Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-18 / 218. szám

1962. SZEPTEMBER M. NAPLÓ Mennyiség helyett minőség! A Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusára való készülődés kihat egész népünk életére, politikai és gazdasági életünk úgyszólván minden területére. A kong­resszus tiszteletére Baranyá­ban elsőnek a Béta-aknai Papp Lajos brigád tett értékes fel­ajánlásokat, s ezt követték a többi bányaüzemek, ipari üze­mek, mezőgazdasági üzemek. Már a kongresszusi verseny első napjaiban kitűnt, hogy ez a munkaverseny lényegében különbözik az előző esztendők munkaversenyeitől. Ez a mun­kaverseny sokkal mélyebbről indult el, mint a korábbiak, s ezért gazdagabb, sokszínűbb. A kongresszusi verseny jelen­tősége, ellentétben a korábbi munkaversenyekkel, nem az ésszerűtlen mennyiségi munka hajszolása, hanem a minőségi munka megteremtése. Nyil­vánvalóvá vált, hogy a nép­gazdaságunk számára az je­lent előnyt és előrejutást, ha olcsóbban termelünk, ha jobb minőseget állítunk elő. A kongresszusi munkaver­seny fő formája ma a szocialista brigád mozga lom, [bogy a gyárak, üzemek, me- tzőgazdasági üzemek dolgozói [felismerték a VIII pártkong- Jresszus történelmi jelentősé- f-gét — azt bizonyítja az a tény is, hogy a különféle munkate­rületeken megszaporodtak a szocialista brigádok, amelyek a kongresszus tiszteletére tűz­tek ki nagyszerű feladatokat. Amikor a kongresszusi ver­seny sikeréről és eredményei­ről beszélünk, arról sem sza­bad megfeledkeznünk, hogy a bányákban, gyárakban, mező- gazdasági üzemekben sok olyan dolgozónk van, akik nem szervezetten, nem brigád­mozgalomban tevékenykednek, becsületes, lelkiismeretes mun­kájukkal azonban kifejezésre juttatják, hogy a kongresszusi verseny időtartama alatt mi­nőségileg is jobb eredménye­ket érnek el a korábbiaknál. Sok munkahelyen még nem is érett meg a lehetőség arra, hogy szocialista brigádmozga­lom bontakozhasson ki. Olykor a munka jellege is megnehe­zíti ezt. A Baranya megyei Tejipari Vállalatnál például még nincs egyetlen szocialista brigád sem, de alakult már hét olyan brigád, amely a szo­cialista brigád cím elnyerését tűzte ki maga elé. A hét brigá­don kívül azonban a vállalat valamennyi dolgozójának be­csülettel el kell látni a felada­tát ahhoz, hogy a kongresszusi vállalásaikat teljesíthessék. A Baranya megyei Tejipari Vál­lalat dolgozói azt vállalták, hogy a legyártásra kerülő ösz- szes ementáli sajt 50 százalé­kát. a rokfort sajtnak 92 szá­zalékát, a trappista sajtnak pedig 80 százalékát export mi­A lösz tömbbe húsz méter mélyen vájt utat a domb ról lefutó víz Dunaszekcsőn. Ahol most pincék találtak ott­hont, ott negyvennégy előtt hatvan család lakott. A törpe bejáratokon rég elköltözött családok tűzhelyfüstjei feke­téink a múltat, s lent a völgy­ben mit sem tudnak már er­ről a szép házak. Sok víz le­folyt itt a Dunán, s ma az első amivel a faluban találkozom, egy frissen ásott árokpart, amit közös erővel használnak majd fel törpevízműhöz. A máso­dik, amivel találkozom, a GYAKORLÓKÉRT, amit szin­tén a társadalmi összefogás hozott létre a folyómenti kis faluban. — Hogy kinek az elgondolá­sa volt, már nem igen tudni, támogatta Beszik Lajos, az ál­talános iskola igazgatója, a Budatétényi Kertészeti Kutató Intézet és sokan mások — mondja Hajnal János, bioló­giai tanár, — de legjobban ta­lán a diákok és szüleik. Ötven­nyolc őszén láttunk munkához, miután a tanács és a szövetke­zet biztosította a területet, s hamarjában kiültettünk 130 féle gyümölcsfát. Nagyobb do­log volt ellenben a kétholdnyi terület bekerítése. Harminc kocsi hordta, volt aki saját te­hénkéit fogta be, a száznegy­nőségben állítják elő. Hogy a dolgozók egyre több felelőssé­get éreznek a termelés iránt — az is bizonyítja, hogy a dolgo­zókat érdeklik a jobb techno­lógiai eljárások, tökéletesíté­sek. Amíg a múlt évben pél­dául 23 újítást adtak be a dol­gozók, addig az 1962-es év első felében 41-et. A Pécsi Szénbányászati, Trösztnél 30 frontfejtő brigád 873 dolgozóval kapcsolódott be a kongresszusi versenybe. Vál­lalásaiknak eleget tettek min­den hónapban, 8500 tonna sze­net adtak terven felül. Két fel­táró csoport 24 fővel 69 méter­rel többet teljesített a tervnél. Szép eredmények születtek az elővájási csapatoknál. Húsz brigád 191 fővel ugyancsak a 102 százalék teljesítését vál­lalta, s ezzel szemben 108 szá­zalékot teljesített, 304 métert hajtottak ki terven felül, öt fenntartási brigádnak 109 szá­zalék az állandó jellegű telje­sítménye. A mennyiségi mun­ka mellett természetesen meg­van a minőségi mutatója is a kongresszusi versenynek, amit nehéz számokban kifejezni, s végső fokon lehetetlen is ki­mutatni. Az Önköltség csökke­nése, a szén minőségének a ja­vítása, a balesetek megelőzé­se állandó jellegű szempont­juk a brigádoknak. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél, az újhegyi üzemmel együtt 82 brigád, 1201 dolgozó vesz részt a munkaversenyben. Az a tapasztalat, hogy az építőipari vállalatoknál az idei évben sokkal konkré­tabbak a versenyfeladatok, mint az előző években. A fel­adat náluk a terv teljesítése, a termelékenység növelése, a minőségi munka megjavítása, az anyagtakarékosság, vala­mint a határidők pontos be­tartása. A kongresszusi verseny meg­hozta eredményeit a minőségi munkában is. Ezt bizonyítják a lakásátadások. A vállalatok félévi lakásátadási terve 419 volt, s ezzel szemben átadtak 481 lakást. Ez annak is köszön­hető, hogy erősen megduzzad­tak a szocialista munkaver­seny szellemében dolgozó bri­gádok. Amíg 1961-ben 162 bri­gád 1760 fővel versenyzett a szocialista brigád címért, vagy annak megtartásáért, addig az idei év első felében 281 brigád 3414 fővel. A legjobb ered­ményt a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat mu­tatja, ahol 82 brigád 1300 dol­gozója szocialista brigádban dolgozik. A fejlődést mutatja az a tény is, hogy olyan válla­latoknál is létrejöttek szocia­lista brigádok, amelyeknél ko­rábban a szocialista brigádver­seny mozgalomnak semmiféle jele nem volt. Ilyenek a Pécsi Cementáruipari Vállalat, a Mo hácsi Farostlemezgyár, a 7. sz„ Kőbánya. Több gyárban, üzemben ta­lálkozunk olyan brigádokkal, amelyek már harmadszor nye­rik el a szocialista brigád cí­met. Ilyenek: a Baranya me­gyei Építőipari Vállalatnál Pöppl Gáspár brigádja, a Kom lói Építőipari Vállalatnál a Molnár komplex brigád, a Pé­csi Porcelángyárban Bauer la­katos brigádja. A szocialista munkaverseny­ben a szocialista munkabrigá­dok új tartalma, minőségi fej­lődést jelentettek. A dolgozók igyekeznek elterjeszteni a jól bevált módszereket, s azon vannak, hogy tapasztalataik­kal a gazdaságos termelést se­gítsék elő. A szocialista verseny új hajtásai bontakoztak ki a megyénkben a Pécsi Sörgyárban és a Bőr­gyárban a szocialista üzem­részért folyik a verseny. Meg­nőtt a szocialista építésvezető­ség cím elnyeréséért küzdők száma is. Az elmúlt években ilyen nem volt. A Mecsekvidéki Állami Pin­cegazdaság sok értékes fel­ajánlásai közül is a minőség- javítás érdemel figyelmet. Ök azt vállalták, hogy a pecsenye- bor-tervüket a 20 százalék ter­vezettel szemben 58,1 száza­lékra, a minőségi bortervüket pedig a tervezett 40 százalék helyett 76,8 százalékra teljesí­tik. A minőség mindenütt elő­térbe kerül — ez a fő jellem­vonása a VIII. pártkongresz- szus tiszteletére indított szo­cialista versenymozgalomnak. Tovább épül tíj-Meesekalja Megnyíltak az első mezőgazdasági szak­munkásképző iskolák Megnyitották kapuikat az élső mezőgazdasági szakmun­kásképző iskolák. Szeptember első két hetében 12 ilyen isko­lában kezdődött, s az ősz fo­lyamán még további nyolcban indul meg a tanítás. A szakmunkásképző intéze­tek egyelőre még csak kétezer fiatalnak tudnak helyet adni, így a mezőgazdasági tanulók többsége a központi iskolákhoz tartozó 190 kihelyezett osztály­ban tanul. Az idén ugyanis a gazdaságok hétezer fiatalt szer ződtettek, s ezzel a három év­folyamon 11 500-ra emelkedett a mezőgazdasága szakmákat tanulók száma. Az ötszintes panelépületek homlokzati rajza. Újabb teret hódat Pécsett a nagypaneles építkezés. Uj-Me- csekalján a volt bolgárkert és a téglagyári gödör környékén, pontosabban a jelenlegi sport­pálya területén nagyszerű tem­póban halad az első ütemre (1962—63) tervezett panelhá­zak építése. Az öt darab öt szintes lakóház ugyanolyan tí­pusú lesz, miint az Uj-Mecsek- aiján megépített és a lakók által már elfoglalt panel típu­sú házak. Ugyancsak ehhez a tömbhöz tartozik az újabb négy, teljesen más rendszerű panélház építése is, bizonyí­tékául annak, hogy a nyugati városrész zömével nagy pane­les szerkezetű lakóházakkal épül be. A már említett tömb beépítésével egyidőben négy üzlet is létesül és ezen a te­rületen halad majd át az új 6-os számú főútvonal. Itt ke­rül sor egy nyolctantermes' álta ános iskola, továbbá egy I ötven fős óvoda és egy negy­ven fős bölcsőde létesítésére is. A továbbiakban nyugat fe é. a volt rácvárosi vámig újabb nagypaneles lakóházak építé­sére kerül sor, de ezek már a hagyományos szerkezetű kocka házakkal váltakoznak, s ez utóbbiak a Kandó Kálmán ut­cában épült lakóházak másai lesznek, természetesen öt szin­tes kivitelezésben. A fentebb említett öt darab öt szintes épület prototípusa lesz a később sorraikerülő la- kóháztipusoknak, s ezekben az épületekben egyenként 45 más fél, illetve két és félszobás lakások kapnak helyet. A más- j félszobás lakásokban egy húsz ; négyzetméteres nagyobb, s egy hét és félnégyzetméteres kis 1 szoba, valamint egy beépített főzőkonyha, egy autogeizires , fürdőszoba infrás hősugárzó- ‘ val, továbbá kamraszakréninyel és garderobé szekrényekké el­látott előszoba foglal helyet. A két és félszobás lakások lényegében hasonlóak lesznek, természetesen nagyobb mére­tű szobákkal és egy 4 négy­zetméteres loggiával ellátva. A fentebb említett négy da­rab típusházban már lakó, il­letve étkező konyhás lakisók lesznek két szobává!, nagy gar derobe szekrényekkel, külön­álló WC-vel, fürdőszobává1, s minden lakás egy-egy loggiát kap. Mindkét lakás, illetve épület típusában radiátöros melegvíz fűtést szerelmek. s be kapcsolják a távfűtési rend­szerbe. A kényelmes és a külsejében is tetszetős, modem épülete­ket a Pécsi Tervező Vá’la’at főépítésze Tiilai Ernő, továbbá Németh Imre. és Pálfi Mik' '■>- né építészmérnökök tervezték. — sgy —* Modern, pécsi ie lep í jándék arpvakat terveznek a Porcelángyárban Lapunk augusztus 31-i szá­mában szóvátettük, hogy ke­vés kimondottan pécsi jelle­gű ajándéktárgy kapható a pécsi üzletekben. Azóta ko­moly tárgyalást folytattak egy­mással az ÜVÉRT, a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat és a Porcelángyár vezetői. A keres­kedelem képviselői szerint a karácsonyi forgalomban már mérhető lesz a tárgyalás pozi­tív hatása, mert a Porcelán- gyár vezetői határozott ígére­tet tettek az ajándéktárgyak választékának bővítésére. Gáli Tibor elvtárs, a Porcelángyár igazgatója ezzel kapcsolatban ezt mondta: — Tervezőművészeinket megbíztuk, hogy két héten be­lül nyújtsák be elképzeléseiket új formájú és mintájú hamu­tálcákra és kisebb vázáikra. — Úgy gondoljuk, hogy hat—tíz féle olyan porcelán ajándék- tárgyat sikerül majd előállí­tanunk, melynek örülnek majd a turisták. A porcelánt azért hangsúlyozom, mert eozinból még meglehetősen szűk a ka­pacitásunk ezért ebből új fa­zont nem tudunk adni. Most rendeltünk meg két új elektro­mos kemencét, remélem leg­alább az egyiket megkapjuk még ebben az esztendőben. — Amennyiben ez megtörténik, szóba kerülhet az eozin aján­déktárgyak körének bővítése is. KiKc Metvénv H misl- lo.t - hé; évi sí, íiaáság- vesitésre í élt k Pásztor Zoltán budapesti la­kos, aki legutóbb építésvezető­ként dolgozott az egyik társas­ház építésénél, 1960. júniusától 1961. januárjáig 36 békeköl­csön-kötvényt hamisított, s ezek egy részét maga, illetve ismerőse, Péczeli László útján beváltotta, összesen csaknem nyolcezer forintot vettek fel jogtalanul. A bíróság Pásztor Zoltánt két évi szabadságvesztésre, Pá- czeli Lászlót egy évi felfüg­gesztett szabadságveszté.re ítélte és egyetemlegesen köte­lezte őket a jogtalanul felvett összeg visszafizetésére. A karcsűaknak kedvez a divat Beszámoló Párizs divatjáról Gyakorlókért a Duna melleit ven betongerenda elszállításá­hoz, a drótból pedig a diákok fonták otthon a kerítést. Száz­ezer forint értéket állítottunk elő húszezer forintból. — Mi a célja a gyakorló- iskolának? — Növényélettani megfigye­lések, a mezőgazdasági mun­ka, a nagyüzemi gazdálkodás megszerettetése a gyerekekkel, s olyan gyümölcsfajták ter­mesztése, mely legjobban meg­felel a dunaszekcsői környezet nek. Mindezeket Hajnal tanár már a domb tetején fekvő gya­korlókért kapujában mondja, majd a gondosan ápolt terület­re lépve tovább folytatja. — Kétszázhúsz gyermek dol­gozott öt pedagógussal a kert rendbehozásán és a budatété- nyiek még a talajt is megvizs­gálták. — Milyen növényféleségek vannak a kertben? S zázharminc féle gyümölcs­fát telepítettünk. Csupán őszi barackból 25 féle fajtát. A Krézsek magonca, a Lord Palmerston, a Würtenbergi ki­rálytól kezdve a Durgayer Sam lingig, minden fajtát megtalál­hat. Szilvából tizenöt fajtát ül­tettünk. De van eper, török mogyoró, málna, ribizke, bur­gonya, paprika, szőlő és kuko­rica is. Kukoricából például a Martonvásári 5-ös, 40-es, 48- as, a VIR 267-es. Mérjük a tér mést, a gyümölcsöt, a magokat, megfigyeléseinket a kutatóinté zettel közöljük. Éin naplót is vezetek erről. — A tanulók milyen munká kát végeznek a politechnikai oktatás keretében? — ősszel a terménybetakarí­tást, azután a fák lekötözését, tavasszal a metszést, Magas Gyula mohácsi szaktanár ve­zetésével, aki ugyancsak társa dalmi munkában foglalkozik a fiúkkal. De az öntözés, a trá­gyázás munkáját is a tanulók végzik. Megfigyeléseket tesz­nek itt a rügyfakadásra, a vi­rágzásra, és saját maguk ta­pasztalhatják az oltás, szem­zés, megtermékenyítés, párosí­tás eredményeit. — Milyen újabb munkát vé­geznek még ebben az évben, vagy jövőre? — Felvezettük ide a vizet, jövőre már árasztásos öntö­zést folytatunk, építünk ide egy tantermet, az építőanyag már itt van. A gyerekek olyan nagy kedvvel dolgoznak itt és olyan könnyen tanulnak... A szülők pedig látják, hogy a politechnikai képzés nem egy rossz dolog. — Ment-e innen az iskolából mezőgazdasági technikumba diák továbbtanulni? — Azelőtt csak elvétve akadt ilyen. Ebben az évben már sokan jelentkeztek, mert meg­szerették a mezőgazdaságot. Garai Katalin például, — kis cigánylány, — technikumba ment, Hank István, Prisa Mi­hály, Árpás Erzsébet... de még többen is. így adunk mi a mezőgazdaságnak több szak­embert, és ezt a szülők is na­gyon szeretik. Azelőtt úgy gon dolták, nem érdemes a gyere­ket mezőgazdasági pályáira ad­ni, csak iparba, mert ott van jövő. Mi igyekszünk megmu­tatni. milyen nagy jövő van itt is ... A gyakorlókért magasságá­" ból a Dunára lehet látni. Nyúlánk a folyó teste, egyenes út vezet addig, a régi „pince- Lakásokkal” övezett. Garai Ka­talin talán most éppen köny­vért nyúl, melyből a virágok, ták csodálatos életét tanulja meg. Azt hiszem, nagyon érdemes volt ezt a földdarabot gyakorló kertté alakítani. feite.btain A Váci utcai Különlegességi Női Divatszalon vezetője a napokban részt vett a legna­gyobb francia divatházak be­mutatóin és Párizs divatjáról hétfőn számolt be a sajtó kép­viselőinek. A karcsűaknak kedvez a di­vat, a nyúlánk testformát, a karcsú derekat hangsúlyozza ki. A szabásvonalak is karcsú­sítanak, a kiskosztümök ka­bátja derékban elvágott, úgy: nevezett seszlis. Nagy divat a kazak is, ami alól alig 15 cen­tire látszik ki a szoknya. Mig a ruha, vagy a szoknya három centiméterre takarja a térdet, a felső kabátok legtöbbje rövi- debb. A kabát elől testhez simuló szűk, a háta viszont egyenes szabású. Érdekes nad­rág-szoknyát mutatott be a Diornház, a szoknya hajtásai olyan rafináltan esnek, hogy nadrágnak látszanak. A nappali ruhák divatos anyagai a gyapjúílanel, a tweed, a kabátok többnyire tweedből és mind a két szí­nén használható fregoli anyag­ból, vagy újszerű bükiéből kér szülnek. Áz alkalmi ruhák anyaga is igen változatos, de mind a csipkét, bársonyt, musz lint, de még a szövet ruhákat is gyöngyhimzés díszíti. Ked­velt szín a fettete, szürke, bar­na, és a piros minden árnyala­ta. Fekete gyöngyből készül­nek a karkötők, nyakláncok s a gyűrűszemek is. Az utcai öl­tözékekhez valamennyi divat­ház mutatott he kis puhaszá­rú csizmát. Sok párizsi mane- ken műkantyot visel, a konty- ra helyezik a kis kalapokat, il­letve a téldkabátokhoz a kalap- formájú szőrmekucsmát. Új könyvek Szép könyvelt, érdekes, kü­lönleges kiadványok szerepel­nek a Magyar Helikon Könyv­kiadó negyedik negyedévi ter­veiben. A kiadó megjelenteti Istvánffy Miklós Magyarok története című művét. Folytat­ják Móricz Zsigmond összes regényeinek és elbeszéléseinek sorozatát; a soron következő harmadik kötetben az Erdély című regény jelenik meg. Nap­világot lát Balzac: Emberi színjáték című nagyszabású művének II. kötete is. Az új Elzevir könyvtár sorozatban bocsátja ki CBéhotr. Étebem című kisregényét. Kiadják Ma­jakovszkij: Lenin című művét is. A költő Leninről szóló lírai emlékezése a kommunista po­litikai költészet egyik csúcsa. Megjelenik Romain Rolland: Jean Christophe című, egyik leghíresebb, legkitűnőbb al­kotása. Külön érdekességnek Ígérke­zik a magyarországi Corvinák­nak megjelentetése. Végűi is­mét kiadják Madách: Az em­ber tragédiája című művét amely az 1958. évi dísaÉáat^e utánnyomása lesz. , i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents