Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
8 MAK6 IMS. OKTÓBER t reakció újahb betörést tervez Jemenbe A jemeni forradalom elfojtására irányuló kísérletek kudarca után a reakciós erők most újabb tervet dolgoznak ki az országba való betörésre. Mint a MEN közép-keleti hír- ügynökség jelentette, Husszein király, Szaud király és Beijhan angol protektorátus kormányzója az adeni angol hatóságok támogatásával folytatják a csapatösszevonásokat a jemeni határon.. Beijhanban szaud-arábiai és jordániai csapatokat dobnak át, továbbá egyes jemeni törzsek fegyveres alakulatait, amelyek már eddig is harcoltak a forradalom ellen, de a törvényes kormány csapatainak csapásai alatt kénytelenek voltak elmenekülni Jemen területéről. Äz angolok háromezer katonát küldtek Beijhan közvetlen közelébe. Az adeni angol támaszponton 190 repülőgép van harci készenlétben. Aden közelében, Shugra kikötőjében hat fegyverszállítő teherhajó vetett horgonyt. El a kezekkel Kubától! — követeli továbbra is a nemzetközi közvélemény Két újabb amerikai nukleáris robbantás XV as hi na ton. Az amerikai atomerő bizottság közlése szerint szombaton két nukleáris robbantást hajtottak végre. Johnston-sziget térségében alacsony-légköri PÁRIZS Izzó hangulatú nagygyűlést tartottak pénteken este Párizsban a Francia— Kubai Társaság rendezésében. A többezer főnyi résztvevő felháborodottan tüntetett az Egyesült Államok agressziója ellen. Kuba melletti rokomszenv- tüntetés színhelye volt- a Renault gyár párizsi üzeme is. < MOSZKTA Szombaton, amikor Moszkva-szerte elterjedt a bír, hogy a Pentagon meggyorsította a Kuba-ellenes invázió előkészítését, ismét magasra csapott a felháborodás ■lángja. A déli érákban megjelentek a tüntetők első csoportjai az amerikai nagyikö- | vétség épülete előtt, a Szado- i vaja körúton, Törekvések a Kína és India közötti határ- incidensek békés réndezésére Liu Sao-csi és Csou En-laj táviratai ázsiai és afrikai országok vezető ál lainférfiáihoz Pelivng. Naseser, az EAK elnöke táv iratot intézett Csou En-lajhoz, a Kínai Népköztársaság minisz terelnökéhez. Táviratában aggodalmát fejezte ki a kínai— indiai határhelyzet kiéleződése miatt. Egyidejűleg kijelenti, kész arra, hogy más afrikai ás ázsiai országokkal együtt elősegítse a két állam között felvetődött vita békés megoldását. Nasszer elnök egyidejűleg közli, hogy érintkezésbe lépett Indonézia, Kambodzsa. Ghana, Guinea, Mali, Marokkó, Ceylon, Burma, Algéria és Afganisztán államfőjével, illetőleg kormányával a kérdés megtár- galása céljából. Csou En-laj miniszterelnök választáviratban mondott köszönetét Nasszer elnöknek. Tájékoztatta egyidejűleg a kínai kormánynak a vitás határkérdés békés megoldására tett hárompontos javaslatáról. Kinyilvánította azt a reményét, hogy Nasszer elnök latba veti befolyását e javaslatok valóra váltása érdekében. Csou En-laj miniszterelnök a Nasszerhez intézett választávirattal egyidejűleg azonos tartalmú üzeneteket intézett a fent említett országok állaim-, iiletvé kormányfőihez. Külföldi események képekben Lki Sao-csi, a Kínai Nép- köztársaság elnöke Abud szu- dáni államelnöknek küldött köszönő táviratot. Abud elnök táviratában aggodalmát és saj nái'kozását fejezte tó. a kínai— indiai határvita miatt, és tárgyalásokon alapuló békés meg oldást javasolt. A Reuter Uj-Delhiből keltezett híre szerint az indiai kormány legutóbbi ülésén olyan döntést hozott, hogy a tovább tartó indiai—kínai határincidensekre tekintettel rendkívüli intézkedéseket foganatosít. Ezúttal többezer fiatal és j idősebb moszkvai csatlakozott a tüntetőkhöz. Amint a ] gyárakban véget ért a munkaidő, újabb és újabb töme- . gélt érkeztek zárt sorokban a Szadovajára, Papírra. furnérlemezre és vászonra festve ilyen jelszavaikat lehetett olvasni: „El a kezekkel Kubától!’’ — „Kennedy úr, térjen észhez!” — „Gyalázat az agresszorokra?’ — „Békét aláírunk!” „Viva Cuba!” BELGRAD A Borba szombati vezércikkében a szovjet kormány politikájának pozitív jellegére mutat rá. A szovjet kormánynak az utóbbi két nap folyamán tanúsított magatartása megérdemli az elismerést. Bertrand Russel tekintélyes brit békeharcos gratulációja Hruscsov miniszterelnökhöz „az értelem, javára tett bátor állásfoglalás- érff’ kétségkívül rokonszenvre talál mindenkinél, akinek kedves a béke — írja a Borba, BERLIN A Német Demokratikus Köztársaságban tovább tart a tiltakozás az amerikai imperialisták: Kuba-ellenes agressziója miatt. Ennek egyik megnyilvánulása az, hogy az NDK állam tanácsa szolidaritását nyilvánította ki a szabiid Kubával. Az államtanács ülésén megjelent és beszédet mondott Andres Avino So- ler, a Kubai Köztársaság diplomáciai missziójának vezetője. Jenában a város értelmisége előtt, ár. Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere hangoztatta, hogy a világ béke- szerető erőinek sikerül szét- zúzniok az amerikai imperializmus tervét, amely a szabad Kubát és a világbékét fenyegeti. KAIRO • Az afro-ázsiai országok szolidaritási értekezletének .állandó titkársága közleményt adott ki, amely az Egyesült Államok Kuba-ellé- neg akcióit kalózkodásnak és provokációnak minősíti. A nyilatkozat hangoztatja, hogy az afrikaiak és ázsiaiak milliói Kuba oldalán állnak és követelik az amerikai támaszpontok felszámolását. LA PAZ Pénteken Bolívia fővárosában összecsapások voltak Kubával rokonszenvező és a Castro-ellenes tüntetők kő zött. Legújabb hírek szerint az összecsapások halálos áldozatainak száma ötre, a sebesülteké pedig huszonhétre emelkedett, ROMA Szombaton folytatódtál?, a tüntetések Olaszországban az' Egyesült Államok agresszív lépéséi ellen. Sztrájkokra, gyűlésekre került sor a városok és községek százaiban, tiltakozó táviratokat küldtek az Egyesült Államok vezetőinek. Milánóban 50 000 ember tüntetett Kuba mellett. A kép viselőházban Gian- carló Pajetta, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja is elítélte az amerikai terveket. Pajetta felszólította az olasz kormányt: tegyen konkrét • békekezdeményezést az Egyesült Államok, agresszív őrültségének meg-i 'fékezésére. Pietro Ingrao . kommunista képviselő feltette a kérdést, mit óhajt tenni az olasz kormány a konfliktus elhárítására. A franciák ma választanak de Gaulle egyeduralma és a köztársasági rendszer között Az amerikai diákok békeuniója tiltakozik a washingtoni Fehér ház előtt a Kuba elleni blokád miatt. ,n"'” --nmszakemberek látogatása a Moszkva-kömváki enrr getiltai intézetben. A képen: M. Rogyionov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állami Atomenergia Bizottság helyettes elnöke (balról) és Roger Meykins. az Angol. Atomenergia Bizottság elnöke. Párizs (MTI). De Gaulle vasárnap 27 millió francia választópolgárt szólít az urnák elé, hogy igennel vagy nemmel feleljenek a következő kérdésekre: akarják-e, hogy a köztársaság elnökét a jövőben maguk válasszák egyszerű szavazat-többséggel? A népszavazásra öthetes belpolitikai, harc után kerül sor, amely a kormány bukásához, a parlament feloszlatásához vezetett és válságos helyzetet teremtett a francia belpolitikában. Az alkotmánymódosító népszavazást a politikai pártok zöme, a parlament mindkét háza, az államtanács, az alkotmány-tanács és minden számottevő francia jogász törvénytelennek minősítette, meg tartását azonban nem tudták megakadályozni. A választóknak feltett, látszólag ártatlan kérdés mögött de Gaulle és a demokratikus erők harca húzódik meg A tábornok-elnök televíziós beszédeiben nyíltan megmondotta, olyan teljhatalmat követel saját maga és utóda számára, amelyet nem korlátoznak sem a politikai pártok, sem a parlament. A francia szavazóknak vasárnap lényegében de Gaulle egyeduralma és a köztársasági rendszer között kell választa- niok. De Gaulle a népszavazás előestéjén újból hangsúlyozta, ha nem kap erőteljes többséget, visszavonul. Fenyegetését megtoldotta azzal, hogy távozása az egymást követő kormányválságok felújülását jelenti, megnyitja az utat a fasiszta összeesküvés előtt. A Francia Kommunista Párt egyértelműen válaszolta: Minél előbb vonul nyugalomba de Gaulle, annál jobb Francia- országnak! A kommunisták felszólították a köztársasági elnököt, dolgozzanak ki közös programot a demokrácia felújításáért. ■ A párt javaslata a tömegek között erős visszhangra talált, A baloldali pártok és a haladó szervezetek sokhelyütt közös felhívással fordultak a választókhoz. A szocialisták és a polgári pártok vezetői azonban kitartottak kommunista- ellenességük mellett. A szélső- jobboldali erőkkel léptek szövetségre. Ez megnehezítette a választók felvilágosítását. A francia lapok latolgatják a népszavazás várható eredményét. Sokan úgy vélik, hogy a nemzetközi feszültség az „igen”-nek kedvez. A feszültség a választók egy részét visszariasztja attól, hogy de Gaulle távozására szavazzanak. Mások a női szavazókban látják a köztársasági elnök erős támaszát. Megfigyelők véleménye szerint nem az a kérdés, több lesz-e az „igen” szavazat, vagy nem, hanem, hogy megkapja-e de Gaulle az. „erőteljes többségnek” számító 13.5 millió szavazatot, amelytől személyi uralmának megsziládítását várja. i A& álmodik&é A közelmúltban két' érdekes levéltöredék látotz napvilágot a nyugati sajtóban. „A francia nép visszautasítja, hogy egyetlen ember határozza meg államformájának jellegét” — hangzik az első. A második pedig: „Az az álmodozó, aki arra merészkedik, hogy szer mélyi hatalmát biztosítsa, akármilyen szolgálatot tett is korábban hazájának, szem betalálja magát az egész néppel.” Ez a két kétségbevonhatatlan igaz mondat az úr 1942. esztendejében vettetett papírra, személyesen Roos- velt amerikai elnökhöz címezve, egy emigrációban élő, magát nemzeti hősnek kikiáltott tábornok tollából. A generális természetesen De Gaulle volt. Ugyanaz a De Gaulle, aki aztán 1946 január 20-án azért vett - búcsút szeretett népétől és igen nagyrabecsült arany karosszékétől, s vonult vissza önkéntes száműzetésbe bárkái és kastélyának kísérteiéi közé, mert a tapintatlan francia nép elfogadta azt az alkotmányszervezetet, miszerint az elnöknek semmiféle tényleges hátalma nem lesz. Le Grand Charles 1958-* ban ült vissza régi karosszékbe. Egy ideig csak poti- tizálgatott. Tűrte, hogy nép nem „keni fel” minden ófranciák legfőbb urának és parancsoló já nak. Végül is elfogyott a türelme és maga látott munkához. Népszavazást írt ki, amely eldönteni tartozik, hogy ezentúl hét évre és népszavazás útján válaszszák az elnököt. Természetesen De Gaulle után ismét De Gaullet. A korrúariy^nera is ellenkezett, jóvá' hagyta a tervet. A képviselőibe}^, vir szánt. nem tetszeti, $, . ezért azonnal megbuktatták a kormányt. Az 1942-es Róösev’élt hez írt levél szerzője válaszképpen feloszlatta a parlamentet, s mint ismeretes, ma mégis csak népszavazás lesz Franciaországban, Ha a francia nép valóban olyan szellemes és karakán, ahogy ezt általában híresz- lelik róla, a szavazólapokra nem igent, vagy nemet ír, hanem egy egész mondatot. Bármelyiket a De Gaulle fogalmazta két igazság közül. Hogyan került egy 25 éves nő Ahmed imám háremébe? — Szökés a szerájból A nemrégiben lejátszódott jemeni események lerántották a leplet azokról a középkori állapotokról, melyek a közel- keleti országban napjainkig fennállottak. Ez év szeptemberében egy jelenté- arról számolt be, hogy az agg jemeni imám, Ahmed elhalálozott, és hogy helyébe fia, El Badr emir lépett. El Badr azonban egy hétig sem uralkodott, mert rendszerét elsöpörte a jemeni nép forradalma. Az alábbi események, melyek még Ahmed imám idejében játszódtak le, mindennél jobban rávilágítanak arra a helyzetre, amely a királyság idején fennállott. Rita Nasir négv évvel ezelőtt került Ahmed imám háremébe Különös és kalandor története van annak, hogy ahogyan ez a 25 éves glasgowi skót nő rabszolganője, illetve háremhölgye lett a Nagy Turbánnak, ahogyan Ahmed imámot nevezték. A dolog még akkor kezdődött, amikor Rita 17 éves volt és Glasgowban élt Akkor ismerkedett meg Ahmed Nasir- ral, egy jóképű, jellegzetes arabos arcélű fiatalemberrel. Egy angol hajóval érkezett | Glasgowba, amelyen fűtőként ! dolgozott. Az arab fiú azonnal I beleszeretett Ritába. Úgy látszik. hogy a vonzalom kölcsö- I nős volt, mert rövidesen há- I zasságot kötöttek. Ahmed ott- ! hagyta a tengerészetet és Angliában telepedett le. Látogatás Jemenben 1957-ben Londonba érkezett | Szeif Ul-Izlam Mohamed El Badr jemeni trónörökös, aki egyidejűleg miniszterelnök és belügyminiszter volt. Nagy- Britannia és Jemen között ab- | ban az időben nem volt vala- j mi szívélyes viszony, mert Je- j men igényt tartott Adenre. El Badr azonban megjelenésével {és gazdag öltözékével nagy feltűnést keltett. A jemeni trónörökös különben művelt, iskolázott, jó megjelenésű fiatal ember volt Az újságok sokat foglalkoztak londoni tartózkodásával és reform terveivel, amelyeket saját hazájában akart megvalósítani. Ahmed Nasir mindezekről az újságokból értesült. Ugy- látszik, hogy a tudósítások nagy hatással voltak rá és felébredt benne a honvágy. Elha- ! tározta, hogy Londonba uta- | zik és meglátogatja a fiatal i emirt. Persze felesége nélkül f nem mehetett, így hát gyermekei nélkül sem. Egy napon az egész család útra kelt. A szállóba, ahol az emir tartózkodott, nem volt könnyű bejutni. Úgy látszik azonban El Badrnak tudomása, volt Ahmed érkezéséről, mert elren delte, hogy azonnal vezessék eléje. Még teával is megkínálta a családot. Szívélyes beszélgetés közben Ahmed elmesél te eddigi életét és azt i% hogy a háború alatt bizonyos szolgálatokat tett hazájának, Jemennek. El Badr azt mondta Ahmednek, legjobb volna, ha hazatérne Jemenbe, ő majd gondoskodik arról, hogy megfelelő állást kapjon. Néhány héttel később Ahmed Naíár családjával repülőgépre | ült és elindult Jemenbe. A jegyet az emirtől kapta. Ez 1958 februárjában történt. Ami ezután következik, az egy keleti témájú balandorfilmre emlékeztet inkább. Ahmedot és családját a sa- nai repülőtéren — egy miniszter várta! Az imám utasítására az egész családot egy kényelmes szállóban helyezték el. Egy héttel később Ahmedot az udvarhoz hívták. Tudatták vele, hogy ezentúl udvari vi^ lanyszérelő lesz, jóllehet Alt* robbantást végeztek, a felrobbantott bomba közepes hatóerejű volt. A hevadai kísérleti telepen t alacsony hatóerejű nukleáris I bombát robbantottak fel a iföld alatt.
