Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-24 / 275. szám
IMS. NOVEMBER 2i fllAPlO 3 Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 2. oldalról.) A továbbiakban felszólalt Zalai György, a gyulai járási pártbizottság titkára, Amaldo Ferrato Szegara, Costa Rica Nemzeti Élcsapata Titkárságának tagja, Biczó György, Szeged város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, Fand Nasszar, Jordánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Maurice Camara nagykövet, a Guineái De mokrata Párt küldötte és H. Trüb, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja. Szünet után Veres József elnökölt. A kongresszus nevében szeretettel üdvözölte a Venezuelai Kommunista Párt küldöttségét: Eduardo Machado-t és Hector Rodriguez-Bauza-t, a Venezuelai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjait, parlamenti képviselőket. A testvérpáriok képviselőinek üdvözlő beszédei Ezután íeüszóüaiifc: A. Vsel- dinger, a Luxemburgi Komu- nista Párt Politikai Bizottságának tagja, továbbá a Dominikai Köztársaság Népi Szocialista Pártjának küldötte, S. Cudmundsson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, A. Bernard, a Guadeüoupe-i Kommunista Párt Titkárságának tagja, I. Musztapha, a Szudáni Kommunáéin Párt Politikai Bizottságának tagja, E. Munoz. az Ecuadort KommunieÉa Párt Politikai Bizottságának tagja, R. Martinez, a Nicaragua! Szocialista Párt Központi Bizottságának tagja, majd a Libanont Kommunista Párt képviselő j ének üdvözlő szavai után Mohamed Farhat, a Marokxót Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, G. Osario. a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, majd a Perui Kommunista Párt képviselője, T. Dixon, a Panamai Népi Párt Központi Bizottságának tagja, J<me Sanchez Verde, a Salvadort Kom* * munista Párt Központi Bizottságának tagja, A. Nicolas, a Martini quei Kommunista Párt tagja, P. Sanchez, a Honduras« Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, és a Guatemalái Munkapárt küldötte. Az elnök bejelentette, bogy a Központi Bizottság referátumához és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójához 123- an kértek szót, s közülük 42 küldött szólalt fel. A fcongresa- szust 60 testvérpárt, valamint két afrikai ország nemzeti demokratikus pártjának képviselője üdvözölte. Javasolta a vita lezárását. A kongresszus elfogadta a .javaslatot, és szombaton reggel # órakor folytatja tanácskozását Az ülésen Kádár János, ex MSZMP Központi Bizottságának első titkára válaszol az első két napirendi pont vitájában elhangzottakra. Ezután került sor a kongresszus harmadik és negyedik napirendi pontjára: a Fellebb- viteli Bizottság jelentésére, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt központi szerveinek megválasztására. Kállai Gyuláé Fonion satorepe van a párt ideológiai én kulturális munkájának KAttoA fiyril ál«B| «■ MSZMP PoiitftBi Bjaotteágá- rtak tags® csütörtökön délután felszólalt a leaagremnm vitáiéban. A* alábbiakban rtiwilrt»- bet ködőnk a tanédbOL Kcdrea Brtúraak! Ttertett Kongresszus! A Központi Bi- ■ottság beszámolója megállapította, hogy a szocialista tan- úalom hazánkban újabb nagyszerű győzelmet aratott, a népünk a saocáaliznau* teljes felépítésének korszakába lépett A további előrehaladásban a fiur radalom teljen győzelmének kivívásában ktemelkedőea fonton szerepe van a párt tipológiai és kulturális munkájának. Az kényelmek «aért hangsúly«»- asák, hogy a uarit—i liririw» eaanrt offeaBTik a szert»- Bst« építönamha kSvrtelmő- sye lett. A aemzdkld és hónai ihn nyak, » saortaUnme nagy nemzetközi és haart sfikerrt kedvező fettételeket teremtenek az esmad offensiv» A Szovjetem«» Kueuuauihrta Pártjának történelmi jelentőségű XX. kongresszusa szélesük« hatért kámeát hogy megtisztítsa a marxizmus—le- mnizmua eszméit a dogmatiz- nruK salakjától, amely a na- mélyi kultusz éveiben reá rakódott Ugyanakkor ez lehetővé tette, bogy még hatékonyabb karcot folytassunk » nemzetközi munkásmozgalom fő vanattpa. a zevmomzmus eUa* A mnitnnm liaiiihmaii igamágaiaak fénye ■* újból Ez az elmélet a békéért, a sav cializmueért, az emberiséig társadalmi «(lőrehaladásáért (vívott harc leghatalmasabb fegyvere. A Marxizmus—leninizmus megtisztulása, alkotó szellemének érvényesítése, nálunk is kétfirontos harcban ment végbe, a az így megujhodott marxizmus—feminizmus vált cselekedetek vezérfonalává. Külpolitikánk alapelve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ebből adódóan bonyolult körülmények között kell folytatnunk a párt ideológiai és kulturális munkáját, ami sokoldalú elméleti és gyakorlati politikád tevékenységet te ugyanakkor nagyfokú elvi szilárdságot igényelt, Mindenkinek világosan kell látnia: aa eszmék területén nincs békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyverek terén követelünk leszerelést, Az eszmei- tdeottgai küzdelem elengedhetetlen része a két világrendszer harcának, nem ellentéte, hanem szerves része a békés egymásmellett élés politikájának. Pártunk ideológiai és kulturális munkája olyan belső körülmények között bontakozhat ki. amikor a szocialista termelési viszonyok győzelme az egész népgazdaságban kedvező lehetőségeket teremt ahhoz, hogy az eszmei-kulturális forradalmat most már teljes terjedelmében — az egész népet felölelő módon — következetesen végigvigyük. Az új társadalmi viszonyok közé került osztályok és rétegek — s még inkább az egyes emberek— tudatában még hatnak a régebbi osztályviszonyok körülményei között keletkezett polgári és kispolgári, főleg nacionalista, a vallásos, az individualista nézetek. As ideológiai küzdelmet olyan viszonyok között folytatjuk, amikor a párt széles körű szövetségi politikát foly tat és valamennyi társadalmi erőt egybefog a szocializmus teljes felépítésére. Ideológiai munkánkat annak tudatában kell végeznünk, hegy az eszmei harc — a gazdasági építőmunka mellett, azzal együtt — az osztályharc fő területe tett. Ez a harc ma főleg arra irányul, hogy — a szocialista termelési viszonyok alapján dolgozó osztályok tudatából száműzze a régebbi helyzetükben keletkezett polgári és kispolgári nézeteket, és kialakítsa, megszilárdítsa a szocialista tudatot és erkölcsöt; — mélyítse el a nemzet politikai egységét, teremtse meg a marxizmus—leninizmus alapjain nyugvó szocialista nem zeti egységet; — segítse elő a szocialista termelési viszonyok között élő osztályok közötti lényeges különbségek felszámolását Kállai Gyula ezután rőtén a párt ideológiai és kulturális munkájának néhány konkrét kérdésére. Kállai Gyula elvtárs beszédét a következő szavakkal fejezte be: Kedves Elvtáreak! Tisztelt Kongresszus! Végigtekintre ete ideológiai és kulturális étet legfőbb kérdéseit, pártunk ez irányú tevékenységének következő fő irányait jelölhetjük meg: Eszmei felvilágosító, nevelő munkával tevékenyen dolgozzunk azért, hogy végképp szám űzzük a polgári és kispolgári nézeteket népünk tudatából, s biztosítsuk a szocialista tudat, a szocialista erkölcs győzelmét. Az ideológiai munka az osztályharc fontos feladata, amely megteremti a marxizmus—leninizmus világnézeti alapján nyugvó szocialista nem zeti egységet és közelebb viszi népünket az oeztáiynétküb társadalomhoz. Mivel arra törekszünk, hogy a szocializmus teljes felépítését a két világrendszer békés versenye közepette valósítsuk meg, a párt elméleti tevékenysége sokat és állhatatosan foglalkozzék a békés egymásmellett élés kérdéseivel, adjon választ az emberek ehhez kapcsolódó kérdéseire. Pártunk propagandatevékenységét emeljük magasabb színvonalra, igazítsuk jobban a gyakorlati követelményekhez, az egész nép szocialista nevelésének feladataihoz. Érjük el, hogy a propaganda felkarolja és általánosítsa a szocializmus teljes felépítése során keletkező jó helyi tapasz tálatokat. Kulturális életünk legfontosabb kérdésének továbbra is a közoktatást és a szakemberkép zést tekintsük. Valósítsuk meg a kijelölt időre az iskolareformot az alsó-, közép- és felsőoktatásban, s gondoskodjunk arról, hogy a népgazdaság megfc Idő számú és fdikészultsiégfi, kommunista meggyőződésű szakembert kapjon. A tudományos kutatómunkát közelítsük még inkább a népgazdaság igényeihez és a szocialista nemzetközi munka- megosztás követelményeihez. Határozottabban gondoskodjunk arról, hogy az elért tudományos eredmények a műszaki fejlesztés során gyakorlati alkalmazásra kerüljenek. Az irodalomban, a művészetekben, a tömegek öntevékeny művelődési és művészeti mozgalmában erősítsük a kultúra szocialista tartalmát, vigyük győzelemre a szocialista kultúrát. A párt eszmei munkájának fő célkitűzése az, hogy egész népünket megtanítsuk szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. Odaadással és kitartóan munkálkodjon azon, hogy e nagy célt minél előbb elérjük. — fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását Kállai Gyula elvtárs. Szavakba öntött étzhek, q&fid&Latök A városokban és a falvakban nap-nap után ezernyi jelét láthatjuk annak, hogy az ország közvéleménye őszinte érdeklődéssel, nagy szeretettel figyelj a párt VIII. kongresszusának eseményeit Százával, ezrével érkeznek hírek a nagy esemény tiszteletére kezdeményezett munfcavemseny nagyszerű eredményeiről és a szép számmal gyarapodó új feladatvállalásokról. A Rózsa Ferenc Művelődési Házban pedig sokasodnak azok a levelek, amelyeket az ország legkülönbözőbb vidékein egyszerű emberek — párttagok és pártomkí- vüliek — küldtek a kongresz- szusra, — Nem vagyok küldött, még csak párttag sem — írta Papp György, a Gránit Kőedény és Csiszolókoronggyár esztergályosa. De szivem minden dobbanása btt van a kongresszuson, mert tudom, hogy rólam, hogy rólunk, s gyermekeink szépülő jövőjéről tanácskoznak, Galgóczi Zsigmondné, a dé- vaványai községi könyvtár vezetője „A kongresszushoz” cím »tt e. versében többek között arról ad hírt, hogy a „pártkongresszus a nép kongresszusa", most „van értelme hinnünk, dolgoznunk“. Javaslatot juttatott el a kongresszushoz Szántó Lajos- né is Debreceniből. A 68 éves asszony, — akit mélyen meghatott a szeretet és figyelem, ahogy nálunk az öregekről gondoskodnak, — azt indítványozta; — Legyen szeptember utolsó vasárnapja minden évben az öregek napja, amikor mindenütt megkettőzött figyelemmel fordulnak az idős, a munkában, a gyermeknevelésben megrokkant emberek felé. A szeretet, a gondoskodás megszépíti napjainkat... KONGRESSZUSI JEGYZETEK Az MSZMP YIII. kongresszusának! eseményei Üzemekkel ismerkedtek a kongresszus külföldi vendégei Az MSZMP nyolcadik kongresszusának külföldi vendégei pénteken újabb budapesti és vidéki üzemek életével, dolgozóival ismerkedtek. J * Kádár János, a Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Ótokat Simune- ket, Csehszlovákia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagját, a nyolcadik kongresszusom résztvevő csehszlovák pártküldöttség vezetőjét. Baráti beszélgetést folyj tatták a két országot érintő kiil- és belpolitikai kérdésekről. . * Kádár János, as MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Bóján Bolgaranovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, az MSZMP nyolosd'k kongresszusán résztvevő bolgár pártküldöttség vezetőjét. A találkozón baráti beszélgetés folyt a kést pártot éréi tő kérdésekről. ' * r&B MSZMP nyolcadik laaettk SesSúaSs* hazánkba éréaadh A testvérp&rták küldöttei sorra kémek szót, s ezzel jelentősen gazdagítják a kona- rcezus tevékenységét. Feszült figyelem kíséri felszólalás tikot, öröm és meghatottság fogadja szavaikat, öröm, amikor méltatják « magyar párt, a magyar nép munkáját, győzelmeit; meghatottság, amikor a még tőkés társadalomban élő elvtársaink nehéz, áldozatos küzdelméről számolnak be. Némelyiknek még a nevét, meg a fényképét sem közölhetjük, mert börtön várna rájuk otthon. Most látjuk csak igazán, milyen jó lenne többet tudnunk a testvérpártok életéről, s ezáltal az egyes országok munkásosztályának politikai, gazdasági harcairól. Azt mondják a külföldi küldöttek, hogy a magyar szocialista fejlődés tényei bátorítást adnak számukra. S most már nyugodtan mondhatjuk mi is, hogy amikor ők beszélnek nekünk, erősítik a mi, jövőbe vetett hiúnkét derűlátásunkat. Nagyszerű és lelkesítő hír, hogy a Német Kommunista Párt, amely illegalitásba kényszerült, mégis gyarapodik új tagokkal, s már vagy száz üzemi lap szolgálja a kommunista propagandát, bármennyire szimatolnak a nyugatnémet hatóságok. Vagy milyen felemelő az, hogy a japán kommunisták, és a Norvég Kommunista Párt küldöttei közölhették, hogy a párt vezetésével tíz- és százezrek lépnek fel hazájukban az imperialista tervek ellen. Sokat kell még beszélnünk az MSZMP Vili. kongresszusának tapasztalatairól, s sokat mond számunkra a hatvannál is több testvérpárt küldötteinek budapesti megnyilatkozószovjet delegáció tagjai pénteken Székesfehérvárra látogattak. A megyei pártbizottság épületében baráti eszmecserét folytattak a megye vezetőivel, majd felkeresték a Villamossági Televízió és Rádiókészülékek gyárát, ahol nagygyűlésen találkoztak az üzem dolgozóival. A forró hangulatú nagygyűlésen Borisz Ponomarjov mondott beszédet. Többek között kijelentette: — A VIII. kongresszus, » magyar kommunisták állásfoglalása, jelentős hozzájárulás közös ügyünk sikeréhez, a szocialista tábor erősítéséhez és a béke védelméhez. A kongresszus munkájából azt látjuk, hogy a magyar nép, pártja vezetésével töretlen lendülettel halad a fejlődés útján, a magyar munkásosztály új hőstetteikkel írja be nevét a szocialista építés történelmének könyvébe. A szovjet küldöttek a nagygyűlés után a székesfehérvári Szabad Élet terrnélő&zövetke- aetbe látogattak él, majd felkeresték a Magyar Tudomá- nym Akadémia »ártomvásári aHaHUU'lí n i'l.lT Swtirtőtalézetéft sa. Most csak két körülményre utalnánk, amelyeket a külföldiek felszólalásai tettek nyilvánvalóvá. Az egyik az, hogy a magyar párt, a magyar nép munkáját, tetteit feszült érdeklődéssel kisérik a testvér- pártok, a Magyar Népköztársaság dolgozóitól sokat vár j szocialista tábor. A másik pedig az, hogy a kongresszus napnál világosabban megmutatta: a kommunista pártok, éljenek akár Európa szivében, akár Afrika legeldugottabb részein, egységesek az emberiség legnemesebb céljaiért vívott harcban. A kongresszus vége felé járunk. Pénteken megkérdeztünk néhány magyar írót, költőt, akit naponta ott látunk a terem soraiban, milyen benyomásokkal tér vissza a mindennapi munkához, illetve gondolt-e már arra, hogy benyomásait műveidben is kifejezze. Mesterházi Lajos elmondta, hogy rengeteg gondolatot ébresztett benne a kongresszus. Ezeket talán már a leqközeleb i bi napokban feldolgozza publicisztikai formában, s magyar lapok számára. Természetesen más, nagyobb írásra, esetleg regényre vagy színdarabra is készül, amelynek mai témájához a mostam tanácskozás fontos élményt nyújtott. Urbán Ernő is azonnal munkához lát, mert mint mondja, ezek a napok új lendületet adtak, hogy időszerű munkáját tető alá hozza. „Körülbelül azt akarom megírni benne, hogy akármi is történt nálunk a tizenhét esztendő alatt, azért mégiscsak feltartóztathatatlanul épült * szocializmus, kovdesolódott * szocialista ember. Megismertem egy nyolcgyermekes bányászcsaládot, ennek az életét akarom dokumentumszerüen feldolgozni”. Fiatal költőink közül Simon István elmondta, hogy a kongresszus hatása talán olyan ú) szakaszt nyit a fiatal magyar írók, költők fejlődésében, akár csak a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa Jevkenyij Jevtusenkónak és a többi, ma már ismertté vált ifjú szovjet költőnek. A várható „új termés” között égiszén biztosan ott lesznek Simon István új művei is. Vaczi Mihály fiatal költőnk kijelentette: „Először hívtak meg pártkongresszusra. Mély hatast tett rám a tanácskozás egyszerűsége, őszintesége, humanizmusa. Megmutatta, hogy lejárt a frázisok, a közhelyek ideje, meg sem lehetett próbálkozni szólamok puffogtatásával, ez nevetséges, azonnal ki is nevetik, nem tűrik meg. Hogyne lenne ez a jelenség biztatás a költők számára, akik a maguk korának fejlődését szolgálják Most valamelyik irodalmi folyóiratban foglalom össze benyomásaimat, azután következnek a versek. Remélem, hogy a kongresszusból sugárzó, az élet minden területére hallatlanul termékenyítő erő minél hamarabb megmutatkozik majd az egész magyar irodalomban, s természetes-n — ebben biztos vagyok — nálam is". A küldöttek viharos tapsától övezve az amerikai imperializmussal vívott harc első vonalából érkezett, zömök mosolygós arcú ember lép a szónoki emelvényre. Arcának derűjében, szemének füzében a kubaiakra olyannyira jellemző életvidámság lángja lobog. Bias Koca elvtárs, a kubai forradalmi szervezetek küldötte ő, akinek dallamos, szenvedélytől fütött hangjával telik meg a hatalmas ülésterem, amikor népünket és pártunkat köszönti és a kis kubai nép és legendás hírű vezetője, Fidel elvtárs forró üdvözletét tolmácsolja• Beszéde tömör, a lényeget fejezi ki, amikor kijelenti: „A szocializmus elérte Amerikád hogy ott is gyökeret verjen •., A kubai forradalom a latinamerikai országok erőssége és reménysége." Ezért zúdul az amerikai imperializmus ádáz dühének minden megnyilatkozása a hétmilliós kubai népre, mert a kis szigetország hősies példája óriási fáklya, a szabadság fénye Amerika földjén. Kuba, a világ békeszerető népei ellen intézett provokációk színhelyéről érkezett elvtársunk vidámsága, magabiztossága azt a mérhetetlen erőt fejezi ki, amelyet kubai testvéreink hősiessége a Szovjetunió és a szocialista országok a fiatalabb testvér iránt érzett szolidaritása, s világ valamennyi békeszerető emberének támogatása ad a kubai forradalom számára. A pártkongresszus küldötteinek forró rokonszenv-tiinteté*- is azt mutatja, ennek a tőlünk olyannyira messzefekre. d ’é lekben mégis közel lévő ország hős népének: Kuba nem fog elbukni soha! Kuba győzni fog! mert velük érez és velük van az egét» haladó emberiség, V . 4
