Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-31 / 255. szám
(M2 OKTÓBER 31. MAPLÖ 3 Bővült a társadalmi bíróságok hatásköre A társadalmi bíróságokra raházták az állami bírósági ügyek egy részét A közelmúltban megjelent az Elnöki • Tanács 24-es számú törvényerejű rendeleté a ■ társadalmi bíróságokkal kapcsolatban. Az új jogszabály érdekes meghatározásokat tartalmaz a társadalmi bíróságok szerepéről és működéséről. A jogszabály lényegesen bó- . viti a társadalmi bíróságok hatáskörét. A társadalmi bírósá- . gok révén a dolgozók vesznek át és intéznek egy sor olyan feladatot, amelyekkel korábban az állam foglalkozott. Ez a szocialista demokratizmus szélesedésének, fejlődésének bizonyítéka. Elvonó kúrára is javaslatot tehet A társadalmi bíróságok mú- • ködéséről szóló 1956-os és 1962-es rendelet között nagyon sok az eltérés. Hogy az elején kezdjük: az 1956-os rendelet ' szerint csak olyan üzemben lehet létrehozni társadalmi bíróságot, ahoi a dolgozók létszáma elérté a 300 főt Az új jogszabály 100-ban állapítja meg az alsó határt, sót a 100 alatti vállalati létszám esetén is lehetővé teszi a társadalmi bíróság megalakítását, ha szakszervezeti bizottság működik az üzemnél. Az új rendelet szerint a MÁV-náiL, a SZÖ- VOSZ és KISZÖV alá tartozó szerveknél, szövetkezeteknél is meg lehet alakítani a társadalmi bíróságokat A régi jogszabályban erről nem volt szó. A régi jogszabály alapján működő társadalmi bíróságok - ítéletei (vagy ahogy ez esetben helyesebb: döntései) csak a fegyelmi jellegű ügyekre " szorítkoztak, így a társadalmi bíróság javaslatot tehetett a vállalat igazgatójának a dolgozó alacsonyabb munkakörbe való helyezésére (ez a bíróság egyébként csak szóbeli feddéssel. illetve írásbeli megrovással büntethetett), azonnali hatályú elbocsátásra, illetve az okozott kár megtérítésére. Az új rendelet szerint'a társadalmi bíróság mindezen felül bizonyos tárgyú kisebb bűnügyben is eljárhat. így a társadalmi bíróság dönt a munkahelyen elkövetett garázdaság, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (ami üzemi balesetekre vezethet), az önbíráskodás (valaki megengedhetett len eszközökkel akarja érvényre juttatni anyagi igényeit) stb. ügyekben. Az ügyészség vagy állami bíróság ugyanis a társadalmi bíróság elé utalja majd ezeket az'ügyeket. feltéve természetesen, hogy a bűntettet az üzemben és vállalati dolgozók követték él. Ezen felül a társadalmi bíróság dönt akkor is, ha a vállalat egyik dolgozója rágalmazást, becsületsértést vagy köny nyű testi sértést követ el a vállalat másik dolgozója ellen. Itt persze nem az állami bíróság teszi át az ügyet: a sértett panaszára közvetlen az üzemiben mdul meg az eljárás. A társadalmi bíróság dönt a vállalat dolgozói között felvetődő anyagi természetű vitás ügyekben (tartozás, kártérítés követelése stb.) 1000 forintot meg nem haladó összegben. Javaslatot tehet a tanács megfelelő egészségügyi szervének, hogy az üzem javíthatatlannak látszó, notórius alkoholistáját kötelezzék kényszerelvonó kúrám. Elrendelheti, hogy fizetésének bizonyos százalékát vonják le és .adják a feleségének, illetve gyermekei gondozójának. Fellebbezési lehetőség Amiatt a fentiekből látható, a társadalmi bíróságok hatásköre (a jogszabály 1963. január 1-én lép hatályba), sokkal szélesebb lesz a korábbiaknál. Azzal, hogy bizonyos ügyeket az állami bíróságtól a társadalmi bírósághoz tesznek át, szinte deklarálva van, bogy a társadalmi bíróság raociahsta igazságszolgáltatásunk elismert és szerves része. Ugyanerre mutat az is, hogy a társadalmi bíróság tagja működése közben hivatalos személynek — a régi Btk szavaival élve: hatósági közegnek — számít. Ha például valaki a társadalmi bíróság tagját azért bántalmazza, mert az reá nézve kedvezőtlen ítéletet hozott, akkor 1 éppen olyan elbírálás alá esik, mintha más hivatalos személyt bántalmazott volna. Mondanunk sem kell: ez is új a társadalmi bíróságokról szóló 1956-os rendeletben nincs ilyenről szó. Azzal, hogy az un. vállalati magánvódas ügyek (üzemen belüli becsületsértés, rágalmazás, stb.) a társadalmi bíróság elé kerülnek, az állami bíróságok is tehermentesítve lesznek, hiszen a fentiek alkotják a büntetőügyek tekintélyes részét. Ugyanez az ügyek intézésére is előnyös, hiszen a társadalmi bíróság jobban ismeri a vétkes dolgozót, alaposabban tudja mérlegelni tetteit az állajni bíróságnál. A társadalmi bíróság tárgyalásán ok van a helyi dolgozók tömege, s egy jó tárgyalás valósággal nevelőiskola lehet számukra. Jellemző a kollektíva erejére; Volt már olyan megtévedt dolgozó, aki kérte, hogy ügyét inkább az állami bíróság tárgyalja, mert nagyon szégyellné magát dolgozótársad előtt, A jogszabály abban is űj, hogy lehetőséget ad a társadalmi bíróság döntésének felülvizsgálatára. Ha a dolgozó sérelmesnek érzi a döntést, panaszt tehet a szakszervezeti bizottságnál. Ha a szakszervezeti bizottság a döntést megalapozatlannak tartja, új eljárásit rendelhet el. Egyébként: bizonyos esetekben a járásbíróságnál is kérni lehet a társadál- mi bíróság döntésének felülvizsgálásét. M. L. Árubemutató a Kesztyűgyárban [ Tanácskozik a budapesti pártártekezlft Kedden délelőtt a pesterzsébeti Vasas Művelődési Otthon» ban megkezdte tanácskozását ; a budapesti pártértekezlet, A pártértekezlet megválasztotta az elnökséget, amelynek tagjai sorába választották Ká- I dár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkáJ rát. A tanácskozáson Kelen Béla mondott megnyitót, majd Kiss Jezső, a budapesti pártbizottság első titkára a párlbizott- :ag, Gallai Lajos a revíziós oi- ettság elnöke pedig a revíziós ízottság beszámolóját terjes®- .«.‘•te elő. Kedden délben a Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Vállalat r. dezésében vevöankéttal egybekötött árubemutatót tartottak ' Pécsi Kesztyűgyár ebédlőjében. Az ankét és az árubemuta célja megismertetni a dolgozókkal az egyes áruféleségeket, különösen a félkészárukat, továbbá a megrendelés, a házhozszállítás egyes problémáit. „dőjárásjeieulés Várható időjárás szarda eótigs a hozó mennyiségű felhősei, néhány helyen, tőképp a hol/.api nap folyamán kevés eső, mérsékelt, időnként kissé élénkebb szél, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—6 legmagahubb | nappali hőmérséklet holnap 4űta~ i iában 8—12 fok között, keleten 1 1 yenként 12 fok felett. A zavartalan téli forgalom érdekében A MÁV, az AK.ÖV és a Közúti Igazgatóság telkészült a hidegre és hófúvásokra Modernizálják, gépesítik a mohácsi TEMAFORG-ot A mohácsi TEMAFORG- ban, amely az országban keletkező textilhulladékokat osztályozza és dolgozza fel, az utóbbi öt évben csaknem négyszeresére emelkedett a dolgozók száma. A vállalat továbbra is fejlődni fog. Az üzem vezetősége gépesíteni kívánja a válogatást: az ehhez szükséges szalagrendszer kiküszöböli az egészségre általmas porképződést is. Az anyagmozgatást, amely a vállalat dolgozóit fizikailag a legjobban igénybe vette, a jövőben pneumatikus rendszerrel kívánják megoldani. Hozzáfogtak az üzem korszerűtlenné vált töltőgépeinek kicseréléséhez is, modem, külföldi gépek beiktatásával. Mivel a TEMAFORG budapesti üzemeit a főváros rendezése végett perspektivikusan fejleszteni nem szabad, lehetővé válik a mohácsi centrum további nagyobbméretü fejlesztése, festő- és mosodarészleg építése. Erre egy-két éven belül sor kerül. Az üzem fejlesztésével egy- időben fejleszteni kívánják a szociális és kulturális ellátást is. A fűtést már megoldották: a korábbi évekhez viszonyítva egyetlen olyan helyiség sincs a vállalatnál, ahol ne lenne a központi fűtés rendszeréhez kapcsolt fűtőtest. A MÁV Pécsi Igazgatósága területén a személyszállító-vonatok 99,1 százaléka közlekedik menetrend szerint. A MÁV mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt az ered- | ményt a téli időszakban is j megtarthassa. A téli időszakban minden személyszállító kocsiban biztosítják a plusz 18 Celsius fok meleget. Mivel a személykocsik víztartályai ki vannak téve a fagyveszélynek — a plusz két Celsius fok alatti időben a tartályokat nem töltik fel vízzel. Ez a régi kocsikra vonatkozik természetesen, mert az újabbak már el vannak látva kellő hőszigetelő berendezéssel, s ezeknek az újabb gyártmányú kocsiknak a tartályában lesz víz. A várótermekben is mindenütt 18 Celsius fok lesz a meleg. Az állomások a megfelelő tüzelőt, kályhát, kályhacsövet, stb. már megkapták. A törött ablakokat is mindenütt megjavították. •A j A 12. AKÖV-nél a jármüve- : két felülvizsgálják, hogy a téli j üzemeltetésnél fontós beren- t dezések kifogástalanul működnek-e. A vállalat intézkedési-tervet dolgozott ki a téli motorolajok, fagymentesítő folyadékok, glicerin, glikol, hólánc, ablaktörlő, ablakmelegítő, hűtő- és motorház takaró, petróleum, fűtőanyagok, védőruha beszerzésére és időbeni kiadására. Az ajtók, ablakok javítását jórészt elvégezték már, illetve a közeli napokban befejezik. A gépkocsik ablakainak pára- mentesítése céljából kellő mennyiségű vegyianyagot szereztek be. A mohácsi telepükön a kazánok felújítását elvégezték, s így a fűtési lehetőséget ott is megteremtették. Azokat az üzemi berendezéseket, amelyek fagyveszélynek vannak kitéve, fagymenteseik. (Mosószivattyúk, műhelyi kompresszorok légtartályai stb.) A szabadban dolgozóknak vagy a munkájukat 50 százalékban szabadban végzőknek védőruhát és teát adnak. A gépkocsik reggeli indításához az indító akkumulátorok és a konvertál« előkészítése megtörtént. A SZAMOK néha elkápráztatják az embert. Milyen szép például, kimondani ezt: „Az 1960—61-es tanévben 31-en kaptak mezőgazdasági technikusi oklevelet a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumban”, És milyen lehangoló a számok mögé nézni! A harmincegyből, jelenleg mindössze 4 dolgozik a mezőgazdaságban, négy tovább tanul mezőgazdasági akadémián vagy egyetemen. A többi? Az igazgatóhelyettes sorolja a neveket: Murát Pál vasútforgalmi tanulónak ment, Nichter József vasesztergályos-tanuló lett, Varga József bányász, Halász Csaba rádiószerelő-tanuló, Hartmann Katalinból ápolónő lesz, Horváth Ferenc a Hűtő és Háztartási Gépjavító Vállalatnál tanuló, Lafferton Györgyi községi tanácson odóügyi előadó... Hát ehhez kellett a technikusi oklevél?! Harmincegyből huszonhárom nem dolgozik a szakmában. Emellett nem lehet elmenni szó nélkül. Mi lehet az oka ennek a nagy hibaszázaléknak? Kérdőívek bizonyítják, hogy nem minden gyerek akart idejönni. De ide felvették, hát végigcsinálta a négy évet. Sokan végigkínlódták, mert közben rádöbbentek: nem az ő hivatásuk ez. Volt aki már közben eldöntötte magában: rádvi iö ?sz. de előbb min tiuKveUe UcreUségizik. HARMINCEGY TECHNIKUS Az első ok tehát máris megvan. Közismert továbbá, hogy 14 éves korban még nehéz eldönteni, mi akar valójában lenni az ember. Könnyen előfordul, hogy az a gyerek, aki lovat szeret hajtani, mire 18 éves lesz, egyáltalán nem kíván mezőgazdász slenni. Vajon he- lyes-e akikor rászorítani a gyermekeket 14 éves korban a pályaválasztásra Nem volna-e okosabb, ha elvégeznék az általános gimnáziumot, s alti akar, utána szerezné meg a technikusi képzettséget. Alaposan meg kellene vizsgálni, valóban helyes-e most, mezőgazdaságunk jelenlegi és távolabbi feladatait szem előtt tartva, általános szakembereket képezni. Mit kezd egy 18 éves, a mezőgazdaság szinte minden ágához konyító fiatalember mondjuk egy hatezer holdas termelőszövetkezetben? Őszintén meg kell mondani — nem sokat. Ezt tudják a termelőszövetkezetek is és nem szívesen látják ezeket a fiatalembereket. Legtöbbször azt mondják: szerezzenek először nagyüzemi gyakorlatot és aztán jöjjenek. Ebbe a nagyüzemi gyakorlatba beleértik azt is, hogy legyen specialista valamiben,. hisz ha állami gazdaságba kerülnek ezek a fiatalemberek, akkor nem foglalkoznak mindennel, hanem csak a termelés egy, legfeljebb két ágával. Felvetődik tehát a kérdés: Nem lenne-e jobb a jelenlegi helyett egy olyan technikumi rendszert megteremteni, amely érettségire épül és kizárólag specialistákat ad. DE ADDIG IS, míg ez remélhetőleg megvalósul, mit lehetne tenni, hogy azok, akik a technikumot elvégezték, valóban ezt a hivatást gyakorolják is. A Szentlőrinci Mezőgazda- sági Technikumban ma már elég sok az ösztöndíjas. Különösen sok van az elsősök között. A szalántai termelőszövetkezet például két tanulónak is ad ösztöndíjat: Wortmann Gábornak és Taradzsia Márknak. Szerződést kötött velük a termelőszövetkezet: segítik a fiúkat, de ha befejezték tanulmányaikat, akkor vissza kell jönniök a községbe. Vannak ösztöndíjasok a mágocsi, az új- petrei tsz-ből, de vannak állami gazdaságokból is. Az első osztályosok közül tíznek ilyenformán biztosítva van a helye Ez az egyik járható út. De mi lesz a többiekkel? — „Menjetek el valamelyik teimelőszövetkezetbe vagy állami gazdaságba és ott próbáljatok helyet szerezni magatoknak! A fizetés? — Egyezzetek meg!” Ezt kapják útravalóul a most érettségizett technikusok. Ilyen útravalóval bizony kevés fiatal akar bekopogni a tsz-ek, állami gazdaságok irodáinak aj táján. Miként lehetne megoldani ezeknek a fiatal szakembereknek az elhelyezését? Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy amikor megkapják az oklevelet, akkor egyúttal megadják nekik annak a termelőszövetkezetnek vagy állami gazdaságnak a címét is, ahol várják őket, ahol dolgozni fognak. Ha meg lehet ezt tárni a jogászok, pedagógusok, orvosok és mások esetében, miért ne lehetne megtenni ért azokkal a mezőgazdasági technikusokkal, akik nem kaptak társadalmi ösztöndíjat. Nem csoda végül, ha elkeserednek a fiatal mezőgazdasági technikusok, akik legtöbbször 800—900 forintot kapnak, amikor azt látják, hogy az építőipari, gépipari vagy villamos- ipari technikumban végzettek havi jövedelme ennél jóval nagyobb. Pedig azok sem tanultak többet. Helyes lenne ezt a kérdést is megvizsi/lni. Harmincegy technikusból négy dolgozik közvetlenül a mezőgazdaságban, négy tovább tanult, a többiből vasutas, ápolónő, motorszerelő és ki tudja mi lett. Képeztünk egy csomó szakembert, beírtuk őket a nagykönyvbe, és kiderült, ezek közül csak négy lett technikus. El kell tehát gondolkodnunk: vajon tervszerűen, folyik-e a mezőgazdasági kö- zépkáder-képzés, vajon azok jutnak-e el a technikumokba akik technikusok akarnak lenni, vajon helyes-e 14 éves korban hivatást választani, nem lehetne-e valami más módon elhelyezni a kádereket, nem lenne-e helyes felmérni a szak- emberszükségeletet a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban és ennek arányában beiskolázni mégpedig ügy, hogy az állami gazdaság is, a termelőszövetkezet is el- küidené a maga kiszemelt emberét ösztöndíjjal tanulni? SOK. A KÉRDÉS. Egy biztos, nem engedhetjük meg azt a luxust magunknak, hogy a sí- képzett technikusok zöme másutt helyezkedjék el. Jő lenne, ha erről a kérdésről az illetékesek, a technikumok vezetői, a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei is elmondanák a véleményüket Szalai Janes A KPM Pécsi Közúti Igazgatósága a hótorlaszok és a hótakaró eltávolítására két 5 hómaróvál, két hó,turbinával és hét motoros hóekével rendelkezik. Ezek a legkorszerűbb S hóeltakarító eszközök. Ezen j kívül van még kilencven fa I hóekéjük, amelyet szükség I szerint használnak fel. A si- I kosság elleni védekezésre hat | új típusú szóróberendezéssel szerelik fel a gépkocsijaikat. Ezen kívül a veszélyesebb.afc a nagyobb forgalmú utak mentén szóróanyaghalmok lednek, amit a gépkocsivezetők a megcsúszott kocsik alá szórhatnak. A Közúti Igazgatóság hófúvások után azonnal megkezdi a hóeltakarítást. Az ősz» szes erőgépet munkába állítják és munkához lát 500 úíőr is. Nagyobb hóakadály illetve síkosság esetén az igazgatóságnak jogában áll igénybe venni a területén lévő vállalatok járműveit is. ' KPM Közúti Igazgatóság hó és síkosság esetén éjjel- I na^nal ügyeletét tart Pécsett, j Mohácson és Szekszárdon. A hóügyelet telefonszámait kellő i időben a sajtóban közük. A KPM Közúti Igaz; ág ! termer—’' sen js-ik a keletkezett hóakadályok leküzdésére készült fel, hanem a megelőzésre is komoly összegeket fordít. Hóvédő erdősávokat telepített mintegy 70 kilométer hosszú szakaszon és rendelkezésre áll 3000 méter hordozható hófogórács is. Ezeket a hófogórácsokat a veszélyes hófúvási helyeken december 15-ig felállítják. A síkosság megakadályozásához szükséges szóróanyagok (homok, salak stb.) szállítását meg’ -zd- ték s a közutak mentén kije- ’öH deponia helyekre hord- •■k. Befejezték a búza vetését A babarci termelőszövetkezet után kedden estig a mohácsi járás két újabb termélőszo vetkezőiében, a szúrí Kossuth, és a palotabozsoki Egyetértés Tsz-ben is befejezték az őszi búza vetését. Szűrben 220. Pa- lotabozsokon 740 hold búzát vetettek el az ősz folyamán. s mindkét tsz-ben jól halad a betakarítás is. A palotabozsoki tsz-ben a 40Ö liold kukoricából 300 holdon már befejezték a törést és 250 holdon levágták a kukoricászárat. Jól halad a vetés a homoru- di Kossuth Tsz-ben is, ahol a 900 holdból több, mint 700 holdon már elvetették a búzát. A bólyi, a görcsönydobokai, ma roki és sombereki tsz-ek ben pedig a hét végén befejezik * búza vetését A
