Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

IMS. NOVEMBER 23. MAPió 3 Tanácskozik az MSZMP Vili. kongresszusa (Folytatás se 1. oldalról.) Mindaddig, amig az új, tó- termő, intenzív magyar búza- fajtát élő nem állítják — és ez még több év kérdése —, főleg a „Bezosatája 1” őszi bú­zát kell termesztenünk a je­lenlegi szinten, az ország egyes vidékein pedig a hazai Fertődi 293 fajtát lehet javasolni. Az intenzív búzafajtáknál azon­ban meg kell jegyezni, hogy ' azok csakis intenzív termelési élj árások mellett nyújtják a bennük lévő termőképességet s adják meg a kívánt 3—4 mázsás terméstöbbletet. Hazai növénytermesztésünk­ben eddig legnagyobb ered­ménynek kell tekintenünk a beltenyésztéses hibridkuko­rica előállítását. Az ország népe joggal el­várja, hogy a népgazdaság ál­tal nehezen előteremtett be­ruházásokkal a jövőben az ed­diginél jobban gazdálkodjanak. A beruházások hatékonyságát növelhetjük a járulékos, kiegé­szítő beruházásokkal, vala­mint a beru házások műszaki színvonalának emelésével és a rendelkezésünkre álló anyagi erők jobb koncentrálásával. Az anyagi eszközök kon­centráltabb felhasználása ös­szefügg a mezőgazdasági ter­melés határoaottabb belterje­st tésével és a szakosítással. A mezőgazdasági termelés belter jesitése azt a fő törek­vésünket jelenti, hogy egység­nyi fo’dterü létén a lehető leg­nagyobb termelési értéket ér­jük el, ennek érdekében növel­jük a munka és eszközráfor­dításokat, de ágy, hegv azok­kal maximálisan takarékos­kodjunk. A betterfcsftés Útját és szín­vonalát döntően megszabják egyes országrészek, üzemek természeti, társadalmi közgaz­dasági adottságai. A belterjesrtés a hgsaaro sabban összefügg a szakosí­tás problémáival, a termelés területi és üzemi nunkonítá- sávaL A kenyérgabonát, a »-*»■«*»>■- és tömeg takarmányokat ugyan az ország minden részében min­iden egyes üzemnek meg teli termelnie, de elég messzemenő szakosodás is lehetséges abban a tekintetben, hogy milyen ará nyokban és főleg milyen nö- vényfélékből termelje meg a szükséges kenyérgabonát, illet, ve takarmányt. A növények mérik csoport­ja: az ipari és kereskedelmi növények, a burgonya- és zöld­ségfélék. a szőlő- és gyümölcs­félék, amelyeket főleg ez adott Ságoknak megfelelő speciális körzeteikben termelnek. Ezeket a növényeket kereken kétmil­lió kát. holdon termesztjük. E növények termesztésében, a je­lenlegi feltételek mellett is messzemenő szakosításra van szükség és lehetőség. Itt nyílik mód arra, hogy egy-egy nagy­üzem a sokféle növény helyett, néhányra szakosítsa magát, erre koncentrálja erőit, s így nagymértékben növelje áns- trrmelését. Az ái lattenyésztésbe« rész­ben hasonló a helyzet, mint « növénytermesztésben. Szarvas- mirhát, sertést, baromfit álta­lában az ország minden körze­tében tenyésztenek. A takar­mánybázis összetételének meg­felelően azonban az egyik vi­déken a szarvasmarhát, mási­kon a sertést részesítik előny­ben. Ezen belül — aszerint, hogy egy-egy gazdaságban mi­lyen tennék előállítása a fő cél: — a tej vagy vágómarha, esetleg tenyészállat vagy vágó­sertés, esetleg baconáru. vsgy tenvészsüldő előállítására sza­kosítanak. A megindult szakosodási fo­lyamat megkönnyíti népgaz- ch-águnk számára, hogy a szo­cialista nemzetközi munkámé? o-dá-ban mezőgazdasági vo- rtokozásban is fokozottabban beil’eszkedjünk, s az elkövet­kező években és hosszabb táv­latban telesítsük az e téren reánk háruló feladatokat, vala­mint kamatoztassuk országunk j? vára a szorosabb mezőgazda- sági együttműködésből szár­mazó kölcsönös előnyöket. A mezőgazdasági termelés szakosítása hozzáértő, felké­szült vezetést kíván minden szinten, W Mindenekelőtt az üzemi veae­tést kell megjavítani. Ha a ke­vésbé fejlett szövetkezeteket a közeljövőben legalább a köze­pesek színvonalára tudnánk emelni, egyik legnagyobb tar­talékát tárnánk fel a mezőgaz­daságnak! Az ipar és mezőgazdaság kapcsolatában kiemelkedő sze­repet töltenek be a gépek és kémiai szerek. Kormányunk megfelelő intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a gép­ipar és vegyipar mind jobban kiszolgálja ezeket az igénye­ket. A növényvédelem nagyon elmaradott országunkban. Ép­pen ezért igen nagy jelentősé­gű az a kormányintézkedés, amely — a Központi Bizottság idei márciusi mezőgazdasági fejlesztési határozata után — a második ötéves terv idejében kereken egynegyedmillliárd fo­rint többletberuházást biztosí­tott a növényvédő szerek gyár­tásfejlesztésére. A műtrágyagyártás fejlesz­tésére pedig, a második öt­éves terv Időszakára a gaz­dasági bizottság 1,3 milliárd többletbcruházást engedélye­zett. teljesen új iparág a takar­mánykeverék-gyártás. Három év alatt a leállított malmok egy részének átalakításával lé­nyegében kiépült az egész or­szágban az ötéves tervre elő­irányzott körzeti keverőma 1- n>ok hálózata. Ezek az idén már csak 100 ezer vagon kor­szerű keveráktakarmányt állí­tanak elő, s az ötéves terv vé­gére a kever ókgyártás eléri a 200 ezer vagont! Végűi hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a mezőgazdasá­gi termelés egyes ágaiban időnként jelentős lemaradások mutatkoznak, s emiatt a lakos­ság ellátásában átmenetileg zavarok keletkeznek — néha a burgonyaellátásban, máskor a tojás, a bab vagy egyes zöld­ségfélék terén —, a mezőgaz­daság egyre növekvő, alapvető termelési és árutermelési fel­adatait általában teljesiti. A felvásárlási rendszer s an­nak fő formája, a szerződéses rendszer kiállta a próbát az átszervezés nehéz időszaká­ban, de beváltja a hozzá fű­zött reményeket a nagyüze­mi szocialista mezőgazda­ságban is. 1957-ben az összfelvásárfás — változatlan árakon számítva — 17 milliárd forint értékű volt, tavaly már 20,9 milliárd, s az idén megközelíti a 22 miHiár- dot A felvásárláson belül a növényi cikkek felvásárlása 1957-hez képest a múlt évben 7,9, az élőállatoké és állati termékeké 36,9 százalékkal volt nagyobb. Ezen belül csupán egyetlen cikk, a vágósertés alakulását szeretném bemutat­ni, tíz évre visszamenőleg. 1952-ben, az akkori aszályos esztendőben 16100 vagon volt az összes sertésfelvásárlás, az igen jó 1955-ös esztendőben 18 500 vagon, tavaly már 25 400 vagon, s az idén előrelátható­lag eléri a 29 800 vagont A többi között emiatt tudtunk ta­valy az ország egy lakosára számítva, több mint 48 kg hús- és több mint 23 kg zsír-, zsira­dékellátást biztosítani. A mezőgazdasági export- import aktív egyenleg az 1956—58. évek átlagában 1027 millió devizaforint volt Az 1959—6i. évek átlagában, te­hát az átszervezés idején, s amikor három közül két esz­tendőben mostoha volt az idő­járás — az aktív egyenleg 1470 millió devizaforiiít volt A mezőgazdaság dolgozói azonban nagyon jól tudják, hogy az elért eredmények egy­általán nem elegendőek. Az igények szocialista rend­szerünkben állandóan nőnek mind a lakosság ellátásában, mind az ipar szükségleteinek kielégítésében, s még inkább az exportfeladatokban. A szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság dolgozol toldatában lehetnek annak, hogy a mező­gazdaság fellendítésének nagy munkájában, — csakúgy, mint az átszervezés éveiben — bíz­hatnak és számíthatnak a párt, a kormány és egész társadal­munk legmesszebbmenő támo­gatására! — fejezte be nagy tapssal fogadott Fehér bajos, é ’tófe. * Legyen béke » Karib tengeren ée a% egéss világon A csütörtöki tanácskozáson Bias Koca, a Kubai Egyesített Forradalmi Szervezetek Titkár­ságának tagja adta át a kong­resszusnak pártja üdvözletét, s többek között hangoztatta: A Magyar Népköztársaság és a szabad amerikai föld, Kuba között napról napra szorosabb a kapcsolat és termékenyebb az együttműködés. Mindkét or­szág népét a marxizmus—leni­ni zmus vezérli, mindkét ország a szocializ­mus útján fejlődik, a prole­tárintern acionalizmus elvei kötnek össze bennünket. örülünk a magyar nép sikerei­nek, amelyeket a kongresszu­son is ismertettek. Ezek az egész szocialista -tábort, ben­nünket is segítenek és erősíte­nek. — Nagyon köszönjük, hogy Kádár János elvtárs józan és tömör előadói beszédében tel­jes vezetői tekinttélyév ű, a munkásosztály és a magyar nép kipróbált harcosaként tol­mácsolta a magyar nép test­véri üdvözletét hós népünknek és bátor vezetőinek. Köszön­jük, hogy támogatják a kubai kormány öt pontját, amelyet Fidel Castro elvtárs terjesztett elő. — Hogy Kuba minden ag­resszió és nehézség ellenére győzött és fenntartja magát, megteremtette a maga függet­lenségét és önállóságát, meg­szabadult az imperializmustól és a nagybirtok-rendszertől, hogy elindulhatott a szocializ­mus építésének útján — mind­ez a kubai nép bátorságának, vezetői szilárd elszántságának, a néptömegek megtörhetetlen egységének, • a latin-amerikai népek szolidaritásának, Ázsia, Afrika és Európa népei, az egész világ dolgozói, a Szovjet­unió vezette szoicalista tábor segítségének köszönhető. — Az a válság, amelyet az Egyesült Államok Kuba elleni inváziós előkészületei váltot­tak ki, és amely a termanuk­leáris háború szélére sodorta a világot, tovább tart. Az Egyesült Államok nem hajlandó köteleznie magát arra, hogy tiszteletben tartja Kuba szuverénitását, és nem akarja visszaadni azt a te­rületet, amelyet tengeri ha­ditámaszpontjukkal elfoglal. — A legújabb jelentések sze­rint a törvénytelen vesztegzár — amely ellenkezik az államok jogaival, a tengerek szabadsá­gával, az ENSZ alapelveivel — megszűnt. Ez egy lépés a Karib tenger és a világ békéje felé. — Üjabb lépésekre van azonban szükség, hogy meg­szűnjenek az Egyesült Államok többi Kuba-ellenes törvényte­len cselekedetei fondorlatai is, s hogy béke legyen a Karib- tengeren és az egész világom, A békeszerető népek és álla­mok egyesült ereje el fogja ér­ni, hogy megtegyék ezeket az újabb lépéseket is. Bias Koca befejezésül köszönetét mondott azért a hatalmas segítségért, amelyet a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kap Ku­ba. Legyenek meggyőződve ró­la, magyar elvtársak és testvé­rek, hogy a Patria o muerto (Haza vagy halál) jelszótól ve­zérelve győzni fogunk — mon­dotta a kubai küldött. Nemeadafcl Tivadar; A fejlődéa lehetőségei sokkal nagyobbak Nemeslaki Tivadar, a Komá­rom megyei pártbizottság első titkára volt a következő fel­szólaló. Bevezetőben elmondta, hogy Komárom megye ipara — egy-két üzem kivételével — évről évre teljesíti termelési tervét, sőt az üzemek jelentős része túlteljesíti terveit Emel­kedés tapasztalható a mező­gazdasági termelésben, a ter­melőszövetkezeti parasztság jö­vedelmében is. — Az eredmények ellenére sem lehetünk azonban elége­dettek — mondotta —. mert a fejlődés lehetőségei lényegesen nagyobbak. A gazdasági ered­mények gyorsabb növelésének egyik alapvető feltétele a párt munkastílusának állandó javí­tása, a párt gazdasági-szervező tevékenységének fokozása, ma­gasabb szintre emelése. A továbbiakban gazdasági problémákról beszélt Vélemé­nye szerint nehezíti a munkát, hogy a helyi vállalatok vezetőinek nincs kellő önállóságuk, ba­Otto NlebergaB: táskörük növelésében lassan haladunk előre. Ha art akarjuk, hogy a gazda­sági vezetők határozottan, bát­ran kezdeményezzenek, na­gyobb hatáskört, nagyobb he­lyi önállóságot is kell biztosí­tani. A túlzott megkötöttségek miatt gyakran nem érvénye­sülnek olyan javaslatok, ame­lyek a népgazdaság érdekeit szolgálják. A túlzott beavatko­zás, a gyámkodás bizalmatlan­ságra, tartózkodásra vezethet, visszaszorítja a kezdeményező erőt Nemeslaki Tivadar ezután a munkaenőgazdálkodással kap­csolatos megyei problémákról beszélt Ezután dr. Sinkó Flórián, a gyöngyöstarjáni termelőszövet­kezet elnöke a szőlőtelepítés kérdéseiről szólott majd Prie- szol Olga, a II. kerületi párt- bizottság első titkára beszélt a tudományos munka megnöve­kedett szerepéről. Elismerés a magyar népnek1 Otto Niebergall a Németor­szág Kommunista Pártja Poli­tikai Bizottságának tagjai fel­szólalásának bevezető részében Elismeréssel szólt Magyaror­szág népének az MSZMP veze- j tésével elért nagy politikai és ! gazdasági sikereiről. Ezután a nyugat-németországi helyzettel foglalkozott. Beszéde végén hangsúlyozta: a Német Szövetségi Köztársa­ság sok békeszerető polgára őszintén hálás a Szovjetunió­Váczi Mihály kiütő, TTrbán Ernő fró és Simon István költő, a kongresszus vendégei a tanácskozás szünetében. nak azért, hogy zz amerikai imperializmus Kuba elleni ag­resszióját meghiúsította, a vi­lágbékét megmentette és az amerikai imperialistákat a vi­lág közvéleménye előtt Kuba függetlenségének elismerésére kényszerítette. Ez a Szovjet­unió és a szocialista országok tekintélyét rendkívül megnö­velte. Minél nagyobbak az önök gazdasági és kulturális eredményed, minél erősebb és összeforrottabb a szocialista tá- bocr. annál erősebbek a béke és haladás erői az egész világon! Henry Winston: A fasizmus tényleges veszély az Egyesült Államokban Henry Winston, az Amerikai Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának alelnöke a kong­resszus hatalmas tapsától kí­sérve tolmácsolta pártja, vala­mint az Egyesült Államok va­lamennyi kommunistájának forró testvért üdvözletét. El­mondta, hogy büszkén hallgat­ta meg a Központi Bizottság beszámolóját, s kifejezte meg­győződését, hogy a magyar dol­gozó nép sikerei hozzájárul­nak a szocialista tábor erősíté­séhez, megkönnyítik a nemze­ti függetlenségi mozgalmak fejlődését, s bátorításul szolgál nak azoknak a munkás és népi megmozdulásoknak, amelyek a ' közös győzelemért harcolnak valamennyi tőkés országban az imperializmus ellen. — Mi a 81 kommunista- és munkáspártnak 1960-ban ho­zott nyilaikozatát rendkívül fontos történelmi dokumen­tumnak tartjuk — folytatta Winston elvtárs. — Az Egye­sült Államok Kommunista Pártja állást foglalt olyan ér­telemben, hogy az Albán Mun­kapárt vezetőinem magatartása ellentétes ezzel a nyilatkozat­tal. Ezután részletesen safflt az Egyesült Államok politikai helyzetéről, a többi között rá­mutatva arra, hogy a fasizmus tényleges veszély az Egyesült Államokban. Ma az amerikai kommunisták harca elsősorban a szélső­jobboldali hadvezetés ellen irányul, amely a békés együttélés, a nemzeti függet­lenség és a szocializmus fő ellensége, A közelmúlt eseményei bebi­zonyították, hogy a párt politi­kai irányvonala helyes. Az ag­resszív uralkodó körök sovi­niszta, hisztérikus hadjáratot indítottak Kuba ellen, álnok módon azt állítva, hogy Kuba veszélyezteti az Egyesült Álla­mok és a nyugati félteke ér­dekét. Nem igaz, Kuba néma veszélyt jelent, hanem az em­berek reményét fejezi ki. Ez az oka annak, hogy Kuba ügye az egész nyugata félteke népeinek közös ügye. Milliók vannak az Egyesült Államok­ban is, akik követelik: .31 a kezekkel Kubától!” Hála a békés együttélés lenini politi­káját követő Szovjetuniónak, Hruscsov elvtársnak, sikerült megakadályozni a kubai invá­ziót és megmenteni az emberi­séget az atomháború pusztítá­saitól. Az amerikaiak milliói Kennedy elnök háborús nyi­latkozata nyomán ébredtek elő szőr igazán tudatára, mit is jelent a háborús szakadék szé­lén való táncolás politikája. Henry Winston ezután emlé­keztetett arra a fegyverkezési hajszára, amely most az Egye­sült Államokban folyik. Meg­jegyezte, hogy ez nehezíti a lakosság minden rétegének helyzetét. Szélesedik a négerek felsza­badításáért folyó mozgalom és erősödik a munkás-néger szövetség, amely a kialakuló­ban lévő monopólium-ellenes koalíció gerince — mondotta. Az uralkodó kö­rök meg akarják akadályozni a fejlődésnek ezt az irányát, s ezért sokoldalú fasiszta táma­dást intéznek az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen. Winston elvtáre megemléke­zett arról, hogy Amerikában december 11-én kezdődik a kommunista párt, egyben Gus Hall és Benjámin Davis elv­társak pere is. Az ország és a világ közvéleménye világosan felismeri, hogy ez valójában a demokrácia perbefogásáf je­lenti az Egyesült Államokban. — Pártunk teljesein tudatá­ban van az amerikai imperia­lizmus veszélyének. De tudatá­ban van annak is, hogy a mun­kásosztály és a néger rép ere­jében és képességeiben új le­hetőségek rejlenek. Ez a fej­lődés olyan időszakban mggy végbe, amik«»' a szocialista vi­lágrendszer ereje egyre növek­szik. A demokráciáért, a bé­kéért, s a szocializmusért ví­vott hare az amerikai nép szá­mára is győzelemmel végződi ki — mondotta végüL Dr. Villányi Hona, Kübes- háza körzeti orvosa a falu or­vosának problémáit — köztük a lakáskérdést tette ^zévá, majd egészségügyi eredmé­nyeinkről beszélt. — Szép hivatás a miénk — fejezte be felszólalását — és ha az orvos azon munkálko­dik, hogy az embert gyógyít­sa, formálja, tudatát alakítsa, akkor nagyon sokat tehet a szocialista falu kialakításáé«, (Nagy taps.). Csórni Károly veaérfcw^ry1 Késsek vagyunk vívmányaink, u szocialista tábor« ■ béke védelm éré A következő felszólaló Csó­rni Károly vezérőrnagy, a ma­gyar néphadsereg kommunis­tái, a tisztek és harcosok szív­ből jövő üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. — Elmondhatom — folytatta —, hogy a hadsereg kommunis­tái, a pártonkívüliek, az ifjú kommunisták, az egész sze­mélyi állomány érti és helyesli pártunk politikáját Jelentem, hogy hadseregünk megerősödött, egységes; kiképzési színvo­nala megnőtt, technikailag fejlődött. A mi népünk békét akar. A kongresszuson az összes eddig felszólalt küldöttek népünk békés alkotó munkájának ter­veit reménységeit mondották aL Jelenthetem a kongresszus­nak, hogy népünk egyetértése, áldozatos munkája, a párt Köz ponti Bizottsága és a kormány gondoskodása nyomán a had­sereg az elmúlt időszakban sok új technikai eszközt ka­pott s képes a korszerű had­műveletek követelményeinek megfelelően — ha szükséges — bármikor harcba lépni. Sem az emberek öntudata, sem ezek a képességek nem atetailnafc ki maguktól. Bs nagy munkát követel. Ezután Csémi elvtárs ismer­tette a hadseregben folyó ne­velési munka és a harci kikép­zés feladatait és eredményeit Kiemelte a pártszervezetek rendkívül nagy szerepét. Beszédét e sasiakkal fejezte be: A Magyar Nép- köztársaság hé tagja a varsói szerződésnek. Népünk cl von szánva füg­getlenségünk, békés építő munkánk, szocialista rend­szerünk védelmére. A had­sereg kommunistát vala- • mennyi tiszt és harcos névé- ben kijelenthetem, hogy pár­tirak és kormányunk felhí­vására, utasítására bármi­lyen időben és körülmények között, a testvéri szovjet had sereggel és más, a varsói szerződéshez tartozó szocia­lista hadsereggel együttmű­ködve, készek vagyunk szo­cialista vívmányaink, a szo­cialista tábor, a béke védafrs mére. (Nagy saps.) * f. oldabm V t 4 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents