Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-21 / 247. szám

* kiaplo 1962. OKTÓBER ZL Falvaínk kommunistái a kongresszus előtt írta: Rapai Gyula az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára A kongresszusi irányelvek­ben az egyik legfontosabb he­lyet az a rész foglalja el. amely a falu szocialista fej­lődését elemzi és méltatja. Ez indokolt is, hiszen a VII. kong­resszus óta a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt a történelmi jelentőségű lépés, amelynek eredményeképpen a : szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak hazánkban. A mezőgazdaság átszervezé- j se a párt tudatos szervező | munkájának alapján, a mun­kásosztály és az egész társa- | dalom segítségével valósult meg. Azt is megállapíthatjuk, hogy a dolgozó parasztok meg­győzésében falusi pártszervezeteink jelesen vizsgáztak. Paraszt párttagjaink példamu­tatása a helyi viszonyokat és az embereket jól ismerő ak­tív munkája elősegítette az J átszervezés gyors végrehajtá­sát. Falusi pártszervezeteink j munkáját gyakran bírálják, j Nem is könnyű dolog lépést j tartaniuk a követelményekkel,> különösen most, amikor a falu i dolgozóit gazdaságilag is egy szervezet fogja össze. De mun­kájuk az átszervezéskor és mo6t a termelőszövetkezetek megszilárdításának idején is kovász, mely nélkül "fiám ér­lelődhetne be nagy célunk. Az elmúlt három évben na­gyot* nőttek falusi pártszervei zeteink. Segítettek a szövetke­zetek vezetésének megerősíté­sében és sokat tettek a nagy­üzemi munkaszervezet kialakí­tásáért. Legtöbbjük gyorsan megértette, hogy nagy hiba, ha a termelőszövetkezetben a régebbi osztályrétegeződés alap ján ítélik meg az embereket. Harcolnak azért, hogy a szö­vetkezet erősítéséért végzett munka alapján döntse el a kö­zösség, ki mit ér. Ennek a szemléletnek az elterjesztésé­hez azonban nem elég három év. A régi faluban kialakult nézet, magatartás és megítélés felszámolásához hosszabb idő kell. Áki kulákcseléd volt. az nehezen tudja megérteni, hogy miért kell most együtt dol­goznia volt gazdájával. For-, ditva méginkább ez a helyzet. ' A falusi pár lázerve ?,e leknek más problémákkal is meg kell küzdeniökrTägjaik között van­nak régi szövetkezeti tagok, mások többször is kiléptek és beléptek, a többség pedig az utolsó három évben választot­ta a termelőszövetkezeti utat. Mindez- talaja annak, hogy egyesek ne a munka alapján ítéljenek' meg emberéket, ha­nem aszerint, hogy mikor lé­pett be a szövetkezetbe. He­lyenként sok gondot okoz a® ilyen nézet, örvendetes, hogy falusi párttagjaink egyre na­gyobb részé ezekben a kérdé­sekben is helyesen gondolko­dik és cselekszik. Megyénkben tekintélyes szá­mú német é® délszláv éli. Párt- szervezeteink nagy gondot for­dítanak arra, hogy biztosítsák nemzetiségi politikánk meg­valósulását. Több termelőszö­vetkezeti elnök és egyéb más vezető került ki a más nem­zetiségűek közül. Országosan ismert- a délszláv származású Kaszapovics András, a kátolyi termelőszövetkezet elnöke. Ki­váló eredményeivel hívta fel magára a ’ figyelmét a vémén- di termelőszövetkezet elnöke a német származású Rótt elv- társ is. Pártszervezeteink arra is gom dot fordítanak, hogy a megye cigány lakosságát bevonják a szövetkezeti munkába. Pedig ennek megvalósításáig nagyon se* előítéletet kell leküzde­niük. Több termelőszövetkezet már bebizonyította, hogy a cigányokat példamutató, dol­gos emberekké lehet nevelni, ha a-, pártszervezet és a ter­melőszövetkezet vezetősége tö­rődik ezzel. A sajtó „is több­ször foglalkozott, a rózsafai ter­melőszövetkezettel, itt a veze­tőcég nagy bizálmat előlege- zeV. 4 cigányoknak. - - Amikor beléptek ;.ar termelőszövetkezet­be — a .munka elkezdése előtt »- a viftétosóg előre ihegááta nekik az évj kanyérf ej adagot és pár ezer forint előleget is kifizetett. Ennek, az lett az eredménye, hogy . néhány év alatt a cigányok nagyrésze a legjobban dolgozó tagok közé emelkedett. Ezek a problémák nemcsak a tömeges kollektivizálás idő­szakában jelentkeztek, hanem — bár kisebb mértékben — már azelőtt is gondetf okoztak a falusi pártszervezeteknek, így tehát a megnövekedett fel­adatok megoldásánál a párt- szervezetek a régebbi tapasz­talataikat is hasznosíthatják. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének a befejezése azonban olyan tartalmi és szer vezeti tennivalókat is szült, amelyek az új helyzetből ered­nek. A kongresszusra a készü­lés azt is szükségessé teszi, hogy a falusi kommunisták. az új helyzetet elemezve, megkeressék azokat a megol­dási módokat, amelyek a leg­eredményesebbek pártunk cél­jainak eléréséhez Az átszervezésben az az elv érvényesült, hogy „egy falu — egy termelőszövetkezet”. Bara­nyában 323 község van. Ezek­nek jelentős része egészen ki­csiny, párszáz lakosú. Már az első évek megmutatták azon­ban, hogy a párszáz holdas termelőszövetkezetben nem le­het korszerű nagyüzemi gaz­daságot szervezni. Pártszerve­zeteink látva ezt, a termelő- szövetkezetek egyesítését kez­deményezték. Néhány szövet­kezetünkben három, négy, sőt öt kis falu is egyesült. Az egyesített termelőszövetkezetek területe azonban még így is csak kevés helyen haladja meg a 3000 holdat. A szövet­kezetek egyesítésével tehát nem mamut-szövetkezetek szer veződtek megyénkben, hanem csak az életképes, gazdasági­lag megalapozott nagyüzemi gazdálkodás egyik lényeges feltétele jött létre. Az egyesí­tés ott volt sikeres, eh?!,/? tagság valóban akarta azt, és ahol vezetékül hozzáértő, ta­pasztalt embereket választott , Az egyesült, több községből álló szövetkezetben a pártszer­vezetnek is idomulnia kellett a gazdasági „szervezethez. — Ezért ezekben a termelőszö­vetkezetekben egy alapszerve­zetet szerveztek. A vezetőség általában abban a községben székel, amelyben a termelő- szövetkezét szakmai vezetősé­gé, illetve irodája vah. A töb­bi községben pártcsoportok működnek. Ezek lényegében ugyanazt a munkát végzik, mint azelőtt a párt-alapszerve- zetek, csak határozathozatali joguk szállt át az egységes tag­gyűlésekre és a vezetőségre. Az egyesült pártszervezetek vigyáznak arra. hogy szerve­zeti életükben ne legyen sem­miféle olyan körülmény, amely gyengítené egységüket. Pl. a kátolyi termelőszövetkezet párt szervezete három község tag­ságából tevődik össze. Ezért felváltva hol gz egyik, hol a másik községben tartják a tag­gyűléseket. így a párttagság yi lágosan látja, hogy nincs alá­vagy fölérendelt község a ter­melőszövetkezeten belül és ezt a pártélet is dokumentálja. A pórthelyiségek minden köz ség ben megmaradtak. Ezekre továbbra is szükség van: itt tartják a pártcsoport-megbe- széléseket, a pártnapokat és egyéb tanácskozásokat. Azért is szükség van a párthelyisé­gekre, mert az ifjúsági szerve­zet és egyéb tömegszervezetek általában nem egyesültek a pártszervezet mintájára, ha­nem megtartották régi szerve­zetüket. A pártcsoportokra há­tul tehát á tömeyszervezetek irányításának feladata. Van azonban olyan egyesült szövet­kezetünk is. amelyben a tö­megszervezetek is követték a pártszervezet szervezeti át­alakulását. Szerintünk mind a két forma jól szolgálhatja a szövetkezet megerősödését. A leglényege­sebb az, hogy a vezetők ak­tívak, jó szervezők legyenek, és a pártcsoport helyesen irá­nyítsa a munkát. A pártszer­vezetek nem tarthatták meg községi elkülönülésüket, mert nekik egységesen kell segíte­niük, irányitaniuk, ellenőriz­niük az egész szövetkezet ve­zetőségét. és tagságát. Az átszervezés idején falusi páxtszervezeteimk, nagy segít­séget kaptak az ipari üzemek pártszervezeteitől. Ezt a segít­séget most is igénylik.iAK ü«é- mi pártszervezetekben több az olyan elvtárs, aki- jói meg tud magyarázni egy.-egy feugios párthatározatot, akinek nagy tapasztalatai vannak a munka megszervezésében, aki jártas a propagandamunkában stb. A Központi Bizottság augusztusi határozatának megértéséhez üzemi pártszervezeteink sok se­gítséget . adnak a falusiaknak.; Az üzemek és a szövetkezetek kapcsolatának fenntartásával és erősítésévé} konkrétabbá tesszük a munkásság és a pa­rasztság összefogását, és erő­sítjük a két osztály barátságát. A szocialista mezőgazdasági nagyüzem megteremtése nagy feladatok megoldását követeli meg a szövetkezeti pártszerve­zeteinktől. Hogy politikailag helyesen irányítsák a terme­lőszövetkezeteket, ahhoz veze­tőiknek ismerniük kell a nagy­üzemi irányítás, tervezés, ter­melés. gépesítés, stb. problé­máit. Ezt a célt szolgálja a termelőszövetkezeti párttitká­rok részére indított egyéves politikai és szakmn pártiskola. A télen több termelőszövetke­zetben tartunk téli falusi tan­folyamokat, termelőszövetkeze­ti akadémiákat. Ezeken politi­kai és szakmai kérdésekről lesz szó. Növeljük a kihelye­zett technikumok számát is. Erőfeszítéseket teszünk tehát arra, hogy a politikai és szak­mai képzettség növelésével is segítsük falusi pártszerveze­teink munkáját. Az élet azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után sem pihenhet­nek meg a falusi alapszerveze­tek, sőt felelősségük szélesedik a velük szemben támasztott követelmények jelentősen meg nőttek. A kollektív gazdálko­dás útjára lépett parasztok joggal várják el a falusi kom­munistáktól. hogy miután megmutatták az anyagi jólét- héz, a felemelkedéshez vezető utat, most már ennek az út­nak a végigjárásához is adja­nak nekik' segítséget. E feladat elvégzésében felbecsülhetetlen értékű támaszt nyújtanak párt szervezeteink a kongresszusi irányelvek és a kongresszusra való készülődés során végzett számvetések. A kongresszusig befejezik az éves tervet A Kesztyű és Bőrkonfekció KTSZ varrodájának dolgozói . a minőség további javítását ajánlották fel a pártkongresszus tiszteletére. Éves exporttervüket a kongresszus kezdetéig be­fejezik, ez 140 ezer pár kesztyű. Képünltöh: Ä Szövetkezet Ki­váló Dolgozója jelvénnyel kitüntetett' Völgyesi Lajosné gépi varrónő, a Szabadság brigád vezetője munka közben. Fotó: Czakó. Műszaki kűitvvnapok: október 22—november 3. Hétfőn, októberi tó-én nyílnak * a A* mü­szaki tt/tfdoinányoJc. a műszaki irodalom az Utóbbi években ná­lunk egyre nagyobb teret, hódí­tott. A mérnökök és szakmun­kások számára szinte minden­napi kenyérré vált a műszaki könyv, és az ismeretterjesztés­ben, a szakmai tanfolyamok te­matikájában egyre inkább a mű­szaki tudományok felé fordul a figyelem. A könyvnapokat elsősorban nagyüzemekben, tervező és ku­tatóintézetekben és más műszaki intézményekben rendezik meg. A programban könyvismertető előadások, szerző-olvasó találko­zók, műszaki könyvvásárok, és könyvkiállitások szerepelnek. Fontos része a műszaki könyv- napoknak. a közvéleménykutatás Is: milyen műszaki könyveket várnak az olvasók, a szakembe­rek, amelyekre munkájukhoz okvetlenül szükség van. — MEGYÉNK képviselő- ] csoportja hétfőn, október 22- j én délelőtt 10 órakor Pécsett | a Hazafias Népfront megyei titkárságán ülést tart, melyen Laki István elvtárs tart tá­jékoztatót az országgyűlés előkészítéséről, — AZ ÉPITÖGÉPKAR- BANTARTÓ Vállalatnál el­kezdték a Guinea számára készülő üveggyár vasszerke­zeti és gép berendezéseinek gyártását. — A MAGYAR Kémiku­sok Egyesülete pécsi csoport­jának analitikai szakosztálya rendezésében október 23-án fél 6 órakor a METESZ he­lyiségében dr. Kőrös Endre adjunktus a „Radioaktiv izo­tópok alkalmazása az anali­tikai kémiában" címmel tart előadást. — ÖTVEN holdon hungazi- noznak a növényvédő állo­más gépei a kacsótai ter­melőszövetkezetben. r- CSAKNEM 7 millió fo­rintos költséggel a jövő év­ben megkezdik a Nagyárpádi úton a Baranya megyei Ma- gas- és Mélyépítő Vállalat új telephelyének építését. Történelem óra a IVlB-ben Vramistéri, mi érdekes lehet egy iskolai történelemórában — sóhajt az olvasó, de ezeset- ben igen nagyot téved. Téved­tem én is, mert, . mi tagadás, szorongó érzésekkel ültem le az ütközőbájűszú kamaszfiúk háta mögött a teremben. Tév­eszmék. fogalomzavarok, tá­jékozatlanság élményei zavar­tak, csupa olyan tapasztalat, amelyet sajnos nem nehéz ma még szerezni, ha sok emberrel találkozunk. Megtanitották-e valaha az embereket arra, hogy értelmesen, világosan, szilárd elmélet birtokában szemléljék a világot, országok, osztályok viszonyát, eseménye­ket, viharosan zajló politikát, egyszóval a körülöttük ka­vargó életet? Bizony nem! Annyian bámulnak néma kö­zömbösséggel a legfontosabb dolgokra; annyian élnek hosz- szú-hosszú éveken át végzetes tévedésben, ferde szemlélettel, kétségbeesett tapogatózással... De a szorongást elfújta az első öt perc. A Nagy Lajos ■ gimnázium IVjb. osztályában ezen a törté­nelemórán az imperializmus kialakulásával foglalkoztak. azaz összefoglalták az.erről ta­nultakat. Két felelő a táblához ment vázlatot írni, s ez alatt LengyelEmil tanár rázuhog- tatta az osztályra a kérdések özönét. A válaázok pedig pe­regtek egymásután,, olyan volt az egész, mint valami tüzes- irüritú lábüajáték,'amelyet na­gyon ügyes és nagyon gyakor­lott partnerek játszanak. Lássuk csak sorjában! Mi jellemzi az imperializmust? Miben nyilvánul meg rothadó jellege? Mi az alapvető ellent­mondása? Halljuk a Lenin ál­tal meghatározott ismérveket! Legyünk csak pontosak, ma­gyarázzuk meg, mi a különb­ség a világ gazdasági felosz- j fása és a területi újrafelosztás között! Könnyedén, okosan, bátran feleltek a fiúk, s tulajdonkép­pen nem is a tanár volt itt a főszereplő, 6 inkább csak a háttérből irányított. Szinte magától összeállt a legfonto­sabb kérdések sora, tiszta ér­telmet és logikus gondolkodást sugározva. Aztán sor került a két fő fe­lelőre is. Egyikük a II. Inter- nacionálé történetét, másikuk az 1871—1914 közötti nemzet­közi helyzet alakulását mond­ta el. Ilyen kifejezéseket hasz­náltak: ,,szükségszerű volf, „mindebből logikusan követ­kezett" ...Es valóban szükség- szerű volt és valóban logiku­san következett a tényekből, előzményekből a szóbanforgó esemény vagy történelmi for­dulat. Ha a tanár közbekérdezett, * kérdés szinte mindig így kez­dődött: miért? Miért kellett kirobbannia az első világhábo­rúnak? Miért is jövedelme­zőbb a haditermelés? Miért éppen Oroszországban és Né­metországban fejlődött erőtel­jesebben a munkásmozgalom? Azt hiszem, a miértek jelen­tik ennek a történelemárának a legfőbb tapasztalatát. Ezek­nek a diákoknak már az isko­lában meg kell ismemiök a lo­gikus gondolkodást, az érvek erejét, a következtetések pon­tosságát és az elmélet, a tár­sadalmi törvények nagy fon­tosságát. Ha minden miértre ott a fejükben a válasz, akkor már bátrabban lehet kienged­ni őket az iskolapadokból. Lengyel Emil az óra után azt mondotta: — Leginkább arra törek­szem, hogy teljesen tisztán álljanak előttük a fogalmak, és tudják is használni ezeket a fogalmakat. Mindig a törté­nelem alakulásának fő moz­gató rugóit hangsúlyozzuk, mindig a kor általános képé­ből. az elvi alapokból indu­lunk ki, ebből vezetjük le az eseményeket, amelyek esak másodlagos jellegűek, ha még­oly fontosak is. Ha teszem azt, a diák tudja, hogy a kapita­lizmus fejlődésének milyen fokán állt. milyen erők hatot­tak az első világháború előtt, akkor meg fogja érteni, miért robbant ki a háború, s akkor már könnyebben megjegyzi a konkrét történelmi eseménye­ket is. És ami. azt hiszem, a legfontosabb: mindent meg kell érteniük, át kell gondol­I niuk, végig kell haladniuk a I logikai fonálon, mert a meg­tanult, csak elfogadott ismere­tek nem érnek semmit. Amit egyszer jól végiggondolt, meg­értett, mondhatnám: fölfede­zett a diák. az megmarad ben­ne. Ezzel tudjuk elérni azt, hogy gondolkodó, tisztán látó, széles látókörű embereket ne­veljünk. A tantervi tervezetben a | gimnáziumi történelemtanítás feladatairól többek között ezt találhatjuk: a középiskolai tör­ténelemtanításnak jelentős szerepet kell betöltenie abban, hogy az ifjúságban kialakul­janak a marxizmus—leniniz- musnak a társadalomra vo­natkozó nézetei, tudatossá vál­janak a történelmi materializ­mus eszméi. Továbbá: az ifjúság képes­ségeinek fejlesztése terén a történelemtanításban a képzés középpontjába a dialektikus gondolkodásra nevelést kell állítani. Ilyenek a célkitűzések, ame­lyeknek megvalósulása maga­sabbá teszi a következő nem­zedék általános műveltségét, szélesíti látókörét, csiszolja és gazdagítja gondolkodását. S hogy ezek a célkitűzések meg fognak valósulni, arra lám egyetlen iskola egyetlen osz­tályának egyetlen történelem­órája ts szolgáltathat bizonyí­tékot! H. E. — A MOHÁCSI Petőfi Ha­lászati Tsz halászai 700 má­zsa halat fogtak az idén és ezzel túlteljesítik halászati tervüket. — ZENÉS-TÁNCOS szel­lemi vetélkedőt rendeztek teg nap este a komlói új munkás- szálláson, melyen a Pécsi Nemzeti Színház művészei is közreműködtek. $ — A BARI Állami Gazda­ság baromfinemesítő telepe jövőre 150 mázsa baromfihúst és 1 millió 120. ezer étkezési tojást kíván értékesíteni. , — SZÁZÖTVEN üzlet érte el a „Tiszta üzlet ** rendes bolt” címet az év 'elejétől nap jainkig megyénkben. í <— A BOLYAI János Mate­matikai Társulat pécsi cso­portja október 23-án, kedden 6 órai kezdettel tartja össze­jövetelét a Nao-i Lajos Gim­náziumban. Nyereményjegyzék a lottó 42. játékhetéül A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 42. játékhétre 4 341 566 lottószelvény érkezett. Cttaló- latos szelvény nem volt. Négy találatot 53 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 61 437 50 forint. Három talála­tot 3477 fogadó ért el, a nye­reményösszeg egyenként 468.75 forint. A kéttalálatos szelvé­nyek száma 88 363, ezekre egyenként 18.40 forintot fizet­nek. — 11342 KISZ-EN kívüli fiatal résztvevője van me­gyénkben az „Ifjúság a szo­cializmusért” mozgalomnak. — A PÉCSI Faipari KTSZ a negyedik negyedévben 120 garnitúra fényezett hálószoba bútort ad át a belkereskede­lemnek.-t KORSZERŰ porelszívó berendezést szerelnek fel a Mohácsi Bútorgyárban. A S50 ezer forint értékű berendezés szerelését a közeljövőben fe­jezik be. — Általános iskolát építenek Baranyajenőn egy régi gazdasági épület felújí­tásával. A lakosság társadal­mi munkában segít « ÜJ HŰSBOLT létesül mintegy 300 ezer forintos költ séggel Harkányban. A TELEVÍZIÓ műsora? 11.09: Csajkovszkij: Dlőtőrfc Közvetítés az Állami Operaháa- ból. — 13.55: MTK—Vasas labda­rúgó-mérkőzés. — Utána: a Ma­gyar Hirdető Műsora. — UJO: A kisfilmek kedvelőinek. — ií.00: TV-hlradó. — 19.80: Fekete Sán­dor Jegyzete. — 19.35: Oroszboa messzi tájain... — 21.05: Elve­szett revü. — sí.«: Telespart. -* 33.00: Hírek. * » 4 A é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents