Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-07 / 235. szám
IMI OKTÓBER 1. NAPLÓ 7 Magas épületek a vályogháaak helyem Uj városnegyedek fl közeljövő városfejlesztési terveiről Ä Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban tárgyalta meg a III. ötéves terv lakásberuházásaival kapcsolatos javaslatot, amelyet a Pécsi Tervező Vállalat a fővárosi szakemberek közreműködésével készített el, illetve terjesztett a ▼. b. elé. A végrehajtó bizottság által elfogadott javaslat ezután a legfelső országos főhatóságok elé került jóváhagyásra. Mit tartalmaz a javaslat? Mindenekelőtt sokkal nagyobb volumenű építkezést, mint a jelenlegi második ötéves terv lakás-, illetve kommunális beruházásai. Miután az építésre kerülő sok ezer lakás nem képzelhető el alapközművek nélkül, mindenekelőtt ennek a kiépítése lesz az első lépés. Ezekkel a munkálatokkal a Pécsett mutatkozó közművesítés! lemaradás is pótolva lesz, és a következő tervidőszakok építkezéseihez már csak hálózatfejlesztésre lesz szükség. Ugyancsak az említett időszakok feladata Pécs vízellátásának, csatornázásának, gázellátásának végleges megoldása, míg az alapfokú közintézmények (általános iskola, óvodák, bölcsődék, üzlethálózat, szolgáltató létesítmények) is megvalósulásra várnak. A javaslat szerint a város jelenleg igen elavult részeinek teljes rekonstrukciójára kerül sor, méghozzá a reptéri épídcezé- seknél is korszerűbb formában. A III—IV. ötéves terv időszakában (tehát tíz éven belül) eltűnnek a Zsolnay utca környékéről a vályog- és vegyes- falazatú, egészségtelen lakások, hogy a helyüket a legmodernebb technológiával, a leggazdaságosabb módon, nagy várost reprezentáló közép és magas épületek egész sora fog lalja el. Ezeket a házakat már nagy zöld parkok veszik körül, s egy-egy lakótömbön belül a szórakozást, a sportolási lehetőségeket is egy helyen ta lálják meg az új lakástulajdonosok. Hasonló átépítést nyer a Doktor Sándor és az Alkotmány utca közötti elhanyagolt terület is, ahol az ötszintes beépítés mellett 8—12 szintes há zak illeszkednek bele az új városképbe. Ugyancsak beépítik a Makár-hegy déli lejtőjét is, mégpedig a jelenlegi Magaslati út és a Szigeti vám közötti szakaszon. Ez idő alatt befejezik az új- mecsekaljai építkezéseket, s ezzel párhuzamosan a Jókai és a Rózsa Ferenc utca közötti parlagok beépítését. Tehát minden remény megvan arra, hogy egy évtizeden belül megoldódik Pécs lakás- problémája. Természetesen eh hez nemcsak a főhatóságok eddig is mutatkozó segítsége szükséges, hanem a lakosság segítő, megértő szándéka is. Ez utóbbira azért van különös képpen szükség? Elsősorban olyan szempontokból, amelyeket a tervezői elgondolások is leszögeznek. Az elgondolások szerint először mintegy 2—300 kész lakást kell fenntartani ahhoz, hogy a szanált házak lakóit véglegesen (tehát nem ideiglenesen) elhelyezzék, hogy a szanálandó területen a bontóépítés módszere zökkenő nélkül bonyolódjék le. Ugyanis ezeken a területeken a szanált lakások sokszorosát építhetik, illetve cserélhetik fel új, modern lakásokra. Persze ehhez némi türelem kell, amit úgy kell érteni, hogy az illetékes hatóságok is elsősorban a szanált házak lakóinak utalják ki az ilyen lakásokat. 80 százalékkal tik műtrágyát használt fel megyénk mezőgazdasága, mint tavaly Baranya megye mezőgazdasági üzemei, állami gazdaságai és termelőszövetkezetei 1961 első félévében 1163 vagon nitrogén, 483 vágón foszfor és 135 vagon káliműtrágyát használtak fed. Ezzel szemben 1962 első félévében 2116 vagon nitrogén, 692 foszfor és 226 vagon káliműtrágyát szórtak ki a földekre. Az első félévben tehát nem kevesebb, mint 80 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint tavaly. A második félév számai ugyancsak hasonló emelkedést mutatnak, de itt még nem lehet lezártnak tekinteni a kiszállított műtrágya mennyiségét. Lényeges eltérés azonban nem lesz és ezért a teljes évet véve alapul megállapíthatjuk: míg 1961-ben egy katasztrális hold területre 111 kiló műtrágya jutott, addig 1962-ben már 166 kiló. (!) Egy ország mezőgazdaságának fejlettségét a műtrágyák felhn '.nálási mennyisége mutálj - mondják a szakemberek fogy megyénk mezőgazOktóber 25-én ingyeneg véradó nap íegz Szigetváron A modern orvostudomány nélkülözhetetlen eszköze a vérátömlesztés. A vórátömlesz'és hatásának öregek, szülők, fiatalok és gyermekek ezred köszönhetik gyógyulásukat, sok e.e ben életük megmentését. Kórházaink mind több beteget látnak el az életet adó vérrel, és ennek következtében nő a vérigény is. Minél több vért kémek a kórházak, annál több véradóra is van szükség. Százszor jobb egészségesen vért adni, mint betegen akár egyszer is vért kapni! Ennek a gondolatnak a jegyében tartja a Szigetvári Járási VöröBr kereszt október hó 25-én az »ingyenes véradás napját. dasága egy év alatt milyen sokat fejlődött, arra a fenti beszédes számok világítanak rá a legjobban. Jó ütemben növeljük a területünkre eső műtrágya mennyiségét, ötéves tervünk célkitűzése, hogy egy holdra 3 mázsa műtrágya jusson. Ezt a célkitűzést megyénkben is el kell érni. Ha valaki azt hinné, hogy ez csak a műtrágyát gyártó üzemek kapacitásán múlik, nagyot tévedne. A felhasználók akaratán is. Mert amíg a bólyi Kossuth Tsz-t alig lehet ellátni műtrágyával, annyit igényel — évente 50 vagont —, addig nem egy szövetkezetünk akad, amelyik egyáltalán nem, vagy egészen kis mennyiségben veszi igénybe a műtrágya kiváló hozamnövelő képességét. Az abaligeti tsz. például mindössze 50 mázsa pétisót kívánt földjeire szórni, a kishaj- j mási tsz csak szuperfoszfátot j rendelt, holott nitrogénszegény i földjein ugyancsak elkelt vol- i na a műtrágya. Nagyhajmás | sem akar névrokonán túltenmi, | ők is idegenkednek a foszfortartalmú műtrágyák használatától. A pécsszabolcsi Szabad Föld Tsz összesen 35 mázsa szuperfoszfátot igényelt és a sásdi járásból is több szövetkezet küldte vissza kitől tette- i nül az igénylőlapokat. A Mezőgazdasági Ellátó Vál- ■ lalat most arra törekszik, hogy a még meg nem erősödött szövetkezeteket lássa el gyorsan | és soron kívül az ősziekhez szükséges műtrágyával. Így jut most gyorsan műtrágyához Székelyszabar, Bükkösd, Ófalu, Botykapeterd termelőszövetkezete. Minden igényt természetesen még nem tudnak üzemeink kielégíteni, de ez nem jelenti azt, hogy a gyenge szövetkezetek ne kérjenek mis- trágyát. Több gabona, több termés csak úgy lesz, ha mindenhol igénybe veszik a növények fejlődését, a szem növekedését elősegítő nitrogén, foszfor és kátitartalmú műtrágyákat Lassan összefolynak a vizek.. EBBEN A KÖZSÉGBEN az elmúlt év tavaszán a termelőszövetkezet közgyűlésén pisztoly dörren t. i. A magyarok, délszlávok, németek lakta falusi emberek lelkében felkavarodtak az indulatok .. > Hosszú hónapokig vitatták pró és kantra a történteket. Az esemény kitűnő táptalajul szolgált azoknak, akiknek jobban tetszett az enyém” mint a ,miénk” fogalma. Mert a falu 750 lakosának többsége már ízlelgette az új életformát, bár a termelőszövetkezet még mindössze három hónapos volt. A belépési nyilatkozatot aláírók között még akadtak, akik keresgették a „kiskaput”. A kocsit nem adom be .;„Egyénileg arassunk •..” „A lucernát ne a közösbe vigyük.:.” suttogták. Blaskovics Mihály tanácselnök pedig járt házról házra, beszélt, érvelt, agitált a közös mellett, ö tudta, milyen volt a nincstelen paraszt sorsa. Ebben a községben született, öten voltak testvérek. 12 éves korában 1937-ben már cselédnek kellett elszegődnie. A községbeii Sztanicsék 36 holdas gazdaságában béreskedett. Nyikorgott. zörgött a „közös szekér”, alig-alig fordult előre a kerék. Az idő, a munka sürgetett. de a földeken alig néhány szál ember hajlongott csak- Nyomta a gond a termelőszövetkezet, a falu vezetőit —< majdnem összeroskadtak. Ha sikerült is a tagsággal egy- egy feladat elvégzéséinek fontosságát megértetni, ha egyikét napig mentek is dolgozni — napok múlva a falu vezetői kezdhették a meggyőzést élőiről. Keresték, kutatták a széthúzás okát, de csak nem leltek arra a szálra, amelyet felgöngyölítve elérték volna a gyö keréig. •— Lopják a közöst — ezzel köszöntötték „jónapot” helyett a termelőszövetkezet, meg a tanács elnökéi i®- Az egyik éjjel aztán a két elnök kiment a földre. A lucernásból kasza suhogását hallották ... Amikor odaértek, az egyik tsz-tag ijedten nézett rájuk . ■. Egy volt azok közül, akik napközben messze elkerülték a közös házatáját. Ötszáz forintra büntették. De a „tilosba járás’’ ezután sem szűnt meg. A közös magtárba pedig vékonyan gyűlt a termény. A 200 holdas kukoricaföldükről mindössze 600 mázsát takarítottak be! Munkaegységenként 26 forintot terveztek, de a zárszámadáskor csak 9 forint 64 fillért Írhattak egy munkaegység mellé... — Igazuk volt akik azt mondották — ne dolgozzunk —• vágták oda azok, akik az egész évet a közösben töltötték. Gondolkodtak, tépelődtek a becsületes emberek- Mi lesz, ha így folytatódik tovább? —1 Szinte pattanásig feszült már a vezetők idege is. A termelő- szövetkezet elnöke háromszor is lemondott, de nem fogadták el. Birkózott a feladatokkal, de maga is tudta, hogy nincs kellő tapasztalata, nem tud kinek kinek a nyelvén beszélni . . : A termelőszövetkezet alakulásakor három volt nagygazdát vettek fel. Horváth Pált — 56 holdja volt, Bozánovics Márkot — 28 holdja volt és Sztanics Márkot 36 hóiddal. Bozánovics? Jól dolgozik, mun kájáért még ezer forint jutalmat is kapott. Horváth Pál? Az állatok elhelyezésére — amig a közös istálló nem épül meg, — szó nélkül átadta a pajtát, az istálót. A család munkájára semmi panasz- Felesége az állatoknál éjjeliőr. Nincs is semmi hiba. Sztanics Mihály? — Majd ha reggelit adnak, akkor megyek dolgozni a közösbe — így beszélt ha munkára hívták. Bottal zavart kutya nem fog nyulat — mondták és nem Is törődtek vele. Sztaniccsal úgy sem megyünk sokra — vélekedtek s nem is alaptalanul Egyszer ugyan kiment dolgozni — a csírában lévő árpavetést — boronálta. Pedig a brigádvezető figyelmeztette is! Hat munkaegységet vontak le tődé. Azaz, vontak volna, de nem volt miből... EZ ÉV TAVASZÄN több alá írással panasz érkezett a párthoz- Panasz a tsz-elnökre, a tanácselnökre, az egész vezetőségre. „Ellenforradalmárok van nak a vezetőségiben. ” „A vezetőséget nem szavazással választották” — és még egész sora a vádaknak. Igazak-e a vádak? — ezt vizS gálta a párt. Pontról pontra, alaposan mindent. — Sztanics Mihály bízott meg azzal, hogy a panaszokra aláírásokat gyűjtsék — ezt mondotta Krisztics Márk. Sztanics fogalmazta a levelet. De ha nem is dolgozott a közösben, miből ismeri a közös ügyeit olyan „alaposan” minit írta? — Sztanics nem dolgozik, ha nem megbízottjaival figyelteti a tsz-ben történteket és azt kiszínezve adja tovább — man dotta Bozsanovics József. — Vásárolt magának írógépet, amit kizárólag a tsz-problómák jelentgetéseire használ — tette még hozzá. írógépet vásárol, de reggelit kér a tsz-től- „Rossz anyagi helyzetben vagyak” — mondta. Valóban? Csak a háztáji állatok értékesítéséből több mint 40 ezer forintot kapott. Volt azért abban a levélben megszivlelésre méltó dolog is. „Gyenge a tsz vezetősége” — írták. Igazuk volt! Szinte semmit sem tettek a munkafegyelem megszilárdításáért. Hagyták, hogy lopják a közös vagyonit Gyenge, erélytelen kézzel irányítottak. A tanácselnök? Nem egyszer a tsz-elnők tudta nélkül intézkedett.. • durván beszélt az emberekkel. Akadt más hiba is. A termelőszövetkezet részére érkezett 30 ezer forint A tagság között valaki elhíresztelte: prémiumként adták. (Azért a munkáért még prémiumot is!) Suttogtak, hogy a vezetők a pénzt maguk között elosztották. S az igazság? Az összeget a tsz munkaegységelőlegre kapta- De miért nem mondták ezt meg a tagságnak? Sok „nem tudom" gyülem- lett fel a panaszos levél aláírásáig. Tudták mit írnak alá? —- Én ugyan aláírtam a beadványt, de az abban foglaltakat nem ismerem — mondta Horváth Márk- A vezetőség- választásról? Egyetlen tsz-tag sem vonta kétségbe a vezetőségválasztás törvényességét. Igaz, azt hozzátették: „Akkor még nem tudtuk, hogy jó vezetőket választunk-e”. MELEGEN SÜT az őszi nap. A tsz irodájában egy táblái olvasgatok: Orovicza Mihály 610, Bosnyák Istvánná 128, Horváth Jáno&né 140 ... A nevek mellett a teljesített munkaegységek száma. Keresem a tanácselnököt, de azt mondja a titkár — kiment a krumpliföidre. A tsz-ről beszélgetnénk, de csak néhány hónapja került ebbe a községbe. most ismerkedik a faluval. — Nem tudom régen hogyan volt, de most dolgozik a nép — mondja- — Az is igaz, hogy a tsz havonta rendszeresen 11 forint munkaegység előd eget fizet. Zárszámadáskor 30 forint körül lesz egy munkaegység — így számítják. Betoppan a szobába a tanács elnök — Blaskovics Mihály. — A krump!iíöldrő!i jövök, negyven asszony dolgozik kinn — mondja — miközben nadrágját keféli a portók Beszélgetünk a múltról, jelenről; •— Kezd megjönni a kedvem, ha kimegyek a határba — mondja. — Azután szó kerül a