Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

2 1962. OKTÓBEB M. ^ A megyei pártértekezlet vitája ( Folytatás az 1 oldalról) vünket úgy használjuk a jö­vőben is mint eddig, vagy an­nál jobban, akkor nyugodtan kívánhatom, hogy a legköze­lebbi pártértekezleten arról számoljunk be, hogy népünk egysége erősödött, pártunk tö­megkapcsolata fejlődött és mélyült, és erőnkhöz mérten mindent megtettünk azért, hogy népünk szebb és jobb életét szolgáljuk. Roth Antal: 15 millió forint értékű árut termelünk Pénteken elsőnek Róth An­tal elvtárs, a véméndi terme­lőszövetkezet elnöke szólalt fel. A három község tsz-einek egyesítéséből létrejött nagy közös gazdaság eredményeit ismertette a pártértekezlettel. Elmondotta, hogy a múlt év­ben 5112 métermázsa, gabonát adtak a szövetkezetükből az államnak, az idén pedig már 7827 métermázsát tudnak le­szállítani. Áruértékesítési tér vüket tavaly 11 millió forint értékben teljesítették, ebben az évben pedig IS mi’^ó fo­rint értékű árui értékesíte­nek. A termelés szakosításá­ról szólva ezeket mondotta: — A kis, 1500 holdas gaz­daságokban nem lehet meg­valósítani a termelés szako­sítását. Egy ilyen nagyobb sző vetkezetben, mint amilyen a véméndi is, már alaposabb tervezéssel lehet dolgozni és szebb eredményeket lehet el­érni. Az idén 4 millió forintos beruházást végeztünk s en­nek fele. vagyis kétmillió fo­rint már saját erőből történt. Róth elvtárs ezután arról beszélt, hogy a nemzetiségi községekben az egyesítés ala­posabb előkészítő munkát igé nyelt, mint másutt, mégis si­került közmegelégedésre jól végrehajtani. Véménd sok- nemzetiségű község, Feked né metajkú, Szebény pedig ma­gyar. Mégis egyetértésben, egy mást segítve dolgoznak a tsz- ben az emberek az t yesülés óta. Elmondotta, hogy a silóta­karmány termesztésben szép eredményeket értek el a ter­melőszövetkezetek. De nem képesek lesilózni mind, mert nines hozzá megfelelő gép. Javasolta, hogy a Mohácsi Gépgyár, miután még úgy sincs véglegesen meghatároz­va a profilja — gyártson siló- zó gépeket, segítse a baranyai termelőszövetkezeteket ezzel. lépni, ha azt akarta, hogy sa­ját agresszív politikájának ér vényt szerezzen Kuba ellen — Arról fecsegnek, hogy a kis Kuba támadással fenye­geti a nagy Amerikát. Pedig történelmi tény, hogy nem Ku­ba, hanem az Egyesült Álla­mok a támadó fél. Vajon ho­gyan reagált volna az Egye­sült Államok elnöke arra, ha tényleg Kuba intézett volna támadást Amerika ellen, s ha Kuba rendelt volna el tengeri blokádot az Egyesült Államok hajói ellen? — tette fel a kér­dést Ambrus Jenő elvtárs, majd azt hangsúlyozta, hogy helyesüljük kormányunk nyi­latkozatát, az Egyesült Álla­mok kubai agresszióját elítél­jük. ban, s ha mindezekhez még az ideológiai, világnézeti munkát is javítják, nagyobb eredményeket érhétnek el. — Hangoztatta, hogy a szakmaj vitákon is az ideológiai és pedagógiai egység kialakítá­sára kell törekedniük. A szár­mazás szerinti kategorizálás idejét múlt rendszeréről :ó* lőtt ezután és hangsúlyozta* hogy a munkás és paraszt­származású fiatalok hatéko­nyabb, eredményesebb segí­tésének módszereit a jövő­ben is keresni kell. Zoboki Béla: Lelkiismeretesebb munkát a beruházások előkészítésében bák-aknai beruházásairól szól­va elmondotta, hogy sokkal több megértést, lelkiismerete sebb munkát várnak el a bá nyászok a Nehézipari Minisz­tériumnak a beruházásokban illetékes osztályaitól. — Az akna építésével, a tér melésbe való fokozatos be­kapcsolásával sok új dolgozóra lesz majd szükség, nekik pe­dig lakás kell, — mondotta Zo böki elvtárs, — de a lakás- építkezések üteme nem kielé gítő. A megyei pártbizottság támogatását kérte mind az akna termelési, feltárási mun kálataimak, mind a beruházá­soknak, mind pedig a lakás­építések előrevitele érdeké- 1 ben. Zoboki Béla elvtárs, a Kom lói Szénbányászati Tröszt Zc­RisfalVi Károlyné: ,4 nők jelentős szerepet vállaltak a tsz fejlesztésében Nagy figyelemmel hallgat­ta a pártértekezlet Kisfalvi Károlyné, meghívott párton- kívüli termelőszövetkezeti ta­got, aki másodiknak szólalt fel. ' A szentlőrinci asszonyok üd vözletét átadva a tanácskozás résztvevőinek arról szólott, hogy milyen nagy megtisztel tetősnek vette, amikor meghí­vót kapott a megyei pártér­tekezletre. Felszólalásában be­mutatta a szentlőrinci tsz fej­lődését. elmondotta, hogy a nők jelentős szerepet vállal­tak a lermelöszövetkezet fej­lesztéséért és gazdagításáért végzett munkában. A női szo­cialista brigád ma már 32 asszonyból áll és Baranya ha­tárain kívül is jó hírnevet szerzett. Ezután beszámolt arról, hogy a tavalyi 80 munkaegység he­lyet ebben az évben 150-et vállalt minden 'asszony és lány, s hogy valamennyien el végezték az ezüstkalászos tan­folyamot is. A magasabb tu­dás és szakértelem meghozta . gyümölcsét, mert a baromfi- ; tenyésztésben is többet pro­dukáltak, mint amennyit vál­laltak. Ezer naposcsibét vál­laltak felnevelésre és 8000 lett I belőle, a tervezett 560 hízott- i sertés helyett .pedig 1013 da­rabot adnak az idén. Vállal- 1 ták a sertéstenyésztésben dol­gozó asszony I';, hogy a ser- . tések 8 hónapos korukban eí- ■ érik a 110 kilogrammos súlyt. Ambrus Jenő: A pártban helyreálltak a lenini normák Czégény József: Járásunk nem elmaradott többé Czégény József elvtárs, sellyei járási pártbizottság tit­kára felszólalásában a sellyei járás fejlődéséről adott képet. Elmondta, hogy a valamiko­ri elhanyagolt járás hogyan emelkedett fel a mai színvo­nalra, amikor már nincs olyan községe, amelyikben ne volna villany, alig van már olyan, amelynek ne volna bekötőút­ja. Gimnázium van Sellyén, s háromszor annyi középisko­lát végzett ember él a járás­ban, mint a felszabadulás előtt. Nőtt á kereső családtagok szá­ma, -jobban élnek a családok, s az egyes emberek is a csala­dom belül, t Kaszás Júlia elvtársnő, a Pécsi Kenderfonógyár párt- szervezetének titkára a nők foglalkoztatásának új lehető­ségeit kutatta felszólalásában s a kenderfonó női dolgozói­nak helyeztet ismertette. Elmondotta, hogy tudomá­sa szerint igen sok ruő sze­retne elheüyericedmá Pécsett, de nincsen számukra megfe­lelő munkaalkalom. Ezért szükség volna a kenderfonó bővítésére. Két éven belül a kenderfo­nógyár háromszáz—négyszáz munkaerőt is tudna foglal­koztatni, — mondta — de saj­nos nem terjeszkedhet már tovább a gyár, mert körülöt­te minden terület beépült — mondta Kaszás Júlia elvtárs­nő, majd a gyár nődolgozóit érintő problémákat tette szó­vá. fiatalok túlnyomó többsége ezt a hangnemet nem érdemli meg. — A fiatalok közül többen korainak vélték azt az intéz­kedést, amelyet a művelődés­ügyi politikában bevezetni ja­vasolnak a kongresszusa irányelvek — mondta Kupka elvtárs és utalt a származás szerinti megkülönböztetés megszüntetésére. — Ezeknek a fiataloknak majd meg fog­juk magyarázni, hogy miért jött él ennek az ideje. Meg fogják érteni, hogy nem a munkás származás hamgoz- - tatásával, hanem az ahhoz méltó komoly munkával és tanulással kell eredményeket elérniök az iskolákban és az egyetemeken, s hogy amíg a felszabadulás titán szükséges volt ez a megkülönböztetés, ma már nem szüksége», Szólott a mai kor forradal­mi romantikájáról, arról, hogy a mai kar is forradalmi idő­szak. Példákat említett az if­júsági építő táborokból, az építőipari KISZ-szervezetek lakásépitési akciójából a rétek és a legelők karbantartásáért és feljavításáért folyó mun­kából. Az ifjúság nevelésének kér­déseit is részletesen elemezte felszólalásában Kupka Sán­dor elvtárs. * A szombat délelőtti vita Be­nedetti Tibor elvtársnak, a Pécsi Tervező Vállalat igaz­gatójának felszólalásával kez­dődött. Ambrus Jenő elvtárs, a pé­csi városi pártbizottság tit­kára felszólalásában a párt helyes marxista—leninista po litikájárói beszélt. Rámutatott, hogy a helyes politika eredménye a mai fej lődés a mezőgazdaságban is. Elemezte az osztály szövet ség problémáit és bizonyította, hogy a munkásosztály és a Dómján Károly: A származás szerinti kategorizálás idejét múlta Benedetti Tibor: Nagyobb teret kellene biztosítani a helyi kezdeményezéseknek Dómján Károly elvtárs, a Pécsi Tanárképző Főiskola pártszervezetének titkára fel­szólalásában arra mutatott rá, hogy' megfőttek a ’ társadalmi igények a tanárképzéssel szemben, mennyiségi szem­pontból és minőségi szem­pontból egyaránt. — Az örökölt, régimódi, osztatlan és részben osztott iskolák helyébe létré kell hoznunk az osztott iskolákat szaktanárokkal. Folyik a fő­iskolai reform megvalósítása — mondotta — s jelenleg már jóváhagyás előtt állnak a kor­szerű, új tantervek. Képet adott arról, hogy mi­lyen formában, hogyan dol­goztak együtt párttagok és párt önki vüliek a reform elő­készítő munkálataiban. —- Heves, szenvedélyes vi­ták is voltak, amikor a re­form kérdéseiről esett szó, de mindig megtaláltuk a közös nevezőt, akár aktívagyűlésen, akár taggyűlésen, akár veze­tőségi ülésen voltunk. Beszélt arról is, milyen sok alkotási vágy van a tanárok­Benedetti elvtárs elsősorban a beruházások előkészítésének és lebonyolításának problémái val foglalkozott. Részletesen kifejtette elképzeléseit arról, miként kellene jobbá tenni a beruházásoknál a különböző szervek * és vállalatok koordi­nációját, hogyan kellene a be ruházások előkészítésekor biz tosítani a tudományos. felmé­rések lehetőségét, így tisztáz­ni, hogy egy-egy beruházás beleillik a fejlődés népgazdasá gi szinten meghatározott fő- elveibe. A nem megfelelő elő készítés és koordináció iüüs2t rálására említette a pécsi pa­nelüzem helyzetét. A panel­üzem kihasználtságát a jövő évi pécsi lakásépítési terv nem biztosítja, tehát a panelüzem nél kihasználatlan kapacitás jelentkezik majd, ami bizo­nyára elkerülhető lett volna. Felszólalásának további ré­szében azt fejtegette, hogy helyes lenne nagyobb teret biztosítani a helyi kezdemé­nyezéseknek, — természete­sen beillesztve ezeket a köz­ponti tervekbe —, helyi, terü­leti műszaki fejlesztési ter­vek kellenének, amelyek vég rehaj fására koncentrálni le­hetne egy terület műszaki — anyagi erőit. Javaslatként mondta el, hogy az építőipar­ban időszerű lenne, egy regio­nális területen alkalmazandó típustervek kidolgozására i3 gondolni. (Folytatás a 3. oldalovi i * 4 Kaszás Júlia: Fejleszteni kellene a Pécsi Kenderfonó Gyárat Kupka Sándor elvtárs, a KISZ megyei bizottságának tótkára arról beszólt, hogy megnőtt a tömegszervezetek szerepe hazánkban és meg­nőtt a Kommunista Ifjúsági Szövetség jelentősége és nép­szerűsége is. Elmondta, hogy az Ifjúság a szocializmusért mozgalom­ban 37 ezer fiatal vesz részt a megyében, s hogy a most meghirdetett Kd mit tud, és Ki miben tudós verseny már­is rendkívüli érdeklődést vál­tott ki a fiatalok között. Be­szélt arról, hogy az idősebb generációnak járó tiszteletre neveli a szövetség az ifjúsá­got, de nem komolykodásra, „kiisőreges” tempóra és nem rosszul értelmezett tekintély- tiszteletre. Megemlítette, hogy sokan lebecsülő módon be­szélnek az ifjúságról, pedig a Kupka Sándor: 37 ezer fiatatai vesz részt az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban kezet elnöke arról beszélt, hogy milyen sokfele útja van a termelőszövetkezet megerő­sítésének, de bangsúlyqzta, — hogy a lényeg az, hogy jól kell vezetni, hozzáértéssé’ kell gazdálkodni s akkor a tsz- tagság Is jó kedvvel dolgozik. Az ésszerű gépelosztásrs hív­ta fel a figyelmet és nun- kaerővándorlás okai' ele­mezte. Hangoztatta, hogy ér­demes beruházni a termelő- szövetkezetekbe, de vélemé­nye szerint nem elaprózotton, nem sok szövetkezetben egy­szerre, hanem inkább keve- ] sebben, de jelentősebb mér- 1 lékben. Varga János: Érdemes beruházni a termelőszőveU kezetekbe Varga János elvtárs, a felső- szentmártani termelőszövet­parasztság szövetsége a ter­melőszövetkezeti mozgalom győzelme óta új tartalmat ka pott. Ma már nem az egyéni- j leg gazdálkodó parasztsággal j van szövetségben a munkás- osztály, hanem a nagyüzemi, szocialista mezőgazdaságban dolgozó parasztsággal. A párt erősödéséről szólva arra mutatott rá, hogy nem szólam az, hogy helyreálltak a lenini normák, hanem élő va­lóság. Ennek egyik eredmé­nye az is, hogy a pártonkívüli munkások bizalommal fordul nak a helyi pártszervezetek­hez és a felsőbb pártszervek­hez javaslataikkal, kéréseik­kel s munkával foglalnak ál­lást a szocialista rendszer mel­lett. Az amerikaiak kubai agresz- sziójávai és a tengeri blo­káddal kapcsolatban azt mu­tatta meg, hogy az Egyesült Államok mindig csatlósait úszította a szabadságuké:- küzdő népek ellen. Most azon ■ ban. az az érdekes helyzet állt elő, hogy kénytelen völt sa-1 ját erejére támaszkodva fel- 1

Next

/
Thumbnails
Contents