Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

IMS. OKTOBER 17. NAPIÓ A pécsi járás tsz-ei túlteljesítik az 1962. évi tervet Először emelkedett a búza-termésátlag 11 mázsa fölé Háromezerrel több hízott sertés a tervezettnél Ax 1962-es termelési év a pécsi járás termelőszövetkeze­teiben is sikeresnek ígérkezik. A második ötéves terv ez év­re eső célkitűzéseit a három­negyed évi értékelés alapján teljesítették, sőt sok tekintet­ben túl is teljesítették a szö­vetkezetek, s az év végéig még további túlteljesítés várható. 5130 tonnával több búza, mint tavaly Az ötéves terv legfőbb cél­kitűzése a pécsi járásban is a gabona termésátlagok növe­lése, a búza-önellátás megte­remtése. Járási átlagban erre az évre kereken 11 mázsás bú­zatermést szabott meg az öt­éves terv, aminek elérése — tekintve az 1961-es 9,3 mázsás átlagot — nem látszott köny- nyűnek. A jó talajmunka, a nagyhozamú búzafajták szé­lesebb körű alkalmazása azon­ban megtette hatását. A pécsi járás búza átlagtermése 11,3 mázsa lett holdanként. Egy év leforgása alatt kereken 2 má­zsával tudták növelni a bura- termést holdanként a közös gazdaságok 15 000 hold átlagá­ban. A pécsi járásban első ízben emelkedett 11 mázsa fölé a búza átlagtermés, s minden biztosíték megvan rá, hogy az ötéves terv végére a járás elérje a kitűzött 14 mázsás bó­ra termésátlagot. Az 1963. évre tervezett 11.5 mázsás termést most alapoz­zák meg a tsz-ek. A búza alá történő talajelőkészítés első évben történik állami gazda­sági szinten a tsz-ekben. A na­gyobb búzatermelő közös gaz­daságok már 3 mázsa műtrá­gyát szórnak ki holdanként a búzákra, s ezekben a tsz-ek­ben 1963-ban már 60 száza- lékbap intenzív búzát termel­nek. A gyengébb tsz-ek, mint Bogácj, ftopionya stb. amelyek az idén csak rontották a búza termésátlagot, az idén először kaptak gépet, s minden segít­séget megkapnak ahhoz, hogy jövőre legalább megközelítsék a járási átlag szintjét. Az idén 5130 tonnával termeltek több búzát az előző évinél a pécsi járás tsz-ei. Hízott sertésből megköze­lítik az 1965-ös szintet Az ötéves terv ezévi célki­tűzéseit nemcsak búzából, ha­nem kivétel nélkül minden növényből teljesítették, illetve teljesítik a járás szövetkezetei, őszi árpából 3240 tonnával termeltek többet az előző évi­nél, sörárpából holdanként 3.1 mázsával nőtt a termésátlag. Az ősziek hozamainál még csak becslésekre szorítkozha­tunk, de az eredmények ígé­retesek. Kukoricából az ötéves terv által megszabott 13,8 má­zsás szintet előreláthatólag ma gasan túlteljesítik a tsz-ek. Ezt alátámasztják az első rész- eredmények is, melyek átlag 25—28 mázsás termésekről ad­nak számot. Á pécsi járás sertéstenyésztő és hizlaló járás, ezért olyan lényegesek az ötéves terv ez- irányú célkitűzései. A járás hízoltsertés-terve ebben az év­ben 13 900 darab. A három­negyed évi értékelés szerint a szövetkezeti és háztáji gazda­ságok az év végéig 16 000— 17 000 hízottsertést értékesíte­nek. ami csak 500-zal keve­sebb az ötéves terv végére elő­irányzottnál. A háztáji gazda­ságok csak kb. 1000 hízottser­téssel járulnak hozzá a terv­hez, többit a közös gazdasá­A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat felvesz sevédmunkáiokat, ^tőrüket. kubikosokat és gyakorlattal rendelkező üvegtisztitót, továbbá rizsgázott fűtőt. Jelentkezés: Pécs. Rózsa Férenc u. 17. sz. alatt, mun­kaügyi előadónál. gokban állítják elő. A pécsi járás szövetkezeteiben jelen­leg 32 sertés jut 100 hold szán­tóra, s ez jóval meghaladja a megyei átlagot. A pécsi járásban már az idén is eszközöltek bizonyos fokú szakosítást. Nagy sertés- tenyésztő és hizlaló központo­kat jelöltek ki, mint például Belvárdgyula, Szentlőrinc, Uj- petre, Baksa, Gerde és Szabad­szentkirály, s ezek a tsz-ek biztosították a járás hízóter­vének több mint 50 százalé­kát. Belvárdgyula egymaga 2000, Szentlőrinc 1000, Baksa ugyancsak 1000 sertést hizlal egy évben. A kis tsz-ekben ez­zel szemben, ahol a sertéstar­tás feltételei nem voltak meg, csökkentették a sertés-tervet és növelték a kenyérgabona területet. Jövőre a pécsi járásban még tovább lépnek a szakosítással. Az elhullások megszüntetése érdekében 6—7 tsz-ben telje­sen felszámolják a sertéste­nyésztést a süldő korig és csak a már kevésbé kényes hizla­lással foglalkoznak ezek a tsz- ek. Másrészt — s ez a dolog gazdaságossági oldala — 100- as hízóterv teljesítéséért nem érdemes kocát tartani. A koca- tartást. malac- és süldőneve­lést a nagy sertéstenyésztő tsz-ek végzik s ők látják el hízó alapanyaggal a kisebb, csak hizlalással foglalkozó szö­vetkezeteket. Kialakul a zöldövezet Az ötéves terv harmadik nagyon fontos célkitűzése a pécsi járásban a városellátás megoldása, a zöldövezet kiala­kítása. A város körüli kerté­szetek kialakulása már ebben az évben megkezdődött. Jö­vőre már 100 holdon felüli nagyüzemi kertészete lesz a pellérdi, belvárdgyulai, sza­badszentkirályi és szalántai tsz-nek. Mind a négy helyen öntözéses gazdálkodásra ren­dezkednek be, amihez az ál­lam jelentős segítséget ad. A most épülő 100 holdas bel­várdgyulai víztároló 600 000 forintos állami kedvezmény­nyel készül. A tározó több mint félmillió köbméter vizé­ből 1500 hold földet öntöz majd a tsz, elsősorban a ker­tészetet. A szalántai és pellér­di kertészetek öntözőtelepei­nek kialakításánál holdanként 2000 forint kedvezményt biz­tosít az állam. A város ellátá­sát szolgálja majd a belvárd­gyulai tsz 20 holdas csemege- szőlő ültetvénye és új gyümöl­csöse, melynek telepítéséhez az állam holdanként 30 000 fo­rint kedvezménnyel járul hoz­zá. Megkétszereződött az egy tagra jutó jövedelem Az ötéves terv célkitűzései­nek következetes végrehajtása meghozta az életszínvonal ja­vulását is a pécsi járás közös gazdaságaiban. Míg tavaly a leggyengébb járások között emlegették a pécsi járást és joggal, hiszen 30 gyenge ter­melőszövetkezete volt, s ebből 25 mérleghiányos, addig az idén a háromnegyed évi érté­kelés alapján csak egy tsz lát­szik mérleghiányosnak. A har­minc gyenge tsz közül et*- év leforgása alatt tíz a jók közé került, 15 közepes és csak öt maradt gyenge. Ugrásszerűen. duplájára nőtt az egy tagra eső jövede­lem is. Tavaly az egy dolgozó tagra eső évi jövedelem járási átlagban 4 096 forint volt, most a háromnegyed évi álla­pot szerint 9400 forint lesz. A szentlőrinci tsz-ben például 16 000 forint. Rónaszéki Ferencné Bolgár tanácsi küldöttség érkezik Pécsre Magyarországi tartózkodá­sa során városunkba is ellá­togat a bolgár tanácsi kül­döttség. A vendégek ma este érkeznek Pécsre Dunaújvá­rosból és városnéző sétát tesznek. Csütörtökön délelőtt a megyei tanácson találkoz­nak és beszélgetnek Pécs vá­ros és a megye vezetőivel, délután pedig a bólyi terme­lőszövetkezetbe látogatnak. Pénteken délelőtt a ven­dégek megkoszorúzzák a har kányi bolgár hősi emlék­művet, délután pedig a Vil­lány—Siklósi Állami Gazda­ság szőlészetét tekintik meg­Mivel foglalkozik a Kerületi Bányamfíszaki Felügyelőség? A bányakor mányxó és a botbüntetés — Hol szabad bányászni? 138 kilométer vízvezeték a mecseki bányaüzemekben Közhasználatú szóval, még [ ma is csak bányakapitányság­nak nevezik a József Attila ut­ca 9. szám alatti patinás kis épületben székelő Kerületi Bá­nyaműszaki Felügyelőséget. Ér­dekes, szép épület. 1924-ben építették az akkori bányakapi­tányságnak, színes üvegein a bányászok kalapácsos jelvénye látható, sőt még a falfestés felső csókjaiban is oda vannak mintázva. A mai bányaműszaki felügye lőség „elődje*1 1807-ben szerveződött, akkor nevezték ki Berks Pétert bányakormányzó­nak. Berks Péternek a hatás­körébe tartozott az üzemelő bá nyák ellenőrzése, a bányamun­kások feletti felügyelet. E jog­körében a bányakormányzó bot büntetést és fogságbüntetést szabhatott ki. A bányászat elterjedésével ki alakultak a királyi bányakapi­tányságok, amelyekből hét volt az országban. A kapitányságok alárendeltségében dolgoztak a bányabiztosságok. Később so­kat változott a megnevezés, míg végül is 1954-ben országos hatáskörű szervként létrehoz­ták a Bányaműszaki Felügye­lőséget és a Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőségeket, össze­sen hetet az országban. A Pé­csett székelő felügyelőség ille­tékessége három megyére ter­jed ki; Baranya, Tolna és So­mogy megyékre. Természetesen a három megyében dolgozó 28—30 ezer bányamunkás több­sége (majd 28 ezer) Baranya megyében található. A felügyelőség szervezetéről csak annyit, hogy 14 műszaki dolgozó látja el a sokrétű mun­kát; négy bányamérnök és 10 technikus. A mérnökök közül hárman a jogi diplomát is meg szerezték. A felügyelőség ve­zetője, dr. Koncsag Károly szí­vesen tájékoztat munkájukról, feladataikról és válaszol a kér­désekre. — Elsőrendű feladataink kö­zé tartozik — mondja — a bányák biztonságának az ellenőrzése, új berendezések, létesítmények és új bányák terveinek meg' Bevált a premizálás A bi'kali Szabadság Terme­lőszövetkezetben is sokat vi­tatkoztak a tavaszon: milyen premizálási módszert vezesse­nek be. A járási pártbizottság éss tanács azt javasolta: adják a kukorica tíz százalékát és 20 munkaegységet, a cukorrépa után járó cukor tíz százalékát és a burgonyának 5 százalékát, természetesen ezen kívül írják jóvá mind a kettőnél a végzett munka után a munkaegységet. A kukoricánál a javaslatot a tagok elfogadták, de a cukor­répa és a burgonya premizálá­sát módosították. Azt mond­ták: szívesen dolgozunk, ha a cukor harminc százalékát kap­juk és több lesz a burgonya is, ha 20 százalékot adnak. A vezetőség hitt a tagoknak és nem csalódtak. Háromszázhuszonöt holdon termesztenek kukoricát a bi- kali termelőszövetkezetben. Tizennyolc mázsás holdarukén- t> termést terveztek be, termé­szetesen májusi morzsoltból. Törik a kukoricát és az ered­mények a vártnál nagyobbak. Huszonkét mázsa májusi mor­zsolt termésre számítanak hol dánként. Ebből a tagok pré­miumként kapnak 2,20 mázsát holdanként. Jól járnak a ta­gok is, a termelőszövetkezet is. A tagok azért, mert igv plusz kukoricához jutnak, a közös meg azért, mert így több ter­ven felüli kukorica kerül a tsz góréba. A prémium ellenére is tizenkilenc mázsa nyolcvan ki­ló szemeskukoricát könyvelhet el a közös magának. Negyvenkét holdon termei­tek burgonyát. Ez* már be is takarították. A tagok megkap­meg, hogy a saját szemével látta: az Ígéret valósággá vált, mindenki már a földön meg­kapja a neki járó burgonyát. Igaz, hogy egy kicsit töb­bet adtak a bikali termelőszö­vetkezetben, mint a többiben, de azt mondják, még így is megérte. Jövőre is premizálni akarnak. Bár bevált ez a pre­mizálási mód is, azért gondol­kodnak rajta: hogyan lehetne még érdekeltebbé tenni a ta­gokat a termelésben. vizsgálása és üzemeltetésének az engedélyezése. A megtörtént balesetek és nagyobb üzemza­varok szakhatósági vizsgálata. Általános feladatunk, hogy őr­ködjünk az ásványi anyagok kitermelésére, hogy azok ész­szerűen történjenek és ne le­gyen sehol rablógazdálkodás. Jogunk van bányákat, egyes munkahelyeket beszüntetni, s ha szükséges, a mulasztókat pénzbírsággal sújtani. Bár első fokú hatóság vagyunk, mégis kettős tagozódású a szervezé­sünk. Minden bányaüzemben körzeti felügyelők működnek, s ott ők látják el a bányaható­sági feladatokat. — Ha komolyabb baleset fo <• dúl elő, — folytatja Koncsag elvtárs — akkor távbeszélőn, vagy távirati úton jelentik a felügyelőségnek, s mi megkezd­jük a helyszíni vizsgálatot. Ugyancsak helyszíni vizsgála­tot folytatunk le, ha nagyobb üzemzavar történik, amely akár az üzemmenetet, akár em berek biztonságát veszélyez­teti. — Hol és kinek van joga bányászkodni? — Bányászkodási joga csalt az államnak van. — Válaszol­ja. — Persze magános is végez hét bányászkodást, de csalt a saját tulajdonában lévő földön és csak a saját szükségletére Kavicsot, homokot vagy követ termelhet ki kézierővel. Rob­bantani és gépet használni nem szabad. Egyébként a magáno­soknál az a feltétel még fenn­áll, hogy az állam ne tartson igényt a kibányászandó anyagra. — Bányászni kizárólag engedélyezett helyen szabad. Amelyik bánya nem üzemel, működését leállították, azt körül kell keríteni és 100 méterenként tiltó táblákat kell elhelyezni. Ezt nem tették meg például a mecsekpölöskei ho­mokbányánál és így történt meg, hogy a bányából homokot akartak kitermelni szabályta­lanul és Ligeti Katalin 21 éves mecsekjánosi lakos életét vesz­tette omlás következtében. — Miért gyakori a baleset a bányaüzemekben? — érdeklő­döm, mivel ebben az esztendő­ben már eddig is több foriult elő, mint a múlt év egészében. A bányákban óriási változá­sok történtek az elmúlt eszten­dőkben. Nagymértékben megja vultak a feltételek, korszerűb­bek lettek a föld alatti mun­kahelyek és így tovább. Véle­ményem szerint a dolgozók nem tartják be a biztonsági előírásokat, elbizákodották ép­pen a