Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
2 \ 1962. NOVEMBER I. Szurkáiás a Semmg.wes utcában Tegnap a délelőtti órákban egy jólöltözö*t fiatalember csengetett be o Semmelweis utca 9. szánó :níz második emeleti laká.i.,. . A 72 éves Schaffer Liiz.i nyitott ajtót, akivel az ismeretlen fiatalember közölte hogy a vízvételekkel kapcsolatban panasz érkézéit, ő jött kfviz??ú]ni kísérje le a pincébe. Az idős ember megtagadta ezt, mondván, hogy ö csak vendégként tartózkodik itt nem ismeri a helyi viszonyokat és betegsége miatt nemigen tud lépese járni. .1 fiatalember — mint később kiderült. Farkas László segédmunkás. Kolozsvár utca 7. szám alatti lakos — elkérte Schaffer íjászló igazolványait, de ittassága miatt nem tudta kiírni az. adatokat. Rá- rivatf, az idős emberre, hogy álljon a sarokba egyhelyben és meg ne mozduljon! Időközben elvette t3le a karóráját és ■jegygyűrűjét, majd kutatni kezdett a lakásban. Amikor észrevette, hagy az idős férfi a telefon felei indul, odaugrott, késével megpróbálta elvagdosni a telefonvezetéket, de szerencsére nem sikerült teljesen. Néhány könyvet és egy manikűrkészletet kidobott a nyitott ablakon, majd ismét az idős beteg emberrel kezdett kiabálni és végül megtámadta, négy helyen megszűrtél és úg$j megütötte, hogy a szemhéja, is felrepedi. Az ablakon kidobált holmikat ez alatt összeszedte az utcaseprő. Farkas László lekiabált az utódra, hogy ne merjen senki hozzányúlni, és le is rohant a ház elé, hogy megakadályozza a ledobált holmik elvitelét. . Az idős, sérült férfinek szerencsére volt annyi lélekjelenléte, hogy az ajtót bezárja és azonnal a rendőrségre telefonáljon. Parkas László nem érte utol asz utcaseprőt, ezért visszaszaladt a házba és az első emeleti lakás ajtaját törte be, kutatott, tört, zúzott amerre járt. Útközben betört még a földszinti lakásba és a Semmelweis utca 4. szám alatti lakásba is telefonálás ürügyén. Futtában megrúgta az egyik járókelőt, de nem menekülhetett el, mert két férfi lefogta, s a helyszínre érkező rendőrök azonnal megbilincse&ék. 1 Kísérlet Művészi bátorság — Az új formák izgalma A Hoffmann meséi bemutatójára készül a Pécsi Nemzeti Színház Férfi SZABASZATKÉP- ZÖSÖKET felveszünk 24—35 éves korig. Jéient- kesni a Pécsi Kesztyűgyár személyzeti osztályán. A KARMESTER felemeli a pálcáját, a zongorista ujjal alól felcsendülnek a Hoffmann meséinek csodálatosan szép akkordjai és a két „kapcsolt” színpadon ugyanazon pillanatban elkezdődik a jelenet. A baloldali proscénium-páholy- ból kialakított színpad téren az o per isták oratóriumszerüen csak énekelik az operát, a középső színpadtéren — gyakorlatilag a megszokott, mondhatnánk „hagyományos” színpadon pedig a balettegyüttes játssza az operát. A jobboldali szinpadtér — kialakítva majd a jobboldali proscénium-pá- holyból — most üres; a keret reális színhelye lesz. Az első pillanatban kiderül, hogy dr. Németh Antal rendezői óvatossága a látványt illetően teljesen alaptalan volt, miszerint a próba még nyers, a bemutatóig még másfél hét van — hiszen a próbából néhány perc is tökéletesen igazolja a szakemberek várakozását: a Hoffmann meséinek pécsi bemutatója rendkívül eredeti, mondhatnánk „formabontó” és művészileg szokatlanul izgalmas lesz. A próba folyik. A mű alakjainak ..énekes” együttese a baloldali, színpadtéren éneklik az operát, a „balett136 ÖNKÉNTES VÉRADÓ A Pécsi Kesztyűgyárban 136-an jelentkeztek önkéntes véradásra. Tegnap délelőtt a kultúrteremben a Pécsi Orvostudományi Egyetem véradó alközpontjának dolgozói, dr. Bájthai Gábor főorvos vezetésével egy-egy jelentkezőtől 320 köbcenti Véri vettek. A véradókat ezután az üzem ebédlőjében megvéiidég élt ék. alte regók” pedig a nagy színpadon ugyanezt, ugyanazon pillanatban, mozdulatművészi eszközeivel fejezik ki. Csak félmondatokban jegyzem dr. Németh Antal szavait. — Vannak olyan operák, amelyekben az operistáknak tulajdonképpen táncolni is kellene a. szerepüket, mint például a Hoffmann meséiben is, dehát ezt nem lehet megoldani, ez az ilyen operák,, paradoxont. Régi elgondolásom az, amit most Elek Imrével közösen megvalósítunk a pécsi bemutatón. Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1932-ben Münchenben a Zenetudományi Intézetnél én a Varázsfűvoiára képzeltem el hasonló variációt, de megfelelő művész-segítőtársak nélkül nem valósíthattam meg. Itt viszont Eck Imre személyében és a balett együttes jelenlétében minden adottság megvan. A színpad tulajdonképpen három részből áll. A baloldalon az operústák éneklik az operát, oratórium- szérűén. A jobboldali színpad- téren játszódik a jelenés, a keret, középen pedig a balett eltáncolja a teljes operát. Az opera alakja így két „változatban” jelenik meg: énekesi és táncosi változatban. És ECK IMRE, aki tulajdonképpen a táncművészet eszközeivel szinte újrakölti az operát? — Ez a Hoffmann meséi előadás talán a legtöbb lehetőséget adja ahhoz, hogy kísérletezzünk. A balett nem a szöveget; illusztrálja, és ez lényeges dolog. A balett nem képi kivetítése az operának, hanem az együttes teljes egészében és az operistákkal teljes szinkronban eljátssza a művet — sajátos kifejező eszközeivel. Formája lényegében klasszikus balett. Ha a művet stílusában követni akartuk volna, akkor két lehetőség között választhatunk. Vagy a kánkán stílus, vagy az akkori balettstílus. Úgy gondoltuk, hogy a legkifejezőbb a klasszikus balett. Az operában a zenét a klasszikus balett elemeivel, az álom képeket a pantomim elemeivel fejezzük ki. Az együttes tagjai nagyon szeretik ezit a produkciót. Mi sem jellemzőbb. minthogy a táncosaim kívülről éneklik az operát. — Legnagyobb feladatunk a bemutatóig, hogy az énekesek, illetve a zene és a balett között megteremtsük a teljes szinfcronitást. ami az együttes számára új feladat. KÍSÉRLET. Művészi bátorság. Az új forrnák iagalma — mindez együtt lesz. A Hoffmann meséi pécsi bemutatója ritka színházi élménynek Ígérkezik, méltó lesz ahhoz a hírhez és bátor kísérletezéshez, amelyet a Pécsi Nemzeti Színház joggal magáénak vaUhart, — MENTŐÁLLOMÁST létesít a községfejlesztési alapból a sellyei községi tanács. Az építkezést rövidesen megkezdik és még ez évben szeretnék átadni rendeltetésének. — KÜLÖN épületet kap a mohácsi múzeum néprajzi részlege. A szőtteseket, fafaragásokat, a német és délszláv nemzetiségű népköltészet anyagát egy nádfedeles házban helyezik el. A városi Rendelőimé**! november l-töl az eddigi két éjjel» orvosi ügyeleti szolgálat, helyett három éjjeli orvosi ügyeleti szolgálatot indít be, éspedig: I. KERÜLETBEN, az újmesxesi körzeti orvosi rendelőben. Telefon szám: 51-81. ügyeleti szolgálat munkanapokon este 19 órától reggel 7 órágj, szombaton du. 14 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Vasár- és munkaszüneti napokon a járóbetegek részére rendelés de. 9—10 óráig és du. 15—16 óráig, valamint szombat du. 15—16 óráig. n. KERÜLETBEN. Városi Rendelőintézet ügyeletes orvosi szobájában (földszint, gyermek-szakrendelőnél) Telefonszám: 30-00. Ügyeleti szolgálat munkanapokon este 19 órátői reggel 7 éráig, szombaton du. 14 őrátől hétfő reggel 7 óráig tart. Vasár- és munkaszüneti »lapokon a járóbetegek részére rendelés de. 9 órától 10 óráig és du. 16— 17 óráig, valamint szombaton du 16—17 óráig. UI, KERÜLETBEN, a Petőfi ut cai körzeti orvosi rendelőben. Tele fonszám: 25-8*. Ügyeleti szolgála’ munkanapokon este 19 órától reg gél 7 óráig, szombaton du. 12 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Vasár- és munkaszüneti napokon a járóbetegek részére rendelés de. 8—9 óráig és du. 14—15 óráig, valamint szombat du. 14—15 óráig. Ha a megadott telcfonszámok hívásra nem jelentkemének, ügy kérjük a hívást a 08-nak (postánál) bejelenteni. Felkérjük a. biztosított. dolgozóinkat, hogy fentieknek megfelelően sürgős esetben feltétlen s területileg iUetékes kerületi éjjeli orvosi ügyeleti szolgálatot keressék fel. A VÁROSI RENDELŐINTÉZET IGAZGATÓJA. IV. Lehetetlen, úgy befejezni a Párizsból hozott élmények elbeszélését, hogy ne szóljak -a disszidensekről. Nem nagyon akartam, hiszen haülottunk«ró- luk éppen eleget már, nem is nagyon szeretjük ezeket a históriákat. Mert vagy jtól érzi ott magát valaki, és akkor borítsunk fátylat arra, hogy valaha magyar volt, vagy nem érzi jól magát, akkor pedig vagy jöjjön haza, vagy egye a kását, amit főzött magának... De mégis — személyesen találkozni és beszélni velük, ez any- nyira elválaszthatalan Párizsban tett utazásunktól, hogy nem lehet róla hallgatni. Akivel találkoztunk, zömmel ilyen volt: meggyőződésében zavaros, véleményeiben bizonytalan, de mereven és makacsul hajtogatta, hogy jobb odakint. Autóról beszéltek meg az utazgatás nagy lehetőségeiről, aztán, amikor pár pohár bor mellett a magyar fiúk rázendítettek egykét itthoni nótára, sírva fakadtak. Haza kellene menni — mondták. Hát gyertek.— mond ták nekik a fiúk, akik, be kell vallanom, valamennyiünkkel együtt, kicsit már unták a dlsszidenseket. Nem lehet, mit tennének velünk — kezdték a jólismert és ismét csak kissé megunt szöveget. A magyarok magyarázták nekik, hogy semmit. Nem hitték. Hát akkor maradjatok — hangzott a válasz. S tényleg, mit lehet egyebet mondani nekik? Aztán volt még egy dolog, megvallom, mulattunk rajta. PÁRIZSI JEGYZETEK. A kintiek „politikai vicceket” kezdtek mesélni. Nagy volt a hangjuk, de egyre lejjebb kellett adniok. Mert — udvariasság ide vagy oda — bizony a mieink minden poént lelőttek. Mikor már kellően lógott az orruk azoknak, akkor aztán elmondtak néhány újabb viccet. Hát bizony, ezzel kellően elkedvetlenítettük szegényeket.. A SZAJNA A Szajna kicsike és piszkos, a Dunához képest nem is igazi folyó. Viszont gyönyörű partja van és nem lehet elvitatni tőle egyéniségét, báját, romantikus múltját.. ., De nekünk más oldalról mutatkozott be a Szajna, s azt hiszem, mindnyájan elsősorban ezt az élményt hoztuk haza róla. Egyik délelőtt, amikor városnéző sétánkon átballagtunk rajta, valamelyikünk különös dolgot vett észre a vízben. Kihajoltunk a híd korlátján, úgy figyeltük. Egy hulla volt. Lassan úszott á híd felé, magányosan, ijesztően. A magyarok egy szempillantás alatt odagyűltek és tanakodni kezdtek. Szólni kéne a rendőrségnek, na és egyáltalán... Itt a város kellős közepén csak úgy úszik egy halott, a folyóban! Néhány francia is odajött, lebámult és továbbsétált. Teljesen megdöbbentünk. De mi turisták voltunk, .irgalmunk seiű volt az itteni szokásokról, és sietnünk kellett, mert a programot pontosan kiszámították. Körülbelül negyedóra múlva végre szirénázó rendőrautó jelent meg. A hullát már a harmadik híd körül húzták ki a vízből. Láttuk az egészet: lett egy kis csődület lent a rakparton, de minden hamar és felindulás nélkül zajlott le. Elképzeltem: a mi nagy Dunánk végigvíhetne-e a hátán égy ilyen terhet, keresztül a városon, anélkül, hogy bárki is észrevenné? Eltclhetne-e 15—20 perc addig, amíg felbúgnák az autók szirénái? Pesten óriási tömeg gyűlt volna össze egy perc alatt, százan is futottak volna hanyatt-homlok a telefonhoz és ugyanúgy kétségbe lettek volna esve az emberek, mint ott kint, a Szajna partján, mi, az idegenek... Én nem azt mondom, hogy Párizsban ez mindig így van, hogy ott egy halott ember nem izgatja az embereket, s hogy a kutya se törődik vele, miért lett valaki öngyilkos, hogyan érhette szerencsétlenség vagy egyáltalán, mi történt vele. De hát ezt láttuk, és ezt elfelejteni nem lehet... BŰCSÜZÓ utcák sajátos báját, a hangyabolyhoz hasonló kocsinyüzsgést, a sietős embereket, a hatalmas cégtáblákat, autójavítók és eszpresszók sokaságát. A repülőtéren már várt ránk az IL—18 és a pilóták ránkmosolyogtak: jól érezték magukat? Ő, nagyon — mosolyogtunk vissza, és ez jó volt. Otthoni melegséget árasztó, ismerős, s olyan, ami azért már hiányozni kezdett... De azért sokmindent nem lehet elfelejteni, apróságokat, amelyek így utólag egységes képpé állanak össze, hasonlóan a Saint Chapelle színes mozaikablakaihoz... Nem felejtem el az utcára nyúló café- kat, amelyekben képeslapot és cigarettát is árulnak s amelyeknek egyikében finom, sűrű narancslevet ittam. És közben megdöbbenve láttam, hogy hamutartó sehol sincs, s az apró asztalkák, székek alatt vastagon hever a szemét. S az utcákat is tarka összevisszaságban borítják a salátalevelek, narancshéjak, papírdarabok, egyéb szemetek. Bár azért a magas sarkakon tipegő karcsú nők kecsesen lépkednek köztük... És nem felejtem el a Champs Elysée esti képét: két drágaköves nyaklánc egymás mellett, egy fehér kövekből, egy pedig pirosból — az autók reflektorai és stoplámpái... Meg aztán a hatalmas mozik végtelen sorát sem lehet elfelejteni, A napok elrepültek, és aztán egyszercsak be kellett ülni a szűk és kényelmetlen autóbuszba, amelynek ablakából utoljára láthattuk a párizsi amelyek homlokzatát óriás plakátok díszítik meg a filmcímek, például: A gorilla megharapta az érseket.., Meg cowboy-filmek, meg revük, meg az utcán elédugró fényképészek, akik kattintanak és címüket nyomják a kezedbe, meg hosszúszakállú fiatal festők a Montmartre-on, akik külföldi turisták árnyképeinek elkészítéséből szeretnének egy pohár bordóit inni a sarki kiskocsmában ... De meg kevésbé lehet elfelejteni az öreg házat, amelynek csúf tűzfala mellett apró padlásablakban bugyik lógtak a kötélen és öreg-öreg asszony öltögetett valamit. Lejjebb pedig sárga ajtószárnyak lógtak ki az emelet kellős közepéből, amelyek valamikor valami bódé alkatrészei lehettek, s a kikönyöklö bácsika mellett madár csícsergett a napra kitett kalitkában... Meg aztán a sok kedves fiatal párt sem lehet elfelejteni, akik boldogan és minden körülnézés nélkül csókolóztak az . utcasarkokon, tereken, ugyanott őszhajú nénikék sütkéreztek a pádon, s ifjú anyák tolták, a hatalmas kerekű, magas, régimódi gyerekkocsikat, amelyeknek két oldalán messze kiálltak a hazafelé cipelt, rüdformájű francia kenyér végei... Ez lenne Párizs? Romlottság és romlatlanság egyszerre, békés, szép és sötét, csúf dolgok egyszerre? Igen, azt hiszem, ez Párizs». (Végei Hallania Erzsébet — SZÉLESVÁSZNÚ filmszínházat avatnak november 7-én Bolyban. — KÉTSZÁZÖTVEN új nyaraló épült az utóbbi három évben Harkányban. Az üdülőtelepiét még az idén villamosítják. — ÁTADTÁK a Komló kökönyösi 100 férőhelyet óvoda hőközpontját. A korszerűtlen vaskályhák helyetti központi fűtés biztosít egyenletes meleget a kicsinyeknek. — EGYNAPOS továbbképzést tartottak Mohácson a járás színjátszóinak és népi táncosainak bevonásával. — ÉRTELMISÉGI ankétot tartottak Bolyban,, melyet Achátz Imre . országgyűlési képviselő vezetett.le. — TÍZÉVES jubileumát ünnepli a Művészeti Gimnázium. November 3-án, szombaton délelőtt az iskola tanulóinak művedből képzőművészeti és iparművészeti kiállítás nyílik, délután pedig a zenei tagozat hallgatói ad, nak ünnepi hangversenyt, A KISZ v. b. ülése Tegnap délelőtt a KISZ megyei végrehajtó bizottságának ülésén megvitatták a komlói 501-es Ipari Tanuló Intézet KlSZ-alapszerve- zetének munkáját. A végrehajtó bizottság a vita alapján elismerését fejezte ki az intézet vezetőinek és RISZ-szervezetének azért az eredményes munkáért, melyet az elmúlt évek során a tanulmányi színvonal növelése« a szakmai ismeretek alapos elsajátítása és a hallgatók kommunista szellemben történő nevelése terén kifejtettek. A végrehajtó bizottság meghallgatta a megyei revíziós bizottság elnökének beszámolóját, majd megvitatta a „Baranya Ifjúsága” című megyei ifjúsági tájékoztató munkájának tapasztalatait. — A KOMLÓ városi Tar nács anyakönyvi hivatala a családi ünnepeket szervezi és előkészítő bizottsággal, valamint a Hazafias Népfronttal karöltve felkutatja és fsi- köszönti a 25. és 50. házassági évfordulójukat ünneplő hé zaspárokat. — MA ÜLÉST tart a Pécs városi Tanács, melyen megvitatják a jövő évi költség- vetést és a községfejlesztési feladatokat. — ÚJABB szolgáltatást vezetett be a Pécsi Állaim Áruház. Minden áruházban vásárolt televíziót és rádiót a város területén lévő lakásban díjtalanul beállítanak. Igen kedves figyelmesség ez az áruháztól, hogy vásárlóinak, mondhatnánk á lakásában, üzemképesen adják át a készüléket. (x) A TELEVtaO MŰSORA: 17.39: Beszélgessünk oroszul. — 17.50: Kicsinyek műsora. — 18.20: Találkozás. Kisfilm. — ik35: Az ismeretlen Budapest. — 19.05:' Térésport. — 19.30: TV-híradö. — 19,45: A jövő hét műsora. — 19.55; Történelmi rejtvénysoroggt I. —= 20:25: A negyvenegyedik, -a Szószét film. — 22,00: Hírek, * i * í Mindhárom kerületben lesz éjjeli orvosi ügyelet
