Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-18 / 244. szám
IMS. OKTOBER 18. NAPLÓ 3 Őszi-téli gondok az AKÖV-nél Háromhetes késedelem az iszapszén-szállításnál — TV-adók lesznek a taxiállomásokon? A nagy fuvarozások időszaka a mezőgazdasági termékek betakarítása után kezdődik s folytatódik a tüzelőszállítással. Elsősorban e két feladat jelenti a csúcsforgalom szezonját, amely minden esztendőben új gondok elé állítja a vállalatot. A lakosság tüzelő' Uátása a . jelen körülmények között különösebb zökkenők nélkül folyik. Esetenként azonban még mindig előfordul, hogy a TÜ- ZÉP az eladott árut a fuvarozás napján nem tudta biztosítani. 4* isxapsxénnél jelenleg háromhetes késedelem mutatkozik, s ennek az az oka, hogy az AKÖV által foglalkoztatott magánfuvarosok, továbbá a vállalat gépkocsijai kénytelenek az iszaptóba bejárni, és az iszapszenet saját kezűleg kitermelni. Ez a körülmény naponta legalább 25 fuvarkiesést jelent. S miután a kapacitást emelni nem tudják, a munka állandóan összetorlódik, s ez oka, hogy a jelenlegi megrendeléseket csak háromhetes késéssel tudják vállalni. A lakosság zavartalanabb tüzelőellátását az is hátráltatja, hogy a széntröszt csak egy mázsálót biztosít (noha két mérleg is van Újhegyen), s ezért itt is torlódást, illetve időkiesést okoz a járművek várakozása. A lakosság tüzelőanyag- fuvarozásának egy tonnára eső állásideje is igen magas, amit az a körülmény is igazolj hogy részükre rendszerint egy kocsival történik a fuvarozás. Ez a gvakorlatban azt jelenti, hogy külön kell mérlegre állni a fával és külön a szénnel, sőt az egymástól különböző szénfajták esetében Is. Ilyenkor azután a felrakott súly nem egyezik a szállítandó súly lyal (ami természetes), tehát az ily módon előálló fel-, illetve lerakás szintén növeli az. állásidőt A közületi tüzelőellátás napi foglalkoztatási ideje csupán hat óra, s a kihasználás is igen alacsony, mindössze 38 százalékos. E mutatók alapján a futás-kihasználás is igen alacsony, alig éri el az 50 százalékot. S miután kétirányú termelés, illetve kihasználás egyáltalán nem fordul elő, igen sok az üres kilométer. Az alacsony kihasználáshoz természetesen az is hozzájárul, hogy a boltok többsége nem rendelkezik tárolóhellyel. Hasonló a helyzet az iskolák, óvodák és a napközi otthonok esetében is. Természetesen a vállalat részéről is vannak hiányosságok. Például hiba, hogy a gépkocsik rakását mindössze egy munkással végeztetik. Az is hiba, hogy az Alkotmány utcai telepen kézierővel végzik a rakodást, noha ott transzportőr áll a rendélkezésükre. Előfordult az is, hogy az iszapszén rakodásához egyszerre több kocsit rendeltek, ami a mérlegelésnél, a rakodásnál torlódást idézett elő. A fentebb említett problémák megoldásával a vállalat kollégiuma foglalkozik. Ez a kollégium ebben az évben alakult, s igen sok tekintetben felette áll az előbbi vállalatvezetési tanácskozások színvonalának. Amíg azelőtt eléggé szűk körben az igazgató és a szakosztályvezetők bevonásával tárgyalták a vállalat problémáit* újabban a témában érdekelt dolgozókat is bevonják ezekbe a kollégiumokba. Legutóbb például a vállalat téli üzemelésre való felkészüléséről tárgyalt a kollégium, ahol az ügyosztály által elkészített intézkedési terveket vizsgálták 'felül. S mi egyébbel foglalkoznak még? A legközelebbi feladatuk a gépkocsivezetők, kalauzok oktatásának felmérése, értékelése lesz. A későbbi témák közül csak néhányat említünk meg. Miután a kapacitásuk nem emelkedik olyan mértékben, mint a szállítási feladatok, a teher, illetve a személyszállítás jobb megszervezését tűzték ki feladatul. Például a személyforgalomban a kalauz nélküli járatok megszervezését, s a taxiforgalom javítása érdekében az ipari televízió alkalmazását tervezik. Ez utóbbinál arról van szó, hogy a főbb taxiállomásokon adóállomást létesítenének, amely a központi menetirányító irodában képernyőn mutatná, hány utas. illetve hány taxi van a parkoló helyeken. Másik ehhez hasonló kísérletei megoldásként a pécs —szekszárdi útvonalon ötkilométeres szakaszokon konnektorokat szerelnének a távbeszélő póznákra, hogy a bajbajutott autóbuszok személyzete a náluk lévő hírközlő berendezés segítségével érintkezésbe léphessen a központtal. Ilyen és ehhez hasonló feladatok várnak az AKÖV kollégiumára, amely az eddigi tapasztalatok szerint is figyelemre méltóan tölti be feladatát — sgy — ■ i ■ — Liofilező készülék Nagyszerű újítás az orvostudományi kutatómunka elősegítésére A Villamosgépjavító és Karbantartó KTSZ Bajcsy-Zsi- linszky utcai hűtős részlegében igen bonyolult feladat megoldására vállalkoztak. Az Orvos- tudományi Egyetem mikrobiológiai intézetének megbízásából egy olyan készülék szerkesztését vállalták, amely különböző savak, fehérjék, baktériumok stb. beszárítására (paritására) illetve hosszabb időre való tárolására alkalmas. A kerekeken gördülő meglehetősen kis méretű, saját hűtőgéppel felszerelt, messzemenően automatizált készülék alkalmas arra, hogy egy liter vizet mínusz 30 Celsius fok hő mérsékflet mellett elpárologtasson. A liofilező készülék két hónap óta kitűnően működik. A hiánycikket képező berendezést ez ideig drága külföldi vagy kezdetleges hazai készülékekkel pótolták. Az eddigiekből arra lehet következtetni, hogy országos, sőt külföldi érdeklődésre is számot tart a kifogástalan működésű készülék. Amellett, hogy az orvosi kutatómunka egyik nélkülözhetetlen segédeszköze, az élelmiszeriparban is rendkívül széles körben alkalmazhatják. Például kiváló minőségű kávé kivonatot, narancs, citrom és a legkülönbözőbb gyümölcslevek paritására (por alakban történő szárítására, sűrítésére) is kiválóan alkalmas. A nagyszerű újítás Kont- rohr Tivadar tanársegéd továbbá Varga József és Bíró Lajos a Viliamosgépjavító KTSZ dolgozóinak együttes munkáját dicséri. Pogányban a termelőszövetkezet megalakítása „nehéz ügy” volt. Ezt elmondhatják a szervezni segítők, de a tagok egy része is, akik nem sok jövőt jósoltak a nagyüzemi gazdálkodásnak a pogányi határban. Két évvel ezelőtt, de még tavaly sem cáfolt a kétkedőkre az idő, 1961-ben a szövetkezet munkaegységenként 12 forint körül osztott, amire a tagok csak annyit mondtak nagy jóindulattal: Nesze semmi, fogd meg jól!”... Aztán teltek-múltak a hónapok és most az 1962-es esztendő végén már arról vitatkozhatnak a közösben: 32 vagy 36 forintot osszanak-e munkaegységenként és rátérjenek-e jövőre a készpénzfizetési módszer alkalmazására. Pedig a volt püspöki uradalom nán- dorligeti pusztáját sem tolták el jobb irányba és a pogányi földeket sem cserélték ki bó- lyiakra. — De még a szerencse sem szegődött mellénk — mondja Nagy Sándor főkönyvelő. — Az ötven holdas kertészetben húsz holdra elvetett káposzta sem sikerült és a sárgarépa, meg a petrezselyem is csak a munkaegységet vitte el. A lucernásról a magot nem sikerült „elcsípni”, 100 hold vö- rösherénk a szárazság miatt kipusztult. — Már az év elején számítottunk arra, hogy lesznek egyes termelési ágak, amelyek nem váltják be a hozzájux fűlött reményeket. Éppen ezért „A második elnök“ különös gondot fordítottunk a munka jó megszervezésére — magyarázza Lenkei Imre agro- nómus. — Megmondtuk a tagságnak: dolgozni kell, mert másképp a világ legjobb földje sem ad jó termést. Abban az időben hetenként ülésezett a tizenegy tagú intéző bizottság. Családi tervet készítettünk, ahol mindenki elmondta, mit vár a közöstől és mit tud adni. Erre építettük fel a szövetkezet további munkáját. Számításokat végeztünk és kiderült: ha jól szervezzük meg a munkát és a tagok is rendesen dolgoznak, jó eredményeket érhetünk el. Biztosítéknak segítségül hívtuk a „második elnököt”. — A havonta kiosztott 22 forint előleg volt az — mondja mosolyogva Kislaki László, a valódi elnök. — Múlt évben a szövetkezet százezer forint mérleghiánnyal küzdött és nagy merészségnek látszott a kezdetben banki hitelből fedezett huszonkét forint kiosztása. A vezetőség azonbam bízott a tagságban. — A munkák legapróbb részleteit is kidolgoztuk, akár csak egy ipari üzemben. Az asszonyokból három munkacsapatot szerveztünk. Egy-egy csapat 30—35 főből állt — veszi át a szót ismét az agronő- mus. — Az elvégzendő munkákat szerződésileg rögzítettük. A csapatok kötelezték magukat annak elvégzésére. t A szövetkezet viszont megmondta, hogy hány egységet ír jóvá ellenértékképpen. — Családonként mértük ki a kukoricát, dohányt, mustárt, salátát, cukorrépát, babot. Mindennek meg volt a gazdája. A kukoricánál például cö- vekekbe beütött számokkal jeleztük, kinek kell megkapálnia. A szedést a csapatok végzik most, 5—20 holdas táblákon. Naponta 15 holdat végeznek el, onnan mindjárt levágják a szárat és azonnal megy a traktor szántani. — Minden hónapban tervet készítünk az éves terv felbontásával — teszi hozzá az elnök. — Forint pontossággal tudjuk mindig, hogyan állunk. — Négy erőgépünk van és 30—40 munkagépünk. Gépészeti brigádvezetőnk már előre megkapja, mit és hol kell elvégezni. Nálunk két műszakban mennek a gépek. A vetés, a talajelőkészítés pontosan megy, ütemezés szerint. A munkákat általában előző nap beszéljük meg és nem reggel. A brigádvezetők napi jelentésen számolnak be a tervteljesítésről. Reggel már a munkát kezdeni kell! A traktorosok megszokták, hogy a gépek egy napot se álljanak, az emberek, hogy pontosan kezdjük és fejezzük be a munkát a földeken. Nálunk már az őszi árpa vetését elfelejtették, az olasz búza földben van. A vetések műtrágyázva* 400 köbméter Vetik a búzát a Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaságban Számadás a szigetvári járás népműveléséről Megyeszeribe évről évre örvendetesen javul a népművelés tartalmi és módsizertani színvonala. A kulturális munka az általános tennivalók szer vés része lett, a népművelés ezer és ezer munkásának szorgoskodása tulajdonképpen most kezd gyümölcsöt érlein*. A legtöbb helyen szakítottak a korábbi merev és ma már elavult formákkal, szabályokkal, a népművelést is általában áthatja a szabadabb és értelmesebb szellem. Ezt az örvendetes javulást bizonyítja a sziget vári járás népművelési eredményeinek összegezése is. A felnőtt oktatás bár elsősorban mennyiségi és kisebb mértékben minőségi ja vulást bizonyít — határozottan fejlődött. Általában a számok bizonyítanak. A járás területén három esztendővel korábban mindössze 78-an végezték el egy év alatt az általános iskola hetedik, illetve nyolcadik osztályát. Tavalyelőtt ez a szám több mint kétszeresére növekedett, a múlt évben pedig 240-en vettek részt a felsiló letakarva, de ugyanakkor a cukorrépaszedés is folyamatosan történik. — A terméseredményeink sem rosszak, a dohány, a köles, a gabonák és a hagyma terven felül adott — mondja az agronómus. — Állattenyésztésünk várakozáson felüli ered ményeket produkált. Kétszázötven sertés helyett 404-et adunk le, s ezen felül még a tagoktól is a háztájiból takarmányért 100 sertést akarunk vásárolni, ök is, mi és a népgazdaság is jól jár. Hízómarháink 80 százalékát extrém minőségben adtuk le. Tehát a gazdasági ágak egymást ki tudják pótolni. Ami pénzt elveszítettünk a szárazság miatt, azt behozta más termék. Ezért nem fáj a fejünk most az osztalék miatt. Százhatvan olyan dolgozónk van, akire most már állandóan számíthatunk — büszkélkednek a5 vezetők. Az intéző bizottság most olyan tervvel foglalkozik, hogy jövőre készpénz fizetéses módszert vezetnek be, mert így a nehéz és köny- nyű munka közötti különbséget is mérni tudják. Huszonhét forintos állandó előleget osztanának és év végén nyereségrészesedést. A tervek kidolgozását már megkezdték, napokon belül felterjesztik jóváhagyásra. Lám, semmi ördöngösség és csoda nincs benne, a jó munkaszervezés, a jó tervezés, a becsületesen végzett munka így szilárdítja meg a korábban gyenge szövetkezetét. Szüts István nőtt általános iskolai oktatás- * ban. A javulás minőségi oldalát bizonyítja az a tény, hogy mig a korábbi esztendőkben a felnőtt hallgatók nagy része az alkalmazotti és egyéb munkakörből került ki — a múlt évben például Szigetváron a felnőtt oktatásban részt vevők hetven százaléka ipari munkás volt. Ami a felnőtt ok tatás „szépségfoltjait” illeti — a legnagyobb hibák közé tartó zik egyrészt, hogy a termelőszövetkezeti tagok meglehetősen kevés számban vettek részt a felnőttoktatásban, másrészt pedig a helyenként adminisztratív úton történt beiskolázás miatt — például a Szigetvári Cipőgyárban — a szokottnál nagyobb volt a lemorzsolódás. Az ismeretterjesztés terén is hasonló — elsősorban mennyiségi javulás tapasztalható. A járásban az elmúlt évben három termelőszövetkezeti, három munkás és egy ifjúsági akadémiát szerveztek. Az akadémiákat általában alaposan előkészítették, az előadókat rendszerint körültekintően válogatták, a. lehetőségek szerint a szemléltetést is biztosították — mégis az előadás- sorozatok tárgya nem elégge épült a helyi adottságokra és lehetőségekre. Csak kevés eset ben vették figyelembe például a helyi termelőszövetkezet gaz dasági tervét, a szakosítási területek kialakítását és más fontos tényezőket. Többek között a helyi előadók mozgósítását. A számszerű növekedés az ismeretterjesztést is jellemzi. Három év alatt az ismeretterjesztő előadások száma csaknem megkétszereződött, de még így sem érte el a megyében egy községre eső 10 előadási átlagot. Az ismeretterjesztő előadásokon résztvett Korszerűsítik a JelmezHöicsönzó Óriási forgalmat bonyoli. le minden évben a pécsi Jelmezkölcsönző. A növekvő igényeknek megfelelően korszerűsítik a boltot. Modern bútor kerül majd a sötét, kopott holmik helyére, és korszerű világítóberendezésről is gondoskodnak. U] csinos próbafülkében választhatják ki a kölcsönözni kívánók az estélyi ruhákat, jelmezeket. Az átalakítással egyidejűleg feltöltik a raktárt. új menyasszonyi és egyéb alkalmi ruhákat, új jelmezeket szereznek be, hogy a farsangra már nagyobb legyen a választék a tavalyinál. hallgatói részvétel három esztendő alatt közel hétezerrel emelkedett. A minőségi javulást bizonyít ja, hogy örvendetesen növekedett a természettudományi -s agrártudományi előadások sza ma, és ugyanakkor az előadások színvonala is. Természetesen ehhez elsősorban az járult hozzá, hogy az előadások nagy többségét egybekötöttéK filmvetítéssel. Történtek olyan kezdeményezések is, hogy ' az előadásokat könyvkiállítással vagy művészeti csoport feliépé vei kapcsolták össze, ez azflri-t ban nem vált általánossá. öi ( A művészeti munka fejlődött viszonylag a légegyen letesebben. A múlt évben a járás területén három irodaimi színpad és huszonnyolc színjátszó csoport működött. Ez ugyan számottevő számszerű fejlődést nem jelent, iie nagymértékben fejlődött a munka tartalma. A szigetvári és a dencsházi irodalmi színpad munkájának eredménye a járási kulturális seregszemlén is realizálódott. A tánccsoportok közül hat együttes működik rendszeresen, bár ezeknél a csoportoknál elsősorban az jelenti a nagy hátrányt, hogy az együttesek vezetőd nem szakképzettek. A nyáron ezen valamelyest segített az a körülmény, hogy három népi tánccsoport-vezetőt tan£oi> am- ra küldtek. A klubfoglalkozás terén egyelőre inkább csak kezdeti lépésekről lehet beszélni. A járásban nyolc klubhelyiség van, rendszeres munkát azonban csak a fele végez. A rendszertelen klubman- ka egyik oka kétségtelenül a tárgyi feltételek hiánya, le nem utolsó sorban az is, hogy a járás művelődésügyi szervei és a helyi népművelés veztioi nem alakították ki a községben az egységes népmű\ e. -si szellemet, nem kutatták fel a ! kétségtelenül meglévő leiie.o- ségeket — egyáltalában néni biztosították a klubok réna- szeres működéséhez szükséges társadalmi segítséget. A művelődési otthonok, mun | káját általában megkönnyi- j tette a szigetvári művelődési ház területi tevékenysége. i Nemcsak adminisztrációs, segítséget adott és ad a községi művelődési otthonoknak, de ai tálában módszertani segítséget is — és ez a lényegesebb. Nyu ván ennek tudható be az is, hogy a járás művelődési otthonai általában rendszeres program szerint iAűködnek, főképpen azon a téren lehet még okvetlenül javítani, hogy ezek a programok ötletesebbek, gaz dagabbak és mindenekelőtt szóxakoztatóbbak legyenek. 1 I \ «
