Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

ggEFTEMBEK M. NAPL6 Ötvenmillió forint a kertészetből Felbecsülhetetlen lehetőségek a zöldségtermesztésben — Kitűnő exportpiacok Kevesebb nővényféleség nagyobb területen Talán egy évben sem expor­táltak a baranyai nagyüzemek annyi zöldségfélét, mint az idén. A külföldi piac is kiszé­lesedett. Ezen a nyáron már Európa minden országában, még a távoli Finnországban is fogyasztották a baranyai zöld­ségféléket. Minden mennyi­ségben átvette külföld a zöld­borsót, az ádventi kelkáposz­tát. Paradicsomból, melynek exportja most fejeződött be, 30 súlyvagomial, csemegeuborká­ból 42 vagonnal, paprikából 12 vagonnal exportáltak. A zöldségexport jelentős jö­vedelmet biztosít a termelő- szövetkezeteknek, de a népgaz­daságnak is. Baranya export­lehetőségei pedig különleges adottságainál fogva, ma még szinte beláthatatlanok. Ezekről a lehetőségekről és a teendők­ről beszélgettünk Gyenis Je­nővel, a MÉK főagronóimusá- val. — Véleménye ezérint, ho­gyan lehetne még jobban kihasználni ez exportlehető­ségeket. Mely cikkek terme­lésével érdekes ebből a szem pontból foglalkozni Bara­nyában? — Jelenleg valóban az a helyzet, hogy külföld korlát­lanul vesz át zöldségfélét me­gyénktől Ezen a nyáron nem is volt a tsz-eiknek az elmúlt évekhez hasonló értékesítési problémájuk, mert ha sok volt a paradicsom, akkor jött a HUNGAROFRUCT és egy szálig bevagonírozta a termést. A paradicsomnál például csali a csomagolásért kilónként 70 fillért fizetett a külkereskedel­mi vállalat. Tehát a lehetőség nagy. Hogy lehet még jobban kihasználni? Természetesen a zöldségtermő területek és a hozamok növelésével, a legjob­ban bevált fajták termesztésé­vel. — Tálán kezdjük az utób­bival. Melyik zöldségfajták javasolhatók Baranyában szé leskörű termesztésre J — A MÉK és a MÉSZÖV a közelmúltban készítette ed a zöldségtermelés jövő évi ter­vét, melyet a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács már elfogadott. Ebben a terv­ben egyik legfőbb feladatként azt jelöltük meg, hogy ezután már a Baranyában bevált faj­tákat kell termeszteni. Az elő-' ző években sok fajtával kísér­leteztünk, s az eredményt a napokban értékeltük ki. Para­dicsomból legjobban bevált a Kecskeméti törpe, a 42-es és IC. 363-as fajták, melyek ét­kezésre és konzerválásra egy­aránt alkalmasak. Paprikából Baranyában továbbra is a csípmentes fajtákat termeljük, elsősorban a cecei csüngőt, a keszthelyi fehéret, a paradi­csom alakú zöld (salánki) faj­tát és csak igen kis területen a csípős bogyiszlóit, amely lé­nyegesen kevesebb termést ad az előzőknél, külsőre és hús­vastagságra sem éri el azokat. És ami a fő nekünk ragaszkod nunk kell az export-követel­ményekhez, a külföld pedig ra gaszkodik a csípmentes fajták hoz. Uborkából a bőtermő szov jet Belisovszkij fajta vált be, valamint az Asley és Marker amerikai fajták, melyek hosz- szúkás, sötétzöld héjú uborkák, kitűnően tárolhatók és zöld színüket tárolás közben sem vesztik el. — Az előbb említett terv alapján hogyan alakul 1963- ban a zöldségtermesztés Ba­ranyában? — A nagyobb belső ellátási és exportigények megkövete­lik, hogy jövőre már célszerűb ben szervezzük meg a zöldség- termesztést. A megye földrajzi adottságai, a primőr nyerési lehetőségek és az eddigi tapasz falatok alapján öt cikket emel tünk ki, melyeket nagy volu­menben termesztünk jövőre. Ez az öt kiemelt cikk az új­burgonya, a zöldborsó, az át­telelő saláta, az adventi kel­káposzta és a zöldhagyma. Fon tosságánál fogva ezeknek a zöldségeknek a területét jövő­re felemeljük. Ujburgonyából az idei 500 holddal szemben jövőre 1000 holdat, zöldborsó­ból 850 hold helyett 1300 hol­dat, áttelelő salátából 100 he­lyett 250 holdat, ádventi kel­ből 360 hold helyett 450 holdat és zöldhagymából 90 hold he­lyett 150 holdat fognak ter­melni a tsz-ek. — A kiemelt növényeknél, de a többieknél is special!zá- lásra törekszünk. Uj burgonyát zömmel a siklósi, sellyei és szigetvári járásban, egyebütt csak szórványosan, zöldborsót zömmel a siklósi járásban, a pécsi járásban és kisebb részt a mohácsiban, ádventi kelká­posztát csak a mohácsi járás­ban, zömmel a szigeten fogunk termeim. Jövőre a tsz-ek már nem aprózzák fel a kertészetei két, a sok növény helyett csak néhányat termesztenek, de art nagyobb területen. A karfiol, karalábé, cékla, spenót én zel­ler kivételével, mór nem kö­tünk 10 holdas egységnél ki­sebb területre szerződést a tsz-ekkel. A megyét konaiság szempontjából is két részre osztjuk A sásdi, sellyei járás­ban, valamint a pécsi és pécs- váradi járás északi részén a kései fajtákat, ettől délre te­hát, a siklósi és mohácsi járás­ban, illetve a pécsi és péesvá- radi járás déli részén, a korai fajtákat termeljük A sziget­vári járás a konzervgyár kör­zetébe tartozik. MEGVALÓSULNAK A VÁLLALÁSOK — Milyen módon növelhe­tők jövőre a zöldeéghoza­mok? — A fenti szervezési elvek is a hozamnövelést szolgálják. Legnagyobb szerepe ebben | azonban az öntözésnek van. A technikai bizottság felmérése szerint jövőre 2100 holdon 26 tsz folytat öntözéses zöldség­termesztést, tehát ebben is ér­vényesül a centralizáció. Az öntözött kertészetek átlag 50— 100 holdasok lesznek. Az ön­tözés már ebben az évben is éreztette hatását. Az öntözött területeken a paradicsom pél­dául holdanként átlag 100—150 mázsát termett. Sajnos, az ön­tözés mellett sok tsz elhanya­golja a jó talajművelést és a trágyautánpótlást, sőt a nö­vényvédelmet is. Tavasszal a káposztalégy-fertőzés miatt ki kellett zárni az exportból je­lentős mennyiségű ádventi kel­káposztát. Sok kárt tett a mocs­kospajor is a burgonyában, paprikában, zellerben, különö­sen a szigetvári és sellyei já­rás kertészeteiben. Felsőszent- mártonban a varasod ás terjedt el paprikánál, paradicsomnál. Több gondot kell fordítani a kémiai védekezésre a zöldség­termesztésben is, hogy a zöld- séghozamok ne csökkenjenek és a minőség is javuljon. Ha a szövetkezetek eleget tesznek ezeknek a fontos ag­rotechnikai követelményeknek, jövőre 50 millió forint bevétel­hez juthatnak a kertészeti ter- metvényekbőL Még az év elején hatszáz­húszezer forintos anyagtaka­rékossági felajánlást tettek a Dohánygyárban. Az évi válla­lásból a félév végére 600 ezer forintot már teljesítettek és ezért a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy az év végéig 900 ezer forintot takarítanak meg ügy, hogy az a minőség rovására ne menjen. A minő­ség ellenőrzésére és a súlyha­tár pontos betartására ellen­őrzést vezettek be. Az anyag­megtakarítás főként az előké­szítésnél és a gyártásnál szá­mottevő. Papp Lenke gépve­zető brigádjával Horváth Má­riával, Schnóbel Máriával, Má- tis Sándorral állandóan jó ered ménnyel dolgoznak. A legutób­bi értékelés szerint 86,7 száza­lékkal dolgoztak a mégadott súlyhatáron belül. A képen Papp Lenke a Terv cigaretta súlyát ellenőrzi. Két kongresszus kozott------------------------------------------------ ■ M ennyit fejfiött báron év alatt a pécsi járás? A VII. pártkongresszus ha­tározatai a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését, az ipari és mezőgazdasági termelés nö­velését, az ipari munkásság mezőgazdasági áruval történő jobb ellátását, az életszínvo­nal emelését tűzték ki felada­tul. A statisztika tükrében megláthatjuk, hogyan sikerült ; Űj tervek családi házak | r r 1 / / Jövőre 120 családi házat épít a Pécsi ! @plt©S@r0 Általános Építő KISZ a pécsi Általános Építő KTSZ tevékenységében a családi házak építése került előtérbe. Amig 1960-ban pél­dául csak 1—2 családi házat építettek, az idén már 100 családi ház építése szerepel a programjukban. A száz családi ház egy részét már átadták, más részük a közeljövőben ké­szül d, s mindössze öt családi ház van még. amelynek az énítését nem kezdték meg. Az elmúlt években főiként csak Pécsett működték — az idén kiterjesztették hatósugarukat Harkányra, Romonyára, Mán­iára, Nagyárpádra, Péllérdre, Legtöbb családi háziat Kertvá­rosban, Vasason, Mállómban építik. A KTSZ természetesen nem­csak családi házakat épít. Má- lomban már átadtak egy 100 férőhelyes istállót és 250 férő­helyes kocaszállást. A jövő hé­ten készül el Pécsudvardon a 100 férőhelyes növendékmarha istálló. Szeptember 14-én ad­ták át Kozármislenyben a 32 vagonos magtárat, s egv 300 férőhelyes sertéshizlaldát vala­mint kocaszállást. Vasason ugyancsak egy 32 vagonos mag tárat és 100 férőhelyes istállót építettek. A KTSZ tervező részlege két hete készített el egészén új terveket családi házak épí­tésére. A tervek érdekessége, hogy a korábbiaknál lényege­sen olcsóbban kivitelezhetek. Száztizenhétezer forintért' már csinos kétszoba, konyhás csa­ládi házat építenek. Az építte­tőnek a kulcsátadásig semmi gondja nincs az építésre. 75 ezer forintért egy szóba, konyhás lakást építenek, a más félszobás pedig 98 ezerbe ke­rül. Száztizenháromezerért két szobás lakást is építenek, für­dőszoba nélkül. Két szoba, konyhás nagy lakás, nagy elő­térrel, (amely halinak is be­illik) 131 ezer forint. Mindezek a tervek nagy segítséget je­lentenek azoknak a családok­nak, akiknek kevesebb a pén­zük, s szeretnének mégis csi­nos családi házakat építtetni. Mert ha maszek alapon kíván-, nának építtetni, egy kétszoba,. konyhás lakás építésé beíeke­építőelemet tárolhassanak, ami szükséges az építkezésekhez. Ma már nagyon ésszerű a szakemberek megoszlása is a KTSZ-nél. Amig a múlt évben például csak 21 kőművesük volt, addig most 58 van, a lakatosilétszámot pedig 30-ról lecsökkentették 15-re. Sok vi­szont még a villanyszerelőjük (neonszexelő) üveges, címfestő. A KTSZ VEZETŐI art tart­ják, hogy a legjobb MEO-s a lakosság, amely az építkezés- seknéll minden szempontot fi­gyelembe vesz. Az építtetők pedig eddig mind elégedettek a Pécsi Általános Építő KTSZ munkájával, Hamar Imre végrehajtani a határozatokat, mennyit fejlődött három év alatt, mennyit lépett előre a két kongresszus közötti idő­szakban például a pécsi járás. 1959-ben 23 termelőszövet­kezete volt a pécsi járásnak, s ez a szám a mezőgazdaság szocialista átszervezésével 46- ra emelkedett. A tagok száma 641-ről több mint 10 ezerre, s jelenleg tízszer akkora terü­leten folyik nagyüzemi gazdálkodás a járásban, mint 1959-ben. A VII. pártkongresszus után mindössze 5 saját erőgéppel rendelkeztek a tsz-ek, ma már 112 erőgépet mondhatnak a magukénak. Jelentősen növe­kedett a gépállomások gép­parkja is, és az erőgépek 95 százaléka univerzális. A nagy­arányú fejlődést mutatja az is, hogy a termelőszövetkezetek közös vagyona 18 millió forint­ról 165 millió forintra, a fel nem osztható közös alap pedig 3 millió forintról 35 millióra emelkedett az elmúlt három évben. Javult Pécs ellátása, s eh­hez komoly mértékben hozzá­járult a pécsi járás is. A kor­szerű agrotechnikai fnódsze- rek bevezetése és a gépesítés is segített a termésátlagok nö­velésében. A pécsi járás termelőszövet­kezetei minden hold szántóra * I Újabb kedvezmény a süldőkoca-farl-óknak számítva, több mint egy má­zsa búzát és száz holdanként 32 sertést értékesítenek. 1959 óta mintegy 43 millió forint állami kölcsönnel és 11 millió forintos saját hozzájá­rulással építkeztek, gyarapí­tották vagyonukat a tsz-ek. Igen hatalmas fejlődés ta­pasztalható szociális és kulturális területen. Az elmúlt évben körzeti orvost kapott Baksa és felújították a belvárdgyulai, egerági, újpetrei, szabadszent­királyi, szalántai, szenlőrinci, nagykozári és pellérdi orvosi lakásokat és rendelőket. Bak­sa és Bicsérd egészségügyi vé­dőnőt kapott, és kilenc község­ben felújították az egészség­házat. Kővágószöllősön korsze­rű orvosi lakás és rendelő lé­tesült és 17 körzeti orvos mel­lé körzeti betegápolókat is ki­helyeztek. Községek fejlesztésére 15 millió forintot fordítottak. Ma már a járás valamennyi köz­ségében van villany, ebben az évben a legutolsó község, Go- rica is villanyt kapott. Minden faluba bevezették a telefont, s a községi tanácsok gondoskod­tak arról, hogy minden köz­ségben televízió előtt szóra­kozhassanak esténként a dol­gozók. Ebben az évben megva­lósul, hogy a járás minden községében lesz kis klubszoba, könyvtár és valamilyen kul- túrhelyiség. 1963-ra minden községben gondoskodnak meg' felelő orvosi rendelőről is. Ha Aranyosgadányban elké­szül az új bolt, akkor a járás minden községében lesz üzlet, helyben beszerezheti a lakos­ság a közszükségleti cikkeit. A községfejlesztési alap felhasz­nálásával elérték, hogy ma már minden községben van megfelelő tűzoltófelszerelés. Megvalósították az iskolák körzetesítését Bükkösdön, Olaszon, Görcsönyben négy­tantermes iskolák épültek. Ke- szüben egy új kéttantermes iskolában tanulnak a gyerme­kek, s Egerágon egészségház, tisztasági fürdő, mellette óvoda és napközi otthon is épült. A VII. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt 16 új mú- vejődési otthon épült a pécsi járás községeiben, s átalakí­tással 18 Klubházat létesítettek. A járási tanács már eddig is nagyon sokat tett a vízszegénv községek vízellátásának a me? javítására. Bicsérden és Kő­vágószöllősön közkutat készí­tettek, s jövőre Pellérden és Baksán törpevízmű is épül. Nem kell szégyenkeznie a pécsi járásnak, mindent megtett, a VII. pártkor messzus határozatainak végrehajtásá­ért, s még az eddigieknél is szebb eredményekkel szerel­nék köszönteni a VIII. paflw kongressíuaj. rülne 140, 190, 100 ezer forint­ba. Nem beszélve árral, ha a KTSZ sorház építkezésre kap megbízást, — akkor még a font említett áraknád is olcsóbban tud építeni. SZEGEDEN én Székesfehér­várott már régebb idő óta nagy sikerrel építik az ún. 4 lakásos emeletes társasháza­kat Ilyen lakások építésére készítettek most ők in terve­ket Beépített szekrényekkel,' villanytűzhellyel, gázbojlerrel 145 ezer forintba kerül egy-egy lakórész. Természetesen, ha az építtetőknek nincs ennyi pén­zük, s ezeket a tárgyakat csak később kívánják beépít­tetni — lényegesen kevesebbe kerül a lakás. Az önköltségi ég a termelé­kenységi mutatók ma még nem a legjobbak a KTSZ-nél. ami abból adódik, hogy a sok kis csip-csup munkákhoz a szállí­tás megdrágítja az építkezést. Viszont igen örvendetes, hogy az egy főre eső termelési érték jelentősen megnőtt. A múlt év ben az egy főre eső termelési érték (egy negyedévben) 13 ezer forint volt, most pedig 22,5 ezer forint. Ezt minden különösebb gépesítés nélkül, az erők ésszerű átcsoportosí­tásával érték el. r A KTSZ vezetősége tárgyal az Állami Építőipari Vállala­tokkal, hogy ők is termelői áron kaphassák meg az ajtó­kat és ablakokat. Ezek egy lakás 10 százalékát alkotják, s ha ők is termelői áron tud­nák beszerezni, lényegesen oü- csóbb lenne az építkezésük. A KTSZ a jövő esztendő­ben már 120 családi házat sze­retne megépíteni. Természete­sen ma még sok problémájuk van, amit meg kell oldani. A gépkocsijaikat 35—40 százalék­ban tudják csak kihasználni, mivel a roncstelepről szedték össze őket, s felújították. Ezek­kel nem lehet zavartalanul dói gozni. A jelenlegi telephelyük is olyan kicsiny, hogy itt anyagokat tárolni szinte lehe­tetlen. Legfőbb vágyuk, hogy egy új. telepet .kaphassanak, s. esen a telep« mind«« oJyan A Baranya megyei Állatfor- gailmi Vállalat szerződéses osz­tályának vezetője, Rostás Jó­zsef a süldőkoca tartási akció feltételeinek újabb, kedvező bővüléséiről számolt be érdek­lődésünkre. — A takamiányjuttatás mér­téke — mondotta Rostás elv­társ — az eddigi kocadarabon­kénti másfél mázsa helyett úgy módosul, hogy a kihelye­zett koca vemhességének iga­zolása alapján a szerződő gaz­dáknak egy-egy állat után 3 mázsa takarmány állami áron történő beváltására adunk utal ványt. Ezenkívül nem vonjuk le egyszerre a kihelyezett ko­ca ellenértékét sem, hanem — tekintve, hogy két fialásra köt­jük meg a szerződést — az első fialásból átadott süldők vétel­árából ezer forintot. vonunk le, a fennmaradó összeget pe­dig a második fialásból át­adott süldők árából vonja le felvásárlónk. Az első fialás­ból átadásra kerülő 3 süldő után elléskor süldőnként 50 ki­ló, a második fialásból szár­mazó három süldő után ugyan csak ekéskor süldőnként 50 kiló, tehát összesen további há i V I rom mázsa abraktakarmányt j biztosítunk. így az egy koca j után eddig -kiadott másfél má­zsa takarmány helyett most a kocára és szaporulataira ösz- szesen hat mázsa takarmány j kerül kiutalásra. A lényeg te- i hát az, hogy a süldőkoca fo­lyamatos tenyésztésben tartá­sát takarmánnyal megfelelő- j en biztosítjuk, a szerződő a | hitelben kapott koca után a ! kötelező 3—3 süldő nevelésé­hez megfelelő biztonsággal foghat hozzá. ) — A saját tenyésztésből j származó koca után is kaphai | takarmányt a kocatartó? — Szerződés esetén eddig j adtunk kocánként másfél má- j zsa takarmányt, most azonban a koca leellése után az átadás­ra váró süldőkre, darabonként I további abrakjuttatásban ré- j szesüi a szerződő. A süidőne- velési akcióban eddig csak úgy kaphatott a szerződő takar­mányt, ha a süldők szállítását | 1963, január 1. utáni időpont- \ ra vállalta. Az új rendelkezés szerint a szállítási időponttól függetlenül minden szerződő­nek jár az 50 kg. takarmány- í Juttatás,

Next

/
Thumbnails
Contents