Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-07 / 235. szám
OKTÓBER X. NAPLÓ 5 Vers — Muzsika — Film Jövő héten Pécsett vendégszerepei a Prágai Zenei Színház SZOMBATON délelőtt városunkba érkezett Marcel Hajny, a csehszlovák Állami Zeneműkiadó szlovenazkói fiók jának igazgatója, a Prágai Zenei Színház hazáinkban vendég szereplő együttesének egyik vezetője. Ä maga nemében egyedülálló műsorú együttes október 10. és 12 között hét előadáson mutatkozik be a pécsi közönségnek a Leöwey Klára Gimnázium dísztermében. Érdeklődésünkre Marcel Hajny a Prágai Zenei Színházról a következőket mondotta: — Tizennégy esertendeje annak, hogy Prágában egy intim hangulatú, mintegy száznegyven főnyi közönséget befogadó kis teremben első előadását tar tóttá a Zenei Színház. Az Állami Zeneműkiadó egyik részlegeként jött létre azzal a céllal, hogy közelebb vigye és megszerettesse a zenét a hallgatókkal. Rájöttünk arra, hogy a zene megszerettetésének egyik kiváló eszköze a hanglemez, mely a zeneirodalom legszebb alkotásait a legválo- gatottább előadóművészek tolmácsolásában tárja a közönség elé. Ezért műsoraink alapja a hanglemez. Tudatában voltunk azonban annak is, hogy nem elegendő a lemezt egyszerűen lejátszani. Ezért mi a zenét összekötjük élő szóval, szép- irodalommal, versekkel, sőt a zene hatását tovább fokozzuk film- és diavetítéssel, fényhatásokkal, valamint élő tánccal. így a zene a többi művészeti ággal közösen hat a hallgatóságra és vonzóvá válik azok számára is, akik még csa k most ismerkednek a zeneirodalommal. — Milyen műszaki berendezésekkel rendelkezik a Zenei Színház? — A Prágai Zenei Színháznak mintegy 40 ezer mikrobarázdás hanglemeze van. — Gondolom aligha találunk olyan hanglemezt, ami ne volna itt meg. 600 kilométerre tehető az a magnetofonszalag mennyiség, amellyel dolgozunk Több ezer méter filmünk és diánk van, a hozzátartozó vetítőberendezésekkel együtt. A hangot a legtökéletesebb technikájú magnetofonokkal és erősítőberendezésekkel szólaltatjuk meg. Sokan mondták már egy-egy előadás után: olyan ólethű a hang, hogy min den pillanatban azt várták, mi kor lép ki az énekes a függöny mögül — Pécsett milyen műsorokat láthatunk? — TERVEINK szerint bemutatjuk a Mozart Prágában című összeállítást, mely filmek és képek segítségével bemutatja Prágát, azt a házat, melyben Mozart lakott, a szobáját, zongoráját, az ott komponált mű kottáját és közben halljuk Mozart muzsikáját... A Muzsikáló városok című összeállítás Prágáiból kiindulva a világ nagyvárosait mutatja be képekben, táncokban és természetesen zenében. — összeválogattuk minden város legjellegzetesebb slágerét és mint érdekességet említem meg, látható egy olyan film is, mély a bécsi utca életét mutatja be, ahol mindenki, még a közlekedési rendőr is a Strauss-keringők ütemére mozog. Legnagyobb sikerre a Dallam koktél című műsorunk tarthat igényt. A legnépszerűbb melódiák Rodgers, Porter, Gershwin, Kosma szerzemény« csendülnek fel híres művészek előadásában. Eddig menne járt már a Prágai Zenei Színház': «w» Fenyves Szálló November 15. az építési határidő Meglehetősen optimista lencsén keresztül nézte a televízió kamerája a Mecseken épült turista szállót, amikor egy héttel ezelőtt ország-világ tudtára adta, hogy egy nappal az átadás előtt járt ott. Valóban, az építési határidő szeptember 30-a volt, de azóta már újabb időpont, noyember 15 került az építési naplóba, a műszaki átadás határidejeként. Sípos János munkavezető azt mondja, a kivitelező, ÉM Komlói 49-es Építőipari Vállalatnak más fontos létesítményekre, a mohácsi általános iskola, stb. kellett a közelmúltban az erejét összpontosítania. Így a gumipadló készítésével, festéssel bizony elmaradtak egy kicsit. A hatalmas terméskő párkányokon még homok, desdkada- rabok éktelenkednek, de a két és háromágyas szobákban már készen állnak a beépített szekrények, s a mosdók körül halványzölden csillog a csempe. A napikban, a hófehérre rná- | zolt fűtőtestek Is a helyükre ' kerülnek. A szobák ajtaja fehér. a keret azonban mindenütt \élénkpiros. Fekete keretben /vannak az ablakok, s a nyíló /részt, ajtóknál, ablakoknál na- I rancssárgára festették. Nem fukarkodtak a színekkel: cil- 1 romsárga, terakotta és élénk kék vászonrolók kerülnek az erkélyajtóikra, ablakokra. Minden szobának van erkélye. amelyről csodaszép a kilátás. Innen még szebb a város panorámája, mint a Mecsek Szállóból, hiszen a város keleti és nyugati része egyaránt jól látszik. A konyha, gondnoki-lakás mellett sí-raktár is épült, számítva azokra a vendégekre. akik esetleg élvezni szeretnék a téli sport örömeit. Több mint ötmillió forintos költséggel, eredetileg turista szál1 ónak készült az új létesítmény, de az illetékesek leg- tiiabb döntése szerint a szállót Fenyves néven: szállodaként üzemeltetik majd. A központi fűtése« 19 két- és háromágyas szobába rekamiék és rádió kerül. Természetesen állandóan lesz hideg, meleg víz és a tár- saigóban televízió szórakoztatja a vendégekéi. A francia emlékműtől pár méternyire épült új szállót fenyőerdő és mandulás veszi körül, s a festői környezet mellett az új épület adottságai is alkalmassá teszik arra, hogy a város szálloda-, hiányát enyhítse. Az új szállodát, ahol a szálláson kívül reggelit és vacsorát kaphatnak a vendégek, a Pécsi Vendéglátóipari Vállalat üzemelteti majd. Elsősorban a Pécsi Idegenforgalmi Vállalat ven dégeit helyezik el, de ha hely van, szívesen látnak mindenkit. — Ez első külföldi utunk. Odahaza eddig nyolcezer műsort mutattuk be. A Prágában, Bratislavában és Osztra- vában működő minta Zenei Színházakon kívül sok vidéki művelődési klub, kórház, laktanya, iskola kéri műsorainkat, melyek így a legkitűnőbb mu-| zsikát eljuttatják a távoli falvakba is. Magyarországról Jugoszláviába és Romániába utazik együttesünk, a jövő esztendőben pedig Berlinbe ée Becsbe kaptunk meghívást. A PÉCSI KÖZÖNSÉG nagy érdeklődéssel várja a Prágai Zenei Szánház nem mindennapi csemegének ígérkező előadásait. Htaeskázáa befejezték a búzavetést Az idén háromszázhúsz ka- tasztrális holdon termelt kukoricát a himesházi . Uj Élet Termelőszövetkezet. Mivel az ősziek vetését már lassan befejezik, hozzáláttak a kukorica töréséhez is. Eddig már elvetették a teljes őszi búza területüket, négyszázhatvan holdat. S a 270 hold őszi árpából is 180 holdnak a magja a földbe került. Sőt, 30 hold őszi takarmánykeveréket is elvetettek. így jutottak hozzá, hogy megkezdjék a kukorica törését, s a 320 holdból 160 ka- tasztrális holdnyi terület terma sét már letörték. Ebből a növényből olyan jónak Ígérkezik a termés, hogy bőven osztanak prémiumot is. A fehér vadász Tüskés Tibor rádiójátéka Lakásépítés — képekben Másfél hónapon belül átadják a Kandó Kálmán utcai OTP- házakat. Itt épült fel az ezredik OTP-lakás. A rádiójáték népszerű műfaj. Hálásak érte a hallgatók. Bizonyára ilyen meggondolások is vezérelték a Pécsi Rádiót, amikor rendszeressé tette a korábban itt-ott felbukkanó rádiójátékot. Pénteken Tüskés Tibor Hemingway novellájából írt, Fehér vadász című rádiójátékát sugározták. Hemingway nagy író volt és egy nagy író novellájából rádiójátékot írni kockázatos vállalkozás, mert egy ilyen rádiójátéktól feltétlenül sokat várnak a hallgatók. Tüskés Tibor átdolgozásában egészen újszerű rádiójátékkal ismerkedhettünk meg. A rádiójátékokra jellemző a mozgalmasság, az események gyors váltakozása, itt meg feltűnően sok volt különösen az első részben a ^cselekmény- nélküliség”, az emberek belső érzelmeinek kitárulkozása. Ez azonban szerencsére se több, se kevesebb nem volt a kelleténél. Pontosan súrolta azt a határt, amikor az ember még oda tud figyelni. Tüskés Tibor ragaszkodott az író novellájához, éppen ezért a megírás nem ökozött csálödást.A technikai elégtelenség és a rendezés annál inkább. A színészek: Dobák Lajos, Pécsi Ildikó, Dávid Kiss Ferenc, Kutas Béla, Szerencsi Hugó és Fekete András játékán érződött, hogy nekik is tetszik a darab, kedvvel, odaadással játsszák. A rendezés azonban nem a legjobb volt. Ez talán annak is betudható, hogy Dohai Vilmosnak még nincs nagy gyakorlata rádiójátékok rendezésében. Az ember bizony „lelki szemeivel” gyakran ott látta a színészeket a mikrofon előtt, ülnek és mondják a szöveget. Ez az érzése támadt annál is inkább, mert a dzsungelbe távolodó vadász hangját éppen úgy, olyan erősen lehetett hallani, mint az autóban várakozó feleségéét, vagy a nyilván távolban feldörrenő lövés éppen úgy hangzott, mintha a mikrofon előtt sütötték volna el a puskát. Ilyen és ehhez hasonló, gyakorlatból eredő fogyatékosságok rontották ugyan a rádiójáték hitelességét, értékét, mégis a rádióhallgatók azzal kelhettek fel a székükből: egy jó kezdeményezés jó foytatásának lehettek fültanúi. (Szalai) A Magyar Irodalomtörténeti Társaság új vezetősége Szombaton Debrecenben ren dezték meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tisztújító közgyűlését. A társaság félévszázados murik ásságáról Fándi "Pál irodalomtörténész tartott rövid átfogó értékelést. A legutóbbi közgyűlés óta végzett munkáról Wéber Antal tudományos főtitkár számolt be. A felszólalások után megválasztották a Magyar Irodalomtörténeti Társaság új vezetőségét. A társaság elnökévé Komlós Aladárt, az irodalom- tudományok doktorát, alelnökei vé Szauder József és Kardos Tibor egyetemi tanárokat, főtitkárrá pedig Wéber Antal egyetemi docenst választották meg. A kertvárosi KISZ-lakótelep paneléit a helyszínen készítik, már közel felével készen vannak. Egy tíz fős brigád napi teljesítménye 60—70 négyzetméter panel. Képünkön a födém betoip acél-hálóját helyezik be a formába. A meszesi új épületek közül négyet a jövő év elején átadnak. Tóth Péter és Hering Mihály a napokban fejezték be az 5. számú épület belső vakolását. Foto: Czakó Igazságtalanság volna azt mondani, hogy Magyarmecs- kén és a környéki falvakban — Gyöngyfán, Gilvánfán, Magyarteleken, Kisasszonyfán — dr. Faller János, az azóta onnan már áthelyezett, rendkívül agilis orvos teremtette meg a környezet tevékeny kulturális életét, de az bizonyos, hogy három esztendeje ő ült le először spekulálni: hogyan kellene összehozni a környék értelmiségét a népművelés érdekében. Addig is mindenki csinálta, művelte a maga kulturális misszióját, de többnyire egy kicsit egymástól elszakadva és egy kicsit a társadalmi kötelezettség bélyegével. Csak annyi lelkesedéssel, amennyit ez a „kötelezettség” megkívánt. Faller doktor tanakodott először a barátaival, a pedagógusokkal, a másik orvossal, a tanács vezetőivel heteken, hónapokon át, hogy miként lehetne a szépre, jóra fogékony embereket bevonni a kulturális élet áramkörébe. Magyarmecske szemre oly közel, de a valóságban mégis nagyon távol van még a jelentősebb kulturális központoktól. A falu orvosa, pedagógusai hamarosan elhatározták — elsősorban ismeretet kell terjeszteni, erre van a legnagyobb szükség. Ma már senki se tudja pontosan meghatározni, hogy mi fogta össze a körzet hozzáértő értelmiségét, a tanács és a község vezetőit — ma már mindenki csak általánosságokat emleget — de őL&cuL& nagy hall gáté Minden második ember művelődik Magyarmecskén és környékén ségének, a postamester házaspárnak, az idős gyógyszerész- nének. Ma már nics nehéz dolga Sebők Károlynak, a helyi művelődési otthon igazgatójának, ha az újságíró kinyitja előtte a jegyzetfüzetet, és a körzet, a falu népműveléséről érdeklődik. — Már készen van az idei ismeretterjesztési tervünk is, amelyben elsősorban a mező- gazdasági rész a döntő tényező — mondja Sebők Károly. — Igyekeztünk az egész művelődési tervet úgy összeállítani, hogy két alapvető szempontnak megfeleljen. Egyrészt a tömeg- és társadalmi szervezetek kulturális munkáját kell összehangolni, hiszen a cél közös. Ehhez tartozik még az olyan részletkérdés is, hogy a szervezést is a társadalmi szervezetekkel együtt oldjuk meg. Uj módszereket szeretnénk alkalmazni, többek között az egyéni meghívás módszerét is. Úgy gondoljuk, a kultúrának a munkánknak adunk rangot azzal, ha a szervezést is rangosabbá tesszük, és nem elégedünk meg a dobszóval. Másrészt alapvető szempontunk volt a tervek összeállításánál, hogy mindaz, amiről az ismeretterjesztés! előadásokon szó lesz: érdekelje az embereket. Nagyon sok segítséget kaptunk a körzet tanácselnökeitől, akik lelkes támogatói a népművelésnek. így alakult ki, hogy az idei ismeretterjesztési előadások mintegy negyven-ötven százaléka mezőgazdasági szakjellegű lesz, hiszen most erre van különösen szükség. A televízióra nem egyértelműen panaszkodnak az öt falu népművelői. Igaz, némely eset ben nehezebbé teszi a munkát, de hát van lelemény és ötlet, másrészt pedig segít is a képernyő, hiszen a televíziós műsorokkal össze tudják kapcsolni a „hazai” programot is. Uj színe még a ma- gyarmecskeí, gyöngyfái, gil- vánfai, magyarteleki, kisasz- szonyfai kulturális életnek, hogy a falu vezetői, az értelmiség is részt vesznek az előadásokon, jó.példát mutatnak. Ügyesen oldják meg az öt község öntevékeny színjátszó csoportjainak munkáját is. Minden csoportot pedagógusok vezetnek, és úgy állították össze az öt község színjátszó csoportjának műsortervét, hogy egész télen körműsorokkal láthassák el a körzetet. Minden együttes kéthetenként nem is éz a fontos. A két orvos, a tantestület nagy része munkához fogott. Esőben, sárban, szélben, nagy hidegben gyalogosan járták a környék falvait. Az előadássorozatot mindenütt dr. Faller kezdte, azzal az okos meggondolással^ hogy a korszerű egészségügy mindenkit érdekel. Azután az állatorvos következett — ugyancsak érdeklődési meggondolások alapián. Ma már minden könnyebbnek és szebbnek tűnik, mint akkor volt. Három éve még megtörtént néhányszor, hogy az előadó szomorúan, elgondolkozva ballagott haza Ma- gyarmecskére, és útközben amiatt tűnődött: vajon hol hibázta el, vajon miért voltak kevesen az előadáson? A kudarc bántotta őket, a siker, mindenkinek szárnyakat adott Ma? Minden szinte pompásán megy, mintha olajozott gépezet lenne a körzet népművelése. Magyarmecskén mindenkinek szívügye a kultúra. Szívügye Tolnai Ferenc tsz-elnöknek, a község valamennyi pedagógusának, Papp Gábor agronómusnak, dr. Palotai Attila állatorvosnak, Greguritz Andrásnak ée felemás és más községben, más és más műsorral vendégszerepel, így egyrészt biztosítják az öt község egész téli „színpadi igényeit”, de különösképpen azért jó, mert az együtteseknek bőven van idejük a felkészülésre — hat-nyolc hét — és így jobban előtérbe lehet helyezni a színjátszócsoport szak köri, önművelő jellegét is. Mindezeken kívül sok „egyéb” érdekes kezdeményezést lehet látni Magyarmecskén. Kezdve attól, hogy a tanács a községfejlesztési alapból a tavasszal — ha sikerül — mozifelszerelést akar vásárolni az ismeretterjesztés megkönnyítésére és népszerűsítésére — egészen addig, hogy a könyvterjesztés, az olvasás érdekében a mozielőadások előtt rögtönzött könyvkiállítá- sokat rendeznek, kölcsönzéssel egybekötve. Körülbelül több mint kétezer ember él ebben a körzetben, és a három éve elvetett mag már kikelt. Helyi statisztikák igazolják, hogy a három év alatt mintegy 25—30 százalékkal nőtt a körzetben a kulturális rendezvények látogatóinak száma. A körzet összlakosságát számítva •— minden második ember valamilyen formában részt vesz a népművelésben. Előadó vagy hallgató, színjátszó vagy olvasó. Ezek után már felesleges kü lön kommentálni az öt falu értelmiségének, népművelőinek; dicséretét, i—vi \
