Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

I niAPLO 1962. NOVEMBER 2ti T Megkezdte tanácskozását az MSZMP Vili. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) ha Béla, Borbándi János, Győ­ri Imre, Losonczi Pál, Méhes Lajos, Rapai Gyula, Sándor József, Sarlós István. A felLebbviteld bizottság el­nöke: Harmati Sándor, tagjai: Csikasz Józsefné, Lakatos De­zső, Pólyák János, Nemeslaki Tivadar, Soczó József, Suhaj- da József. A mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke: Ilku Pál, tagjai: Ambrus Jenő, Juhász János, Kurucz Béla, Putnoki László, Schumeth János, Tóth Tibor- né. A szavazatszedő bizottság el­nöke: Dabronaki Gyula, tagjai: Bittmann Ernő, Fajhős Ala­dár, Németh Ferenc, Olajos József, Szőke Lajos, Valkó Mihály. > A kongresszus egyhangúlag elfogadta az előterjesztéseket, majd meghatározta a napi­rendet. A kongresszus napirendje 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának beszámolója. Előadó: Kádár János. 2. A Központi Revíziós Bi­zottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. 4. A magyar Szocialista Munkáspárt Központi szervei­nek megválasztása. A napirend megállapítása után a kongresszus megkezdte az első napirendi pont tárgya­lását. A Központi Bizottság j beszámolóját Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának i első titkára mondotta el Kádár János elvtárs | rr "H r • | ^ 1 eloadoi beszede Tisztelt Kongresszus! Kedves \ Elvtársak, Elv társnők! A Központi Bizottság jelen­ti, hogy a párt lenini szerve­zeti szabályzata előírásainak és szellemének megfelelően ké­szült fel a kongresszusra A taggyűléseken és pártérteKez- leteken mintegy százezer fel szólalás hangzott el, az alkotó munka egészséges légköre ural­kodott, a párt fő irányvonalá­val és politikájával való teljes egyetértés jutott kifejezésre Mindenütt megnyilvánult és tovább erősödött pártunk egy­sége, összeforrottsága. A kongresszusi irányelvek egyetértésre és helyeslésre találtak a magyar dolgozó nép nagy tömegeiben is. Ez nagyszerűen kifejeződött ar.nak a sok százezer öntuda­tos dolgozónak igaz és meggyő­ző kiállásában, akik a kong­resszus tiszteletére indított szo­cialista munkaversenyben a legszebb módon, az alkotó munka tetteivel fejezték ki együttérzésüket a párt politi­kájával, a szocializmus ügyé­vel. A VII. kongresszuson kitű­zött alapvető célokat elértük, történelmi jelentőségű ered­mények születtek hazánkban. A Közíjonti Bizottság őszinte köszönetét mond a támogatá­sért és elismeréssel adózik a nagyszerű eredményekért a magyar népnek, a magyar kommunisták és ifjú kommu­nisták seregének, pártonkívüli szövetségeseinknek. őszinte köszönetét mondunk felbecsül­hetetlen értékű segítségükért a testvéri kommunista- és munkáspártoknak, a szocialista országok népeinek és kormá nyainak, mindazoknak, akik szerte a világon közös ügyün­kért, a béke megőrzéséért és a társadalmi haladásért küzde­nek, — állapította meg Kádár elvtárs, majd hangsúlyozta: A Központi Bizottság beszá­molója és a kongresszusi irány elvek módosítására vonatkozó előterjesztés a lezajlott vita ismeretében, az elhangzott ja ■ vasiatok és vélemények fi­gyelembe vételével készült. I. A nemzetközi helyzet. Külpolitikai feladataink Tisztelt Kongresszus! Kedves Elv társak! Az emberiség fejlő­désének abban a korszakában élünk, amelyben a 'kizsákmá­nyoláson alapuló régi, hanyat­ló társadalmi rendet, a kapita­lizmust az új, a szocialista rend, a munka szabad világa váltja fel. Ez a folyamat a tár­sadalmi fejlődés megváltoztat­hatatlan törvénye. A haladás és a béke fő ereje a szociálist* világrendszer, amely korunkban a fejlődés meghatározó törvénye — folytatta Kádár elvtárs, rámu­tatva, hogy a Szovjetunióban már teljes és végleges gyízei­met aratott a szocializmus és l mind szélesebben bontakozik ki a kommunizmus építése. A Szovjetunió korszakalkotó eredményeire; a szputnyik.ikra és az űrhajókra, a legutóbb felbocsátott Mars 1. űrállomás­ra, a világűr szovjet hőseire: Gagarin, Tyitov, Nyikolájev és Popovics elvtársakra méltán büszke az egész emberiség. A szocialista világ renszer országaink töretlen és lendüle­tes fejlődésével szemben a tő­kés világ ellentmondásokkal és válságokkal küzdve hanyatlik. A nemzetközi osztályharc fő frontja a szocializmus és a kapitalizmus között húzódik és ez a küzdelem a két rend­szer harcában fejeződik ki. Teljen mértékben szolidárisak vagyunk a kubai nép igazságos ügyével A továbbiakban Kádár e'v­társ rámutatott a kapitalista rendszer hanyatlását mutató jelenségekre, köztük a gyar­mati rendszer széthullásé "a, a kapitalista rendszernek egyre élesedő belső ellentmondásai­ra. Az imperialisták a gazdaság militarizálásában, a fegyver­kezés fokozásában, a hideg- háborús politikában, a szaka datlanul ismétlődő agresz- sziókban vélik megtalálni a kiutat válságos helyzetükből. Emiatt kell az emberiségnek még ma is a háború fenyegető árnyékában élnie. Az imperia­listák, élükön az Egyesült Ál­lamok imperialista köreivel, lépten-nyomon megsérti* az általános és elfogadott nemzet­közi jog normáit, merénylete­ket követnek el a nemzetek függetlensége, az országok szu- verénitása és a béke ellen* Az Amerikai Egyesült Áflamok kormánya legutóbb a Karib- tenger térségében törvénytelen tengeri és légi zárlattal, Kuba megtámadására tett más ka­tonai lépésekkel lábbal tiporta a nemzetközi jogot, felidézte a/ emberiség békéjét a máso dik világháború óta fenyegeti legnagyobb veszélyt. Az emberiség a nagy felel- lösségérzettel, önuralommal és higgadtsággal fellepő Szovjetuniónak, a szovjet kormánynak és elnökének elvtársitok kösrőn­heti, hogy az imperialista provokációt elhárították. Ku­ba szuverénitását és a békét megvéd ték. A magyar nép és kormánya teljes mértékben szolidáris a kubai nép igazságos ügyével, teljes mértékben helyesli mind azokat a lépéseket, amelyeket a Szovjetunió kormánya ez ügyben tett. Népünk forró üd­vözletét küldi a hős kubai nép­nek és bátor vezetőinek. Tá­mogatjuk a kubai kormány öt­pontos javaslatát, amelyben követeli, hogy az USA kormá­nya tartsa tiszteletben és ga­rantálja Kuba törvényes jogait. Az imperialistáknak min­denkor számolniok kell az­zal, hogy a szocialista világ, a szabadságukhoz és függet­lenségükhöz ragaszkodó or­szágok ás népek, a nemzet­közi forradalmi munkásmoz galom és a béke-vilagmozga- lom egyesített ereje hatalma­sabb az agresszív erőknél. Provokációikra kudarc vár, és ha kalandor módon mégis a háború útjára lépnek, akkor mérhetetlen szenvedést zúdít­hatnak ugyan az emberiségre, de semmit sem nyerhetnek, mert a háború saját pusztulá­sukat okozza. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság kor­szerűen felszerelt hadsereg ott van a varsói szerződésben tö­mörült országok hadseregei so­rában, azokkal együtt készen áll és képes a béke, a szocia lista haza védelmére, a szocia­lista világrendszier biztonságá­nak megőrzésére, mindenféle imperialista agresszió vissza­verésére. (Nagy taps.) A Szovjetunió, a varsói szer­ződés országai, * szocialista tábor országai a legyőzhetet­len erő birtokában is rendtt- hetetlenfll folytatják béke- politikájukat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköztár­saság kormánya és népié tel­jes egységben vallja a békés egymás mellett élés elvét Az általános és teljes lesze­relésért, a gyarmati rendszer teljes megszüntetéséért folyta­tott harcban a Szovjetunió és a többi szocialista ország so­rában ott van a mi szabad szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Tudjuk, hogy e célok teljes megvalósi tása még nem kevés erőfeszí­tést, harcot és munkát követel a népiektől. Pártunknak és népünknek szilárd meggyőződése, hogy végülis felülkerekedik a jó­zan ész, megvalósul az álta­lános és teljes lefegyverzés — jelentette ki Kádár elvtárs. A békés egymás mellett élés külpolitikájának sikerei meggyorsítják a kapitaliz­mus feletti győzelmet, meg­könnyítik a tőkés országok munkásosztályának harcát, segítik a nemzeti felszaba­dító mozgalmakat, tehát gyengítik a háború erőit. Hűek maradunk a Varsói Szerződésbe*, a Szovjetunióhoz, a szocialista tábor országaihoz Elvtársak! Pártunk, a ma­gyar nép és kormánya üdvöz­li és támogatja a Szovjetunió és a varsói szerződés államai­nak javaslatait. A Szovjetunió és a varsói szerződés többi tagállama évek óta következetesen küzd a német kérdés ma egyetlen lehetséges megol­dásáért, azért, hogy a német békeszerződést megkössék és Nyugat-Berlint szabad várossá nyilvánítsák. E megoldás mind sürgetőbbé yálik, mivel a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya növekvő agresszivitással foly­tatja revanspolitikáját, igyek­szik mielőbb nukleáris fegy­verekhez jutni és mindinkább fenyegeti Euröpia és az egész, világ békéjét. Helyeseljük és támogatjuk a Szovjetuniónak azt a javas­latát, hogy az összes külföldön állomásozó csapatokat vonják vissza a nemzeti határok mö­gé. Helyeseljük, hogy a Varsói Szerződés és az Északatlanti Szövetség tagállamai kössenek megnemí ámadási szerződést Ezek külpolitikánk világos elvi alapjai és céljai, amelye­ket az egész magyar nép is­mer, helyesel és támogat. A külpolitikai céljainkért foly­tatott harcban a szovjet—ma­gyar barátság hazánk legerő­sebb támasza. Rendíthetetlenül hűek va­gyunk és maradunk a var­sói szerződés szervezetéhez, a Szovjetunióhoz, a szocia­lista tábor országaihoz fűző­dő barátságunkhoz. Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy népeink érdekeinek megfele­lően, közös eszméink alapján a maga részéről is mindent megtegyen a szocialista tábor erejének és egységének növe­lésére. Az a törekvésünk, hogy még erősebbé tegyük ideológiai és politikai egysé­günket, gazdasági kapcsolata­inkat a Szovjetunióval, a Kí­nai Népköztársasággal, vala­mennyi európai és ázsiai szo­cialista országgal. Támogatjuk a Kínai Nép- köztársaság igazságos harcát Tajvan felszabadításáért, kö­veteljük, hogy elfoglalhassa törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Tá­mogatjuk a vietnami és a ko­reai nép harcát, amelyet ket­tészakított hazájuk békés egyesítéséért folytat. Kíván­juk, hogy tárgyalások útján, békésen rendeződjenek a test­véri Kínai Népköztársaság és a baráti India határkérdései A semleges államokkal meglévő kapcsolatok fejlesztésére törekszünk A semleges országok között nagy és egyre fontosabb sze­repet töltenek be azok a füg­getlenségüket nemrégiben visszanyert országok, amelyek a pozitív semlegesség elvét vallják. Kapcsolataink az or­szágok e csoportjával baráti­ak. A szociális haladásra vo­natkozó céljaik mély együttér­zésre találnak a magyar nép­ben. Kötelességünknek tart­juk, hogy szerény lehetősége­inkhez mérten segítséget nyújtsunk ezen országoknak gazdasági függetlenségük biz­tosításában, nemzetgazdasá­guk kiépítésében. A semlegesség politikáját követő szomszéd országok­kal jóviszonyra törekszünk. Feladatunknak tekintjük, hogy Jugoszláviával való vi­szonyunkat, — amely ma nor­málisnak nevezhető — való­ban zavartalan, jószomszédi, baráti viszonnyá fejlesszük. A magyar—jugoszláv kapcso­latokban — különösen gazda­sági vonatkozásban — sok, ed­dig kéliően ki nem használt lehetőség rejtőzik. Hasznosítá­suk mindkét országnak igen előnyös lenne. Kapcsolataink fejlesztéséhez jó lehetőséget nvújt az alapvető társadalmi viszonyokban meglévő hason­lóság és az, hogy álláspontunk egyes fontos nemzetközi kér­désekben azonos, más kérdé­sekben hasonló. Meg kell ta­lálnunk a módját, hogy —■ a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiben fenn­álló ideológiai véleményelté­résünk ellenére — a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kapcsolatai állami, gazdasági vonalon tovább javuljanak. Arra törekszünk, hogy Auszt­riával kapcsolatunk ne csupán normális, hanem jószomszédi is legyen. Ügy véljük, hogy hasznos együttműködés lehet­séges a két ország között. Ré­szünkről megvan a jóindulat és a készség. De szükség van erre Ausztria részéről is. Idő­szerű lenne, hogy Ausztriában végre határozottabban szán­janak szembe azokkal, akik szándékosan zavarják az or­szágaink közötti kapcsolato­kat. A Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzete az utóbbi években folytatott egyértelmű, világos és kö­vetkezetes külpolitika, va­lamint népünk alkotó mun­kája eredményeképpen meg­szilárdult. A Magyar Népköztársaság az elmúlt, három év alatt tizen­nyolc állammal létesített dip­lomáciai viszonyt és most 57 állammal van ilyen kapcso­latunk. Ugyanebben az idő­szakban negyvennyolc állam­közi egyezményt és szerződést 'rötöttünk nem szocialista ál­lammal. Magyarország megerősödött nemzetközi helyzete kifeje­zésre jut az Egyesült Nem- Í seték SmyjmUe fesHB Az Amerikai Egyesült Álla­mok küldöttsége az ENSZ-ben immár hat esztendeje folytat­ja magyar-ellenes támadásait, de évről-évre kisebb sikerrel. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének napirend­jére erőltetett „magyar kér­dés” egyszerűen hideghábo­rús akció, amely mögött nincs és nem is volt semmilyen va­lóságos, az ENSZ illetékessé­gébe tartozó probléma. A kér­dés gyökere nem is az ENSZ- ben, hanem az Egyesült Álla­mok és a Magyar Népköztár­saság kormánya közötti rende­zetlen viszonyban rejlik. Mi teljes őszinteséggel törekszünk arra, hogy az Amerikai Egye­sült Államokkal is normali­záljuk viszonyunkat. Ehhea semmi másra nincs szükségj' csak arra, hogy az USA kor* mánya mondjon le semmikép­pen meg nem valósítható tö­rekvéséről. a beavatkozási kí­sérletekről a Magyar Népköz- társaság belügyeibe. Államunk mindenkor és linden kérdésben a magyar nép elemi érdekeinek meg­alkuvás né!,r,"li védelméből, "sta rer ’ rönk lé­nyegéből az emberiesség meggondolásaiból indul ki* mnek r igfelelően büntet és kegyelmez. Mint ismeretes az Elnöki Ta­nács az ellenforradalmi, bűn- r--' elité’ k ese­tében is sorozatosan és szé­leskörűen élt a kegyelmezés jogával. Az ilyen cselekmé­nyekért elítélt embereknek ma már több mint 95 százaléka — részbén büntetését letöltve — nagyobbrészt azonban am­nesztia útján kiszabadult és be illeszkedett a normális életbe. Ez a helyzet most e kérdésben* és államunk az eddig követett elveket alkalmazza a jövőben is. Elvtársak! A Magyar Nép- köztársaság belső viszonyai olyanok, hogy büszkén meg­mutathatjuk mindenkinek: nincs titkolni valónk. Népünk alkotó munkája nagy és szép eredményeket szült. • i Honfitársaink se* országba utaznak és szívesen látunk mi is minden érdeklődőt hazánk­ban. A ki- és beutazások szá­ma évről-évre növekszik. A kapitalista országokból 1958- ban még 26 000, 1961-ben már 71 000 látogató jött Magyaror­szágra, 1958-ban 18 000, 1961- ben pedig már 43 000 magyar állampolgár utazott kapitalista országokba. Visszavárunk minden becsületes embert, aki itthon akar élni íme, a magyar állampolgá­rok nyugodtan utaznak tőkés országokba is, bár a kapitalis­ta rendszer dicsőítői szeretnek arról beszélni; több ember disszidál a szocialista orszá­gokból kapitalista országba, mint fordítva. Ez azonban os­toba fecsegés. A kapitalizmus a múlt, a szocializmus pedig a jövő. Kézenfekvő, hogy az önma­gukkal meghasonlott embe­rek mindig a múltba mene­külnek, hiszen a jövőbe nem lehet „menekülni”. A jövő­be menni csak tudatosan lehet A kapitalizmus országaiban többen akadnak olyanok, akik szocialista társadalmi rend­szerben szeretnének már élni, mint nálunk olyanok, akik a kapitalizmusba szeretnének visszatérni. A különbség az, hogy a kapitalista országok­ban élő és szocialista társadat* mi rendet kívánó emberek öntudatos és gondolkodó em­berek, akik a maguk hazájá­ban akarják és fogják kivívni a szocialista társadalmi ren­det Sok hazánkfia él a kapita­lista országokban. Visszavá­runk minden, Magyarorszá­gon élni és dolgozni akaró be­csületes embert. Azoknak a Magyarországról elszármazott embereknek pedig, akik már kint gyökeret vertek, azt üzenjük, hogy maradjanak a tégj hazának jó barátai, sze­rezzenek becsületet a magyar névnek, harcoljanak a dolgo­zók ügyéért, a békéért és ha­ladásért új hazájukban —i mondotta. (Folytatás a 3. oldalon.) Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja üdvözli Ottó Knoszüieal sut SZKP KB «■jnökffTgl tagfffr I é t

Next

/
Thumbnails
Contents