség na- 7ydn akar. Mi támogatjuk őket .. nehéz, átkozottul nehéz, de mindenünk megvan a tovább­jutáshoz. Nem rossz emberek izek, csak szót kell érteni ve­tik. (Folytatjuk.) Szüts István — AZ NDK-BA UTAZIK a baranyai takarék szövetke­zetek tagjaiból álló küldött­ség. Az NDK-ba* a konzu- mok munkáját tanulmányoz­zák. — NYULTENYÉSZTÖ szak csoportot alakítottak a vi- dákpusztai ieányneveuó inté­zet lakói. — FELÜLVIZSGÁLJAK a megye földmüvesszövetkezeti italboltjainak tisztálkodási helyzetét. A jövőben minden italboltban megoldják a kéz­mosáshoz szükséges melegvíz ellátást. — KÉT NAPPAL a határ­idő előtt helyezte üzembe a Kossuth-bánya VIII. szintjén lévő 4 mezős sújtóJégbiztoa elosztót a komlói villamos üzem ifjúsági szocialista bri­gádja. — 104 EZER FORINTÉRT vásárolt új bútorokat, beren­dezési tárgyakat a Pécsi Pa­tyolat Vállalat. — A SZENTLÖRINCI Ál­lami Gazdaságban jövőre két darab, egyenként 100 férőhe­lyes tehén istállót építenek.- A két istálló a legkorsze­rűbb építési eljárásokkal ké­szül, — A TALAJERÖGAZDAL­KODÁSl Vállalat ez évben 2415 tonna orga-foszfát trá­gyát állított elő, illetve készt tett a szükséges anyagok fel­használásával. Ez 415 tonná­val több, mint amennyit tervük előirt — ZAnszAMADÖ előké­szítő tanfolyam indul Sikló­son és Komlón a megye ter­melőszövetkezeti könyvelői résziére. A három turnusból álló tanfolyam december 13- án ér véget. — HARMINCNYOLC da­rab szarvasmarha-istállót, 49 darab sertésfiaztatót és 6 da­rab összesen 14 500 férőhe­lyes baromfi törzsólat és csi­benevelőt helyeztek üzembe ebben az évben megyénkben. — JÖVÖ ÉV tavaszán to­vábbfejlesztik a Gyárváro­son létesített korszerű ját­szóteret, mélynek értéke ed­dig eléri a 10 000 forintot A fejlesztés eredményeként ez lesz a város legnagyobb és legmodernebb tere. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 18.#0: TV-híradrt — w.15: Ké­pekről, szobrokról... — 10.2SS Amikor a fák még nagyok vol­tak. — szovjet film. — 12.00: Hí­rek. — 16.25: A TV mezőgazdasá­gi szakmunkásképző műsora. — 17.25: Vasas—Fcljcnoord Európa Kupa labdarúgó-mérkőzés. — 19.15: Albánia országútjain. -*i 19.20: Verdi: A szicíliai vecsernye. Opera 3 felvonásban. Közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból. — Utána: Hírek. Közöljük kedves megrende­lőinkkel, hogy FEGYVER.? AVITÖ MŰHELYÜNKET a Rákóczi út 49 sz.-ből á Zetkin Klára u. és Kossuth L u. sarkára (finommecha­nikai részleghez) helyeztük úti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents