Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

1988. OKTOBER 12, MA01Ó 3 a jövő héten kezdik az új-mecsekaijai távfűtést A városi tanács v.b. állapítja meg a végleges fűtési díjat A 24 millió forintos tervlemaradás a beruházó szemszögéből Válasz a Dunántúli Naplóban megjelent cikkre Több levélírónk kérésének eleget téve, kerestük fel Sar- kadá Györgyöt, a Pécsi Gáz­mű távfűtési üzemvezetőjét, hogy tájékoztasson a vezeték iizembehelyezésének időpont­járól és az esetleges tudni­valókról. — Sajnos a kivitelező vál­lalatok rendkívül megkéstek a távvezeték építésével és a sze­relési munkákkal — mondta Sarkadi elvtárs. A Vízfűtés Szerelő Vállalat, az erőműn belüli hőközponttal 6em ké­szült el, így a gőzvezeték át­adása késik. Az előre nem látott nehézségek ellenére hamarabb kellett vol­na a részmunkákat elvégeznie a Baranya megyei Építőipa­ri Vállalatnak. A távvezeté­ken még mindig vannak tö­rött tartóoszlopok. A fenti kö­rülmények miatt október 15- én még nem kezdhetjük el a berendezés üzemeltetését. Előreláthatólag, a csőveze­ték lágyított vízzel történő feltől tését a jövő hét elején kezdjük meg. Ezt követően kerül sor a próba, majd a fo­lyamatos fűtésre. Szerencsére az idő enyhe, a lakosságot egyelőre nem érinti komoly mértékben a fűtés kezdetének eltolódása. A hideg beköszön­téséig biztosan hibátlanul mű­ködik majd a berendezés. — Hány lakást érint Uj- Mecsekalján a távfűtés beve­zetése? — figyelőre 366 lakás és több közintézmény kap mele­get az Erőműtől, természete­sen a jövő évben ez a szám Valószínűleg emelkedni fog. — A levélírók panaszolják, hogy míg Pesten és Dunaúj- városzan 10 forint alatt van a légköbméteremkénti fűtési díj, A statisztikusok rendszere­sen tanulmányozzák az asszo­nyok életkörülményeinek ala­kulását, az egy-, két- vagy többgyermekes édesanyák na­pi elfoglaltságát, a munkahe­lyen és otthon végzett munka adatait. Legutóbb érdekes vizs gálati módszerrel, az úgyne- zett időfényképezéssel készí­tettek hű és tanulságos képet arról, milyen gonddal, fárad­sággal jár a második műszak, a kisebb vagy nagyobb csa­lád háztartásának vezetése. A vizsgálat résztvevőit — kere­ső és nem kereső asszonyokat egyaránt — arra kérték a sta­tisztikusok: jegyezzék fel, hogy egy meghatározott nap­jukat mivel töltötték. A 24 órás „exponálással” ké­szült időfényképek adataiból egyebek között kiderült, hogy a kereső nők átlagosan 7,6, a háztartásbeliek pedig 8,7 órát alszanak naponta. A nem ke­resők ugyanakkor takarítással, főzéssel, mosással és egyéb házimunkával csaknem 9 órát töltenek, az állásban levő asz- szonyok második műszakja — az egész napi otthoni munkát egybe számítva — 4,3 órát igé­nyel. Szórakozásra, pihenésre az otthon lévő asszonyoknak természetesen szintén több idejük jut, mint kereső tár­saiknak — érdekes azonban, hogy a szabadidő-többlet alig egy óra a háztartásbeliek ja­vára. Elgondolkoztatóak a férjek háziasságáról készült időfény- képelj:. Ezek szerint azoknál a családoknál, ahol a feleség dolgozik, a férjeknek mind­össze 34.8 százaléka veszi ki részét a házimunkából, 65.2 százaléka csak tétlen szemlé­lője a második műszaknak. A mosás, takarítás, bevásárlás, stb. 66.7 százaléka a kereső nők gondja, feladata; a férjek áltálában 10.4, a gyerekek 6.5, a nagymamák, • anyósok és egyéb családtagok 13.8 száza­addig állítólag Pécsett évi 12 forint lesz. Erre a kérdésre a legilleté­kesebb, dr. Fehr Nándor a Gázmű főikönyvelője válaszolt. Elmondotta, hogy a fűtési idényre légköbméterenként va­lóban 12 forintot javasoltak a szakemberek. A kalkuláció­nál figyelembe vették azt is, hogy a PIK kezelésében lévő központifűtéses lakásokban az elmúlt években 13—15, sőt esetenként ennél magasabb összegbe került egy légköbmé­ter fűtése. A javasolt 12 forin­tos ár alacsonyabb ennél, de nem végleges, csökkenhet és növekedhet, mert végső fokon a városi tanács vb-a dönt majd ebben a kérdésben. A kalkulá­ció szerint a vállalatnak kö­rülbelül 30 forintba kerül egy légköbméter fűtése, s így a be­rendezést állami dotációval működtetik majd. — Valamennyi helység köb- tartalma után kell fűtési dí­jat fizetni?' — Igen. Az éléskamra ki­vételével a lakás valamennyi helyiségének térfogatát kiszá­mítják a szakemberek, és a díjat légköbméterenként kér­jük a lakástulajdonosoktól. — Mikor és kinek fizessék a lakók az első félhavi fűtési díjat? — A majd megállapított ta­rifa szerint, a gázbeszedők, a november havi gázszámlával együtt kérik az októberi és a novemberi fűtési dijat. Ter­mészetesen október hónapból visszamenőleg csak annyit, ahány napon fűtöttünk. A ké­sőbbiekben minden hónapban az a havi fűtési díjat kell ki­fizetni. Az egész hónapokban a légiköbméterenkénti fűtési lékát végzik el az otthoni munkáknak. Fizetett segítsé­get a kereső nőknek csak 2.6 százaléka vesz igénybe. díj egyhatodát kell kifizetní- ök. így ha netán 12 forintban állapítják meg a fűtési díjat, akkor légköbméterenként en­nek egyhatodát, két forintot kell havonta fizetni. — Milyen hőmérsékletet biz tosítanak a lakásokban — kér­deztük dr. Pehr Nándortól. — A lakószobák hőmérsék­letét állandóan 20 Celsius fok körül próbálják biztosítani a nappali órákban. A nem ki­mondottan lakott helyiségek­be, például előszobába 16 fok meleget terveztek a szakembe­rek. A fürdőszobákban szeret­nének legalább 24 fok mele­get biztosítani. Sarkadi élvtárs, a távfűtési üzem vezetője búcsúzóul el­mondotta, hogy nagyon gondo­san, alaposan vizsgálnak meg minden hibalehetőséget a táv­vezeték üzembehelyezése előtt, hogy a fűtés zökkenőménte- sebb legyen, mint a vezték építése. A Hazafias Népfront orszá­gos tanácsának meghívására a csütörtökre virradó éjszaka hazánkba érkezett a Bolgár Hazafias Arcvonal és a Len­gyel Nemzeti Egységfront kül­döttsége. A Bolgár Hazafias Arcvonal delegációjának ve­zetője Ászén Pavlov, a Haza­fias Arcvonal végrehajtó bi­zottságának tagja. A Lengyel Nemzeti Egység­front küldöttségét Edward Milezarik, a Nemzeti Egység­front titkára vezeti. * A Bolgár Hazafias Arcvonal és a Lengyel Nemzeti Egység­front hazánkban tartózkodó küldöttségét csütörtökön ba­ráti találkozón látták vendé­A „24 millió forintos terv­lemaradás és ami mögötte van” címmel a Dunántúli Napló szeptember 25-i számá­ban megjelent cikk a Komlói Építőipari Vállalat lemaradá­sáért elsősorban a beruházási szerveket, konkrétabban a megyei tanács beruházási ap­parátusát marasztalja el. Mi­vel a beruházókat ért súlyos megállapítások bennünket érin tenek elsősorban, szeretnénk tömören megvilágítani a két­ségkívül szomorú és Semmi­képpen sem kívánatos ténye­ket. Bár nem érinti közvetlenül a kivitelező vállalatot a beru­házások megvalósítását meg­előző munka, a tisztánlátás és teljesség érdekében mégis meg kell erről emlékez­nünk. A beruházások műszaki és gazdasági előkészítése so­rán a beruházónak igen sok nehézséggel és akadállyal keil megküzdenie. E szerteágazó munka során akadnak még gül a Hazafias Népfront orszá­gos tanácsának székházában. Az összejövetelen részt vett Harmati Sándor, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Nép­front országos tanácsának tit­kárai, Dóra János, a budapesti népfront bizottság titkára és a Hazafias Népfront országos tanácsának több vezető mun­katársa. A vendégeket Har­mati Sándor üdvözölte, majd részletesen ismeretté a ma­gyar népfront-mozgalom ve­zető testületéinek és aktivis­táinak tevékenységét. A két küldöttség tagjai két hetet töltenek hazánkban, s Budapesten és vidéken tanul­mányozzák a Hazafias Nép­front munkáját. hibák, a mi munkánk sem mentes ezektől. Jogosan azon­ban senki sem vádolhat ben­nünket azzal, hogy nem igyek­szünk ezeket kiküszöbölni vagy nem érezzük intézkedéseink súlyát. Igaz az, hogy a komlói ta­nácsi beruházások előkészítése — rajtunk kívül álló okokból — nem történt meg kellő idő­ben. A megyei tanács terve feszített volt, mely a január 1-én életbelépett beruházási előkészítés megszorítása, a be­ruházási program, a tervdoku­mentáció tartalmi előírásainak kibővítése miatt irreálissá vált. De azt is meg kell állapítani, hogy az irányító hatóságok — miután az 1962. évi tervtelje­sítésre vonatkozóan tiszta ké­pet kaptak — azonnal intéz­kedtek az országosan jelentke­ző, s a tervszállítási határidők elhúzódása miatt irreálissá vált tervek korrigálására. 1962. feb­ruár 6-án az ÉM kezdeménye­zésére a beruházások meggyor­sítása érdekében megállapodá­sok jöttek létre. Ez év február 28-án az ÉM közgazdasági fő­osztálya már közölte azokat a gyorsítási lehetőségeket, mely- lyel a kiviteli tervek elmara­dása miatti termeléskiesést, a Komlói Építőipari Vállalatnál megfelelően pótolni tudják. Ne vezetesen: a pécsi 300 ágyas tbc-kórháznál 1961-betn meg­kezdett építkezésre az előirány zctt 10 millió forinttal szem­ben 16 millió forintot, a pécs- váradi 8+4 tantermes iskolá­nál 2,6 millióval szemben 5 milliót, a pécsváradi 400 fős kultúrháznál 2,9 millióval szem ben 4 milliót, a komlói 200 ágyas kórháznál a 4,5 millióval szemben 10 milliót ír elő vál­lalati tervként. A hitelbiztosításokkal ez év­ben fennakadás nem volt. A Magyar Beruházási Bank a túl folyósítási engedélyeket meg­adta. A magunk részéről a tel­jes tervdokumentációkat rész­ben a múlt'évben, részben az idei első negyedévben átadtuk a kivitelező vállalatnak. Fen­tiekkel szemben a pécsi tbc- kórháznál 10 millió, a pécsvá­radi iskolánál 5 millió, a pécs­váradi kultúrháznál 3 millió, a komlói kórháznál 3 millió forint értékű a várható terv- telejsítés. A vállalat tehát az általa javasolt és a későbbiek során részére tervként előírt túlteljesítési lehetőségeket nem használta ki, s előreláthatóan mindössze 21 millió forintot teljesít. Mindenesetre joggal feltehe­tő a kérdés, hogy a kivitelező vállalat miért nem élt a lehe­tőségekkel, miért nem teljesítette vállalásait? Meg kell említenünk még a komlói lakásépítkezések hely­zetét is. Tény az, hogy az ez évben kezdődő Komló ,,C” te­rületi lakások tervdokumentá­ciója késett. El kell ismerni, hogy e vonatkozásban az ÉM Pécsi Tervező Vállalat igen szép vállalást teljesített. A Komlói Építőipert Vállalat 1962. június 11-én vállalta, hogy 1962-ben a lakások épít­kezését megkezdi és ez évben 5—6 millió forintot beépít. Ez­zel szemben (annak ellenére, hogy a tervező és beruházó az említett jegyzőkönyvben vál­lalt feltételeket teljesítette és a dokumentációt 1962. szep­tember 15-ig a kivitelező vál­lalat rendelkezésére bocsátot­ta), szerződését a mai napig sem küldte meg. Véleményünk szerint túlzott az az idő, ami a tervdokumen­táció kézhezvétele és a szerző­déskötés, illetve a munkák tényleges megkezdése között eltelik. A beruházások meg­Időjárásjelentés Várható időjárás péntek esti„: párás idő, eső nélkül. Több helyen reggeli és délelőtti kőd, gyenge, napközben mérsékelt széL Várha­tó legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet három-hét fok között, a 1 mélyebb fekvésű helyeken gyen­ge talajmetni fagy. Legmagasabb : nappali bőmérséklet holnap 16—la fok között. A kQdös helyeken ttr j zenöt fok alatt. • valósításához szükséges terved építési iratok dokumentálásá­ban akadnak még hibák. Ezek azonban legtöbb esetben nem akadályozzák a munkák elkez­dését, és semmiképpen sem teszik lehetetlenné a vállalat kivitelezését előkészítő mun­káját. Sajnos, a tervdokumen­táció kézhezvétele után a vál­lalat részéről megindulnak az akadályközlések, jogos, vagy jogtalan észrevételezések, hai- táridő-felmondások, s ha el­fogynak a régiek, újak kelet­keznek. A beruházó vállalat észrevé­teleit — a tervező vállalat vé­leményét kikérve — kénytelen megszűrni. Az erre fordított idő miatt pedig nem vádolható bürokratikus, helytelen intéz­kedésekkel. A különböző véle­mények, érdekek kiegyenlítése az összes kifogásolt adat, terv­rajz, engedély, stb. kézhezvé­telétől számítja a vállalat a rendeletileg szabályozott egy­ségár észrevételezési jogát. Ez pedig 45, illetve 6o napi mánk át is igénybe vesz. Kívánatos vol­na, ha az illetékesek (ÉM, OVF) megvizsgálnák az építési és egyéb engedélyek kiadásá­nak és a kivitelező vállalat ren delkezésre bocsátásának lehető ségeit és ezeket összehangol­nák a kiadott rendelkezések­kel és utasításokkal. Az építé­si engedély kéréséhez — mely vitathatatlanul az építtető fel­adata — tervrajzok és egyéb okmányok szükségesek. Ezeket az engedélyokmányokat a ter­vező vállalat a tervdokumentá cióval együtt szállítja. Sajnos, megint csak ott a hiba, hogy a kivitelező válla­latok az építési engedély hiá­nyában egyáltalán nem foglal­koznak a kivitelezés előkészíté sévaL Pedig a tervek átvizsgálá­sához, a munka megszervezé­séhez, stb. — véleményünk szerint — az építési engedély nem feltétlenül szükséges. Ugyanis a szerződéskötési fel­hívástól a munka tényleges megkezdéséig a hatósági enge­délyek beszerezhetők, így kellő időben a kivitelező vállalat rendelkezésére bocsáthatók. Meg kell emlékeznünk az építési költségek kialakulásá­ról is. A kivitelező vállalatok szemszögéből talán bürokratiz­musnak, akadályozó tényező­nek tűnik, hogy a beruházó ki­fogásolja az építési költségek megemelésére vonatkozó kivi­telezési törekvéseket. Sajnos, nem sok eredménnyel járnak az ilyen kifogások. Az építési költségek évről-évre emelked­nek. A kivitelező vállalatok a tervdokumentációban figyelem be vett 4 százalékos haszonnal szemben többletbevételhez jut­nak. Legtöbb esetben nem a jobb, a gazdaságosabb, a szerve­zettebb munka folytán, hanem az úgynevezett „jó organizá­cióból” adódó, meg nem történt szállítási távolságok, el nem végzett munkák felszámolása, kétszeres felszámítások miatti Természetes törekvés az, hogy vállalataink minél pozitívabb eredményekbe! működjenek. Megyénk fejlő­dése érdekében azonban igen kívánatos volna, hogy a kivi­telező szerveknél mutatkozó többletbevételek helyett (pl. megyénkben) minden felépítőt1. 10 lakás helyett — a pénzügyi lehetőségek kihaszhálásával — 11 lakást tudnánk felépíteni. Bízunk abban, hogy a vála­szunk közrebocsátása után várható vita során sok kérdés tisztázódik, az ellentétek ki­egyenlítődnek és áthidalható k lesznek azok a különbségek, melyek a látszólag különböző érdekekből adódnak. Végered­ményben a tervezőnek, a be­ruházónak és a kivitelezőnek mégiscsak egy lehet a célja, minél rövidebb idő alatt, mi­nél jobban és gazdaságosabban megvalósítani beruházásainkat és ezzel is elősegíteni előreha­ladásunkat. Baranya megyei Tanács VB tervosztály beruházási gsofldeüa. AZ EGYETLEN ÉRV Nem mindig volt ilyen jó hangulat Kis- kassán. Pedig két év­vel ezelőtt is ezer­kétszáz holdas volt a határuk, akkor is száz család százhu­szonöt tagja művelte ezt a területet. Még­is több mint negyed­millió volt akkor a mérleghiányuk. Feke­te Péter .bácsi ser- tésgondozó így fogad­ta , az új elnököt, Nagy Károlyt: „Én dolgoztam már ipar­ban is, másutt is. Megtanultam: az pa­rancsol, aki fizet”. Kanizsai József, az akkori fogatos, a mos tani brigádvezető is mindennapos vendég volt az irodában: „Adjanak papírt, én elmegyek dolgozni oda, ahol lehet keres­ni.” Senki sem mond­hatta Kanizsaira: nem dolgozik. Dolgo­zott az sokszor még két ember helyett is, de nem látta hasznát. Csoda-e ha elment a kedve. A két évvel ezelőtti dolgok Káskassóm is mór csak lidérces era lékek. Most öröm­mel mutatják a pa­pírt, amelyen a bank igazolja: 258 000 fo­rintjuk van az egy­számlán és október húszig mindössze 81 ezer forint rövidlejá­ratú hitelt kell tör- leszteniök. Ezt köny- nyen leemelik az egy­számláról. Ilyen még nem volt Kiskassán, És még mennyi pénz jön ehhez év végéig! Eladják a huszonhét hízott marhát, a ser­téseket, ötvenre még pótszerződést is kö­töttek, a burgonyát, a két vagon búzát... Szóval meglesz a hu­szonöt forint negyven fillér, amit betervez­tek. Sőt ezt még két­Nem volt könnyű Kiskassán sem áttör­ni a bizalmatlanság kemény falát Még az idén js amikor kimérték csa­ládokra a kukoricát, a burgonyát és azt mondták: egy hold kukorica megműve­léséért és betakarítá­sáért az össztermés 20 százaléka és tizen­öt a burgonya hold­jáért pedig 20 mun­kaegység és húsz szá­zalék jár, sokan ké­telkedtek. Erdei Ber­talanná, aki ott áll egy nagy burgonya- rakás mellett és fi­gyeli a mázsát, ki is mondja ezt: nem bíz­tak a prémiumban. Most meg mi törté­nik? A mázsán ott a prémium burgonya, fele apróbb, fele na­gyobb. Az asszony he lyeslően bólogat, ami kor megmondják ne­ki: az ő húsz száza­léka kereken három- százhat kilő. Amiben nem. hitt, azt most már természetesnek érzi. Megható találkoz­ni ilyen esettel. De megható az is, ami­kor ez az asszony ön­kéntelenül, természe­tesen felkiált: „Jé, már itt a traktor. Már szánt, pedig mi még csak a burgo­nyát mérjük!” Ezután már az is természetes, hogy eb­ben a termelőszövet­kezetben földben van az őszi árpa, az őszi takarmánykeverék, a búzából is huszonhét hold és az összes ve­téssel október 20-ra végezni szeretnének. A munkaegység ki­mutatásoknál, ami­kor az ember a neve­ket olvassa sok öz­veggyel, de sok if­júval is találkozik. A nevek csalnak. — Olvasom: Csuka And­rás, Csuka János és Bajner Tibor. A sok munkaegységről ítél­ve szorgalmas embe­rek lehetnek, de hogy ilyen erősek is, azt nem gondoltam volna. Izmos vállu­kon bőr váll védő van keresztül dobva. Az elnök azt mondja róluk: „Tudja, milyen munkát végeztek ezek? Hárman nem kevesebb, mint 80— 90 vagon terményt mozgattak meg ebben az évben és még visz sza van a kukorica betakarítása. Igaz, hogy nem a legjobb földekbe került a ku­korica, de kétszer megkapálták az asz- szonyok kézzel, mi meg kétszer lókapá­val és meglesz má­jusi morzsolt ban szá­molva a 17—18 má­zsás holdankénti át­lag. Ezt bezsákolni bizony nem lesz fcöny , nyű." Fiatal, erős emlbe- i rek. Közel van a vá- j ros, mégsem vágyód­nak ei a faluból. Jó munkájukért most: kapnak százötven to-' rint prémiumot fe- I jenként. Volt olyan hónap, amikor száz­négy munkaegységet is telejsítettek. Kiskassán ma vidá­mak, bizakodóak az emberek. Ha néha kételkedők, ezt már csak szokásból te­szik. Mert belülről ők maguk is látják van elég állatuk, a mun- kákfcal is időben ké­szen lesznek, lesz ta­karmány is. És, ha; nem is vallják be minden esetben, a ■ tények alapján meg­győződtek arról, amit a vezetőség sohasem felejtett el hangoztat­ni: övék a termelő- szövetkezet, csak any nyit lehet szétoszta­ni, amennyit megter­meltek. Ez volt az egyetlen érv, ami kezdetben csak szavakban, ké­sőbb tettekben, fo­rintokban vált való­ra Kiskassán. Olyan érv ez, amit érdemes minden termelőszö­vetkezetben kipróbál­ni. Biztosan haszna lesz belőle minden­kinek, i ■■ «■> Időfénykép a második Htokról Hazánkba érkezett a Bolgár Hazafias Arcvonal és a Lengyel Nemzeti Egységfront küldöttsége * » t

Next

/
Thumbnails
Contents