tavalyi esztendőről; —• Tavaly? Ne is emlegessük — mondja s legyint a kezével. —i A tervbe vett 120 hold őszi árpából mindössze hetvenet vetettünk el. Most? A terv 150 hold és 140 holdon már földiben a magSe vége, se hossza a beszédnek, de szinte minden mondat azt bizonyítja: kedvvel dolgoznak az emberek. Kedvvel dolgoznak? Mi történt? — Mit mondanak a tsz-tagok? Ki volt itt módosabbb gazda? Horváth Pál — 56 hold dal. A feleségét találom otthon. Mos. Ruhával megtörli a széket, úgy kínál hellyel. A beszédbe néha egy-egy horvát szót is kever, de jól megértjük egymást. — Munkaegység előleget kapunk ... van kedvük az embereknek •.. meg nincs aki hazudjon;. * — Ki hazudott? — Sztanics. Nem dolgozott soha.:. csak a pénzt szereti. ‘. A ház végében Horváthék istállója, most a közös húsz hízómarhája van benne. Idősebb ember — Kovács Tádé — szorgoskodik az állatok körül. — Már 300 munkaegységet írtak nekem — mondja. Szeretném felhizlalni ezeket a marhákat, mert ügye abból van a közös pénz — folytatja s a vasvillával egyengeti az állatok körül a szalmát. Bozánovics Markot a háza előtt találom, kerítést épít. Magas, erős ember, jó kedvvel nyújtja a kezét. — Én tavaly is dolgoztam, 517 munkaegységem volt. Az idén? ügy tudom, már 400 körül járok. Szó került a tavalyi esztendőről, a munkáról, a munkakerülőkről. Megvallom, ügy for gatom a beszédet, hogy közben Sztanics nevét is megemlítem. Vajon mit mond róla. Mit mond róla ő, akit régen Sztaniccsal együtt a község legmódosabb gazdái közé tartozott 1700 turista utazott külföldre Kedveltek az IBUSZ kötés belföldi társasútjai: A pécsi IBUSZ-nál ebben az esztendőben eddig 1700-an váltották meg jegyüket külföldre. Különösen kedveltek a rővidebb lélegzetű, 5—6 napos, ugyanakkor nagy területet végigjáró kirándulások. Az ősz már beköszöntött, de még mindig sok a jelentkező. Október 22- én is indul egy különvooat Prága—Karlovy-Vary útra, ahol a 262 utazó 5 napot tartózkodik. Kellemesnek igérkez nek a karácsonyi és a szilveszteri ünnepekre tervezett külföldi kirándulások is. Az országon befő 15 társas- utazások száma is emelkedett jMár májusban megkezdték az ! országjárást a diákok, s ösz- szesen 50 autóbuszt igényeltek. Kétezer iskolás járta be hazánk legszebb tájait, ismerte meg nevezetességeit. A jövő évi országjáró kirándulásokra már most lehet jelentkezni. Az IBUSZ dolgozói prog ramot állítanak össze az iskolák számára, tanácsot adnak, hogy merre célszerűbb a kirándulás. Az iskolákon kívül az üzemek, vállalatok dolgozói is szerveztek kirándulásokat. Az IBUSZ kimutatása szerint ösz- szesen 500 autóbusz vitt csaknem 22 ezer kirándulót az ország minden részébe. Az ipari vásárra kölönvonatot indítót tak, amelyen 600-an utaztak. A szegedi szabadtéri játékokra 350 pécsi érdeklődő utazott különautóbuszokkal, a soproni ünnepi hetekre két nagy autóbuszt töltöttek meg a kirándulók. Már most megkezdték a jövő évi orogram előkészítését, amelyben a termelőszövetkezeti dolgozók társasutazására is nagyobb gondot fordítanak és módosítják a külföldi utak megjelölését is. A megszokott j útvonalakon kívül újakat is I szerveznek, hogy akik már j többször vettek részt társas- I utazáson, megismerhessenek ímás területeket is. — Nem dolgozik! — csattan fel a hangja. — Minek az ilyen ember a tsz-ben? — Maguk tartják. — Én? Nem! Ki kell az ilyent zárni — mondja hangosan és kezével olyan mozdulatot tesz, mint aki valakit kiparancsol a házból. A munkakedv, az őszinte vélemény — nem az égből poty- tyant- Az említett panaszoslevél nyomán a párt, a tsz vezetősége — falugyűlést hívott össze. Késő éjszakába nyúló vitán sok kérdésre kaptak választ, megbeszélték a közös problémákat. Ott volt Sztanics Mihály is. A szemébe mondták, hogy lopott, kupeckedett, nem dolgozott. De nem hallgatták el a tanácselnök, a tsz- elnök hibáit gém. Nyílt, őszinte beszéd volt. Ez kamatozik most. Sztanics Mihályt keresem. — Nincs már a faluban, elköltözött Pécsre — mondják. Uj volt a termelőszövetke* zet, tengernyi a gond, a vezetésben is akadtak hibák —■ ilyen légkörben jött az aláírás- gyűjtő- Nem, nem Sztanics gyűjtötte az aláírásokat, Krisztics Markot bízta mag vele. — A munkafegyelem lazításában én is részt vettem .;. novemberben és decemberben nem dolgoztam a tsz-ben. —• Krisztics Mark szavai ezek. Ma már ő is másképpen gondolkozik — nincs panasz a munkájára. Sztanics pedig talajt veszítve -— odébb áHt. Nem tudta elviselni, hogy az ő volt cselédje ma a községnek megbecsült embere, a községi tanács elnöke! De nemcsak a tanács elnöke, hanem párttitkár is! JÁRJUK A HATÁRT a tanácselnökkel. Felkapaszkodunk a tanyának nevezett dombtetőre, nézzük az épülő 100 férőhelyes, korszerű nö- vendékmarha^istáHót, szemlél- getjük a sertéseketOrovicza György állattenyésztési hrigádvezető siet felénk. Érvelnek már az emberek a közös mellett — mondja aztán elmeséli, hogy éppen az előbb volt tanúja annak, amikor két tsz-tag beszélgetett. — Alig kap az ember némi pénzt — így az egyik. Én 1900 forintot kaptam. Miiért nem dolgozták te is? —- vágott vissza a másik. Lajtos kocsi ásta meg mellettünk. — Mikor készül el a vízvezeték elnök elvtárs? Sokáig járunk még vízért a faluba? — kérdi a kocsin ölő. *- Ezen az őszön elkészül az is — mondja az elnök. Rábólint a kocsis. aztán előre nógatja a lovakat. Krumpliszsákokkal teli kocsi zörög az úton, menyecske ül a zsákok tetején<— Kéne ám még néhány ember a krumpliföidre zsákokat emelgetni — kiált az elnöknek. — Miért, erősek maguk asz- szonyok is —* így az elnök, aztán évődve folytatja: ha elbír a férfivél, elbír a krump- lisasákkal is — ügye? Nevet a menyecske, aztán odafurakodik a kocsi elejére, a férje mellé. Sok emberrel beszélgettünk, de a közös, a „mienk” soha nem maradt ki. S ezt a „miénket” egyre többször és egyre hangosabban mondják. Alakul már ebben a községben a nagy család — akinek mindenki tagja lehet Csak dolgozzék. De megváltozott itt a hangulat tavaly óta — mondja az elnök; S még mennyivel jobb lehetne. Munkáskéz kellene a krumpliföldre? A tagság közül harmincnak még egyetlen mun kaegysége sincs,«. Sok kis patáknak kell összeölelkezni, mig folyam lesz belőle. Itt is sok-sok ember sorsa alakítja mind jobban közös életet s ha még — mini hegyi patak a köveken — bukdácsolnak is néha, de már van a közösnek ereje amiben megkapaszkodhatnak. EGGYÉ FORRNAK a közös munkában, a közös célért. — Lassan összefolynak a vizek... Pécsudvard, 1962. október. Garay Ferenc . I A