Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

19Ä2. OKTÓBER 11. MAPLÓ 5 Gyermekekről — felnőtteknek GYERMEKEINK ÉRDEKÉBEN C okszor és sokat beszéltek s írtak a jelen sorokban fel- vetett problémákról. Mégis, a gyakorlat azt mutatja: újra meg újra fel kell vetni, ha el akarjuk érni, hogy élő való­sággá váljék a szülők legszélesebb tömegeiben. A család és az iskola kapcsolatáról van szó. Minden bizonnyal valamennyi szülő hallott már erről, de úgy látszik: újra meg újra ismételni kell, hogy az ismétlés ereje fölébressze a felelősség érzetét azokban is, akik eddig félvállról vették gyermekük nevelési­nek ezt a rendkívül fontos tényezőjét. Mindenki előtt világos, hogy az iskola csak akkor tudja hivatását maradéktalanul betölteni, ha a lehető legszorosabb a kapcsolat közötte és a családi otthon között. A pedagógusok lehetőségeikhez mérten el is követnek mindent a kapcsolat megteremtése és elmélyítése érdekében, szülői értekezleteket rendeznek, családlátogatást végeznek. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a törekvés nem érhet el teljes eredményt, ha egyoldalú marad, — azaz, ha a szülők részéről nem jelentkezik hasonló igyekezet. '• Nem ritka az olyan szülő, aki úgy véli: megkeresi gyer­meke kenyerét, ellátja a szükséges anyagi javakkal, biztositja számára az iskolábajárás lehetőségét, ezzel aztán megtett min­dent, ami a kötelessége, — a többi a gyermek és az iskola dol­ga. — Súlyosan téved az ilyen édesanya vagy édesapa, és téve­dése árát a gyermeke adja meg. Az ilyen magatartásnak többféle oka lehet. Nemtörődöm­ség, kényelmesség, — sajnos, még ilyen is elég akad! — peda­gógiai járatlanság, időhiány, idegenkedés, valamiféle fura „szé- gyenlősség”, stb. Tudnia'kell mindenkinek, hogy itt az általában vett szülői kötelesség egyik rendkívül fontos, konkrét részéről van szó! Kötelességről, aminek elmulasztása igen súlyos hiba, sőt vétek gyermekével szemben! Életének jelentős részét az iskolában tölti a gyermek, s az odahaza eltöltött idejének többségét is olyan tevékenységgel kell eltöltenie, ami az iskolával kapcsola­tos, amit az otthonra megadott különféle feladatok megoldásá­val, tananyaggal az iskola szab meg. Elképzelhető-e, hogy a szülő tájékozott lehet a gyermeke tanulásbeli fejlődése, tanú Iá» problémái, jellembeli alakulása tekintetében akkor, ha nem áS rendszeres, állandó kapcsolatban az iskolával, a gyermeke életét jelentős mértékben meghatározó intézménnyel? Logikus gondolkodás csak nemleges választ adhat. Márpedig az a szülő, aki gyermeke felől gyengén tájékozott, hogyan tudná helyesen, kellő mértékben befolyásolni, nevelni őt? A válasz ismét kézen­fekvő: sehogysem! — Elengedhetetlenül szükséges a kapcsolat fenntartása. Hangsúlyozom: állandó, rendszeres kapcsolatról beszélek! Elháríthatatlan kötelessége a szülőnek, hogy gyerme­ke tanítóit, tanárait, osztályfőnökét rendszeresen látogassa. Ez több szempontból fontos. Egyrészt így ő maga állandóan tájé­kozott lesz gyermeke haladásáról, nehézségeiről, „viselt dolgai­ról”, a vele kapcsolatosan fölmerülő problémákról, s így mind­ezek ismeretében, valamint a pedagógus szaktanácsa segítsé­gével kellő módon és mértékben szabhatja meg az otthoni szü­lői ráhatásokat, ezekkel kiegészítheti az iskolaialkat. Ezenkívül támogatja, erősíti a pedagógusok oktatási és nevelési törekvé­seit, s azt is megtudja: hol, milyen területen szükséges a foko­zott szülői segítés, ellenőrzés, nagyobb figyelem, tapintat, szi­gorúság, stb. — Másrészt az állandó kapcsolat-tartással a neve­lők munkáját is megkönnyíti, eredményesebbé teszi azáltal, hogy a pedagógus a rendszeres szülői látogatások révén lehető­séget kap a gyermekkel kapcsolatos megfigyelések, tapasztala ­tok kicserélésére, a tanulónál fölmerülő problémákat több ol­dalról megvilágítva láthatja, V annak szülők, akik csak alkalmilag, az iskolából érke­zett figyelmeztetés, intés, vagy egyéb különleges ese­tek alkalmával keresik fel gyermekük nevelőjét. Merőben hely­telen. káros magatartás! A nevelés nem alkalmi akcióból áll, hanem folyamatos ráhatás kell legyen, csak úgy lehet igazán eredményes. A nem megfelelő kapcsolat egyébként azt a ve­szélyt is jelentheti, hogy a szülőnek későn jutnak tudomására a gyermeke körül felmerült problémák, olyankor, amikor már igen nehéz, vagy egyáltalán nem lehet segíteni. Akadnak olyan szülők is, akik bár tudatában vannak, hogy gyermeküknél nincs rendben minden, mégsem keresik fel az osztályfőnököt, mert a gyermek negatívumairól „kellemetlen” lenne hallaniuk, beszélniük, valahogy „szégyenük” magukat, Enyhén szólva is: furcsa álláspont! Az orvosnál úgye nem szé­gyenük megbeszélni gyermekük baját? A pedagógus a gyermek másodikszámú gondviselője, „harcostársa” a szülőnek, közöttük semmiféle viszolygásnak, „szégyen lésnek” nem lehet helye, — csak a legősántébb, fenntartásnélküU bizalomnak! A pedagógusok mindig nagy örömmel fogadják az érdek­lődő szülőket Aki túlságosan elfoglalt, bátran fölkeresheti gyér make nevelőit a hivatalos fogadóórán kívül is, mindig szívesen látják. K edves Szülőik, a tanév elején járunk még. Most, időben gondolkozzunk el mindezen, idejében foglalkozzunk ezekkel a gondolatokkal, hogy majd az egész tanévben ered­ményesen válthassuk valóra legdrágább kincsünk, gyermekünk érdekében! (-11-) ...... -!■ i iiterfú Örsi Ferenccel egy nemrég elkészült filmről A filmgyártásban nem új jelenség a dokumentumfilm. Évtizedek alatt több dokumentirányzat működött, és a neo- realisták és a doku- mentiskola hagyo­mányaira építették esztétikájukat. A j áték-dokum entfi lm ma ismét újabb erő re kap, példa rá a japán Kopár sziget, vagy akár a magyar közönség által nem­régiben látott fran­cia film, az „Ame­rikai egy francia szemével”. Most egy új magyar do­kumentumfilm be­mutatója előtt ál­lunk, amelynek ér­dekessége az, hogy Baranyában készüli ís a forgatókönyvet örsi Ferenc irta. — Miről szól a film? — tesszük fel a kérdést a fiatal írónak. — Baranya egy tájegységének, a Tenkesaljának. Sik­lós, Harkány, Mária gyüd, és Terehegy népének életéről szól. Címe: „Lomb­hullástól aratásig”. A film rendezője: Borsodi Ervin, ope­ratőre: Szabó Ár­pád volt. — A film szerep­lői? — A szereplők valamennyien élő emberek, akik tulaj donképpen nem sze repeltek, nem ját­szottak a filmben, hanem életüket él­ték. Sokszor talán észre sem vették, hogy rejtett kame­rával ott áll köze­lükben az operatőr, aki életük néha vi­dám, néha rendkí­vül komor, drámai pillanatait örökítet­te a celluloid-sza­lagra. — Mikor és hol lesz a film bemu­tatója? — Az a tervünk, mielőtt a nagykö­zönség elé vinnénk a filmet, elvisszük Siklósra, ahol majd először a film sze­replőinek mutatjuk be. Velük beszéljük meg, hogy törekvé­sünk, melyben egy esztendőin keresztül élték alapvető Igaz­ságait, és problé­máit vettük filmre, vajon sikerült-e, vagy sem. Jó a kultúráiét Dj-Mecsekalján Filmfelvételre készülnek a pécsi balettosok Megalakult a fotoesakkőr — Térsenét szolgáltatnak a Széchenyi téren Az új-mecsekaljai Ságvári Endre művelődési házban élénk és tevékeny kultúrélet folyik. A kultúrház vezetősé­ge a múlt hónapban szervezte újjá a szakosztályokat, s szá­mos rátermett fiatalt vont be munkájába. Talán a színját­szó csoport a legtevékenyebb. Jelenleg a „Hajnali komédiát” próbálják Dobák Lajos rende­ző vezetésével. A csoport tag­jai lelkesen készülnek a no­vemberi bemutatóra. A tánczenekar szerdán és csütörtökön próbál, s a fiata­lok vasárnapi összejövetelein ; játszik, a zenekar tagjai éne­kessel is büszkélkedhetnek. A tervekről érdeklődöm Spolár Viktorné gondnoktól. — Színjátszóink jelenlegi próbáik mellett a szilveszteri kabaréra szeretnének felké­szülni, de még nem kaptunk szövegkönyvet a szerzői jog­védő hivataltól. Januártól már a „Makrancos házasok” című háromfelvonásos színdarab­bal foglalkozik a csoport. — A népitáncosok folyama­tosan próbálnak, új táncokat tanulnak be. Legutóbb okóber 7-én a Bányászakadémia meg­nyitó ünnepségén léptek fel. Nagy igyekezettel készülnek november 7-re. — A fúvószenekar is a Bá­nyászakadémia megnyitóján szerepelt. Nagyon lelkes gár­da. Többször adtak már tér­zenét nagy sikerrel. Szintén november 7-én lépnek fel is­mét. Terveik között szerepel, hogy egyik vasárnap a Szé­chenyi téren szolgáltatnak majd térzenét, ahol egyúttal bemutatkoznak a belváros kö­zönségének is. Az új-mecsekaljaiak foto- szakköre október 1-én alakult, máris nagy az érdeklődés, pe­dig még több tag jelentkezését várják a szakkör tagjai. A mo­dellező szakkör már három éves múltra és jó versenyered­ményekre tekint vissza. Nehézségek is akadnak bő­ven, bár a gondnoknő nem szívesen beszél erről. Még nem épült fel az új-mecsekaljai is­kola és a közoktatást egyelő­re csak úgy tudják megoldani, ha a kultúrház helyiségeit is­kolai célra is igénybe veszik. Emiatt^ bizony gyakran eito- ! lódnak a próbák. A kultúrotthon vezetőségét dicséri, hogy a mostoha körül­mények között is eredménye­ket tudnak felmutatni. A pa­naszkodás helyett céltudatos, jó szervező munkával végzik feladataikat a maguk terem­tette lehetőségek határai kö­zött. Lukács Ferenc A Walt Disney amerikai filmvállalat filmet készít a pécsi balettegyüttes közreműködésé vei. A Johann Strauss életéről készített filmben szereplő pécsi együttest dr. Normann Thomson koreográfus tanítja be. A próbákat a KISZ Köz­ponti Művészegyüttesének próbatermében tartják. A film forgatását a közeljövőben kezdik meg Bécsben, így képzelem... Mr. Thomson. A községi tanácsok összevonásának első tapasztalatai Ez év tavaszán egyesült a beremendi meg a kásádi, illet­ve a villánykövesdi, palko- nyai és ivánbattyáni tanács. Az egyesült tanácsoknak Be- remend, Illetve Villánykövesd lett a székhelye. A fúzió csak bevezetője volt a további ta­nácsi összevonásoknak, októ­ber 1-vel ugyanis újabb 52 községi tanács mondotta ki az egyesülést a megyében, s ala­kított meg az 52 régi tanács tagságából 18 új tanácsot. Az egyesülést több ok is szükségessé tette. Az egyiket megyénk sajátosságaiban kell keresni. Csökken a kisközségek népessége Baranyában — mint ismert — szétszórtan él a falusi la­kosság. Megyénk 323 községe közül 291-ben a lakosság lá- lekszéma nem éri el az 1500 főt. Még szembetűnőbb képet kapunk, ha az apróbb falva­kat vizsgáljuk. Kiderül ugyan­is, hogy az 500 lakoson aluli községek aránya több mint 40 százalék a megyében. 19 olyan falu van Baranyában, amely 200 lakosnál kevesebbet szám­lál. A népmozgalmi és egyéb adatok sejtetni engedik az ap­ró falvak jövőjét is. Igen sok az olyan apró községeknek a száma, ahol ma kevesebb a la­kóházak száma, mint félévszá­zaddal ezelőtt. Ha építenek ia, nem épül annyi, mint ameny- nyit lebontanak. Jellemző az is, hogy o megye 500 lakosnál kisebb 135 községe közül csak kilencben van posta és kettő­ben van orvos. A szoros népmozgalmi ada­tok is kedvezőtlen képet mu­tatnak a kisközségekről. Itt a legmagasabb az öregek arány­száma az országban, s viszont itt a legalacsonyabb a termé­szetes szaporodás is. A váro­sokba áramló népesség legna­gyobb része is az apró falvak ból kerül ki. A statisztika sze­rint a kis- és törpeközségek lakossága állandóan csökken. A 200 lakosnál kevesebb lé­lekszámú falvak lakossága 1869-tól 24,2 'százalékkal, a 300- nál kevesebb lélekszámú fal­vak lakossága pedig 18,6 szá­zalékkal csökkent. Egy tsz és sok tanács ? Ha posta nem is volt a tör­peközségekben, a tanácsot a legtöbb kis faluban meg lehe­tett találni. A tanácsok több­nyire két függetlenített mun­kartárssal, elnökkel és titkár­ral dolgoztak. A választott tes­tületek működése eléggé for- ! máiis volt. Mivel a szétaprózott ■ ság nem tette lehetővé a dif- j ferenciált tanácsapparátus ki« ' építését, s miután mindenhez a tanácselnök meg tanácstit­kár sem érthetett, az ügyinté- j zés színvonala elég alacsony volt. Az említett problémákat csak fokozta a mezőgazdaság szocialista átszervezése, illetve az átszervezést hamarosan kö­vető tsz-egyesülések. Mint is­mert, jónéhány több ezer hol­das termelőszövetkezet jött lét re a környező tsz-ek egyesülé­séből. A tsz-ek egyesülését nem előzte meg és nem kö­vette a tanácsok egyesülése. Ilymódon sajátos helyzet állott elő: az egy tsz-hez tartozó 3—4 falu lakosságát J—4 tanács irányította. Több esetben visszás helyze­tet teremtett az egy tsz és sok tanács gyakorlata. Hogy mást ne mondjunk: a tanács időn­ként köteles beszámoltatni a tsz vezetőit a végzett munká­ról. Most azonnal fogas lett a kérdés: ki számoltassa be? ! Egy tanács vagy mind a négy talán? Az élet sürgős beavatkozást követelt. így került sor az em­lített egyesülésekre. A lakosságnak is előnyös Bár csak két egyesült taná­csi centrum tapasztalataival rendelkezünk (a beremendi- vel és villánykövesdivel), any- nyi máris megállapítható: az egyesülés óta fellendült a mun ka. A tsz-ek állami irányítása ismét egységessé vált, ez pedig előnyösen hat a termelőszö­vetkezet munkájára, gazdasá­gi eredményeire. A másik: az egyesülés lehetővé teszi, hogy a tanácsi ügyintézés színvona­lát minőségileg magasabb fok­ra emeljék, anélkül, hogy új emberek munkába állítására lenne szükség. Régen ugyanis 3 elnök és 3 titkár volt a há­rom faluban (Villánykövesd, Palkonya és Iránbattyán), most csak egy elnök és egy tit­kár van, viszont lehetőség nyí­lott szakemberek beállítására, a munka specializálására. A gyorsabb és színvonala­sabb ügyintézés a lakosság számára is előnyös. A lakos­ságnak semmiféle hátránya sincs az egyesülésből. Az egye­sített tanácsú falvak többségé­ben ugyanis tanácsi kirendelt­ségeket hoztak létre, s ezek a kirendeltségek a legszüksége­sebb ügyeket (hatósági bizo­nyítványok kiadása, igazolá­sok, marhalevél stb.) elintézik. Ahol a falu olyan kicsi, hogy egy fővel dolgozó kirendeltsé­get sem érdemes létrehozni, ott a központi tanács egyik szakelőadója kiszáll és ún. igazgatási napot tart. A kirendeltségek munkáját ún. kirendeltségi állandó bi­zottságok segítik. A tanácsok vezetői természetesen ügyel­nek arra, hogy az egyesülés után egyik község se kerüljön hátrányos helyzetbe. M. L. KeszfyOípari ktsz létesül Mohácson Keeztyűipari ktsz-t boa létre Mohácson a megyei KI- SZÖV, illetve a Pécsi Kesztyű­ipari KTSZ. A szövetkezet 10 olyan fiút és 10 olyan leányt foglalkoztat, akik most fejezték be az általános iskolát. A fiúk hároméves iparitanuló-képzés- ben vesznek részt, a lányok varrótanfolyamot végeznek. Ez a 20 fiatal lesz a későbhi szövetkezet magja, törzstagsá­ga. A ktsz ugyanis állandóan fejlődni fog, a távlati tervek­ben mintegy 100—130 személy* főként női munkaerő foglal­koztatására számítanak. A ktsz a közeljövőben megkezdi munkáját. Megdup lázódo it Pécs idegenforgalma A nagy nyári idegenforgal­mi idény végeidé jár és ez eddigi adatokból már hű ké­pet nyerhetünk az idei idegen- forgalomról. A számokból ki­derül, hogy a Városi Idegen- forgalmi Hivatal idén két és félszer annyi ven déget szállásolt el és kalau­zolt Pécsett mint tavaly. A Városi Idegenforgalmi Hi­vatal vezetőivel beszélgettünk az idei nyár idegenforgalmi tapasztaletairól, a forgalom hir télén növekedéséről és arról, mi újat nyújtott Pécs ebben az évben a látogatóknak? A Pécsre látogatókat főként a város szép fekvése és pano­rámája ejti csodálatba, de ezenkívül is nagyon sok a lát­nivaló. Újdonságnak számít a mecseki vidámpark és úttörő­vasút, amelyhez színes, újvo­nalú átjelzések mutatják az irányt Idén készült el Idrisz Baba türbéjének és Jakováli Hasszán dzsámijának helyre­állítása is, amelyek az ország­ban szinte egyedülálló, épség­ben maradt törökkori emlékek. Mutatja az érdeklődést, hogy áprilistól csaknem 30 000 lá­togatója volt a dzsáminak- *—• Javult-e az ajándéktár­gyak választékbősége? — Feltétlenül. A kereskede­lem elegendő színes levelező­lapot biztosított, de az olcsó pécsi porcelán és eozin tár­gyakban még hiány mutatko­zott A népművészeti bolt sze­rencsére igen sokat segített. A jellegzetes baranyai népművé­szeti cikkekből változatlanul nagy a választék és a bolt igen nagy forgalmat bonyolított le a nyár folyamán. Külföldi vendé gek nem az áruházban vásá­rolnak. a ruhaanyagnál, ipar­cikkeknél jobban érdekű őket a házisaőttes, hímzés, faragás. Égető probléma, hogy Debre­cen, Eger, Szeged után Pécs is nyújtson az érdeklődőknek valami helyi specialitást, mert ezt keresik, ezt várják a turis­ták. Még mindig nem sikerült elérni, hogy vasárnap egv kul­turált elárusítóhelyen pécsi franc i abarackhoz. friss zöld­paprikához, paradicsomhoz jus sanak a vendégek. Hiányolták a külföldiek, hogy a pécsi és Pécs környéki tájjellegű boro­kat csak a Pannónia borkós­tolójában találhatják meg. Csak egy kis törődés, és le­leményesség kellene egy sző­lőhegyi csárda felállításához, ahol magyaros ételeket, Pécs környéki borokat lehetne fo* gyasztani. —1 Milyen létesítmény iránt érdeklődtek leginkább a Pécs' re látogatók? — A műemlékeik mellett leg­nagyobb sikert kétségtelenül az új-mecsekaljai városrész aratta. Az idegenvezetők je­lentésében szerepel, hogy a vendégek többsége azzal a ha­tározott céllal érkezett, hogy az új városrészt és az Olimpia Éttermet feltétlenül megtekin­ti' Sokan kérték, szeretnék látni a Pécs alatt elterülő eme letes pincerendszert, s volt, aki a városnéző sétákhoz szük­séges mikrobuszt hiányolta. Éppen az átutazó vendégek a sok autós, motoros kiránduló miatt indokolt lenne a város központjában egy korszerű reprezentatív bisztró létesítése, és szükség lenne a mecseki autós campingra is. Wesztl Márta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents