Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-24 / 249. szám

JAPLO 1982. OKTOBER 2fc Drágább a leves mini a hús A Vegyiműveket Szerelő Vállalat bepe 'ette c. Pécsi Kokszmüveket ó': 558 forint megfizetésére leérte kötelez­ni a Kokszmüvsket. Az tör­tént ugyanis, hagy a Vegyi­műveket Szerelő■ Vállalat — Budapesten szőkéi — 558 farint értékű, szakszervezeti bélyeget küldött expressz ajánlott levében a Koksz- műneknel dolgozó és szere­lési jnunlcákatt végző dolgo­zói részére a szakszervezeti bizalminak. A szakszervezeti bizalmi a bélyegeket nem kapta meg. Megállapították, hogy a Kokszmüvek megbí­zottja a kérdéses levelet a postán átvette és a Koksz­művek titkárságán leadta. A levél további sorsa ismeret­len. A pécsi járásbíróság két a'halommal tartott tárgya­lást. A járásbíróság nem ítélte meg a felperesnek a követelt összeget_ Vjabb tár­gyalásra került a sor. A pesti vállalat jogi kép­viselői Budapestről gyors­vonattal utaztak Pécsre. Egy út 89 forint — ez tíz alka­lommal volt felszámítható. Az összeg 890 forintot tesz ki. A napidíjak összege 155 forint. Az összes költség 1045 forint, majdnem kétszerese a követelt összegnek... A csat tanó pedig: a felperes vál­lalat nem is volt jíogosult pert indítani, mert a bélye­geket a szakszervezet és nem a vállalat küldte. így a szakszervezet a károsult, nem pedig a vállalat. Lehet, hogy ezután a szak- szervezet indít pert? Ismét utazgatás, ismét napidé? (GA&AY) PISLÁKOLÓ KULTÚRA Az fmsz és kultúra párharca Vékényben — Kisiskolások szombat délutánja | bői színpadot a kultúrterem­ben. Merthogy amikor előadást rendeztek, sok munkát fek- ! tetve egy-egy színdarab beta- j nulásába, előtte mindig bele ! kellett még egy csomó munkát j fektetni abba. hogy kocsidesz- : kékből, lepedőkből, ki tudja még miből összeügyeskedjék a színpadot. Az fmsz vezetősége azonban éppen ezzel érvelt: arra a néhány előadásra jók a hevenyészett színpadok is, és megtagadta az engedélyt. Pe­dig mindent nagyszerűen el­terveztek, a helyi kiszesek se­gítettek volna a munkában, megvették volna a nagyfüg­gönyt, az iskola pénzéből pe­dig telt volna egyébre is. A járási igazgatóság aztán nem is válaszolt a kérésre, s így a kultúra s az fmsz párharcában az fmsz győzött. S hasonló históriát lehetne elsorolni s televízióról is, amely az erdőbirtokosság tulajdona, ennek következté­ben, valamint a kultúrterem raktárrá való átalakítása miatt senkinek sincs haszna belőle. Pedig ha kétszázhatvanán is vannak Vékényben, azért még lehetne utat vágni a művelő­désnek. Pillanatnyilag úgy látszik, hogy ez az út csak a kicsi­nyek között van kialakulófél­ben. Az iskolások, a tanító ve­zetésével, darabokat, verseket tanulnak meg, adnak elő. Ta­valy a rendezvények bevéte­léből telt egy hatvan férőhe­lyes autóbusz kibérelésére, amellyel ellátogattak Siófokra és Tihanyba. Resztvettek ezen a papák és mannák is. Szom­bat délutánonként összejönnek a gyerekek és a következőket csinálják: mesét hallgatnak és mesét mondanak, diafilmeket vetítenek, énekelnek (két év alatt negyven új dalt tanul­tak), társas játékoznak, s ha jó idő van, számháborúzni, ki­rándulni mennek. A tanterem­ben van a községi könyvtár 334 kötete és az iskola több mint 100 kötete is. A két szek­rényt kitöltő könyv sok gye­rek számára már emberek, történetek, mesék megelevene­dett világa. Igen, a vekényj fiatalok közt Vékény nincs egészen a vi­lág végén, de olyan apró, mintha ott volna. Kétszázhat­vanán lakják, a tízéven felüli gyerekek bejárnak a körzeti iskolába, az alsó tagozat négy osztálya meg most éppen csak tizenhat tanulót jelent. Az, hogy beszélgetünk egy keve­set Rippl Antal igazgató-taní­tóval. azt jelenti, hogy a gye­rekek kicsődülhetnek az ud­varra egy kis ráadás-hancúro­zásra. Amit természetesen egyik se bán. A tanító itt a kultúra hor­dozója, ami egy cseppet sem könnyebb mesterség azáltal, hogy a kultúra csupán egy pislákoló kis lámpás... No, mert ezen a kicsiny tantermen kívül van Vékényben egy kultúrte­rem, aztán más sincs, csak­hogy tulajdonképpen még a kultúrteremmel is az a hely­zet, hogy van is, meg nincs is. Hogy érthetőbbek legyünk, el­mondjuk röviden ennek a kultúrteremnek a történetét. Négy évvel ezelőtt készült el az épület, amelyben a kul­túrterem, a vetítőfülke, egy kis előtér és két bolt kapott he­lyet. Az épület az fmsz tulaj­dona. A kultúrterem is — ezek szerint. Bele is rakott vagy harminc széket a földműves- szövetkezet. Igaz, hogy ha va­lami rendezvény van, hát leg­alább hatvanan szeretnének leülni a nézőtéren. Tavaly meg ócskavasfélét állítottak be a sokat igért kályha helyett azok, akik úgylátszik jobban szívükön viselik a kultúra sor­sát, mint az fmsz. Mindez tehát bizonyítja, hogy az fmsz nem egészen tökéletes gazdája a kultúrteremnek, hátha még hozzátesszük, hogy jelein pilla­natban épp a tsz gabonája áll a teremben, hogy nyáron az iskolaudvaron tartották meg a filmvetítésekét és a csekély- számú ismeretterjesztő elő­adást. Nos. az iskolaigazgató­nak és segítőtársainak egy óhaja volt, amelyet több mint egy esztendeje el is juttattak az fmsz helyi vezetőségéhez: hadd építsenek társadalmi erő­Rendet a telek dzsungel ben utat tört a művelődés. De vajon eddig terjedne csak a lehetőségek határa? Azért, mert kicsi a község. mert a felnőttek egy része még min­dig megelégedett ezzel a pislá­koló kultúrával? (H. Rí 1961. április 19-én cikket írtunk „Akik juttatott házhellyel nye­részkednek” címmel. Ebben a cikkben olyan emberekről ír­tunk, akik a földreform során házhelyet kaptak, s ezt a telket valami oknál fogva nem építet­ték be. Megírtuk, hogy rendcle- tek szerint ezeket a telkeket Be kell építeni, s ha mégsem teszik ezt, a tanács köteles a telket visszavenni, s az OTP-nek érté­kesítésre átadni. A kérdéses rendeletek nyilván gátat akarnak szabni annak, hogy a juttatott házhelyekkel nyerészkedni lehessen. Sajnos, — mint megírtuk, — erre mégis volt példa. A ül. kerületben, a találomra kiválasztott Málna és Egres utca tájékán több olyan juttatott telket találtunk, ame­lyet tulajdonosai busás haszon fe jébein eladtak. Több nevet meg­említettünk, közöttük Zankl Ot­tokárét, aki a juttatott telket öt (!) felé osztotta, s ebből négyet eladva, 1961. április 19-ig körül­belül 64 ezer forint jogtalan hasz not vágott zsebre. Hozzátettük, hogy az ötödik telekrészt — raé- lyedéses terület — Zankl fel akar ta tölteni, hogy azt is eladhas­sa. A szomszédok szerint 16 ezer forintot akart kérni érte. Amikor a cikket közzétettük, arra számítottunk, hogy fárado­zásunk nem lesz hiábavaló, s az illetékesek majd felfigyelnek a Jogtalan üzletekre, nem fogják tűmi, hogy egyes törvénysértők SOK AZ ISMÉTLÉS A TÉVÉBEN Fülöp György rajza. — CSÜTÖRTÖKÖN dél­után ünnepélyesen adják át rendeltetésének a MÉK Me­gyeri utd raktárát. Ugyan akkor megtartják a raktá próbaüzemeltetési bemutató­ját is. — A PÉCSI JÁRÁS terme lőszövetkezetei ezen az őszön 15 700 holdon vetnek őszi bú­zát és ebből 8700 holdon nagyhozamú, külföldi fajtá­kat. — BARANYA megye tégla gyárai a harmadik negyedév­ben 43 millió 300 ezer égetett téglát gyártottak. — KORSZERŰSÍTIK Mecsekvidéki Üzemi Vendég látó Vállalat húselökészitö üzemét, mintegy 250 ezer fo­rintos költséggel. — VEVÖANKÉTOT tartót tak tegnap délután a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat-Széchenyi téri villamos ház­tartási szakboltjában, ahol működés közben mutatták be a vásárlóknak a centrifuga gépet. Fordított interjú Nowa-Hután (2.) Amikor Nowy-Targ főterén Wladislaw Orkán szobrát és a teret fényképezem, még de­rült egünk van. Krakkó felé haladva azonban, már Zabro- nin falunál szokatlan hideg idő kap el. Fűteni kell az autó­ban: Délelőtt tíz órakor hófel­hők gyülekeznek, az égbolt sö­tétkék lesz, a járművek lám­pával jeleznek, ha előzni akar­nak. Krakkóban szegedi turisták­kal találkozom . . . Aztán beérünk Nowa Hu­tára. — Mivel foglalkoznak itt az elvtársak? — Építjük Nowa Hutát. — És szabad idejükben? — önmagunkat. Első kérdésemre a választ Kazimierz Skwarek, 25 éves nőtlen gépkocsivezető adta. Második kérdésemre Román Knapp 24. éves, nőtlen gép­kocsivezető válaszolt — Hogyan építik Nowa Hu­tát? — Gyorsan és jól. — De nemcsak a gépkocsi­vezetők építik ugye? —- Nem hát, hanem mi is! Ezt a választ egy kétméteres szőke fiatalember adta, aki ícélöntő segéd. Negyedik kér­désemre Polusney épületszere­lő, 22 éves nőtlen munkás adott választ,- ötödik, tizedik, sokadik kérdésemre pedig már kórusban feleltek ezek a nagy. szerű interjúalanyok: a nowa- hutai munkások. —' Jó itt? — kérdeztem. — Most nem — felelte Sta­nislaw Pabian, 30 éves nős em­ber, aki szintén gépkocsivezető az építkezésen. — Miért nem? — Czernihuwban lakom, Krakkó túlsó oldalán. Jó, ha hetenként hazamehetek az asszonykához, de leginkább csak kéthetenként megyek. Sok a munka, mindig menni kell, külterületre meg soha sem küldenek. Aki kívülre is jár, az többet keres. Külterü­leti fuvarban magasabb a bér. — Me my it keres? — Kétezer zlotyt havonta. Most, hogy túlórázok, többet. Ha nincs sok állásidőm, akkor is többet. Csakhogy az állás nem mindig a sofőrtől függ, mégis mi húzzuk a rövidebbet. A rakodóktól, a művezetőktől, s mindenféle más embertől jobban függ a - keresetünk, mint saját magunktól. Keres­tem én már 4000 zlotyt is ha­vonta, de ez nem tartott so­káig. Most is vannak, akik megkeresik. Az idősebbek. Azok járnak külterületre. Négy emberrel szerettem volna beszélgetni csupán. Amikor ide érünk a beszélge­tésben, vagy ötvenen állnak már az asztal körül. Valóságos gyűlés rögtönződik a nagy ét­kezdében. Mire észreveszem magam, már nem is én kérde­zek. Velem csinálnak interjút a nova-hutaiak. — Maguknál Magyarorszá­gon most mindenki tanul? — kérdezi Polusney mellett égy vékony szőke legény. Nem mindenki, de sokan — mondom s szeretném visz- szafordítani a kérdést. Meg­kérdezem, hogy ő mit tanul, de elüti a választ azzal, hogy maid azt is megmondja, csak feleljek előbb én. Elmondom, hogy az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom milyen népszerű. Beszámolok arról, hogy tavaly indult olyan mozgalom is, hogy mindenki szerezzen egy magasabb fokú képesítést szakmájában, mint amilyennel rendelkezik. Elme­sélem, hugy a négy feltételt; a munkát, a tanulást, a kultu­rális munkában való részvé­telt és a sportot a résztvevők közel 90 százaléka teljesítette. Nagyon tetszik nekik. Saj­nálkoznak, hogy náluk nincs ilyen. Polusney, az épületszerelő újra szóhoz jut. Most szerel-; tem le a hadseregből — mond­ja — háromezret megkeresek havonta, az nekem elég. Ha mindenféle kiadásom rende­zem a hónap elején, marad 2500 zlotym tisztán. Van öt­hónapos nowa-hutai múltam, ismerem a szakmát meg a munkatársakat jól, nincs ne­kem tulajdonképpen semmi bajom itt. Jó itt. —<-.A szabadnapját mivel tölti? — Tanulok. Szakmunkás va­gyok, most technikus leszek. Mások is tanulnak. Csak van egy nagy bajunk. Segédmun­kások nagyon elégedettek itt, ez a baj. — Miért bej az? — kérde­zem. — Azért, mert a munkakö­rülményekkel is meg vannak elégedve, a keresetükkel is, a fizetett szabadsággal is, meg a televízióval is. Az ebben a baj, hogy nem törekszenek többre. Vitatkoztunk már velük, hogy ne elégedjenek meg ezzel. Ne akarjanak, örök életükben se­gédmunkások lenni. Tanulja­nak, most lehet. Szerezzenek valami szakmai tudást, képesí­tést, ne sajnálják a fáradságot. Rám néz, mereven, vár egy kicsit és megkérdi: — Magyarországon hogy van? — Igyekszenek az emberek — mondom. — Fárasztó fizi­kai munka után este, különö­sen ha nagy a család, bizony nem könnyű tanulni. Skwarek Kazimierz szólal meg újra. — Jártak itt dunaújvárosiak tavaly. Nézték, hogy hogyan dolgozunk, megnézték a ko­hókat is. Mondja meg nekik, hogy üdvözöljük őket, jöjje­nek el az idén is. Megígérem. Karol Strug kollégám türel­metlen, azt mondja, menni kell mar ebédelni. Tényleg! Fél öt van s még nem ebédeltünk! (Folytatjuk.) Gyevi Károly munka relküJ vagy nyolcvanezer forintot vágjanak zsebre. Abban reménykedtünk, hogy az állatni érdek végső fokon mégsem szen­ved majd csorbát. Szinte bizto­sak voltunk abban, hogy így lesz. Ámde a jelek mutatják, az égvilágon semmi sem történt eb­bon az ügyb n azóta. Azazhogy tévedtünk: valami mégiscsak történt! A szomszé­dok szerint már két esetben is földgyalu jelent meg Zankl Otto­kár feltöltésre váró telekrészén, hogy az odafiordott földet el­egyengesse. Földgyalu magánte­rületen! Mivel ilyen gép Magyar- országon magánkézben nincs, most aztán törhetjük a fejünket, hogy Zankl Mi módon, milyen protekcióval juthatott hozzá eh­hez a nem is olcsó masinához?! Vajon ki kölcsönözhette neki ar­ra az időre? Lám, így szüli az egyik tör­vénysértés a másikat, a szabály­talanságot! A történtek után ért­hető türelmetlenséggel kéirdez- zük, meddig tart még ez, s a® iUetékesrek mikor teremtenek már rendet abban a telekdzsun- gelben? Mikor kap elégtételt az állam, a közösség érdeke? Főként a ni. kerületi tanár­tól várjuk a választ, hiszen an­nak kellett volna az ügyben el­járnia. Már azért is, mert telek­hiány van a váróéban, s az OTP- •iél gyakran kopogtatnak az em­berek új házhelyekre várva. — MAGYAR -a — MŰSZAKI TANÁCS alakult a komlói III-as ak­nán. A tanács elsőrendű fel­adata, hogy az akna műszaki fejlesztési terveit segítse meg valósítani. .. — HÁROM murikása-kad c­rrriát nyitnak meg csütörtö­kön Szászváron: a gépiparig a közlekedési munkásakadé­miát és a nők akadémiáját. MŰSZAKI könyvkxálli- tást rendeznek pénteken dél­után a Baranya megyei Építő ipari Vállalat Rákóczi úti kultúrtermében az építők szakszervezete és a Műszaki Könyvkiadó Vállalat rende­zésében. — SOMOGY APÁTIBAN mintegy 100, Moesgún 150 katasztrális bold gyümöl­csöst telepítenek. Mindkét h<e lyep forgatják mái a fokiét az új telepítések alá. — FILMESZTÉTIKA1 tan» folyamot indított a TIT Ba­lázs Béla filmművészeti köre. A tanfolyam célja, hogy elő­készítse a gimnáziumok ma­gyar szakos tanárait a film­esztétikai oktatásra. — NÉGYSZÁZEZER forin­tos költséggel hatalmas mé­retű baromfikeltető épül a szigetvári Uj Élet Tsz-ben. A baromfikeltetőben 12 ezer szárnyast tudnak majd elhe­lyezni. — A MECSEKI Erdőgaz­daság erdeiben 131 000 köb­méter fát termeltek ki és ér­tékesítettek az idén. A kiter­melt fa zömét ipart üzemek­nek, bányáknak és a hárosi farostlemezgyárnak szállít­ják. — MEGGYULLADT egy zsák szalma tegnap délután Handovári János, Pécs, Dobó István u. 8. szám alatti pin­céjében. A tüzet egy feldőlt gyertya okozta. A tűzoltók pillanatok alatt eloltották a tüzet. — A SELLYÉI járás hat községében, mintegy 1300 méternyi tsz-majot bekötő­utat építenek jövőre a köz­ségfejlesztési alapból. — ' PÁRTTAGGYÜLÉSEN vitatták meg hétfőn a Pécsi ♦ Bőrgyár kommunistái a pár- tonkívüliek bevonásával a kongresszusi téziseket és a gyár legutóbbi termelési ered menyeit. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: IS. 10: Tanuljunk oroszul. — 1S.30: Külpolitikai műsor. — 10.00: Lermontov: Álarcos bál. Közvetí­tés a Vígszínházból. — Az I. szü­netben: TV vUághlradó. — A II. szünetben: Görgey Gábor szín­házi jegyzete. — Kh. aj»: Hí­rek. Nowy Tag főtere. Pécsi Tejüzem gépkocsikfcórő munkaválla­lókat keres felvételre. — Jelentkezés: Rákóczi 18—20 szám alatt. út 0 időjárásjelentés Várható időjárás szerda «restág: nappal derült, éjjel és reggel pá­rás, helyenként ködös idő. Ma gyenge, holnap kissé megélénkülő 'BBÖ. Sok helyen éjszakai fagyok. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0, mínusz 4, a. mélyeb ben fekvő területeken mínusz 4 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap U—16 fok kö­zött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents