Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-18 / 244. szám

IMS. OKTOBER 18. NAPLÓ 3 Őszi-téli gondok az AKÖV-nél Háromhetes késedelem az iszapszén-szállításnál — TV-adók lesznek a taxiállomásokon? A nagy fuvarozások idősza­ka a mezőgazdasági termékek betakarítása után kezdődik s folytatódik a tüzelőszállítás­sal. Elsősorban e két feladat jelenti a csúcsforgalom szezon­ját, amely minden esztendő­ben új gondok elé állítja a vállalatot. A lakosság tüzelő' Uátása a . jelen körülmények között kü­lönösebb zökkenők nélkül fo­lyik. Esetenként azonban még mindig előfordul, hogy a TÜ- ZÉP az eladott árut a fuvaro­zás napján nem tudta biztosí­tani. 4* isxapsxénnél jelenleg háromhetes késede­lem mutatkozik, s ennek az az oka, hogy az AKÖV által fog­lalkoztatott magánfuvarosok, továbbá a vállalat gépkocsi­jai kénytelenek az iszaptóba bejárni, és az iszapszenet sa­ját kezűleg kitermelni. Ez a körülmény naponta legalább 25 fuvarkiesést jelent. S mi­után a kapacitást emelni nem tudják, a munka állandóan összetorlódik, s ez oka, hogy a jelenlegi megrendeléseket csak háromhetes késéssel tudják vállalni. A lakosság zavartala­nabb tüzelőellátását az is hát­ráltatja, hogy a széntröszt csak egy mázsálót biztosít (noha két mérleg is van Újhegyen), s ezért itt is torlódást, illetve időkiesést okoz a járművek várakozása. A lakosság tüzelőanyag- fuvarozásának egy tonnára eső állásideje is igen magas, amit az a körülmény is igazolj hogy részükre rendszerint egy kocsival történik a fuvarozás. Ez a gvakorlatban azt jelenti, hogy külön kell mérlegre áll­ni a fával és külön a szénnel, sőt az egymástól különböző szénfajták esetében Is. Ilyen­kor azután a felrakott súly nem egyezik a szállítandó súly lyal (ami természetes), tehát az ily módon előálló fel-, il­letve lerakás szintén növeli az. állásidőt A közületi tüzelőellátás na­pi foglalkoztatási ideje csupán hat óra, s a kihasználás is igen alacsony, mindössze 38 százalékos. E mutatók alapján a futás-kihasználás is igen alacsony, alig éri el az 50 szá­zalékot. S miután kétirányú termelés, illetve kihasználás egyáltalán nem fordul elő, igen sok az üres kilométer. Az alacsony kihasználáshoz ter­mészetesen az is hozzájárul, hogy a boltok többsége nem rendelkezik tárolóhellyel. Ha­sonló a helyzet az iskolák, óvo­dák és a napközi otthonok ese­tében is. Természetesen a vállalat ré­széről is vannak hiányosságok. Például hiba, hogy a gépko­csik rakását mindössze egy munkással végeztetik. Az is hiba, hogy az Alkotmány utcai telepen kézierővel végzik a ra­kodást, noha ott transzportőr áll a rendélkezésükre. Előfor­dult az is, hogy az iszapszén rakodásához egyszerre több kocsit rendeltek, ami a mér­legelésnél, a rakodásnál torló­dást idézett elő. A fentebb említett problé­mák megoldásával a vállalat kollégiuma foglalkozik. Ez a kollégium ebben az évben alakult, s igen sok tekintetben felette áll az előbbi vállalatvezetési tanács­kozások színvonalának. Amíg azelőtt eléggé szűk körben az igazgató és a szakosztályveze­tők bevonásával tárgyalták a vállalat problémáit* újabban a témában érdekelt dolgozó­kat is bevonják ezekbe a kol­légiumokba. Legutóbb például a vállalat téli üzemelésre való felkészüléséről tárgyalt a kol­légium, ahol az ügyosztály ál­tal elkészített intézkedési ter­veket vizsgálták 'felül. S mi egyébbel foglalkoznak még? A legközelebbi felada­tuk a gépkocsivezetők, kalau­zok oktatásának felmérése, értékelése lesz. A későbbi té­mák közül csak néhányat em­lítünk meg. Miután a kapaci­tásuk nem emelkedik olyan mértékben, mint a szállítási feladatok, a teher, illetve a személyszállítás jobb megszer­vezését tűzték ki feladatul. Például a személyforgalomban a kalauz nélküli járatok meg­szervezését, s a taxiforgalom javítása érdekében az ipari televízió alkalmazását terve­zik. Ez utóbbinál arról van szó, hogy a főbb taxiállomá­sokon adóállomást létesítené­nek, amely a központi menet­irányító irodában képernyőn mutatná, hány utas. illetve hány taxi van a parkoló he­lyeken. Másik ehhez hasonló kísérletei megoldásként a pécs —szekszárdi útvonalon ötkilo­méteres szakaszokon konnek­torokat szerelnének a távbe­szélő póznákra, hogy a bajbajutott autóbuszok személyzete a náluk lévő hír­közlő berendezés segítségével érintkezésbe léphessen a köz­ponttal. Ilyen és ehhez hasonló fel­adatok várnak az AKÖV kol­légiumára, amely az eddigi ta­pasztalatok szerint is figye­lemre méltóan tölti be felada­tát — sgy — ■ i ■ — Liofilező készülék Nagyszerű újítás az orvostudományi kutatómunka elősegítésére A Villamosgépjavító és Kar­bantartó KTSZ Bajcsy-Zsi- linszky utcai hűtős részlegében igen bonyolult feladat megol­dására vállalkoztak. Az Orvos- tudományi Egyetem mikrobio­lógiai intézetének megbízásá­ból egy olyan készülék szer­kesztését vállalták, amely kü­lönböző savak, fehérjék, bak­tériumok stb. beszárítására (paritására) illetve hosszabb időre való tárolására alkalmas. A kerekeken gördülő meg­lehetősen kis méretű, saját hűtőgéppel felszerelt, messze­menően automatizált készülék alkalmas arra, hogy egy liter vizet mínusz 30 Celsius fok hő mérsékflet mellett elpárolog­tasson. A liofilező készülék két hónap óta kitűnően működik. A hiánycikket képező berende­zést ez ideig drága külföldi vagy kezdetleges hazai készü­lékekkel pótolták. Az eddigiekből arra lehet következtetni, hogy országos, sőt külföldi érdeklődésre is számot tart a kifogástalan mű­ködésű készülék. Amellett, hogy az orvosi kutatómunka egyik nélkülözhetetlen segéd­eszköze, az élelmiszeriparban is rendkívül széles körben al­kalmazhatják. Például kiváló minőségű kávé kivonatot, na­rancs, citrom és a legkülönbö­zőbb gyümölcslevek paritásá­ra (por alakban történő szárí­tására, sűrítésére) is kiválóan alkalmas. A nagyszerű újítás Kont- rohr Tivadar tanársegéd to­vábbá Varga József és Bíró Lajos a Viliamosgépjavító KTSZ dolgozóinak együttes munkáját dicséri. Pogányban a termelőszövet­kezet megalakítása „nehéz ügy” volt. Ezt elmondhatják a szervezni segítők, de a tagok egy része is, akik nem sok jö­vőt jósoltak a nagyüzemi gaz­dálkodásnak a pogányi határ­ban. Két évvel ezelőtt, de még tavaly sem cáfolt a kétkedők­re az idő, 1961-ben a szövetke­zet munkaegységenként 12 fo­rint körül osztott, amire a ta­gok csak annyit mondtak nagy jóindulattal: Nesze semmi, fogd meg jól!”... Aztán teltek-múltak a hóna­pok és most az 1962-es eszten­dő végén már arról vitatkoz­hatnak a közösben: 32 vagy 36 forintot osszanak-e munkaegy­ségenként és rátérjenek-e jö­vőre a készpénzfizetési mód­szer alkalmazására. Pedig a volt püspöki uradalom nán- dorligeti pusztáját sem tolták el jobb irányba és a pogányi földeket sem cserélték ki bó- lyiakra. — De még a szerencse sem szegődött mellénk — mondja Nagy Sándor főkönyvelő. — Az ötven holdas kertészetben húsz holdra elvetett káposzta sem sikerült és a sárgarépa, meg a petrezselyem is csak a munkaegységet vitte el. A lu­cernásról a magot nem sike­rült „elcsípni”, 100 hold vö- rösherénk a szárazság miatt kipusztult. — Már az év elején számí­tottunk arra, hogy lesznek egyes termelési ágak, amelyek nem váltják be a hozzájux fű­lött reményeket. Éppen ezért „A második elnök“ különös gondot fordítottunk a munka jó megszervezésére — magyarázza Lenkei Imre agro- nómus. — Megmondtuk a tag­ságnak: dolgozni kell, mert másképp a világ legjobb föld­je sem ad jó termést. Abban az időben hetenként ülésezett a tizenegy tagú intéző bizott­ság. Családi tervet készítet­tünk, ahol mindenki elmondta, mit vár a közöstől és mit tud adni. Erre építettük fel a szö­vetkezet további munkáját. Számításokat végeztünk és ki­derült: ha jól szervezzük meg a munkát és a tagok is rende­sen dolgoznak, jó eredménye­ket érhetünk el. Biztosítéknak segítségül hívtuk a „második elnököt”. — A havonta kiosztott 22 forint előleg volt az — mond­ja mosolyogva Kislaki László, a valódi elnök. — Múlt évben a szövetkezet százezer forint mérleghiánnyal küzdött és nagy merészségnek látszott a kezdetben banki hitelből fede­zett huszonkét forint kiosztá­sa. A vezetőség azonbam bí­zott a tagságban. — A munkák legapróbb részleteit is kidolgoztuk, akár csak egy ipari üzemben. Az asszonyokból három munka­csapatot szerveztünk. Egy-egy csapat 30—35 főből állt — ve­szi át a szót ismét az agronő- mus. — Az elvégzendő mun­kákat szerződésileg rögzítet­tük. A csapatok kötelezték magukat annak elvégzésére. t A szövetkezet viszont meg­mondta, hogy hány egységet ír jóvá ellenértékképpen. — Családonként mértük ki a kukoricát, dohányt, mustárt, salátát, cukorrépát, babot. Mindennek meg volt a gazdá­ja. A kukoricánál például cö- vekekbe beütött számokkal je­leztük, kinek kell megkapál­nia. A szedést a csapatok vég­zik most, 5—20 holdas táblá­kon. Naponta 15 holdat végez­nek el, onnan mindjárt levág­ják a szárat és azonnal megy a traktor szántani. — Minden hónapban tervet készítünk az éves terv felbon­tásával — teszi hozzá az el­nök. — Forint pontossággal tudjuk mindig, hogyan állunk. — Négy erőgépünk van és 30—40 munkagépünk. Gépé­szeti brigádvezetőnk már elő­re megkapja, mit és hol kell elvégezni. Nálunk két műszak­ban mennek a gépek. A vetés, a talajelőkészítés pontosan megy, ütemezés szerint. A munkákat általában előző nap beszéljük meg és nem reggel. A brigádvezetők napi jelenté­sen számolnak be a tervtelje­sítésről. Reggel már a munkát kezdeni kell! A traktorosok megszokták, hogy a gépek egy napot se álljanak, az embe­rek, hogy pontosan kezdjük és fejezzük be a munkát a földe­ken. Nálunk már az őszi árpa vetését elfelejtették, az olasz búza földben van. A vetések műtrágyázva* 400 köbméter Vetik a búzát a Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaságban Számadás a szigetvári járás népműveléséről Megyeszeribe évről évre ör­vendetesen javul a népműve­lés tartalmi és módsizertani színvonala. A kulturális mun­ka az általános tennivalók szer vés része lett, a népművelés ezer és ezer munkásának szor­goskodása tulajdonképpen most kezd gyümölcsöt érlein*. A legtöbb helyen szakítottak a korábbi merev és ma már el­avult formákkal, szabályokkal, a népművelést is általában át­hatja a szabadabb és értelme­sebb szellem. Ezt az örvende­tes javulást bizonyítja a sziget vári járás népművelési ered­ményeinek összegezése is. A felnőtt oktatás bár elsősorban mennyiségi és kisebb mértékben minőségi ja vulást bizonyít — határozottan fejlődött. Általában a számok bizonyítanak. A járás terüle­tén három esztendővel koráb­ban mindössze 78-an végezték el egy év alatt az általános is­kola hetedik, illetve nyolcadik osztályát. Tavalyelőtt ez a szám több mint kétszeresére növekedett, a múlt évben pe­dig 240-en vettek részt a fel­siló letakarva, de ugyanakkor a cukorrépaszedés is folyama­tosan történik. — A terméseredményeink sem rosszak, a dohány, a kö­les, a gabonák és a hagyma terven felül adott — mondja az agronómus. — Állattenyész­tésünk várakozáson felüli ered ményeket produkált. Kétszáz­ötven sertés helyett 404-et adunk le, s ezen felül még a tagoktól is a háztájiból takar­mányért 100 sertést akarunk vásárolni, ök is, mi és a nép­gazdaság is jól jár. Hízómar­háink 80 százalékát extrém minőségben adtuk le. Tehát a gazdasági ágak egymást ki tudják pótolni. Ami pénzt el­veszítettünk a szárazság miatt, azt behozta más termék. Ezért nem fáj a fejünk most az osz­talék miatt. Százhatvan olyan dolgozónk van, akire most már állandóan számíthatunk — büszkélked­nek a5 vezetők. Az intéző bi­zottság most olyan tervvel fog­lalkozik, hogy jövőre készpénz fizetéses módszert vezetnek be, mert így a nehéz és köny- nyű munka közötti különbsé­get is mérni tudják. Huszon­hét forintos állandó előleget osztanának és év végén nyere­ségrészesedést. A tervek kidol­gozását már megkezdték, na­pokon belül felterjesztik jóvá­hagyásra. Lám, semmi ördöngösség és csoda nincs benne, a jó mun­kaszervezés, a jó tervezés, a becsületesen végzett munka így szilárdítja meg a korábban gyenge szövetkezetét. Szüts István nőtt általános iskolai oktatás- * ban. A javulás minőségi ol­dalát bizonyítja az a tény, hogy mig a korábbi esztendők­ben a felnőtt hallgatók nagy része az alkalmazotti és egyéb munkakörből került ki — a múlt évben például Szigetvá­ron a felnőtt oktatásban részt vevők hetven százaléka ipari munkás volt. Ami a felnőtt ok tatás „szépségfoltjait” illeti — a legnagyobb hibák közé tartó zik egyrészt, hogy a termelő­szövetkezeti tagok meglehető­sen kevés számban vettek részt a felnőttoktatásban, más­részt pedig a helyenként ad­minisztratív úton történt be­iskolázás miatt — például a Szigetvári Cipőgyárban — a szokottnál nagyobb volt a le­morzsolódás. Az ismeretterjesztés terén is hasonló — elsősorban mennyiségi javulás tapasztal­ható. A járásban az elmúlt évben három termelőszövet­kezeti, három munkás és egy ifjúsági akadémiát szerveztek. Az akadémiákat általában ala­posan előkészítették, az elő­adókat rendszerint körültekin­tően válogatták, a. lehetőségek szerint a szemléltetést is biz­tosították — mégis az előadás- sorozatok tárgya nem elégge épült a helyi adottságokra és lehetőségekre. Csak kevés eset ben vették figyelembe például a helyi termelőszövetkezet gaz dasági tervét, a szakosítási te­rületek kialakítását és más fontos tényezőket. Többek kö­zött a helyi előadók mozgósí­tását. A számszerű növekedés az ismeretterjesztést is jellemzi. Három év alatt az ismeretter­jesztő előadások száma csak­nem megkétszereződött, de még így sem érte el a megyé­ben egy községre eső 10 elő­adási átlagot. Az ismeretter­jesztő előadásokon résztvett Korszerűsítik a JelmezHöicsönzó Óriási forgalmat bonyoli. le minden évben a pécsi Jelmezkölcsönző. A növek­vő igényeknek megfelelően korszerűsítik a boltot. Mo­dern bútor kerül majd a sö­tét, kopott holmik helyére, és korszerű világítóberende­zésről is gondoskodnak. U] csinos próbafülkében vá­laszthatják ki a kölcsönözni kívánók az estélyi ruhákat, jelmezeket. Az átalakítással egyidejűleg feltöltik a rak­tárt. új menyasszonyi és egyéb alkalmi ruhákat, új jelmezeket szereznek be, hogy a farsangra már na­gyobb legyen a választék a tavalyinál. hallgatói részvétel három esz­tendő alatt közel hétezerrel emelkedett. A minőségi javulást bizonyít ja, hogy örvendetesen növeke­dett a természettudományi -s agrártudományi előadások sza ma, és ugyanakkor az előadá­sok színvonala is. Természe­tesen ehhez elsősorban az já­rult hozzá, hogy az előadások nagy többségét egybekötöttéK filmvetítéssel. Történtek olyan kezdeményezések is, hogy ' az előadásokat könyvkiállítással vagy művészeti csoport feliépé vei kapcsolták össze, ez azflri-t ban nem vált általánossá. öi ( A művészeti munka fejlődött viszonylag a légegyen letesebben. A múlt évben a járás területén három irodai­mi színpad és huszonnyolc színjátszó csoport működött. Ez ugyan számottevő számsze­rű fejlődést nem jelent, iie nagymértékben fejlődött a munka tartalma. A szigetvári és a dencsházi irodalmi szín­pad munkájának eredménye a járási kulturális seregszemlén is realizálódott. A tánccsopor­tok közül hat együttes műkö­dik rendszeresen, bár ezeknél a csoportoknál elsősorban az jelenti a nagy hátrányt, hogy az együttesek vezetőd nem szakképzettek. A nyáron ezen valamelyest segített az a kö­rülmény, hogy három népi tánccsoport-vezetőt tan£oi> am- ra küldtek. A klubfoglalkozás terén egyelőre inkább csak kezdeti lépésekről lehet be­szélni. A járásban nyolc klub­helyiség van, rendszeres mun­kát azonban csak a fele vé­gez. A rendszertelen klubman- ka egyik oka kétségtelenül a tárgyi feltételek hiánya, le nem utolsó sorban az is, hogy a járás művelődésügyi szervei és a helyi népművelés veztioi nem alakították ki a község­ben az egységes népmű\ e. -si szellemet, nem kutatták fel a ! kétségtelenül meglévő leiie.o- ségeket — egyáltalában néni biztosították a klubok réna- szeres működéséhez szükséges társadalmi segítséget. A művelődési otthonok, mun | káját általában megkönnyi- j tette a szigetvári művelődési ház területi tevékenysége. i Nemcsak adminisztrációs, se­gítséget adott és ad a községi művelődési otthonoknak, de ai tálában módszertani segítséget is — és ez a lényegesebb. Nyu ván ennek tudható be az is, hogy a járás művelődési ottho­nai általában rendszeres prog­ram szerint iAűködnek, fő­képpen azon a téren lehet még okvetlenül javítani, hogy ezek a programok ötletesebbek, gaz dagabbak és mindenekelőtt szóxakoztatóbbak legyenek. 1 I \ «

Next

/
Thumbnails
Contents