Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

IMS. OKTOBER 11. NAPLÓ LEVELEZŐINK Mi a fontosabb? Lehetséges, hogy amire e so- rok megjelennek, a problé­mánk is megoldódik, mégis ágy hiszem, hogy nem lesz hiábavaló a felvetése. Egy olyan vitát szeretnék a nyil­vánosság elé bocsátani, mely közfelháborodást keltett a gyá­runkban. A vita tulajdonképpen azon alapult, hogy mi a fontosabb: a dolgozók egészsége, illetve higiéniai igényeinek elsődleges kielégítése, vagy a vállalt terv megvalósítása. Módfelett furcsa a kérdés ilyen formában való előrebo­csátása, mert erre csak egyet­len helyes válasz lenne: a terv­teljesítés elképzelhetetlen, ha nincsenek meg hozzá a fentebb említett előfeltételek. Sajnos, ezt az előfeltételt nálunk mel­lékes dolognak tartják a gyár karbantartó részlegének veze­tői. Nem tudják, vagy nem akarjak tudni, illetve megérte­ni, hogy a mi szocialista tár­sadalmunkban legfőbb érték az ember. Szóval ekörül folyt a vita. Harvan elvtárs szorgalmazta, hogy a cseres műhely dolgo­zói részére mielőbb adják át a fürdőt. Ehhez a problémá­hoz csak annyit, hogy a bőr­gyárban éppen a cseresmű• hely az, ahol rendkívül nagy szükség volna a fürdőre. Nos, amikor Harvan élvtárs szóvá- tette ezt, a következő választ kapta rá: ttA Pécsi Bőrgyár termelő üzem és nem szociális intézmény Az illető vezető ember nevét csak azért nem említem, mert a karbantartó műhely vezetői­nek általános véleményét fe­jezte ki, s így a többiek sem mentesülhetnek a kijelentés felelőssége alól. Ezek után csak egy kívánsá­gunk van. Mégpedig az. hogy a Dunántúli Napló ..Illetékesek válaszolnakcímű rovatában mielőbb jelenjék meg „az Ille­tékesek” válasza. VARGA JÓZSEF Szakszervezeti bizalmi Elnyerjük az élüzem címet Pécs állomás dolgozói a kongresszusi versenyben kivá­lóan megállják helyüket, s az első féléves időszakban telje­sítették az élüzem szint fel­adatait. Most azon vagyunk, hogy az év hátra lévő részében is hasonló munkát végezzünk és újból teljesítsük az élüzem cím feltételeit. Különösen ki­váló munkát végeztek Kincses Sándor kocsimester brigádjá­nak tagjai és Nagyvári Gyula brigádja. Az őszi forgalom megindu­lásával a szocialista verseny­ben résztvevő brigádok kibő­vítették vállalásaikat és elha­tározták, hogy az iparvágány menetek menetrendszerű köz­lekedésével elérik a minimá­lis állásidőt, s ha kell, rendkí­vüli meiietek beiktatásával is elősegítik a kocsik gyors ki- és berakodását, illetve ki- és be­állítását. LEIT1 FERENC Pécs állomás lak. Kértük, vágjanak ablakot az északi falra, de ehhez ki kellett kérni a szomszéd házi­gazda engedélyét, ö nem egye­zett bele, mert értékét veszte­né a háza, ha az udvarára ab­lak néz. Nem tudom, milyen megoldás lenne jó, a jelenlegi mindenesetre egészségtelen. Izsó Lászlóné Elekes Sándorné' Richter Jenőné Két évig gyűjtögettünk Kulturális tájékoztatót kérünk Pécs állandóan növekvő Ide­genforgalma és a városi lakos­ság kellő tájékoztatása érdeké­ben célszerű lenne, ha havonta egy kulturális tájékoztató füze- tecskét jelentetne meg a Városi Idegenforgalmi Hivatal. A kiad­vány tartalmazná a színház, moziműsorokat, hangversenye­ket, kultúr előadások program­ját, a kiállítások és múzeumok nyitvatartási ideje mellett a sporteseményeket is. stb. Az elő­állítási költség egy részét hirde­tésekből lehetne biztosítani. Úgy érzem, hézagpótló lenne a fen­tiek megvalósítása, mert a ha­sonló tartalmú, havonta megje­lenő falragasz nem felel meg a célnak. DR. SZATHMÁRY LAJOS Pécs. Jókai u. 35. Jubileumi ünnepségek Bolyban Jövőre lesz 870 éves a fala — Négyszázan vesznek részi Boly történetének feltárásában Csebény lakói két éve gyűj­tögettek egy televízióra. Az ál­taluk adott összeget a földmű- vesszövetkezet egészítette ki. Ez év augusztusában végre megvásárolhattuk a televíziót és azt gondoltuk, bogy ezzel meg is oldódott a lakosság szórakozása. Ebben a kis köz­ségben a tévén kívül nincs is más szórakozási lehetőség. Az fmsz mégsem gondoskodik ró­la, hogy a készüléket — amely hez ők is jelentős összeggel já­rultak hozzá — üzembehelyez­zék. Úgy gondoljuk, hogy ha a szövetkezet vállalta a televízió üzembehelyezését, az antenna felszerelését, most már meg is tehetné. Ezt várják mindazok, akik saját pénzükkel is hozzá­járultak a készülék megvásár­lásához. K. J.—T. I. Későn kapjuk a tejet Néhány hét óta a vasasnapi te­jet is szombaton szállítják ki az üzletekbe. Ez azt eredményezi, hogy szombaton soha nem kap­hatunk reggel hét óra tájban tejet. Október hatodikán a Tej­ipari Vállalat 1 óra után küldött ki 20 üveg fél literes babatejet és 16 üveg palackozott tejet a szokásos hétköznapi 80 liter pa­lackozott és hét kanna baba-, va­lamint szabad tej helyett azzal, hogy a többit majd 10 óira felé megkapja a bolt. Minthogy ez már többször előfordult, levelet irtixik a Tejipari Vállalatnak, de ezúton is kérjük az ott dolgozó­kat: szombaton is időben szállít­sák ki a tejet a kertvárosi boltba. HANTI JÄNOS, Pécs. Táncsics M. u. 74. Nem tudni, hogy tulajdon­képpen értékes dolgokat egy bizonyosfajta előítélet általá­ban miért szürkíti el. Például miért eleve érdektelen a kívül­álló számára egy honismereti szakkör munkája. Mert az ilyen szakkörben látszólag szá­raz és kevés szenzációval járó j munkáról van szó? Vagy mert a honismeret is, a szakkor is — mint fogalom — tanulóifjú­sághoz kapcsolódik általában, és mint ilyen, „gyerekes” do­log? Bóly története tógától A szakkör tagjai jórészt fel­nőttek — mondja szerényen, de némi iróniával Malik Lász­ló, a bólyi művelődési ház hon­ismereti szakkörének vezetője. — Bár a fiatalok is sokat segí­tenek a munkában.j. Munka. A múlt héten jelent meg az újságban a szerény hír, hogy a bólyi honismereti szakkör feldolgozta a község történetét és 1093-tól összegyűjtötte a földrajzi és néprajzi adatokat. Eóly jövőre lesz 870 éves, ad­dig a jubileum alkalmából ősz szegyűjtött anyagot szeretnék könyvalakban is megjelentetni. Persze, a bólyi jubileum ne tévesszen meg senkit, hiszen a jövő évi jubileumi ünnepsé­gek, a könyvalakban megjele­nő gyűjtemény tulajdonképpen csak koronája a sok évi lelki- ismeretes és szenvedélyes gyűj tőmunkának. A bólyi honisme­reti kutatáshoz nem a jubi­leum adta a hejtóerőt elsősor­ban, hanem Málik László ta­nár történelem-rajongása és a bólyiak érdeklődése. Málik László több mint ti< éve pedagógus Bolyban, és csaknem ezzel egyidóben kezd te gyűjtögetni a község emlé­keit. 1953-ban utat építettek Bolyban, a gépek és az ásók szinte óráról-órára újabb és újabb leleteket fordítottak a Javaslat a 10-es autóbusz útvonalára Szeretne»" az illetékesed fi­gyelmét felhívni a kővetkező ja­vaslatra: A 10-es számú autóbuszokat a következő útvonalon közleked­tethetnék: Végállomás, 39-es dan­dár út. Mártírok útja és Megyei^ út sarok. Megyeri ut, * tovább az eredeti útvonal. Ennek több elő­nye fcs van. Akik az állomásra akarnak menni, azoknak csak a Márt Érok útján kellene végig­menni, s nem keUene váratok az t-«s jelzésű autóbuszra. A 20-as busz úgyis a Tüzér utcán át köz­lekedik, tehát aki arra akar menni, talál magának közleke­dési eszközt. Ezáltal az am úgyis keskeny Tüzér utca erős forgal­ma csökkenne. A szociális ott­honnál mindig kevés a le- és fel­szálló, tehát nem ütközne nehéz­ségekbe * megálló áthelyezése. CSONGOR GYÖRGY. Uj-Mecsekalja. a Szabadság út és a József A. út sarkáig, a 10-es megállóig. Vagy 20 ember várakozott. Azt mondották, egynegyed 6 óta nem jött egy tizes sem. Kerek 6 óráig álltunk és vártunk, amíg jött a 10-es busz. Egy í órai várakozás után tudtam hazajutni. Érdemes lenne fel­mérni ismét a 20-as autóbusz- vonal telítettségét, különösen ; a csúcsíorgalmi időkben, öt­től hétig. A , 27-es buszjárat szint«' ötpercenként jár ebben az időben is — hétfőn is ta- J pasztaltuk — egyik-másik 27- esen alig 10—15 utas van. Ezt j a járatot talán lehetne ritkí­tani és kisegítőként a 20-as vo- I nalán járatni. Esetleg a 30-as | járatnak az állomástól Uj-Me- j I csekalja végállomásig való i meghosszabbítása is segítene a ■ probléma megoldásában. G. F. I Ne záriák be télre * birdi zöldségboltot! Annakidején örömmel vet­tük tudomásul, hogy a MEK elárusító helyet létesített Hír­eién. Ez év augusztus 17-én <t hlrdi községi tanács helyisé­get biztosított a MÉK részére, amelyben — természetesen fel­újítás után — állandósíthatnák az árusítást. A MBK nem tett azóta intézkedést, s most az á veszély fenyeget bennünket, hogy a hideg Idő beálltával megszűnik a. zöldségárusitás. Kérésünk, hogy ne zárják be a hlrdi zöldségé rizsi tó pavilont, illetőleg sürgősen hozzák rend­be az állandó zöldségboltnak szánt helyiséget. PETER JANOS és még IZZ aláírás. Kinek kell meg’avfiaoi a házat ? Huszonhárom éve lakorp, az Al­sóhavi utca 2. szám alatt. Amt- j kor az új házigazda megvette \ a házat, megmondtam neki, hogy j szívesen elköltözöm innen, ha j megfelelő lakást biztosit szá­momra. Huszonhárom év óta senki nem csinált itt semmit. Kértem a II. kerületi tanács épí­tési osztályát, nézzék meg. mi­lyen hibák vannak. a lakáson. A tető beázik. a kémény ledőlt, a padlásfeljárót és a pincét is javítani kellene. Szükség volna két tűzhelyre is. A házigazda azt mondja, 30 forintból nem le­het elvégezni a javításokat. KOVÁCS JÁNOS Pécs, Alsóhavi u. 3, Panaszkönyv helyett A Mecsekvidéki Vendéglátó üzem kóvágoszöJősi kony­háján lehetetlen ál­lapotok uralkodnak. A konyhán mind­össze három sze­mélyt foglalkoztat­nak, s így a dolgo­zók sokszor 20—30 percig várakoznak az ebéd felszolgálá­sára. Az is előfor­dul. ha egy-egy érte! munkaidőből érté­kes perceket veszít­sen a vállalat. A panaszkönyvbe már többször írtunk be megjegyzéseket, de intézkedés mind eddig nem történt Most már csak ab­ban bízunk, hogy a nyilvánosság erejé­vel segítünk a régóta vajúdó problémá­kon. Kövégószőlősi dolgozók. féleség elfogy, késle kedéssel jár, amig az „utánpótlás” az asztalra kerül. Az ebédidő 12 órától negyed háromig tart, s ezalatt az idő alatt 800 dolgozót kell kiszolgálniok. Egy-egy ebédtumus fél óra, és a legtöbb dolgozó tíz percnyi távolságra van az ebédlőtől. Tellát még ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy a A tárgyalóteremből Tanúként jöttek. Mikor lesz isméi tévénk? e*T fvvrl ezelőtt Tavasz tjp.- síj tel rvízio.s készüléket vet­tünk. Televíziónk április eleje óta rossz. Pécsett van a szer­viznél. Állítólag képcsövet kel­lene benne cserélni, de ez „hiánycikk", s így tévénk még mindig javítóra vár. A posta természetesen „behajtja” raj­tunk minden hónapban az elő­fizetési díjat. Most már elfo­gyott türelmünk, szeretnénk a drágán vásárolt készülék segít­ségével a televízió műsorát él­vezni. LŐRINC ISTVÁN. Kistótfalu, Kossuth L. B. 31. nak. Két férfi ül le a mellet­tük lévő asztalhoz. Az idősebb nek megakad a szeme a szőke, fiatal lányon, s máris kész a terve. Nincs otthon a felesége, üres a lakás ... Egy fél óra és máris négyesben mennek haza, italt is visznek.., Reggel, amikor a férfi a lá­nyok távozása után körülnéz a lakásban, megdöbbentőn látja, egy egész sor holmi hiányzik, törülközőik, fehérneműk, fürdő köpenyek... Mit szól az asz- szony, ha hazajön, s észreve­szi? Rohan a városba megke­resni éjszakai vendégeit Sze­rencséje van, a Mecsek cuk­rászdában találja őket Rendőr seggel fenyeget, mire a lányok a lopott holmi nagy részét ki­veszik a náluk lévő sportsza- ty őrből és visszaadjak. — Pénzt is kaptatok és még loptok isT —■ mondja felhábo­rodottan és siet haza a meg­talált ruhafélékkel. Most tanúként áll a bíróság előtt — Az öt nő közül mutasson arra a kettőre, akik magánál jártak — mondja a bíró. A fér­fi a vádlottak felé fordul ás rájuk mutat — Tehát M. Irma és T. Ma­riann — allapftja meg a bíró. A tend pedig elmegy, vele kerem semmi hiba. Igaz, hogy ezt a fiatal lányt ő csábította a lakására, de ezt a törvény nem bünteti. Ez csak egy kis epizód a tár gyalásból, „vékony” kis szál a „vastag” ügyből. Mert a java csak ezután következik. T. Mariann belekeveredik a lottos ügybe is, ennek kapcsán hallgat ki tanúkat előéletére vonatkozóan a bíróság. S a tanúk jönnek egymás­után. Idősebb, pénzes emberek, köztük számos kisiparos, akik jól ismerik T. Mariannt. — Régebbről ismerem — mondja az egyik tanú — 50 év körüli férfi — sokszor volt pénzzavarban, kisegítettem... — Én X. Y. révén ismertem meg a lányt, volt amikor 100, máskor 200 forintot is adtam neki ... — vall a másik tanú, szintén éltesebb korú férfi. Mondják, bizonyítják, hogy ré*mt adtak neki. Tanúsítják Mariann erkölcstelen életét. így 1 is van, tények ezek s a lány nem is tagat! De van ennek a tanúskodás­nak mellékize is. Igaz, Jcöny- nyű Katát táncba vinni, ha ma ga is akar”, s ezek a tanúsko- dók szinte kézről kézre adták egymásnak ezt a fiatal lányt. De «gy sem akadt a tanúk kö­zött, aki elmondhatta volna magára! hogy csak egyetlen szóval is figyelmeztette volna : Marsaimt, mi lehet életmódja- nak a véjge. Ellenkezőleg, a 100_ 200 forintjaikkal még jobban elősegítették el züllését. S a szülők? Középkorú asszony, Mariann anyja lép a bírói emelvény elé. Karján egy hároméves kis­gyerek nagyobbacska lánya pedig a szoknyájába kapaszko­dik. — A törvény biztosítja azt a jogot, hogy a szülőinek, ha nem akar, nem kell vallomást ten­nie lányára — mondja a bíró. — Megkérdem, akar-e vallani? Az asszony a mögötte álló lányára néz, pillantásuk talál­kozik és szinte egyszerre tör tel belőlük a zokogás, — Nem, nem akarok... Na­gyon szeretem a lányomat — mondja sírva, aztán szinte fut­va hagyja el a tárgyadótermet. „Nagyon szeretem a lányo­mat” — visszhangzik még tá­vozása után is a teremben. De milyen szeretet az, amelyik napokig nem érdeklődik leány, felől? A fiatalok nevelése elsősor­ban a szülők kötelessége, de a társadalomé is, T. Mariann esetében a szülők nem teljesí­tettek kötelességüket. A társa­dalomiból pedig azok, akik a lány közvetlen ismerősei vol­tak, nem segítettek rajta. „Kedves” tanúk, — akiket illet — tudnának-e T. Mariann szemebe nézni — lelkiismeret- furdai» »c*ipii7 .. (Gmk*) Szakmai gyakorlattal ren­delkező bo! -itslboltkezelöt valamint élelmiszer boitkezelőt felveszünk. — Jelentkezés írásban önéletrajzzal együtt Központi Irodánkban Kör­zeti FMSZ- Siklós. .. pedig vádlottak is lehet­nének. Arról a bírósági tárgya­lásról van szó, ahol öt nő ült p. vádlottak padján. A pécsi éjszaka repkedő pillangói, akiK közel 40 ezer forintot ..gombol­tak le” alig másfél hót alatt egy lottónyertes férfitől. Pénze elköltéséért nem túlságosan sajnálható az illető, de ez mit sem változtat azon, hogy a v ádlottak megérdemelten ke­rülnek lakat alá. Közülük há­rom már nem is először. Sok szót nem is érdemes róluk ej­teni, de ott ült közöttük egy alig 18 éves lány is. T. Ma­riann. Hidrogénnel szőkített haját lehelletvékony, rózsaszín nylonkendó takarta. Háromne­gyedes, fehér rnűbörkabátját az éjszakai útjain kapott pénz­ből vásárolta. Miből másból, hiszen munkahelyét hónapok­kal ezelőtt önkényesen otthagy ta, szüleihez haza legfeljebb csak hetenként járt. Egy lány, aki napokig csatangol a város­ban, a szülők nem keresik, egyszer majd csak hazajön — gondolják, — hiszen sem az el­ső, sem a második eset ez. Mariann barátnőjével — az elsőrendű vádlottal — únottan j üldögél egy fekete mellett a | Kedves cukrászdában. Egyik i cigaretta a másik után — vár­föld felszínére. Óránként sza­ladtak. Málik történelemtanár hoz — nézze csak meg, mi ez* amit találtak? A kezdet ez volt. Következett a kapcsolat a pécsi Janus Pannonius Mú­zeummal, és a szorgos tanulás. Meg kellett ismerkedni a ré- gészti alapfogalmakkal. S ez­zel együtt megmozdult a falu is. Kéthetenként előadásokat rendeztek — otthon, a kultúr- házban vagy valamelyik pincé ben — a régészetről, a történe­lemről, a községről. Nem tudni már, hogy ki hozta az első régi edényt, vagy ki mondta az el­ső századfordulós történetet, — de három év múlva a bólyi honismereti szakkörnek kiállí­tási terme volt a községben. Jubileumi könyv Málik I-ászló egy kicsit szo­morúan lapozgatja a készülő könyv kéziratait. — Hiába, kellett a tanterem — mondja — és csak két szek­rényre való anyagot tudtunk megtartani. Csaknem száz tár­gyat adtunk a mohácsi mú­zeumnak, de Pécsre is, a Janus Pannonius Múzeumnak. Az a továbbképzés, amelyen Málik László két éve rész - vett Egerben — márcsak újabb bizonyítékokat jelentett ^ a honismereti munka jelentősé­géhez. Utána határozták el a könyv megírását is. Milyen lesz a jubileumi könyv? — Körülbelül kétszáz oldal­ra tervezzük, — tárja szét Má­lik László a kéziratokat, — az anyag nagy része már készen is van. A könyv három részből áll, a szakkör három csoportja írja. A munka célja, hogy meg írjuk, rögzítsük a község tör­ténelmi emlékeit, keresztmet­szetet adjunk a terület földraj­záról és néprajzi gyűjtéseinket is nyilvánosságra hozzuk. Igaz, hogy a szakkörnek mintegy ötven-hatvan tagja van, . de nyugodtan állíthatom, hogy a hosszú munkában legalább négyszázan vettek reszt... Ne­veket alig tudnék úgy felso­rolni, hogy igazságos legyek, hiszen mindenki egyformán lelkes és szorgalmas volt eb­ben a munkában. Talán Aboi Gyuri bácsi, dr. Dlusztus Jó­zsef, Guth Erzsébet, Fűrész József, Dallos Antal;.. Sok évi munka Néhány sorban aligha lehet ősz szefoglalni mindazt, ami eb­ben a nemes munkával készült könyvben benne lesz, kezdve a késői kökorszak leleteiből Boly első, írásos dokumentjáig, ami kőris I. László 1093-ban a bé­tái benedekrendi apátságnak ajándékozta Nyárádot és vele együtt Bólék települést is. Benne lesznek a török adó- lajstromok adatai, és a régi magyar családok nevei — Boli, Kutas, Hegedűs, Jankó, Fákó, Kulacs, stb. és benen lesz — különös gonddal és terjedelem ben a község utolsó ötven esz­tendejének története. Hogy milyen nagy munka volt ez — tulajdonképpen csak ők tudják, — Málik László, Blum Lőrinc, Magyarlaki Jó­zsef és felesége, a fentebb már említett és a nem említett lel­kes gyűjtők *— és tudják, elis­merik a község vezetői is. Kí­vülről nézve talán kevésbé je­lentős dolgok ezek, s a kívül­állónak a könyv is csak egy könyv lesz — 8 kevesen értik majd meg, hogy néhány em­bernek tulajdonképpen hosszú évekig tartó, céltudatos és okos munkáját jelenti. C—y) segédmunkásokat keres azonnali belépésre a Dél-dunántúli Papírértóke- sító Vállalat terakata. — Pécs Perezel Utca 2 sz. — kereseti lehetőség: I2Q0— 1300 forint között. VIZSGÁZOTT FŰTŐT, karbantartó lakatost és egy gépésztechnikust felvesz az Altetifetsérje Vállalat Pécs. Basaawlmti át r I A Vas Gereben utca 9. sz. ház kapuja májusban kidőlt. Azóta már számtalanszor jár­tunk a PXK Uzsok utcai irodá­jában, de Ígéretük, hogy a ka­put megcsináltatják, csak ígé­ret maradt. Négy kicsi gyer­mek van az udvarban és állan­dó rettegésben élünk, mert a gyerekek gyakran kiszöknek az utcára. Egyébként szuterénlakásban lakunk, konyhánkon nincs ab­Kapu és ablak nélkül vagyunk... Hétfőn, október 15-én du. 5-kor érkeztem a Kórház téri 20-as autóbuszmegállóhoz. Vol tunk már sokan, vártuk a buszt. De hiába, öt órától fél 6 óráig egyetlen 20-as járat sem jött. Végre fél 6-kor befutott a csuklós, dugig tömve uta­sokkal, hogy csak 1—2 utast vett fe! Mit tegyünk? Talán majd a tízessel hazajutunk Uj-Mecsekaljára. Elmentünk Csúcsforgalom idején

Next

/
Thumbnails
Contents