Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-16 / 242. szám

2 NAPLÓ Tanácskozott a Komló városi pártértekezlet ' (Folytatás az 1. oldalról.) zok részletes újítási feladat­tervet kapnának. Szép perspektíva előtt áll a mecseki bányászváros, tovább fejlődik a következő években is. Eddig elég tervszerűtle- nül fejlesztették a várost, sőt még ma sincs egy elfogadott és jóváhagyott városfejlesztési programja, ami hátráltatja a város építésének munkáját. Legégetőbb talán a város köz­művesítésének és a kommuná­lis beruházások mielőbbi meg­valósítása. Mi történt eddig? Épültek a lakóházak, de nem épült elegendő kereskedelmi egység, iskola, óvoda és ehhez hasonló közintézmény. A párt és a tömegek közötti kapcsolat soha Bem volt ilyen jó, mir.t jelenleg 1 Schraub Ferenc, a Komlói Építőipari Vállalat párttitkára az építkezések ésszerűségét és j a vállalati összevonások szük- I r.égességét hangsúlyozta. A pártonkívüliek nevében dr. Szakács Dezső rendelőinté­zeti orvos szólt a pártértekez­let küldötteihez, s tolmácsolta reményét, hogy a párt politi­kája továbbra is ilyen köz­vetlen őszinte marad. Czott- ner Sándor elvtárs, nehéz­ipari miniszter az MSZMP I Központi Bizottságának üd- I vözletét adta át a komlói párt- ! értekezletnek és minden kom- j lói dolgozónak. Igen értékes­nek tartotta a pártbizottság I beszámolóját és ígéretet tett, ; hogy az itt elhangzott problé- : mákat, amelyek a Nehézipari | Minisztériumot érintették, | megjavítják és megfelelő in­tézkedéseket tesznek. R apai Gyula elvtárs hozzászólásában arról a nyílt és őszinte légkör- j ről beszélt, amely ma pártunk munkáját jellemzi. Volt már olyan időszak, amikor hiány­zott a bizalom — mondotta — s annak éreztük a hatását is. Mindenkivel szemben biza­lommal kell lennünk, csak at- | tói vonjuk meg bizalmunkat, aki visszaél vele. Rengetegen elmondták véleményüket még, j de természetesen az idő gyor- san elfutott, s mintegy 15—16 hozzászólásra jelentkezett kül­dött már nem kapott szót. Hozzászólásaikat írásban nyújt ják majd be a pártbizottság­ra. A vita után a pártértekezlet megválasztotta a pártbizottság j tagjait, póttagjait és a revíziós I bizottságot, valamint a megyei I pártértekezletre a küldötteket, 1 Pécsi bányaüzem-orvos előadása Párizsban Párizsban a közelmúltban zajlottak le a francia munka- egészségügyi napok. Ennek ke­retében , munkaegészségügy! kongresszust rendeztek, ame­lyen mintegy 350 hazai és kül­földi orvos vett részt. A szo­cialista országokat egy magyar és egy lengyel üzemorvos kép­viselte. A magyar orvos dr. Konkoly Thege Aladár, a pécsi bányaegészségügyi szolgálat üzemorvosa volt, aki a kong­resszuson „A munkaműszakok váltakozásával kapcsolatos gyo morpanaszok” címmel tartott előadást. A pécsi üzemorvos előadásának sikerére jellemző, hogy a kongresszus rendező bizottsága felkérte az elnökség tagjául — a külföldi vendégelőadók képviselője­ként. A kongresszus résztvevői megtekintették a Párizsi Mun- kaegészségügyi Intézetet, Ez tükröződött a pártbizott­ság beszámolójából is. Érvé­nyesül a pártbizottság mun­kájában a kollektív vezetés lenini elve. A pártalapszerve- zeiek önállóan dolgoznak, sza­badon érvényesül a bírálat, mindenki őszintén elmondhat­ja véleményét. Egyetlen példa ékesen igazolja a tömegek bi­zalmát: a pártonkívüliek szám tálán esetben keresik fel a pártbizottságot és kémek ügyes-bajos dolgaikban taná­csot, intézkedést. A pártbizottság beszámoló­ját élénk vita követte. Appel- choffer József elvtárs az ak­namélyítők tervellátásáról szólt és ésszerű összevonást javasolt, mert a jelenlegi vál­lalati szervezés nem kielégítő. Kovács József mániái párttiV kár a falu fejlődéséről beszélt. Érdekes dolgokat pendített meg. Amióta Mánia község Kotnlohoz lett csatolva, a köz­ségfejlesztési hozzájárulásuk egy része nem a saját terüle­tük céljaira kerül, hanem a belváros fejlesztésére. Kérte, hogy nagyobb gondot fordít­sanak a városhoz csatolt köz­ségek problémáira, hiszen az ottani lakók többsége éppen Komlón dolgozik. Pavlicsek János, a III-as bányaüzem párttitkára a nyílt, őszinte han guiatról szólt, amely pártunk politikáját jellemzi. Gungl Fe­renc elvtárs, a Béta-akna üzemvezetője a frontfejtések gazdaságosságáról és a munka versenyről beszélt, elmondta, hogy a Béta-aknai bányászok novemberben . „kongresszusi hetet” szerveznek és a VIII. pártkongresszus tiszteletére újabb felajánlásokat tesznek. Dvorzsák: REQUIEM Évadnyitó hangverseny a Pécsi Nemzeti Színházban Nem mindennapi művészi ( | élményt nyújtó koncerttel kez- : dődött meg az Országos Fil- ! harmónia bérleti hangverseny­sorozata. Az évadnyitó vasár- nap délelőtti előadás a Liszt- j teremben és a Nemzeti Szín- ! házban hétfőin este megtartott | koncert ritka zenei eseményt ! jelentett egyrészt azért, mert I ezúttal csendült fel először vá- ! rosunkban Antonin Dvorzsák | hatalmas ívelésű, kórust, zene- : kart és négy énekszólistát ma- j gábam foglaló apparátust tnoz- ! gató alkotása, a Requiem, | | másrészt pedig, mert ezt a ; művet a hazánkban vendég- 1 szereplő Cseh Filharmónia 120 i tagú Énekkara (karígazgató: j Josef Veselka) szólaltatta meg | Dv-nszt Mária, Barlay Zsuzsa, ; j Réti József és Jámbor László, j ' valamint a Pécsi Filharmoni- i Jcus Zenekar közreműködésé- ; vei. A nagysikerű est dirigen- ' se Erdélyi Miklós volt l Dvorzsák 1891-ben bemuta­tott Rekquiemjet angol meg­bízásból komponálta. Már a korábbi években nagy sikert aratott Händel óta gazdag oratóriumkultusszal rendelke­ző-Angliában Stabat Matere, e siker hatására rendelték meg az új Dvorzsák -művet, a Requiemet. A cseh nép nagy fiának, a népszerű Újvilág szimfónia, a Hegedű- és Gor­donkaverseny komponistájá­nak zeneszerzői portréja ennek a nálunk alig ismert, monu­mentális alkotásnak a meg­hallgatása után jelentős mér­tékben, új színekkel gazdago­dott előttünk és valóságinak kell elfogadnunk azt a megál­lapítást, hogy aki nem hal­lotta a Requiemet, nem ismer­heti igazán Dvorzsák zeneszer­zői nagyságát. Különös örömünkre szolgált, hogy ez az ismerkedés magas művészi színvonalon történt: a közel kétórás kompozíció minden szépsége, melódiagaz­dagsága, zenéjének őszinte és bensőséges tisztasága a mes­terműhöz méltó tolmácsolás­ban jutott el hozzánk. Első helyen — a vendégeknek meg­járó udvariasságon túlmenően — a Cseh Filharmónia Ének­karát kell megemlítenünk. Az oratórium műfajban már na­gyon igényes és elkényeztetett pécsi közönséget alaposan ki­munkált és érett produkció­val lepték meg, mellyel már számos otthoni és külföldi hangversenyen arattak meg­érdemelt sikert. Pedig ez a nem könnyű alkotás alaposan próbára teszi a kórus tudását, ugyanakkor azonban lehetősé­get nyújt arra is, hogy meg­csillogtassa erényeit: kiegyen­lített hangzással, igazán fino­man kidolgozott hangerő-ár­nyalatokkal és fölényes tech­nikai tudással kápráztattak el bcAünket. A négy szólista: Dunszt Mária, Barlay Zsuzsa, Réti József és Jámbor László rendkívül kultúráltan oldotta meg nehéz feladatát. Sikerült megtalálniok azt a bensőséges, stílushű, mélyen átélt előadás­módot és lírai hangvételt, ami az egész Dvorzsák-művön sa­játságos módon végigvonul. A Pécsi Filharmonikus Zenekar méltó kísérőtársa volt az éne­keseknek és kórusnak, különö­sen a fúvósok remekeltek. A múlt évi pécsi koncertjén is már. rokonszenvesnek megis­mert Erdélyi Miklós ezúttal nehéz teljesítményre vállalko­zott. A nagylétszámú és ter­mészetesen ily rövid idő alatt össze nem forrott együttest si­került teljes mértékben össze­tartania. Az ő lelkes, a műben elmélyedő, talpig muzsikus egyéniségének is köszönhető, hogy a pécsi közönség a kon­cert végén gazdagabbnak érez­ve magát, hagyhatta el a'szín­házat. Reméljük, hogy a forró si­kerű évadnyitó hangversenyt hasonlóan színvonalas és mű­vészi koncertek követik majd a továbbiak során is. — nt — ra tínossou kezdődne Pécs város MűveJődésl Házában (Déryné u. IS ez.) ma este 7 érakor. Tanít: Minőmé. Beiratkozás a héiysz±nav IW TÁNCISKOLA kezdődik október 23-án, kedden este 7 órakor a Vasutas Ktdtúr- ofcthomban. fVárady Antal a. 7A Tanít: Balos. HÍREK Magvető — Jelenkor könyvkiadás Pécsett 1963-ban négy pécsi szépirodalmi mű jelenik meg Tegnap este a Jelenkor szer­kesztőségében Kardos György, a Magvető Kiadó igazgatója, Szalai Sándor, a Magvető Ki­adó irodalmi vezetője és Tóth Gyula, a Kiadói Főigazgatóság képviselője a pécsi könyvkia­dás lehetőségeiről tanácsko­zott a pécsi irodalmi élet veze­tőivel, a pécsi írókkal. A ta­nácskozáson bejelentetté'-:, hogy a jövő esztendőben létre hozzák a Magvető Kiadó kere­tein belül a Magvető—Jelen­kor Pécs részleget, amelynek keretében 1963-ban négy pécsi irodalmi mű láthat napvilágot. A megbeszélés kitért a kiadás­sal kapcsolatos elvi és techni­kai kérdésekre, a pécsi lekto­rátus működésére, és más, a pécsi könyvkiadással kapcso­latos kérdésekre. A kiadó pécsi „fiókvállalatának” létrehozá­sával a pécsi írók régi kíván­sága teljesül. — TANANYAGKORSZE- RÜSITÉSI VITAT rendez­nek csütörtökön a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi karán. — KUBAI tudományos ku­tatók és orvosok érkeztek ha­zánkba az Egészségügyi Mi­nisztérium meghívására, akik tegnap délelőtt pécsi tartóz­kodásuk során látogatást tet­tek az Orvostudományi Egye­tem Gyermekklinikáján. — MEGKEZDI működését ezen a héten Mohácson a KI- SZÖV segítségével létesített kesztyűkészítő ktsz. — NÉGYSZÁZ MAZSA ta­karmányrépa termett a ka- posszekcsői termelőszövetke­zetben egy katasztrális hol­don. Burgonyából a 30 hol­das táblán átlagban 80—100 mázsát takarítottak be. — AZ IFJÜSÄG közötti honvédelmi nevelőmunka feladatait vitatja meg októ­ber 17-én a KISZ kibővített megyei bizottsági ülése. — EGÉSZSEGHAZAT épí­tettek a községfejlesztési alapból Sósvertikén, mely­ben orvosi rendelőt, fürdőt és zuhanyozót is létesítenek, — TEGNAP ESTE tartotta első klubestjét a TIT művé­szeti szakosztálya a Bartók Béla klubban. Makrisz Zizi kiállításának anyagát vitat­ták meg. — A DÉDASZ dolgozói a rövidesen befejezik Mecsek- jánosi villanyhálózatának korszerűsítését. — A PÉCSI KAMARA- KÖRUS október 27-én Zala­egerszegre utazik az ottani Állami Zeneiskola meghívá­sára és hangversenyt ad. — SZALATNAKON az út­építésnél a község lakossága eddig mintegy 380 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. — A KISZ ÁLTAL szerve­zett politikai oktatásba 21 442 fiatal jelentkezett a megye alapszervezeteiben. — MEGYÉNK állami gaz­daságaiban az idén 6100 hold­ról takarították be az értékes silókukoricát és 11 500 vagon­nyit silóztak le. — OKTOBER Í9-EN az egyik páncélszekrénygyár fennállásának huszadik év­fordulója alkalmából „kassza fúró bajnokságot" rendeznek Párizsban, ahol a „jó útra tért” kassza fúrók álarcban versenyeznek majd. t- ÖTVEN-HATVAN tagú énekkart szervez a Baranya megyei KISZÖV. — A KOMLÖ városi Ta­nács mai ülésén az általános iskolai és a felnőttoktatás helyzetét vitatja meg, vala­mint meghallgatja az ipar- műszaki osztály jelentését a kislakásépítészóL Hivatalos totó-nyeremények A sportfogadás ŐSZ. októbea 14-1, 4L heti fordulójára 683 357 db. kéthasábosnak megfeleld tippazelvény érkezett be a Sport- fogadási és Lottó Igazgatósáéhoz. 10-en értek el 12 találatot. A nyereményösszeg egyenként 30 75L2S forint. 355-en értek «4 U találatot. A nyereményösszeg egyenként 866.25 forint. 4868-an értek el 1« találatot. A nyere­ményösszeg egyenként 83.75 fo­rint. A 10 és U találatom nyere­ményösszegek kifizetése október 22-én, a 12 találatosaké pedig ok­tóber 2S-éa kezdődik. 8. Föaknász ár! Négyen vagyunk.., A rendőrségre másnap men­tem el jelentkezni. Nehezen vittek a lábaim, hisz gondol­tam, hogy nem felejtették el a tizennyolcat és a tizenkilencet eseményeket. De jelentkeznem kellett. Bementem szépen a pécsbányatelepi kirendeltségre és mondom, hogy ki vagyok, honnan jöttem. Nézett egy da­rabig a parancsnok, aztán rám kapott. — Maga kommunista, maga hazaáruló, hol volt idáig? — Olyan volt a hangja, mint a sátáné. Elöntött a méreg, de türtőztettem magam, nyugod­tan válaszoltam neki. — Ahol békében lehettem. — Akkor mit keres itt? Mert itt az ilyen embereknek nem lesz békességük! Azt én garan­tálom! Azonnal rendőri felügyelet alá helyeztek. Munkát nem kaptam, két emberrel egyszer­re nem beszélgethettem, mo­ziba, színházba, de sehova: az égvilágon nem mehettem. Estefelé már otthon kellett tartózkodnom. Megjött az ősz, majd a hi­deg idők s azon vettük észre magunkat, hogy a padlásra be- szitál a hó. A két kislányt bugyolálgattuk, ahogy tudtuk. Munkát még mindig nem kap­tam. Egész odáig az volt a keresetem, amit egy Ulmann­telepi ember fizetett, aki há­zat épített és ott segítkeztem neki. A feleségem gyalog járt be a városba az apácákhoz in­gyen ebédért. Inkább adták azt a kegyelem kosztat, de munkát nem. Később nagynehezen felvet­tek a Széchenyi-aknára, de ez csak mézesmadzag volt. Hatna rosan szedhettem a sátorfámat onnan is. Lejárt a hat hónapos rend­őri felügyelet. Gondoltam, hogy valamit változtatok a sorsomon. Átmentem Komlóra és körül néztem. Bekopogtattam az igaz patához. Tisztességesen foga­dott. Sapkámat a kezemben tartottam és a kérdésére mond tam neki, hogy munkát sze­retnék. — Rendben van. Szükségünk van vájárokra, ha értik a mes­terségüket. — Nem ma kezdtem igaz­gató ár a bányát, — mond­tam. — Hova való? •— kérdezte tólem, — Pécsre, *— válaszoltam. — Menjen a főaknászhoz és hivatkozzon rám. Fel van vé­ve, — fejezte be a beszélge­tést. Elmentem a főaknászhoz, mondtam neki, hogy az igaz­gató felvett dolgozni. Meg­nézte a papíromat, megadta a márkámat és azzal küldött el hogy holnap reggel jelentkez­zem munkára. ■— Föaknász ár, — szóltam neki — lehetne-e két nappal később? Én Pécsen vagyok, előbb kellene egy kis lakást keresnem itten. *— Jól van. Jöjjön két nap múlva, reggel hatra. Na, gondoltam magamban minden rendbe jön. A faluban találtam egy kis szobát, azt le­foglaltam. Meghagytam, hogy még ma itt leszünk a család­dal együtt. Siettem haza és újságoltam az asszonynak a jó hírt. örült 6 is. összepakol­tunk a padláson és mondtam a bátyámnak, hogy megyünk Komlóra, van munkám és van lakás is. Este már ott aludtunk a kom lót szobában. Nagyon elhanya­golt lakás volt. Reggel vettünk me szét és kimeszeltük a fala­kat, kiglancoltuk, kipucoltuk a szobát. Amióta eljöttünk Kosztolácról, először hallottam a feleségem dudorászm. A gye rekek. is örültek, jó vacsorát készítettünk, bemelegítettük a szobái. Régen aludtam ilyen mélyen és kényelmesen. Reggel korán keltem, a lá­nyok még aludtak. Két szelet zsíroskenyeret csomagolt a fe­leségem és fél ötkor elindul­tam a bányához. Hadd legyek ott előbb, megismerkedjék a körülményekkel, örült az asz- szorty arca, amikor elbúcsúz­tam. Jó ebédet Ígért, mire ha­zajövök. A felolvasóban egy-két em­ber ődöngött. öt után kezdtek szaporodni. Felhaltra megjött a föaknász is. Elkezdődött * be­osztás. Engen nem otvasott. Odaléptem hozzá. ■— Én vagyok a Cservenka. — jelentettem. — Ma reggel kell kezdenem a munkát. — Maga az? Jöjjön majd utánam az irodába. Megreszketett: a belsőm. Azt hittem összerogyok, még a fe­jem is szédülni kezdett. Sej­tettem már, hogy mi követke­zik. Utána mentem az irodá­ba. — Nem szállhat le — kezd­te a beszélgetést. ■— Miért nem mondta, hogy maga nem meg­bízható. Tessék, itt vannak a papírjai, és menjen a csendőr­ségre, jelentkezzen a százados úrnál. Mit szólhattam volna? Fog­tam a papíromat és indulni készültem. Még átvittarti az agyamon, hogy hátha segítene rajtam ez a föaknász. Nem volt nagyon ellenséges a hang­ja. Visszafordultam és csön­desen megszólaltam. — Főaknász úr, negyed ma­gammal vagyok, két kicsi, meg az asszony. Mi lesz velünk? — Nem tehetek semmit ké- r emszépen, — tárta szét a karját, majd a fiókját húzta, jelezvén, hogy befejezte a be­szélgetést és mehetek. Elmentem a csendőrségre. A százados már várt. Alighogy beléptem és nevemet mondtam hisztérikusan ordítozni kezdett velem. — Mondja maga hazaártdő, ronda kommunista, mit akar itt!? — Munkát akarok. Kenye­ret a családomnak, mert föl­fordulunk, ha nem kapok munkát, <— mondtam neki nyugodtan, majdnem reszket­tem « dühösségtől, meg a fci­izotgáHatóttságtől Rácsapott az öklével az asztalra. — Huszonnégy órán belül hagyja él Komlót! Ha utána is itt találom, a falhoz állítta­tom! Takarodjon! - Muta­tott az ajtóra. Elmentem. Hazafelé minduntalan csak az járt a fejemben, hogy mit is mondjak a féleségemnek. Mi lesz velünk? Pénzünk nem volt egy fillér sem. El­költöttük az idejövetelre. Amikor hazaértem nem szólt az asszony egy szót se, csak összecsapta a kezét és leült. Sápadt volt, mint a viasz. Tudta, hogy baj van, hogy nem dolgozom. — Elküldték? r-e kérdezte később. — El, mondtam neki, de még a falut is el kell hagy­ni. Nem sókat teketóriáztam. Kimentem a templom elé és eladtam egy öltöny ruhámat, hogy kocsit tudjak fogadni. Délután már Pécsbányán vol­tunk. Két napig tartott az öröm. Megtudtam azt is, hogy a pécsbányatelepi csendőrök telefonáltak át Komlóra, azért zavartak el. Munka persze nem volt. A szervezetbe eljárogattam, tár­gyaltuk az eseményeket, a háborút. Bizakodtunk, talán megfordul a helyzet a fronton is. Nem tarthat örökké a né­metek uralkodása, de ezeké a munkásnyúzóké se. Jártam alkalmi murikára ide oda. Két napot dolgoztam, há­rem nap utána jártam. Az asz- szony is eljárt, ha kapott vala­hol muvShát, még a nagylányt is vitte, az is dolgozott, pedig olyan gyenge volt még. Végül hetekig sikerűit keresethez jut nőm, ugyancsak egy Ulmarvn- telepi embernél, aki építkezett Követ fejtettem neki, elég jól meg is fizetett.. Csak nem tar­tott sokáig. így éltünk. Annyit törtem a fejem, hogy mitévő legyek. Menjek el a partizánokhoz? De mi lesz a családdal? Képesek kivégezni őket. Végül megint- csak jóra fordult a helyzetem, mert értesítettek, hogy fel­vesznek a bányába. Fel is vet“ tek. Nagyon rámförmedtek, hogy tartsam a számat meri ha a legkisebbet is észre ve­szik, azonnal kirúgnak. Tartottam a számat, ómig tudtam. Egy-két hónapig óva­tos voltam, de mégis ráfizet­tem. Köztünk is voltak spic­lik. Emlékszem az egyik csa­patnál, ahova beosztottak na­gyon dicsérték Hitlert. Nem birtom magam türtőztetni, nem állt be a szám. “ Ti dicséritek azt az em­bert?! — szóltam rájuk. —1 Munkások vagytok ti? Mit gon doltok mi lesz, ha Hitler győz? Talán jobb lesz? A nyakunkat is kitérik. Mi csak az oroszok­tól várhatunk felszabadítást, ezt én mondom nektek. Gondoltam később, hogy baj lesz ebből, de nem törőd­tem vele. Én nem hunyászko- dom meg ezek előtt. Legyen aminek lennie kell. A feleségemnek nem is mondtam otthon semmit. Reggel két csendőr zörgetett az ajtón. Összekötözték a ke­zeim és vittek. (Folyt, kőv.) GAZDAGH ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents