Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-04 / 232. szám

ftLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kongresszusi verseny a Vasas KTSZ-nél 's . \ i i A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ARA: 90 FILLÉR 832. SZÁM Ut a csillagokba Az a gyerek, aki 1957 októ­ber 4-én született, ma ötéves. És ez az ötéves gyerek tudja, mit jelent az a szó: szputnyik. Sőt meglehet, hogy az a gye­rek, aki egy napon született vele, most, zsenge ötéves ko­rában, többet tud az űrutazás­ról és a világűrről, mint mi, felnőttek, tudtunk, öt évvel ez­előtt, amikor útjára indult a föld első mesterséges holdja. De ha öt évvel ezelőtt keve­set vagy senynit sem tudtunk a kozmoszról, annál többet be­szelünk róla azóta: a világűr mindennapos téma lett; a koz­mosz meghódítása napirendre került. Igen, oly keveset tud­tunk róla mi, átlagemberek, hogy nem is hittük volna, ba valaki azt mondja akkor: öt éven belül sor kerül nemcsak az első ember felröppen ésére, hanem túl leszünk az első kö- telék-világűrrepülésen is. S hadd tegyük hozzá: szakembe­rek is kevesen hitték ezt így száguld ma a tudomány. Gondolatban valamennyien emlékszünk még az első, a má­sodik, a harmadik szputnyikra — most már a számukat sem tudjuk —, emlékszünk a Lajka és a Zvjozdocska kutyára, az első élőlényekre; valahány hírnök indult a világűrbe, gé­pek, műszerek vagy élőlények, túlfűtött izgalommal lestük a hírekét, miképpen teljesedik ki az emberi tudás és akarat, hogy végre aztán maga az em­ber induljon útnak oda, ahol előtte nemhogy a madár se járt, hanem földünkről senki, semmi. 1957 október negyediké tör­ténelmi nappá lett Akkoriban az újságok sokat írtak arról, hogy ez a nap ha­sonlít 1492 szeptember húsza­dikára, amikor Kolumbusz Kristóf partot ért Ameriká­ban. Kétségtelen, hogy törté­nelmi fordulópont volt az a nap. A világtörténelem nagy for­dulatait sohasem lehet egyet­len napban meghatározni. A sorsdöntő csaták, a nagy fel­fedezések és a nevezetes ural­kodók csak azért emlékezete­sek, mert sűrítve kifejezik azt amit a történelem méhében hordott, megérlelt. Éppígy nem lehet azt mondani, hogy a szo­cialista és a kapitalista világ- rendszer párviadalában ponto­san 1957 október 4. óta került fölénybe a szocializmus; nem, ez folyamat eredménye, ennek így kell lennie. De az biztos, hogy ha sok százmilliónyian azelőtt nem értették meg, mi­ért szükségszerű a szocializ­mus fölénye, s miért váltja fel előbb-utóbb mindenütt és ok­vetlenül az elaggott kapitaliz­must, nos, 1957 október 4. óta kezdik megérteni. S ha meg­érteni nem is, sok százmillió­nyian elkezdtek gondolkodni a puszta tényen. Hogy-hogy? — kérdezték ezek — eddig úgy tűdbe*, hogy a tŐkésrend- szer, kiváltképp Amerika, min den tekintetben első a világon, legfőképpen a technika dolgá­ban. Most pedig az első mes­terséges holdat, később pedig az első holdrakétát és az első világűr-utast a Szovjetunió bo­csátotta fel. így hangzott az első kétely, ha nem is ponto­san így fogalmazták meg. Akkori újságokban lapozva »zembeötlik egy nem-kommu- lista, de messzelátó, világ- izerte tisztelt személyiség nyi­latkozata, Nehru indiai minisz­terelnöké. „Az oroszok feltet­ték a koronát a tudás fájára* — mondotta 6 az első szput­nyik hírére. S végiglapozva a burzsoá lapvéleményeket. nyilatkoza­tokat. az első ámuló hangok üUlü kétfajta iranj-zat fifiyei­8 hetó meg. Az első a szitkozó- i dásé és az uszításé, még ha : csodálattal vegyesen is, mert ezek a nyilatkozatok a Nyugat által az emberiségre erőltetett fegyverkezési hajsza fokozot­tabb folytatására szólítanak fel. A másik, a józanabb irány­zat képviselői arra intenek, hátha lehet mégis valamit ta­nulni a Szovjetuniótól. Ök fő­képpen két viszonylatot em­lítenek. Azt mondják: köny- nyű a Szovjetuniónak, a kom­munistáknak, ők a nemzetgaz­daság és a tudomány minden forrását és eszközét célirányo­san használhatják fel; eltökél­ték, hogy a rakétatechnikát fejlesztik, hát fejlesztik. De azt is mondják — s azóta egy­re erőteljesebben mondják: a szocialista rendszer a mérnö­kök és a technikusok sokkal nagyobb seregét képezi ki, mint a Nyugat, érdemes hát okulni az oktatási rendszer te­kintetében a kommunistáktól. A fanyalgó nyugati kom­mentátorok kénytelen-kellet­len kezdték elismerni, hogy a szovjet rakétafölény valóban fennáll, • nem véletlen. Csak éppen azt igyekeztek bebizo­nyítani, hogy ebben az egyet­len ágazatban kerültek időle­ges előnybe a szovjet tudósok és mérnökök, ehhez tehát ma­gának a rendszernek abszolúte semmi köze. Nevetségesen bal­ga érvelés volt ez már akkor is, azóta meg — a hétéves terv meg az SZKP programja fé­nyében — kiváltképpen az. Igaz, a rakétatechnika való­ban a technikának egy ágazata. De milyen ágazata? A legmo­dernebb, a legbonyolultabb. Ahhoz, hogy egy űrhajó, utas­sal a fedélzetén, sikerrel tegye meg útját és az előre kijelölt helyen és megállapított időben érjen földet, egész sor ipar- és tudományág együttes kiváló teljesítménye szükséges. öt évvel ezelőtt, amikor az első szputnyik útjára indult, a szovjet kormány első szava a békefelhívás volt a népek­hez és a kormányokhoz, hogy a világűrkutatás eredményei, a rakéta technika csodái kizá­rólag az emberiséget szolgál­ják, a béke céljait. Azóta is hány meg hány ugyanilyen kezdeményezés indult el arról a földről, ahonnan a szputnyik és Gagarin! S eddig mind­hiába: az amerikai imperializ­mus nem is tagadja, hogy az U—2-esek kudarca után csak a kémholdakban reményke­dik, majd azok felderítik a „szovjet titkot”. De éppen a nagy titokfürkészés oka, tud­niillik a szovjet rakétafölény, az egyik megnyugtató garancia arra, hogy az imperializmus kalandor tervei eleve bukásra vannak ítélve; hogy ezerszer is meggondolja, mielőtt a világ bármely pontján rabló vállal­kozásba kezd. Így lett a rakétából is, a tu­domány fejlesztésén oly buz­gón munkálkodó Szovjetunió akarata ellenére, világpolitikai tényező. Nagy szerencséjére az emberiségnek, a szovjet raké­tafölény ily módon a béke biz­tosításának is fontos eszköze. öt évvel ezelőtt indult el a kozmosz meghódításának kor­szaka. Ki merészelné ma meg­jósolni, hol tartunk majd újabb öt év múlva? Verne, H. G. Wells utópiái mind a múltéi már. Nehrut idéztük fentebb, hogy a szovjet tudomány fel­tette a koronát a tudás fájára. Igen. De nem 1957 október 4-én, hanem 1917 november 7-én. Akkor indult el a kom­munizmus a gyakorlatban, hogy az embert soha el sem képzelt magaslatokba emelje töl. ~~r III '»■ 'I * A Diősi dűlő helyett Kertváros? Vita a lakásépítések területi előkészítéséről Tegnap délelőtt rendkívüli ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülé­sen az Országos Tervhivatal képviseletében megjelent Sán­dor Sándomé, valamint Kú­thoz János, az Építésügyi Mi­nisztérium lakás- és komtnu- nalispoáitikai osztályának: ve­zetője. A vb-ülésnek egyetlen napirendi pontja volt a 15 éves lakásfejlesztési terv terü­leti előkészítése. Más szavak­kal arról folyt a vita, hogy hol építsük fel a 15 éves tervre tervezett, összesen 16 200 la­kást A városi tanács építési és közlekedési osztálya konkrét javaslatokkal áUt a végrehajtó bizottság élé. Arra is választ adott, hogy hol kellene az el­avult épületeket lebontani, ki­tért a lakásépítés, valamint köanűvesítós, gázellátás és táv fűtés oly fontos kapcsolataira is. Az írásos beszámoló nyo- mán élénk vita bontakozott ki, | amelyben fővárosiak és pé- , csiek egyaránt hozzászóltak. Sándomé a közművesítés fon­tosságát hangsúlyozta, másoK a szanálás sürgős voltát emel­ték ki. Valamennyien egyetér­tettek azonban abban, hogy új, A Vasas KTSZ-nél most folynak a negyedévi kiértékelések. A 77. 7? "dévhez hasonlóan, most is a lakatos-részleg leg- esélyes. az első helyre a pártkongresszusi versenyben. Jelen­leg csilleváltólcat készítenek bányaüzem részére. Képünkön- Kovács Gyula hegesztő a váltók sínanyagát szabja. Hat fordulat a Föld körül Walter Schirra amerikai űrhajós sikeres repülése rSigma—7" űrhajóval *■* ír A Cape Canaveral-! rakéta kísérleti támaszpontról szer­dán helyi idő szerint reggel 7 óra 15 perckor, magyar idő szerint 13 óra 15 perckor Atlas-típusú rakéta segítségével pá­lyájára vezérelték a „Sigma— 7” amerikai űrhajót, amelyen Walter Schirra 39 éves amerikai űrhajós a tervek szerint hatszor kerüli meg a Földet. A rakéta végső ellenőrzése magyar idő szerint hajnali öt órakor kezdődött meg. A ra­dar-berendezések zavara ne­Kilencszózezer fiatal mozgalma A KISZ Központi Bizottsága i Az idén mintegy 900 000-re a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházéban szerdán sajtótájékoztatót tar­tott. Balogh István, a KISZ Központi Bizottságának titkára az, „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom idei eredményeit is­mertette. tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom munkával kapcsolatos felada­tait teljesítették. A mozgalom nagy jelentőségű, mert egység­be fogja a KISZ-szervezetek munkáját és nagy hatással Ipír a fiatalok nevelésére. Pezsgő élet a határban Jó termést ígér a kukorica Pécsudvardon — Jó munkát végeztek az ócsárdi gépállomás traktorosai A kissé megkésett „utónyár” az év egyik legnagyobb mun­kacsúcsában találta a mező- gazdaság dolgozóit A 25—26 fokos nyári melegben ingujjra vetkőzött emberek árasztották el a határt, ennél több ember talán csak aratás idején szor­goskodott a mezőn. Mozgal­mas, pezsgő munka folyt a tegnapi napon a földeken. Am öregek sem tétlen­kednek Pécsudvmrdon A pécsudvardi Aranykalász Tsz-ben 110 ember dolgozott ezen a napon. Hetven asszony szedte és rakta zsákokba a burgonyát. A hasas zsákokkal sűrűn fordultak meg a tsz fo­gatai a krumpli tábla és a major között, ahol estére jó pár méterrel meghosszabbo­dott a burgonya prizma, A fo­gatok másik része a sarjú szé­nát hordta kazalba, illetve a kukoricaszárat, répaszeletet a silózáshoz. Jó termést Ígér a kukorica Pécsudvaidon is. Csak 14 má­zsa májusi morzsoltat tervez­tek s meglesz a holdankénti ] 20 mázsa is, így hát kell a tá­i rolóhely. l en a napon a tsz öregei sem tétlenkedtek. A tavalyi » *S megrongálta * saariá* i*- i gyedórás késedelmet okozott. Az ellenőrzés végül mindent rendben talált. Walter Schir­ra űrhajóst magyar idő szerint hét óra negyven perckor kel­tettek fel. Ezután került sor a végső orvosi vizsgálatra, majd felerősítették testére a szervezetet ellenőrző műszerek elektródjait. Magyar idő sze­rint fél kilenckor beöltöztet­ték ezüst űrruháiába, majd az indító helyre szállították, ahol tizenegy óra huszonhat nerckor foglalta el helyét az általa el­keresztelt, 1900 kilogramm sú­lyú „Sigma—7” űrhajóban. A végső ellenőrzés után he­lyi idő szerint 7 óra 15 perc­másodvetésű napraforgó és 21 hold silókukorica vár még be- silózósira ami egy ilyen kis tsz-nél jelentős mennyiség. Kölcsönösen segítik egymást az ócsárdi tsz és a Pécsi Átlátni Gazdaság Talpalatnyi szánta ti an föld sincs az ócsárdi tsz—ben. Az ócsárdi gépállomás traktoro­sai jó munkát végeztek, 28 centi mélyen szántották meg a talajt s példaszerű jó vető­ágyat készítettek az intenzív búzáknak. így aztán kedden semmi nem akadályozta a vetőgépek munkáját. Kedden pontosan tíz féle munkát végeztek a tsz tagjai: a szelektálást, magtisztítást, csávázási és a trágya hordást is beleszámítva, így aztán szí­vesen fogadták a Pécsi Állami Gazdaság által felajánlott se­gítséget. A gazdaság kereken harminc ideiglenes kukonca- górét épít fél egyrészt a ku­korica táblái szélén, másrészt az ócsárdi állomás mellett a tsz területén. A területért cserébe két komplett 20 vago- nos kukoricagórét épít fel a gazdaság a tsz-nek — olcsó szüfcséggórét — s így a szövet­kezet kukorica tárolási gondjai igycsapásra megoldódnak, 1 kor (13 óra 15 pere magyar idő szerint) kiadták a „go1 „mehet” — jelzést. j Működésbe léptek az Atlas ra­kéta hajtóművei. Az emelke­dés és gyorsulás szakaszá­ban, amikor az űrhajós testére nehezedő nyomás eléri az em­ber súlyának nyolcszorosát, Schirra állandó kapcsolatban állott az ellenőrző állomással és közölte, hogy minden az élő írt rendben történik, s jó] érzi magát. Az Atlas-rakéta foko­zatai rendiben leváltak - és 13 óra 21 perckor a „Sigma—7” rátért pályájára. Az űrhajó sebessége óránként 28 000 ki­lométer, pályájának a Földtől számított legmagasabb pöntja 282 kilométer, legkisebb ma­gassága pedig 150 kilométer. Schirra kezdettől fogva ál­landó rádióösszeköttetést tartott fenn a megfigyelő állomások­kal, valamint az Országos Űr­hajózási Hivatal Központjával. A „Sigma—7’! az első for­dulót 28 096 kilométeres órán­kénti sebességgel tette meg. Magassága 160 és 281 kiiomé- } tér közt váltakozott. Az első kör során kellemet­lenséget okozott, hogy a nor­mális fölé emelkedett a hő­mérséklet Schirrá űrhajójá­ban. Emiatt a földi irányító köz­pontban már fontolóra vették a repülés megszakításának le­hetőségét. Később azonban Schirra jelentette, hogy az űr­ruhán elhelyezett szelepek se­gítségével sikerült kiküszöböl­nie a rendellenességeket és a második forduló megkezdése­kor az űrruha hőmérséklete már ismét normális volt. Mint az AP írja, Schirra több mint kilenc órás repülé­se csaknem kétszer olyan hosz- szú időtartamú, mint Glenn és Carpenter, a két előző ameri­kai űrhajós útja. A kísérlet fő célja egy 17— 18 fordulatos, 21 órás út elő­készítése. Ezt a kísérletet 1963-ra tervezik. A 24 órás űrrepülésre az ame- riakaiak lényegében az eddigi típusú űrhajót akarják felhasz nálnd, amely mintegy két ton­na súlyú, s ennek következté­ben csak korlátozott mennyi­ségű üzemanyagot vihet ma­gával. Schirrának egyik feladata az, hogy meghatározza, mikép­pen lehet az űrben a lehető legjobban takarékoskodni az üzemanyaggal, a műszerekhez (Foktatás « 4. oldaionj t 1 4 l beépítetten területekre is szűk ség van ahhoz, hogy a tervbe­vett lakásszám felépülhessék. | A vb-ülésen igen érdekes és I tanulságos vita bontakozott ki j arról, hogy vajon hol lenne gazdaságosabb egy új város­részt felépíteni: Gyárvároson, a Dióéi dülóben-e, vagy pedig I Kertvárosban? Kurucz János a Diősi dűlőt javasolta, Deák Sándor főmérnök pedig a kert­városi építkezést tartotta gaz­daságosabbnak. I tálló tetejét. A tsz öregei zsúp készítő brigádot alakítottak s vállalták, hogy szép új zsup- tetót készítenek az istállóra. Maguk verik ki a szemet a rozs kévékbőQ s maguk rakják fel a zsuppot a tetőre. Apró­lékos, szinte művészi gonddal rakják fel a zsup-tetőt a ló­istállóra és a koca etetőre. Ehhez a tudományhoz a fia­talok mór nem értenek, ez az öregek tudománya g igen nagy szolgálatot tesznek vele a kö­zösnek. Befejezték az árpa vetést Garéban Bér sok még a probléma a garéi Közös Akarat Tsz-ben s a tagok is csak fele akkora szorgalommal dolgoznak, mint a szomszédos Öcsárdon vagy Szálán tán, ezen a keddi na­pon a garéiak is elmondhat­ták, hogy az utolsó szem ár­pájuk is a földbe -került. — Negyven tez-tag dolgozott ezen a napon a határban. Vetettek, burgonyát szedtek, s megkezd­ték a 10 vagonos kukorica- góré építését. Elakadtak a si­lózással. s géphiányra hivat­kozva a búza vetését sem : tadták megkezdeni. S3 boídj

Next

/
Thumbnails
Contents