Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

VILÁG PROLETAKJ AI, EG i ESUU ETEK i I _______ , Ili! 11 IUUlii)«UiiíUiiaiOUjj|ji HiilKIIIlHitiiiÜtUlílliiilUllltjjiilUilliiUllllUiUliüJiHIIKIItlilillUi IMS. OKTÓBER 36. SZOMBAT ÁtliNlNbDY tiS GfiOMIKO MEGBESZÉLÉSE A MAGYAB SZOCIALISTA XIX. ÉVFOLYAM. ÄRA: 50 FILLÉR 246. SZÁM Kubától Berlinig Az elmúlt hét eseménynap­táréban a margó is megtelt Említsünk meg néhányat és foglalkozzunk a legjelentőseb­bekkel. A legfiatalabb ENSZ- tag.illám' küldöttségének veze­tője, Ben Bella algériai mi- mvzierelnök Kennedy elnök­kel folytatott megbeszélése után Kubába látogatott, ahol százezres tömegek éltették öt és az algériai népet A világ másik végén, Arábia déli szeg­letében, Jemen körül inég tart a középkor és a gyarmattartók ádáz akciója a fiatal köztár­saság ellesi. Az Egyesült Álla­mok és Anglia az intervenci­ós csapátok pénzelésével, fel­fegyverzésével ismét leleple­ződött, — az olaj szaga ezút­tal is átható volt A front egy­re távolabb került a főváros­tól, ahol níár a konszolidáció tervein dolgoznak és a minisz­terelnök a törzsi vezetőkkel tárgyal az új berendezkedés kialakításáról. Törökország­ban új válság robbant ki, az országos méretű vita a Men- deres-hívelknek adott amnesz­tia körül zajlik, de a baj gyö­kere mélyebben van: az or­szág anyagi romlásában, a ka­tasztrofális munkanélküliség­ben. Csupán a mezőgazdaság­ban 3,5 millió a munkanélkü- H„ akik csak a nyomor, vagy a kivándorlás között választ­hatnak. A Vatikánban össze­ült zsinat igen figyelemremél­tó Ilire a pápa egyik kijelen­téséről számolt be, amely tu­lajdonképpen a Vatikán ré­széről az eiáő elismerése volt az Oc|era-Neásse-batámak. Já­nos pápa „visszatért lengyel területekről” beszélt, ami Bonnban nagy nyugtalanságot váltott ki, s a kormány nem is késlekedett emiatt tiltakoz­ni a Vatikánban. Franciaországban megkez­dődött a népszavazási kam­pány. De Gaulle elnök a nép­szerű dupla vagy semmi-já­ték szabályait állította fel a csütörtök esti TV-baszódében, amikor kijelentette: ha az ok­tóber 28-i szavazásnál bebi­zonyosodik, hogy „erősen” kí­vánja a francia nép az ő po­litikáját — akkor marad; de ha csak közepesen, vagy ne­talán éppen, hogy többséget kap — otthagyja posztját. Ám nyomban hozzátette, hä megy, akkor a zűrzavar, a polgár­háború, nemzeti katasztrófa sújtja Franciaországot. De Gaulle mindenképpen szét sze­retné zúzni a személyi hata­lom ellen kialakuló egység­front-törekvéseket. Ezért is próbálja kiélezni az ellentéte­ket, megosztani a köztársasági erőket, mert így reméli, hogy népszerűsége az ő javára bil­lenti a mérleget. A rendelke­zésére álló hatalmas propa­gandagépezettel a „nem”-mel szavazókat az OAS-terroris- tákkal szeretné azonosíttatni a közvélemény előtt. Ezek a mesterkedések csak résziben járnak eredménnyel. A köz­társaság hívei minden erőfe­szítésükkel meg akarják vé­deni demokratikus vívmányai­kat. A hét elején hirtelen meg­élén'rim nemzetközi diplomá­cia vör-muntjába ismét a né­met kérdés került. Persze fi­gyelembe kell vennünk, hogy ezt egyúttal a tetőpontjára há­gott amerikai választási had­járat erősen befolyásolta, hi­szen a Kennedy-korrnany so­kat bírált „kubai politikáját” egy tetszetősebb „berlini po­litikával” szeretné korrigálni. A két párt egymást tülharsog- va a „berlini jogok védelmé­nek” szükséges garanciáról papol választóinak, A rálicitá- lás azonban veszélyes, egyre újabb agresszív hangokat üt­nek meg felelős politikusak. McNamara hadügyminiszter után McGeorge Bundy. Ken­nedy külpolitikai tanácsadója is kijelentette: az Egyesült Ál­lamok szükség esetén nukleá­ris fegyvereket is igénybevesz „nyugat-berlini jogainak védel mere”. Ebbe a kategóriába tar toznak a „frantv árosban ” megtartott célzatos amerikai hadgyakorlatok is. Csaknem négy esztendeje, hogy a Szovjetunió a világ elé tárta javaslatait a nyugat- berlini kérdés megoldására és a német békeszerződés meg­kötésére. Rapacki lengyel kül­ügyminiszter a minap New Yorkban rámutatott, hogy a szocialista világnak fogytán a türelme, a nyugat-berlini kér­dés megoldását nem lehet az idők végzetéig elodázni. Ter­mészetes tehát, hogy össze­függés van a nyugat-berlini helyzet rendezésére irányuló erőfeszítések és a Gomulka ve­zette lengyel kormányküldött­ség NDK-beüi látogatása kö­zött. A nyugati diplomaták is a német kérdés megoldására előterjesztett javaslatokról folytatnak eszmecseréket. De, mint a. nyugati sajtó ismétel­ten aláhúzza, nincsenek konst­ruktív javaslatok a diplomata- táskában. Willy Brand nyu- gat-berlinj polgármester és Schröder külügyminiszter után most Adenauer kancellár ké­szül az Egyesült Államokba. Az Adenauer—Kennedy- talál­kozás hátterében mind nyu­gatnémet, mind pedig ameri­kai részről, kül- és belpoliti­kai meggondolások egyaránt meghúzódnak. Adenauer biz­tosítékokat kíván az Egyesült Államoktól, hogy nem módo­sítja politikáját, továbbá pon­tot szeretne tenni a kellemet­len „trónutódlási” vita végé­re. Kennedy pedig így akarja megcáfolni azt a republikánus vádaskodást, hogy „elhanya­golja a kapcsolatot a legfon­tosabb európai partnerrel”. Hírek szerint Adenauer köve­teli majd, hogy ha a szocialis­ta tábor országai békeszerző­dést kötnek az NDK kormá­nyával, akkor gazdasági szánk ciókat léptessenek életbe a szocialista országok ellen. Sür getni akarja a NATO újjászer­vezését, méghozzá .nukleáris társasviszony” létrehozása út­ján, hogy atomfegyver kerül­jön a Bundeswehr kezére is. A nyugat-berlini kérdés körül mesterségesen keltett hideg- háborús hangulat nem forgat­ta ki nyugalmából a szovjet kormányt. Ez a propaganda- célokat szolgáló akció olyan kérdést tolt előtérbe, amely akut volta ellenére sem érté­kelhető válságos gócként. A szovjet kormány korábbi ígé­rete szerint az amerikai kong­resszusi választásokig nem tesz egyoldalú lépést. A szov­jet kormány azonban folytat­ja a tárgyalásokat az ameri­kai kormány vezetőivel. Ezt a célt szolgálta a csütörtöki Ken nedy—Gromáko találkozó is. Ma elutazna)« megyémből; babár vendégelni« A megyénkben tartózkodó 1 bolgár tanácsi küldöttség tag ! jai tegnap délelőtt tnegko- ! szorúzták a harkányi bolgár j hősi emlékművet, majd meg ; látogatták a Siklós-Villányi j Állami Gazdaságot és a sik­lósi várat. A küldöttség tagjai ma a Balaton környékét látogat- j ják meg. ' Kennedy elnök fogadta Gromiko szovjet külügyminisztert a Fehér Házban RADIÓTELEFOTO—MTI Külföldi Képszolgálat Jemeni helyzetjelentés: Hasszán herceget halira lléftíít Angol hadihajók keltek át a Ssuesi-esatornán Kairó, (TASZSZ). A jemeni forradalmi tör­vényszék távollétében halálra ítélte a trónkövetelő Hasszán herceget — jelenti a szanaai rádió. Az ítélet értelmében Hasszán herceg vagyonát el­kobozták. A forradalmi tör­vényszék a királyi családnak még 15 tagját ítélte halálra és vagyonelkobzásra. Az ítéletet Szalal jemeni miniszterelnök jóváhagyta. Csütörtökről péntekre virra­dóan öt torpedóromibolóból és két aknaszedőből álló hajóraj kelt át a Szuezi-csatornán a i Vörös-tenger felé — jelenti ! az AFP. A jemeni forradalmi j I parancsnokság tanácsának szó- i I vivője még a hír megerősítése J j előtt kijelentette — közLi a j MEN hírügynökség —, hogy Je i men felkészült minden várat­lan eseményre. A hadihelyzetről szóló je­lentések alapján a következő kép alakult ki: Szaada térségét teljes egészében a forradalmi csapatok ellenőrzik: Dzsauf környékén, az ország keleti ré- j szében a zsoldos csapatok ma- J radványait számolják fel. Ma- j l rib körzetében elszigetelték a Automatizálják a mohácsi Vegyesipari Vállalat epedarészlegét forradalmi kormány ellen fel­lázadt törzseket, fegyverleté­telük napról napra várható. A kormánycsapatok elfoglal­ták a Maribtól tíz kilométerre fekvő Szaruah térségét, ahol szintén lázadó törzsek vannak. A katonai parancsnokság szó­vivője kijelentette, hogy a for­radalmi csapatok bármikor megsemmisítő csapást mérhet­nének a lázadókra, azonban el­határozták, hogy inkább elszi­getelik őket egymástól, lehető­séget adva nekik a fegyverle­tételről szóló tárgyalások meg­kezdésére. A kapituláló Obej- da-törzs Szaruahba érkezett vezetői közölték, hogy az an­golok fegyverrel látták el őket az új kormány elleni harchoz. Lottóhúzás Pécsett Tegnap délelőtt Pécsett az építők Tüzér utcai kultúrott- honában rendezték meg a lottó 42. játékhetének húzá­sait. Mintegy kétezer ember volt kiváncsi arra, hogy a szerencsekerékből mél|y szá­mokat húzzák ki. Az egybe­gyűltek nagy tapssal köszön­tötték a húzást megelőző mű­sorban fellépő fővárosi művé­szeket, érdekes divatbemuta­tót. A belépéskor kiosztott cé­dulák alapján öt pécsi lakos: Radnai András üzemi munkás, Tóth János segédmunkás, Ilés László MÁV főtanácsos, Koto- lák Jánosné háztartásbeli és Winkler Gyula előadó működ­tek közre a húzásnál. A 42. hét nyertes számai a következők: 6, 20, 26, 47, 66 A mohácsi Vegyesipari Vál­lalatnál az epeda gyártásához szükséges rugókat olyan gépek kel gyártják, amelyek már kor szerűtlenek, s a megnövekedett mennyiségi és minőségi igé­nyek kielégítésére képtelenek. A vállalatnál' elkészültek az orsózógépek automatizálásának tervei. Az orsózógép automati­zálása, illetve félautomatává történő átalakítása lehetővé te­szi, hogy az eddigi hiányossá­gokat teljesen kiküszöböljék és a dolgozók munkáját is jelen­tősen megkönnyítsék. Az au­tomata lényege, hogy egy szer­kezettel pontosan beállítható, s emberi beavatkozás nélkül pontos méretekre szabdalja a rugót. Ezzel kiküszöbölik a szubjektív hibából eredő hosz- szúsági eltéréseket, s lényege­sen kevesebb lesz a hulladék is. Távlati tervként szerepel az orsózógép teljes automatizálá­sa. Ehhez az szükséges, hogy a gép félautomataként tökélete­sen működjön. A tervek készen vannak, a terveket a javítóműhely kivi­telezi. Tegnap Pécset! ián Illyés "yu'a KossntWíias író és Borsos Miklós lossulMijas szobrászművész . Tegnap délután Pécsre láto­gatott Illyés Gyula Kossuth- díjas író és Borsos Miklós Kossúth-díjas szabrászművész. A két illusztris művészvendég a város megtekintése után a Jelenkor szerkesztőségében a pécsi írókkal, a Jelenkor szer­kesztőivel találkozott. A ba­ráti beszélgetés: során szóba- kerültek a magyar irodalmi élet mai kérdései, a Jelenkor című folyóirat havi megjelené­se, a pécsi írók alkotásibéli problémái, valamint a pécsi könyvkiadás ügye. A hosszap tartó rendkívül szívélyes lég­körben lefolyt hasznos beszél­getés után a népszerű vendé­gek még az esti órákban el­utaztak Pécsről. Aki együtt örül az újságolvasóval AMINT kinyitja a fabódé ablakát, a reggeli szürkület­ben elébetárul a sokszínű pia­ci forgatag, s a MÁVAUT-pá­lyaudvarra érkező utasok so­kasága. Ilyenkor kérik legtöb­ben a Dunántúli Naplót, Nép- szabadságot Pálfi Dezső újság­árustól. A buszra várakozók leginkább Fülest, Ország-Vilá­got, Moziújságot vesznek. Min­denki talál kedvére valót, hi­szen a napilapok mellett mint­egy 24 féle folyóirat közül vá­logathatnak. Aki gépiesen árusít, az csak a kezet látja, amely pénzt nyújt feléje, s amellyel az új­ságot elveszi. Pálfi Dezső azon­ban az emberek arcát is meg­nézi, és sohasem restell jóked­vűen jó reggelt és köszönömöt mondani. i— Az újságárus hetedik ér­zékkel sejti meg, kinek kell külpolitikával, kinek helyi eseménnyel kínálni a lapot — mondta Pálfi Dezső. — Bár sok az átfutó vásárló, megis­merem az arcokat s már nyúj­tom is kinek, mi kell. Szüksé­ges, hogy az emberek meg­hallják, mi újság, hogy felhív­juk a figyelmüket a legfonto­sabb dolgokra, de szerintem nem a hangerősség a fontos. Ha az érdeklődésüknek meg­felelő lapot kínáljuk, a csen­des szó is elég, megvásárolják az újságot. Több mint 200-au fámák ide rendszeresen naponta vagy hetenként, kedvenc újságjuk­ért a törzsvendégek, az Ady utcából, sőt még a Mecsekről is. — Szeretem a sok idegent, aki lassanként ismerősömmé válik — mondta az újságárus. — Figyelem az életüket, né­zem, ahogy reggeliznek a kö­zeli tejcsarnokban, vagy a for­ró kolbászt árusító bódénál és próbálom ránevelnt őket, hogy a pohár tej meg a kifli után, az újságolvasást is szükséges­nek érezzék. Én hivatalból jöttem ide, de nem cserélném el ezt a munkát senkivel. Ér­dekes, változatos, sokszor úgy érzem, az események kellős közepében vagyok, hiszen mint szenvedélyes újságolvasó, el­sők között értesülök a legér­dekesebb és legfontosabb dol­gokról. TÉLEN, ha fúj a szél és esik az eső, az emberek elkerülik az újságosbódét, pedig ilyen­kor is el kell adni valameny- nyit. A téli hidegben sokszor kabátja alá rejti, úgy védi az esőtől az újságokat és ő ke­resi fel vevőit. A színes, újvo­nalú elárusító bódé üvegezés­re várva ott áll már a régi mellett. Az új elárusítóhely fűthető lesz, s így Pálfi Dezső bizakodóbbám méz ra idei tél élé. Felesége a délutáni váltó­társa, jókedvű, csinos asszony, eleinte restellt újságot árulni. Úgy élt emlékezetében ez a foglalkozás, mint a lenézett, foltos nadrágú rikkancsok vi­lága. — Szépen keresünk, és ren­desen öltözködünk, — mondta Pálfiné barátságosan. — Úgy érzem, előnyben is vagyunk más eladókkal szemben, hi­szen tejeskannák, vagy ajtóki­lincsek helyett friss híreket, fontos, értékes írásokat kínál­hatunk az embereknek. Ügy­véd, orvos, gyárimunkás és diák egyaránt vesz tőlünk új­ságot és úgy érzem, valameny- nyien megbecsülnek bennün­ket. Jól esik, hogy az utcán sem restellnek Jcezétcsókolo- mot” vagy „kedves jónapot”-ot köszönni. A régi vevők s az újak is bizalommal jönnek. Csaknem mindenkinek van egy kedves szava az újságárushoz, aki örül, hogy eleget tehet kéré­süknek. A HÓNAP végén, ha fogy­tán a zsebpénz a diákoknál, sokszor hárman adják össze a Népsportra valót, de megve­szik. S amikor izgatottan bön­gészik a hasábokat, Pálfi De­zső elégedetten mosolyog. Min­den jó hímek együtt örül az újságolvasókkal WESZThM, 8008 mázsa szalma a dunaújvárosi cellulózgyárnak A MEK szálastakarmány és vegyescikk osztályán aratás óta tart a szalma- és széna­felvásárlás. Október elsejéig 231 vagon szénát vásároltak fel a megyében. Ebből a széna- készletből látják él az állami kordélyos vállalatot, a fogatos vállalatokat és városi kiste- nyésztőket. Szalmából 297 vagonnal vá­sárolt fel a vállalat. A szalma­készlet egy részét, mintegy 8000 mázsa szalmát ebben az évben is a dunaújvárosi szal- macellulóz-gyárba szállítják, mint a papírgyártás fontos alapanyagát A szálastakarmányon kívül jelentős mennyiségű tojást és baromfit vásárolt fel az osz­tály. Az év eleje óta 17,5 mil­lió tojást és 40 vagon baromfit vásároltak és adtak közfo­gyasztásra, valamint téli tar­tósításra. A tavaly hiánycikk­nek számító babból az idén október 1-ig 31 vagonnal vásá­rolt fel a MÉK. Jövőre elkészül Pécsváradon a 400 személye* kultúrotthon 1963-ban fejezik be a több mint 5 millió forintos költség­gel létesülő 400 személyes pécsváradi Művelődési Ház építését. A reprezentatív kul- túrotthonban korszerűen fel­szerelt színpad, olvasóterem, büfé, ruhatár és szakköri fog* lalkoztató terem is frag* 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents