Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-18 / 270. szám
4 NAPLÓ 1962. NOVEMBER 1*. 1 99 TIGRIS“ ÉS„ “ M óhány héttel ezelőtt garázdaság miatt a rendőrség letartóztatta a „Tigris” nevű öt tagú galerit. Azóta a saját val- .lomásuk és a tanúk elmondása a apján immár teljes egészében. feltárult ennek a társa- : Ságnak életmódja, tevékenysége. Tán nem is lenne hosz- szadalmasabb fejtegetésre érdemes az ügy, ha egyszeri esettől lenne szó, fiatalokról, akik borozgatás után magúkról meg feledkezve úgymond „jókedvükben kirágtak a hámból”. Ebben az esetben azonban nem kamaszkori csínytevésről van szó, nem olyan dolgokról, amire azt lehetné mondani: „mit csináljunk velük, fiatalok, maid kinövik.” Nem. az 6 életmódjuk nem „belvíz” ami idővel fe'.szárad, hanem ingovány, posvány, mocsár, amit csak mesterséges lecsapolással lehet levezetni. íme a galeri: Czéh István .(Tigris) 19 éves,- Balogh Lajos (Döme) 18 éves,. Gazdag József (Paraszt) 20 éves. Kálmán István (Kobra) 20 éves. Meszler László (Leopárd) 20 éves, — valamennyien pécsi lakosok. — 'Czéh vezetésével szervezett társaság volt, sőt a banda tagjai rangsorolták is magukat, A törzs tagok a cigaretta parazsával két helyen megégették kézfejüket! A cigaretta parazsától származó égési nyomok vannak Czéh, Kálmán és. Gazdag kezén. A többit úgylátszik nem tartották még eléggé edzettnek ahhoz, hogy törzstaggá válhassanak. De voltak ..pártoló” tagjaik is: Lusta, Gonosz, Golyós. — csúfnevű fiatalemberek, akik nem tartoztak szorosan a galerihoz, hanem mint vallják: „volt olyan eset, amikor együttesen verekedtünk”. Amikor ez a „tetovált” társaság összeverődött délutánonként. a Széchenyi téren — hozzákezdett .munkájához”. Első feladatuk volt pénzt szerezni ahhoz, hogy este szórakozhassanak, berhéhessenék egy egy vendéglőbe, kertihelyiségbe A pénzszerzésre eredeti, sajátos, módszert találtak. A galeri megszállta a Kossuth utcát és ha. ismerősre találtak 2 forintot kéytek tőle. Fél óra sem telt bele, máris 50—60 forintjuk jött .össze, — alaptőke az indulásihoz. De mondja csak e) Balog Lajos ezt a módszert:. ,,Á tarhálás területén — mint szakértő ebben a kérdésben — azt mondom, hogv ezt a módszert a Széchenyi tértől a Játék boltig alkalmaztuk a legeredményesebben”. Felmerül a kérdés: minek köszönhetik azt. hogv a „letarhált” ismerősök szinte szó nélkül adták a. 2- forintokat? Mert tudták kikkel állnak szemben. — Jő fizikumú, erős fiatalemberek a galeri tagjai, nem riadnak vissza verekedéstől, botránytól. Közülük számosán pedig a testi erőt még cselgáncséval . is tetézték, ugyanis néhányat! - tagjai voltak a csel- sánc* szakosztálynak. Nevükhöz. állatnevükhöz méltóan a dzsungel törvényei szerint éltok: el taposni a gyengébbet Jellemző ehhez, hogv Czéh Károly mellkasára a dzsungel könyvéből származó illusztrá- . dot, a „Maugli a fekete pár- du—" tetováltatta és alatta a ' 's” felirat; 0 . is támadott mint a . tigris: előre kiszemelve az „áldozatot”, alattomban. „rejtekhelyről”, hirtelen és „végzetszerűen”. Megtörtént például, hogy a Rózsakertben szórakoztak s Czéhnek megtetszett egy lány, aki fiúismerősével ült az egyik asztalnál. Megbeszélték a galeri egyik nőismerősével. hogy a fiút hívja ki, sétáljon vele a Rózsakért mögé. majd ők a sötétben a fák mögött várják őket. így is történt. a lány kihívta a fiút azzal, hogy egy másik fiúról akar érdeklődni és sétált vele az előre megbeszélt hely felé. Czéh és a galeri egyik tagja pedig amikor közelükbe érkeztek, kiugrottak a fa mögül és szinte véresre verték a fiút. — Aztán mint akik jól végezték dolgukat, visszamentek és szemtelenkedtek a lánnyal, ha nem akart velük menni megszégyenítették, botrányt okoztak. A lány mellől a számukra nem kívánatos fiúismerősnek eltávolítását s7- előbb leírt mód szerrel „letépésnek” nevezték. Ezt a ..letépést” alkalmazták többek között a Doktor Sándor Művelődési Otthonban táncestek alkalmával és másutt is, ahol megjelentek. Tömegverekedéssé fajult például megjelenésük az Erzsébet-telepd bálon is, ahol a nekik tetsző nőkkel erőszakoskodtak. A vádirat 14 pontban foglalja össze garázdálkodásaikat. „A ter- hemre rótt cselekmények közül beismerem azt, hogy már körülbelül egy éve Pécsett különböző szórakozóhelyeken és az utcán minden ok nélkül verekedést kezdeményeztem és több személyt ártatlanul megvertem” — mondja Czéh István. Szavai kifejezik a felelőtlenséget, a „farkascsorda” életmódjukat. A kocsma, a nő, a brutalitás — ez volt az a kör ami kitöltötte idejüket. Szórakozásuk is jellemükből fakadó szinten mozgott. Egy lakáson például lányismerősük társaságában „húzd meg, ereszd meg”-et játszottak. Aki eltévesztette — zálogot fizetett. A lány eltévesztette, először zálogul ruhájának övét kérték. — Azután azt. hogv vesse le a blúzát... Amikor a lánv sza- badkozott, megverték. K ém is vezethet ilyen életmód máshova, mint a börtönbe. S figyelemre méltó módon, még ebben a züllött galeriban is megcsillant néha a szebb, a jobb után vágyódás. Meszler (Leopárd) ezt mondja: „A nyár óta a galerival minden kapcsolatot megszakítottam, mert már akkor is láttam, hogy a velük való barát- kozás nem vezet jóra”. Kálmán Istvá (Kobra) aki pedig „csikkel égetett sebű törzstag” — volt így nyilatkozik: „Én is megszakítottam kapcsolatomat a galerival.” Akikben a jó érzésnek csak cseppje is volt — voltak pillanataik, amikor rádöbbentek helyzetükre és ha csak egy- egy „szálat” is vágtak el ebből a kapcsolatból, de mégis igyekeztek távolmaradni a galeritól. De végképpen nem tudtak szabadulni, fogva tartotta őket az a szennyezett légkör amit maguk köré teremtettek. A testi erő — ez volt előttük az egyetlen mérce. Most nagyobb erővel találták magukat szembe — a társadalom erejével. Aki pedig nálunk a társadalommal kerül összeütközésbe, az betonfalnak szalad. Ügyüket a pécsi járásbíróság rövidesen tárgyalásra tűzi. — Meggondolandó lenne: nagyobb nyilvánosság előtt adjanak számot tetteikről. Okulhasson belőle ki ki megítélése szerint. Garay Ferenc Eredményesek voltak a műszaki könyvnapok A Kiadói Főigazgatóság, az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Műszaki Könyvkiadó vezetői összegezték a műszaki könyvnapok eredményeit. „A szocialista építőmunka előrehaladásával megnőtt a tudomány szerepe, a tudomány közvetlen termelőerővé válik” — állapítják meg az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei. A műszaki könyvnapok, amelyeket október 22—november 3-a között tartottak — a tézisek igazságát támasztják alá. A tudományos és szakkönyvek seregszemléjén országszerte mintegy két és fél millió forint értékű könyvet vásároltak a dolgozók — eslősorban a gyárak, az üzemek munkásai, a műszaki értelmiség. Az érdeklődésre .jellemző veit, hegy amíg eredetileg százhetven üzemnél, vállalatnál terveztek műszaki könyvvásárt — a gyárak kezdeményezésére mintegy négyszáz üzemnél, intézménynél rendezték meg ünnepélyes külsőségek között a műszaki könyvnapokat. A vásár ideje alatt száztizenhárom előadás hangzott el a műszaki irodalomról. IS IflWWlüOfc A műszaki könyvhét könyveiből BÁNYÁSZATI KÉZIKÖNYV 3. KÖTET A kézikönyv e kötetében a bányaműveléssel közvetlenebb kapcsolatban lévő tárgyköröket ismertetik a szerzők. Az ásványok és kőzetek, a földtan és teleptan ismeretanyagát a nagyszámú táblázat igen áttekinthetővé és jól használhatóvá teszi. Műszaki földtan, geofizika, bányaszellőztetés, robbantástechnika, vágathajtás és fejtések című fejezetek szerepelnek a könyvben. ÉPÍTŐIPARI KÉZIKÖNYV. MAGASÉPITÖIPARI KIVITELEZÉS. 1—2. KÖTET A közel 1300 ábrával illusztrált, sokszáz táblázatot tartalmazó kézikönyv összefoglalja a magasépítési kivitelezési gyakorlatban szükséges szakmai ismereteket. Foglalkozik az alaptudományi és általános építéstudományi ismeretekkel, építőipari alapanyagokkal, méretezéssel, a költségvetés, árvetés, elszámolás és az építésszervezés tudnivalóival. A kézikönyv részletesen tárgyalja az építési-szerkezetépítő munkákat, s foglalkozik a szakipari, valamint az épületgépészeti munkákkal. MOHÄCSY LÁSZLÓ— BRETAN LÁSZLÓ—MOLNÁR MIKLÓS: ACÉLBETON SZERKEZETEK GAZDASÁGOS SZÁMÍTÁSA ÉS SZERKESZTÉSE Az Országos Építésügyi Szabályzat előírásai mellett szükség volt erre a könyvre is, amely a statikai tervezés gazdaságosságának szempontjait is megfelelő súllyal képviseli. A szerzők több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek, s a gazdaságos tervezés területén szerzett tapasztalataikat sűrítették a könyvbe. Az egységes művészetszemlélet Elutaztak hazánkból a bolgár pedagógusok A bolgár pedagógusok, aütik két hétig tanulmányozták a fővárosban és vidéken a magyar oktatásügy helyzetét, továbbá megismerkedtek a Pedagógusok Szakszervezetének munkájával — elutaztak hazánkból. Szombaton visszaérkezett Budapestre az a magyar nevelőcsoport, amelynek tagjai a Bolgár Népköztársaságban voltak ugyancsak kéthetes tanulmányúton, a magyar—bolgár kulturális egyezmény 1962. évi munkaterve alapján. Meg lehet állapítani — különösen az irodalmi és művészeti életünkben folyó viták során —, hogy művészetszemléletünk meglehetősen zavaros, ellentmondásos, mind az egyetemes művészet, mind pedig az egyes művészeti ágak, műfajok problémáiban. Művészetszemléletünk ideológiai alapjai tisztázásra szorulnak, s e tisztázást célozza az egyetemes művészet — az egyes művészeti ágak és műfajok — rendszerének felvázolása is. Mi a szép és mi a művészi? „Szép mindaz a produktum, amelyben az ember — mint egyén és mint társadalmi lény — az adott időpont anyagiszellemi fejlettségének megfelelő, viszonylag legmagasabb szinten tárgyiasul (vagyis az általa alkotott tárgyba, műbe beleönti szívét-lelkét, minden tudását), művészi pedig mindaz ami a szép optimális kibontakoztatása segítségével képes hozzájárulni az adott kor, társadalom valóságának mélyebb megismeréséhez és eszméinek közvetítéséhez.” A széptől a mű vésziig vezető megszakíthatat- lan sor hierarchikus jellegű, amelyen belül a művészeti alkotás rangját társadalmi hasznossága szabja meg: maga- sabbrendű tartalmat képvisel például egy irodalmi mű, amely hirdeti a kor eszméit, a valóságot a maga sokrétűségében jeleníti meg, mint egy iparművészeti termék, amely gyakorlati igényeket elégít ki. A tartalmi-funkcionális lehetőségek hierarchiájának sora ugyanakkor nem jelent semmi hierarchiái formai szempontból. Az iparművész és az író egyaránt művész, legfeljebb a kétfajta művészet nehezen összemérhető. Hogyan helyezkednek el ebben a rendben a művészet különböző ágai? A hierarchia legfelső csoportjába az irodalom és a festészet-szobrászat tartozik, mégpedig az utóbbiak „figurális” műfaja, hiszen ez is, az is — ki-ki a maga sajátszerűségének megfelelő módon — képes (az absztrahálás, általánosítás, fogalom- és képalkotás folyamata útján) „a valóság megjelenítésére, megismertetésére, a valóság dialektikájában rejlő progresszív tendenciák érzékeltetésére, következőleg a haladást szolgáló eszmék újra- meg újrafogalmazására, hirdetésére, tehát igazolására is. Vagyis azok az elvek, amelye! két a marxista esztétika a szocialista realizmusra (általában I o realizmusra) az eddigiekben megfogalmazott, elsősorban az irodalomra és a „figurális” | festészetre, szobrászatra érvé- | nyesek, mert önmagukban, sa- | ját eszközeikkel csak ezek ké- J pesek a szocialista realizmus j (általában a realizmus) gondo- i laténak teljes valóraváltásá- j ra.” | Hogy ennek érvényesülését még csak néhány kiemelkedő irodalmi műben lehet felismerni, annak — sok egyéb közt — az is oka, hogy a tartalmat sokszor összetévesztik a témával, holott nyilvánvaló, hogy „a téma csak a magasrendű, a minél tökéletesebb forma révén emelkedhetik tartalommá”. Az következik ebből, hogy a kísérletezés, a mind tökéletesebb forma ke- | resése égető szükség az igazi j mai művészet kibontakozásához. A tartalmi-funkcionális hierarchia következő — középső — csoportja az építő-, ipar- és ipari-művészet, amelyeknek közös vonása, hogy „elsődlegesen közvetlen — materiális — i hasznosságukkal szolgálják a j társadalmat, s csak ezzel 1 együtt töltenek be — természetesen Ugyancsak a társadalmat szolgáló — szellemi funkciókat is.” Ezek a művészetek egymagukban nem képesek a szocialista realizmus követel- j ményeinek megfelelni, „elvont formáik csupán a mindkétfajta hasznosságnak — a célszerű és a szép dolgok hasznosságának — érzékeltetésére vállalkozhatnak.” A sorban a harmadik művészeti csoportba elsősorban a zeneművészet tartozik. Ez sem a valóság mozgatóerőit megismertetni, sem eszméit hirdetni nem képes, tehát szocialista realista zeneművészeti alkotásról aligha beszélhetünk, ugyanakkor az ember mindennapi életéhez sem nyújthat semmiféle materiális segítséget. Mire képes akkor a zene? „Hangulati, érzelmi effektusok ébresztésére és kialakítására képes, természetesen azokban, akiknek van fülük a hallásra.. „Közvetve mégis hozzá tud járulni a szocialista tudat kialakításához, „az érzelmek „nevelése”, a szépségékre reagáló „érzékenység” növelése révén ugyanis fogékonyabbá tudja tenni az embert a kor, a társadalom általános mondanivalóiUj létesítmények, ültetvények, öntözés, 78 millió forint beruházás az állami gazdaságokban A baranyai állami gazdaságok ebben az évben is sok új létesítménnyel gazdagodtak s az előző évhez hasonló ütemben fejlesztették, korszerűsítették a termelést. Az 1962. évi beruházások összege megyei szinten eléri a 78 milliót. Ennek a jelentős összegnek csaknem a felét, mintegy 38 millió forintot építkezésre használták fel, 25 millió forintot gépbeszerzésre fordítottak, a többit egyéb beruházásokra használták fel, ide tartoznak az ültetvények, fásítások fiitb. Az új létesítmények számát felsorolni is nehéz lenne azért csak a fontosabbakat ragadjuk ki. — A főbb növénytermesztési beruházások közül elsőként kell megemlítem azt a 10 egyenként 65 vagonos kukari- catárolót amiket a gazdaságok ezekben a napokban már Üzemeltetnek. A tárolók megépítése az idei nagy kukoricatermés elhelyezése érdekében égetően szükséges volt s jövőre újabb tárolók építésére van szükség. Az Idén nagyot léptek előre az öntözéses gazdálkodás bevezetésében is az állami gazda- Jrtentős beruházással, csővezetékek, öntözőberendezések beszerzésével újabb 1427 hold szántóföldet tettek öntözhetővé a sátorhely—bólyi és bogádmindszenti gazdaságban. A létesítmények zömét ebben az évben is az állattenyésztés céljaira építették fel. Két korszerű 100 férőhelyes tehénistállót épített a szente- gáti, egyet a Villány—siklósi gazdaság. Szentegáton a te- héiiistállókhoz külön ellető i tállót is építettek. A Villány— siklósi gazdaságban 200 férőhelyes, a sátorhely—bólyi gazdaságban 150 férőhelyes növendékmarha istálló készült el. A növekvő sertésállomány korszerű elhelyezése érdekében húsz egyenként 30 férőhelyes sertés fiaztatót, valamint 19 darab 300 férőhelyes hizlaldát építettek a megyében. Tovább bővítik a bólyi gazdaság báli baromfinemesi- tő telephelyét. A telepen megkezdték három egyenként 5000 férőhelyes tejóház, és egy 5500- as utóneveié építését az épületeket még ebben az évben átadják. 1 Elkészült a villányi szőlőfeldolgozó kombinát, feldolgozó részlege. Az idei . szőlőtermést már az új üzemrészben dolgozzák fel: A bikáid és aengőaljai gazdaságokban újabb 88 holdas halastavat létesítettek az idén, az új. tavakba tavaszkor már iéadékot telepítenek. A gépi beruházások, bizonyos gépek, főleg erőgépek hiánya miatt — ebben az évben nem elégítették ki teljes mértékben az igényeket mégis jelentősek. Uj traktort mindössze 15 darabot szereztek be a gazdaságok de ezek a legkorszerűbb típusú erőgépek, köztük a magyar D4—K 70-es. Ezenkívül 37 kukoric akom- bájnt. 24 Orkán járvasilózót és 55 pótkocsit vásárollak a gazdaságok, melyek most a kukoricabe takarítási szezonban megállás nélkül üzemelnek. Az ültetvényekre fordított beruházások is komolv összegre rágnak. Ebben az évben fordult teljes termőre a gazdaságokban 72 hóid kajszi, 39 hold őszibarack, 21 hold mogyoró, 56 hold borszőlő, 4 hold szőlőanyatelep és 36.5 hold komló. Ezek az ültetvények az idén .már szép termést hoztak, s jelentősen gyarapították a baranyai állami gazdaságok bevételét. nak megértésére és vállalására.” Mindezt végiggondolva, arra a kérdésre, hogy a „nonfiguratív” (úgynevezett „absztrakt”) festészet és szobrászati a sajátszerűségekből származó különbségek mellett, nem képes-e mindarra, amire a zeneművészet képes — a válasz feltétlenül igenlő. „Az elvont (miként a zene hangjai, ugyancsak a természetből elvont) színek, vonalak — geometrikus és nem geometrikus — idomok, ezek matematikusán fu- datos, vagy ösztönszerűe- véletlenszerű kompozíciói. nar- móniái és diszharmónia akkordjai és kontrapunkt.ir. stb. — vagyis a nonfigurális alkotás formái — éppúgy képesek egyszerű és bonyolult érzelmi hatások — vagyis a nonfiguratív alkotás tartalmai — kiváltására, mint á zenei alkotások ...” Ehhez azonban arra volna szükség, hogy „a marxizmus alapján nem indokolható merev és teljes elzárkózás helyett” marxista módon foglalkozzanak ezzel a művészettel is, tárják fel sajátosságait, belső törvényszerűségeit. Így lehetne az itt is tenyésző giccset különválasztani a valódi művészi értékektől, s ez utóbbiaktól elhárítani a gyanút, hogy valamiféle „társadalomellenes” magatartás nyilvánul meg bennük. Ez a gyanú onnan származik, hogy a kapitalista festés zetnek-szobrászatnak szinte monopolistájává lesz a „nonfiguratív” művészet, kiszorítja a figurális művészetet, amely közvetlenül ábrázolná az egyre kényelmetlenebbé váló valóságot. Hozzá kell még tenni azt is, hogy ez egyben nagy lehetőségeket nyit a kapitalista országokban a dilettánsok számára, akik a pénzes, sznobok által képviselt óriási keresletre spekulálnak. Az ilymódon rendszerbe foglalt művészeti ágak természete sen nem különülnek el élesen egymástól. Társulnak egymással essek a . művészeti ágak, mint például az irodalom a festészettel, azaz annak egyik műfajával, a grafikával, amikor a regény vagy költemény által kiváltott határozatlan vizuális elképzeléseket az Illusztráció határozott formába önti. Emellett „egy koron, egy társadalmon, egy kultúrán belül formai vonatkozásban sem lehet éles ceruzát vonni a művészet különböző ágai között. Ezek az ágak ugyanis, alakulásuk, fejlődésük folyamán ~ hiszen mindegyikük mögött általában ugyanaz a szemlélet a hajtóerő — formai vonatkozásokban is hatnak egymásra. így formálódik ki az adott korra, társadalomra, kultúrára, jellemző ama „esztétikai ideál”, amely valamilyen úton- módon minden művészeti ágra rányomja ismertető jegyeit Kissé leegyszerűsítve a bonyolult valóságot, hivatkozni lehet például a barokkra, amelynek minden művészeti ágában fel lehet ismerni „a feudalizmus hanyatlásából származó izgatott nyugtalanságot” és „a hanyatlást, tudva-tudatlan, álcázni szándékozó túltengő ékít ményességet”. A mi társadalmunkban ig, amelyet mindinkább áthat a marxizmus—leninizmus egységes ideológiája, „ki kell alakulnia annak az esztétikai ideálnak, amely az irodalom és zene, a festészet és szobrászat, az építészet és iparművészet minden termékére — a sajátszerűségekből fakadó különbözőségek tudatos érvényesítése mellett (művészetünknek éppen ebben a tudatosságban kell különböznie minden korábbi kor, társadalom művészetétől) — rányomja a maga bélyegét, mint a szocialista kultúra egységének jelét.” * s A TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemének keretében j rendezett „A ma képzőművészete” című sorozat első előadását Pécsett Major Máté egyetemi tanár tartotta. Az alábbiakban megismertetjük olvasóinkat a neves esztéta rendkívül érdekes előadásának néhánv Gondolatával.