megjavult helyzet kap­csán. Például nemrégiben elő­fordult a következő eset. Rob­bantottak a munkahelyen, s egy fúrólyuk nem robbant tel. Egyedül arra kapcsolták rá a vezetéket, akkor se robbant. Ilyenkor azt kell tenni, hogy melléje 30 centiméterrel újabb lyukat kell fúrni és ott rób- I bántani azért, hogy kidobja ! a fel nem robbant lyukból az ! anyagot. Nem ezt tették, ha­nem a robbantómester paran­csára a vájár a réselővel akar­ta kiszabadi tani a robbanó­szert. Rosszul végződött az el­járás, mert a robbanóanyag a réselés közben felrobbant. A vájár mind a két szemét és az egyik karját elvesztette, a robbantómester is súlyosan megsérült. Mind a ketten örök életükre nyomorékok marad­nak. Miért? Mert nem tartot­ták be az előírásokat. — El szeretném még mon­dani, hogy a szilikózis elleni védekezést szolgálja a por el­leni küzdelem. Fúrást csak víz öblítéssel szabad végezni, rob- j bantás előtt a vájvéget le kell locsolni és a. készlet rakodá­sakor permetezni kell a kőze­tet. Ugyancsak pontos e’Crá- i sok vannak a munkahelyek hő mérsékletével kapcsolatban; 28 Ce sius fok felein munkahelyei] nem szabad dolgozni. Mind­ezeket a bányákban elhéiyé- ! zeit vízvezetékek — arne'yek- ! bői a mecseki bányákban' 133 i ezer méter van és a szellőzte­tő berendezések biztosatjá'kl Beszélgettünk még dr. KÓn- csag Károly mérnökkel sok mindenről, amely a felügyelő­ség feladatát képezi, a tűzők­től a gépekig, az üzemék mű­szaki terveitől az egyszerű kavicsbányákig. Egy volt a mondanivaló mindenütt; biz­tonságos, ésszerű, gazdaságos I üzemelést követelnek meg min den bányában, ez a. fő tenni - valójuk. G. I. ták a részüket, a többit pedig I most szállítják. A termelőszö- j vetkezet nyolcvan mázsa bur­gonyát tervezett be holdan- ldnt és a tény kilencven má­zsa lett. Tíz mázsával több, mint amennyit tervezitek. A tagoknak prémiumként ki adtak 801 mázsa burgonyát, de azért a közösnek is ma­radt még harminc vagonnal. A termelőszövetkezet vezetői azt mondják: nem fizettek rá. Sőt’ Tavaly 100 mázsa cukorré­pa termett a termelőszövetke- i zetben holdanként. Idén még nem kezdték el a cukorrépa szedését — a cukorgyár ké­sőbbre ütemezte őket — de a mérések azt mutatják: 145 má­zsa cukorrépát ad egy-egy hold. Negyvenöt mázsával több cukorrépát termeltek az idén a tagak, mint a múlt évben Állták a szavukat. A tavaszon azt mondták: nehéz munka a cukorrépa-termesztés, csúsz­kálni kell benne, kapjunk több cukrot, többet termelünk. Meg kapták a több cukrot, össze­sen 54 mázsát osztanak majd ki a cukorrépatermelők között, a többit pedig elosztják majd munkaegység arányában. Az emberek kezdetben itt sem nagyon hittek a premizá­lásban. Ezt bizonyítja az is, hogy Bikaion volt olyan tag — igaz csak egy — aki nem fo­gadta el a rá kimórt burgonya területet. Géppel kapálták meg a területét Amikor szedésre került a sor, akkor ő is jelent­kezett, hogy kiszedné a bur­gonyát .természetesen, ha meg kapja a 20 százalékot A té­nyek győzték meg. Az győzte 1956-ban 1868 várost, ületv< községet érintettek a ' MÁV- AUT-buszok, 1962-ben pedij már mintegy 2600 település kapcsolódott be az ország au­tóbusz-hálózatába. A MÁV- AUT kocsiparkja 1956-tól 1962' ig mintegy 1500 korszerű autó­busszal gyarapodott.' A továbbiakban elsősorban az a törekvés, hogy rmndazo­Titkárnőképző tantól vamot, irodalmi szakkört szervez a TIT irodalmi osztálya Kedden du. tartotta a TIT 1 irodalmi és nyelvi szakosztá­lya vezetőségi ülését, amely­nek napirendjén a szakosztály 1962—63. évi munka tervének megbeszélése szerepelt. Sely­mes Ferenc, a szakosztályi el­nöktől megtudjuk, hogy a ter­vek szerint irodalmi és nyelvi előadói konferenciák lesznek a Bartók Klubban. November hónapban dr. Kovalovszky Miklós, a Nyelvtudományi In­tézet tanára „Nyelvi és stilisz­tikai elemzések” címmel, már­ciusban pedig dr. Bóka László akadémikus, egy. tanár „Iz­musok a XX. században” cím­mel tart előadást. Nagy vára­kozás előzi meg Selymes Fe­renc tanszékvezető főisk. tanár előadását, melynek címe: „Uj jelenségek a norvjet iroda- lomban,­Közismert, hogy többhelyütt kévéssé felkészült titkárnők működnek adminisztrációs be­osztásban. Ezért a TIT „titkár­nőképző tanfolyamot” indít a már működő és az ilyen irányú pályák után érdeklődők ré­szere. Az Országos Központ már le is küldte a tanfolyam anyagát; ügyviteli ismeretek, magyarnyelvi levelezés, helyes írás, nyelvhelyesség, fogalma­zás, stílusismeret és helyes szocialista magatartás, A tan­folyam iránt máris meglepően sokan érdeklődnek . Tovább folytatódik a fiata­lok irodalmi szakképzése is. Azok az üzemi, vállalati és iro­dai fiatalok, akik meg akarnak ismerkedni a klasszikus iroda­lom nagyjaival, a filmesztéti­ka alapjaival kéthetente egy­szer szakköri megbeszélést tar­tanak a Bartók Klubban. kát a községeket, településeket bekapcsolják az ország vérke­ringésébe, amelyek ma még távolesnek a közlekedési háló­zattól. Ezek száma mintegy7 250. 1965 végére autóbuszok közlekednek mindazokba a községekbe, amelyek közúttal rendelkeznek és ma még nincs autóbusz- vagy vasútállomá­suk. Ezen túlmenően .megold­ja a MÁVAUT az új ipari lé­tesítményekre a munkások* es a körzeti iskolák szervezésevei egyidejűleg a tanulók eddigi­nél nagyobb arányú szállítását, a megnöveKedett idegenforgal­mi igények kielégítését, a he­lyi járatok fejlesztését, Mind­erről már tárgyalnak a közle­kedési szakemberek, s a. meg­oldásra a biztosíték a MÁV­AUT eddigi óriási fejlődése. <% rii iu ss.ünci Áramszünet lesz l«-án 8—16 óráig védelmi berendezés karbantartása miatt a következő területen: Bu- zássy út 1—13. 2—22. Damjanich ü. 13—53. 12—#2. Kisgyüd u. 1—15. 4— 24. Kisszkókó 3—9, 2—24. Makai üt 1—7, 2—4. Szeklű u. 1—7, 2—6. Áramszünet lesz 17-én 8—16 óráig védelmi berendezés karbantartása miatt a Jókai utcai új lakóházak­ban és a Móricz Zs. utcai szövet- kezeti házakban. 17-én 8—16 óráig hálózatépítés miatt a következő területen: Alsómakár, Egres u. 4— 6, Felsőmakár dúló, Mária, Málna u.. Meggyfa u.. Rácváros. Szigeti Hj ..137 147. 136—188. Tiborc u.. y.r°gt ut 1—15, 2-28. Bajmi dűlő. Mecsekalja dűlő, . Cupitelep Ke­reszt u_ Parlag d.. Patacs, Rácvá­ros előtti, Ateőhegy, Horgas dűli* I-----------------«n, ^ ——, ..—n A második átérés terv végéig minden közúttal rendelkező községet bekapcsolnak a MÁV ALT forgalomba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents