Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

1382. SZEPTEMBER ?,

ai»Pi6

Folytatjuk a bányák korszerűsítését

A Pécsi Szénbányászati Tröszt íőméinökének nyilatkozata

A pécsi szénmedence bányá- zai ma ünnepelnek. Megfejtett munkával jó eredménye rét értek el, élen járnak a pórt ' III. kongresszusára indított szocialista munkaversenyben. Amikor' megjelentek a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei és a párt számvetést adott a fejlődésünkről, akkor a pécsi bányászok is szám vetést készítettek. Erről kértünk tájékoztatást Tamásy István elvtárstól, a Pécsi Szén- bányászati Tröszt főmérnökétől.

Új utakat kellett keresnünk

— Milyen fejlődésen ment keresztül a pécsi szénmedence az utóbbi években?

— Hat-hét évvel ezelőtt már látni lehetett, hogy új utakat kell keresnünk a pécsi szén- medencében. »A bánya természeténél fogva a mélység felé halad, arai fokozottabb köve- telménj'eket állít elénk, de emellett a termelés mennyiségét is növelni kellett, sot a mennyiség mellett előtérbe .ke-ült a minőségi, a termelékenységi és a gazdaságossági | tényező. A „jól kitaposott régi utat”, amelyet évtizedekkel ezelőtt a DGT alapozott meg, nem lehetett továbbra is alkal mázni. Változásra volt szükség.

— Első és legfontosabb feladatunk az volt, hogy megjavítsuk a bányászat biztonságát célul tűztük ki továbbá, hogv átalakítjuk az egész mély bányászatot, nevezetesen fékezzük a lefelé való haladást, koncentráljuk a szétszórt művelést. Erre jelentős központi beruházást és saját erőt kellett felhasználnunk.

A vágatófe 80 százaiéit a cél biztosít ásó

= A kitűzött célokat nie Kinyiben sikerült elérni?

— Mindaz, ami most megán, hét évvel ezelőtt szinte

'íi he tétlennek látszott. Fantasz- ^ ■iának nevezték volna azt, aki* 1 kkoriban íttt mondja, hoigy ] ’ JS2-re a vágatok 80 százaléka acélbiztosítású, korszerű vágat lesz, hogy a vágatszelvények két és félszeresre növekednek, hoigy villamosener- á lesz a bányamezőben, természetesen sújtólégbiztos be- ■ mdezésekkel. Elérhetetlen va- - iminek tűnt az is, hogy a mű- alési sebesség kétszer olyan nagy lesz, mint évékkel ezelőtt, hogy eljutunk oda. amikor a régi 70—80 fejtés helyett 20—22 fejtés adja egész termelésünket. A diesel-szállítás minden üzemben elterjedt, a fejtések egynegyed részében acéltámos .biztosítás, van, a gázkitörések ellen alapjaiban új eljárással védekezünk, a porképződést naigymértókben sikerült megelőznünk.

— A műszaki fejlesztés, amit a bányákban elértünk, olyan lépés, volt, melyre öröm visszatekinteni. Mégis úgy érzem, nem szabad magunkat abban az ilPmzióbam ringatnunk, hogy mindez elég is. Szembe kell nézni az egész világon jelentkező hatalmas méretű .'fejlődéssel, és azzal a versennyel, aijteiy az energiahordozók területén folyik. A világméretű versenyben csak ak kor tudunk eredsnénvesen részt venni, ha tovább javítjuk gazdaságosságunkat.

V égreb ajtjuk > koncéul váci ót

— Az elért fejlődés elég-e

kiindulásnak?

— Jelenlegi helyzetünk megnyugtató. Abban az állapotban vagyunk, hogy van mire építenünk. Persze a pécsi medence sajátosságai továbbra is gátló tényezőként jelentkeznek, s egy fákkal, nehezebb helyzetben vagyunk, mint a ld sebb mélységű és laposabb dőlésű telepekkel rendelkező bányák;

— Milyen változások várhatók a pécsi medencében a

következő időszakban?

— Folytatjuk a bányák kor-. Bzeirűsítését, végrehajtjuk a koncentrációt mind üzemi, mind bányamező szinten. Közvetlen célunk a korszerű világítás megteremtése. Még ebben . az esztendőben és a jövő évben ellátjuk bányászainkat modem fejlámpákkal, a bányákat pedig fénycsőarmatúrákkal. Gépesítjük a föld alatti munkásszállítást. A pécsbá- nyatelepi Széchenyi-aknán még ebben az évben, a szabolcsi bányaüzemben pedig jövőre föld alatti „népesek” szállítják a dolgozókat a távolabbi munkahelyekre. A fejtésekben a kézicsillezést teljes egészében ki akarjuk küszöbölni és folyamatos szállító- berendezésekkel felváltani a nehéz fizikai munkát igénylő szénszállítást. A vasasi bányaüzemben ezt már 100 százalékosan megvalósítottuk, Pécs- bámyán és Szabolcson 30—40 százalék között állunk, de jövőre ezekben az üzemekben is

szeretnénk megvalósítani.

— A gépesítés fokozását jelenti az a terv, hogy jövőre a Rammgerütnek megfelelő telepeket készítünk elő, hogy folyamatosan üzemeltetni tudjuk, s tovább szélesítjük a fúrásos jövesztési piódot úgy, hogy a saénjövesztésnék legalább 5 százalékát gépek végezzék Az acéltámosítás sajnos lassabban halad, mivel könnyű acéltá- mókkal egyngén állunk. A leszállítást teljesen meg akarjuk szüntetni és mindenütt bevezetjük a dieseies, illetve a bányamozdomyos szállítást. — Szeretnénk elérni, hogy a jövő év végére külön termelő és külön előkészítő keresztvágat körzeteink legyenek.

— Pécsett cél-bányászat folyik, s erről nem szabad megfeledkezni. Igen fontos a koksz szérikihozatal növelése, s nekünk az a célunk, hogy minél kevesebb nyersszénből minél több kokesaezemet állítsunk elő. Magyarországon először Pécsett lesz nehéfcszuszpenziös hidrocilk&onos saéndúsítás. Ezzel kapcsolatban az a tea-vünk, hogy az újhegyi mosóra szükséges nyersszén mennyiséget a távoli idők folyamán egy üzem koncentrációjából termeljük és szállítsuk.

Napi 6oo vág;«* István-aknáról

— Hol létesül a pécsi szénmedence központi bányaüzeme?

—• István-akna lesz a pécsi szén-medence koncentrált bányaüzeme. Mint említettem, km-en szeretnénk a napi 600

vagonos nyersszen mennyiséget Újhegyre küldeni. Jelenleg még hat-hét helyről kerül a szén a mocóba. Béke-alma meg szűnik, ha üzembe lép az új István 2-es akna. A pécsbá- nyatelepi Széchenyi-aknán sem érdemes tovább haladni a 650 méteres mélységnél, ha azt elértük. új aknát nem telepítünk, hanem a bányamező ugyancsak Isiván-aknálioz csatlakozik, s a pillérekben lekötött nagymennyiségű szenet is felszínre tudjuk "majd hozni. A vasasi Petőfi-aknán sincs értelme a további terjeszkedésnek. A felső szinteket és a külszíni telepeket lefejtjük, aztán átmenetileg feladjuk az ottani üzemelést, majd a hosszúhetényi bányaüzem aknázza, ki a meglévő telepeket. így alakulhat ki az egyetlen központosított bányaüzemünk a szabolcsi István-ak- nán.

' — Milyen hatással lesz a relumstrukció a termelékenységre és a gazdaságosságra?

— A további műszaki fejlesztés, az egész mélybányászat rekonstrukciója, átalakítása révén jelentős teljesítmény emelkedést tudunk majd felmutatni. Jövőre az összüze- mi teljesítményben máris 960 —970 kilogrammot tervezünk értékesített szénre vonatkoztatva. A műszaki fejlesztés gyümölcseként a gazdaságosság javulása várható. Biztos vagyok benne, fáradozásaink sikerre vezetnek és összüzemi teljesítményeink úgy alakulnak, hogy versenyképesek leszünk. Ez az egész munkánk alapja és lényege.

G—I.

Baranya megye számokban

Három áj gyárat, 9 ezer lakást építettünk négy tv alatt —>211 termelőszövetkezetünk van 53 ezer taggal

Érdekes kis könyvecske jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának szerkesztésében. — A szép és ízléses kivitelezésű füzet ,,adathalmaz ban” mutatja be Baranya megye általános fejlődését az elmúlt négy esztendő alatt. Számvetést nyújt, hogy mit végeztünk a párt VII. kongresz szusa óta.

SIKERES NÉGY ESZTENDŐ

Az idén már 303 lakásba költöztek be Pécsett

A Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az első félévi tanácsi gazdálkodást és a városi tanács 1963. évi iparpolitikai tervjavaslatát, vitatta meg pénteki ülésén. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a lakásépítkezések üteme kielégítő: az idén már 303 új-lakás ba költöztek be. Szeptember

1-én újabb hétemeletes, 96 lakásos torony lráz és egy 44 lakásos panelház átadását kezdi meg a Baranya megyei Építőipari Vállalat. Az idén összesen 481 új lakás készül el Pécsett a ten' szériát, további 303 — jövő évben befejezésre kerülő lakás — építését pedig

megkezdik. A munkák jó üteme lehetővé teszi terven felül további 210 panel-lakás építésének az elkészítését.

Ezzel szemben kedvezőtlenebbül alakult a tatarozások, útfeljavítások, különféle rekonstrukciók helyzete, ezen a területen előreláthatólag nem tudják felhasználni a város rendelkezésre álló pénzügyi keretet. Mindenesetre több olyan munkaszervezeti változtatásra, erőátcsoportosításra hozott a végrehajtó bizottság határozatot, ami minimálisra csökkenti a rekonstrukciókra rendelkezés re álló pénzösszegek fel nem használását.

Az 1958—1961-es évek idején a megye ipari termetese a hároméves tervben 37,6 százalékkal, az ötéves terv első évében pedig 12 százalékkal növekedett, betartva, sőt túlhaladva a tervben élőírt ütemet. Ez időszak alatt három új gyárat helyeztünk üzembe: a Mohácsi Farostlemezgyárat. . a Hidasi Brikettgyárat és a Pécsi Hőerőművet, befejeztük a Pécsi Kokszmű és a pécsúj hegyi szénimosó bővítését, a Cerfient- áruipari Vállalat rekonstrukcióját. Ez időszak alatt befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a megye szántóterületének 95,7 százalékán szocialista gazdaságok gaz dálkodnak.

A hároméves tervidőszakban a munkáslétszám 19.1 százalékkal, a termelékenység 16,4 százalékkal emelkedett. Négy év alatt 9063 lakást építettünk. Negyven községbe vezették be a villanyt. A társadalombiztosításba bevontak száma négy év alatt 54 ezer fővel emelkedett.

A NÉPESSÉG ALAKULÁSA

teszik ki, a hatvan éven felüliek pedig a 14 százalékát. Foglalkozás szerinti megoszlás körülbelül fele-fele arányú a mezőgazdaság, illetve az ipar között. Pécs lakosságának 44,1 százaléka dolgozik az iparban, 7,2 százaléka az építőiparban,

9.1 százaléka a közlekedésben, 7,9 százaléka a kereskede era- bWi, 5,1 százaléka a mezőgazdaságban és 29,3 százaléka egyéb népgazdasági ágakban.

LEGFONTOSABB IPARI

j TERMÉKEINK

Vezető helyet a feketeszén j termelés foglalja el. Tavaly 3 I millió tonna felett bányásztak. A viüamoeenergia tenne és négy év alatt több, mint a négyszeresére emelkedett, a

196.1 -ben 517 357 MW óra volt. Uj termékünk a farostlemez,

’ amelyből a múlt évben 14 59S köbmétert gyártottak Mohácson.

Nagyot fejlődött 1958 —1951 évek idején üzemeink export termelése. Például a bőrkesztyűből 1958-ban 287 ezer párat, 1961-ben pedig 576 ezer párat exportáltunk, női cipőből 1958-ban 124 ezer párat,

1961-ben pedig 320 ezer párat készítettünk külföld számára.

\A

TERMELŐSZÖVETKEZETEK

1962. március 31-én 211 tsz gazdálkodott 403,5 ezer hold földön 53363 taggal. Átlagban egy szövetkezeti tagra 5,3 hold szántóterület jut. A tagoknak körülbelül fele férfi, fele nő.. A férfiak közül kilenc és félezer hatvan éven felüli, a nők közül pedig több mint tízezer a hatvan éven felüli. Az úgyneI vezeti „javakörabeli” emberek j köziét jelentősen több a nő mint a férfi. 27—50 év közöttiek aránya: férfi 9099, nő 11100.

Sok érdekes adatot közöl a kis statisztikai füzet, a munkások átlagkeresetétől: a bölcsődei férőhelyekig, az, égetett tégla gyártásától a kereskedelem forgalmáig. Mind azt bizonyítja, hogy Pécs és Baranya megye társadalmi és gazdasági fejlődése az elmúlt négy esztendőben megfelelő volt és pártunk VIII. kongresszusa előtt nincs mit szégyenkeznünk.

Baranya megye területe

4531,6 négyzetkilométer, a lakosság száma pádig 399 436 fő volt a múlt év végén. A megye népsűrűsége nem nagy, hiszen az országos átlag alatt van 88,1 fővel. Legsűrűbben a pécsváradi járást lakják, ahol 67,4- fő jut egy négyzetkilométerre. Pécsnek 791,5 a népsűrűsége, Komlónak pedig 334,6 fő. Átlagosan Baranya megyében ezer férfire 1064 nő jut. A leg- nagyob arány (1090) a pécsváradi . járásban taláüiató, a legkevesebb pedig Komlón, ahol ezer férfire mindössze 903 nő jut.

Az 1960-as évi népszámlálás adatai szerint a lakosság korcsoportok szerinti megoszlása a következő: 15 éven aluliak az össznépesség 25,3 százalékát

^öíz izái films szeqjíí..

Í J ’qedüs Mihály már nem szállhatott le a

** bányába azon a február végi hajnalon. V.->m hagyták leszállni. Tudták, hogy a vasasi zlrájkolókhoz altar csatlakozni, akik már 2-1 P jrája étien, szóraján őrizték az utolsó szintre horgonyzott szállítóltast.

Éhségsztrájk volt odalent. A filléres béremelés megtagadásáért, a szanált napokért, a '‘ meghurcolásokért dacoltak odalent az emberek. De fönt, a napon sem volt sokkal különo a hangulat. A Fischer-vendéglönél ülésezett a szakszervezet, oda gyülekeztek százával a kiszorított bányászok. Várták a híreket. Rauo Janiékat várták vissza a direkcióról, azok képviselték ott a sztrájkotokat. Feketére gázolták már az olvadt havat, vacogtak, fagyos- kodtak. lesték az utat, hiszen, sok, nagyon sok múlott azon, hogyan, milyen eredménnyel járt a deputáció.

Hegedűs Mihály ts ott topwgott a tömegben, Feleségét nógatta4 aki egy sereg tmsxmynyal együtt szintén ott harciaskodott a reménytelen várakozás miatt.

Eridj haza Mariskám, dél felé jár as idő! PMiosnn s'-mák a gyerekek is, főzz ebédet!

És Hegediisné haza ment.

Haza ment, hogy huszonöt évvel később •elmondja nekem a szörnyűséges nap történetét.

— Sokat felejtettem ennyi év alatt, de azt a napot nem feledhetem.

Nem, tényleg nem. Mert ahogy beszélni kezd, a szeme tükrében, tolakodó könnyek prizmáin át, vele együtt látom én is azt a napot.

— Megfőztem az ebédet. Azt is tudom, hogy ■mit. Krumplilevest, túrós palacsintát. 'A gyerekek már ettek volna, de vártuk haza az embereket. Mikor már három óm is elmúlt, a kislányt. Etust akartam érte szalajtani.

Nem volt rá szükség.

Etus már a küszöbön visszafordult, s ijedten rángatta, hívta az anyját. Végig a kanyargó utcán, líomor áradat hömpölygőit feléjük, és amikor a házuk elé ért a tömeg, az elejéről kilépett Hegedűs Mihály. Szinte berobbant a kapun.

— Mariskám, hamar egy pár falatot, mert tovább megyünk...

Már nem is nyúl a köténye után Hegediis- nó, nem törli meg, szabadon hagyja a köny- nyeket.

— J»e sem ült, úgy Icapkodott magába néhány falatot és most már futott te utánuk. Csak annyit kiabált vissza a kapuból, hogy most már valamennyien a direkcióra mennek. Pedig, ha pár percet marad még, én is vele megyek, és akkor talán... Akkor talán...

Ha akar, sem mehetett volna Hegediisné. Hiszen a -nagyobbik lány, Étus még belül volt a 11. esztendőn, nem hagyhatta rí Terikét és ,Jancsit, a két Msebhet

Már intettem volna,, hogy ne mondja tovább, ismerem, tudom a folytatást, de akkor már kézenfogott és odavezetett a kertajtóhoz

— Itt vártam rá sötétedésig. Akkor jöttek, szállingóztak vissza az emberek. Amikor kérdeztem őket, csak legyintettek, nem álltaic meg,.nem szóltak semmit. Aztán jött egy asz- szony. a szomszédasszonyom. Ő is velük volt. Öt tudtam csak megállitani, ő mondta el, mi történt Csertetőn. Hogy Faltig és Keller meghalt, agyonlőtték a csendőrök, hogy az én Mihály ora a pécsi sebészeten van. Oda vitték.a mentők.

Késő este a telefonon még azt- mondta o.z ügyeletes orvos, hogy megoperálták a férjét, túl van a krízisen. Pedig Hegedűs Mihály akkor már halott volt. Másnap reggel, amikor meglátogatta volna, ott lelt rá, ott látta viszont a halottas kamrában.

Q zomo-rú napok következtek. Előbb a teme^ tés. Újra az a tömeg, és újra olyan némán, fenyegető csendben kísérték a három koporsót, mint néhány nappal előbb a három embert, a Csertető lejtőjénél. Akkor is ők voltak a sor elején. Ezért kerültek most ide.

Aztán a tárgyalás napja, ahová megidézték a csendőröket, A csúfos idézés, a csúfos tárgyalás. Épp. hogy meg nem dicsérték a gyilkosokat, Mégis majdnem tragédia történt a tárgyaláson. Hegedüsné öccse töltött pisztolyt vitt magával. Azt a csendőrt akarta ledurran- tani, amelyikről kiderül, hogy puskái sütött Mihályékra. Az asszonyok csavarták lei a kezéből és hazatoloncolták, nehogy a bíróság valami tudontápt is szerezzen a vakmerő ember szándékáról. Rágondolni is rossz, mi származott volna belőle. Hcgedüs-nét meg a védőügyvédje vitte ki a teremből. Esernyő-vei akart a szerencsétlen elégtételt venni a csendőrökön.

K«P9tt í* elégtételt. Antikat: később kártérítésért perelte a „kincstárt”, még a perköltséget is rákebelezték a házára. Pedig volt már azon éppen elég. ősszel építették fel, öt nőnappal a tragédia előtt, és rajta maradt még 1800 pengő adósság. És a három apró gyerek .4 direkción a szemébe röhögtek, amikor segélyt kért.

— Még mit nem. Megkeverték a sz.. .í, i-s még jutalmat várnak érte?

De úgy látszik, enyhültek valamelyest, mert egyik napon értesítették, hogy a gyerekekre segélyt folyósítanak. Egy-egy gyerek után 1 pengő és 50 fillért. Havonta! Mégsem nyílt meg alattuk a föld ezen az arcátlanságon. De megnyílt a „Matessza” ajtaja, és a két ngyob- bik gyerek oda került. Ott is nevelkedtek f°l

Aztán egy felejthetetlen napon megnyílott a föld is. Megnyílott és eltemette a direkciót, a csendőröket, a másfél pengős segélyt, el az egész, akkori lidérces világot. Hegedüsné ma is ott él abban a házban, amit adósságra építettek, s amit kishíján majdnem elvitt annakidején az árverés. így meg negyvenhatba-.) juttatott földet is kapott hozzá, és nyugdijat is a megélhetéshez.

A gyerekek közben megemberesedzek, fémhez mentek, megnősültek. De nem széledtek szét, A legkisebb fiú, Hegedűs János, egy födél alatt él a mamával, jó állással, fia dl ’e- Icséggel, két szép gyerekkel. Hegedű-- rnar.-.i mégsincs rájuk szorulva. A kis nyugdíja mellett kertészkedik is, szegfűvel, nemes búzavirággal, violával, őszirózsával.

■A mikor ráköszöntem, akkor is éppen szeg- fűt kötözött, tíz szál tűzpiros szegfűt egy -fiatalasszonykának. Olcsóbban, mint a hivatásos kertészetben, szálanként, egy forintjával. És nag-yon-nagyon sok szál piros szegf ű van még Hegedűs mama mrágoske-rtjében.

PÁLINKÁS GYÖRGY

i